Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-06 / 54. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. március 6., szerds Gyerekfejjel. .. Tegnap mesélték, hogy az egri oltványkészítő tanfolyam­ra négy gyerek is beiratkozott, sőt, kitűnő eredménnyel tették le a vizsgát. Fejes Mária, Ra- bóczky Mária, Szeredi András és Tóth András, az egri IX. számú Általános Iskola tanu­lói, akik a szőlőoltás mesterei­vé váltak, a Hazafias Népfront városi bizottságától könyvju­talmat is kaptak. Példájukat — reméljük — a jövőben mind több fiatal kö­veti majd, (sz ...y) — MA DÉLUTÁN 4 órai kezdettel „Az üzemszerver zési, munkaszervezési mód­szerek hatása a normák sza­bályozására, a munkaterme­lékenység alakulására” cím­mel a TIT egri klubjában előadást tart Bánky Pál, a Munkaügyi Minisztérium osztályvezetője. — AZ IDÉN május 16-tól 26-ig rendezik meg München­ben a 15. nemzetközi szerszám­kiállítást és vásárt. A kiállí­tási terület 57 ezer négyzetmé­ter lesz, és 38 ország 2600 vál­lalata, 22 csarnokban állít ki. Magyarország is részt vesz a nemzetközi kiállításon. — CSÁNY KÖZSÉGBEN az ÉMÁSZ szakemberei fel­méréseket végeznek, hogy hol, mennyi hálózatbővítést lehet végezni. Két körzetet építenek ki és előreláthatóan mintegy másfél—két kilomé­terrel bővítik a község vil­lanyhálózatát. — A SKÓT egészségügyi bi­zottság- jelentése szerint éven­te 2500 skót ember hal meg a cigarettázás és a szennyezett levegő következtében fellépő bronchitisben. — ÚJ, DIVATOS és prak­tikus női táskazárak 0 széria gyártása folyik jelenleg az Egri Lakatosárugyár prés­műhelyében. Pár nap múlva megkezdik a szériagyártást. — EGY TEL—AVIV-i felta­láló új módszert alkalmaz, amellyel több havi hűtőházi tá­rolás után is teljesen frissen lehet tartani a szőlöfürtöket. Módszere az, hogy valamilyen nem közölt porral permetezi be a gyümölcsöt, mielőtt hűtő­házba kerülne. A por állítólag semmiféle változást nem okoz a gyümölcs ízében. t — MA TARTJA alakuló ülését a Hevesi Járási Ta­nács. Az itt jelölt két ország- gyűlési képviselőn kívül az alakuló ünnepi ülésre meg­hívták a megye és a járás vezetőit. — AZ EGYESÜLT Államok­ban forgalomba hoztak egy „regény-vetítőt”, amelynek se­gítségével ágyban fekvő há­zaspárok nagyítva, vászonra vetítve, azonos regényt olvas­hatnak. A projektor egyidejű­leg a lapozás fáradságától is megkíméli őket. — TEGNAP fejeztek be az egri Dobó István Tsz-ben az ősszel telepített húsz hold szőlő támrendszerének felhu­zalozását. A 2500 betontámra több ezer méter huzalt feszí­tettek ki a szövetkezeti tagok a tél folyamán. — PÁRIZSBAN nagy sikert aratott Curd Jürgens nyugat­német színész, aki a tavaly ná­lunk is fellépő Marie Bell együttessel Henry Denker da­rabjának a főszerepét játszotta. A darabban Jürgens Sieg­mund Freudot alakítja. A pá­rizsi közönség lelkesen fogadta az előadást, amelyen Jürgens hibátlan francia kiejtéssel mondta a szerepét. — 500. TÖBBSÉGÉBEN termelőszövetkezeti tagot ké­peztek ki traktorosnak a tél folyamán Heves megye gép­állomásain. Ezek a traktoro­sok jogosítványt is kapnak, s velük biztosítják majd a tavaszi és nyári munkák dandárjában a kettős műsza­kot a gépállomás vezetői. 1 'MINIMUM AA O Í5 O tA, * ‘ tigerben este 19 órakor; POMPADOUR (Bérietszünet) JCaijjJjL: T E IR Én önöket ezennel vadházastársakká nyilvánítom!... (Fülöp György rajza) EGRI VÖRÖS CSILLAG Kopár sziget EGRI BRÖDY Kísérteíkastély Spessartban GYÖNGYÖSI PUSKIN Utazás a léggömbön HATVANI KOSSUTH A harmadik fiú HEVES A bérgyilkos PETERVASARA Monte Cristo grófja FÜZESABONY Isten őszi csillaga 1963. MÁRCIUS G., SZERDA: , LEONÖRA 83 évvel ezelőtt, 1878 márciusá­ban született DR. LÁSZLÓ JENŐ ügyvéd, a szocialista munkásmoz­galom harcosa, a nép érdekéhen vívott harcban az életét is fel­áldozó értelmiségi ember minta­képe. Már az első világháború előtt szerepet játszott a munkásság védelmében a bírósági tárgyaláso­kon és a szociáldemokrata párt­ban. Részt , vett a kommunista párt megalakulásában és ő lett a párt ügyésze, majd a proletárdiktatúra alatt a Forradalmi Törvényszék politikai megbízottjaként a prole­tár törvényhozás egyik megszerve­zője. A Tanácsköztársaság, bukása után letartóztatták, a legkülön­félébb módszerekkel kihozták. Mindvégig a példaképe maradt a harcos kommunistának. Vérbírál előtt is azt hangoztatta, hogy életének az adott értelmet, hogy 25 évig részt vehetett a munkás­osztály harcaiban. A fehértertoristák 1919-ben halálra ítélték. 280 évvel ezelőtt, 1683. március 6-án halt meg GUARINI olasz építész, a késői barokk fő képviselője (torinói Carignano palota). Az 1737-ben megjelent építészeti elméleti könyvének nagy hatása volt. Március 6-a GHANA nemzeti ünnepe, arra emlékezésül, hogy 1957-ben az ország 'ezen a napon a Brit Nemzetközösség kereté­ben önálló állammá lett. László Jenő rßeh(j aaqtjoU . . . . 1, illetve nem is, vagyok. Csak úgy lefeküdtem, mert miért ne fe­küdne le az em­ber, ha ideje is van, meg ágya is hozzá. Ledűltem. L eheveredtem, és a többi. Nem mon­dom, egy kicsit mintha fájna a vállam, egy kicsit, mintha tompa len­ne a hollósom, és a fejem is mintha zúgna... de ez nem betegség, ez semmi... Tisztelt feleségem jön és látja, hogy egye­dül fekszem. Kéz a homlokomra, tarkóra, hőmérő: semmi. De fek­szem. Gyanús. Ha részegen feküdd nék, az nem volna gyanús. Ha bete­gen feküdnék, az sem lenne gyanús. Ha éjszaka lennej akkor az sem len­ne gyanús. De hogy minden ok nélkül fekszem: gyanús.., Orvos! Az orvos vizsgál és összehúzza a szemét. Feleségem nézi az orvost, őis összehúzza a sze­mét. Én őket né­zem és nem hú­zom össze a sze­mem, mert ha ösz­szehúzom, fáj. Az orvos megveregeti a vállam, azt mondja, semmi baj, fel a fejjel és felír valami vaca­kot. Aztán elmegy. Én fekszem to­vább, most már idegesen. Nejem nyugodt. Az orvos azt mondta: sem­mi baj és fel a fej-' jel. De miért húzta össze a szemét? Az orvos is, a fe­leségem is? És miért mondta az orvos, hogy fel a fejjel? Igaz, nekem sem­mi bajom nincSj ezt jól tudom, leg­feljebb egy köny- nyebb kis meghű­lés, amitől igazán fenn lehet tartani a fejet, ha nem mondták volna, hogy fel a fejjel. De miért mond­ták, s miért húz­ták össze a szemü­ket? Talán azt fi­gyelték, hogy fel tudom-e tartani a fejem? Nevetsé­ges, persze, hogy fel tudom emelni a fejem... Hm. Mintha nehezen menne ez a fej­emelés. Sőt, nem is tudom emelni. Érdekes ... Nem tudom felemelni a fejem! Az orvos azt 'mondta, össze­húzott szemmel, hogy fel a fejjél, más szóval, ez azt jelenti, hogyha fel­emelem a fejem, akkor fel a fejjel, nincs semmi baj, de ha nem eme­lem ... Mintha lá­zam is lenne ... Múltkor hallot­tam, hogy egy élet­erős fiatalember lefeküdt és nem is kelt fel többé. Biz­tos, ő sem tudta felemelni a fejét, hiába mondta nekj az orvos, hogy fel a fejjel... Kár lesz értem. Ilyen fiatalon, s ilyen egészségesen el­pusztulni egy nyár valyás betegség­ben ... özvegyet, árvákat hagyóle hátra egy nyava­lyás fejemelés miatt. Beteg vagyok. Kétségkívül beteg„ — Orvost, orvost hívjál — hörgőm nejemnek. Rám néz, megbotránko- zott arccal: «* Ne nevettesd ki magad... Kutya bajod sincs -* mondja és otthagy hörögni haldokló ágyamon.. „ Azt hiszi, jól ált majd neki az öz­vegyi fátyol (egril . . . VÖM IS ÉRTSEN BELŐLE ERDEKES, szokatlan jubi­leumon vettem részt az elmúlt héten, Ecséden. Baráti találko­zóra hívták össze azokat a kul- túrmunkásokat, akik a felsza­badulástól kezdve, 10—15 éven keresztül, színdarabjaikkal, táncaikkal és énekükkel szóra­koztatták a falut. Két hónap- 11 pal ezelőtt kezdték meg a ta- , lálkozó szervezését, hiszen so- < kan a régi gárdából már rég ' ’ elhagyták Ecsédet, munkájuk elszólította őket az otthoni 11 környezetből. i' Elmentek a hívólevelek és megjöttek a jelentkezések. ! Száztizenöt levél. Berta Éri­gyes, a 17 év előtti kultúrcso- port vezetője, a falu mostani párttitkára, nagyot nézett. — Ennyien lennénk? 1 — Bizony ennyien, s vajon I hányán lennének az újak, a mai. fiatalok? Hány kultúr- muíikást számolhatnánk, ha ! őket is meghívnánk egy talál- kozóra? — töpreng Oláh Jó- zsef, a kultúrotthon igazgatója. I íme, a régi „harcos” idők és a mai ecsédi kulturális élet ^problémái, hogyan találkoznak két ember rövid mondataiban, Két emberében, akik 17 éve te- ! vékenykednek azért, hogy | Ecséden az emberek lelkében, ’ szívében is gyökeret verjen az új. ; [ Ez hát a hagyomány, ez a 1 múlt. Száztizenöt kultúrmun- kás, akik mögött sok-sok átta- i nult, átpróbált este, sok utazás, | sok együtt töltött, sikerekben , gazdag nap, s a fala őszinte megbecsülése van. Száztizenöt ember, akik akkor forró szívű, áldozatos lelkű, 18—20 éve­sek voltak, s ma már édes­anyák, édesapák, körülöttük csodálkozó szemű gyerekeik­kel. Megható, de egyben pél­damutató a találkozó azon ré­sze, amikor a kicsik a színpad körül csoportosulva nézik, bá­mulják apukát, anyukát, aki íme táncol, énekel, sőt, szín­darabban játszik. Mert elővet­ték a régit, a 10—15 évvel ez­előtti, kopott, agyonlapozott szerepeket, kiköszörülték a haj­dan csillogó hangot, rámás csizmát húztak, és újra, még egyszer elhozták az ecsédi kultúrotthon színpadára a régi sikerek visszfényét ezen a hi­degen csillogó március eleji napon. DE NÉZZÜK A MÁT! A falu kulturális életéről ezt mondta Taksás Imre, járási népművelési előadó: — Járásszerte legerősebb Ecséden az ismeretterjesztő munka. Most már a művészeti vonalon kell egyet előre lépni. — Hogyan? Ennyi elődtől ma nem lenne, aki átvegye a stafétabotot? Mert az ismeret- terjesztő munka valóban min­taszerű. Előadások, sorozatok, négyféle akadémia, analfabéta tanfolyam, dolgozók iskolája, ezüstkalászos tanfolyam és szakmunkásképző tanfolyam, — köríilbelül ez volt a téli program. Egy-egy előadáson átlag 100 ember vett részt, de nemcsak meghallgatták azt, hanem kérdezősködtek, érdek­lődtek, megnézték a filmet. A járási előadókon kívül a falu két orvosa és három agronó- musa igen sok értékes előadást tartott. — S mi lehet az oka, hogy a művészeti munkában éppen most állt be a törés, amikor közel 120 lelkes, tettre kész fia­tal van a két termelőszövetke­zetben? — kérdem a fiatalo­kat. — Mi a magunk részéről szeretnénk hasonlóak lenni a régiekhez. Lelkesedésben, és áldozatkészségben nálunk sincs hiány. Az elmúlt nyáron és őszön minden társadalmi munkából kivettük a részün­ket. Most, 200 forintos pályáza­tot hirdettünk arra, hogy va­laki megtervezze, és szépen tervezze meg! a kultúrház kör­nyékének parkosítását. Lassan lejár a határidő, s a díjnyer­tes pályamunka nyomán, azon­nal megkezdjük a munkát — mondja Kovács Ferenc, az Aranykalász Tsz KlSZ-szerve- zetének titkára. — A lányok munkabrigádja az ősszel megnyerte a járási KISZ-bizottság első díját, a • . • • Tavasz televíziót, ötvenötén voltunk Budapesten kirándul­ni. Most betanultunk egy szín­darabot. Igaz, csak úgy ma­gunktól — teszi hozzá Hegedűs Dezső. ÉS EBBŐL AZ utolsó mon­datból alakul ló a felelet az én kérdésemre. Mert most egy­szerűen nincs, alá élére álljon a kulturális munka művészeti részének. Az idősebb pedagó­gusok — Oláh József, Mészá­ros József — most is aktívan irá­nyítják a rájuk bízott csopor­tot. Pelyhe Flórián, aki ugyan­csak 15 éve pedagógus már, ki­tűnően vezeti a község könyv­tárát. Magas az olvasottság, sokan és sokat olvasnak. De hol van a többi 10—14 peda­gógus? Hol vannak a fiatalok, a táncokhoz értő, tavaly végzett fiatal tanár, a fiatal tanítónő, akik ahelyett, hogy segítenék a nyiladozó, alakuló kultúrcso- portok munkáját, kizárólag a tanítás ideje alatt tartózkod­nak a faluban. Délben érkez­nek, délután irány: Hatvan. Az igaz, hogy ha valaki pedagó­gus, még nem biztos, hogy szü­letett Színjátszó, énekes, tán­cos, vagy rendező, de hogy a falu értelmiségéből tanulmá­nyaik során mégis csak ők áll­nak legközelebb az öntevékeny, kulturális munka irányításá­hoz, ez a munka, akár elisme­rik, akár nem, rájuk vár! — Hát ez az, ami hiányzik, Csalt a magunk feje után egy összefogó kéz nélkül próbá­lunk valamit nyújtani, s már most azon gondolkozunk, hogy haza keli hozni Péter elvtársat, a 15 év előtti kitűnő földniű- vesszövetkezeti kultúrcsoport vezetőjét, itthon kell nekj munkát adni, mert ő biztosan segíteni fog nekünk — mondja a Vörös Csillag Tsz KlSZ-alap- szervezetének egyik vezetőségi tagja, Hegedűs Zoltán. — Ha valaki benéz a két jól felsze­relt klubunk ablakán, láthatja, hogy esténként mindig telve van. Csinálnánk mi mindenig éppen ezért rosszul is esik ne­künk, hogy elődeink, akik szé­piára ezt a találkozót szervez­ték, úgy néznek ránk, mintha mi lustábbak, vagy rosszabbak lennénk. Pedig csak magunk­ban vagyunk. S ha bennünk is hiba van, mondják meg, ki akarjuk javítani, de szeret­nénk, ha Ecséden újra a régi fényében ragyogna a kulturá­lis munka művészeti része is. ... AZT MONDTA Berta Fri­gyes, beszélgetésünk elején: ,,Nemcsak találkozóra hívtuk mi össze a régi kultúrgárdát, példának szántuk, fel akarjuk rázni a fiatalokat.” S most a beszélgetés végén az az érzé­sem: Berta elvtárs egy kicsit ilyenformán mondta ezt: lá­nyomnak mondom, a vöm is értsen belőle. Cs. Ádám Éw be, a természetbe hajol vissza örömért, hitért, lelkesedésért. Kórody András a derűt, a har­móniát és a játékosságot hang­súlyozta a mű interpretálásá­ban. Nagy elismeréssel kell szól­nunk az oratórium három éne­keséről. Werner Mária gazdag élményanyagot szólaltatott meg szopránján, Gábriel arkangyal szerepében, még -inkább az el­ső emberpár asszonyának rom­latlan lelkivilágát megelevenít­ve. Rátáéit és Ádámot An- j talffy Gyula (basszus-szóló) j énekelte, mindvégig hűséggel a Haydn-i kompozícióhoz. Réti József nemes tisztaság- - gal szólaltatta meg Úriéit, s is­mét bizonyította, hogy egyik legjobb oratóriuménekesünk. Ritkán nyílik alkalom szá­munkra, hogy egy ilyen nagy igényű műben hallhassunk vi­déki énekkart, a debreceni Kodály-kórus kitűnően műkö­dött közre. A diadalmas hang- zatok, amik az oratóriumból föl-fölcsapnak, egy tehetséges, lelkes és jól összehangolt gár­dát dicsérnek és egy kitűnő karigazgatót. Gulyás Györgyöt. Az idei hangversenyévad el­eddig legnagyobb élményével gazdagodott az egri közönség, ] amely hálásan tapsolt vendé­geinek. (farkas) o műsora gazdasági szakmunkásképző műsora: A tömegtakarmányok termesztése és betakarítása. Előadó: Czapáry László főagro- nómus. 18,05: Tanuljunk oro­szul! Nyelvlecke kezdőknek. — 18,25: Cigányok. Magyar kis- film.- 18,45: Tv-világhíradó. — 19,00: A tv mesekönyve. 19,05: Remarque: Az utolsó állomás. Dráma két részben. (18 éven felülieknek.) 21.25: Melódiá­koktól. Kisfilm. 21,40: Hírek. A tv-világhíradó ismétlése. (MTI) osztrák zeneköltő óriás lelkét, amikor Londonban egy új vi­lágot ismer meg: a polgárság, a mindent igenlő, az új harmó­niákat kívánó és teremtő angol polgárság Európáját. Himnikus hangon szól a ter­mészet legkisebb elemeiről és a végtelenről, kedélyesen, csaknem a gyermeki ártatlan­ság humorával jellemzi az ál­latokat, a madarakat (mennyit sűrít és finomít bele az orató­riumba hangutánzatokból!) és a ragadozókat, mert az egész kerek és teremtett világot sze­retni kell, hiszen az értünk van, az emberekéit. És ennek az általános emberi jóérzésnek — csaknem így kell mondanom — jó lelki-közérzetnek a csú­csán ott trónol a paradicsomi szerelem, az első emberpár csodálatos és felhőtlen világa, amely csak hallelujákban fe­jezhető ki, a léleknek nagysze­rű áradásával és örömével. Ez az élmény és remekmű elevenedett meg az egri szín­házban, Kórody András kar­mester pálcája nyomán, két órán keresztül, táblás ház előtt. A Budapesti MÁV Szimfoni­kusok életre keltették az ora­tórium lényegét, azt, hogy Haydn derűs rabjaként a Rousseau-i bölcseletnek, a ro­kokó fő világszemléletét meg­tagadva, a boldogság tenyeré­A teleYÍzi 9,35: Tv-híradó (ism.). 9,50 Falujáró kamera (ism.). 10.10: A Nemzeti Múzeum kincsei (ism.). 10.20: Mai lányok. Szov­jet film (ism.). 12,00: Hírek. - 17,00: Hírek. 17,05: A tv mező­SZAPORÍTJÁK A HIDEGTŐL MEGRITKULT VADÁLLOMÁNYT Hétfőn este a Gárdonyi Géza Színházban került sor az Országos Filharmónia ez évi hangverseny-sorozatának har­madik estjére, amelyen Haydn Teremtés című oratóriumát adták elő a Budapesti MÁV Szimfonikusok, a Debreceni Kodály-kórus közreműködésé­vel, Kórody András vezényle­tével. Mint emlékezetes, a tavalyi műsorban hangzott el Haydn másik oratóriuma, az Évsza­kok. Az Évszakok is, a Terem­tés is az élet csúcsára érkező Haydn nagyszerű alkotása. A hetedik évtizedében járó zene­költő ebben a két művében új életérzéseket, eleven, addig nem tapasztalt harmóniákat ajándékoz a világnak. A fiatar los életöröm, a derű, az opti­mista hit és a fenségesség öt­vözete mindkét mű, mert Haydn az emberről dalol; a ter­mészetről, amely arra szolgál, hogy az embert, a teremtés koronáját szolgálja. Rendíthe­tetlen a hit, az emberbe ve­tett nagy-nagy bizalom, amely ezekben az oratóriumokban megszólal. Amíg az Évszakok­ban a tavasz-nyár-ősz-tél min­dig ismétlődő és folyton újuló vidékeit járja be az emberi lé­lek, addig a Teremtés-ben az emberi szellem újra felfedezi az elemeket, az eget, a földet, a fákat és a réteket, a csilla­gokat, az állatokat, és minde­nekelőtt a fényben fürdő em­bert, mert a legnagyobb moz­dulat az volt a történelemben Haydn szerint, amikor a káoszból megszületett a fény és a fényben, a jóérzésben, az örömben az ember. Nem vélet­len, hogy ezek a diadalmas ér­zések éppen akkor járták át az

Next

/
Thumbnails
Contents