Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

4 NÉPÚJSÁG 1963. február 16., szombat R LOTTO nyerőszámai A Sportfogadási- és Lottó Igazgatóság tájékoztatása sze­rint, a 7. játékhéten Solton, a Petőfi Sándor Művelődési Ott­honban megtartott lottósorsolá­son a következő nyerőszámokat húzták ki: 32, 33, 68, 73, 34. (MTI)- MŰSZAKI SZOCIALISTA címért küzdő brigád alakult a petöfibányai gépüzemben. A megtisztelő címért versenyző műszakiak a fizikai szocialista brigádok patronálására, a ter­melékenység növelésére, a mű­szaki fejlesztés elősegítésére tettek ígéretet. A műszaki kol­lektíva valamennyi tagja ta­nul, vezetőjük Gömöri István, a gépüsem vezetőhelyettese. — HÁROMSZÁZ hízott sertés átadására kötött szer­ződést az adácsi termelőszö­vetkezet az első félévben. Még ebben az évben a közös gazdaság egy hatszáz férőhe­lyes önetetős hizlaldát épít.- MÁR TELJESÍTETTE a vállalt 2000 tonna fehércement gyártását a Selypi Cementmű­vek. Az exportáru termelése után most S-54-es cementet gyártanak. Liptai Kálmán és Potroczki János klinkerégetök arra tettek ígéretet, hogy hiány nélkül eleget tesznek terv­kötelezettségüknek. — 25 000 FORINT értékű társadalmi munkát vállaltak az 1963-as évre Sarud lakói. Egy-egy lakos a nyár folya­mán két napot dolgozik majd társadalmi munkában, és így lehetőség nyílik arra, hogy egy utcában megépítsék a járdát. (Pásztor Endre)- A PETÖFIBÁNYAI szál­lító—szolgáltató üzemben ör­vendetesen megnövekedett 1962-ben — 1961-hez képest — az újítások száma. Az újítók­nak újítási, és eszmei díjként 12 814 forintot fizettek ki. Az újítások előkalkulált gazdasági értéke jóval meghaladta a 200 ezer forintot. — AZ EGRI járás öt köz­ségében — Eger szólá ton, Ver- peléten, Noszvajon, Ostoro­son és Demjénben — meg­szervezték a szórványgyü­mölcsösök védelmére alakult akciőbizottságokat, amelyeket a Hazafias Népfront, a me­gyei tanács végrehajtó bizott­sága és a MÉSZÖV hívott életre. A televízió műsora 17,35: Hírek. 17,40: Mi újság a Futrinka utcában? Bál a csu­porban. Bábjelenet. (Ism.) 18,25: Képről—képre.... 19,05: Afrika! Afrika! — A Szenegál Köztársaság. 19,30: Tv-híradó. 19,45: A magyar—szovjet ba­rátsági-, együttműködési- és kölcsönös segélynyújtási szer­ződés aláírásának 15. évfordu­lóján. G. A. Genyiszov, a Szovjetunió magyarországi nagykövetének rádió- és-tele­vízió-nyilatkozata. 19,55: A tv mesekönyve. 20,00: Indul a postakocsi. Vidám zenés, tán­cos nyugatnémet film. 10 éven alul nem ajánljuk! 21,30: „Ta­nultam filozófiát”. A tv irodal­mi klubjának világirodalmi so­rozata. Német irodalom. 23,00: Hírek. A tv-híradó ismétlése. , (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG A szórakozott professzor EGRI BRÓDY A fekete Orfeusz GYÖNGYÖSI PUSKIN A szív labirintusa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pinocchio HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egyiptomi történet HATVANI KOSSUTH Egy pohár víz HEVES A levegő kalózai PÉTERVÁSÁRA Fagyosszentek FÜZESABONY Aki átmegy a falon %gerben este 19 órakor- POMPÁDOUP (Madách-bériet) Rendűség nélkül... Izgatott diákok keltek fel ma reggel, s mit sem törődve a zord reggeli időjárással, kipi­rul tan siettek az iskolába. Bizonyítványosztás... Évtizedek óta tisztelettel le­helt szó ez, s ma különösen ér­dekes, mert megszoktuk az ál­talános tanulmányi eredmény jelzését, s íme, a mai bizonyít­ványokban nem találjuk a ki­fejezéseket: „kitűnő”, „jeles”, „elégséges” és így tovább. Csak szürke, rideg számok mutat­ják az eredményt — miből, hogyan, mennyit ért el tudá­sával, szorgalmával a kis és nagy diák. Mit jelent ez a kifejezés: „rendűség nélküli bizonyít­vány?” Erről beszélgettem tegnap reggel Űjváry Ottóval, az egri Szilágyi Erzsébet Leánygimnázium igazgatójá­val. — Feltétlen ésszerűsít bizo­nyos dolgokat. Hogy csak egyetlen példát említsek —ne­kem minden félévkor nyolc­száz bizonyítvány alá kellett alákanyarítanom a nevemet. Minden osztály osztályozó ér­tekezletén a végső döntés jo­gával részt KELLETT vennem. Minden osztályfőnöknek anya­könyveznie kellett a bizonyít­ványokat, s rengeteg időt fe­cséreltek el azzal, hogy a je­gyeket két helyre kellett be­tűvel beírni. Ezek azok a konkrét tények, amelyek az iskolareform szel­lemében sorozatosan megvaló­sítják azt is, hogy a pedagó­gust felszabadítják a fölösle­ges adminisztráció alól. De van ennék egy másik, egy nagyon komoly oldala is. A rendűség általában statiszti­kai adatokat is jelentett. Egy iskolában azért lényeges volt, hogy hány kitűnő, hány jeles, és egyéb ..rendű” tanuló volt. Ezért nem volt ritka á „simí­tás” sem, amikor — legtöbb­ször a testnevelő vagy ének­tanár — kénytelen volt az igaz jegyből engedni, hogy kikere­kedjék a jeles, vagy kitűnő rendű bizonyítvány. Most minden tantárgy való­ban egyenrangra emelkedett, csak azt a jegyet adja a szak­tanár, amelyet a diák megér­demel, sem az osztályfőnök, sem az igazgató nem kéri, hogy „húzza” fel a jegyet, hi­szen az elért eredmény száza­lékos kifejezése mától kezdve csupán összegezés, egy szám, amelyik — ha szabad ezzel a kifejezéssel élni — az összter­melést mutatja. A diák, aki ma kezébe veszi a rendűség nélküli, csupa számból álló bizonyítványt, nyugodt lehet, tanárai lelkiis­meretesen osztályoztak, senki nem simított jegyein, azt ér­demli, amit ma kapott... (ódám) 4 Magyar Mezőgazdaság c. szaklap ankétfa Hatvanban és Hevesen A Magyar Mezőgazdaság cí­mű szaklap szerkesztőségének, valamint a hatvani, a gyön­gyösi, a hevesi és a füzesabo­nyi járási tanácsok mezőgaz­dasági osztályainak szervezésé­ben szerdán Hatvanban, csü­törtökön pedig Hevesen ankét- ra jöttek össze a termelőszö­vetkezetek vezetői. Az ankétoikon részt vett Hor­váth Sándor, a Magyar Mező- gazdaság főszerkesztője. A je­lenlevők elmondották a lap színvonalával kapcsolatban ki­alakult véleményüket, s a lap terjesztési problémáival is fog­lalkoztak. Az ankéten felszó­lalt Tóth György, a megyei pártbizottság munkatársa is. K. F. 1963. FEBRUÁR 16., SZOMBAT: JULIANNA 115 évvel ezelőtt, 1848. február 16-án született HUGO DE FRIES holland természettudós. Az örök­léstanban tőle származik az úgy­nevezett mutációs elmélet, amely szerint az élőlények változékony­sága belső okokra vezethető visa- sza (pl. a gének átvivése). De Fries elméletét, amely szériát egy-egy új faj véletlen, s a kör­nyezet hatásától független körül­mények között keletkezhet, a mai természettudományos ismerete­ink megcáfolták. 100 évvel ezelőtt,; 1863-ban e na­pon született JUSTH ZSIGMOND író. Fiatalkorát Párizsban töltötte* s hazatérve birtokán parasztszán- házat állított fel. A magyar társa* dalmat. regényciklusban kívánta ismertetni, amelyből 3 kötet készült el. A pénz legendá- já-ban (1892) az arisztokrácia életét bírálja, Gányó Julcsa című­ben az alföldi parasztélet erkölcsi kérdéseit vizsgálja. Halála után jelent meg Fuimus (1895) című műve. 70 évvel ezelőtt, 1893-ban e napon született MIHAIL TUHA- CSEVSZKIJ, a Szovjetunió marsallja. Az I. világháború idején mint gárdatiszt a bolsevikekhez csatlakozott, jelentős része volt a Vörös Hadsereg megszervezésében, a polgárháborúban front­parancsnok, részt vett az 1921. márciusi kronstadti lázadás leve­résében. A szovjet hatalom megszilárdulása után fontos katonai tisztségeket töltött be. A személyi kultusz idején elkövetett tör­vénytelenség következtében kémkedés és hazaárulás hamis vád­jával 1937-ben kivégezték. 30 évvel ezelőtt, 1933-ban e napön a bukaresti „Grivica” vas­úti műhely dolgozói a kommunisták vezetésével sztrájkba lép­tek. A vasutasok mozgalmát a Maniu-Vajda klikk kétnapi harc után vadállati terrorral elnyomta. Az összecsapásnál?: 400 ha­lottja, több száz sebesültje volt és több mint 2000 embert tartóz­tattak le. A grivicai eseményekre emlékezésül tartják meg Romániában a vasutasnapot. Hugo de Vries (Szegő Gizi rajza) Karikatúra-kiállítás az Egri Művelődési Házban A Népújság fotoriportere és rajzolója, Kiss Béla kiállítást rendezett karikatúráiból az Egri Művelődési Házban. Huszonöt rajzlapnyi tábla a kiállítás anyaga. A rajzok alatt apró szövegek, párbe­széd, vagy csalt néhány szó­ból álló ötlet és a rajzok ma­gyarázzák, felnagyítják a sza­vakban rejlő komikumot, az ötlet, amely szatirikus kritikát ad és következtetésre ingerel. A 'közéleti érdeklődés érthe­tően a politikai témák felé szorítja a rajzolót: a kiállítás jelentős része politikai kari­katúra. Kár, hogy ezeknél az egyébként jól megrajzolt, a ka­raktereket és a nemzetközi szituációt helyesen látó ötle­teknél Kiss Béla nem eléggé egyéni és merész, a jól bevált és másoknál is sikerre vezető sémáktól még nem szabadult meg, politikai kérdésekben egyéni látása még nem fejlő­dött ki. Találóan jellemzi • az abszolút békét, amikor a talpig páncélban álló Mars leveszi acélsisakját és az agg harcos­isten arcán — bozontos fekete szakállának ellentételeként — visszamosoly árad el, mert vál­lára, sisakjára fehér galambok szállnak, körülötte is galam­bok röpködnek, míg a fekete­varjú hátán a H-bomba stig­májával' a mélyben tűnik el. Humora és hangvétele is eredetibb azoknál a rajzoknál, amelyeknél a személyes élmény és a saját ötlet bújik meg a vonalakban és a színekben. A „Keleti kényelem” a lustaság jó példázata, a „Kritika és ön­kritika” két jellegzetes ardd- íéjezést örökít meg, de tanul­ságos a „Fő az agronómia” négy parasztfejé is. Ezek az egyéni ötletek jelenthetik Kiss Béla továbbfejlődésének útját A politikai szatírához — mi­után itt újat hozni nem köny- nyö feladat sem ötletben, sem formában — csali akkor nyúl­jon, ha a robbanó éle, az új­sághírekben felfedezett szelle­messég és fonákság belülről kényszeríti ki a rajzolóból a mondanivalót és a lerajzolan- dót. (farkas) Ki tudja, az utóbbi na­pokban hány ezer példányban jelent meg neve nyomtatásban, újságokban, választási plaká­tokon. Dr. H. Nagy Anna. A hír szárnyra kapta nevét, s rö­pítette az üzemekbe, községek­be, s túl a megye határain is. Dr. H. Nagy Anna Heves me­gye országgyűlési képviselője­löltje. Mit jelent, mit mond e név? Az egyik egri külvárosi jelölő gyűlésen, ahol csatlakozásra hívták fel a jelenlevőket, egy idős, nagy bajuszú bácsika el­lene szavazott. — Oszt ki az? Nem ismerem, kicsoda az a lány, vagy asszony? Miért nem jött ide? Én nem szavazok rá! — summázta az öreg választó- polgár, s bár véleményével tel­jesen egyedül maradt, kitartott mellette. Kicsoda hát dr. H. Nagy An­na, s mi rejlik e jól hangzó név mögött. Eger, Gólya utca P/2., III. emelet 15. Bokáig süppedek a latyakba, amíg a lakást meg­közelítem. A jó öreg Mikszáth jár eszembe országgyűlési kar- colataival, a hűen mintázott honatyákkal, akik üres szóla­mokkal, fortéllyal, ígérgetéssel, s ha kellett, erőszakkal sze­rezték a voksokat. Mivel szerzi most nem a voksokat, a vá­lasztók bizalmát inkább a je­lölt, H. Nagy Anna? A csengetésre mosolygós ar­cú fiatalasszony nyit ajtót. A lakás kicsi, de új, frissen bú­torozva, a szobában kényel­mes fotelek, a falon esküvői kép, televízió a sarokban, az aszúdon könyv, s a beszélge­tésen jelen egy tanú: a férj, dr. Haraszti Antal, kórházi főorvos. Ilyen interjú alkalmával szokás egy kissé a múltat is emlegetni, de ha valaki oly­annyira fiatal, hogy a születé­sen és az iskola-éveken kívül alig lehet valamit múlt időbe tenni, elhagyható a sablonos kérdés. Egerben érettségizett a Dobó Gimnáziumban, utána egyetem Debrecenben, orvos lesz, majd házasság, utána jött a kis A VÁLASZTÓK ELŐTT: cAsizoíuj a parlament kapafáhim rüli pirospozsgás fiatalasszony így fogalmazta meg feladato­mat: „jó, legyen a képviselőnk* de legyen ám villany, meg mo­sógép is, ne kelljen teknőben mosni a pelenkát.” Anikó. A szöszke kislány ma már ötéves. Hajában nagy fe­hér masni, szemében kíváncsi­ság, — ki ez az idegen, miért nem szabad most a szobában játszani, miért kérdezget anyukától a bácsi, mit ír a fü­zetbe és végül, a ki nem mon­dott kérdés: egyáltalában mi van itt ma este, hogy ővele senki nem foglalkozik? Mint rádiójátékhoz a zongorafutam, úgy ad ez a sok miért aláfestő zenét az esti beszélgetéshez. Egyébként Anikóhoz fűződik az első egri epizód. 1960-ban jött Egerbe. Épp egy nagy ér­tekezlet volt a tanácsnál a cse­csemőhalálozásról, ő tartotta a beszámolót. Ott mutatták be: Nagy Anna megyei anya- és csecsemővédelmi előadó. Be­mutatkozása a lánynevén más­nap már kedves kis bonyodal­mat okozott Kislányát vitte sétára, amikor egy ápolónővel, az előző napi értekezlet egyik részvevőjével találkozott Az nézte a gyereket — húgocska? — Nem. — A nővéréé? — Nem, az egyém. — ? ? Ügy lett? — Hát nem úgy lett, s most a félreértések elkerülésére ke­rült nevem elé a H. betű — szövi tovább az epizód tanul­ságát a jelölt, aki ily fiatalon döngeti a parlament vaskos kapuját De mi lesz, ha belül jut a kapukon, ha a márványlép­csőn felérve, az országgyűlési teremben elfoglalta helyét? Ünnepélyesen szól majd az el­nöki csengő, s kezdetét veszi az új ülésszak, s a népválasz­totta legfelsőbb törvényhozó testület megkezdi munkáját. És szólnia kell neki is, tolmá­csolni választóinak gondját- baját, véleményt kell monda­nia és döntenie is. Mit les* ekkor dr. H. Nagy Anna, vagy hogyan cse­lekedne, mit javasolna, ha a megye egészségügye szerepelne napirenden. Ilyen és ehhez ha­sonló problémákról beszélget­tünk, hol lassan, csendesen, de mikor megeredt a szó, fo­lyik, mint a sebes hegyi patak, lelkesen, meggyőzően. — Nehéz kérdés, s így ha­sonló a válasz is. Pénz kellene, sok pénz és sok orvos. Első­sorban fejleszteném a kórhá­zak gyermekosztályait, új cse­csemőotthonokat létesítenék. A csecsemőhalandóság csök­kentésének ez az egyik útja. Javítani kellene a falusi védő­nők munkakörülményeit, hi­szen az ő kezükbe van letéve a kis csecsemők egészsége, s áz orvosok mellett ők a nagy ügy Ids harcosai. Aztán gyermekpolikliniká- ról beszél, amelynek speciális osztályai lennének, modem la­boratóriumokkal felszerelt jár­ványügyi állomás is kellene, tágabb lehetőségeket a rákszű­résre, nagyobb megbecsülést az elméleti szakoknak, s javí­tani a fiatal orvosok helyze­tét. Legyen orvosi rendelő, gyógyszertár az új lakónegye­dekben, s bővítést sürgetnek a túlzsúfolt rendelőintézetek is. Több ágy, több orvos a kórhá­— Nemigen tudnék újat mondani, folytatni kell, amit elkezdtünk. Gépesíteni a ház­tartásokat, tovább javítani az ellátást, hogy kevesebb mun­kájuk és gondjuk legyen az asszonyoknak, s több idejük a szórakozásra, tanulásra. Szer­vezni kellene egy gyermekgon­dozási vállalatot, is, azt a bi­zonyos pótmama-szolgálatot, beteg gyerekek mellé, vagy ha moziba, színházba akarna menni az ember. Hasznos len­ne egy takarító ktsz is. Ez nemcsak a háziasszonyok segí­tését, t hanem munkaalkalmat is jelentene. Nincs minden rendben a nők jogai körül sem. Igaz, a törvény messzemenően gon­doskodik az anyáról, csak ép­pen a vállalatok, üzemek, hi­vatalok vezetői nem szeretik a gyermeket váró anyákat, nem szívesen biztosítanak számuk­ra könnyebb munkát, s bizony sok helyen elég görbén néznek rájuk, ha kérik jogos szabad­ságukat. Noha a nőtanács értelmiségi klubjának vezetőségében már ez ideig is tevékenykedett, tu­Egy kedves, mosolygós arcú fiatalasszony nyitott aj­tót, s most néhány óra eltelté­vel határozott fellépésű, szó­kimondó asszonnyal vitázom. Nincs új és nincs külön prog­ramja. Az utóbbi évek útját akarja járni. Csupán fiatalo­san, de indokoltan sürgető a hangja. Ki vádolhatná jogtalan türelmetlenséggel, hiszen or­vos, aki gyógyítani akar. Még jobban, alaposabban, mint ed­dig. Életeket akar megmente­ni, még többet, mint az elmúlt években. 1960-ban 51 ezrelék volt a megyében a csecsemő­halálozás, 62-ben már csak 44. Hét ezrelék a különbözet. Nem puszta szám ez a hetes, ezren­ként hét életet, hét pufók kis­fiút, kislányt jelent, s kerek harmincai; egy évben a 4300 születés után. A lányok és fiúk, az a bizonyos életnek meg­mentett hét ezrelék, épp az iskolát kezdi, mikorra dr. H. Nagy Anna mandátuma lejár. Addigra bizonyára az egri külváros nagy baiuszú, öreg bá­csija is megismeri a „követet”, s ha ismét választásra kerül a sor, ő is bizalmat szavaz. zakba, és még nagyobb gondot a közegészségügyre, a megelő­zésre. Fejleszteni falun a fel- világosító munkát, az egész­ségügyi kultúrát, ehhez többek között járda és vízvezeték is kell... És három helyiség Egerben, a körzeti gyermekor­vos számára. Van pénz, orvos is, csak a helyiség hiányzik! Röviden, szinte tőmonda­tokban sorolja a tennivalókat. Tovább fejleszteni a gondozási rendszert, bővíteni a gyermek­védő és a szociális otthonokat és törvény kellene, még szigo­rúbb azok ellen, akik nem tö­rődnek gyermekeikkel, vagy lelketlenül, öregségükre ma­gukra hagyják szüleiket. — Mit javasolna, mit sürget­ne az anya, a háziasszony? lajdonképpen most kezdődik dr. H. Nagy Anna közéleti sze­replése Még forgatja, ízleli a szót: parlament; a rangot: kép­viselő. — Én mindig meglett, ta­pasztalt embernek képzeltem el a képviselőket. Meglepőd­tem, amikor megtudtam, hogy a népfront engem is jelöl, s megvallom, féltem 'is kissé. Most már örülök. Az én mun­kám eddig is abból állt, hogy ahol tudtam, segítettem. Ha megválasztanak, még jobban segíthetek, szavam majd mesz- szebb ér, s többet látok én ma­gam is. Az andornaktályai gyűlésen egy harminc év kö­Egyenjogúság lévén nő és férfi között, búcsúzóul a férj­től kérdezem: — Mit szól mindezekhez, ranghoz, közéleti szerepléshez? — Bár ez ritkább • közös programot, kevesebb «frissen főtt vacsorát jelent számomra, azért nagyon örülök, ha felesé­gemet képviselőnek választják. Én is rá szavazok. Remélem, interpellációs jogom azért ide­haza továbbra is megmarad. — Csakis parlamentáris ke­rekek között — zárja le a vitát női logikával a feleség, s egy kicsit a képviselő. A jelölt. Márkusz László

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents