Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

a NEPOJSAG 1963. február 19.. kedd Hogyan „gyűjt erőt“ a fény ? Szovjet tudósok szenzációs felfedezése Egy tudós szembeszállt a m közkeletű igazsággal. Ez az igazság azt mondta, a'mit mind­annyian tapasztaltunk, hogy a fénysugár bármely — akár a legáttetszőbb — közegen átha­ladva, veszít erejéből. A tudós Valentyin Fabrikant azonban már huszonkét évvel ezelőtt azt mondta doktori disszertá­ciójában: „Kísérleteinkben n közegből kilépő fénysugár ere­je nagyobb lesz, mint a közeg­be belépőé.” A tétel az első pillantásra nemcsak a már em­lített közkeletű igazságnak, ha­nem a józan észnek is ellent­mondott, 1951 tavaszán azon­ban Fabrikant professzornak és a szovjet Fénytechnikai In­tézed két munkatársának si­került elsőízben igazolni a té­tel helyességét. Megtalálták ezt a közeget, amelyben a fény nem veszített erejéből, hanem ellenkezőleg: erőt gyűjtött. EINSTEINNEL KEZDŐDÖTT... A történet az 1916-os esz­tendőhöz nyúlik vissza, ami­kor Albert Einstein felvetette egy szokatlan optikai jelenség lehetőségének gondolatát: az atomok indukált fényt sugá­rozhatnak ki. A közönséges atomok azonban csupán elnye­lik a fény részecskéit, a foto­nokat, vagyis gyengítik a fény­sugarat. Amikor viszont a fo­ton fölös energiával rendelke­ző gerjesztett atomra hullik, ki tudja sütni ezt az atomot, vagyis, rákényszeríti, hogy még egy fotont bocsásson ki magából. Az ilyenformán szü­letett fotonok ikertestvérei azoknak, amelyek szülték őket. Mi több, ugyanabban az irányban haladnak. A közönséges atomok fény­elnyelése rendszerint túlsúly­ban van a gerjesztett atomok áltál kiváltott „fényerősitéssel” szemben. Ilyen gerjesztett atomból egyébként mindig ke­vesebb van, mint közönséges­ből. Senkinek nem jutott eszé­be, hogy .létre lehet hozni olyan közeget, amelyben már a fény- erősítés lesz túlsúlyban az el­nyeléssel szemben. Ennek le­hetőségét először a már emlí­tett Valentyin Fabrikant fo­galmazta meg. E lehetőség rea­lizálásához csupán arra van. szükség, hogy a közeget kibil­lentsék egyensúlyi helyzetéből. Ha állapotában ugyanis ez a változás bekövetkezik, akkor a közegben több lesz a gerjesz­tett atom, mint a nyugalmi helyzetben levő. A gerjesztett atomok „felhalmozásának” több módja van, köztük: az elektromos kisülés, vagy pél­dául pót-fényforrások sugár­zásának alkalmazása. Kísérlet kísérletet követett, közben Valentyin Fabrikant- nak hűséges munkatársa volt Fatyima Butajeva kandidátus. Fáradozásaik eredményeként sikerült olyan berendezést szerkeszteniük, amelyben már létre lehetett hozni az előbb említett közeget. Ekkor kap­csolódott a kutatásokba a tu­dós kollektíva harmadik tagja. Mihail Vudinszkij kandidátus, aki igen helyesen, tüstént fel­ismerte a felfedezés gyakorlati lehetőségét. EGV KÜLÖNÖS KÍSÉRLET De lássuk annak a bizonyos disszertációbeli mondatnak a bizonyítását: „Kísérleteinkben a közegből kilépő fénysugár ere­je nagyobb lesz, mint a közeg­be belépőé.” Az elsötétített szo­bában a fénycsőben két sugár villan fel: felül keskeny, rózsa­színű, alul széles zöld fénysáv. Ez utóbbi, zöld fénysugár a kísérlet közben mind erősebb lesz. Mi történik? Az első ró­zsaszín fénysugarat egy ala­csony nyomású higanylámpa bocsátja ki. Ezt a fénysugarat fényszűrőn bocsátják keresztül, amely kiszűri a fénynyalábból a kísérletben fölösleges kék és ibolya-sugarakat, s csak a szük­séges zöld sugarat engedi át. Persze, hogy mi szükséges, mi fölösleges, az a kísérlettől függ, bármely szín kiszűrhető, illetve átengedhető. De maradjunk az adott kísérletnéLA. kiszűrt zöld sugár egy lencsése kerül, amely a fénynyalábot összegyűjti. Egy megfelelő szögben elhelyezett tükör a lencséből kilépő fény- nyalábot egy hidrogén és hi­ganygőz eleggyel töltött lámpá­ba továbbítja. Amikor a lám­pában bekövetkezik a kisülés, ez a kisülés felbomlik, s a hid­rogén atomjai a felső rétegek­ben helyezkednek el: ezek a hidrogénatomok színezték ró­zsaszínre a kísérlet elején em­lített fénycső felső részét. En­nek a lámpának az a feladata, hogy felerősítse a zöld fénysu­garat. A szomszédságában még egy lencse van, ameiy fókuszba gyűjti össze a felerősített fény­sugarat, s a színképelemző ké­szülékbe továbbítja, amely a színképből kiválasztja a zöldet. A fénysugár megnövekedett in­tenzitását galvanométerrel mé­rik. A látványos kísérlet után szólni kell a gyakorlatról is. A Fénytechnikai Intézet három kutatója által kifejtett mód­szer alapjan szerkesztették meg 1934-ben a Szovjetunióban az első úgynevezett molekuláris generátorokat. A szerkesztők: Nyikolaj Baszov és Alekszandr Prohorov professzorok Lenin- díjat kaptak. négy centi rubin A molekuláris generátor: egy négy centiméter hosszú és fél centiméter széles szintetikus rubinkristály. Párhuzamos sík­jait gondosan lecsiszolták és ezüstréteggel vonták be, még­pedig egyik oldalon vastagon, a másikon pedig csupán éppen hogy. A rudacskát kívülről nagy teljesítményű impulzus-lámpa ionja át, mint valami kígyó. Az impulzus-lámpa zöld sugara­kat bocsát ki, amelyeket a ru­bin kitűnően elnyel: az im­pulzuslámpa ezzel gerjeszti a rubinkristály atomjait. A vörös fénysugarak az ezüsttük­rök között — többszörösen is tükröződve száguldanak mind­addig, amíg át nem törnek a félig áttetsző ezüstrétegen, a fotonok egész áradatát vonva maguk után. A kilépő fény­sugár egyetlen irányba halad, ereje rendkívül megnöveke­dett. „HELYRELÖKIK” AZ ŰRHAJÓT A módszernek van egy nagy erénye: az így nyert sugár nem szóródik szét, mint a kö­zönséges fény, hanem keskeny nyalábban összpontosul, s így halad a tudósok által meghatá­rozott irányban. Fénye rendkí­vül vakítóan erős. Kiszámítot­ták: ahhoz, hogy egy közönsé­ges izzólámpa fénye az ilyen fénnyel azonos erejű legyen, az izzólámpa fémszálát 10, sőt 100 millió Celsius fokra kell hevíteni. A koncentrált fénynyaláb­nak azonban nemcsak az ereje nagy, hanem a nyomása is: több százezer atmoszféra. Ha például az ilyen koncentrált fénysugarat a Földről a koz­mikus térségbe irányítanák, helyesbíteni lehetne vele az űrhajó röppályáját, egyszerűen azáltal, hogy a fénysugár „fel­jebb lökné” azt. Még csak elképzelni is ne­héz, hogy milyen rendkívüli lehetőségeik rejlenek az elektromágneses sugárzás fel­erősítésének új módszeré­ben. Megszületik például az op­tikai rádiótelefon. Kísérletek­kel bebizonyították,' hogy ez sokkal jobb lesz, mint a jelen­legi készülékek, amelyek hosszabb hullámokon dolgoz­nak. A látható fénysugarakban 10 és 10 ezer rádiótelefon-csa­tornát lehet létesíteni. Az új módszer a televízió számára is vonzó távlatokat nyit. A közönséges rádióhullámok nehezen küzdik le a bolygókö­zi térségben a távolságokat. Itt Sízanitén az ember segítségére siet a felerőstett fénysugár. Az űrhajó fedélzetéről kibocsátva ez a fénysugár sok millió kilo­métert tud majd megtenni, s eljut arra a földi pontra, aho­vá irányították. S ehhez még csak különösebb energia-pa­zarlásra sem lese szükség... Georgij Biok, az APN sajtóügynökség tudományos szemléi rop a A CDU súlyos vereséget szenvedett a nyugat-berlini választásokon NYU GÄT-BERLIN Most tartották meg Nyugat- Berlinben a képviselőházi vá­lasztásokat. Ez alkalommal rö­vid áttekintést adunk Nyugat- Berlin gazdasági és földrajzi helyzetéről. Az NDK szívében fekvő Nyugat-Berlin területe 481 négyzetkilométer, Nagy-Berlin 20 kerületéből 12 kerületet foglal magába. 8 kerület Nagy- Berlin keleti részéhez, a Né­met Demokratikus Köztársa­ság fővárosához, a Demokrati­kus Berlinhez tartozik. A közel félezer négyzetkilo­méternyi nagyságú Nyugat- Berlin területének kereken 44 százaléka — 211 négyzetkilo­méter — az amerikai, 34 szá­zaléka — 165 négyzetkilomé­ter — a brit, 22 százaléka — 105 négyzetkilométer— pedig a .francia szektor része. Annak ellenére, hogy Nyugat-Berlin közjogilag sohasem tartozott a Német Szövetségi Köztársaság­hoz, a város jogellenesen az NSZK-val vámszövetséget al­kot, sőt a legutóbb megkötött nyugatnémet—francia kato­nai szerződés hatályát is kiter­jesztették területére. Nyugat-Berlin általános po­litikai helyzetét a lakosság ál­landóan fokozódó ütemű csök­kenése, továbbá a gazdasági életnek — az ipari termelés mennyiségének tükrében kö­vethető — csökkenése jellemzi. Nyugat-Berlin lakossága 1962 végén 2 180 000 fő volt. Az el­múlt évtized népességi adatait vizsgálva megállapítható, hogy e városrész lakossága 1953— 1960 között az 1953. évi 2 233 000 főről, a természetes szaporodás ellenére 2 204 000 főre csökkent le. 1961. augusz­tus 13-a óta — midőn az NDK önvédelemből hatékony határ- ellenőrzést valósított meg — Nyugat-Berlin népességének csökkenése még erősebb üte­mű lett, s egy év alatt valami­vel több mint egy százalékkal, keréken 24 000 fővel csökkent. Ismeretes, hogy az imperia­listák Nyugat-Berlint a nyu­gati világ „kirakat”-városaként kezelik. Csupán 1950—1959 kö­zött 'mintegy 4 milliárd dollár közvetlen segélyt és hitelt fo­lyósítottak a város gazdasági életének fejlesztésére. Ennek ellenére Nyugat-Berlin költ­ségvetése ugyanezen években 1125 millió nyugatnémet márka (= 280 miihó dollár) de­ficittel zárult. A város általános gazdasági helyzetére jellemzést ad a gyáripari termelés mutatójá­nak vizsgálata is. Míg 1961 augusztusában 1958-as bázist 100-nak véve alapul — az ipa­ri termelés indexe 128 volt, egy év alatt, 1962 augusztusá­x < x • x K v v v y y *N*É.M EJ* | )< X * x X X X X X X * _ Han'nover» * * X x x X y I* x X x , X SZÖVETSÉGI* XXX IX x X • X x Kasse/ x x x x x x x x x x x x X X x * Frankfurt * X • (Main) X r-rt r— o ■X3 V-^V­r-J p' éri <5» ken tv Prága KxÖZTÁ R,SVA.SXÁ 6XXX7 CSEHSZLOVÁKIA XXX X X X X * x Wii/nifAfr XX -• ' x Peru-Berlin * Demokratikus Ser//n Megszakadtak a tárgyalások az iraki kormány ás a kardok képviseld! között NV1IDMLEH E PUÖ (REU­TER-AFP-TASZSZ): Mint is­meretes, az új iraki kormány küldöttséget indított az ország északi területeire, hogy tárgya­lásokat folytasson a Barzani vezette kurd törzsek képvise­lőivel, A küldöttséget Ibrahim Azem vezette. A tárgyalások során a kur- dok három fő követelést ter­jesztettek elő: ismerjék el a kurd autonómiát; az olajbevé- tclek egy részét bocsássák a kardok rendelkezésére; vonják ki a kormány csapatokat a kurd területekről. A legújabb hírügynökségi je­lentések szerint megszakadtak az új iraki kormány és a kurd törzsek közötti tárgyalások. A kurdok képviselői kijelentették; „Ugyanúgy küzdünk. Aref mi­niszterelnök ellen, mint. ahogy harcoltunk Kasszemmel szem­ben, mindez ideig, amig nem teljesítik követeléseinket”. Jelentések érkeztek arról is, hogy folytatódnak a harcok az iraki kormánycsapatok és az új rendszer ellenfelei között. Igen feszült a helyzet Basra vá­rosában, ahol a kikötőmunká­sok támogatják az új rendszer ellenfeleit. A Times of India című lap tudósítója beszámol arról a hajtóvadászatról, amelynek az úgynevezett nemzeti gárda ala­kulatai a hatóságok utasítására az Iraki Kommunista Párt el­len indítottak. A tudósító hangoztatja, hogy eddig két és fél ezer demokra­tát gyilkoltak meg és még na­gyobb a letartóztatottak, illet­ve bebörtönzöttek száma. Bagdadban — írja a tudósító — nyílt titok, hogy a kormány- csapatok az úgynevezett tiszto­gató művelet során a nők és gyermekek tucatjait ölték meg. A véres terror ellenére az iraki demokratikus erők folytatják harcukat. 'MOSZKVA (MTI): A Moszk­vában tanuló iraki diákok fel­szólították az ENSZ-et és a töb­bi nemzetközi szervezetet, hogy tiltakozzanak az iraki véreng­zések ellen. Az Irakban folyó terror meg­szüntetését követelték a szov­jet fővárosban tanuló libanoni, Szíriái, algériai, jemeni, szudá- ni, tunéziai, szaud-arábiai éa jordániai diákok is. A laoszi király visszautazott Moszkvába MOSZKVA (MTI): Watthana laoszi király, Souvanna Pnou­ma miniszterelnök és a Szovjet­unióban tartózkodó töbhi laoszi államférfi Leningrádban tett látogatása után hétfőn vissza­érkezett Moszkvába. Az ünne­pélyesen feldíszített pályaud­varon Mikojan, a szovjet mi­nisztertanács első elnökhelyet­tese, Ignatov, az OSZSZSZK Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és más hivatalos szemé­lyiségek fogadták a laoszi ven­dégeket ★ Savang Watthana laoszi ki­rály, Souvanna Phouma minisz­terelnök és a kormányküldött­ség többi tagja hétfőn, magyar idő szerint 15 órakor búcsúzott el a szovjet kormány vezetői­től. A király és kísérete Zürich­be indult. * Brazil partok előtt a venezuelai hazafiak hajója WASHINGTON: Az ameri­kai hadügyminisztérium — mint a R»uter-iroda jelenti — vasárnap közölte, hogy az An- zoategui, a venezuelai hazafiak által birtokba vett teherhajó, éjfélkor megállt a brazil par­tok előtt fekvő Maracá-sziget közelében. A brazil kormány felajánlotta: menedékjogot ad a hajó legénységének. Az amerikai hadügyminisz­térium szóvivője arról is tájé­koztatott, hogy az Anzoategui közelében tartózkodik egy amerikai motoroshajó, de csak azzal a feladattal, hogy fi­gyelje az Anzoategui mozdula­tait. Időközben érkezett hírek szerint, a venezuelai haditen­gerészet egységei nem hagytak fel az üldözéssel. A Reuter tá­jékoztatása szerint két vene­zuelai torpedó teljes gőzzel halad az Anzoategui irányá­ban. Ez alatt Romulo Betancourt venezuelai elnök, a baloldali erők fokozott tiltakozása elle­nére sem adta fel azt a tervét, hogy Washingtonba utazik Kennedyhez. Mint a Reuter ír­ja, a Puerto Rico-i San Jüan­ban, az elnök útjának egyik ál­lomásán, fokozott biztonsági intézkedéseket léptettek életbe: az elnököt, amikor kiszáll! majd a repülőgépből, golyóálló gépkocsi fogadja, és a repülő­teret két órára lezárják min­den más repülőgép elő; A választások eredménye­ként az SPD 89 mandátumot szerzett, a CDU negyvenegyet, a Szabad Demokrata Párt pe­dig tízet. A választásokon való részvé­tel a .második világháború óta most volt a legalacsonyabb. A választójoggal rendelkező pol­gároknak 89 8 százaléka adta le szavazatát, szemben az 1958. évi 93,7 százalékkal. Ez tehát annyit jelent, hogy most 190 000 nyugat-berlini polgár nem, vett részt a szavazáson. A választások legfeltűnőbb jelensége a frontvárosi CDU súlyos veresége. Az Adenauer- párt több mint 160 000 szava­zattal kapott kevesebbet, mint legutóbb, 1958. decemberében, s a reá eső szavazatok aránya 37,7 százalékról 28,9 százalékra zuhant vissza. A nyugat-berli­niek tehát csattanós választ adtak a CDU agresszív, hideg- háborús, mindenféle tárgyalást elvető politikájára. Ismeretes, hogy a nyugat-berlini válasz­tási harcban az volt a legvita­tottabb kérdés- el kellett vol­na-e mennie Will j Brandtnak a Hruscsowal való megbeszélés­re, vagy sem? Szükséges-e a Kelettel való tárgyalás, vagy sem? Mivel a tárgyalásokat a választásokon ‘ indult négy párt közül nyíltan egyedül a CDU ellenezte, e párt látvá­nyos választási veresége is ta­núsítja, hogy a nyugat-berlini polgárok túlnyomó többsége is békességet, nyugalmat akar, s tudja, hogy a nyugat-berlini helyzet rendezéséhez a Kelet­tel való tárgyalásokon át vezet az út. A másik okra, amely a CDU feltűnő választási veresé­gére vezetett, Franz Amrehn, a párt frontvárosi elnöke is rátapintott a választási ered­mények nyilvánosságra hoza­tala után adott első televíziós interjújában. Amrehn persze nagyon enyhe formában úgy fejezte ki magát, hogy a CDU- nak Nyugat-Berlinben a múlt nyár óta „sok gondot okozott” a nyugatnémet hivatalos poli­tikai irányvonal. Ez magyarra fordítva annyit jelent, hogy a Spiegel-ügy, a szükségállapo­tokról szóló törvényjavaslatok dolga, s a bonni ultráknak a demokrácia maradványa ellen intézett többi támadásai, nagy visszatetszést keltett a nyugat­berlini polgárok között is. A CDU nyugat-berlini veresége tehát egyúttal az Adenauer- féle politika veresége is. Thomas Mann-nák, a nagy német humanista írónak az a megállapítása, hogy „az anti- kommunizmus korszakunk alap­vető butasága” — a nyugatber­lini választásokon is beigazoló­dott. Nyugat-Berlinben ugyan­is egyetlen párt: a Nyugat-ber­lini Német Szocialista Egység­párt (német rövidítése: SED—W) képviselte következetesen a bé­kességet és a nyugalmat hozó tárgyalásos politikát, a front­városra nagyon is jellemző ah- tikommunista heccek és provo­kációk hatására azonban a vá­lasztópolgároknak csak 1,3 szá­zaléka szavazott a kommunis­tákra. Ilyen körülmények vezettek oda, hogy a vasárnapi válasz­tásokon elsősorban az SPD, má­sodsorban az FDP növelte sza­vazatainak számát. Willy Brandt, az SPD frontvárosi el­nöke, megengedte magának, hogy a választási harc idején egy-két élesebb kifejezést is használjon a CDU teljesen me­rev, tárgyalásellenes irányvo­nalával szemben, s úgy tüntes­se fel magát, mint aki a jövő­ben józanabb politikát akar folytatni.. Ez sok választópol­gárt megtévesztett, s ennek az eredménye, hogy a szociálde­mokraták a CDTJ rovására je­lentős szavazatnyereségre tet­tek szert Az FDP a mostani választásokon átlépte a „bűvös” öt százalékos határt, s ez azt jelenti, hogy négyéves szünet után ez a párt is képviselőket küldhet a nyugat-berlini város­házára. Közvetlenül a választási eredmények kihirdetése után már vasárnap éjjel megkezdő­dött a „nagy helyezkedés”, s megindultak a találgatások, fennmarad-e. az eddigi SPD— CDU-koalíció, vagy sem. Willy Brandt már első nyilatkozatá­ban igyekezett megnyugtatni eddigi partnereit, hogy az SPD „nem fog visszaélni választási győzelmével”, és hogy politiká­ját „változatlanul a szövetsé­ges hatalmak és a bonni kor­mány oldalén” fogja folytatni. Felvetődött az a lehetőség is, hogy mind a három párt, amelynek képviselői lesznek a városházán, közösen fog koa­lícióra lépni. BERLIN: A vasárnapi nyu- (zárójelben a legutóbbi, 1958. gat-berlini választásokon a kö- decemberi választások ered- vetkező ei'edmények születtek ményei): pán azért következhetett be, mert imperialista körök kizá­rólag politikai okokat figye­lembe véve, minden erővel igyekeznek a Nyugat-Berlin számára folyósított gazdasági segélyek és hitelek összegét növelni. — TERRA — ig csupán 3 százalékkal emel­kedett. Az 1958—1961. közötti időszak évi átlagos 12 százalé­kos növekedéséhez viszonyítva a 3 százalékos emelkedés 75 százalékos csökkenést jelent tehát. Az ipari termelés muta­tójának lassú növekedése csu-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents