Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-16 / 39. szám
1963. február 16., szombat NÉPÚJSÁG s Zárszámadási morzsák Tegnap történi: Megyei nőtanácskozás Egerben az elnök a szokottnál nagyobb zavarban kezdte el beszámolóját az évi munkáról. Már a beruházásoknál egyre-mási-a botlott a nyelve, s a „nem esedékes hitel” helyett a „nemesített hitelről” számolt el a tagságnak. A derültség azonban akkor hágott tetőpontjára, mikor az elnök diadalmasan bejelentette: — Az idén 174 szarvasmarhát és 11 anyabikát neveltünk. ★ « 4 hasai-e as igasi ? A markazi zárszámadás ügy kezdődött, hogy semmi sem lesz „igazi”. A bort Vécsröl hozták, jó .14 fokos Sáfrányost igaz, de kicsit asszonyoknak való, a cigányt a változatosság kedvéért Leleszről szerződtették, az elnököt Abasárról hívták a szövetkezet élére, a pénzt, amely kiosztásra került, Gyöngyösről hozták, csak az emberek voltak markaziak. S ebből adódott a megoldás is. A sáfrányosi bortól plafonig ugrott a jókedv, Danó Ödön zenekarának tüzes muzsikája megrészegítette az ünneplőközönséget, az elnökkel megbarátkoztak, a pénzt zsebre tették, s mivel ez 50 forintot jelentett munkaegységenként, ettől a bor is, cigány is, elnök is markazibb lett a mar- kazibbnál. Hogy milyen varázzsal bírt az az ötvenes szám ... ★ „Hess, madár.. Amikor a csányi Petőfi Termelőszövetkezet évzáróján Mák Sándor szövetkezeti gazda azzal kezdte bizonygatni az alacsony munkaegység és a gyenge év okát, hogy „a varjúk erősén támadták a szövetkezetét”, . mindenki hitetlenkedve nézett a felszólaló felé. Pedig ... vásároljon! a gyöngyösi piacon ról van szó, aki fázósan üfö- geti össze csizmájának sárijait, és tudom, hogy gondolatban mér a piac melletti „Kedves” kisvendéglő asztala mellett hörpinti a féldecit. Hogy aztán az „olcsó” kiárusítás miatt mit kap odahaza az asz- szonytól, arra most nem gondol. Egy öreg néni előtt krumpli és lencse fér meg békés egyetértésben. A lencse 24 forintos ára önkéntelenül a bibliai tál lencsét és azt a bizonyos örökséget idézi az ember emlékezetébe. Emitt tojásra alkudoznak. — Kettő hatvan ... — Ahogy maga gondolja ... Eddig a hidegre hivatkoztak, de jön már a tavasz, és jobban tojnak a tyúkok. — Akkor várja meg, lelkem! — Adja kettő negyvenért. — Inkább megeszem magam. A baromfipiac valóságos élményt nyújtott a magamfajta laikus számára. Szemtanúja lehettem a kézből „saccolás- nak” és a vásárlást megelőző tollfúvásnak egyaránt. De hosszas szemlélődés után rájöttem, hogy ezek a mozdulatok mind nagy jelentőséggel bírnak a tapasztalt vásárlóknál. Volt itt kakas 60 forintért és fiatal, gyenge húsú jérce „mindössze” 55 forintért. És ahogy gyakorlatlanul megállapítottam, tollal együtt megüthették a másfél kilót. — Inkább eszem a marhahúst — kiáltott fel egy idősebb férfi. — Föltéve, ha vannak még hozzá fogai — válaszolt csípősen egy fiatal menyecske, majd felém nyújtotta a kezében levő kakast. — Tessék, fiatalember, mindössze 60 forint. Laczik János Az ünnepi asztalokról már leszedték a terítéket, a szövetkezeti gazdák újra munkához láttak a vidám évzáró után, de az emberekben még fel-felvillannak képek, hangulatos pillanatok, mint valami morzsák a nagy ünnepi kenyérből, amelyekből ezúttal adunk közre néhányat. ★ Segély, vagy nyaralás? Még tavaly panaszolták, hogy a markazi asszonyoknak nincs" istápolójuk, szószólójuk, alig van ki megvédje érdekeiket. Nos, a zárszámadás alaposan rácáfolt erre. Molnár Jenő járási párttitkár kertelés nélkül bírálta a szövetkezet vezetőségét a szociális alap felhasználása miatt: —■ Amíg rászorulók vannak, ne legyen utazgatás! — mondotta, mire az asszonyok felpattantak. — Az is kell! Vagy nekünk csak a munka jár? — Adtunk az öregeknek is! Majdnem ötvenezer forintot kaptak ... Nem kellett szószóló az asz- szonyoknak, kivágták magukat s legalább olyan szenvedéllyel érveltek a balatoni és aggteleki kirándulás mellett amely 250 szövetkezeti parasztnak hozott új élményt, örömet —, hogy végül kompromisszumos megoldás született.Segély is kell, kirándulás is, de csak módjával. Mindenesetre, azóta nem féltem a markazi asszonyokat. ★ As elnök is botlik Nem írjuk ki a község nevét, ahol megtörtént, úgyis ráis- mernek. A termelőszövetkezet zárszámadási közgyűlését valósággal meglepték az országos hírű vendégek. Érthető, hogy Tessék, kedves Péntek reggeli séta — Hogy a torma? — a kérdező férfi, alakjáról ítélve, nem veti meg a főtt húst, az említett csípős növénnyel fűszerezve. — Kilója 10 forint. .. — vágja ki szemrebbenés nélkül a mosolygós arcú falusi menyecske. — Adja nyolcért... — Inkább a felvásárlóhoz viszem ötért. — Hát akkor vigy e! — Várjon! Hát alkudni is lehet! És a következő percben a kérdéses torma 9 forintért B férfi bőrkabátjának zsebébe vándorolt. Péntek piacnap Gyöngyösön. Ilyenkor cserél g'azdát a fölösleges háztáji termék, és a gondos háziasszonyok ezen a napon szerzik már be előre a vasárnapi ebédhez szükséges árukat. Van itt minden, ami szem-szájnak ingere. De azt is hozzá kell tenni, hogy az árak némelykor gondba ejtik a háziasszonyokat. Kemény, kitartó szócsatát kell vívni néhány filléres engedményért. — Hogy adja a babot? — érdeklődik mellettem egy fiatal- asszony. Gondolom, hogy már az idei füstölthússal próbálja összeházasítani. — 17 forint... A kijelentés általános ször- nyüködést kelt, és gondolatban a hús árával szövögetik össze az említett árat. Az árusító néni azonban egykedvűséggel felvértezve, csupán a maga igazát hangoztatja. — Szárazság volt, lelkem, meg a sok kapálás... De a fokhagyma körül sem kisebb az eszmecsere. Egy koszorú 26 forintba kerül, és 14 darabból áll. Két asztallal távolabb azonban már működik a konfcur- rencia. Itt négy forinttal olcsóbb. Igaz, hogy férfi eladóA cédulát a zsebemben találtam. A cédulán egyetlen szó, piros tintával: Este! Elolvasom egyszer, kétszer, aztán ötödször is, — fogalmam sincs, miért, mikor írtam fel ezt a szót. Este... Hová kell nekem mennem és miért pont este? Aha, biztos valami értekezlet ... Nézzük csak, milyen értekezlet is lehet, s különösen este. Végigfutom emlékezetemben az összes szerveket, intézményeket, társaságokat. cégeket, de a közeljövőben sehol semmiféle értekezlet, még nappal sem. Ez ugyan meglepő, de egyben örvendetes is, csak azt tudnám, miért írtam fel egy cédulára azt, hogy: este? Moziba menni? Nevetséges lenne. Soha nem járok matinéra, igy tehát nyilvánvaló. hogy a mozi számomra estét jelent és nem délutánt, vagy reggelt, vagy éjszakát. A mozi tehát nem jöhet számításba. Színház? Általában ugyebár a színházi este is este van, mert ki hallott olyan színházi estét, amely pont délben tizenkettőkor kezdődik ... Tehát, színházról sem lehet szó... Randevú. Nő. Csinos. Engem vár... Ez sem jő. Nem vagyok Casanova, hogy egy ilyen találkozásra külön emlékeztetni kellene saját magam. Ha lenne, mindenféle cédula nélkül is tudnám, a világért sem felejteném el és még kevésbé írnám fel. Az ember ne csináljon írásos feljegyzéseket a házi kém- szolgálat dolgának megkönnyítésére... Különben is, a randevú kimondottan esti dolog, amely ugyan átnyúlhat a késő éjszakai órákba, de semmiképpen sem reggeli ügy, ami átnyúlhat az estébe, mert az nem randevú, hanem házasság. S hogy házas vagyok reggel, délben, sőt, este is, arról nem fe- ledkeztetnek el sem reggel, sem délben, de még este sem ... Kezemben a cédula, rajta a felírás, s úgy érzem, hogy szétpattan a fejem: mi a mennydörgős mennykőnek írtam én ezt fél külön egy tiszta papírra, hogy: este. Este előtt fél órával mondja a feleségem: — Borotválkozz már meg, jönnek a Szuromiék! Es mintha reflektor gyúlna agyamban, már tudom, mit jelent az „este", s utána a három felkiáltójel... Este nem hazajönni, kifogást találni, menekülni... Űtálom a Szuromié- kat. Buta, fecsegő népség. S már jönnek is, s már kezdi is az asszony az ismert refrént: — Ö, milyen kellemes este lesz nálatok ... En is, magamban: Ó, egy esti értekezletet a Szuromiékért...! Fennhangon: — Igen, valóban kellemes esténk lesz... — és a zsebemben titkon, magamat szidva, összegyűröm a cédulát ... (egri) Forgács Piroska, a tiszanánai bérelszámoló 1 p fin m Homonnai Gábor, a kiskörei Halászcsárda fiatal pincére Szép László, ix hatvani Lenin Tsz KISZ-titkára (Foto: Kiss Béla> Y'Jäszcir szavaznak részletességgel foglalkozott * pétervásári járásban elért eredményekkel. 1958-tól a pétervásári járás 33 millió forint értékű állami beruházást kapott. A traktorok száma harminccal, a kombájnok száma néggyel emelkedett, ezenkívül több jelentős mezőgazda- sági géppel gyarapodott a járás mezőgazdasága- Jelentősen megnőtt az elmúlt években a termelőszövetkezetek vagyona is. A fedémesi termelőszövetkezet például 1960- ban 538 ezer forint, 1961-ben pedig már 725 ezer forint értékű vagyonnal rendelkezett. Az elmúlt évben egy munkaegység 27,55 forintot ért a termelőszövetkezetben és a tagságra eső jövedelem 9—10 ezer forint között van. Jelentős a fejlődés a kulturális életben is. 1958-ban 13* nevelő tanított a járásban, jelenleg 164. 1955-ben jelentéktelen volt a felnőtt oktatás a pétervásári járásban, napjainkban 550 felnőtt dolgozó tanul az esti és a levelező oktatás keretében. A következőkben részletesen szólt az előadó a társadalmi osztályszerkezetünkben végbemenő változásokról, a nemzeti egység fontosságáról, a Hazafias Népfront jelentőségéről, majd a társadalmi összefogás szükségességét hangsúlyozta, majd végezetül a béke erőinek küzdelméről, népünk békeakaratáról szólt. A választói nagygyűlés Ma- ruzs János zárszavával ért véget. ra, Ma rúzs János, a járási népfront titkára. Maruzs János megnyitó szavai után Csabai Mihály emelkedett szólásra. Részletesen szólt a választás célkitűzéseiről, a VIII. kong- ' resszus jelentőségéről, be■ szélt az ország négyéves íejló■ déséről és különösen nagy Csütörtökön este a fedémesi kultúrházban találkozott választóival Csabai Mihály, a terpesi Rákóczi Tsz elnöke, országgyűlési képviselőjelölt, A választói nagygyűlésen részt vett Nedeleczkl Pál, a Pétervásári Járási Pártbizottság első titkára, Sályi János, a. Hazafias Népfront megyei titkáVálasxíám nagygyűlés Fedémesen 1 nem történt más, mint Mák ■ Sándor átvitt értelemben használta a varjú kifejezést, azokra, akik elégedetlenséget, ellentétet szítottak károgásukkal a vezetők és a tagság között. Helyeslő zsongás futott végig a termen, amikor kijelen- ; tette: — Az idén nem engedjük, hogy ezek a varjúk kiverjék a szövetkezetünk szemét. ★ Előremoxdítók Csányban a hátramozdító »varjakat” ítélték el hangosan a közgyűlésen, Markazon pedig akkor támadt mozgolódás a széksorok között, amikor Dér József elnök azok neveit, s érdemeit sorolta, akik példásan dolgoztak ez elmúlt évben. Egymást bökték meg az emberek. — Na, most én jövök! Volt, aki eltalálta, volt, aki nem. Mindenesetre ifj Skoda Ferenc eltalálta, mert érdemeit elsőnek sorolták, évi keresetét pedig, amely 16 700 forintot tett ki, elismerő bólin- tásokkal kísérték társai. Közben Szekrényes Ferencnét — aki beteg férje és három iskolás gyermeke mellett szinte áldozatos munkát végzett a közösségért és 140 nap alatt 200 munkaegységet szerzett — meg is tapsolták. Hegedűs Jánosnét, Tresó Kálmánt, Kovács Istvánt, s a többi megdícsértet is rögtön körülfogták. Mert a dicsérethez — tudnivaló — áldomás is jár. ★ ...» hogy kell vigyásni Nem egyszerű a tsz-elnök dolga, ezt bizonygatta Kárpáti Ferenc és elmesélt egy történetet. — Ha nem is rendszeresen, de azért tavaly is osztogattunk előleget. Egyszer csak megállít egy asszony. „Mondja, elnök elvtárs, hogyan lehet az, hogy maguk fél évig se adnak pénzt az emberemnek?” Már nyelvemen volt a letorkolló válasz, hogy „kedves nénérn, hiszen most osztottunk”. Aztán eszembe jutott: hátha titkos utakra folyt el a pénz, s a férj nem meri bevallani. — Egye fene — gondoltam —, inkább vállalom a szidást, a családi béke kedvéért és erősen bizonygattam, legalább fél éve egy fillér se ütötte férje markát. Azóta is szent a béke, csak engem néznek „élhetetlen” elnökiek, aki fél évig se tud előleget osztani. Kovács Endre Tegnap • délelőtt Egerben a megye községi nőtanácsai és földművesszövetkezetei közel száz küldöttének részvételével megyei ‘tanácskozást tartottak. Az értekezleten részt vettek I Süveges Benedek, a SZÖVOSZ ; megyei igazgatósági tagja és ! Tamás Lászlóné a megyei nő- ! tanács részéről. ! A nők helyzetéről, a nőlaná- ! csők eredményeiről és felada- I tairól tartott vitaindító előadást Lapusnyik Andrásné, a SZöVOSZ-kőzpont kiküldötte. Hangsúlyozta, hogy a termelőszövetkezetek eredményei i jelentős mértékben köszönhe- j tők a nők lelkiismeretes mun- i kajának, mivel a közös gazda- : ságok tagjainak negyven szá- | zaléka nődolgozó. Ugyanakkor rámutatott arra is, hogy mind i a termelőszövetkezetek, mind j az fmsz-ek vezetőségében nem képviseltetik magukat megfe- | lelő számban a nők. Néhány J nőtanács munkájában még ta- ■ pasztaiható némi bátortalan- j ság, le ennek egyik oka az, hogy több helyen még lebecsülik a nők munkáját. Pedig He- J vés megye termelőszövetkezeteiben a szocialista brigádtagok hatvanöt százaléka nő. Nem helyes az sem, hogy a : megyében a huszonnégy föld- ; művesszövetkezeti vezető beBeugrós Spanyol királynő: I Kedden az egri Gárdonyi ; Géza Színházban a Don Car- I los előadására beugrással került sor: Olsavszky Éva —■ ; más irányú elfoglaltsága miatt ! — megvált szerepétől, a spanyol királynő rokonszenves cs tragikus egyéniségétől és Lő- rinczy Éva, a színház fiatal j színésznője vette át a drámának ezt a posztját. A beugrás sikeresnek mondható. Lőrinczy Évának nem állt rendelkezésére sok idő ahhoz, hogy a nagy terjedelmű, bonyodalmakban és lelki szituációkban gazdag drámában eligazodjék. Külön feladatként jelentkezett összeszokott partnerek közé beállni és kapcsolódni a nyelv feszültségéhez. Lőrinczy Éva a nagyszerűen játszó Olsavszky Évát feledtetni nem tudta, de felhívta magára a figyelmet játékával. Aránylag rövid idő alatt, egé3z osztásban dolgozók közül mindössze csak egy osztálynak; a vezetője nő. Persze, több; esetben a nők is hibásak, mert; félnek a felelősségtől, csak ; hosszas rábeszélés után vállal-; nak vezető beosztást. Rossz tíz arány a megyében a kitüntetett férfi és női dől- j gőzök között is. Ezután arról beszélt, hogy a • földművesszövetkezeti vendég- ■ látóipari egységek feladata,; hogy megszervezzék és bizto-; sítsák a termelőszövetkezeti tagok olcsó étkeztetését. Tovább kell növelni ebben az évben a falusi földművesszövetkezetek szolgáltatásait. A ta nácsadások szervezése és a kiállítások rendezése is a nőtanácsok feladatai közé tartoznak — mondotta Lapusnyik Andrásné. Foglalkozott az előadó a ház-! táji gazdaságok helyes kihasz-! nálásával is. Befejezésül megköszönte a nők elmúlt évben végzett mun-; káját, és sok sikert, gazdag; eredményeket kívánt Heves; megye nőtanácsainak az; 1963-as évben. ; Lapusnyik Andrásné beszá- ! mólóját vita követte, amelyen! több hasznos tanácsot tártál-1 mazó felszólalás hangzott el. <t 1.) ; * Lőrinczy Éva szerepének biztos birtokába ju-! ■ tott és alakításának helyes megfogalmazására is maradt; még ereje. Nem magyarázat-; : képpen, de érdemes megemlí-: teni, hogy legszebb pillanatai; éppen a királlyal vívott szó-; • csatáiban és szenvedélyes el-; lenállásában adódtak, és hal-; ványabbnak látszott, amikor a; lelkűk szerint aljas méregke-; verőkkel kellett hadakoznia:; Domingónál és' Albánál nem; tudta visszajátszani fölény-; nyel a gyilkos rágalmakat és csapdákat úgy, ahogyan azt a: királynő francia szellemessége,: asszonyi érzelmei és nagyra; törő álmai diktálták. A beugrást sikeresnek kell, nyugtáznunk, mert ezzel a sze-; repátvétellel a fiatal művésznő! értékes lehetőséget kapott egy! nagyszerű drámában, kitűnő! erők mellett tehetségének! eredményes próbatételére. f. a. -
