Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-03 / 52. szám
I NÉPÚJSÁG 1963. március 3., vasárnap A* «S2tályhare tapasztalatai és feladatai megyénkben Irta ! Bíró |c.2sef, a megyei pártiiisottsag titKcra Sokat vitatkoztak napjainkban az osztályharcról. Érthető ez, hiszen az osztályharc az élet bonyolultságával van ösz- szefüggésben, s érteni kell ahhoz, hogy mindig az adott helyzetnek megfelelően alkalmazzuk. Pártunk VIII. kongresszusa világos és egyértelmű választ adott az osztályharccal összefüggő alapvető kérdésekre. Arfa a végső következtetésre jutott, hogy a szocializmus teljes felépítésének korszakában az osztályharc fő területe a gazdaságszervező és a kulturális-ideológiai nevelőmunka. Mivél magyarázható ez? A mezőgazdaság szocialista átszervezésével nemcsak az iparban, hanem a mezőgazdaságban is uralkodóvá váltak a szocialista termelési viszonyok. A társadalom gazdaság- szerkezetében beállott változás jelentős módosulást okozott a társadalom osztályszerkezetében. Ma hazánkban két alapvető osztály létezik: a munkásosztály és a tsz-parasztság. E két alapvető osztály mellett megtalálhatjuk az értelmiség, valamint a kispolgárság, illetve a kisárutermelők rétegét is. Azt lehetne mondani, hogy ez így volt, a fordulat éve utáni időkben is, mi akkor a változás? Bizonyos azonosság van az elmúlt évtized és a jelenlegi osztályviszonyok, illetve megváltozott osztályszerkezet között. Mi az azonos és mi a különbség a két időszak között? Azonosság mindenekelőtt abban van, hogy az elmúlt időszakban is két alapvető osztály. a munkásosztály, és a dolgozó parasztság létezett. E két hagy osztály szövetsége képezte és képezi ma is a proletárdiktatúra politikai alapját. E két alapvető osztály mellett akkor is megvolt az értelmiség, a városi kispolgárság, illetve a kisárutermelők rétege. A fordulat éve után és a jelenlegi korszakban is — egészen az osztályok megszűnéséig — az osztályszövetségen belül a munkásosztályé a vezető szerep. Lényeges különbség a két időszak között, hogy azelőtt falun uralkodó volt a kistulajdonosi viszony, a parasztság osztályrétegeződése. ma viszont, miután létrejöttek a mezőgazdasági termelőszövetkezetek, a szocialista nagyüzem talaján álló, mindinkább egységes és mindinkább szocialista módon gondolkodó parasztsággal van dolgunk. Lényeges különbség az is, hogy azelőtt létezett a burzsoázia utolsó rétege, a falusi kizsákmányoló osztály, azóta viszont a kulákság, mint osztály. teljesen felszámolódott, tagjai és mégmkább leszármazottai a termelőszövetkezetekben. s az élet különböző területein helyezkedtek el. Lényeges különbség közé sorolható, hogy azelőtt a burzsoá ideológiának, a kispolgári gondolkodásmódnak mély gazdasági gyökerei voltak, s így széles rétegek gondolkodásában elevenen élt a kistulajdonosi gondolkodásmód, a burzsoá ideológia. Ezzel szemben ma a burzsoá gondolkodásmódnak megszűnt a gazdasági gyökere, uralkodóvá vó.ltak a szocialista. termelési viszonyok, egyre több ember él, dolgozik és gondolkodik szocialista módon. Ez az óriási változás nagymértékben hatott a társadalom minden rétegére, különösen az értelmiség gondolkodásmódjára. Az utóbbi években végbement társadalmi, gazdasági változás legfontosabb eredménye, hogy véglegesen megszűntek a kizsákmányoló osztályok, és ezzel együtt megszűnt hazánkban a kizsákmányolás lehetősége is. Ma már nincsenek olyan osztályok, vagy rétegek, amelyeknek érdekei ellentétesek lennének a munkásosztály alapvető érdekeivel. A szocializmus 'teljes felépítés?, a béke, hazánk függetlenségének megvédése egybeesik cr-‘-- népünk érdekeivel. V ....... ’'zoiit az következik. heg.....minden erőnkkel fe zélesítsük és erősítsük a dolgozó osztályok és rétegek szövetségét és ezt szocialista nemzeti egységgé fejlesszük. Ezt a célt szolgálja pártunk szövetségi politikája, s ez a célja a két fő területen — a gazdaság- szervező és a kulturális-ideológiai nevelőmunkában folyó osztályharcnak is. Éppen ezért a párt szövetségi politikája és az osztályharc nem két különböző kérdés, hanem a párt politikájának két egységes oldalát képező kérdés. Egyesek véleménye szerint a párt szövetségi politikája valamiféle liberalizálódési folyamatot, ideológiái engedményt jelent. Olyan következtetést is levonnak, hogy a jelenlegi szakaszban ez a szövetségi politika nem teszi szükségessé az osztályharcot, hogy aZ osztály- harc kizárólag nemzetközi síkra terelődött át. Szó sincs erről. Természetesen nemzetközi méretekben folyó osztályharc, melynek legfőbb formája a békés egymás mellett élés, velejárója a két világrendszer között folyó harcnak. De figyelmen kívül hagyni hazánk adott társadalmi helyzetét, lemondani az osztályharcró1, súlyos politikai hiba lenbe. Nemzetközi méretekben és az egyes országokon belül folyó osztályharc szorosan Összefügg egymással, kölcsönhatásban vannak, kiegészítik egymást. Egy célt; a kapitalista világrend- szer pozíciójának gyengítését, a szocializmus világméretű győzelmét szolgálja. Nem lehet tehát országunkon belül folyó osztályharc fontosságát tagadni, vagy lebecsülni, mint ahogy helytelen lenne túlbecsülni is. Amíg léteznek osztályok — nemzetközi méretekben pedig különböző társadalmi rendszerű országok léteznek — osztályharc is létezik. Csak az osztályharc formái változnak, mindig az adott társadalom helyzetének, osztályviszonyainak megfelelően. Ebben a korszakban hazánkban az osztályharc fő formája a megváltozott helyzetnek megfelelően alakult a gazdaságszervező tevékenység a kulturális-ideológiai nevelő- munka formájában. Az osztályharc tehát nem öncél, hanem azt szolgálja, hogy állandóan emelkedjék a, termelt javak mennyisége és minősége, legyen még több élelmiszer, ruházati és háztartási cikk, több lakás, zavartalan legyen dolgozó népünk ellátása, állandóan fejlődjék népünk marxista világnézete, szocialista tudata. Ezt a feladatot alapvetően kétféle módon lehet megoldani, a gazdasági. alap, a gazdaságszervező tevékenységünk, s a kulturálisideológiai nevelőmunka állandó fejlesztése és tökéletesítése útján. Ebből világosan kitűnik, hogy a termelés állandó fejlesztését, az emberek tudatformálását nem lehet különválasztani. Nem lehet csak a termelést fejleszteni, és ugyanakkor1 a szocialistá tudatformálást elhanyagolni. De nem lehet egyoldalúan csak a nevelést előtérbe helyezni és a termelést háttérbe szorítani. A kettő összefügg egymással, kölcsönösen áthatják egymást. A termelés fejlesztése, az árubőség fokozása meggyorsítja az emberek szocialista gondolkodásánál?: fejlődését, ugyanakkor a szocialista gondolkodás nagyban elősegíti a termelés növelését, a jólét megteremtését. Természetesen meghatározó szerepe, elsőbbsége a termelésnek és ezzel összefüggően a gazdaságszervező tevékenységnek van. Ebből fakad, hogy az elkövetkező évek legdöntőbb feladata a termelés fejlesztése mind' >az iparban, mind pedig a mezőgazdaságban. Ennek megvalósítása pedig döntően a jó szervező munkán múlik. Sokan nem értik a gazdaság- szervező tevékenység jelentőségét és szerepét. Különösen nem értik, hogy milyen összefüggésben van ez az osztályharccal. Tapasztalatok mutatják, hogy a bájok, hibák forrása a legtöbb esetben a helytelen szemléletből és a szervezetlenségből fakad. A gazdaság állandó fejlesztése, a szervező munka tökéletesítése megszünteti, legalábbis csökkenti a hibák, bajok forrását. A gazdaságszervező munka nem más, mint a reális tervezésen alapuló tervek végrehajtásának megszervezése, a rendelkezésre álló anyagi eszközök és erők helyes elosztása, h helyi lehetőségek feltárása es maximális kihasználása, a műszaki normák állandó „karbantartása” és fejlesztése, zavartalan anyagellátás biztosítása, hogy növekedjék a termelt javak minősége és meny- nyisége, emelkedjék dolgozó népünk életszínvonala. A szocializmus teljes felépítése nem képzelhető el fejlett technika és az ehhez értő, megfelelő általános műveltséggel bíró emberek nélkül. Ennek a feladatnak megoldása magas színvonalú szervező munkát és magas fokú kulturáltságot igényel. Ez viszon* nem spontán módon végbe menő folyamat, hanem szívós, céltudatos munka eredményeként jöhet létre: annak eredményeként, hogy szakadatlan harcot folytatunk az individuális nézetek, a szűklátókörűség, a szervezetlenség ellen, felszámoljuk a szellemi restségei és következetesen elősegítjük az emberek politikai, szakmai és ideológiai műveltségének fejlesztését. Különösen lényeges kérdés napjainkban mezőgazdaságunk viszonylagos elmaradotteágá- hak felszámolása, a mezőgazdasági technika és a technikával bánni tudó emberek szakmai műveltségének gyorsabb ütemű fejlesztése, a termelőszövetkezeti parasztság egy részének gondolkodásában még mindig meglevő kistulajdonosi szemlélet felváltása, szocialista nagyüzemi szemléleti rncr’-'k1. Ehhez a szükséges feltételek adva vannak. Létrejöttek és jelentősen megszilárdultak a tfermelőszö vetkezetek, fejlődött a gépesítés, a műtrágyaellátás kiépültek a tanyaközpontok, állandóan növekszik a közös vagyon, emelkedik a termelőszövetkezeti parasztok közösből származó jövedelme. Megszűntek falun azok az osztálykorlátok, magántulajdonviszonyok, amelyek gátlói voltak az egységes paraszti osztály kialakításának. Ma már kialakultak a szocialista nagyüzemek és ezzel együtt kialakulóban van az új osztályviszony, az egységes paraszti osztály. Az egységes paraszti osztály tényleges megteremtésének két alapvető, egymással összefüggő feltétele van: egyik a mezőgazdasági termelés szakadatlan fejlesztése, a termelőszövetkezeti tagok jövedelmének növelése, a másik — amely nem kevésbé fontos — a termelőszövetkezeti parasztok szocialista tudatának formálása. A pártszervezeteknek, állami és tömegszervezeteknek, termelőszövetkezeti vezetőknek egy pi] larvatra sem szabad figyelmen kívül hagyniok a termelés fejlesztésének és a tudat formálásának kölcsönhatását. Csak ott beszélhetünk egységes parasztságról, ahol e két tényező, a termelés és a szocialista gondolkodás erőteljesen, együttesen fejlődik. Kiindulva azonban abból a marxista elméletből — amelynek helyességét a gyakorlat már régen igazolta —, hogy a társadalmi lét határozza meg az emberek gondolkodását, elsőbbsége, meghatározó szerepe a gazdaság, a termelés fejlesztésének van. Ezért legdöntőbb kérdés falun a mezőgazdaság szakadatlan fejlesztése, a gazdaságszervező tevékenység tökéletesítése. i Megyénk termelőszövetkezeteinek túlnyomó többsége, dacára a kezdeti nehézségeknek, és az utóbbi két aszályos évnek, bebizonyította fölényét az egyéni kisparcellás gazdaságokkal szemben. A termelő- szövetkezetek több mezőgazdasági árut képesek termelni és adni a népgazdaságnak, mint annak idején az egyéni gazdaságok Az egy munkaegységre eső átlagjövedelem (megyei átlagot értve alatta) 35 forint, plusz 2,5 forint prémium. Az egy tagra- judo közösből származó évi jövedelem Diplomáciai pankráció a London- Róma- Bonn Párizs ringben London kormánynegyedében, a While Halion elégedetten állapítják meg, hogy De Gaulie elnök afrikai terveinek „bejegclésével” végre sikerült valamit ..törleáSTeni' a Brüsz- szelben elszenvedett pofonért. Az öröm azonban nem zavartalan: mar ez. az első erőpróba megmutatta, hogy Anglia nem számíthat a ,,baráti öt” következetes támogatására a Párizs elszigetelésére irányuló diplomáciai hadjáratban. Különösen érzékenyen érinti Londont. hogy a „legbarátibb” Belgium (amely Kongóban és Ruanda Urundiban maga is erősen érdekelt az afrikai tervekben) yégülis cserben hagyta Angliát. Bonn szintén csalódást okozott, még csak semlegességet sem tanúsított ebben a kérdésben, hanem Párizst támogatva helytelenítette az olasz—holland obstrukciót. Végül megállapítják. még Olaszország és Hollandia sem teljesítette maradéktalanul azt az ígéretét, hogy félreérthetetlenül kifejezésre juttatja: Anglia közös piaci tagságának elgáncsolá- sáért vett elégtételt Párizs afrikai terveinek megváltoztatásával. Ismeretes, hogy az olasz és a holland megbízott az országaikban küszöbönálló választásokra hivatkozva kért haladékot. A körülmények elemzéséből Londonban arra a következtetésre jutnak, hogy az áprilisban sorra.kerülő újabb közös piaci tanácskozáson Párizsnak jó esélye van az afrikai egyezmények keresztülerőszakoíására. Az angol konnány ennek megelőzésére igyekszik szorosabban elkötelezni Olaszországot. Jólértesült források szerint az angol^olasz gazdasági bizottság március 12-én és 13-án tartandó tanácskozásán megvitatják, miként irányíthatná át Olaszország a volt francia gyarmati területekre tervezett beruházásait az angol tőkebefolyás alatt álló afrikai országokba. Nyugat-Németország puhí- tása is folyik tovább. Bizalmas értesülések szerint Mae- ;nillan szeretné, ha Bonn a francia—nyugatnémet szerződéshez hasonló egyezmény megkötésére tenne ajánlatot Londonnak. Emlékeztetnek rá, hogy a brüsszeli összeomlást követő parlamenti nyilatkozatában a miniszterelnök félreérthetetlenül célzott erre a lehetőségre. Kormánykörökben nem remélik, hogy ez az elgondolás gyorsan, még Adenauer kancellársága idején megvalósulhat, de úgy vélik, hogy az ilyen irányú diplomáciai puhatolózások mindenképpen alHélfőn ns í. békeUölcöni. kedden as V. és VI. békekölcsönt sorsol fák Az Országos Takarékpénztár március 4-én és 5-én rendezi az idei első államkölcsön húzásokat. A sorsolások hétfőn délután két órakor kezdődnek az OTP Nádor utcai művelőBONN: Dobsa János, az MTI tudósítója jelenti: Adenauer és Erhard között ismét kiújult a régóta fennálló i ellentét, amely most már odáig fajult, hogy a két politikus nem is köszön egymásnak. Amint ismeretes, a hét elején Erhard Brüsszelben nyugati politikusokkal arról tárgyalt, hogyan lehetne előkészíteni a Közös Piac és. Anglia közötti szakadék akárcsak ideiglenes áthidalását. A Brüsz- szelből hazatérő Erhardot íróasztalán levél .várta, Adenauer- tól. A kancellár ebben a levelében meglehetősen sértő hangon, szemére vetette helyettesének, hogy beavatkozik külpolitikai kérdésekbe, mivel a Közös Piachoz való angol csatlakozás problémáia elsősorban külpolitikái természetű. Erhard mérges hangú választ küldött Adenauernak és bejelentette, hogy nem vesz részt a csütörtöki minisztertanácson. Ezt követően a bonni Szövetségi Tanács (Bundesrat) pénteki ülésén, amely éppen a nyugatnémet—francia együttműködési szerződés ratifikálásáról tárgyalt, az újságíróknak feltűnt, hogy Erhard az ülésterem előtt ácsorog és nem akar bemenni mindaddig, amíg Adenauer ott ül a kormány padsorában. A ratifikálási vita végétért és sor került egy gazdasági törvényjavaslat tárgyalására. Ez alkalommal Erhard is fel akart szólalni, Idő járásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: Párás, csendes, hideg idő, helyenként köd, legfeljebb néhány helyen hószállingózás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet mínusz 3 fok körül, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 13 fok körül, nyugaton általában mínusz 17 fok közelében, helyenként mínusz 20 fok alatt. :03; Figyelem! Figyelem! kislakásépítési, szobafestő ÉS VILLANYSZERELŐ MUNKÁKAT rövid határidőre vállal a KÁLI VEGYES KISZ 0 fi ÍT6 OS e»W#W8« e OO ® O 6© O» O G CUB ®® G Iérdemes naposcsibét vásárolni fiütavesszövefkezetnél A gépi keltetésé napos baromfi gyorsan fejlődik, nagy termőképességű fajta. Tartása előnyös. Jó minőségű, egészséges naposcsibe — ELŐJEGYZÉS SZERINT — MINDEN KÖZSÉGBEN. BÁRMILYEN MENNYISÉGBEN VÁSÁROLHATÓ. prémium-mai együtt H 000 forint. Vagyis megyénkben a termelőszövetkezetek 65 százaléka elérte és túlszárnyalta az árutermelésben és az egy tagra jutó jövedelemben is a megyei átlagot, 35 százaléka alatta van a megyei átlagnak, S ebből 30 közös gazdaság (a termelőszövetkezetek 18 százaléka) a gyenge termelőszövetkezetek kategóriájához tartozik. * Ez azt mutatja, hogy a termelőszövetkezetek között az azonosság mellett jelentős különbség van. Ahhoz, hogy kialakuljon az egységes paraszti osztály, meg kell szüntetni ezeket a jelentős különbségeket. Arra kell törekedni, hogy a jó termelőszövetkezetek tovább fejlődjenek, a gyenge termelőszövetkezetek pedig felzárkózzanak a jók, de legalábbis a közepes termelőszövetkezetek sorába, érjék el a jelenlegi megyei átlagot. De nemcsak a termelőszövetkezetek közötti lényeges különbségről. hanem a termelő- szövetkezeten belüli különbségek megszüntetéséről is gondoskodni kell. Számos termelő- szövetkezetben aránytalanság van a fő üzemagak fejlesztésében, például az állattenyésztés és a növénytermesztés között. Több olyan szövetkezet van, amelynek fő jövedelmi forrása az állattenyésztés lenne, azonban ez még mindig alatta Van a növénytermesztés termelési értékének. Arra kell tehát törekedni, hogy a termelőszövetkezetek annak a tő üzemágnak fejlesztését biztosítsák, amely legjobban megfelel a gazdaság adottságainak és a legtöbb jövedelmet adja. Ezen túlmenően is lényeges különbség adódik az egyes tagok és családtagok, különösen kimondottan a termelőszövetkezetből élő családok jövedelméből is. Amely tag. vagy család szorgalmasan kiveszi részét- a munkából, r masabb jövedelemre tesz s: rt, mint azok,, akik csak imr el-ámmal vesznek részt a körös munkában. Ennek a különbségnek a megszüntetése n: .ndenekelőtt’ a munkafegyelem megszilárdítását eredményezné, ezért kell elérni, hogy minden munkabíró szövetkezeti tag, vagy család viszonylag egyformán kivegye részét, a munkából, hogy ne legyen lényeges különbség az egyes termelőszövetkezeti tagolt jövedelme közölt. Ezek azok a legfontosabb különbségek, amelyek a termelőszövetkezetek között és a termelőszövetkezeten belül megvannak és amelyeket jó szervező, céltudatos munkával meg lehet és meg is kell szüntetni. (Folytatjuk) kalmasak lehetnek Párizs és Bonn kapcsolatainak megzavarására. Érdeklődést keltett Londonban az a hír, hogy francia diplomaták Rómában. Bonnban, Brüsszelben és Hágában nyíltan célozgatnak rá: De Gaulle elnök újabban már nem tulajdonít nagy jelentőséget a római szerződésnek és a Közös Piacot nem tekinti a nyugat-európai egység gazdasági alapjának, hanem csupán korlátozott fontosságú vámuniónak. Politikai megfigyelők úgy vélik, hogy ezek a célzások a lázongó Közös Piac-partnerek megfékezésére szolgálnak. Olyan értesülések is vannak az angol fővárosban, hogy De Gaulle . Latin-Amerikában akar revansot venni afrikai terveinek zátonyra juttatásáért. Ügy tudják, hogy a francia elnök most tanulmányozza tanácsadóinak bizalmas jelentését, amely szerint Dél-Ame- rikábán, különösképpen Argentínában, nagy lehetőségek nyílhatnak a francia tőke szamára. (MTÍ) dési termében. Az első napon az 1. ■'Békekölcsönt húzzák, 110 000 kötvényre 20,5 millió forintot sorsolnak. Kedden ugyancsak délután két órai kezdettel bonyolítják le az V. és VI. Békekölcsön sorsolásait. Az V. Békekölcsönből 175 000 kötvényre 35,5 0111110 forintot, a VI. Békekölcsönből pedig 227 000 kör- vényre 52,9 millió forintot sorsolnak ki nyeremény és törlesztés formájában. (MTI) Kiújultak az ellentétek Adenauer és Erhard között Adenauer azonban még mindig nem jött ki az ülésteremből. Végül Erhard rászánta magát és helyet foglalt a kormány padsorában,, de Ade- nauertől jókora távolságban és mindketten úgy tettek, mintha nem is látnák egymást. A kereszténydemokrata Reheinische Post szombati vezércikkében keserű hangon panaszkodik arról, hogy a párt vezetői közötti villongás/egyre inkább aláássa a CDU tekintélyét. (MTI)
