Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. március 23., szombat Az elnök úr „tévedett” 1958 nyarán, hatalomra ju- lásaltor, De Gaulle tábornok hangoztatta: „Szilárd elhatáro­zásunk, hogy véget kell vetni az áremelkedésnek ...” Az árak — úgy látszik — el­lenszegültek a tábornoki pa­rancsnak, mert azóta is roha­mosan emelkednelt. Igaz, hogy van, ami nem emelkedik, sőt csökken: a munkások bére. A francia dolgozók az utób­bi hónapokban bebizonyítot­ták, hogy nekik nem szép prog­ramok, televízióbeszédek kelle­nek, hanertí munkájuk árát kö­vetelik. Sztrájkolnak a bányá­szok, a vasutasok, a Itohászok, a gázszerelők, stb.... A degaulleisták „szociális bajok” magyarázatú sztrájk- letörő támadásaival a francia dolgozók szembeállították a ka­pitalista önkény ellen irányuló ellentámadásukat. (t.i.) — MOSZKVÁBAN megin­dult az előjegyzés Brecht mű­veinek a közeljövőben megje­lenő gyűjteményes kiadására. Az 5 kötetre tervezett kiadás­ban helyet kap Brechtnek csaknem valamennyi drámai alkotása, továbbá legjelentő­sebb irodalmi-művészeti cik­ken- NYEIIESÉGRÉSZESEDÉS1 Ünnepségét tartja ma este a Szakszervezeti Székház nagy­termében az Egri bakatosáru- gyár. Ezen az ünnepségen nyújtják át az üzem vezetőinek a kongresszusi munkaverseny­ben elért eredményekért a me­gyei pártbizottság elismerő ok­levelét, — A PRÁGAI Állami Zsidó Múzeum vándorkiállítást állí­tott össze azokból a rajzok­ból, amelyeket gyerekek ké­szítettek a Theresienstadt-i koncentrációs táborban. A ki­állítást már bemutatták Franciaországban, Hollandiá­ban, Ausztriában ésazNSZK- ban, az idén pedig Olaszor­szágban kerül bemutatásra.- FELSZERELTÉK AZ URH adó-vevő berendezés antenná­ját a 4. sz. AKÖV hatvani fő­nökségén. Hamarosan a legmo­dernebb híradástechnikai be­rendezéssel irányítják a for­galmat Petőfibányán és Gyön­gyösön is. — Ausztráliában va­lóságos „beszélő könyvtárat” állítottak össze vakok szá­mára, hangszalagra vett iro­dalmi művekből. A „könyve­ket” olyan dobozkákban kül­dik a vakok címére, amelyek 18 felvételt — tehát 21 órát kitöltő „olvasmányt” — tar­talmaznak.- MA EGERBEN ülést tart ft Hazafias Népfront megyei bi­zottsága. Az ülésen a falusi élet új formái és új követelményei­ről Márton János, a Magyar Tudományos Akadémia Agrár- gazdasági Kutató Intézetének csoportvezetője tart előadást. Az ülés második felében az 1963-as országgyűlési és tanács­választások tapasztalatait be­szélik meg. — A HOLLYWOODI film- producerek szövetsége érdem­éremmel tüntette ki Irving Berlin 75 éves zeneszerzőt, akinek dalai világsikert arat­tak.- TERMELŐSZÖVETKEZETI nőaktíva-ülést rendez az Egri Városi Nőtanács. A tanácsko­zás helye a városi tanács nagy­terme, s a napirend előadója Kácsor Jánosné, a városi párt- bizottság titkára lesz. — A forb-alapítvAny támogatásával nemzetközi összehasonlító zenetörténeti intézet létesül Nyugat-Berlin- ben. Az Intézet fő célja: meg­őrizni, katalogizálni, rendsze­rezni és tanulmányozni az ázsiai zenét. — HATVANBAN ma este a városi kultúrházban kertész­bált rendeznek a Gyöngyösi Felsőfokú Mezőgazdasági Tech­nikum hatvani zöldségtermesz­tési szakának tanulói. A bált a főiskola tánccsoportja palotás­sal nyitja mez, az est. folyamán tárgysorsjátékrü kerül sor. FELÜTÖM Új magyar film 1963. MÁRCIUS 23., SZOMBAT: VIKTÓRIÁN 105 évvel ezelőtt, I85lí-ban fedezte fel JULIUS PLÜCKER német matematikus és fizikus a gázkisülési csőben a kától! felületéről kiinduló, igen gyors elektronokból álló katódsuga- rakat. Ezek láthatatlanok, azonban villamos vagy mágne­ses tér hatására egy fluoresz­kálj ernyőn láthatóvá tehetők. V televíziós készülékekben a képernyőn katódsugár mutat­kozik. 70 évvel ezelőtt, 1893. már­cius 23-án született VECSEY FERENC hegedűművész és ze­neszerző, virtuóz technikájú előadó. Kisebb hangverseny- darabokat irt, közülük a Valse Júrí'/íd KATÓDSUGÁRCSŐ Triste ma is állandó műsoron van. 55 évvel ezelőtt, 1908-ban e napon halt meg FRIEDRICH ES- MARSCH német orvos, aki az operációinál először alkalmazta a vérzés elállításához a róla elnevezett gumi-pólya kötést. 40 évvel ezelőtt, 1923-ban halt meg OVANESZ TüMANJAN örmény költő, aki 1912-ben Tbiliszben mégszervezte a kaukázusi írószövetséget. 2S évvel ezelőtt, 1938-ban halt meg LEV PISZARZSEVSZKIJ szovjet kémikus. Fontosak az oldatok elektrokémiájával kapcso­latos kutatásai. EGRI VÖRÖS CSILLAG: Cartouche EGRI BKÖDY: Királyi gyermekek GYÖNGYÖSI PUSKIN: Keserű szerelem GYÖNGYÖSI SZABADSÁG: Napfény és árnyék HATVANI VÖRÖS CSILLAG: Az utolsó tanú HATVAJMT KOSSUTH: Emlékek éjszakája HEVES: Az utolsó tanú PÉTERVÁS ARA: A szórakozott professzor FÜZESABONY: Fagyosszentek A televízió műsora 14,55: Újpesti Dózsa—Buda­pesti Vasas bajnoki labdarúgó­mérkőzés közvetítése. — 18,15: Képről képre. — 18,20: Hírek. 19,00: Rembrandt. Nyugatné­met kisfilm. 19,15: Hétről hétre. 19,30: Tv-híradó. 19.45: A tv mesekönyve. 19,50: Töltsön egy estét Mark Twain-nel. — 22,30: Hírek. A tv-híradó ismétlése. Idő járásjelentés Várható időjárás szombat es­tig: Felhős idő, szórványosan futó esővel, futó havazással. Mérsékelt, a Dunántúlon élén- kebb északnyugati, északi szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 3—7 fok között (MTI) |J\Z^ C_> s o f?— ► Egerben este 19 órakor: A szabin nők elrablása (Madách bérlet) Nyugat aprót hirdet Közérdekű közlemény: Kö­zös Piacunkon a brit oroszlán kivételével minden látható. Me Leo nem tudta elharapni s Bonn—Párizs-tengelyt. ★ Becsületet veszek és eladok, Ha új kormányzói széket Itapok. Adoula elég volt, most már •mondj le. Hisz én is néger vagyok: , Csőmbe! (L) Eger város anyakönyvéből Születtek: Kormos Miklós, Puzsa Imre, Pál- lagi Judit, Susányi Csilla, Gál András, Farkas Agnes, Sike Judit, Darago Mária, Lehóczky Attila, Lakatos László, Misztarka István, Papp Árpád, Pataki József, Ko- rózs András, Molnár Ernő, Mag- dus János, Nagy Mária Rita, Ra­fael Mária, Ragó Márta, Szőke Barnabás. Bíró Erika, Dallos Péter Béla, Ferenc Erzsébet, Füzér La­jos Tamás, Rácz Dániel, Studt Il­dikó, Frits Katalin, Fejes Zoltán, Gyetvai Henrietta, Kakuk Gyula, Kovács Katalin, Madarász Etel Ica Tünde, Ratkai Lidia. Zámbó Judit, Kovács Magdolna Piroska, Oláh Hilda. Meghallak: Setét Ferenc, Helli Miklós, Bozsik Ferenc, Barczi Lászlóné Koháii Julianna. Román Ferenc, Juhász Józsefné Rózsa Erzsébet, Ferenczi Sándomé Majoros Szidónia, Ho- ránszky Sándor. Mogyorósi István* Suha István, Ratkai Lidia, Urban Lajosné Szakácsi Mária. VALÓSZÍNŰ, hogy azok a szakemberek, vagy kritikusok, akik sokszor a tartalmat is hajlandók feláldozni, valami­lyen új forma kedvéért nem fogadják nagy lelkesedéssel a Félúton című új magyar fil­met. Az útkeresés korát éljük, bátor és bátortalan kísérletek folynak az élet számtalan terü­letén az irodalomban, s a film­művészetben is. Űj, formai megoldások után kutatunk — másoljuk a sajátosan magyar filmekben a nagy nyugati pro­dukciók képsorait, szerkeszté­sét —, s közben elég gyakran elsikkad a lényeg, a tartalom. S nem könnyű eldönteni azt sem, hogy az új kifej ezéái for­ma keltetésében hol az alkotói bátorság határa, s hol kezdő­dik a felelőtlenség, a vissza­élés, a művészet szabadságával. És mindez milyen sokba kerül! Azért vetettem papírra ezt a néhány, általánosságban mozgó megállapítást, mert a' szóban forgó új magyar film nem tar­tozik az új formákban tetszel­gő alkotások közé. Szerény produkció csupán, amelyet nem előzött meg nagy hűhó, beha­rangozás — előfutárként talán csak Galgóczi Erzsébet regénye könyvelhető el —, s mégis újat hozott,' nem a formával, tarta­lomban inkább. Elsősorban az­zal, hogy története igaz és őszinte, s mindezt filmszerűen, művészi fokon kapja a közön­ség. EGY DUNÁNTÚLI kis falu­ban nagy termelőszövetkezet alakul 1956 után. A falu hang­adója, az ötven év körüli Lim- pár Kálmán, unokaöccsét vá­lasztatja meg elnöknek, cseré­ben a raktáros! beosztásért. Ezzel él vissza a ravasz nagy­bácsi, s ez ellen hadakozik Da­ni, a fiatal elnök, s Móka, a még fiatalabb agronómuslány. Leegyszerűsítve, mindössze ennyi a történet, s ez látszólag csupán egy ltísfilmre elegendő. De e lós történet keretében napjaink legaktuálisabb falusi problémáit, a szövetkezeti élet, a vezetés sorsdöntő konfliktu­sait vitték vászonra a film al­kotói. A gondolatokat ébresztő képek, dialógusok olyan izgal­mas kérdésekre keresik a fele­letet, mint a párttagok és pár- tankívüliek kapcsolata, a veze­tés problémái, a szövetkezetek pártirányítása, a rokoni szálak, amelyek visszafelé húzzák a tsz szekerét. Ma már eldőlt a nagy kér­dés: a termelőszövetkezet tör­ténelmi tény, nagy táblákban a földek, közösben az állatállo­mány, de a fejekben még nincs minden rendjén. Az emberek egy része csak a maga hasz­nát akarja a szövetkezetből és nagyon sokan még csupán fél­úton vannak a szocialista nagy­üzemi gazdálkodás felé. Félúton vannak. Erről szól a film, amely elismerést érde­mel témaválasztásáért, szóki­mondó bátorságáért egyaránt. Galgóczi Erzsébet írta, a Nem­zetközi Béke-díjas Kiss József (a Májusi fagy, az Égrenyüó ablak és a külföldi fesztiválo­kon nagy sikert aratott Szent­kút című film rendezője) ren­dezte a filmet A cím szinte szimbólumként vonul* végig az egész történeten, nincsenek benne hiba nélküli, abszolút tökéletes emberek, itt csaknem mindenki félúton áll. Elsősorban Dani, a fiatal tsz- elnök, aki nagy tervekkel, am­bícióval indul, s az egész vilá­got akarja odavarázsolni a kis faluba, de visszahúzzák a ro­koni kapcsolatok. A falusi párttitkár, aki még mindig hordozza magában a szektáns világ maradványait, s a fiatal agronómuslány türelmetlensé­gében. a járási titkár kioktató hangjában, még maradt valami a múltból. Félúton állnak ők is. A film tulajdonképpen két ember drámája. A rendezés nagy érdeme, hogy minden más szálat félretéve, hagyta ki­bontakozni az elnök és a nagy­bácsi jellemeit. El tudja-e tép­ni Dani a rokoni szálakat? — ez a kérdés foglalkoztatta a rendezőt, s a történet során az izgalmas konfliktus keretében sikerült megalkotni az utóbbi évek egyik legjobb, legembe- ribb paraszti figuráját, Mada­rász Danit, a tsz-elnököt. \Az INTERPOL \tehetetlen [ A nyugati sajtó „az embe- [riség ostorának” nevezi a ká- l bítószert. Az ENSZ külön osz- jtály szervezett a kábítószer- ; csempészés ellenőrzésére, de a i nyugati országok titkosrendőr- Iségét összefogó nemzetközi fe- ; dőszérv, az INTERPOL is ' ezen a területen foglalkoztatja \ legtöbb ügynökét. Az óriási | szervezet ellenére, a kábító- ' szer-szindikátus milliárdos ! haszna évről évre növekszik. ( Hiába dolgoznak a beosztott rendőrtisztviselők sokszor éle­tük kockáztatásával, a letar­tóztatott közvetítő kereskedők szállítmányainak elkobzásával csökkentik ugyan valamelyik világváros kokain-, vagy he- ' | roinfogyasztását, de a letartóz- 11 tátották helyébe új ügynök | i lép. A „kis halakon” keresztül még nem sikerűit elegendő bi­zonyítékot találni a szindikátus vezetői ellen. / / 500 tonna ópium „eltűnt* A negyvenes évek vége óta az USA egykori kémelhárító tisztje, Charles B. Siragusa áll az FBI és az INTERPOL kábí­tószer-osztályának élén. Ha bárhol a világon valamelyik ország rendőrsége kábítószer­csempészt tartóztat le, legyen az Tangerben vagy Triesztben, néhány óra múlva megérkezik az amerikai légierő egyik kü- lönrepülőgépe Siragusával és vezérkarával a fedélzetén, és azonnal megkezdik a kihallga­tást. Az INTERPOL tisztjei az utóbbi években több millió ki­lométer légiutat tettek meg, több száz személyt hallgattak ki és több ezer kötetre rúg az áktacsomó, de a várt ered­mény elmaradt. Hiába ismeri név szerint a VVWWmWVWWWUWWrt világ minden rendőrsége a ká­bítószer-szindikátus két veze­tőjét: a nápolyi tengerparton csodálatos fehérmárvány villa­palotájában élő Lucky Lucia­not, (aki februárban ellenőriz­hetetlen hírek szerint épp a konkurrencia-harc áldozata lett), és a New York-i kikötő „poklának” korlátlan hatalmú urát, Vito Genoveset, a bizo­nyíték nem elegendő ellenük. Az ENSZ alosztályának „Permanent Central Ópium Board” jelentése szerint az egész világ ópium- és hasister­melése meghaladja a 12 000 tonnát. A gyógyszeriparnak eb­ből legfeljebb 500 tonnára van szüksége. A többlet „nyomtalanul eltűnik”. Az ENSZ egyik határozata értel­mében a közel- és közép-kele­ti államoknak negyedévenként jelenteniök kellene, hogy mennyit termelnek. Ez a határozat elsősorban Jordániát, Iránt, Görögorszá­got, Izraelt és Törökországot érinti. Ezeknek az országok­nak kormánya eltitkolja a va­lóságos termelési adatokat. In­gatag alapokon álló államház­tartásukat az uzsora áron to­vábbadott kábítószerből akar­ják megerősíteni. Csempészáru a teve gyomrában A feleslegként termelt ópiu­mot és hasist minden elkép­zelhető útón-módon megkísér­lik Olaszországba szállítani. A Közel-Keletre repülő légitár­saságok gépeinek pilótái, stewardessei épp úgy részesei a szindikátus óriási hasznának, mint az apró halászhajók és magánjachtok tulajdonosai. De akárcsak néhány évti­zeddel ezelőtt, ma is a teve az ópium-szállítmány legfőbb te­herhordója. Az ültetvényekről tevekaravánok szállítják a ha­sist a kis földközi-tengeri ki­kötőkbe. Az ENSZ rendszere­sen motoros járőröket és he­likoptereket vetett be a vég­telen sivatag ellenőrzésére, néha sikerül egy-egy szállít­mányt elfogni, de a karavánok vezetői jobban ismerik az ös­vényeket, vízmosásokat. A karavánok 20—30 tevéből állnak. Ezek közül csak 2—3 szürkésfehér, ún. dhalusz-teve szállítja a kábítószert. Vízálló zacskóban, a takarmány közé keverve lenyeletik velük az értékes rakományt. A megér­kezési helyen egyszerűen le­vágják a tevéket és gyomruk­ból kiveszik a több tízezer dol­lárt érő csomagot. A kikötőkben, repülőtereken a szindikátus olaszországi köz­vetítői veszik birtokukba a kábítószert és szállítják tovább Londonba, Párizsba, Nyugat- Németországba, de mindenek­előtt a legtöbbet fogyasztó or­szágba, az USA-ba. Siragusa és az ENSZ ellen­őrző osztályának vezetői ezek­kel a tényekkel tisztában van­nak, nem ülnek ölbe tett ke­zekkel, de a szindikátus ellen foganatosított intézkedések ed­dig még nem vezettek jelentős eredményre. (Következik: A CSOMAG NEM ÉRKEZIK L A FILM ALKOTÓI nemcsak keresik a feleletet, választ is adnak a kérdésre. Ez a válasz, a film végső kicsengése, nem valami látványos képsor, nem zakatolnak a traktorok a nagy táblákon, nincs szövetkezeti bál, de a rokoni szálak meg­szakadtak. Igaz, majdnem gyil­kosság árán. Az elnököt leszúr­ják (a regényben megölik), s a sebesült eicsukló hangon küldi vissza a fiatal agronómuslányt: maradjon itthon, valakinek itt kell maradnia, folytatni a mun­kát. Az emberek, akik együtt és külön-külön is bizonyos fo­kig előidézői voltak a tragé­diának, döbbenten,. kijózanod­va nézik a távolodó mentő­autót. Bár a film egészében tetszett, érdemes szólni hibáiról is. Az elnök és az agronómus — bár­milyen igaz ügyet szolgál — nem kerülhet Iá győztesen a becsületes tsz-tagság támoga­tása nélkül. Felvonultat a film jó néhány negatív figurát, de a Danit támogató vezetőségről, tagságról csupáncsak sejtéseink vannak. Van a filmben egy képsor, amely nélkülöz minden realitást. Zeneszóval viszik az új istállóba a tsz-tagok a jó­szágokat. Ennél a jelenetnél a film alkotói is hűek a címhez, félúton állnak, ez bizony lak­kozás a javából. Ha már a hi­bákról szólunk, el kell mon­dani azt is, hogy a film első fele kissé vontatott, s van egy jelenet, amely teljesen , zava­ros. Arról van szó, amikor a nagybácsit rajtakapják a ka­zalnál, mindenki zavarban van, s Dani fizetésemelést ígér az éjjeliőrnek. Mi ez? Vesztege­tés, hogy az éjjeliőr hallgas­son? Én így éreztem, dehát ez idegen Dani jellemétől. KÉT KÜLÖNÖSEN jó színé-, szí alakítást kell dicsérni. Ma­darász Dani szerepében Szir­tes Ádám az utóbbi évek egyik legjobb filmalakítását nyúj­totta. Olyan parasztfiatalt ál­lított elénk, akinek van szíve, akarata és1 tudása is a vezetés­hez. Ö már a jövő embere, robbanékony, ha terveiről szól, gyöngéd, lírai a szerelemben. Legnagyobb érdeme, hogy hit­tük minden szavát. Pécsi Sándor játszotta a nagybácsi jól megrajzolt sze­repét s összegyűjtve adta e tí­pus legjellemzőbb tulajdonsá­gait. Dicséretére mondva, még a szeme sem állt jól. Különö­sen a, részeg jelenetben tet­szett. A fiatal agronómuslányt Gyöngyösi Katalin főiskolai hallgató játszotta. A szerep sem adott számára nagy lehe­tőséget s így a többiek mel­lett — a lírai jelenetek kivé­telével — halványabbnak tűnt. Bár rokonszenves, ked­ves egyéniség, nehezen hihető, hogy méltó segítője és végre­hajtója lehet Dani terveinek. A többi szereplők közül Solti Bertalan párttitkárát, Bánhidi László éjjeliőrét, Bes­senyei Ferenc járási titkárát kell dicsérni. Az Eger környéki tájakat, az ostorosi házsorokat, a falut szépen, ötletesen fényképezte az operatőr, Magyar József. Kerülte a kontrasztos képe­ket, s kissé visszafogott, szórt­fényű felvételei a magasból készített totálképek, az esti je­lenetsor hangulatot teremtett, s hűen szolgálta a film mon­dandóját. H IB Á I ELLENÉRE jó és hasznos .film született Galgó­czi Erzsébet regényéből, izgal­mas, mai téma, s művészien igaz. S ez nemcsak a kritikus véleménye, magukénak érzik a filmet az ostorosi szövetkezet tagjai is. Nemcsak azért, mert a külső felvételeket ott for­gatták, azért inkább, mert — mint ahogy mondják — ki­csit róluk és nekik is szól a történet. Márkusz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents