Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-06 / 54. szám
1963. március 6., szerda NÉPÚJSÁG 3 A szocialista bi'igádok újabb erőpróbája A gyakorlat igazolta azt az elvi megállapítást, hogy szocialista brigádot nemcsak év elején, hanem „menet közben”, bármikor lehet alakítani. De a tényekkel, az igazsággal kerülne ellentétbe az, aki azt állítaná, hogy a szocialista brigádok vállalása — főleg a termelőmunkával kapcsolatos vállalások — függetlenek az éves tervektől. Most, amikor az 1963. évi feladatokat már ismerik üzemeink, a tervet műhelyekre, sőt, termelő egységekre lebontották, a figyelem természetszerűen fokozott mértékben fordul a szocialista brigádok felé. Tudatosan, vagy szokásból, de az élenjárókat, a legjobbakat tartják szemmel a többiek. Ugye szégyen lenne, ha azok maradnának le, akiktől a legtöbbet várják a vezetők és munkatársaik? És ki tudná felmérni, hogy mennyi kárral járna az egymásra várás, a tétovázás? Bizonyára több helyen felvetődött mostanában a kérdés, hogy előbbre léphet-e szocialista brigádmozgalmunk, milyen béklyóktól kell megszabadulnia és milyen módszereket kövessen, hogy az idén is meghozza a várt eredményeket és reményeikben ne csalatkozzanak a brigádtagok, sem a közösség. A Finomszerelvénygyár és a Hatvani Cukorgyár elmúlt évi tapasztalatai bizonyítják, hogy a 15—20 pontból álló és a vezetőség által „előre gyártott” irányelvek nem segítik a mozgalmat. Az uniformizált vállalásokat könnyű összegyűjteni, tetszetős kimutatásokat, sokat ígérő adatokat lehet elővarázsolni a dossziékból és a nyilvántartásokból. De akik az idén is így kezdenék a munkát, az értékelésnél, a tény- számok igazságánál döbbennének majd rá, hogy az egyszerű munkások nem értették, tehát nem te tehették magukévá a „központi” célkitűzéseket, másrészt a különböző munkahelyek adottsága más és más, és az azonosan tett vállalások egyeseket érdektelen előnyhöz juttatnának, mások a vállalásokat csak rendkívüli erőfeszítésekkel, vagy egyáltalán nem tudnák teljesíteni. Lehet-e csodálkozni, ha ilyen „vállalások” nyomán elapad a kezdeti lelkesedés, közöny és kedvtelen- 6ég lesz úrrá, esetleg felosztanak a brigádok? A Mátraderecskei Téglagyárban úgy értelmezték a szocialista brigádmozgalom alulról jövő kezdeményezését, hogy ezzel kapcsolatban sem a gazdasági, sem a politikai vezetőknek különösebb feladatuk nincs, várták a kezdeményezést. A munkások meg a vezetőkre vártak és a vége az lett, hogy megyénk legkorszerűbb téglagyárában az elmúlt évben nem volt brigádverseny. Idejében és kellő részletességgel bontsák le az éves tervet, a vezetők teremtsék meg a termelés műszaki előfeltételeit és a munkások ösztönössé- gét jó politikai felvilágosító munkával, bevált, jó módszerek ismertetésével és személyes példamutatással ösztönözzék. Ne csak a rendelet türelmes betűi hirdessék, hanem mindnyájan akarjuk és munkálkodjunk is azon, hogy a termelési egységek kollektívája, továbbá az egyének és a brigádok felajánlásainak ösz- szessége képezze a vállalat éves versenyvállalását. A megnövekedett feladatok megkövetelik, hogy a dolgozók minél szélesebb rétegét vonják be a termelés irányításába, az üzem és a vállalat vezetésébe. A brigádértekezleten vegyenek részt a gazdaságvezetők, kérjék a brigádok véleményét és segítségét. Érezzék az emberek, hogy munkájukra számítanak, bíznak bennük a vezetők. Azok a brigádok, amelyek már elnyerték a szocialista brigád címet, tehát tekintélyük és gyakorlatuk is van, segítsék a most indulókat, a kezdeti nehézségekkel küzdő münkabri- gádokat. Ha munkájával, példamutató magatartásával egy- egy brigád kivált és azt az egy brigádot az őt megillető társadalmi megbecsülésben részesíti a vállalat, akkor ennek sokkal nagyobb lesz a munkaversenyre gyakorolt ösztönző hatása, mintha hatalmi szóval hajszolják a felsőbb kezdeményezések érvényesítését. A Mátravidékd Erőműben az elmúlt év végén 49 brigádban 602 fő versenyzett a szocialista brigád címért és ebből kilenc brigád 150 fővel már másodszor érdemelte ki a megtisztelő címet. Nem titok, mert a vezetők és az egyszerű munkások egybehangzóan bizonyítják, hogy a műszaki dolgozók példamutatása és segítsége nélkül nem vitték volna ennyire. Sok vezető tagként csatlakozott a termelő brigádokhoz. Egyes íAűszaki csoportok pedig külön, a műszákiak szocialista brigádjában dolgoznak, külön célfeladatok megoldásán. Az automata, a gépüzem és az építési üzem 1962 májusa óta, a villamos üzem pedig november óta versenyez a szocialista üzem cím elnyeréséért. A villamos üzem a többi üzemek dolgozóit is felhívta, hogy segítsék kezdeményezéseiket, vegyenek részt az új verseny- mozgalomban. Felhívásuk és a többi üzemek munkásainak példamutatása nyomán a kazán-, a turbina- és a szállítóüzemben is kiszélesedett a versenymozgalom. Most, amikor nem a mennyiségi túlteljesítések hajszolását, hanem egyre inkább a minőségi mutatók, a termelékenység növelését, az önköltség csökkentését, a korszerűség és a minőségi követelmények teljesítését kell szolgálnia a munkaversenynek, egyre nagyobb jelentősége lesz az újításoknak és találmányoknak. Éppen azért tűrhetetlen, hogy bürokratikus intézkedések, a nemtörődömség, a felelősségtől való indokolatlan és elvtelen húzó- dozás akadályozza az újításokat. A Hevesi Gépállomáson feloszlott egy eredményes újító brigád, mert újításaikat elfogadták, bevezették, annak megfelelően szerelnek ma is, de az őket megillető újítási díjakat csaik a felsőbb szervek közbelépésére, nagy huzavonával és késedelmekkel fizették ki, nem is szólva arról, hogy az újítási feladattervben kitűzött céljutalmakat egyáltalán nem kapták meg. A Selypi Cukorgyárban és a gyöngyösi MÁV Kitérőgyártó Üzemi Vállalatnál túlzott igényűnek bizonyult az újítási feladatterv. Mit kellett volna tenni a régi, megoldatlan problémák erőltetése helyett? Ügy véljük, hasznos lett volna a Mátravidéki Erőmű példájának a követése. Ott az újítási feladattervekből j,elentős részfeladatokat megvalósítottak a javaslattevők, azonban menetközben szükségesnek látszott — és be is vált —, hogy az egyes újítási feladatterveket részletesen elemezzék, a műszaki forrásmunkákat és a segítséget adó személyeket megjelöljék. Ezt a példát másutt is érdemes lenne követni. És még egyet. Soha, egyetlen újítást se utasítsanak el rideg, néhány soros Írással. Az elbíráló mindig vegyen annyi fáradságot, hogy személyesen beszéljen a javaslattevővel és magyarázza meg, hogy miben, hol tévedett a kezdeményező. Az elmúlt év volt az első, amikor a Mátravidéki Szénbányászati Trösztnél és másutt is, a munkaversenynek — különösen a szocialista brigád- mozgalomnak — szerves részévé vált az újítási mozgalom. A gépüzem 18 brigádjából 17 vállalt újítási feladatot és 16 brigád összesen 121 újítási javaslatot nyújtott be. Be kell vallanunk, hogy a gazdasági eredmények mögött elmaradt az emberek tudatának fejlesztése. Sokan már szocialista emberhez méltóan dolgoznak, a tanulásban is eredményeket igazolnák, de az idén több eredményt kell elérnünk a gondolkodásiban: példamutatóbban éljenek a szocialista brigádok. Türelmetlenek és kíméletlenek lehetünk a hibákkal, de nem a vétséget elkövetőkkel szemben. Az első botlások után ne zárják ki a megtévedt brigádtagokat, hanem ^nevelje őket a közösség ereje és példa- mutatása. Különösen nagy erőpróba előtt állnak szocialista brigádjaink most, amikor az idei rendkívüli Időjárás, szállítási és anyagellátási gonddk miatt üzemeink nem teljesítették első két hónapi tervüket. Legjobbjaink indítsanak harcot, hogy a lemaradást behozzuk, a sok milliós többletköltségeket megtakarítsuk, azaz hiánytalanul teljesítsük az éves tervet. Ne csak papíron, a szebb statisztika kedvéért, hanem a valóságban szaporodjanak a jó szocialista brigádok. Legyenek kezdeményezői és mindvégig élen járói az éves munkaversenynek. Munkával, tanulással és példamutató életükkel szerezzék meg a jogot, hogy ahol a feltételek megértek rá, kezdeményezzék a szocialista üzem cím megszervezéséért induló mozgalmat. Dr. Fazekas László \Magyarországi ősbemutatóra készül (az egri Gárdonyi Géza Színház PLATONOV a világ színpadain Mint ahogyan már beszámoltunk olvasóinknak, Csehov egyik, Magyarországon ismeretlen drámájának, a Platonov szerelmei című tragikomédiának bemutatására készül az egri Gárdonyi Géza Szinház. A Csehov-dráma az elmúlt években nagy sikert aratott a világ nagyvárosainak színpadain. 'paßTŰN Ki SELYPRŐL JELENTJÜK: Termelési értekezletet tar- tóttak hétfőn délután a selypi malomban, megyénk legnagyobb malomüzeménél. Az értekezleten az elmúlt év eredményeiről, az idei tervekről esett szó. Az üzem dolgozói derekasan dolgoztak, vállalásaikat teljesítették, s december 31-ig 137 vagonnal több lisztet adtak a tervezettnél. Külön sikerként könyvelhető el, hogy tavaly egyetlen baleset sem fordult elő a hatalmas malomban. Az idei célkitűzések valamivel nagyobbak az elmúlt évinél, de az üzem dolgozói egyhangúlag elfogadták, megígérték, becsülettel teljesítik az új feladatokat is. (Gyóni Gyula) CSATLAKOZTAK A FELHÍVÁSHOZ A füzesabonyi járási párt- bizottság nagytermében egész napos értekezleten vitatták meg a nőtanács kezdeményezésére a baromfitenyésztési versenyre való felhívást, illetve a versenyben való részvétel feltételeit. Az értekezleten l mintegy nyolcvan asszony és >, KISZ-fiatal vett részt Az érte- J kezleten megjelent a Magyar Nők Országos Tanácsa kiküldöttjeként Fehér hajosné és ( Horváth Nándomé, a nőtanács} megyei titkára. A jól sikerült értekezleten j 19 hozzászólás hangzott el, el-] sőnek a kompoltí termelószö-j vetkezet baromfinevelő mun- J kacsapata csatlakozott a felhí-i vás alapján a versenyhez. A nőtanács végrehajtó bi-, zottsága másnap a nőnapi elő- < készületekről tárgyalt Baróczi István, j Füzesabony ÜTTÖRÖBÄL A már szokásossá vált útt6-I rőbál megrendezésére a na-] pókban került sor Kompolton. j A szebbnél szebb jelmezek a! szülők ötletese égét bizonyítót- ] ták. Nehéz dolga akadt a tár- í sadalmi bizottság tagjaiból v alakult zsűrinek, amikor el-j döntötte, melyik a három leg- ] jobb, jutalmazást érdemlő jel-j mez. A zenét a káli gimnázium j zenekara szolgáltatta. Dr. Mikita József ne Bt t\ ok* s m ASTON CECW 8 mám s iss» t sssiksí tant ou* mstm ti tat ma á Al'tov? MU KvM*** «***«<•> t+r&ó. «TOÍMttv« 'siSKit' < ««irt!* >>»*«< f&Mo SUKtfx-VS* txJx-iXOX WW Vk&Mi Ais*#'«**í Wx»xx#v »S Xm XK*** l<-x*x*x* ix#* : KSSíMSi Vyíitfxk-i *! ,, .• í»vy <xo«*** tfcSí* m <<«*<*♦ A* >>—>:< .. ■. stMiü >* w* VtW>WLW> >v>'v:v ' .''v ixkx« Mm **40{tSíO < I-' V JUttx VMMM*) á >> 1 ♦'«w *"»*>* fxxíért » m A Xyiy, ^ b W» . ♦ i* « ? ■y. A /.yxrxt.y.-X’VA. *' vrfrtim A torinói előadás plakátja. Párizsban Jean Vilar játszotta a címszerepet. NEM TÜLZÄS, ha az Egerben épült szövetkezeti baromfikeltetőt „csirkegyárnak” nevezzük. Ha méreteit tekintve, nem is hívja fel magára any- nyira a figyelmet, munkáját tekintve, mégis jelentős. Az idén csaknem kétmillió tojást keltetnek itt, közei kétmillió naposcsibét szállítanak innen a megye termelőszövetkezeteibe. Lássuk, milyen munkát végeznek az ország legmodernebb csirkegyárában? Az első, ami megragadja a figyelmet, a tisztaság. Kellemes meleg mindenütt. A hatalmas, földgázzal fűtött keltető szekrények, mint gépsorok húzódnak végig az üzemen, s bennük ezerszámra kelnek ki fc kis csibék. Horváth István, a keltető állomás igazgatója kalauzol, magyaráz, s beszél a szövetkezetekkel tartott jó kapcsolatukról. — Január 14-én indultunk Az egri csirkegyárban üzemszerűen, s ettől kezdve háromhetes forgatással dolgozunk. Hetente 80—85 000 naposcsibét adunk át. Milyen erédményeik vannak már eddig? — Másfél hónapja dolgozunk üzemszerűen, s minden szerénytelenség nélkül elmondhatom, hogy országosan is kiemelkedő eredményt értünk el. Eddigi keltetés! eredményünk 82 százalékos! Másik eredményünk is kimagasló, — de itt már meg kell említenem a szövetkezetek jó munkáját is, amelynek eredményeként a tőlünk kiküldött naposcsibék közül az átlagos elhullás nem haladja meg az egy százalékot sem! EGÉSZSÉGES csibéket adunk át a szövetkezeteknek, s szaktanácsadással is segítjük munkájukat Egyik szakemberünk, Vámos Adrien, nap nap után járja a szövetkezeteket, ■ ott gyakorlati segítséget nyújt Elméleti képzésen vesznek részt jelenleg az egri járás termelőszövetkezeteinek baromfitenyésztő asszonyai is. Hetente két alkalommal a keltető állomáson ismerkednek a csibék fajtáival, a gyakrabban előforduló betegségekkel és a védekezéssel. — Más vendégek is látogatják a „csirkegyárat"? — Az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium első éves tanulói a politechnikai oktatás keretében gyakori vendégei a keltető állomásnak. Munka közben ismerkednek a gépekkel, a csirkekeltetés egész „technikájával”. A gyakori látogatók ellenére, serényen folyik a munka. Mózes Hona csoportvezető és Boza Emóné ellenőrzik a szék- i rényeket, s gyors mozdulatok-] kai rakják be a tojások ezreit, j ugyanakkor ügyelnek arra, j hogy a korábban berakott rekeszekből mielőbb a csomago-1 lóhoz kerüljenek az apró kis 5 kétlábúak. Gyors csomagolás, J s máris indulnak a kisebb-na-( gyobb szállítmányok céljuk j felé. MEGTUDJUK MÉG, hogy aJ keltető állomás a megye ter-j melőszövetkezeted, sőt még az] egyéniek igényeit is a legmesz. szebbmenőkig ki tudja elégi-1 teni. Az eddigi kiszállított j naposcsibék kilencven százaléka termelőszövetkezetekben j van. A mennyiség gyarapodó-J sával csökkent az előállítási í költség, a tavalyi darabonkénti \ öt forinttal szemben az idénl már négy forintba kerül egyj naposcsibe. És ez sem lebecsülendő eredmény.., m Ez a jelvétel Londonban készült, ahol a király színii. ban Rex Herisonnal a címszerepben játszották nagy sikerrel Csehov drámáját.
