Heves Megyei Népújság, 1963. március (14. évfolyam, 50-76. szám)
1963-03-22 / 68. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. március 22., péntek Megkezdte munkáját az újonnan megválasztott országgyűlés az országgyűlés újonnan megválasztott tisztikarának, az Elnöki Tanács tagjainak. A Minisztertanács elnöke ezután hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság kormányának programját és munkájának fő irányvonalát a Magyar Szocialista Munkáspárt nyolcadik kongresszusának határozatai, a Hazafias Népfront program- nyilatkozatai adják meg. A szocializmus teljes felépítéséért kell dolgoznunk, tovább kell erősítenünk társadalmunk szocialista nemzeti egységét, — teljesítenünk és gazdasági céljainkkal összhangban, túl kell teljesítenünk második ötéves lenünket, amely a nemzeti jövedelem 38 százalékos, az ipari termelés 48—50 százalékos, a mezőgazdasági termelés 22—23 százalékos, a fogyasztási alap 22—23 százalékos, az egy főre jutó reáljövedelem 16—17 százalékos növelését tűzi ki célul. Erősítenünk kell minden vonatkozásban a Magyar Népköztársaságot, emelnünk kell a mag3'ar nép műveltségét, anyagi, kulturális és szociális ellátottságának színvonalát. Mindez gyakorlatilag az elmúlt évek politikai fő irányvonalának egyenes folytatását és továbbfejlesztését jelenti a fejlődés új követelményeinek megfelelően. Belpolitikai helyzetünket meghatározza, fejlődésünket megkönnyíti, hogy hazánkban már nincsenek kibékílhetetle- nül ellentétes érdetkű osztályok, hogy a közösség és az egyes ember érdeke egybeesik és, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének cél-, kitűzésében a munkásosztály eszméje, a dolgozók forradalmi öntudata, hazafisága és az egyes dolgozók anyagi érdekeltsége találkozik. Politikánk fő támasza a szocializmus zászlaját hordozó munkásosztály, a parasztság, az értelmiség, a dolgozó osztályoknak a szocialista társadalom. felépítésére létesült szövetsége és célunk a párttagok és pártonkivüliek összefogása, a szocialista nemzeti egység megteremtése. A kormány belpolitikájában változatlanul a szocialista törvényesség megőrzésére és további megszilárdítására törekszik. Az állampolgárok egyenjogúságából kiindulva, a kormány feladatának tartja, hogy a mindenkire egyformán érvényes törvényeket a jövőben is tiszteletben tartsa és mindenkivel betartassa. A Magyar Népköztársaságban a szocialista társadalom építésével egyidejűleg annak menetében az osztályellentétek megoldódnak, nemzetiségi, faji, felekezeti megkülönböztetés és elnyomás nálunk már ismeretlen. Az állam és a Magyarországon működő egyházak viszonya normális, szerződésekben szabályozott és évről-évre javuló. A tudományos és a vallásos világnézet természetesen ellentétes, de az állam biztosítja a szabad vallásgyakorlatot, az egyházak tudomásul veszik az állam törvényeit és ezért nem kell, hogy közöttünk politikai harc folyjék. A hívők és a nem hívők egyaránt a Magyar Népköztársaság állampolgárai. Közös érdekünk, hogy eltüntessük a kizsákmányoló, kapitalista társadalom utolsó maradványait is és felépítsük a dolgozók szabad, szocialista társadalmát Folytatjuk harcunkat és dolgozunk azért, hogy a szocializmus teljes győzelmet arasson a termelési és társadalmi viszonyokban. Hazánkban a szocialista termelési viszonyok már a népgazdaság valameny- nyi ágazatában győztek. Az országgyűlés Kádár Jánost kormányelnöki tisztében, Apró Antalt, Fehér Lajost, Fock Jenőt. Kállai Gyulát korrnányelnök-helyettcsi, dr. MUnnicb Ferencet állammi- niszteri tisztében; Dr. Ajtai Miklóst, az Országos Tervhivatal elnöki tisztében, Czinege Lajost honvédelmi miniszteri, dr. Doleschall Frigyest egészségügyi miniszteri, dr. Horgos Gyulát kohó- és gépipari miniszteri, Ilku Pált művelődésügyi miniszteri, Incze Jenőt külkereskedelmi miniszteri, Kossá Istvánt közlekedés- és postaügyi miniszteri, Kovács Imrét élelmezés- ügyi miniszteri, dr. Lévárdi Ferencet nehézipari miniszteri, Losonczi Pált földművelésügyi miniszteri. Nagy József nét könnyűipari miniszteri, dr. Nezvál Ferencet igazságügyminiszteri. Pap Jánost belügyminiszteri, Péter Jánost külügyminiszteri, Tausz Jánost belkereskedelmi miniszteri, dr. Tímár Mátyást pénzügyminiszteri, dr. Trautnian Rezsőt építésügyi miniszteri és Veres Józsefet munkaügyi miniszteri tisztében egyhangúlag megerősítette. Az országgyűlés egyhangúlag megerősítette dr. Szalai Józsefet a Legfelsőbb Bíróság elnöki tisztében és dr. Szénás! Gézát legfőbb ügyészi tisztében. Ezután Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke emelkedett szólásra. Mosí a szocialista termelési viszonyok megszilárdítása van napirenden fiz országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai gyüzeimét hozták Kádár János felszólalása Tisztelt országgyűlés! Képviselőtársaim! Kedves elvtársak! Mindenekelőtt őszinte köszönetét mondok az ország- gyűlésnek a bizalomért, a kormány kinevezésének jóváhagyásáért — kezdte beszédét Kádár János. A kormány összetételében bekövetkezett változásokról kijelenthetem, hogy a most felmentett elvtársakkal politikailag mindvégig a legjobb egyetértésben dolgoztunk és felmentésüket kizárólag a munka gyakorlati követelményei indokolják. Újonnan kinevezett tagjainak munkássága elé e tekintetben is a legjobb várakozással tekintünk. Még egyszer megköszönve a kormány iránt kifejezett bizalmat, a Minisztertanács valamennyi tagja nevében biztosítani szeretném a tisztelt országgyűlést, hogy a munkával igyekszünk a bizalomra rászolgálni. A kormány elnöke ezután a kormány álláspontjáról szólt néhány időszerű kérdésben. További munkánk megítélésében nagy jelentőségű az a tény — mondotta —, hogy a február 24-i országgyűlési- és tanácsválasztások népünk szilárd politikai egységét mutatták, a Hazafias Népfront jelöltjeit a választók egyöntetűen támogatták. A jelölő gyűléseken a választók közel fele, kereken 3.400.000 ember vett részt. — a választás sikeréért a küiönbö-1 bizottságokban több mint egymillió ember fáradhatatlanul és lelkesen dolgozott. A kereken 7,100.000 választói joggal rendelkező honfitársunk közül mindössze 200.000 olyan volt, aki nem élt választójogával és 75.000 olyan, aki a Hazafias Népfront jelöltjei ellen szavazott. Azonban reálisan nézve a választás eredményeit, ezen túlmenően számolnunk kell azzal is, hogy a Hazafias Népfront jelöltjeit támogató választók között voltak olyanok is, akiknek bizalmát teljes mértékben mégnem bírjuk. Ezek nyilvánvalóan azért szavaztak a listákra, hogy úgymond „rosszabb ne legyen”. Minden tapasztalatunk azt bizonyítja, hogy a helyes gyakorlat menetében az eszme holnap meghódítja és magával ragadja azokat is, akik ma még ingadoznak. Ez feladatot ad számunkra. A választási eredmények pontos értékelése, a további munka lehetőségeinek felmérése szempontjából a döntő az, hogy a választók óriási többsége szilárd politikai öntudattal, teljes belső egyetértéssel támogatta a Hazafias Népfront célkitűzéseit és jelöltjeit. Elmondhatjuk, hogy az 1963. év február ' 24-i országgyűlési és tanácsválasztások a párt, a Hazafias Népfront, a rendszer hatalmas politikai győzelmét hozták. Az a mély és szilárd bizalom, amelyet népünk politikánk iránt a választás napján szavazatokban is kifejezésre juttatott, új erőt ad mindnyájunknak és új, még erősebb kötelezettség számúnkra.. Honfitársaink, akik február 24-én szavazatukkal támogatták a Hazafias Népfront jelöltjeit, bizonyosak lehetnek abban, hogy mind az országgyűlés, mind a kormány, mind a tanácsok megválasztott tagjai törekszenek arra, hogy méltók legyenek a bizalomra. Kádár János a továbbiakban az országgyűlés, a kormány és a tanácsok feladatáról szólott. Mint mondotta, az országgyűlés, a kormány feladata, hogy a szocialista társadalom építésének céljait jól szolgáló terveket dolgozzanak H. A törvényhozás, illetve a kormányzás vezesse és irányítsa a szocialista építő munkát, biztosítson minden szükséges feltételt ahhoz, hogy a nagy, országépítő terveink az életben népünk javára sorra-rendre megvalósuljanak. A fővárosi, a megyei, a városi, a kerületi, a járási és a községi tanácsok feladata először: az országos tervek megvalósítását szolgálni a maguk területén; másodszor: a helyi kérdéseket felső támogatással és helyi erőkkel megoldani; harmadszor: az emberek mindennapi személyes ügyes-bajos dolgaival lelkiismeretesen és híven foglalkozni és azokat megoldani. Magának az országgyűlésnek a törvényalkotás terén nyilvánvalóan új feladatai is vannak a fejődésnek egy olyan új időszakában, amikor népünk a szocialista társadalom teljes felépítésén dolgozik és államunk jellegében a proletariátus diktatúrájából az össznépi állam felé fejlődik. Törekedni kell a szocialista demokrácia további kibontakoztatására. Társadalmunk erőit, a dolgozó tömegeket mindjobban be kell vonni a hatalom gyakorlásába, az igazgatás és az ellenőrzés munkájába. Nyilvánvaló, hogy bátrabban lehet és kell alkalmazni és általánosítani választójogi rendszerünk fejlesztésénél, a képviselőválasztásoknál is azokat a jó tapasztalatokat, amelyeket a tanácsi választásoknál az egyéni választói körzet és az egy helyre több személy jelöléséből nyertünk. Végül, ennek az országgyűlésnek foglalkoznia kell, a megváltozott társadalmi viszonyoknak megfelelően, alkotmányunk továbbfejlesztésével. Bár a feladatokat itt mindössze csak jelezni lehet, nyilvánvaló, hogy nagy munka vár a most megválasztott ország- gyűlésre és tanácsokra. E munka vezetésére az imént választotta meg országgyűlésünk saját tisztikarát és a Népköztársaság Elnöki Tanácsát. Engedjék meg, hogy a nagy és szép, és lelkesítő feladatokra gondolva, a kormány nevében sikeres munkát kívánjak a képviselőknek és tanácstagoknak, Jelenleg verseny folyik világméretekben a kapitalista és a szocialista rendszer között. Tennivalóinkra világos eligazítást adott Lenin, amikor rámutatott, hogy az új, a szocialista társadalom véglegesen akkor győzte le a régit, a kapitalizmust, amikor megteremtette a munka magasabb termelékenységét, mint amilyen a régi rendszerben volt. Ezt a célt, az országra és a múltra értve, már elértük, de ez keres. Arra kell törekednünk,, hogy a termelés mind több területén, mielőbb elérjük és túlhaladjuk a munka magasabb termelékenységének megvalósításában q, legfejlettebb kapitalista országok szintjét is. Nem kétséges, hogy niaga- sabbrendű társadalmi rendszerünk és népünk felszabadult alkotó erői segítségével történelmileg neon nagy idő alatt elérhetjük, és el is érjük ezt a célunkat is. Senki se higgye azonban azt, hogy a munka magasabb termelékenységéért küzdve, társadalmunknak csak a gazdásági, az anyagi területen, a műszaki fejlesztés területén vannak feladatai. A szocializmus teljes győzelméért folytatott harcban elsőrendű és különleges fontossága van az ideológiai harcnak, amely maga is visszahat a társadalom anyagi alapjaira. Állhatatosan kell dolgoznunk azért, hogy a szocialista eszme, a marxista—leninista tudományos világnézet még jobban érvényesüljön és teljes mélységig hatoljon a közoktatásban, a művészetek terén, a kultúrában. Ezt az ideológiai harcot a párt vezeti és irányítja. Megvan azonban e harcban az államnak is, köz- intézményeinknek is, a legkülönbözőbb társadalmi szervezeteinknek is a maguk feladata. Az ideológiai harc fő és legjobb fegyvere a szocialista eszme hirdetése, az érvelés, az érvekkel folyó meggyőző vita. Teljesen világosnak kell lenni, hogy a szocialista eszmét képviselő emberek ideológiai harca az eszme győzelméért, a hibás nézetek ellen és nem emberek ellen, hanem az emberekért folyik. Csak az ilyen értelemben felfogott ideológiai harc és marxista-leninista nevelés eredményezheti, hogy a szocializmus építésében velünk már politikailag egyetértő ás velünk együtt dolgózá emberek gondolkodásában meglevő téveszméket is leküzdhessük úgy, hogy a. fennálló politikai egyetértés és szövetség közben ne lazuljon, ellenkezőleg, erősödjék. Még az ideológiai harcban is, abban, hogy a szocializmus győzedelmeskedjék az emberek gondolkodásában, erkölcsében, magatartásában, az ember legfontosabb társadalmi tevékenységében, a munkában — óriási szerepe van a példamutatásnak. Hatalmas segítséget nyújtanak e téren a pártnak, társadalmunknak az egészségesen növelőé szocialista brigádmozgalomba bekapcsolódott százezrek, a „szocialista módon élni, tanulni, dolgozni” jelszót követő és megvalósító öntudatos és példát mutató felnőtt és fiatal dolgozók. A kormány gazdaságpolitikai munkájáról szólva, Kádár elvtárs kijelentette, hogy ez a gazdaságpolitika átfogóan a szocialista ipar, a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság, a közlekedés, a kereskedelem fejlesztését szolgálja, azt, hogy a szocialista társadalom teljes felépítésének, a kommunizmus építésébe való átmenetnek gazdasági, műszaki feltételeit megteremtse. Változatlan az a gazdaság- politikai elvünk — mondotta —, hogy a szocialista társadalom építésének együtt kell járnia a. dolgozók életszínvonalának rendszeres emelésével, fejlesz, tétével. A közelmúlt hónapiok gazdasági munkáját rendkívül megnehezítette a korán beköszöntött, szokatlanul kemény és hosszantartó tél és nehezíti ma is a gyors olvadás következtében fellépett, a tetőpontján mintegy félmillió holdnyi területet elöntő belvíz és áradások. Az időjárás viszontagságait, a kemény hidegben jelentkező átmeneti szénhiányt, közlekedési nehézségeket, majd márciusban a víz rombolásait a dolgozók öntudatos helytállásának erejével alapjában leküzdöttük. Kádár elvtárs ezzel összefüggésben elismeréssel szólt sok százezernyi bányász, ipari (Folytatása a 3. oldalon) Az országgyűlés a kormány lagjait9 as OTH és a Legfelsőbb Bíróság elnökéi, valamint a legfőbb ügyészt megerősítette tisztében nos, Mázi József, dr. Pesta László, dr. Pregun Albertné, Sárii Rózsi, dr. Sáró András, dr. Stark Janka. Tóth Anna. TERV- ÉS KÖLTSÉGVETÉSI BIZOTTSÁG Berkes István, dr. Bognár József, Bondor József, dr. Dab- rúnalu Gyula, Egri Gyula. dr. Erdei Ferenc, Friss István, Gosztonyl János, Inokai János, dr. Katona Lajos, dr. Pesta László, dr. Pongrácz Kálmán, Ragó Antal. MENTELMI ÉS ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGI BIZOTTSÁG Bakó Ágnes, Dóra János, Fegyveres István, Győri Imre, Harmati Sándor, Katona Sándor, Kollár József, Sándor József, Szabó Piroska. — Ezzel az 1963. március 21- re összehívott országgyűlést megalakultnak jelentem ki — mondotta Vass Istvánná, majd szünetet rendelt el. Az országgyűlés délutáni tanácskozását Voss Istvánné nyitotta meg. Bejelentette, hogy 9 Népköztársaság Elnöki Tanácsa megtartotta első ülését és * a forradalmi munkás-paraszt kormánynak, valamint a Legfelsőbb Bíróság elnökének és a legfőbb ügyésznek tisztségében való megerősítése tárgyában átiratot intézett az országgyűléshez. Az átiratokat dr. Pesta László ieevző ismertette. Gonda György, dr. Harrer Ferenc, Kovács Pál, dr. Molnár Erik, Oláh György, Pankovits Józsefné, dr. Pongrácz Kálmán, dr. Prieszol Olga, dr. Tatár Kiss Lajos. KERESKEDELMI BIZOTTSÁG Dr. Bognár József, Dénes Sándor, Kollár József, Mokri Pál, Eameisl Ferencné, Széli János, Szirmai Jenő, Tóth Já- uosné, dr. Udvardi Károlyné. KULTURÁLIS BIZOTTSÁG Andrási Béla, Bcnke Lajos- né, Darabos Iván, Darvas József, Gosztonyi János, Kelen Béla, Mesterházi Lajos, Szabó Pál, Váci Mihály. KÜLÜGYI BIZOTTSÁG Bugár Jánosné, dr. Germa- nus Gyula, Hegyi Gyula, dr. Mihályt! Ernő, Molnár Ernő, dr. Móricz Virág, Pullai Árpád, Szirmai István, Vas Witteg Miklós. MEZŐGAZDASÁGI BIZOTTSÁG Dr. Baskay Tóth Bertalan, dr. Erdei Feronc, Farkas János. Feleszi István, Kókai Jánosné, Lakatos András, Mészöly Gyula, dr. Molnár Frigyes, Z. Nagy Ferenc, Pál Károly, Sebestyén Gyula, Szabó János, Tisza József. SZOCIÁLIS ÉS EGÉSZSÉGÜGYI BIZOTTSÁG Balogh Ferenc, Bodonyi Pálné. Há.ner József. Martin Játudásunkkal népünk hű szolgálói leszünk. Képviselötár» sainkkai a VIII. pártkongresz- szus határozatainak szellemében munkálkodunk a szocialista demokratizmus további kibontakoztatásán, népi-nem. zeti egységünk erősítésén. Fogadjuk, hogy mindent megteszünk népünk még szebb, boldogabb jövőjének megteremtéséért, azért, hogy megszolgáljuk a bizalmat — mondotta többek között. (Hosszan tartó taps.) bi István inács elnöke s a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökévé Dobi Istvánt, helyettes elnökeivé Gáspár Sándort és Kisházi Ödönt, titkárává Kiss Károlyt, tagjaivá pedig Barcs Sándort, dr. Bar- tha Tibort, dr. Dési Frigyest, dr. Horváth Richárdot, dr. Maros Józsefnét, dr. Mihályfi Ernőt, Nánási Lászlót, Nagy Dánielt, Nógrádi Sándort, dr. Ortutay Gyulát, dr. Pongrácz Kálmánt, Rónai Sándort, dr. Sályi Istvánt, Szakasits Árpádot, Szobek Andrást, dr. Törő Imrét és Úszta Gyulát választotta meg. ~ íggyűlés ágainak tagjai JOGI-, IGAZGATÁSI- ÉS IGAZSÁGÜGYI BIZOTTSÁG Rurtlui Tánnc RnrJzn Af.íílü (Folytatás az 1. oldalról) Tetetünk és megbecsülésünk jeléül, ezt az országgyűlés jegyzőkönyvében örökítsük meg. A képviselők a javaslatot hosszan tartó, nagy taps közben elfogadták. Ezután a korelnök átadta helyét az országgyűlés újonnan megválasztott elnökének. Vass Istvánné székfoglalójában köszönetét mondott a bizalomért. Mind a magam, mind tisztségviselő társaim nevében fogadom, hogy minden érőnkké1, Bsmét Da az Elnöki Ti Az országgyűlés tagjai ezután jóváhagyólag tudomásul vették a Népköztársaság Elnöki Tanácsának jelentését az előző országgyűlés utolsó ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletekről és határozatokról, majd Pesta László jegyző ismertette az MSZMP Központi Bizottságának, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének együttes javaslatát a Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökére, helyettes elnökeire, titkárára és tagjaira. Az országgyűlés az indítványt egyhangúlag elfogadta, Az orsz; állandó bizotts Ezután került sor az ország- gyűlés állandó bizottságainak megválasztására. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa Elnökségének javaslatára az országgyűlés tíz állandó bizottságot választott. A bizottságok tagjai a következők: HONVÉDELMI BIZOTTSÁG Egri Gyula, Gazsó Sándor, Keleti Ferenc, Nagy Richard, Putnoki László, Révész Géza, Róka Mihály, Szabó Gusztáv, Szabó József. IPARI BIZOTTSÁG Balogh László, Blaha Béla, Bondor József, Csedreki László, Fabók János, Horváth Ede, Horváth István, Horváth Károlyné, Gácsi Miklós, Kiss Árpád, Pataki Mihály, Placskó Józsefné, Szurdi István.
