Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)

1963-03-23 / 69. szám

2

NÉPÚJSÁG

1963, március 23., szombat

Kis politikai értelmező szótár

A nemzetközi helyzetről-r®- szóló hírmagyarázatokban — különösen az utóbbi né-» hány hónapban — gyakran fordulnak elő olyan fogalmak, mint „integráció”, „Közös Piac”, „EFTA” — vagy: az európai „hatok” és „hetek”. Mint ahogyan számos más esetben, a nyugati szótárban ezek a szavak sem azt a fogalmat fedik, amelyet az értelmező szótárak, vagy közgazda- sági lexikonok címszavaiként jelenteniük kellene.

Az integráció, mint fogalom, annyit jelent: a részeket egységes egésszé olvasztani: az imperializmus szótárában azonban nem. Itt az integráció a többé-kevésbé egységes egészből kiragadott rész — bizonyos önző szempontok szerint történő — összekovácsolását, s a többivel való szembefordítását Jelenti.

Integráció alatt ugyanis a nyugati hatalmak a nyugateurópai országok egy részének összefogását értik — más országokkal szemben. Tehát lényegében: nem Európa egyesítését tartják szem előtt, hanem Európának uralmuk alá hajtását. Ami természetesen , egészen különböző dolog.

Gazdasági vonatkozásban az integráció annak a tőkés felismerésnek a gyümölcse, hogy valamilyen módon szükség van a gazdaság kapitalista formájának és a nemzeti határokon túlnőtt termelőerők összehangolására. A technikai haladás meggyorsulása, a tömeg- gyártás módszereinek a bevezetése és az automatizálás ugyanis az értékesítési piacok óriási mérvű bővítését igényli, s ezt a monopóliumok a gazdasági élet intemacionalizálá- sával és a nemzetközi termelési szakosodás kifejlesztésével akarják elérni.

L'z a gazdasági törvény-*-i szerűség azonban a tőkés országokban eltorzult formájában jelentkezik, szűkebb csoportosulásokat hoz létre más, „harmadik” országokkal szemben, és elősegíti az állam- monopolista kapitalizmus uralmának mélyebb, még általánosabb kiterjesztését.

Ezt a tendenciát megkönnyíti az a tény, hogy az érdekelt országok finánctőkéje — mint általában minden imperialista országé, — egyre jobban ösz- szefonódik az országhatárokon át.

Az eddigi hasonló törekvésektől eltérően a monopolkapitalizmus most kísérli meg első ízben olyan nemzetközi gazdasági szervezet kialakítását, amely nemcsak az áruforgalomra, vagy a termelés egy- egy ágára terjed ki, hanem a tagállamok egész gazdasági életének összehangolására, természetesen az imperialista monopolkapitalista érdekek

alapján.

A jelenlegi nyugati integrációs törekvések és szövetségek tehát gazdasági vonatkozásban imperialista érdekeket szolgálnak, reakciós jellegűek.

E szövetségeknek ezt a vonását még inkább aláhúzzák és i

da sági csoportosulás.

A két szervezet közül a Közös Piac az erősebb, annál is :nkább, mert mind megalapítása körül, mind pedig egészen a legutóbbi időkig az Amerikai Egyesült Államók támogatását élvézte.A Közös Piac azonban lassan ámerikaellenes élt kapott. Amikor áz idén ja- nuárban megkötött francianyugatnémet egyezmény az égész világ előtt nyilvánvalóvá tette, hogy a nyugatnémet és fránciá nagytőke Bonn—Párizs tengelye az Egyesült Államok európai befolyása ellen fordul, akkor már az Egyesült Államok hosszú idő óta, ha nem is támogátta az EFTA-t, de arra törekedett, hogy az EFTA vezető hatalma, Anglia belépjen a Közös Piacba, s erősítse az angolszász — természetesen elsősorban amerikai — befolyást a Közös Piacon belül. Ezzel párhuzamosan az Egyesült Államok politikája fellépett az „Atlanti Közösség” gondolatával, amelynek — amerikai irányítás alatt — tagjai volnának nemcsak a Közös Piac tagországai, hanem az államok sokkal szélesebb köre.

A januárban aláírt Bonn— n Párizs-szerződés, az Anglia közös piaci belépésének ezt alig néhány nappal követő elutasítása Brüsszelben — elutasítását jelentette legalábbis pillanatnyilag — az amerikai terveiknek és az amerikai befolyás megerősítésére irányuló törekvéseknek is. Most az EFTA országai — amerikai biztosítással — fenik fegyvereiket a Közös Piac ellen; a Közös Piacon belül is ellentmondások vannak a vezető hatalmak és a többi tagország között; s az Egyesült Államok most katonai engedményekkel igyekszik közös piaci vezető szerepéneik visszaszerzésére. Bár sok az ellentét, a Közös Piac veszélyessége nem csökkent, amit például az is bizonyít, hogy az Egyesült Államok kénytelen atomfegyver- engedményeket tenni a háborúra spekuláló revansista nyugatnémet militarizmusnak. S a veszélyt csak fokozza az, hogy az imperialisták most nyilvánvalóan szervezeteik kommunistaellenes jellegét fogják erősíteni, hogy belső ellentéteiket elrejtsék.

Haynal Kornél

„A francia kormány kihívta a világ közvéleményét"

A T -tSZ&Z nyilatkozata

Kennedy sajtóértekezlete

WASHINGTON (TASZSZ):

Kennedy amerikai elnök csütörtök esti sajtóértekezletén beszámolt a San José-i értekezletről. Az elnök nyilatkozatában általános vonásokban megismételte a Costa Rica-i fővárosban hozott döntéseket. Kijelentette, hogy a blokád kivitelével az Egyesült Államok mindent megtesz Kuba elszigetelésére. E cél elérése érdekében — mondotta — felhasználunk minden olyan eszközt, amelyet hatásosnak tartunk.

Az újságírók kérdéseire válaszolva közölte, hogy az idei európai körútja során Nyugat- Berlinbe is ellátogat,

Kennedyt felkérték, fejtse ki az Egyesült Államok álláspontját azzal a kalóztámadással kapcsolatban, amelyet kubai ellenforradalmárok a közelmúltban intéztek egy szovjet hajó ellen. Az amerikai elnök kijelentette, hogy e csoport nem az Egyesült Államok területéről kiindulva tevékenykedett és a támadás nincs kapcsolatban a washingtoni kormánnyal. Kennedy megismételte az amerikai külügyminisztérium erre vonatkozó álláspontját és hozzáfűzte, hogy véleménye szerint a hasonló támadások nem mozdítják elő „Kuba felszabadítását”, sőt megnehezítik azt.

Az egyik tudósító kérdésére válaszolva hangoztatta, habár csökkent a nukleáris kísérleti robbantások beszüntetéséhez fűzött reménye, még mindig bízik abban, hogy az egyezményt aláírják. Különösen nyugtalanít — mondotta —, hogy az 1970-es években már 15, 20, vagy 25 ország rendelkezhet nukleáris fegyverekkel. Ez nagy veszélyt rejt magában. Kennedy kijelentette, hogy véleménye szerint a Szovjetuniónak és az Egyesült Államoknak folytatnia kell a tárgyalásokat a nukleáris kísérleti robbantások megszüntetéséről.

Kennedy ezután belpolitikai jellegű kérdésekre válaszolt.

(MTI)

si hajszában, nem riad vissza

attól, hogy lábbal tapossa az afrikai népek legelemibb jogait, köztük azt a természetes emberi jogukat, hogy fertőzés mentes levegőt szívhassanak.

. Ezért egészen természetes és érthető, hogy Algéria és más afrikai államok népei felháborodással fogadták a francia kormány eljárását — állapítja meg a nyilatkozat, majd rámutat:

A Szaharában végrehajtott francia nukleáris robbantás nem elszigetelt jelenség, ösz- szefügg a nevedül kísérleti terepén végzett amerikai nukleáris fegyverkísérletekkel. Az Egyesült Államok és Francia- Ország a NATO katonai tömb alapján egymással szövetséges és így nukleáris fegyverkísérleteiket csakis ezen agresszív tömb békét veszélyeztető háborús készülődéseihez kapcsolódó láncszemeknek tekinthetjük. E hatalmak lépései a nukleáris fegyverkezési verseny újabb szakaszába sodorják a világot, egyre újabb akadályokat gördítenek annak útjába, hogy megoldódjék a leszerelésnek és a nukleáris fegyverkísérletek eltiltásának problémája.

Magától értetődik az a tény, hogy az Egyesült Államok és Franciaország folytatja a nukleáris fegyverkísérleteket, arra kényszerít minden olyan államot, amely szívén viseli saját biztonságának megszilárdítását, a béke fenntartását, hogy levonja a megfelelő következtetéseket.

UEANYKA KALAPOK

FILCANYAGBÖL TWILLSELYEMBÖL GYAFJŰ ANYAGBÓL

általános érvényűvé tészik az integráció politikai alapjai és

céljai.

Az imperialista nyugat-európai íntégráció döntő motívuma és alapvető célja á szocializmus ellenes erők egyesítése. Ennek ideológiai alapja az a tény, hogy az Imperialisták á harcos antikommunizmust közös ideológiájukká, hivatalos politikájuk alapjává tették. Az ilyen tőkés szövetségek reakciós voltára V. I. Lenin is utált „az európai egyesült államők jelszaváról” szóló cikkében, amelyben' mógállapí tóttá: „természetesen idéigléiies megegyezések a kapitalisták és a hatalmak között lehetségesek. Ebben az értelemben az európai egyesült államok is lehetségesek, mint az európai tőkések megegyezése... de mire Vonatkozólag? Csakis arra vonatkozólag, hogyan nyomnák el egyesült érővel a szocializmust Európában és hogyan védjék meg egyesült erővel áz összérabolt gyarmatokat Japánnal és Amerikával szemben ..(Lenin művei, 21. kötet, 346 oldal. Szikra, 1651.)

A z ilyen tőkés társulás ideiglenes lehet, mert az imperialista táboron belüli mindenkori erőviszonyoktól függ, ez azonban nem csökkenti agresszivitását a szocialista világgal szemben. Az imperialisták határtalanul félnek a szocialista világrendtől, és — ameddig csak lehet — saját ellentéteiket a közös szocializr musellenes fellépés érdekeinek rendelik alá. Törekvésük tehát ma is az, hogy erősítsék szövetségük szociallzmuselle- nes élét, és csökkentsék egymás közti ellentéteiket, mert azért ezek is bőségesen vannak. Nem egy ilyen szervezel jött létre, hanem több, s ezek nemcsak egymással állnak szemben, hanem — különböze mértékben — az Egyesült Államok törekvéseivel is.

Az imperialista törekvéseknek a középpontjában a gazdasági integráció, az úgynevezett Közös Piac áll. Ez egyébként azonos az európai „ha- tok”-kal. A nyugatnémet és francia finánctőke uralma alatt létrejött Közös Piac ellenlábasa az angol nagytőke irányítása alatt létrehozott EFTA, amely pedig az európai „hetek”-kel azonos tőkés gazlése felhívással fordult a világ államaihoz, tekintsék atomfegyvermentes övezetnek Afrikát és ne végezzenek ott nukleáris fegyverkísérleteket. Az ENSZ-köZgyüléS 17. ülésszaka sok millió ember törekvését tolmácsolta követelve, hogy 1963. január 1-től kezdődően szüntessenek meg mindennemű nukleáris kísérletet.

A francia kormánynál azonban süket fülekre találtak ezek az emberbarát! felhívások. A francia kormány, híven ahhoz a politikájához, amelynek célja, hogy Francia- ország egyre tevékenyebben vegyen részt a népek előtt gyűlöletes nukleáris fegyverkezéMÖÉZKVA (TASZSZ): A TASZSZ az alábbi nyilatkozatot adta ki:

Ez év március 18-án a Szaharában, az Algériai Népi Demokratikus Köztársaság területén, kísérleti célból, újabb francia nukleáris fegyverrobbantást hajtottak végre. Szovjet vezető körökben úgy vélekednek, hogy a francia kormány ezzel a lépésével kihívta a világ közvéleményét.

Mint ismeretes, az Egyesült Nemzetek Szervezete már 1959-bén felszólította Francia- országot, tartózkodjék á szaka rai nukleáris fegyver-kísérletektől.

1961-ben az ENSZ közgyűlek egy kicsit ma — mondja Váci Mihály —, most húsz éve annak, hogy a Nyíregyháza környéki tanyavilágba, az úgynevezett Bokprba,,Kerültem tanyai tanítónak. Akarva, akaratlan eszembe jutnak az egyhangú, szürke napok, amelyek akkor sokszor lehangolták az embert. De akit a nép megszeret, azt nem hagyja magára. Érdemes volt a sok esti töprengés, éjszakázás, „koptatni” az ottani vidék sarát. Ügy érzem, annak a munkának gazdagabb a termése, mint vártam. — Néhány pillanatnyi tűnődés után folytatja csak- — Most ők, a kevés szavú tanyai emberek választottak meg képviselőjüknek, nem tudok erről meghatódás nélkül beszélni.

Sok idő nincs, az országgyűlés folytatja munkáját, csak még egy kérdés Váci Mihályhoz.

— Milyen érzés, hogy a költő hivatalosan is képviselő?

— Nem különös — feleli —, az igazi költő, író, művész hivatásánál fogva kell, hogy minden izével, gondolatával képviselje a népet Ez adja műve hitelét.

Mielőtt elsietne, még visszaszól: Azért nagyon jó érzés.

KISS DÉNES

*,

ISZTAMBUL (MTI): ..Orvosi kezelés céljából” hat hónapra

rzábadc- bocsátották Bayar volt tör s elnököt. Bayart, mint ismeretei, az 1960-as fordulat atan óztatták le és ítélték (úlfeuu, iglani börtönbüntetés- j re. (Reuter)

j TOK "0: Tokióban közzétett ■irtatok szerint Japánban most i 95 2ö0 r )0 ember él. (TASZSZ)

KA RÖ; Március 20-án S.-a.'d- Arábiából zsoldos csapa- (cl störest kíséreltek meg Jrmi ie. Az egyesült egyipto- n , j< íeni csapatok a táma- díst \eghi ásították, egy ellenbe-, gépkocsit megsemmisitet- t f gyet pedig zsákmányul < 'let k. (TASZSZ)

M,- NAGUA: Hat felfegyver- | sert nicaraguai fiatalember sz* m behatolt a managuai f radír adóépületébe, s a bemondóvá felolvastatott egy felhí- ' 3sc, amely közép-amerikai ■orr falómra szólítja fel Nica*

: rngu r, népét. (AFP)

1.

Újra benépesültek a Parlament folyosói. Amíg a mandátumvizsgáló bizottság megállapítja a képviselői megbízólevelek hitelességét, addig a folyosókon emberszigetek képződnek. Kezek mozdulnak egymás felé, ismeretlenek és ismerősök kézfogásaival egy kicsit az ország tájai is találkoznak: „A nép okos gyülekezetének” tagjai régi és új képviselők. Változatosak az emberek, változatosak a ruhák is. Megkülönböztetnek? Nem. Inkább az egészet jelzik. A vidék küldöttei sokan csizmában jöttek, hiába, a határban járó emberek legpraktikusabb falusi viseleté ma is a csizma. Névjegy helyett használják. A beszélgetésekben megbarátkozik a tudós, a mérnök, az író, fon- tosnak érzik mindannyian egymás problémáit. Szavainak, mondataiknak súlya van. Országos szinten gondolkoznak. Valamennyien eddig is sokat vállaltak magukra a társadalom gondjaiból, bajaiból. Ám most, a nép bizalmát is élvezve — amely cselekedeteik mögött mindig ott lesz aranyfedezetként — nemcsak joguk, de erkölcsi emberi kötelességük is a nép, azország gondjainak istá- polása, munkálkodás a jobb jövő, a szocializmus építésén.

2.

Üj nevek kerültek a parlamenti képviselőink ruhatári fogasai fölé is. Le akarom tenni a kabátom, fenn nincs hely, a képviselői ruhatárba kell beakasztani. Itt új név Váci Mihály neve, bár már országosan régóta ismert. Invitál, akasszam az ő fogasára felöltőmet. Majd beszélgetni kezdü ik a folyosón. Ismerősök és isn ?- rettenek kéznyújtásai mindi - tálán „közbeszólnak” unv de mindez csak hitelesebbé szí a kimondott szavakat.

— Én évfordulót is ünnepcTAVÁSZI ARCÁPOLÓ ÚJDONSÁG AZ

UBORKA T3EJ

MAGAS VITAMINTARTALMA FRISSÍTI A BŐRT. FIATALLÁ, BÁRSONYOSSÁ TESZI AZ ARCOT.

★

KAPHATÓ AZ ILLATSZER- ÉS HÁZTARTÁSI SZAKÜZLETEKBEN;

cA költőképohelő juhi/eiuna

Negyvenötezer hold mentesült eddig az árvíztől és a belvizektől Heves megyében

Huszonötezer hold vetés áll jelenleg is via alatt Tízezer hold vetés kipusztulására kell számítani

latok tagjai megkezdték a vadállomány mentését, özek, nyu- lak, rókák békésen tűrik, hogy üsszefogdossák és csónakba téve, szállítsák el őket biztosabb helyre.

Azokon a területeken, ahol vízkár mutatkozott, de az ár elvonult, a szövetkezetek az elkövetkezendő napokban a lehetőségek szerint munkához látnak, és az áradást alaposan megsínylett, de a víz alól már felszabadult vetéseket erősebb fejtrágyázásban részesítik. Akadályozza a munkát a jelenlegi esőzés, amely leállította a hevesi és a gyöngyösi járásban már beindult vetési munkákat is. Amint az idő engedi, a szövetkezetek azonnal teljes ütemben munkához látnak, és gyors ütemben, két műszakos vetést szervezve, végzik a már amúgy is megkésett munkákat, (sz.)

venötezer hold mentesült a belvizektől, de jelenleg még mintegy huszonötezer hold áll víz alatt.

Víz alatt áll többek között 4800 hold kenyérgabona-, és 3400 kh ósziárpa-vetés.

A Tisza és a Tárná mentén a a termelőszövetkezetekben brigádokat szerveztek és brigádok dolgoznál* a belvizek levezetésénél. Tiszanána, Poroszló, Nagyfüged, Visznek községek határában szivattyúk segítenek a vízlevezetési munkákban.

Szakemberek véleménye szerint a megyében a tartós belvizek következtében tízezer hold vetés kipusztulására lehet számítani. Ezen a területen a vetéseket nemcsak elöntötte a víz, de azok jelentős vastagságú iszapréteg alá kerültek, így kipusztulásuk szinte biztosra vehető. Már most intézkedés történt arra vonatkozóan, hogy a belvíz levezetése után ezek a területek újra művelés, illetve vetés alá kerüljenek, s ezáltal némileg pótolni lehessen a károkat.

Heves megyeben különösen nehezíti a helyzetet az a tény, hogy a Tisza a napokban kilépett medréből és elöntötte a művelés alatt álló területeket is. Ezért a Tisza menti falvakban további áradásra és károkra kell számítani.

Kisköre és Poroszló vidékén. a Tisza mentén elterülő erdőségekben a vadásztarsuHeves megyében egy héttel ezelőtt még hetvenhétezer hold terület állt víz alatt. A községek lakói, a termelőszövetkezetek és a különböző szervek munkája nyomán eddig négy-