Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-19 / 41. szám

1963. február 19., kedd NCP018AO 8 Ami nines a borítékban Mit mondanak a nyereségrészesedésről az áramszolgáltató Vállalat Egri Üzletigazgatóságánál ? KÖZTUDOMÁSÚ, hogy min­den üzemben és minden gazda­sági év végén beható vizsgála­tot folytatnak, hogy az üzleti nyereségből lehet-e osztani a vállalat dolgozóinak, akik egy­úttal a vállalat tulajdonosai is. Ezekben a hetekben tehát min­den vállalatnál és üzemnél, nemcsak az igazgatók és fő­könyvelők hajolnak kíváncsi tü­relmetlenséggel a bűvös „mér­legadatok és mutatók” fölé, hanem az egyszerű munkások, munkásnők és alkalmazottak is kérdezik, latolgatják: mennyi is lesz, ami a felszabadulási ün­nep táján a fizetésen felül, fi­zetési borítékon kívül üti a markukat. Ezt az érthető és hetekig tar­tó izgalmat mi nem akarjuk még magasabbra szítani, de el­áruljuk, hogy Eger több válla­latánál jártunk: egyik helyen az. eredmények miatt legyintet­tek, kevés, de szívós reménnyel szívükben a témát illetően, má­soknál, így például a MEGYE- VILL-nél arra is biztos tippe­ket közöltek, hogy hány napot oszlanak. LEGTELJESEBB kíváncsisá­gunkkal a tizennégyszeres él­üzem Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat Egri Üzletigazgatóságához közeled­tünk, ahol kérdéseinkkel moz­gósítottuk Simon elvtársat, az igazgatóság vezetőjét, Molnár Józsefet, a főmérnököt és La­katos Zoltán főkönyvelőt. — 1961-ben — mondották — a miskolci és a salgótarjáni üz­letigazgatóságok előtt Eger volt az első és 353 ezer forint nye­reségrészesedést osztott. A lörzsgárdát és a szolgálati éve­ket még — a hűség megbecsü­léseképpen — külön is figye­lembe vették. — Az idén sincsenek rossz eredményeink. Most folynak a mérlegmunkálatok ,de azt már elárulhatjuk, hogy hétmillió feletti a többletnyereségünk. A jövedelmezőségi tervet is 106 százalékra teljesítette az igaz­gatóság és ezért bizonyos, hogy az idén is lesz nyereségrészese­dés. Hogy mennyi? Sok min­den függ az iparági eredmé­nyektől is. Ilyen várakozások hallatára megkérdeznünk néhány dolgo­zót. Lichter Miklósáé igy nyilat­kozott az 5 nycreéégrészesedé- si karrierjéről: — Harminckét esztendeje dolgozom itt. Jelenleg a beru­házási előadói poszton. Min­den évben 1957-től kezdve — szolgálati éveim beszámításá­val — ezer forinton felül kap­tám. Milyen nagyobb értéket vásároltam ezekből az ezer forintokból? A korábbiakra már nem emlékszem, de az biztos, hogy 1961-ben mosó­gépet vettünk, s most az lenne az igazi öröm, hogy az Idei nyereségrészesedéssel meg­vetnénk az alapját egy frizsi­dernek. Schiller György 1959-ig a Szovjetunióban élt családjá­val, Aknaszlatinán, most az ÉMÁSZ-nál autószerelő; — 1959 NOVEMBER 15-től dolgozom itt, az első nyere­ségrészesedést összeget az 1960. évi eredmények miatt kaptam, úgy hiszem, akkor 600 forintot. Hatvanegyben 700 fo­rintot kaptam, az idén is — remélem — lesz ugyanennyi. Minden pénzt összegyűjtünk, így a nyereségrészesedést is, és ha együtt lesz a nagy summa, a 42 ezer forint, Trabantot ve­szünk. Póta Béla üzemmérnök az egyetemről került az egri üz­letigazgatósághoz, 1953-ban. Nős, fizetése 2300 forint. — Fiatalok vagyunk, ezek­ben az években alapozzuk meg az életünket. Eddigi gyűjté­sünk eredménye a szövetkeze­ti lakás, amiben már bent is lakunk. Számítok-e a nyere­ségrészesedésre? Igen. Az ősz- szeg — évenként 7—800 forint­ra szokott rúgni, jól is jön, hi­szen terveink egy része még megvalósulás előtt áll. Az épí­tési osztályon dolgozom, mun­kakörömben sokat kell tennem a falvak és a t^melőszövetke­zetek villamosításáért. Geml József, az üzemviteli osztály vezetője, 23 esztendeje ] dolgozik az egri ÉMÁSZ-nál. j így válaszol: 1957-ben 3100 forint része- j sedést kaptam. 58-ban*a válla- j lati eredmény soványabb volt, | csak 2000 forint jutott nekem, 59-ben 2500 forint körül, 60- ban 2700 forintot, 61-ben 2500 forintot kaptam. Az utolsó esz­tendőben a lányom férjhez- menetelénél segített a szép summa, a korábbi években meg az iskoláztatásnál: idő­sebb fiam most végez a mis­kolci 'egyetemen, a kisebbik fiam a miskolci villamosipari technikumban tanul, míg a lá­nyom a férjhezmenetel előtt fejezte be a felsőfokú óvónő­képzőt. Tehát az ilyen boríté­kon kívüli mellékes jól jön az ember kezéhez. ■ A MEGKÉRDEZETTEKRŐL az igazgató mondja el, hogy valamennyien kiváló dolgozók, jelvénnyel, oklevéllel bizo­nyítva munkájuk értékét. Talán azt mondják egyesek, hogy egy jó vállalatnál, és ott is a legjobbakat hoztuk a nyilvánosság reflektorfénye elé? Igen, mert ez a reflektor- fény értékes arcéleket világít meg. Ezek az emberek köznapi kérdés ürügyén is a munkás­élet értékéről vallottak: a szor­galomról és a szorgalom ered­ményéről. A mosógép, a frizsi­der, a Trabant, a gyermekek taníttatása és egy lány férjhez- menetele, hozzátartozik az élet szépségéhez és a2 emberi bol­dogsághoz. Farkas András TECHNIKAI SZAKEMBER... QíéüaJé ümtejfULÍg, , Juiiúiiáéknál 9 — Mondd meg Mr. Bunchenak, ha nem tudják kinyitni a kasszát, csak szóljanak nekem!! (Endrödi István rajza). Meghívót hozott a postás. „Szeretettel meghívjuk önt és kedves családját, az 1963. feb­ruár hó 16-án, 18 órai kezdet­tel, a verpeléti Helyőrségi Klubban megrendezésre kerülő névadóünnepségre ‘és az azt követő estebédre”. Az ízléses kartonra nyomott meghívó el­ső lapján egy versecske áll: „Jóbarátok, rokonok karéja halk zene, fény, s virágok özönje, kicsiben a haza gyűlt köréd ma, hogy új fiát frissiben köszőnlse". A halk zene, a virágözön, kicsiben a „haza” a verpeléti helyőrségi klubban köszöntöt­te új íját, hat új gyermekét, ott tartották a hat újonnan érkezettet „polgári keresztvíz” alá. Ivádi Edit, Alattyán Attila, Havrány Katalin, Tóth László, Finta Mária és Szikszai Zoltán ''ÜÍLeJjii ixwhi kerülnek a névadó könyv első lapjaira: a régi könyv már be­telt. Az új könyv kinyitva feküdt a helyőrségi klub szín­háztermében, az elnöki aszta­lon: mögötte őrnagyok, száza­dosok, előtte pedig a gyerme­kek, szüleik és a névadó szü­lök. Az ünnepség a Himnusszal kezdődött, majd a program szerint vers következett. Az ünnepi megnyitó és beszéd után sor került a szülők és a névadók fogadalomtételére, majd az anyakönyv aláírására és hitelesítésére. A hátrább ülő nagyapák, nagymamák szemében könny csillogott, de a gyermekek is láthatóan nehezen barátkoz­tak meg azzal az „elnökség­gel”, „bizottsággal”, amellyel életükben először szembeke­rültek: még az ünnepi beszéd ideje alatt sírva fakadtak. Türelmetlen gyermekhangok követelték, hogy gyorsan be­QMLcLfalllkat... Vasárnap közel félezren hallgatták a hevesi moziban Hevér Lajos országgyűlési képviselőjelölt választási be­szédét. Olyan ember szavait hallgatták a hevesiek, akit régóta ismernek, hiszen mint gépállomási igazgató, lépten- nyomon kapcsolatba kerül a termelőszövetkezeti gazdákkal. Ismerős beszélt tehát isme­rősökhöz, baráti, közvetlen sza­vakkal a ma­gúk sorsáról, a maguk életé­ről. Elmon­dotta, hogy a járás szövet­kezeteinek erő­södésével ja­vult a tagság anyagi hely­zete is. Ma már a hevesi járás tsz-einek tiszta vagyona meghaladja a 180 millió fo­rintot. A pre­mizálás okos és rendszeres al­kalmazása — a súlyos csapá­sok ellenére — több kedvet adott az em­bereknek és szép gazdasági eredményeket hozott Prémium címén hatmilliót osztottak ki a járás­ban, amely munkaegységen­ként két forinttal növelte a jö­vedelmet A hallgatóság figyelemmel kísérte a képviselőjelölt sza­vait, de különösen akkor te­kintett mindenki érdeklődéssel az előadóra, amikor felolvasott egy 1936-ban keltezett levelet, amelyet a hevesiek írtak a ke­gyelmes úrnak. A nyolcvan­filléres napszámok felemelése ügyében járultak akkor sok százan a nagyméltóságú mi­niszter úr kegyes színe elé. Amikor a neveket olvasta He­vér Lajos —, akik szerzői vol­tak a folyamodványnak, töb­ben magukra ismertek és halk moraj szállt végig a félezemyi közönségen: — így volt, igaz volt! — hallatszott innen is, onnan is. A felszólalók egyetértettek a képviselőjelölt szavaival és kérték, hogy a választás után is maradjon közöttük és éven­te legalább egyszer számoljon be nekik végzett munkájáról. — Viselje gondjainkat a szívén, — kérte valaki a tö­mött sorok közöl és szavait megtapsolták az emberek. Mások korszerű sütőüzem lé­tesítését szorgalmazták, mivel a hevesi sütőüzem korszerűt­len, egészségtelen. Hevér lajos válaszában el­mondotta, hogy 1962-ben 13,5 milliót fordítottak a hevesi já­rásban közsógfejlesatési célok­ra, de még mindig sok égető problémát nem sikerült me®ol­fejeződjék a hivatalos prog­ram, s az élet ismét a „régi”, egy-kéthetes hagyományokkal rendelkező kerékvágásba len­düljön. De eljött annak is az ideje, az ajándékozások után a gyer­mekek ismét hazakerültek, a szülők és a vendégek pedig elfoglalták helyüket a vacso­ra-asztalnál. A családi eseményt mindig ünneppé avatja az öröm, vagy a hagyomány. Régen is ünnep volt a gyermek születése, ko­mor ünnepélyesség mozgatta gépiesen a fekete ruhás hozzá­tartozók kezében a kést meg a villát a halotti tor asztalánál. Az esemény most is ünnepet, vigadást jelentett azoknak is, akik nem voltak közvetlen részesei az örömnek, akik nem tartoztak a jövevények roko­nai közé. Az ünnepet reggelig tartó bál követte. Reggelig tartó bál —, hogy azok is emlékezzenek a napra, akik nem álltak az elnöki asz­tal közelében, amikor a gyer­mekek nevét ünnepélyesen be­írták a „nagykönyvbe”. k. r. Teanap hallottuk: dani. így a sütőüzem létesíté­se is napirenden szerepel. Hangsúlyozta, hogy az ötéves terv jelentős létesítményekkel gazdagítja a járást. Hevesen új gimnázium épül, bővítik ugyancsak itt a tbc-kórház fé­rőhelyeinek számát. Művelő­dési házat kap a járási szék­hely, Tarnamérán pedig telje­sen új sütőüzem épül. Elmondotta a képviselőjelölt, hogy mindezek nem régi kor- teshangú ígérgetések, hiszen ezek ténykét szerepelnek öt­éves tervünkben, amelynek megvalósításán egész népünk dolgozik és fárad. Arra a ké­résre, hogy a választás után is találkozzék választóival Hevér Lajos úgy nyilatkozott, hogy évente legalább egyszer min­den faluban fogadónapot és beszámolót tart, hogy tájékoz­tassa választóit az események­ről. — Helyes! Helyes! — szóltak többen és látszott arcukon bíznak, hisznek abban amit országgyűlési képviselőjelölt­jük megígért, és vasárnap ennek a bizalomnak a jegyé­ben szavaznak majd az urnák előtt, frzalay) Szórják a műtrágyát a megye termelő­szövetkezeteiben - 25 ezer hold aprómagra kötöttek szerződést a tsz-ek - Kétszázhatvanezer naposcsibét ad át a tsz-eknek április elsejéig az egri baromfikeltető állomás A megye csaknem vala­mennyi termelőszövetkezeté­ben megkezdték a fejtrágyá­zást. Az időjárás enyhére for­dulása elősegíti a munkák gyorsabb elvégzését, s a közös gazdaságok erőgépei tízórás műszakokban szórják a havas földre a műtrágyát. A termelőszövetkezeti kerté­szetekben már végzik a tavaszi palántanevelést, p fogatok pe­dig szarvasba hordják az istál­lótrágyát. A megye gépállomásain is akadályozta a munkák végzé­sét a szénhiány. Néhány pót- alkatrésszel még mindig nem rendelkeznek a gépállomások, és ez hátráltatja a téli gépja­vításokat. A jelenlegi hiányosságok ellenére is biztosítva van a ta­vaszi munkák végzéséhez szük­séges erőgépek időben történő kijavítása. ★ Az egri Vetőmagellátó Válla­latot naponta több termelőszö­vetkezet keresi fel, szállítják. a tavaszi vetésekhez szükséges aprómagvakat. A vállalat ed­dig 12 ezer holdra adott ki ap­rómagot, nagyobbrészt borsót, olajlent és tavaszi bükkönyt. Erre az évre a Vétőmagellátó Vállalat 25 ezer holdra kötött termelési szerződést, s ez a szám közel huszonöt százalék­kal magasabb az előző évinél. Csak borsóból kilencezer hold­ra szerződtek a termelőszövet­kezetek. ★ Az egri baromfikeltető állo­máson is nagy a forgalom. Au­tóval, lovas kocsival szál­lítják el a napos - csibét a megye közös gazdaságai. Ebben az évben eddig ötvenötezer naposcsibét adott ki a baromfi- keltető, s tegnap 27 ezer kis- csibét vettek át a tsz-ek. A po­roszlói Üj Erő Tsz tegnap 7 ezer naposcsibét szállított el az állomásról. _ Április elsejéig az egri kelte­tő állomás 260 ezer darab csi­bét ad át a megye termelősaiH vetkezeteinek. Együtt haladunk mindenkivel, aki szebbé, gazdagabbá akarja tenni népünket, hazánkat Választói nagygyűlés Verpeléten kap a falu, mintegy négykilo­méteres hosszúságban építenek járdát, rendbehozzák az orvosi lakást és rendelőt, a művelő­dési otthont, a falu kútjait, mindezt jelentős állami támo­gatással s a községbeliek ösz- szefogásával érik el. A választási program lénye­gét ismertetve Csuhaj elvtárs elmondotta: célunk tovább erő- siteni népi államunkat, hitval­lást tenni a béke, az emberi ha­ladás, a szocialista tábor, a le­szerelés, a fegyvermentes vi­lág mellett. Együtt haladunk mindenki­vel, aki szebbé, gazdagabbá akarja tenni népünket, hazán­kat. Ezek a gondolatok teste­sülnek meg a Hazafias Nép­front-mozgalomban, amely egy­befogja az emberek millióit, akik ezekért a célokért készek tenni, dolgozni. Befejezésül arra kérte a ver. peléti választókat Csuhaj elv­társ, hogy a párt és a kormány helyes politikájára s azokra szavazzanak, akik képesek en­nek megvalósítására. években. 1959-ben Verpeléten mindössze egy televízió volt, most már 112 családnál találha­tó, s míg néhány éve csak 15 mosógépet tudtak eladni a fa­lu boltjaiban, tavaly már meg­közelítette a százat az eladott mosógépek száma. A verpeléti emberek takarékbetétje is ör­vendetesen növekedett. 1958- ban 718 ezer forintot helyeztek takarékba, az elmúlt évben majdnem kétmillió forintra nö­vekedett a takarékbetét össze­ge. Négy év alatt ötven ház épült a községben, ezenkívül autóbusz-váróterem, és nagy összegeket költöttek járdaépí­tésre, a villanyhálózat bővíté­sére is. Csuhaj elvtárs ezután azok­ról a feladatokról beszélt, ame­lyek a tanácstag- és képviselő­jelöltekre várnak, a választás után s néhány adattal illuszt­rálta, milyen fejlődésen megy keresztül a falu az elkövetke­zendő években. A verpelétiek nyolctantermes iskolával gazdagodnak, 200 fo­lyóméter új villanyhálózatot Vasárnap délután a verpeléti választók a kultúrházban gyűl­tek össze, hogy meghallgassák Csuhaj Ferencnek, a megyei párt végrehajtóbizottság tagjá­nak a megyei tanács megbízott sülökének beszédét. A nagygyűlés mintegy 200 hallgatója nagy figyelemmel kísérte Csuhaj elvtárs szavait, aki a választás fontosságát méltatta. Kihangsúlyozta, hogy a je­lölő gyűléseken olyan emberek­re adták szavazatukat a válasz­tók, akik aktívan kiveszik ré­szüket a termelőmunkából, köz­tük majdnem kétezer termelő­szövetkezeti tagra és 916 mun­kásra. Csuhaj elvtárs a hallgatóság egyetértése közepette jelentet­te ki: február 24-én a szocializ­musra, a nép jólétére, az em­beriség békéjére, a párt helyes politikájának következetes meg­valósítására, a jólétet biztosító békés építőmunkára szavazunk. Részletesen ismertette azokat az eredményeket, amelyeket a falu lakói elértek az utóbbi

Next

/
Thumbnails
Contents