Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

IMS. március 23., szómba,! KÉFÜJSAG s Helytállnak az egri vasöntők Dicséretes minőség Export-öntvények Új öntési eljárás Még be sem lép az ember az egri vasöntöde kapuján, mesz- sziről szemébe tűnik az emelet­nyi új épület Nem kevesebb, mint ötmillió forintos beruhá­zási tervet valósítanak meg itt az építők, akik néhány naphta már a tetőrészt ácsolják.' Űj otthont teremtenek az öntők, formázók, öntvénytisztítók és magkészítők számára: kórszerű mosdót, „fehér” és „fekete” öl­tözőket; új otthont az anyag- vizsgáló laboratórium műsze­reinek — és sok mindennek, amely eddig primitív és elavult volt vagy hiányzott az üzem­ből. Zsúfoltság, felfordulás az ön­tödei udvaron, s hasonló a kép az öntőcsamokban, a formázó- ban. Mégis, az építkezés óta, a termelés szemernyit sem csök­kent. Az első negyedévre meg­szabott 200 tonna öntvény el­készítéséből kevés maradt hát­ra, mert januárban és február­ban nem kevesebb, mint átlag 70 tonnát öntöttek. — Nagy szilárdságú, vékony falú öntvényeket kérnek tőlünk — mondja Hesz János, üzemve­zető. — S bár termelési körül­ményeink egyáltalán nem ne­vezhetők korszerűeknek, e kö­vetelménynek és igénynek ed­dig mindig eleget tettünk. Aki hasonló területen dol­gozott már, csak az tudja tel­jességgel felfogni, mennyi ke­mény és állhatatos erőfeszítés­be kerül a selejtmutatók né­hány tized százalékos javítása is. S az egri vasöntöde munká­sai 2 egész százalékkal „sró­folták” alacsonyabbra a selej- tet. Most selejt-analitikai tervet készítettek, hogy az öntési fe­szültségből származó selejteket is csökkenteni tudják. Exportra készülő nagy típusú dömperek sebességváltó-házai­nak öntvényét készítik most az egri vasöntödében. Nemcsak a feladat új, hanem az öntési el­járás is: tudniillik nyers lár­mákba öntenek; egy-egy forma elkészítése után nem várják meg annak kiszáradását, ha­nem azonnal elvégzik az ön­tést. Az eljárás gyors, s ugyan­akkor olcsóbb is, mintha ha­gyományos módszert alkalmaz­nának. Az Óbudai Hajógyár szak­emberei is elismeréssel nyilat­koztak az egri öntők munkájá­ról (az Óbudai Hajógyárban készült a prototípus!), mert öntvényeik minőségileg is ki­fogástalanok. (P- d.) Válaszol az illetékes helyezése körül mutatkozó ne­hézségek megoldását a jövőben is segítsék cikkeikkel. Dr. Ruszkay István Postaigazgatóság Régen vártuk At elmúlt évben sok pa­nasz hangzott el a gépállo­más! dolgozók részéröl telje­sítménybérezésük kötött for­máira, amelyek nem minden tekintetben voltak reálisak a munkák értékelésében, A Földművelésügyi Miniszté­rium a MEDOSZ elnökségé­vel egyetértésben, helyt adott a dolgozók jogos panaszainak és most szabályozta, módosí­totta a gépállomási dolgozók bérezési és premizálási rend­szerét. Az utasításnak — amely je­lentés mértékben növeli a teljesítmény- és órabér érté­két — legjelentősebb kitétele, hogy nem tesz különbséget univerzális traktorral, szántó- traktorral, kombájnnal, vagy egyéb motorral teljesített mű- szaknormák között, hanem a teljesített műszaknormáért átlagos teljesítménybért szá­molnak el. Ezt az utasítást már regen vártuk, s úgy érezzük: ez a bérrendezés megkönnyíti, és még nagyobb kedvet ad min­den munka elvégzéséhez a dolgozóknak, mert tudják, tisztában vannak azzal, hogy számításukat megtalálják most már munkahelyeiken. — f. 1. — /S^wwMíwsiílilh — Nem tudok sem­mit. Esküszöm, te, bizonyisten, eskü­szöm, hogy egy szót nem tudok ... Olyan hallatlanul nehéz ez az anyag, s annyi a munkám, hogy a ket­tőt képtelen voltam egyeztetni... Tanul­tam, persze, hogy ta­nultam, hisz ez a bosszantó. Tanultam: és mégsem tudok semmit... Ezt mondja mind a kettő vizsga előtt. És utána? íme az egyik: — Fújtam, öregem, fújtam, ötös. Termé­szetesen. Hogy nem tanultam? Én? Mi­csoda aljas vádasko­dás ez . .. Nem sokat, ez tény, de amennyi kellett, annyit tanul­tam .. . íme a másik: — Aljasság. Elbuk- tatni engem ... Pedig fújtam, öregem, fúj­tam az anyagot... De az elnök pikkel rám. Csak tudnám, miért? Soha nem láttam. Hát érdemes tanulni, mondd? Nem! Ezután »gy sort nem tanu­lok ... Ha ide pofa kell és nem tudás, ak­kor majd ehhez al­kalmazkodom ... —6) MEGBÍZÓLEVÉL natkozó szerződést. A szerző­dés végleges jóváhagyására azonban csak 1963 januárjá­ban került sor. Az eladó az in­gatlan kiürítését 1963 május 31-re ígérte. Az épület hivatallá való át­alakítása kb 250 ezer forintba kerül. Mivel ilyen nagymérvű átalakításhoz hosszabb ideig tartó előkészület szükséges, fel­ajánlottuk a hivatal dolgozói­nak, hogy az átalakítás előtt költözzenek át az új helyiség­be. Ezt azonban a hivatal dol­gozói, a várható nehézségekre való tekintettel, nem vállalták. Időközben a községi és a já­rási tanács is kérte, hogy az orvosi lakás átépítésének ide­jére, ideiglenesen, adjuk át a megüresedett helyiségek egy részét orvosi lakás céljára. Mi­vel az átalakítási munkálato­kat a teljes kiköltözés előtt nem kezdhettük meg, ehhez hozzájárultunk. Ez a postahi­vatal részére nem jelentett hátrányt, s a község lakóinak érdekeit szolgálta. Az épület átalakítására a pénz és a kapacitás/ 1963-ra már biztosított, s a munka az év folyamán el is készül. Kér­jük, hogy a postahivatalok el­rorper sofiok ellen cember 16-án hurcolták el, s azóta „vizsgálati fogságban” tartják. Az ő és társainak le­tartóztatása kül- és belföldön egyaránt nagy tiltakozást vál­tott ki. A madridi első spanyol katonai körzet parancsnokához ügyükben naponta érkeznek tiltakozó táviratok és levelek. (ADN) Pályásati felhívás a Heves megyei Pártbizottság Marxizmus— Leninizmus Esti Egyetemének 1963—1954. tanévére A Heves megyei Pártbizott­ság felvételi pályázatot hirdet a marxista—leninista esti egyetem hároméves tagozatára. Az esti egyetem célja, hogy párt, állaim, tömegszervezeti funkcionáriusok, értelmiségi dolgozók (mérnökök, techniku­sok, agronómusok, közgazdá­szok, orvosok, jogászok, peda­gógusok)/ vezető propagandis­ták, párttagok és pártonkívü- liek szervezett marxista— leninista oktatását egyetemi színvonalon biztosítsa. Az esti egyetemen a tanul­mányi idő három év. A hall­gatók az első évben filozófiái, a második évben politikai gaz­daságtant, a harmadik évben nemzetközi és magyar mun­kásmozgalom történetét tanul­nak. A tantárgyakból féléven­ként vizsgáznak és a tanulmá­nyi eredményről bizonyítványt kapnak. Ennek törvényes elis­merését az 1088/1957. számú kormányrendelet biztosítja. Az esti egyetem hallgatóit minden tanévben 24 munka­nap tanulmányi szabadság il­leti meg. A tanév szeptember 1-től június 30-ig tart. Heten­ként egyszer — meghatározott napon — kollektív foglalkozás Százhúsz perce« történelemóra Egri diák az egri diákok közt (előadás, . osztályfoglalkozás) van, amelyen a részvétel köte­lező. A tandíj egy évre 170 fo­rint. Az esti egyetemre azok kér­hetik felvételüket, akik leg­alább középiskolai, vagy annál magasabb iskolai végzettség­gel, illetve ennek megfelelő műveltséggel, valamint a ta­nuláshoz elengedhetetlenül szükséges marxista—leninista képzettséggel rendelkeznek. Az esti egyetemre pártonkívüliek is jelentkezhetnek. A jelöltek felvételi vizsgát tesznek a marxizmus—leninizmus alap­kérdéseiből. Az esti egyetem Egerben, Gyöngyösön, Hatvan­ban és Hevesen működik. Vi­dékiek abban az esetben je­lentkezzenek, ha biztosítani tudják a kötelező foglalkozá­sokon való részvételt. A felvételi pályázatot a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem címére (Eger, Kos­suth Lajos út 15.) április 10-ig kell megküldeni. Utólagos je­lentkezést nem fogadunk el. A pályázat az esti egyetemen és a járási pártbizottságokon be­szerezhető kérdőív alapján tör­ténik. A kérdőívben mellékel­ni kell az üzemi, hivatali, vagy körzeti pártszervezet ajánlását, valamint orvosi bizonyít­ványt HEVES MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG Mint ismeretes, a KISZ Köz­ponti Bizottságának 1960. már­cius 9-én tartott VIII. ülé­sén határozat született, amely szerint a KISZ védnökséget vállal a pedagóguspálya felett Azóta már ez á határozat gya­korlattá érett, s az eddigi eredmények tapasztalatai to­vábbi segítséget nyújtottak az ifjúsági szervezetnek abban a nehéz munkában, amelyben el kell döntenie kit miért... (és hány diákot) javasol pedagó­gus pályára. Azok az érettségizett diákok, akik kifogástalan eredményt ér­tek el tanulmányaikban és pél­damutató munkát végeztek is­koláikban, az idén is a KISZ megbízólevelével küldik az egyetemi, Illetve főiskolai fel­vételi vizsgákra. Az elmúlt év „negatívumai” arra késztetik a KISZ-t, hogy még nagyobb körültekintéssel foglalkozzon a pedagógus- pályára készülő fiatalokkal. A határozat megszületése óta el­telt időben történnek olyan ki­rívó esetek, hogy például a megbízóleveles diákok egysze­rűen nem mentek el a felvételi vizsgára. (Az egriekről van szó!) Vagy beszélhetnénk arról is, hogy sokán tanulmányi eredményeikben visszaestek á középiskolai eredményekhez képest. Erkölcsi problémák sem ismeretlenek. Ezek a ne­gatívumok is bizonyítékul szol­gálnak arra, milyen nagy kö­rültekintés szükséges a felső- oktatási intézményekben to­vább tanulók „kiválogatásá­hoz”, akik méltók lehetnek az ifjúsági szervezet bizalmára. Mindezeket figyelembe véve a pedagóguspályára készülőkkel az osztályfőnöki órákon beszél­getnek a nevelői hivatásról, és a KISZ-bizottságok is figye­lemmel kísérik munkájukat, tanulmányi előmenetelüket. Itt kell szólnunk arról a nemré­giben hozott helyes döntésről, hogy: a nevelőmunkára ké­szülő diákokkal nemcsak az utolsó évben kell foglalkoznia az iskolának és a KISZ-nek, hanem már korábban, másod-, harmadévben is. Ez természe­tesen nemcsak a közvetlen be­szélgetésekből állhat Hasznos ismertetni a diákokkal azok­nak az iskoláknak a munkáját, „műhelytitkait”, ahol annak idején ők is dolgozni fognak. A KISZ egri városi végrehajtó bizottságának ülésén elhang­zott helyes javaslat szerint el kellene vinni őket néhány ta­nítási órára, találkozásokat kellene szervezni a már a pe­dagóguspályára készülő főisko­lás, vagy egyetemista diákok­kal, meg kell velük ismertetni az egyetem követelményeit, ét a nevelőmunka feladatait. „Az új ember formálásában a tanítók, a tanárok a legfon­tosabb társadalmi tényezők, a párt legjobb harcosai” — mon­dotta Kádár Jánps, az MSZMP VIII. kongresszusán. Ez azt je­lenti, hogy társadalmunk va­lamennyi rétegének érdeke a pedagógusmunka támogatása. A miérteket felesleges lenne felsorolni. A megbízólevél is ezt a célt szolgálja, amely feltétlen bi­zalmat jelent tulajdonosa szá­mára, s egyben kötelezettséget is. Kötelezi őket a szorgalmas tanulásra, hogy ha kikerülnek majd az életbe, s elfoglalják helyüket a katedrán, nyugodt lelkiismerettel bízhassa rájuk mindenki az „újat”, a kis diá­kok nevelését. (kátai) AZ EGRI Dobó István Gim­názium — akkor főreáliskola —■ diákja volt, most ismét az iskolában ül. Nem a padban — a katedrán. Fiatalok ülnek a padban, a Kommunista Ifjúsági Szövet­ség tagjai — hallgatják az első egri diákot, aki a kommunis­ták pártjában találta meg he­lyét, élete értelmét, „politikai otthonát”. Vermes Béla, az iskola régi tanulója beszél. Most ő tartja a történelemórát. Nem tanáros külsejű, fején a hajszálakat nem régi korok titkait feltáró forrásmunkák mellett átvir­rasztott éjszakák ritkították meg: hanem a forradalmi harc nehézségei, az emigráció és az illegális munka megpróbálta­tásai. — Ebből az iskolából húszán léptünk a Vörös Hadsereg so­raiba, végig is harcoltuk becsü­lettel a „veres háborút” — mondja, s nem véletlenül fejezi ki magát ilyen hamisítatlan karikásfrigyesi szavakkal, hogy veres háború”, — mert éppen á legendás harminckilences dandárban szolgált, ahol az író volt a politikai megbízott. A BUKÁS után országos kö­rözést adtak ki ellene: s Ma­gyarország minden középisko­lájából kizárták. Öt nem érin­tette a kizáró rendelkezés: Bécsben hallott róla először. — Ez a város volt emigrációm el­ső állomása — emlékezik visz- sza — azután következtek a német, az olasz, s a cseh és szlovák városok, falvak .;. Az emlékezés mondatai: tég­lái a história nagy épületének. A hallgatók úgy érzik, amikor Vermes Béla beszél — test­közelbe kerültek a történelem­hez. A kérdések hangvételét is ez az érzés szabja meg: intimi­tásokra, apró titkokra kíván­csiak, amelyek kiválóan jellem­zik a kort, a világot lázba ho­zó eseményeket, mégis szük­ségképpen kimaradtak a törté­nelemkönyvekből. — Történelemből és földrajz­ból mindig eminens voltam — büszkélkedik a fél évszázaddal ezelőtt szerzett jelesekkel és kitűnőkkel, de a hallgatók tudják: nemcsak az iskolai vizsgákon szerzett kiváló bizo­cA eifizájL életét, úgy érzi, hogy többé-kevésbé rend­ben mennek dolgai, s akkor, mint derült égből villámcsapás: kiderül, hogy pont cipzára nincs a ház­nál. Igaz, elektroen- kefalográf sincs a háznál, sőt, nincs ipari televízió, csúcs­eszterga és légpárnás köszörűgép se... Igaz, de azért a cip­zár az más, annak lenni kellett volna, mert például kinek jut eszébe kiberneti­kus számológépért át­szaladni a szomszéd­ba? Senkinek. Cipzá­rért igen. Mert az közönséges, minden­napi tartozéka egy modern felfogású em­ber életének... Rá lehet tenni ruhára, le lehet húzni, fel lő­het húzni, megakad, káromkodni lehet, nem akad, szórakoz­ni lehet, jobb, mint a gomb és adott ese­tekben gyorsabb is — minek a felesleges iz­galom ... Keserűen és letör- ten üldögélek, úgy ér­zem elhibáztam éle­tem, rossz vágányra futott sorsom és nagy pofont kapott önbi­zalmam egy vacak cipzár miatt S most már hiába ve­szek akár százat is. ez az ember elterjesz­ti rólam, hogy olyan a háztartásom, élet- felfogásom, nagyké­pűségem, hogy még egy vacak cipei sem tartok, otthonomban... Mit tegyek? Az ötlet, mint fuldoklóvák a mentőöv, oly gyorsan és nagyszerűen patj tant elém és én már pattantam is... — Kérem, megbo­csásson — mondtam neki —, nincs vélet­lenül egy felesleges parabola-antennája ? — Micsodám? — kérdezte meghökken- ve. — Mondom, para­bola-antennája ? — Momentán, saj­nos, éppen nincs — hebegte zavartan. — Na, magánál is szép kis vircsaft van — mondtam megelége­detten és hazatértem lakomba. Holnap még átszaladok, kérek tő­le egy felesleges tur­binát .... Hadd lássa, hogy azért az ő ház­tartása sem a legmo­dernebb ... (égni i — Kedves barátom, ' nem volna véletlenül egy felesleges cipzár­ba? i — Micsodám? — Cipzárja. ! — Hm. Cipzár, az ‘sajnos nincs — men- | tegetődzöm .,. — Na, tiszleltetem 1 a maga házastársát <— hagy faképnél le­sújtó tekintettel. A fene egye meg, hát tényleg, miért nincs itthon egy fe­lesleges, vagy akár­milyen cipzár. Vég­tére is igaza van, modern háztartásból nem hiányozhat a mosógép, a boyler és cipzár. S ez nemcsak a modern háztartás, de a modern ember tartozéka, is. Az em­ber gyanútlanul ér, megelégedetten élt nyítványt, megállta helyét a sors nagy vizsgáin is. ÉS BESZÉL az ismerőseiről, a Remenyik fiúkról, Karikás1 Frigyesről, József Attiláról, a régi főreáliskola direktóriumi elnökéről, doktor Bertalan ta­nár úrról, Stromfeld Aurélról, s a Tanácsköztársaság egri ese-; ményeircjl, Szemléletesen, fiatalosan,1 lendületesen „adja le az anya-, got”, a diákok nem is veszik észre, hogy „órán vannak”. A| tudományos általánosításokat i is mesterien rögzíti a hallgatók | emlékezetében az érdekes epi-. zódok „ragasztójával”. j — Ha újra életem válasz-j útjához érnék: csak ezt válasz-' tanám — szögezi le a munkás,! tevékeny esztendők végső ta-l nulságát, — és ez most nem! hat frázisként, a fiatalok sem. gondolnak arra, hogy nem Ver-* mes Béla az első ember, aki a] harcot ismét megvívná, a küz-1 delmeket ismét végig harcolná-! ÜGY ÉRZIK: találkoztak al történőiéi;’mel — és megszólalt! a legtöbbet mondó „forrás” — .i szemtanú. * (—tór) Az autóbusz menetrendtábláról... ... közöljük, hogy a Rác­kapu téri autóbuszmegállóhoz a helyi járat menetrendjét ki­függesztettük. A lakosság tá­jékoztatása szerint a menet- í-emd, illetve a megállóhely tábláját sörösüvegek nyitásá­val rongálják. Kérésünk, hogy a környék lakói, s az ott lévő üzlet elárusítói is figyelmez­tessék a sört vásárlókat, hogy az utazók érdekében kíméljék a táblát. Borsányi Lajos 4. sz. AKÖV * ... és a poroszlói postahivatal ügyében A Népújság március 9. szá­mában ismételten foglalkozik a poroszlót postahivatal ügyé­vel. Az 1961-ben megjelent cikk, amely a poroszlói posta­hivatal elhelyezésével kapcso­latos gondokról írt, előbbre lendítette az akkor holtpontra került ügyet. 1961 decemberé­ben végre is sikerült megkötni az ingatlan megvásárlására vo­Új tér spanyol Kai Franco spanyol diktátor kü­lönleges katonai törvényszéke előtt csütörtök óta ismét spa­nyol hazafiak állnak. Közöttük van Pedro Ardiaca Marti, a Spanyol Kommunista Párt Po­litikai Bizotságának tagja, aki egyben tagja az Egyesült Kata­lán Szocialista Párt Végrehajtó Bizottságának is. Ardiacát de-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents