Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

4 népújság 1963. március 9., szombat BEMUTATJUK PELLE ISTVÁNT, a Karácsondi Általános Iskola Vili. osztályának legjobb ta­nulóját. Mióta iskolába jár, ötösnél rosszabb jegyet nem kapott, a félévi bizonyítvá­nya is színötös volt. (Kiss Béla rajza) A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Tájékoztatása szerint a 10. játékhéten Karcagon megtar­tott lottósorsoláson a követke­ző nyerőszámokat húzták ki: 18« 47« 65« 75« 89. — MA TARTJA ünnepé­lyes alakuló ülését Egerben Heves megye Tanácsa. Az alakuló ülésen meghallgat­ják a mandátumvizsgáló bi­zottság beszámolóját, megvá­lasztják az állandó bizottsá­gok elnökeit és tagjait, vala­mint a végrehajtó bizottság tagjait. — VIDÁM FARSANGI mu­latságot rendeztek az úttörők Hevesen, az Ifjúsági Székház­ban. A jól sikerült bálon öt­százan szórakoztak. A kis út­törők 16-án színdarabot és táncot mutatnak be, s mind­két rendezvény teljes bevéte­lével a nyári táborozások költ­ségeit fedezik. — NORMAN FOSTER Licbtensteinben televíziós filmgyártó és kölcsönző céget alapított, amely elsősorban operák megfilmesítésére spe­cializálta magát. Első televí­ziós filmként Bartók A kék­szakállú herceg vára című operáját akarják kihozni. — '6000 TOJÁST szállított az egri baromfikeltetőnek decem-. bér, január és február hónap­ban az egerszalóki Vörös Csil­lag Termelőszövetkezet. A szö­vetkezet 500 kendermagos tyúkjának gondozásával Kör­mendi Györgyné van megbíz­va, lelkiismeretes munkájának része van e szép eredményben. — IZLANDBAN ezentúl minden eladott cigarettacso­mag után két pfennig külön­adót kell fizetni, s az így be­folyt összegből fedezik a rák­kutató társaság költségeinek nagy részét. A kutatóintézet elnöke évi 200 000 márkának megfelelő összegre számit. — SALÁTÁT termesztenek jelenleg az egri termelőszövet­kezetek hajtatóházában. A sa­láta y után paradicsomot, majd őszi karalábét értékesítenek az idén, összesen 1300 ezer forin­tos értékben. — YLVA NILSSON 12 éves „irodalmi csodagyerek” hét­éves kora óta ír verseket. Első verseskötetét idén tavasszal Svédország legrangosabb ki­adóvállalata, a Bonnier cég jelenteti meg. A kislány első kötetének címe „Tengeri kis­babák”. — VEZÉRIGAZGATÓI di­cséretben részesítették a nem­zetközi nőnap alkalmából Fiser Istvánnét, a gyöngyösi Váltó- és Kitérőgyártó ÜV dolgozóját. Tegnap vette át kitüntetését Budapesten a MÁV Igazgató­ságnál. — AZOK A MÜNCHENI polgárok, akik 300 svájci franknak megfelelő összeget adományoznak az új baior állami oneraház feléoítésére, „saját támlásszéket” kannak, amelvre a nevüket is rávésik. Jogukban áll minden bemu­tató utáni előadáson „saját ülésükön” ingyen megtekin­teni a produkciót. Jó úton halad Gyöngyös zenekultúrája Az Állami Zeneiskola eredményei és tervei A GYÖNGYÖSI Állami Ze­neiskola igazgatója, Záborszky József, nem tartozik azok közé az emberek közé, akik köny- nyen beszélnek munkájukról, terveikről. Amikor a tanév elején átvette az iskola irányí­tását, csak annyit mondott, hogy a végzett munka legyen az iskola értékfnérője. Azóta néhány hónap már el­telt. Legutóbb a közönség elé álltak a zenepedagógusok is: tanári hangversenyen „bizo­nyítottak” — és mindjárt meg­állapíthatjuk: eredménnyel. Fal'vay Gézáné, dr. Gaál Ist­vánná, Keleti Miklósáé, N. Nagy Marianna és Payer Fe­renc már régebb idő óta neve­lik Gyöngyösön a zenét ked­velő fiatalokat, s mellettük felsorakoztak ezen a hangver­senyen az új pedagógusok is: Bakos Erzsébet, Klein Éva, Bokor István, Samu László, Vadász Antal és az igazgató. Ha úgy tetszik: most már van miről beszélnie az igazga­tónak a zeneiskola vonatkozá­sában. Az eddigi eredmények igazolják azt is, hogy a tervek reális alapokra épültek. Mindenekelőtt a zeneokta­tás helyzetéről kérünk néhány jellemző és jelző adatot. — Elvi jelentőségűnek is tartom azt a helyzetet, amit a fúvós hangszerek oktatásában kialakítottunk — válaszol Zá­borszky József. — A teljes szakosításhoz nagyon közel ál­lunk. Nemcsak új fúvós hang­szerek oktatását vezettük be az idén, hanem a meglevőket is kibővítettük, illetve szétvá­lasztottuk. A tanulók létszáma Is örvendetesen emelkedett. Üj a fuvola, a klarinétnál bővült a létszám. De külön oktatjuk a kürtöt, a trombitát és a po- zánt. LASSAN ÖSSZEÁLL a fel­sorolásból a fúvószenekar hangszeranyaga. Igaz, nem teljesen. Miért? — Mélyfúvósok kellenének még. Raft Miklós, a városi ta­nács vb-elnöke megígérte, hogy lehetőséget teremt ezek beszerzéséhez is. Akkor pedig már semmi akadálya nenj lesz a városi fúvószenekar műkö­désének. Remélem, hogy még a közeljövőben a közönség elé léphetünk. Tudunk azonban arról is, hogy a városi szimfonikus ze­Észak-magyarországi seregszemlére készülnek az Izzógépgyár gyöngyösi színjátszói Az Országos Vasas Központ meghívta az Izzógépgyár gyön­gyösi színjátszóit, hogy vegye­nek részt az észak-magyaror­szági kulturális szemlén. A meghívás a Csortos Gyuláról elnevezett színjátszó együttes eddigi jó munkájának elisme­rését jelenti. Az együttes tagjai csütörtö­kön este Gyöngyösön a Hon­véd Helyőrségi Klubban a Huszárvágás című színjáték­kal léptek a közönség elé. Elő­adásukat Bak József, a SZOT szakelőadója és Horváth' Ár­pád, az Egressy Klub rendező­je is végignézte, majd tapasz­talataikat szakmai megbeszé­lésen közölték a színjátszók­kal. A nőnap alkalmával tartott előadás nagy sikert hozott. Vasárnap, 9-én, Salgótarján­ban, 16-án pedig Ózdon szere­pelnek a csoport tagjai. EGRI VÖRÖS CSILLAG Az aranyember EGRI BRÖDY Béklyók GYÖNGYÖSI PUSKIN Egy csepp méz GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó tél HATVANI VÖRÖS CSILLAG Ez Is szerelem HATVANI KOSSUTH A második vágány HEVES Két szoba; összkomfort pétervASARA A piros autó utasai FÜZESABONY A rendőr fSZINHÄZ # * AA Ü S O CL » Egerben este 19 órakor: PLATONOV SZERELMEI (Madách-bérlet) nekar is megkezdte a próbá­kat. — Október óta készülünk a bemutatkozásra. És most már ott tartunk, hogy erre is nem­sokára sor kerül. Hadd említ­sem meg itt a tücsök-zenekart, amely a nagy zenekar után­pótlását biztosítja. Még az énekkarról kérünk tájékoztatást. — Nagy feladat előtt áll az énekkar. A Parlamentben ren­dezendő felszabadulási ünnep­ségen lép fel a budapesti I. István Gimnázium zenekará­nál! kíséretében«, Horváth Kiss László Carmina Hungarica, 1945. című művét szólaltatjuk meg bemutató előadásban. A bemutatót Záborszky Jó­zsef vezényli. És ha figyelem­be vesszük, hogy a Parlament­ben szerepelnek, ez a körül­mény nemcsak feladatnak fi­gyelemre méltó, hanem meg- tiszteltetéspek is. Érthető te­hát, hogy nagyon készülnek. A TELJESSÉG kedvéért szólnunk kell a Collegium Musicum előadássorozatról is, amely szintén a zeneiskolában folyik, most már hónapok óta. Csak azok vesznek részt az előadásokon, akik nem zene­iskolások. Hatvanas létszám­mal kezdték, és legutóbb már kétszázhetven ifjú figyelt az előadóra és a zeneszómra. Mivel foglalkoznak a kollégi­um tagjai? Kicsit furcsán hat talán a megfogalmazás, de így igaz: zenehallgatással. Azt ta­nulják meg, hogyan keli értő füllel, értő szívvel fogadni a zene művészetét. Előre meghatározott terv szerint épül egymásra az elő­adássorozat, hogy valóban a fejlődést szolgálhassa, pedagó­giai tudatossággal is. Eddig tart a rövid betekin­tés, amely a gyöngyösi Állami Zeneiskola tanárainak műkö­dését fedte fel. Az elért ered­mények most már kétségtele­nül igazolják azt is, hogy a to­vábbi tervek sem csillogó frá­zisok. Annál is inkább nem, mert jó részük már megvaló­sult, más részük pedig a kö­zeli holnap tényeivé formálód­nak a mában. MOST MAR VALÓBAN a végzett munka a zeneiskolai tanárok tevékenységének ér­tékmérője. Az elmúlt hónapok bizonyítékainak birtokában nyugodtan mondhatjuk ki vé­leményünket. Gyöngyös zene­kultúrája jó úton halad. (g. molnár) 1963. MÁRCIUS 9., SZOMBAT: FRANCISKA 315 évvel ezelőtt, 1648-ban indult el hét hajóval Ázsia északi partja mentén SZEMJON GYEZSNYEV. Útja során 2 hajója a viharban szétroncsolódott, majd később is­mét kettő a Csulccs-tengeren el-, süllyedt. Négy hajó azonban sike­resen megkerülte Ázsia észak­keleti végződését és ezt Nagy Kő­tök néven írta le Gyezsnyev. 40 évvel ezelőtt, 1923-ban e na­pon halt meg JOHANNES DIDE- RIK VAN DÉR WAALS holland fizikus, akit 1910-ben Nobel-díjjal tüntettek ki a folyadékok kineti­kus elméletének, valamint a gázokra és folyadékokra vonatkozó állapot-egyenlet felállításáért. 30 évvel ezelőtt, 1933-ban e napon halt meg AUJESZKY ALA- DAR bakteriológus, a róla elnevezett agy- és gerincvelő-gyülla- dásos állatbetegség felfedezője. Aujeszky ' volt az első, aki 1900- ban oltóanyagot készített háziállatok számára a veszettség ellen. Ben tervér JHcul hoes ánatot Uírek...! Azt mondja ne­kem tegnap a Pan- csák: — Apafej, maga nem ért a futball­hoz! Még a lélegze­tem is elállt. Már bocsánatot kérek, de ekkora pimasz­ságot! Tessék el­hinni, az én türel­mem magasabb, mint a sok évi át­lag. Nekem emle­gethetik az édes jó nagynérúkémet, aki sztriptíz-szám Sanghajban, ki­verhetik az autó­buszon a bal felső zápfogamból a plombát, arcizmom sem rándul. No, de hogy néni értek a futballhoz?! Csináltam egy cselt ballal és job­bal lekentem egyet. A rendőr olt állt a közelben. Sípolt. Rögtön tudtam, hogy les. Még hogy én, az űrkutatás korsza­kában, nem értek a futballhoz! Akár ízekre szedjem az egész labdarúgást. Azt is megmon­dom, például, ki az a Sándor, ö az, nemde, aki a le- « csúszó szereléséről híres: állandóan a cipőjén lóg a fur szekli. Különben egy veszélyes em- bér. ■ Hallottam a sógoromtól — spor­toló család va­gyunk —, hogy az ellenfél játékosai szeretnek ennek a labdarúgónak a körmére nézni. Nem is csodálom. Sándor ugyanis nemcsak rúg, ha­nem csikar is. Még, hogy én nem értek a fut­ballhoz! Aki — mint a továbbiak­ban kiderül — kor­szakalkotó javas­lattal akarom fel­lendíteni a ma­gyar labdarúgást. Nemde, a tudo­mány mai állása szerint megálla­pítható, hogy a futballhoz nem­csak fej, meg láb­fej, hanem bíró, sőt „fuj bíró” is kell. Már van ná­lunk, kérem, Du­naújváros, banán, sőt tojás is, de nincs válogatott keretünk — szur­kolókból. S ez baj! Tessék elképzelni: kimegy most a csapat Wa- lesbe. Nemcsak walesi csatárok, hanem walesi bár- dok is leselkednek a fiúkra. Elgon­dolni is rettenetes. Mindebből tehát látnivaló: a lab­darúgó válogatott­nak annyira leéli a szurkoló-váloga­tott, mint rózsá­nak a tövis. Szóval, én meg­mondtam. S ha netán, isten ne ad­ja, kikapna a csa­patunk, engem ne okoljon senki. Én, kérem, idejében szóltam. Megtet­tem mindent, amit egy szurkoló tehet a győzelemhez. He­tek óta edzem a hangom, dühöst- tem magam, és a többi. A lelkese­désben sincs ná­lam hiány. Wales­ben is remekül megállnám a he­lyem, bár az ülő­helyet szívesebben venném. A szur­koláshoz ugyanis minden adottsá­gom megvan! Sőt! Nemzetközi rutin­nal rendelkezem. Fütyülni... azt tudok! (b.e.) Hogyan próbálják ki a rakétákat? A televízió műsora 1963. március 9., szombat: 17,40: Híreik. 17,45: Lámpa­fénynél. 18.35: Közeledik a ta­vasz. Falusi jelentés. 18.45: „Is­ién őszi csillaga”. Komlós Já­nos kritikája az új magyar filmről. 19.00: Lányok — asz- szonyok. 19.30: Tv-híradó. — 19.45: Hétről hétre. 19.55: A tv mesekönyve. 20.00: Közbeteg. Tv-vígjáték. 14 éven felüliek­nek. 21.00: A kisfilmek kedve­lőinek. 1. Courbet — francia kdsfilm. 2. Kukrinyikszi — szovjet ldsfUm. 21.25: Egy ze­nés kiállítás képei... Ábra­hám Pál és Fényes Szabolcs műveiből. 22.50: Hírek. Tv- híradó. (Ism.) idő járásjelentés Várható időjárás szombat estig: Az enyhe idő tovább tart, élénkülő nyugati, dél­nyugati szél. Felhőátvonulá­sok, az ország egyes részem futó esővel. Várható legmaga­sabb nappali hőmérséklet: 11— 14, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet: 0—plusz 4 fok között MI LEGYEN a fő tulajdon­sága annak a rakétának, amellyel embert szállító mes­terséges holdat lőnek fel? A megbízhatóság! Méghozzá olyan fokú megbízhatóság, amelyet a 0,99 tizedes törttel mérnek. Ez azt jelenti, hogy a sikertelen fellövés valószínű­sége nem több mint egy a százhoz. Ezért az egész rakétát és egyes részeit a következő próbáknak és ellenőrzések­nek vetik alá. A rakéta vezérlőrendszerét és a fedélzeti készülékeket, műszereket különleges rázópa­dokon napokig tartó rázásnak teszik ki, megfagyasztják, „lassú tűzön pirítják”, magas­ból ledóbják, „hideg zuhany­ban részesítik”. Majd a yezér- lörendsäert, az erős félgyorsu­lásokra való mikénti reagálá­sának vizsgálata céljából úgy­nevezett sínes csúszószánra szerelik. A rákétamotorral el­látott csúszószán fantasztikus sebességgel száguld a sínen. De kíméletlenül próbáknak ve­tik alá a rakétatestet is. Va­lamennyi hegesztési varratot megröntgenezik, a test belsejé­be nagy nyomással levegőt, vagy vizet szivattyúznak. Ezek belülről annyira megfeszítik a rakétatestet, hogy szinte szét­vetik. A levegő vagy a víz nyomása sokkal erősebb azok­nál a nyomásoknál, amelyeket a testnek űrrepülés közben kell elviselnie. Ezért, ha a test kiállta a próbát, valószí­nű, hogy repülés közben sem lesz baj vele. A MOTOR — a rakéta szíve. A legtöbb amerikai rakéta­kudarc oka motorhibában ke­resendő. Ezért a motorokat fo­kozott gonddal kell ellenőriz­ni, ám éppen a motorok ellen­őrzése jár a legtöbb nehézség-* gél. Üzemanyaggal való ellátá­suk előtt ezeket a motorokat a hegesztési varratok ellenőrzé­se céljából meg lehet röntge­nezni, az úgynevezett hidrau­likus szakítóvizsgálat céljából vizet lehet beléjük szivattyúz­ni. A fűtőanyaggal történt el­látás után a motort ismét röntgenoszkópiának lehet alá­vetni és ellenőrizni, hozzási- mul-e a fűtőanyag-töltet a robbanótér falához, van­nak-e repedések a töltetben? Egyszóval, mindezeket a vizs­gálatokat el lehet végezni, ám nehéz ellenőrizni a legfonto­sabbat — hogyan működik a motor? Ehhez kell az úgyneve­zett „tűzpróba”. A folyékony fűtőanyagú motorok tűzpróbája lehetséges a rakétára való szerelésük előtt vagy után, de még az űr­repülés előtt. Ám e vizsgála­tok időtartama szigorúan kor­látozott. Tegyük fel, hogy a 300 másodpercig dolgozó motornak a rakéta repülése közben 120 másodpercig kell működnie. Ilyenkor a motor összes tűz- próbáinak együttes időtarta­ma nem haladhatja meg a 300 —120 = 180 másodpercet. Ab­ból a célból, hogy ellenőrizni lehessen egyes folyékony fűtő­anyagú motorrendszereket anélkül, hogy teljesen kiak- náznók az erőforrásokat, kü­lönleges eljárást alkalmaznak. Ez abból áll, hogy a motor csővezetékein át vizet bocsáta­nak keresztül, az végigfolyik a szelepeken és beomlik a robbanótérbe. E módszer révén ki lehet próbálni a fűtőanyag­adagolórendszert, fel lehet fe­dezni a csővezetékekben kelet­kezett rést, ellenőrizhető a szelepek .sértetlensége. HA AZ EGYES rakétaré­szek kiállták a vizsgát, a ra­kétát össze lehet szerelni. A rakéta további sorsát kövessük nyomon a TITAN—11. nevű, folyékony fűtőanyaggal műkö­dő, kétlépcsős amerikai raké­ta révén. E rakétával akarják felbocsátani a két embert szál­lító Gemini (kiejtése: Dzsemi- náj) műholdakat. Az amerikai konstruktőrök tervei szerint a gyárban összeszerelt TITAN— 11. rakétákat azután ismét két lépcsőre bontják, s mindegyik lépcsőt egyenkint szállítják Cape Canaveral-ra. Ott a lép­csőket egymás mellé rögzítik egy kísérleti pádon. Utána há­romszori tűzpróbának vetik alá az első lépcső motorját, majd a másodikét. Az utolsó vizsgálatnál a második lépcső motorját közvetlenül az első lépcső motorjának kiiktatása után kapcsolják be, hogy utá­nozzák a motorok repülés köz­beni működési sorrendjét Mindegyik motornak az imént említett háromszori kipróbálá­sa után a második lépcsőt az elsőre szerelik, és a rakéta a magasba szökken? Nem, még mindig’ nem. A LÉPCSŐK összeillesztése után ismét tűzpróbának vetik alá az első lépcső motorját. Ezután utoljára ellenőrzik a rakéta pneumatikus, hidrauli­kus és villamos rendszereit, valamint a vezérlőredszert, mégpedig a repülési körülmé­nyek lehető legtökéletesebb utánzásával. Végül a rakétára rászerelik a mesterséges hol­dat, az űrhajósok elfoglalják helyüket s... csak ekkor száll fel a rakéta. Jurij Marinyin vNAAAAAA/VVVAAAAAAAAAAA* Vasárnapi számunkban kezdjük meg című hosszabb elbeszélésének folytatásos közlését. Az Eger- csehi Bányaüzem dolgozóinak ajánlott írás egy nehéz, küz­delmes életet élő . bányászbri­gád és egy szomorú szerelem története.

Next

/
Thumbnails
Contents