Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-30 / 75. szám
1963. március 30.. szombat NÉPÚJSÁG $ Közműfejlesztési tervek Egerben EGER VAROS EDDIG a viszonylag jól közművesített településekhez tartozott. A fejlődés üteme azonban ma már a vízellátási rendszerünk na- gyobbmérvű kiegészítését és átépítését teszi szükségessé. A fejlődés mértékére vonatkozóan csak néhány adatot kívánok közölni. Az 1920-as években létesített egri vízműnél a vízcsőhálózat hossza mintegy 25 kilométer, a vízvezetéki bekötések mennyisége pedig körülbelül 800 volt. Ezek a számok 1950—1955-ig aránylag keveset változtak, annál nagyobb volt azonban a dául 1958-ig a csőhálózat hosz- sza 48 kilométer lett, 1982-ben pedig elérte a 61,5 kilométert! Hasonló a helyzet a bekötéseknél: ennek a száma 1958-ban 1738-ra, 1962-ig 2189-re emelkedett. Ezt az ugrásszerű elő- haladást pedig — valljuk be — nem követte megfelelően a vízmű kiépítése: a város fejlődésével, a közművesítés fokának növekedésével és az iparfejlesztéssel járó vízigényt jelenleg már nem tudjuk a kellő mértékben kielégíteni. A szükséges vízmennyiség csúcsidőszakban — ez idő szerint a következő értékre benövekedés 1955 után. Így pél- csülheto: A háztartások, vízigénye, 6—1501/nap fejadaggal 4000 m3/nap Az ipar fogyasztása 2400 m3/rwp Közintézmények és egyebek 1700 ms/nay összesen: 8100 m*/nap Hálózati veszteség 10% 810 m*/rwp Igény összesen: 8910 m*/nap A vízmű jelenlegi csúcs-kapacitása 8200 m^/nap Mostani hiány, körülbelül: 710 ms/nap Természetesen a növekvő város még több vizet fog a távlatokban igényelni, úgyhogy 1970 körül a hiány már megközelítené a napi 5400 köbméter értéket! Ez kétségtelenül egészítése. Be fog következni a vízellátás több zónára való bontása, — amelyet az üzemeltetés gazdaságossága . és biztonsága indokol. így alakul __________ _ ki az Eger völgyében, körülna gy gondot jelent az illetéke- belül a mai város területén a " ' nyugati és keleti zóna, amelyek mindegyike a langyos termálvizet szolgáltatja. Mindkét völgyi zóna felett, csatlakozóan létesülnek a hidroforos berendezések (hidroforos zónák), ezek viszont a város magasabb részein: a Hajdúhegyen, Ráchegyen, Sáncban, Almagyar- dombon biztosítják majd a zavartalan vízellátást. Az új zónák kialakítása természetesen maga után vonja a meglevő nyomócső-hálózat kiegészítését, ami viszont új — eddig ellátatlan — utcák be- Ezek felsorolása mai ismertetésünk kereteit lényegesen meghaladná, így attól el kell tekintenünk. Mégis elmondom, hogy az 53-as választókerület vidékére eső nyugati zónánál, a Sóház utca, majd a Mind- szentv Gedeon 'utca, Csokonay seknek, — ezért: számos elképzelés, terv született a több víz biztosítására. A FÜRDŐKÖRNYÉKEN való újabb vízkutató fúrások — a közeli gyógyforrások hozam- csökkenésének veszélye miatt — nem kívánatosak, és valószínűen nem is hoznák meg a kelló eredményt. (Lásd a Gólya utcai kísérletet!) Ellenben jelentős a város déli határa mentén, a tangazdaságnál kapott napi 4000 köbméter meleg víz bevezetése, — amelynek nagy része ugyan a strand ellátása- k-n„olá_át . . , t, ra szolgál majd elsősorban, de “SS* Jl SS az így felszabaduló úgynevezett „népkerti fúrás” vizét viszont a vízvezeték veszi át. Szó lehet — éppen a most említett tangazdasági fúrás tapasztalata alapján — arról, hogy a várostól hasonlóképpen délre (vagy pedig már az úgynevezett „Csákó”-városrészben) további víznyerő fúrásokat kíséreljenek meg, a geológusok szak- véleményét és helykijelölését figyelembe véve. A termálvíz megszerzésének korlátozott lehetőségei, de az ellátandó városrészek (a Malom utcától északra kialakuló új városrész és Felnémet) távolsága a mostani vízműtől teszik szükségessé, hogy a településünk északi vidékei független, új Vízműhöz jussanak. Ennek a vize már hideg lesz: a szükségletet majd a bervai, esetleg az almári és felsőtár- kányi karsztforrások elégítik ki. A TÖBB VfZ biztosítását célzó törekvések mellett elkerülhetetlen lesz a következő években a mostani vízmű nagymértékű átalakítása, kiutca, Ankli József utca és a Baktai út vidékén bizonyos utr earészek kapnak új nyomócső- vonalakat, míg az ide csatlakozó hidroforos zóna — amint erről már szó vo’t — a hajdúhegyi új utcákat latja majd el a szükséges vízzel. A vízszolgáltatás folyamatosságát nagymértékben elősegíti, hogy a régi 600 köbméteres hajdúhegyi szolgálati vízmedencén túl, a Sánc mellett egy 2x1000 köbméter nagyságú víztároló létesül, amely a csúcsfogyasztási órák vízhiányát fogja hamarosan kiküszöbölni. Most pedig bizonyára sokan mondják: szép mindez, de mikor válnak az elképzelések valósággá? Nem volna helyes, ha felelőtlenül ígérgetnénk —, most tehát csak annyit, hogy mind a rekonstrukciókat, mind az északi vízmű létesítését 1965—1966-ig meg kell kezdeni, és elő kell haladni velük, mert különben az előirányzott lakásépítési programunkat sem tudnánk végrehajtani. A VÍZVEZETÉKI rendszerünknél sokkal elmaradottabb a kapcsolódó szennyvízcsatorna-hálózatunk. Itt az 1920-as évek óta alig van fejlődés napjainkig is: az eredeti, körülbelül 19 kilométeres hosszú — talán még három kilométerrel sem bővült. köztisztasági-egészségügyi okokból ezen az állapoton feltétlenül és sürgősen segíteni kell. A szennyvízderítő-telep kapacitása viszont még nincs teljesen kihasználva, ott tehát a fejlesztésre — esetleg a városrendezési tervek szerinti délebbre helyezésre a következő, közeli években még nem lesz szükség. ★ Röviden ennyit Eger legfontosabb közműfejlesztési terveiről. Sok teendő áll ezen a téren előttünk, az új tanács egyik jelentős feladata lesz a közművesítésnél mutatkozó jogos igények kielégítése. Hevesy Sándor Józseí Attila emlékünnepély Egerben Az egri József Attila Leánykollégiumban ma délután ünnepélyt rendeznek a kollégista lányok. Névadójuk, Józseí Attila születésének és a diákotthon avatásának évfordulóját Ünnepük öt órakor, a közgazdasági technikum dísztermében. A műsorban előadásra kerülnek József Attila legszebb versei, fellép az énekkar és a tánccsoport is. Kedves vendége lesz az ünnepélynek: a diáklányok meghívták József Etust, a költő nővérét, aki József Attiláról és a József-családról beszél a diákoknak. SZARKA CSALÁDFŐ Nézd, fiacskám! Sándor bácsi is a rokonunk! (Endrődi István rajza) A Magyar Mesőgasdaság új szama A Magyar Mezőgazdasag március 27-én megjelent száma közli Vaszil Lászlónak, a szentlörinckátai Üj Világ Termelőszövetkezet Kossuth-díjas elnökének cikkét: „Kiállta a gyakorlat próbáját az Erősebb segítse a gyengét mozgalom” címmel. Vaszil László, mint a szentlőrinckátai Űj Világ Tsz elnöke, tavaly márciusban vállalta a szomszédos, igen gyengén gazdálkodó kókai Kossutli ! Termelőszövetkezet szakmai, politikai megerősítését. Vaszil László a Magyar Mezőgazdaság március 27-én megjelent írásában elmondja, hogy a kókai Kossuth Tsz az 1961. évet 11 forintos munkaegységgel és 2,5 millió forintos adóssággal zárta. Alig egy esztendő alatt a munkaegység értéke 30 forintra és az 1961-es 3 700 000 forintos termelési érték 1962. év végére kereken 9 millió forintra növekedett. A Kossuth-díjas elnök cikkében leírja, hogy az eredményjavulás minek volt köszönhető. A többi között annak, hogy intézkedéseikkel megnyerték a tagság bizalmát: a vezetést egyszerűsítették, önálló brigádokat szerveztek, a területet felosztották a családok között, a tagsággal egyetértésben bevezették az össztermelésből való premizálást és újra felkarolták a község hagyományos növénytermesztési kultúráit: a paradicsom, az uborka és a dohánytermesztést. A cikk azzal a tanulsággal zárul, hogy az ország más részein is lehetséges a gyenge termelőszövetkezeteket a közepesek gazdálkodási színvonalára emelni. Vaszil László cikkében leírt tapasztalatai hasznos tanulságul szolgálnak a gyenge tsz-ek megerősítésén fáradozó vezetőknek, szakembereknek. na *Tl/0 Pna frv,*f sorwrtJirw — -i«.. ----Vállamra veregetett, kövér, bajszos arcán magabiztos mosoly és fecsegett, fecsegett, mint az elromlott kút vize az alatta összegyűlt pocsolyába... — Hehe, barátocskám. Hehe... Bizony, Flórt bcxsi öreg utazó... Annyit utaztam már életemben, hogy Gagarin, vagy a Tyitov megirigyelhetne... S tudja hol? Mindig ezen a vonalon. Na, ehhez mit szól? Semmit sem szóltam. Hátha elhallgat és végre olvasni, vagy szunyókálni hagy a robogó vonat ringató ölén. — Nem csodálom, hogy szóhoz sem tud jutni... Igazán nem csodálom. Én magam is alig tudok szóhoz jutni, ha eszembe jut, hogy egyetlen vasútvonalon tán’ tízszer is, mit tízszer, százszor is megkerültem az egyenlítőt... Ehhez mit szól? Ehhez sem szóltam semmit, gondosan kezembe véve az újságot, hátha észreveszi, hogy amit olvasni akarok, az minden bizonnyal érdekesebb számomra, mint amit nem is akarok hallani. Nem vette észre. Már benne volt. Már beszélni kellett. Ismerik az ilyen típusú embereket? Minden bizony- nyál. Viszket a nyelvük, az ülepük is, úgy fészkelődnek, míg valakire rácsaphatnak, míg áldozatot szerezhetnek maguk számára: hallgatónak. Ó, nem beszélgetőtársnak. Hallgatónak. Kétségbeejtő! cA tökéUtej utas — Nemcsak az állomásokat tudom fejből... mert mi van abban... de minden állomásnak tudom, ki volt harminc éve a főnöke, ki ma, minden állomásról tudom, mikor volt ott szerencsétlenség és hány halott, vagy sebesült... Ki a csapos, hogyan él a feleségével, vagy hogyan élt a felesége nélkül. Ezt is tudom ám... Na, ehhez mit szól? Ne is szóljon semmit... De, ha nem hiszi, hát ide figyeljen... Ami most jön állomás, annak 1937-ben egy Kovalik nevezetű volt a főnöke... Nem Kovacsics, Kovalik... Gyönyörű egy felesége volt. Valahányszor megállt a vonat, ő mindig kinézett az ablakon és a férje, mindig büszkén kihúzta magát, hogy lássa az ö felesége, milyen hatalma van neki... Ha akarná, el sem indulhatna a vonat. Persze, hogy nem akarta. Nem is tehette volna. De tényleg úgy viselkedett, mintha rajta múlt volna a vonatok indulása ég érkezése... Egyszer aztán látom, hogy az áUomásfőnök ott áll, tárcsával a kezében, de az asszony nincs az ablakban... Mégszökött. Ugyanazzal a vonattal. Amíg kihúzta magát és ott P öffeszkedett, az asszony megkerülte a vonat végét és a másik oldalon felszállt a körzeti állatorvossal, akit elhelyeztek innen... Na, mit szól hozzá, jó történet, mi? — De ez semmi. Innen a negyedik megállónál, volt egy bakter, a negyvenes évek elején. Az mindig részeg volt. Az megcsinálta fogadásból, hogy a borosüveg nyakát odatartotta a kerekek alá, hogy ne ,kelljen kihúzni a dugót... Aztán káromkodott, kegyetlenül, mert hát az egész üveg szétment, a bor meg ugyanúgy... Erre fel beperelte a? állam- vasutat, hogy elütötte a Leánykáját... Volt nagy riadalom, vizsgálat, míg kiderült, hogy Leányka volt az üvegben... Ez is egy jó történet, nem? Már nemcsak nekem beszélt, már az egész fülkét szóval tartottá, már az egész fülke szenvedett, volt, aki megadó- an, volt, aki nekikeseredve, volt, aki bosszút szomjazva. De kövér arcú, bajszos útitársamat ez mit sem zavarta, ömlött belőle az állomások, bakterházak története, miközben minden történet után megelégedetten húzta ki magát, hogy büszkén jelenthesse ki: — Mert százszor is megkerülhettem volna az egyenlítőt... Csak ezen a vonalon.'. Ügy ismerem, hogy az állam--, vasutak sem jobban... Például — kezdett ismét hozzá talán a' huszadik történethez —, ami-\ kor az új menetrendet állították össze, hozzám jöttek meg-' kérdezni, hogy Baktalóránt-\ házán meddig álljon a vonat...1 Mondom, hogy elég három« perc is, mert ott általában... — Melyik állomásról van szó? — hajolt közelebb a ve-< lem szemben levő utas... ' — Mondom... Baktalóránt-} házáról... A következő álló-* más, na. A kérdező arcán földöntúli' mosoly és megelégedettség, az-, tán szelíden csak ennyit mon-\ dott: — Bátyám, baj van... Ez o' miskolci vonal... A bajszos elsápadt, körülné-t zeit, aztán szinte szederjes’ arccal kérdezte meg: — Csak nem... Ugye, be< akar csapni?... A kupé egyöntetűen bizonyt-' tóttá, hogy ez bizony, a mis-í kolci vonal... A bajuszos felállt, tántorgój léptekkel megindult végig a\ vonat folyosóján... Még hallot-\ tűk, hogy magában motyogja: — Kétségbeejtő... Öreg-' szem... Miskolc... Nem Bakta-* lórántháza... Még az a szerencse, hogy Tarjánba akartam’, ez egyszer utazni... Még ez a' szerencse... Gyurkó Géza .. A Zirc melletti Dudaror V948-ban új szénbánya kialakítását kezdték meg, s nem sokkal később már felszínre küldték az első vagon szenet. A 14 évre tervezett beruházás néhány hónappal ezelőtt véglegesen befejeződött, és a tetemes költséggel létesített űj üzemet a napokban adták át ünnepélyes keretek között a bányászok képviselőinek. Az ország egyik legkorszerűbb bányájából jelenleg naponta 120 vagon jó minőségű szenet termelnek. (Kisalföld) ★ ... A békési járási könyvtár új részlegét, az ezerkötetes gyermekkönyvtárat és olvasótermet, átadták a község ifjú olvasóinak. Az 50 ezer forintos költséggel épült, önkiválasztó rendszerű könyvtárhelyiséget a korszerű pedagógia követelményeinek figyelembevételével rendezték be. A tágas, világos teremben a polcokon elhelyezett könyvek mellett megtalálhatják a gyerekek a legmegfelelőbb ismeretterjesztő társasjátékokat is. Az első nap délutánján már csaknem félszáz ifjú olvasó kereste fel az új könyvtárat. (Békés megyei Népújság) ★ ... Egy újabb elfelejtett bakonyi vár, Hegykő maradványait fedezték fel Vöröslőd közelében. A várat Nagy Lajos királynak, a városlődi kolostort alapító levele említi, de akkor is, mint lerombolt erődítmény szerepelt. A Veszprém megyei kutatók a Torna patakkal félkörben körülölelt, kisebb hegycsúcson rábukkantak a régi vár bozóttal benőtt és avarral takart falmaradványaira. (Fejér megyei Hírlap) ★ ...A húsvéti ünnepekre a Tokdy—Hegyaljai Pincegazdaság mádi üzemében már palackozzák a borokat. Az idén 200 000, nagyobbrészt hétdecis, úgynevezett rajnai palackban tokaji furmintot, hárslevelűt hoznak forgalomba. Nagyobb mennyiségben kerül forgalomba a fogyasztók által igen kedvelt tolcsvai édes furmint, is. A hagyományos hegyaljai palackokból mintegy százezret töltenek meg Tokaj—Hegyalja világhírű borvidékének, édes és száraz szamorodni borával, valamint asszúval. Hosszú idő után húsvétra ismét forgalomba kerül a négyputtonyos palackozott asszú is. (Eszakmagyarország) ★ ... Két és fél milliós költséggel építenek kétemeletes áruházát Üjfehértón. Az épületben helyet kap a kereskedelem minden ága. Lesz ruházati, bútor, üveg és porcelán, fűszer-csemege, divatáru-illatszer bolt, cukrászda és kozmetika. Az áruház különböző szakaszait pihenő sarkok kötik össze, ahol kényelmes foteleket helyeznek el. Az egész épületet központi fűtéssel szerelik fel. Az épületet ez év őszén adják át rendeltetésének, majd utána hozzáfognak a három és fél milliós beruházással létesülő kultúrház felépítéséhez is. (Kelet-Magyarország) * ... Harminc év után először, ismét megrendezték a palóc lakodalmas játékot Mátra- mindszenten. A régi hagyományoknak megfelelően tartották meg az esketésí szertartást, majd a népes lakodalmi menet végigvonult a falun. A hatvanéves Telek Jánosáé és az ötvenéves Kun Antal, mint vőlegény, menyasszony haladtak a menet élén, nyomukban a falu apraja, nagyja, hogy a község művelődési házában részt vegyen a késő estig tartó lakodalmon. A tavasz érkezését köszöntő, az öregséget űző palóc lakodalmas játékot ezentúl minden évben megrendezik. (Nógrádi Népújság) * ... Ebben az évben a megye falvaiban 679 000 forintot fordítanak a községfejlesztési alapból új iskolai tantermek építésére. A készpénzen kívül 113 ezer forint társadalmi munkát és 18 ezer forint értékű anyagot is biztosítanak a községek lakói. Üj tantermet építenek többek között Bolyba, Kaposszekcsőn, Baranya jenőn. Régi termek felújítására 300 ezer forifitot fordítanak a községfejlesztési alapból, s mintegy 33 ezer forint lesz a társadalmi munka. Jelentős mértékben javul az óvodai férőhelyek száma, óvodaépítésre több mint fél millió forintot fordítanak a községfejlesztési alapokból. Az új óvodai termek építése mellett, 140 ezer forint készpénzt és 60 ezer forint értékű társadalmi munkát biztosítanak óvodák felújítására. (Dunántúli Napló) ★ ... A vásárhelyi Tornyai János Múzeum kutatói 1959-ben neolit-kori lakótelepet tártak fel Górzsán. A Kopáncsi Állami Gazdaság területén levő Czukor-majorban ugyancsak neolit-kori leletek kerültek napvilágra. Mindkét lelet arra enged következtetni, hogy mind a két helyen nagyobb méretű település volt, ezért as idén az ásatások továbbfolytatását határozták el. A vásárhelyi ásatások folytatása mellett, távolabbi tervek is születtek. Azt tervezik, hogy az Alföld őstörténetével foglalkozó vidéki és fővárosi szakembereket minden évben összehívják Szegeden. Így lehetőség nyílna arra, hogy összehangolják s tájegység kutató munkáját. (Csongrád megyei Hírlap) ... A Hazafias Népfront Országos Elnöksége társadalmi munkában vállalta el, hogy segíti három város távlati fejlesztési tervének kidolgozását. A patronált városok között van Szekszárd is. Március 27-én ülést tartott a városfejlesztéssel foglalkozó műszaki akcióbizottság, s az ülésen részt vettek a patronálok is. Megvitatták az ipar elhelyezés problémáit, a lakótér bővítés lehetőségeit, a szőlőrekonstrukció távlatait, — a város fejlesztésének időszerű és megvalósításra váró feladatait. (Tolna megyei Népújság) ★ ... A bajai Türr István Múzeum munkatársai összegyűjtötték azokat a szerszámokat, eszközöket, amelydk a szocialista mezőgazdaság gépesítése folytán részben, vagy akár teljesen kiszorulnak a termelésből. Az érdekes és tanulságos gyűjteményt kiállításon mutatják majd be. (Petőfi Népe)
