Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-19 / 41. szám
1963. február 19., kedd NCP018AO 8 Ami nines a borítékban Mit mondanak a nyereségrészesedésről az áramszolgáltató Vállalat Egri Üzletigazgatóságánál ? KÖZTUDOMÁSÚ, hogy minden üzemben és minden gazdasági év végén beható vizsgálatot folytatnak, hogy az üzleti nyereségből lehet-e osztani a vállalat dolgozóinak, akik egyúttal a vállalat tulajdonosai is. Ezekben a hetekben tehát minden vállalatnál és üzemnél, nemcsak az igazgatók és főkönyvelők hajolnak kíváncsi türelmetlenséggel a bűvös „mérlegadatok és mutatók” fölé, hanem az egyszerű munkások, munkásnők és alkalmazottak is kérdezik, latolgatják: mennyi is lesz, ami a felszabadulási ünnep táján a fizetésen felül, fizetési borítékon kívül üti a markukat. Ezt az érthető és hetekig tartó izgalmat mi nem akarjuk még magasabbra szítani, de eláruljuk, hogy Eger több vállalatánál jártunk: egyik helyen az. eredmények miatt legyintettek, kevés, de szívós reménnyel szívükben a témát illetően, másoknál, így például a MEGYE- VILL-nél arra is biztos tippeket közöltek, hogy hány napot oszlanak. LEGTELJESEBB kíváncsiságunkkal a tizennégyszeres élüzem Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Egri Üzletigazgatóságához közeledtünk, ahol kérdéseinkkel mozgósítottuk Simon elvtársat, az igazgatóság vezetőjét, Molnár Józsefet, a főmérnököt és Lakatos Zoltán főkönyvelőt. — 1961-ben — mondották — a miskolci és a salgótarjáni üzletigazgatóságok előtt Eger volt az első és 353 ezer forint nyereségrészesedést osztott. A lörzsgárdát és a szolgálati éveket még — a hűség megbecsüléseképpen — külön is figyelembe vették. — Az idén sincsenek rossz eredményeink. Most folynak a mérlegmunkálatok ,de azt már elárulhatjuk, hogy hétmillió feletti a többletnyereségünk. A jövedelmezőségi tervet is 106 százalékra teljesítette az igazgatóság és ezért bizonyos, hogy az idén is lesz nyereségrészesedés. Hogy mennyi? Sok minden függ az iparági eredményektől is. Ilyen várakozások hallatára megkérdeznünk néhány dolgozót. Lichter Miklósáé igy nyilatkozott az 5 nycreéégrészesedé- si karrierjéről: — Harminckét esztendeje dolgozom itt. Jelenleg a beruházási előadói poszton. Minden évben 1957-től kezdve — szolgálati éveim beszámításával — ezer forinton felül kaptám. Milyen nagyobb értéket vásároltam ezekből az ezer forintokból? A korábbiakra már nem emlékszem, de az biztos, hogy 1961-ben mosógépet vettünk, s most az lenne az igazi öröm, hogy az Idei nyereségrészesedéssel megvetnénk az alapját egy frizsidernek. Schiller György 1959-ig a Szovjetunióban élt családjával, Aknaszlatinán, most az ÉMÁSZ-nál autószerelő; — 1959 NOVEMBER 15-től dolgozom itt, az első nyereségrészesedést összeget az 1960. évi eredmények miatt kaptam, úgy hiszem, akkor 600 forintot. Hatvanegyben 700 forintot kaptam, az idén is — remélem — lesz ugyanennyi. Minden pénzt összegyűjtünk, így a nyereségrészesedést is, és ha együtt lesz a nagy summa, a 42 ezer forint, Trabantot veszünk. Póta Béla üzemmérnök az egyetemről került az egri üzletigazgatósághoz, 1953-ban. Nős, fizetése 2300 forint. — Fiatalok vagyunk, ezekben az években alapozzuk meg az életünket. Eddigi gyűjtésünk eredménye a szövetkezeti lakás, amiben már bent is lakunk. Számítok-e a nyereségrészesedésre? Igen. Az ősz- szeg — évenként 7—800 forintra szokott rúgni, jól is jön, hiszen terveink egy része még megvalósulás előtt áll. Az építési osztályon dolgozom, munkakörömben sokat kell tennem a falvak és a t^melőszövetkezetek villamosításáért. Geml József, az üzemviteli osztály vezetője, 23 esztendeje ] dolgozik az egri ÉMÁSZ-nál. j így válaszol: 1957-ben 3100 forint része- j sedést kaptam. 58-ban*a válla- j lati eredmény soványabb volt, | csak 2000 forint jutott nekem, 59-ben 2500 forint körül, 60- ban 2700 forintot, 61-ben 2500 forintot kaptam. Az utolsó esztendőben a lányom férjhez- menetelénél segített a szép summa, a korábbi években meg az iskoláztatásnál: idősebb fiam most végez a miskolci 'egyetemen, a kisebbik fiam a miskolci villamosipari technikumban tanul, míg a lányom a férjhezmenetel előtt fejezte be a felsőfokú óvónőképzőt. Tehát az ilyen borítékon kívüli mellékes jól jön az ember kezéhez. ■ A MEGKÉRDEZETTEKRŐL az igazgató mondja el, hogy valamennyien kiváló dolgozók, jelvénnyel, oklevéllel bizonyítva munkájuk értékét. Talán azt mondják egyesek, hogy egy jó vállalatnál, és ott is a legjobbakat hoztuk a nyilvánosság reflektorfénye elé? Igen, mert ez a reflektor- fény értékes arcéleket világít meg. Ezek az emberek köznapi kérdés ürügyén is a munkásélet értékéről vallottak: a szorgalomról és a szorgalom eredményéről. A mosógép, a frizsider, a Trabant, a gyermekek taníttatása és egy lány férjhez- menetele, hozzátartozik az élet szépségéhez és a2 emberi boldogsághoz. Farkas András TECHNIKAI SZAKEMBER... QíéüaJé ümtejfULÍg, , Juiiúiiáéknál 9 — Mondd meg Mr. Bunchenak, ha nem tudják kinyitni a kasszát, csak szóljanak nekem!! (Endrödi István rajza). Meghívót hozott a postás. „Szeretettel meghívjuk önt és kedves családját, az 1963. február hó 16-án, 18 órai kezdettel, a verpeléti Helyőrségi Klubban megrendezésre kerülő névadóünnepségre ‘és az azt követő estebédre”. Az ízléses kartonra nyomott meghívó első lapján egy versecske áll: „Jóbarátok, rokonok karéja halk zene, fény, s virágok özönje, kicsiben a haza gyűlt köréd ma, hogy új fiát frissiben köszőnlse". A halk zene, a virágözön, kicsiben a „haza” a verpeléti helyőrségi klubban köszöntötte új íját, hat új gyermekét, ott tartották a hat újonnan érkezettet „polgári keresztvíz” alá. Ivádi Edit, Alattyán Attila, Havrány Katalin, Tóth László, Finta Mária és Szikszai Zoltán ''ÜÍLeJjii ixwhi kerülnek a névadó könyv első lapjaira: a régi könyv már betelt. Az új könyv kinyitva feküdt a helyőrségi klub színháztermében, az elnöki asztalon: mögötte őrnagyok, századosok, előtte pedig a gyermekek, szüleik és a névadó szülök. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd a program szerint vers következett. Az ünnepi megnyitó és beszéd után sor került a szülők és a névadók fogadalomtételére, majd az anyakönyv aláírására és hitelesítésére. A hátrább ülő nagyapák, nagymamák szemében könny csillogott, de a gyermekek is láthatóan nehezen barátkoztak meg azzal az „elnökséggel”, „bizottsággal”, amellyel életükben először szembekerültek: még az ünnepi beszéd ideje alatt sírva fakadtak. Türelmetlen gyermekhangok követelték, hogy gyorsan beQMLcLfalllkat... Vasárnap közel félezren hallgatták a hevesi moziban Hevér Lajos országgyűlési képviselőjelölt választási beszédét. Olyan ember szavait hallgatták a hevesiek, akit régóta ismernek, hiszen mint gépállomási igazgató, lépten- nyomon kapcsolatba kerül a termelőszövetkezeti gazdákkal. Ismerős beszélt tehát ismerősökhöz, baráti, közvetlen szavakkal a magúk sorsáról, a maguk életéről. Elmondotta, hogy a járás szövetkezeteinek erősödésével javult a tagság anyagi helyzete is. Ma már a hevesi járás tsz-einek tiszta vagyona meghaladja a 180 millió forintot. A premizálás okos és rendszeres alkalmazása — a súlyos csapások ellenére — több kedvet adott az embereknek és szép gazdasági eredményeket hozott Prémium címén hatmilliót osztottak ki a járásban, amely munkaegységenként két forinttal növelte a jövedelmet A hallgatóság figyelemmel kísérte a képviselőjelölt szavait, de különösen akkor tekintett mindenki érdeklődéssel az előadóra, amikor felolvasott egy 1936-ban keltezett levelet, amelyet a hevesiek írtak a kegyelmes úrnak. A nyolcvanfilléres napszámok felemelése ügyében járultak akkor sok százan a nagyméltóságú miniszter úr kegyes színe elé. Amikor a neveket olvasta Hevér Lajos —, akik szerzői voltak a folyamodványnak, többen magukra ismertek és halk moraj szállt végig a félezemyi közönségen: — így volt, igaz volt! — hallatszott innen is, onnan is. A felszólalók egyetértettek a képviselőjelölt szavaival és kérték, hogy a választás után is maradjon közöttük és évente legalább egyszer számoljon be nekik végzett munkájáról. — Viselje gondjainkat a szívén, — kérte valaki a tömött sorok közöl és szavait megtapsolták az emberek. Mások korszerű sütőüzem létesítését szorgalmazták, mivel a hevesi sütőüzem korszerűtlen, egészségtelen. Hevér lajos válaszában elmondotta, hogy 1962-ben 13,5 milliót fordítottak a hevesi járásban közsógfejlesatési célokra, de még mindig sok égető problémát nem sikerült me®olfejeződjék a hivatalos program, s az élet ismét a „régi”, egy-kéthetes hagyományokkal rendelkező kerékvágásba lendüljön. De eljött annak is az ideje, az ajándékozások után a gyermekek ismét hazakerültek, a szülők és a vendégek pedig elfoglalták helyüket a vacsora-asztalnál. A családi eseményt mindig ünneppé avatja az öröm, vagy a hagyomány. Régen is ünnep volt a gyermek születése, komor ünnepélyesség mozgatta gépiesen a fekete ruhás hozzátartozók kezében a kést meg a villát a halotti tor asztalánál. Az esemény most is ünnepet, vigadást jelentett azoknak is, akik nem voltak közvetlen részesei az örömnek, akik nem tartoztak a jövevények rokonai közé. Az ünnepet reggelig tartó bál követte. Reggelig tartó bál —, hogy azok is emlékezzenek a napra, akik nem álltak az elnöki asztal közelében, amikor a gyermekek nevét ünnepélyesen beírták a „nagykönyvbe”. k. r. Teanap hallottuk: dani. így a sütőüzem létesítése is napirenden szerepel. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv jelentős létesítményekkel gazdagítja a járást. Hevesen új gimnázium épül, bővítik ugyancsak itt a tbc-kórház férőhelyeinek számát. Művelődési házat kap a járási székhely, Tarnamérán pedig teljesen új sütőüzem épül. Elmondotta a képviselőjelölt, hogy mindezek nem régi kor- teshangú ígérgetések, hiszen ezek ténykét szerepelnek ötéves tervünkben, amelynek megvalósításán egész népünk dolgozik és fárad. Arra a kérésre, hogy a választás után is találkozzék választóival Hevér Lajos úgy nyilatkozott, hogy évente legalább egyszer minden faluban fogadónapot és beszámolót tart, hogy tájékoztassa választóit az eseményekről. — Helyes! Helyes! — szóltak többen és látszott arcukon bíznak, hisznek abban amit országgyűlési képviselőjelöltjük megígért, és vasárnap ennek a bizalomnak a jegyében szavaznak majd az urnák előtt, frzalay) Szórják a műtrágyát a megye termelőszövetkezeteiben - 25 ezer hold aprómagra kötöttek szerződést a tsz-ek - Kétszázhatvanezer naposcsibét ad át a tsz-eknek április elsejéig az egri baromfikeltető állomás A megye csaknem valamennyi termelőszövetkezetében megkezdték a fejtrágyázást. Az időjárás enyhére fordulása elősegíti a munkák gyorsabb elvégzését, s a közös gazdaságok erőgépei tízórás műszakokban szórják a havas földre a műtrágyát. A termelőszövetkezeti kertészetekben már végzik a tavaszi palántanevelést, p fogatok pedig szarvasba hordják az istállótrágyát. A megye gépállomásain is akadályozta a munkák végzését a szénhiány. Néhány pót- alkatrésszel még mindig nem rendelkeznek a gépállomások, és ez hátráltatja a téli gépjavításokat. A jelenlegi hiányosságok ellenére is biztosítva van a tavaszi munkák végzéséhez szükséges erőgépek időben történő kijavítása. ★ Az egri Vetőmagellátó Vállalatot naponta több termelőszövetkezet keresi fel, szállítják. a tavaszi vetésekhez szükséges aprómagvakat. A vállalat eddig 12 ezer holdra adott ki aprómagot, nagyobbrészt borsót, olajlent és tavaszi bükkönyt. Erre az évre a Vétőmagellátó Vállalat 25 ezer holdra kötött termelési szerződést, s ez a szám közel huszonöt százalékkal magasabb az előző évinél. Csak borsóból kilencezer holdra szerződtek a termelőszövetkezetek. ★ Az egri baromfikeltető állomáson is nagy a forgalom. Autóval, lovas kocsival szállítják el a napos - csibét a megye közös gazdaságai. Ebben az évben eddig ötvenötezer naposcsibét adott ki a baromfi- keltető, s tegnap 27 ezer kis- csibét vettek át a tsz-ek. A poroszlói Üj Erő Tsz tegnap 7 ezer naposcsibét szállított el az állomásról. _ Április elsejéig az egri keltető állomás 260 ezer darab csibét ad át a megye termelősaiH vetkezeteinek. Együtt haladunk mindenkivel, aki szebbé, gazdagabbá akarja tenni népünket, hazánkat Választói nagygyűlés Verpeléten kap a falu, mintegy négykilométeres hosszúságban építenek járdát, rendbehozzák az orvosi lakást és rendelőt, a művelődési otthont, a falu kútjait, mindezt jelentős állami támogatással s a községbeliek ösz- szefogásával érik el. A választási program lényegét ismertetve Csuhaj elvtárs elmondotta: célunk tovább erő- siteni népi államunkat, hitvallást tenni a béke, az emberi haladás, a szocialista tábor, a leszerelés, a fegyvermentes világ mellett. Együtt haladunk mindenkivel, aki szebbé, gazdagabbá akarja tenni népünket, hazánkat. Ezek a gondolatok testesülnek meg a Hazafias Népfront-mozgalomban, amely egybefogja az emberek millióit, akik ezekért a célokért készek tenni, dolgozni. Befejezésül arra kérte a ver. peléti választókat Csuhaj elvtárs, hogy a párt és a kormány helyes politikájára s azokra szavazzanak, akik képesek ennek megvalósítására. években. 1959-ben Verpeléten mindössze egy televízió volt, most már 112 családnál található, s míg néhány éve csak 15 mosógépet tudtak eladni a falu boltjaiban, tavaly már megközelítette a százat az eladott mosógépek száma. A verpeléti emberek takarékbetétje is örvendetesen növekedett. 1958- ban 718 ezer forintot helyeztek takarékba, az elmúlt évben majdnem kétmillió forintra növekedett a takarékbetét összege. Négy év alatt ötven ház épült a községben, ezenkívül autóbusz-váróterem, és nagy összegeket költöttek járdaépítésre, a villanyhálózat bővítésére is. Csuhaj elvtárs ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek a tanácstag- és képviselőjelöltekre várnak, a választás után s néhány adattal illusztrálta, milyen fejlődésen megy keresztül a falu az elkövetkezendő években. A verpelétiek nyolctantermes iskolával gazdagodnak, 200 folyóméter új villanyhálózatot Vasárnap délután a verpeléti választók a kultúrházban gyűltek össze, hogy meghallgassák Csuhaj Ferencnek, a megyei párt végrehajtóbizottság tagjának a megyei tanács megbízott sülökének beszédét. A nagygyűlés mintegy 200 hallgatója nagy figyelemmel kísérte Csuhaj elvtárs szavait, aki a választás fontosságát méltatta. Kihangsúlyozta, hogy a jelölő gyűléseken olyan emberekre adták szavazatukat a választók, akik aktívan kiveszik részüket a termelőmunkából, köztük majdnem kétezer termelőszövetkezeti tagra és 916 munkásra. Csuhaj elvtárs a hallgatóság egyetértése közepette jelentette ki: február 24-én a szocializmusra, a nép jólétére, az emberiség békéjére, a párt helyes politikájának következetes megvalósítására, a jólétet biztosító békés építőmunkára szavazunk. Részletesen ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a falu lakói elértek az utóbbi
