Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-09 / 57. szám

1963. március 9., szombat NÉPŰJS AG ÚJ TAVASZ. ÚJ TERVEK. NOVAJON Nemcsak naptár szerint, ha­nem a gyakorlati munkában is jelentkezik az új gazdasági év kezdete a novait Egyetértés Termelőszövetkezetben. Az új év sikereiért gondozzák még féltöbb gondoskodással az ál­latállományt, készítik elő a nagy munkákhoz az erő- és munkagépeket. «• Az új gazdasági év sikerei­ért tevékenykedik a szövetke­zet vezetősége is. Az elnök, Szabó Márton, a fővárosban tárgyal a kutak hasznosításá­ról, amelyeknek felbecsülhe­tetlen jelentősége lenne a nö­vénytermesztésben. A köny­velő kalkulációkat készít, s szorgos munkában találom a szövetkezet agronómusát. Fitzek Gyula mélyen a papír­halmazba bújva számol, ösz- szead, szoroz, majd kivon, ké­szíti az 1963-as év gazdasági üzem tervét. Mi a tervük az új gazdasági évben ? — Régi vágyunk, hogy itt, Novajon, több mint három­ezer holdas közös gazdasá­gunkban egy olyan szocialista gazdasági egységet hozzunk létre, amely eléri az állami gazdaságok szintjét. Ez a cél közvetlenül a megalakulásunk­kor született, s ha eleinte fél­ve gondoltunk is rá, ma már bízunk a sikerben, és az idei évben már nagy lépést teszünk e célunk eléréséért. — Mik a közelebbi tervek? Neveljük az állatállományt. A múlt esztendőben bevéte­lünk egyhanmadát az állattar­tásból nyertük, az idén tovább növeljük ezt az arányt, több húst, tejet kívánunk értékesí­teni, több szervestrágyával akarjuk javítani földjeinket. S mivel alaposan gyarapítjuk — elsősorban saját szaporulatból — a szarvasmarha-, a juh- és a sertésállományt, feltétlenül növeljük a férőhelyek számát is. Kedvező helyzetben va­gyunk, mert van egy nyolcfős építőbrigádunk, amely az ilyen munkát jó minőségben, s kevés anyagi ráfordítással el­végzi. Egy tehéndstáJlót épí­tünk, s befejezzük egy 250 fé­rőhelyes hizlalda építését. A növénytermesztésben a nagyobb jövedelmet biztosító aprómagvak termesztésére té­rünk át. Többek között a cu­ALIGHOGY megjelentek az ízléses kivitelű bolgár rádiók a kirakatainkban, máris elter­jedt a hír: „íme, hová süly- lyedt a világhírű magyar hír­adástechnika, a bolgároktól importálunk már rádiót is .. E rosszindulatú beállításnak kedvezett az is, hogy az ^első sorozatoknál kisebb minőségi kifogások is előfordultak. Ma már azonban elmondhatjuk — s ezt a hibastatisztika is iga­zolja —, hogy a bolgár rádiók semmivel sem rosszabbak a hazaiaknál. Rádiógyártásuk színvonala pedig — a magyar szakemberek véleménye sze­rint — korszerűbb, termeléke­nyebb a miénknél. Ez érthető is, hiszen a rádiógyártás Bul­gáriában új iparág, s így lehe­tőség nyílt a világ élenjáró ta­pasztalatainak alkalmazására. Az év végére már olyan ki­váló minőségű, nagy teljesít­ményű, nyomtatott áramkörös bolgár készülékek is megjelen­tek üzleteinkben, amelyek a legmagasabb igényeket is ki­elégítik. Magyarország, minden hí­reszteléssel ellentétben, nem szünteti be a rádiógyártást, csak az előállított típusok szá­mát csökkenti. Ahogy a Köz­ponti Bizottság tavaly júniusi gépipari határozata előírja: „A lakosság számára készülő hír­adástechnikai cikkek (például televízió, rádió, magnetofon) gyártását — a nemzetközi munkamegosztás alapján — korlátozzák néhány típusra. ,,Ez a nagy múltú magyar hír­adástechnikai ipar hírnevét egyáltalán nem csorbítja”, sőt öregbíti. Kisebb típusú válasz­ték mellett lehetőség nyílik a korszerűbb készülékek, nagy, gazdaságos sorozatú gyártásá­korrépa, dohány, német vörös here, lucerna, dughagyma sze­repel első. helyen. Tovább növeljük saját gép­parkunkat. Egy újabb lánctal­pas, két szervestrágyaszóró pótkocsi és egy K 30-as trak­tor szerepel a legfrissebb ter­vek között. Nem feledkezünk meg a ta­lajjavításról sem, hiszen az előző évek emelkedő termésát­lagait nagyrészt a megfelelő talajerőpótlásnak köszönhet­jük. A műtrágya felhasználá­sát üzemtervünkben az előző évi 70 kilogrammos holdan­ként! átlagról éppen ezért is emeljük megközelítőleg a két­szeresére. Kétszáz hold talajjavítást végzünk Itt említem még meg. hogy az ötéves program keretében az idén újabb 30 hold szőlőt telepítünk nagyüzemi módon. Űj adatok kerülnek közben az üzemterv üres rovataiba, további számokat közöl, de közben nem feledkezik meg az emberekről sem. Olyan neveket említ, mint Szabó József munkacsapatve- zetö, Hanyecz Lajos juhász, Szeremi József és Vályi István traktorosok. Rájuk a szövetke­zetben bármikor számíthat­nak. Örömmel mondja, hogy a tagság bízik a szövetkezetben s javult az aktivitás. Üj tago­kat vettek fel. s a fiatalok is mind jobban látják, jövőjük biztosított a szövetkezetben. Üj gazdasági év kezdődött, s a szövetkezet tagjai újult erő­vel vesznek részt a közös mun­kában. A tervkészítés foglal­koztatja e napokban a vezető­séget. A tervek gyakorlati végrehajtása a következő lé­pés, s ez valamennyi szövet­kezeti tagtól lelkiismeretes munkát követel, mert csak így válhatnak kézzelfogható való­sággá a tervszámok, így lesz valóság a betervezett munka­egységérték, a 40 forint. P. E. 1 X A március 18-án, hétfőn este 7 órai kezdettel az egri Gárdonyi Géza Színházban rendezi a ^j&tó-fiáhjázíd nyilvános műsoros döntőjét és sorsolását A műsorban fellépnek: GENCS1 SÁRI BILICSI TIVADAR MAJLÄTH JENŐ Kísér: a HANGULAT-TRIÖ Konferál és a döntőt vezeti: PÁLOS MIKLÓS. Jegyek 8—18 forintos áron kaphatók a színházi jegyiro­dában cs a közönségszervezőknél. Aesopus- mese magyar rajzfilmen A Pannónia Filmstúdióban befejezték az „Oroszlán, tulok és a szamár” című újdonság ceruzarajzi munkáit, hamaro­san megkezdődnek a színes felvételek. A történetet Aeso- pus meséje nyomán Várnai György és Somogyi Pál írta. Szabó Szabolcs rendezi. A film az Aesopus-mese modem vál­tozata. Megöregszik az orosz­lánfőnök, s beosztottjai, a tu­lok és a szamár, akik eddig féltek erejétől, már nem tisz­telik. Különféle módon kijátsz- szák, megalázzák. Akkor is megpróbálják folytatni dolgai­kat, amikor új főnököt kapnak, dé aztán hamar megtanulják, hogy az utódnak is vannak „fogai”. (MTI) dl poros dél posta iig,yjéJ%en. Hogy is volt? 1961 májusi újságcikkünk nyomán a szak- szervezet és a Füzesabonyi Járási Tanács határozatokat hozott a poroszlói posta bezá­rására, mert az épület élet­veszélyes. A miskolci Posta- igazgatóság jelentésére a KPM és a Postavezérigazga- tóság intézkedett, de csak szóban. Üjabb szakszervezeti határozat, amelyre a minisz­tériumból kijöttek Poroszlóra helyszíni szemlére, de a szer­ződés megkötése, egy új épü­let megvásárlása hónapról hónapra késett. Jött az ősz — a régi postaépület egyre job­ban beázott, — majd 1961 decemberében — hosszabb al­kudozások után — megvet­ték az új épületet azzal, hogy 1962 tavaszán megtörténik az átalakítás. Erre mi történt? Huzavona. Eljött a nyár, az ősz, de még a negyedik ne­gyedévben sem kezdtek az átalakításhoz, minden ma­radt a régiben. Sót, a megvá­sárolt postaépületet ideigle­nesen kiadták orvosi lakás­nak. A Postaigazgatóság újabb ígérete: 1963. március hóban végleg elkészül az átalakítás és a posta dolgozói új, kultu­rált körülmények között fog­nak dolgozni, tovább nem fenyegeti őket a régi. romos épület összedulésc. Nos, meg­értük márciust, de a helyzet változatlan, a posta dolgozói továbbra is reszketnek, hogy fejükre szakad az épület. Másfél évi huzavona után hatékonyabb intézkedést vá­runk a miskolci Postaigazga­tóságtól. Három óra a moszkvai központi távírdában Ezt a házat Moszkva köz­pontjában nemcsak a moszk­vaiak ismerik jól, hanem a fő­város minden vendége.. Az el­ső emeleten három teremben helyezték el a Szovjetunió köz­ponti távírószolgálatát. A táv- írásznők több száz készüléket kezelnek. A többi termekben fehérre festett automaták so­rakoznak. Mindössze három szakember ellenőrzi működé­süket. A második emeleten van a nemzetközi szolgálat. Az asztalok felett táblák: Athén,. Budapest, Bukarest, Varsó, Pe­king, Prága, Párizs, London, New York. A telefontávírászok • szakadatlanul munkában áll­nak: Moszkva kapcsolatot tart fenn az egész világgal. A mel­lette levő teremben láthat­juk a telefotógépeket. A többi teremben a technikai személy­zet, az ellenőrzési csoport ta­lált helyet. > Valaha összesen 151 gép dolgozott a moszkvai távírdá­ban. Ma több mint kétezer gyorsjáratú betütávíró működik itt. Évente több mint 130 millió távirat indul el eb­ből a teremből, majd érkezik meg ide. Ott-tartózkodásunk egyetlen órája alatt 30 312 táv­iratot továbbítottak. Az újságokban gyakorta ta­lálhatunk olyan fényképeket, amelyek felirata jelzi: „Kép­6Qádió a kirakatban ra. A nemzetközi munkameg­osztás bővülése a lakosság szá­mára is előnyös, hiszen a rá­dió és más közszükségleti cik­kek választéka új, jobb és ol­csóbb árukkal bővül. ÉRDEMES megjegyezni, nemcsak a késztermékek, ha­nem egyes híradástechnikai alkatrészekben is növekszik a nemzetközi együttműködés. Megállapodás született például a Német Demokratikus Köz­társasággal, hogy egyes rádió­csöveket, tv-képcsöveket, izzó­lámpás típusokat mi, másokat ők gyártanak, kölcsönös szük­ségletre is, az eddiginél na­gyobb és gazdaságosabb soro­zatokban, az Orion és a berli­ni tv- és rádiógyár megálla­podtak a szerelvénygyártás egységesítésében. Ez lehetősé­get nyújt a két ország közötti választékcsere bővítésére. (Az importált készülékek javításá­hoz mindenütt hazai gyártású szerelési egységek is felhasz­nálhatók.) Távlatokban pedig megteremtik a szerelési egysé­gek országok közötti gyártása szakosításának Étlapját. Az Orionban a hangszórók pél­dául, ma a nagy világcégekhez hasonlóéul, több százezres da­rabszámban készülnek. Ha ilyen és hasonló szerelési egy­ségek gyártásában is nemzet­közi szakosodás jön létre, a legfejlettebb világcégeknél is jobb minőségben, olcsóbban készíthetjük azokat Hiszen ez a tömeges gyártás már meg­követeli az automatizálást és lehetővé teszi a tudomány és technika legújabb vívmányai­nak alkalmazását. Nem az a baj, hogy egyik­másik területen szűkítik a gyártott típusok számát, ha­nem ellenkezőleg: ma már na­gyobb is, sokféle termék ké­szül nálunk, szétforgácsolva a műszaki fejlesztőerőket és a termelést. Ez a gépipar mű­szaki fejlesztésének jelenleg is egyik legnagyobb akadálya. Ha a KGST-országok megoszt­ják egymás között például a háztartási gépek, hűtőszekré­nyek, motorkerékpárok, stb. gyártását, s egy-egy tagállam lényegesen kevesebb típust gyárt, de nagy sorozatban, a nemzetközi együttműködés folytán üzleteinkben olcsó, és csaknem hasonló választék (a felesleges és drága luxust le­számítva) lesz, mint a nagy nyugati világvárosokban. (Mindez fokozottan érvényes a termelő jellegű gépekre, me­lyeknek se szeri, se száma.) Persze, a jelenlegi szétforgá­csolt termelési szerkezet meg­változtatása okozhat múló za­varokat, minőségi hibákat, de egy fa nem takarhatja el az erdőt. VISSZATÉRVE a rádióprob- lémára: van a kérdésnek egy másik oldala is. Nem szabad híradástechnikai hagyomá­nyainkat egyetlen termékre le­szűkíteni. A Bulgáriával kötött megállapodás lehetővé teszi, hogy termelő és fejlesztő ka­pacitásokat szabadítsunk fel a lényegesen korszerűbb és bo­nyolultabb nehéz híradástech­nikai cikkek (távbeszélő köz­pontok, átviteltechnikai, mik­rohullámú elektroakusztikai, adó-vevő berendezéseik) gyár­tására. A rádió- és televízió­gyártást Székesfehérvárra koncentráljuk, s a telefongyár átviteltechnikai, az Orion mik­rohullámú berendezések gyár­tására áll át fokozatosan 1965- ig. A rádió- és televíáógyár- tás színvonala ezzel nem rom- lile, hanem javul, mert a szé­kesfehérvári gyár többek kö­zött új, korszerű gyártószala­gokat vásárol Csehszlovákiá­ból. Hogy lehet mégis vissza­fejlődésről beszélni ebben az iparágban, amikor a híradás- és .vákuumtechnikai ipar ösz- termelése a mostani ötéves terv időszakában 2,4 szeresére, exportja pedig 2,7-szeresére növekszik, s 1965-ben kereken tízmilliárd forint értékű ter­méket ad a népgazdaságnak! Nem könnyű feladat ez, ha csak az anyagszükségleteket is nézzük. Sok százmilliós értékű kondenzátor, potencióméter, ellenállás, ferrit és finomkohá- szati anyag szükséges ehhez. Hát még hány millió mérnöki és szákmunkásórára van szük­ség. De segít itt is a nemzet­közi együttműködés. A magyar Távközlési Kutató Intézet és a szovjet NIIR kutatóintézet közösen dolgoznak a Druzsba mikrohullámú berendezésen, amely tv- és rádióláncot te­remt a szocialista országok között. A Beloiannisz szovjet intézettel együtt fejleszti á fa­lusi telefonközpontok és ber­lini intézettel a Crosszbár te­lefonközpont elektronikus ré­szét és így tovább. HA TEHÄT bekapcsoljuk a magyar kirakatban levő bolgár rádiót, egyre tisztább hangon szól. a nemzetközi összefogás erejéről beszél, csak érteni keli internacionalista nyelven. Kovács József távírón érkezett”. Azelőtt, ha ilyen képet láttunk, bizonyosak lehettünk benne, hogy a kép­minőség gyenge. Ma ez a fel­irat már elragadtatást vált ki a szemlélőből: képtávirat, amelyet több ezer kilométer távolságból vettek fel, s még­sem lehet megkülönböztetni az eredetitől! A Szovjetunió kép­távíró szolgálata hazai gyárt­mányú gépekkel dolgozik. Az egyik ilyen készülék, a „Né- va”, 1958-ban a brüsszeli vi­lágkiállításon nagydíjat nyert. Van a központi távírdában egy olyan készülék is, amely bár­milyen távolságban, bármi­lyen rajzot és kézírásos szöve­get is továbbít, a rajz, vagy a szöveg a címzés helyén bármi­lyen papírra felvehető. Egy papírlapot tartottunk a ke­zünkben, még érezni lehetett rajta a friss nyomdafesték szagát, és nézegettük a kézírá­sos betűket, a bonyolult rajzo­kat, s nehéz volt elhinni, hogy nem kézzel rajzolták mindezt a papírra, hanem amit a ke­zünkben tartunk, az egy má­sik földrészről érkezett és a rádióhullámok műve, — mind­ez pedig a perc egyetlen tört rész alatt röppent át a mi földrészünkre. Természetesen különleges szakképzettségű emberekre van szükség ahhoz, hogy ezt a bonyolult technikát irányítani lehessen. A központi távirda épületében megtalálhatjuk a távirdászok iskoláját, a Szov­jetunió posta- és távírász tech­nikumának egyik részlegét. A részlegvezetők és a cso­portvezetők azelőtt a gyakor­latban legjobban bevált dolgo­zók közül kerültek ki. Ma eze­ket az embereket itt, saját munkahelyükön képezik ki, megfelelő közép-, vagy felső­fokú oktatásban részesülnek... Végig megyünk a működő gépek sorai között. Akárcsak a többi teremben, itt Is megüti fülünket a billentyűk jellegae- tes kattogása. A gépek mellett távírászok ülnek. De... miért dolgoznak ilyen lassan? Mint megtudjuk, — ez a csoport is­kolásokból áll. Néhány moszk­vai iskola diákjai itt töltik a politechnikai oktatás gyakor­lati munkaidejét. A kilencedik osztályosok megismerkednek a távirdai munka ábécé-jével, a tizedikesek pedig hetenként kétszer, rendszeresen dolgoz­nak a gépeken. A tizenegye­dik osztály diákjai pedig már fizetést is kapnak. Három külföldi beszélgetett a diákokkal. Összeis. rked- tünk velük. — Magyarország­ról jöttek, a Közlekedés- és Postaügyi Minisztériumból. Reiff Frigyes, Túri Károly és Juhari István, magyar vendé­geink részletesen tanulmá­nyozták a Szovjetunió közpon­ti távirdáján az utánpótlás ok­tatást, kiképzést. — Nálunk, Magyarországon — mondotta Reiff Frigyes — két postástechnikum van. Tervbe vettük, hogy még égy szakintézetet hozunk létre, Budapesten. Nagyon sok mindent felhasználhatunk otthon azokból a tapasztalatokból, amelyekkel itt megismerked­tünk. Idejében — ahogy mondani- szokás. A szovjet embereknek nincsenek titkaik barátaik előtt! Három órát töltöttünk el a távirdában. Az ott dolgozók­tól igen sok érdekes apróságot tudtunk meg a központi távír­da életéből. Elmesélték, ho­gyan dolgoztak a moszkvai távirdászok annak idején. 1937-ben, Cskalov nagyszerű' repülőútja alatt, azt is elmond­ták, hogyan teljesítettek egy­folytában, több napon keresz­tül szolgálatot a Nagy Hon­védő Háború napjaiban. Sok fontos iratot továbbí­tott már a központi távirda. A távírászok emlékeznek rá, hogy amikor Hruscsov elvtárs Indonéziában tartózkodott, in­nen továbbították Djsikartába a stadion tervrajzait, amelyet éppen akkor készítettek el a szovjet tervezők. És a szovjet űrhajósok út­jának felejthetetlen napjait! Akkor aztán nehéz napok jár-, tak a távirdászokra. A télefo- nisták biztosították a külföldi tudósítók számára az állandó kapcsolatot, hazai szerkesztő­ségeikkel. Telefotókon továb­bították szerte az egész világ­ba a szovjet űrhajósok képeit. És néhány órán belül ezek a kének megjelenhettek minden földrész újságaiban. J. Dokucsajev és B. KozloV MAI HOZOMÁNY — A Jani nem volt megelégedve a munkaegységemmel..i (Szegő Gizi rajza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents