Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-14 / 37. szám

NEPÜJSAG 1963. február 14., csütörtök Rendszáma: YB 27-26 Gépkocsivezetőnk jegyezte meg: — Jó ez az új KRESZ ... Alighogy kimondta, hirtelen fékezett, s az elöl ülő kollégám csaknem a szélvédőn keresztül hagyta el a kocsit. A csaknem karambol okozó­ja egy követ hordó tehergép­kocsi volt, a salgótarjáni kettes számú TEFU tulajdona. A sí­kos, csúszós úton szédületes iramban száguldott, rá sem he­derített a vasúti kereszteződés­re, s a mellékútvonalról válto­zatlan sebességgel, körültekin­tés nélkül hajtott rá a főútvo­nalra, s már csak rendszámát mutogatta: YB 27—26. Valóban jó az új KRESZ. De be is kell tartani! (t. i.) — A HEVESI járásban 13,5 millió forintot fordítottak községfejlesztési célokra az elmúlt évben. Az elmúlt há­rom év alatt 72 kilométer járdát, öt autóbusz-váróter­met és 50 kilométer villamos- hálózatot építettek a járás községeiben. — FÉRJEIKET is meghívták Mz egerbaktai asszonyok a sü- íő-főző tanfolyam ünnepélyes évzárójára, ahol a vendégek meg is győződhettek arról; mit tanultak a tanfolyam hallgatói az elmúlt pár hét alatt. A bak- tai asszonyok most a szabás­varrás tanfolyam megszervezé­sét tervezik. — AZ ELMÚLT választás óta eltelt négy esztendő alatt 2600 millió forint összegű népgazdasági beruházásban részesült megyénk. Ebből 166 millió forintot költöttek lakásépítésre, 125 millió fo­rintot kulturális és szociális célokra és 422 millió forintot mezőgazdasági beruházások­ra. — A DEMJÉN1 tsz-ben az idén 153 hold gyümölcsös ta­lajjavítását végzik el a Talaj­javító Vállalat dolgozói. Ked­den reggel már megkezdték a kerecsendi műút mellett húzó­dó 62 hold gyümölcsös talajja­vítási munkáit. — HOLNAP, pénteken es­te, a Szakszervezeti Székház­ban rendezett ünnepség ke­retében adják át a megyei pártbizottság kongresszusi versenyzászlóját és a megyei tanács pénzjutalmát az Egri Finommechanikai és Vasipa­ri Vállalatnak. — AZ IFJÚSÁGI munka­csapatok silózási versenyében, — mint ezt legutóbb értékelték — első lett megyénkben a sá­ntái Kossuth Tsz ifjúsági munkacsapata 4370 köbméter besilózott takarmány-mennyi­séggel. Második helyre a dor- mándi Béke Tsz, harmadik helyre pedig a szihalmi Petőfi Tsz ifjúsági munkacsapata ke­rült. — 40 EZER hallgatója volt eddig az egri járásban meg­tartott 548 ismeretterjesztő előadásnak. Az előadások jó részéhez filmet is vetítettek. Lakásépítési tervek Egerben AZ ELMÚLT hetekben meg­tartott választási jelölő gyűlé­seken sok esetben merült fel témaként a városok lakásügyi helyzete. Bár az elnökségek tagjai, az előadók általában elég részletesen válaszoltak az ilyen ügyben feltett kérdé­sekre is, úgy érezzük, nem lesz érdektelen, ha most — főleg Eger város — lakásépítési ter­veivel ismét, bővebben foglal­kozunk. A felszabadulás után a la­kásépítkezések városunkban is elég vontatottan indultak meg. Az első idők a háborús esemé­nyek okozta károk helyreállí­tásával teltek el —, és utána is, kb. 1957-ig bizony kevés volt az építkezés, különösen, ha az 1950-es évek tekintélyes lakosságszám-növekedését vesszük figyelembe. Erre csak két statisztikai adatot emlí­tünk: Egerben és Felnémeten 1949—1960 között a lakosság száma 21,6, míg a lakóházak mennyisége mindössze 16,4 százalékkal növekedett! A lakásépítkezések nagyobb mértékben 1957—1958 után in­dultak meg, így városunkban 1958-ban 164, 1959-ben 182, 1960-ban 210 és 1961-ben már 290 új lakás épült! Ebben az időszakban kezdtük meg pl. az Egészségház, a Gólya, a Hadnagy utcai lakótelepek építését, az emeletráépítések kialakítását és nagy volt a ma­gánerőből létesülő családi há­zak száma is. Kilátásaink tehát a „lakás- termelés” vonalán kedvezőek. Anélkül, hogy a második öt­éves tervben, tehát 1965-ig várhatóan megvalósuló min­den egri lakásépítkezést sorra vennénk, csak kiragadott pél­daként említjük meg ter­veinkből a következőket: Még 1963-ban befejeződik 64 lakással a Gólya utcai lakó­telep. A Hadnagy utcai lakó­tömbnél további 309 lakás lé­tesül, ezek között 111 lakás már kilenc-szintes toronyhá­zakban nyer elhelyezést! Az első idei tavaszi napok lesznek tanúi az almagyar-dombi 40 OTP-lakás megkezdésének, és még ugyancsak ebben az év­ben szeretnénk beindítani az OTP—KISZÖV kezdeményezé­séből keletkező, a Sas úttól délre, a Puky Miklós utca mel­letti kb. 90 lakást magukba foglaló „kis társasházakaf’s Ezeken túlmenően remé­nyünk van arra, hogy 1965-ig befejeződik esetleg a teljes Hadnagy utcai lakótömb és megkezdődik a szomszédos Csákány utcai házak (351 la­kás!) építése is, vagy megépül­A televízió műsora 17,45: Hírek. 17.50: Beszél­gessünk oroszul. Nyelvlecke haladóknak. 18,10: Paletta. Út­törők és kisdobosok műsora. 18.45: Nagy pillanatok. A ra­dar. 19,05: Telesport. 19,30: Tv-híradó. 19.45: A tv mese­könyve. 20.00: Ma esti vendé­günk... 20.10: Párizsi dalok (filmösszeállítás). 20,40: Fórum. A tv művészeti folyóirata. — 21,55:. Hírek. A tv-híradó is­métlése. (MTI) nek az új szálloda közelében az OTP társasházak, stb. ★ MOST PEDIG nézzük rövi­den a következő, a harmadik ötéves terv kilátásait. Fiz a tervidőszak döntő ré­sze annak a távlati tervnek, amely a lakásállomány meny- nyiségi hiányainak megszün­tetése mellett célul tűzte ki a minőségi összetétel megjavítá­sát, a meglevő lakásállomány felújítását és korszerűsítését) végső eredményként pedig a minden arra igényjogosult csa­lád részére önálló lakás bizto­sítását. A jövőben az állami lakás­építések mellett széleskörűen ki fogják terjeszteni a szövet­kezeti lakásépítési mozgalmat. A városi lakosság lakásszük­séglete általában a szövetke­zeti lakásépítés útján nyer majd kielégítést oly módon, hogy a kisebb keresetű és na­gyobb családok is elérhető anyagi feltételek mellett jut­hassanak lakáshoz az akció keretein belül. De a magán­erőből történő családi lakóhá­zak építése továbbra is nagy szerepet fog játszani, amit az is mutat, hogy az Építésügyi Minisztérium erre az időre vonatkozó országos előirány­zata 130 000 ilyen lakás meg­valósítását tartalmazza; „A lakásokat — a lakosság fejlődő igényeinek megfele­lően — növekvő alapterülettel és szobaszámmal kell megter­vezni” — rögzítik le a tézisek. A HARMADIK ötéves terv időszakától kezdve csak elő- közművesített építési területe­ken szabad lakásokat építeni! Az új lakótelepeket a szüksé­ges járulékos és kapcsolódó lé­tesítményekkel is (boltok, ki­sebb javítóműhelyek, gará­zsok, stb.) el kell látni. Vé­gül: ebben az ötéves tervben már nagyobb mértékben lehet előirányozni a városközpontok részbeni átépítését, elsősorban ott, ahol korszerűtlen, avult lakóépületek, városrészek ta­lálhatók, vagy ha a szanálást városrendezési okok (pl. for­galmi utak létesítése) indo­kolják; ★ Ezek tehát — természetesen csak egészen vázlatosan — azok a szempontok, amelyek az országos harmadik ötéves terv lakásépítkezését fogják jellemezni. És most nézzük, hogyan érvényesülnek ezek az elgondolások Eger lakásépítési terveinél: milyen építkezések­re számíthatunk 1965—1970 között? Az előirányzatok szerint a megadott tervidőszakban Eger­ben legalább 1700 állami és szövetkezeti lakás fog épülni. Ebben a mennyiségben szere­pel 100 lakás még a Hadnagy utcai lakótömbben, és 200 la­kás a Csákány utcában, ha ugyan — amint fentebb már említettük — ezek a lakások el nem készülnek 1965 előtt. Mindenesetre itt mái’ meg­valósulnak a szükséges kiegé­szítő beruházások: 8 tanter­mes iskola, óvoda, Dölcsőde, boltok. (Itt említjük meg, hogy a Gólya utcai P/6., P/7. és P/8. épületek között is lé­tesülnek „kereskedelmi egysé­gek”, még 1963-ban!) A harmadik ötéves terv leg­nagyobb lakásépítkezései Fel­német felé, az ún. „Káposztás­földek” vidékén lesznek. Vá­rosrendezési terveink szerint itt egy második város-alköz­pont alakul ki, több mint 2000 lakással. Ebből időszakunk­ban, 1970-ig felépül 1200 la­kás, természetesen jóformán kizárólag kollektív magas há­zakban. A települést két álta­lános iskola — itt is óvodák, bölcsődék —•, sporttelep, ki­sebb irodaház, boltsorok (szu­permarket”), kultúrház, stb. egészítik ki. A közművesítést már 1964—1965-ben meg kell kezdeni! A TÖRTÉNELMI városköz­pontban 200 olyan új lakást irányoz elő tervünk, amelye­ket nagyrészt szanálandó terü­leteken fogunk emelni. Ilyen a „vár alatti alagút” környéke, az Egészségház utcai blokk szégyenteljes régi maradvá­nyai, foghíjbeépítések és ha­sonlók; Magánerőből kb. 400 lakás építésére számítunk tervidő­szakunkban. Ezeket lehetőleg nem túlságosan szétszórtan, maximálisan 80—100 négy­szögöles telkeken gondoljuk megvalósítani, a város külön­böző 2—3 körzetében, amelyek közül talán legkiemelkedőbb a „Lövölde” és a Merengő út közötti szép domboldal. Ter­mészetesen ezeket a területe­ket is előre közművesítenénk, hasonlóképpen, mint ez most a sokat emlegetett egri „Ró­zsadombnál” történt. Bízunk benne, hogy elkép­zeléseink, az egriek örömére és büszkeségére, maradék nél­kül megvalósulnak! Hevesy Sándor 1963. FEBRUAR 14,, CSÜTÖRTÖK! BÁLINT 135 évvel ezelőtt, 1828. febru­árjában született JULES VER­NE francia Író, az ifjúság kö­rében gyorsan népszerűvé vált ún. „technikai regény” műfa­jánál! megteremtője. Páratlan képzelőerővel megírt fantaszti­kus regényei közül ma már sok megvalósult. (UTAZÁS A HOLDBA, KÉTÉVES VAKÁ­CIÓ, GRANT KAPITÁNY GYER­MEKEI.) Művei között néhány magyar vonatkozású is van: SÁNDOR MÁTYÁS, VARKAS­TÉLY A KÁRPÁTOKBAN. Sa­játos humora, az akkori termé­szettudományi ismereteket nép­szerűsítő s az ember hősies küzdelmét a központba állító művei ma is az Ifjúság kedvelt írójává teszi. 20 évvel ezelőtt, 1943. február 14-én halt meg DAVID HIL- Jules Verne BERT német matematikus. Fon­tosak a geometria és a mate­matika alapjaira vonatkozó vizsgálatai (GEOMETRIA ALAPJAI — 1899.) Úttörő munkásságot fejtett ki a számelmélet, az integrál egyenletek elméletének kidolgozásában és'a nevét őrzi a mate­matikában a HILBERT-TÉR fogalma, amely az euklideszi geo­metria 3 dimenzióját végtelen sokra egészíti ki. 45 éve, 1918-ban, e napon jelent meg a szovjet kormány deklarációja a Munkások és Parasztok Vörös Flottájának meg­alapításával kapcsolatban. ’ 95 évvel ezelőtt, 1868. febr. 14-én alakult meg nálunk az ALTA­LANOS MUNKÁSEGYLET. FILM: Egy pohár víz Seribe vígjátékát a magyar közönség is jól ismeri, né­hány évvel ezelőtt Budapesten is nagy sikerrel játszották. Lisolette Pulvert, a Spessarti fogadó és a Kisértetkastély Spessartban című filmek női főszereplőjét látjuk viszont az Egy pohár víz című vidám, színes, nyugatnémet filmben. A'filmet a hatvani Kossuth február 14-től 17-ig, a Hevesi mozi február 18-tól 19-ig tűzte műsorára. EGRI VÖRÖS CSILLAG A szórakozott professzor EGRI BÉKE Amikor a fák még nagyok vol­tak GYÖNGYÖSI PUSKIN A szív labirintusa GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Pinocchio HATVANI VÖRÖS CSILLAG Egyiptomi történet HATVANI KOSSUTH Egy pohár víz Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás csütörtök estig: Felhős, párás, sok helyen ködös idő. Többfelé kisebb ha­vazás. Mérsékelt, változó irá­nyú, a nyugati megyék­ben megélénkülő és északnyu­gatira forduló szél. Várható legmagasabb nappali hőmér­séklet 0—plusz 4 fok, várható legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet mínusz 2—6 fok kö­pött. A Duna vízállása 208 cen­timéter. (MTI) Sokáig kopogtatott, míg vég­re meghallottuk és ajtónyitás után sem lépett beljebb. Kér­deztük is, hogy kit keres, mert idegen volt: valóban, akkor láttam először. Elsőnek azt válaszolta, hogy nem tud­ja, hogy kit keres. Végül el­mondta, azokat a házakat sze­retné megtalálni, ahol sokan, számlálhatatlanul sokan lak­nak. Nagyon öreg volt már és nagyon fáradtnak látszott. Szi­lárdságát előre hajlították az évek — így vannak ezzel az öregek: késői korukban pon­tosan, tüzetesen nézik a dol­gokat és az eseményeket, ta­lán azért hajlik válluk a föld felé. Hanem ő most nem a földet nézte. A mennyezetet vizsgálta, a szennyes falakat, repedéseivel és egyetlen gra­fikájával. — Sok házban laknak itt, majdnem mindegyikben. Ott, az a kettő már üres — és ta­nácsoltam, hogy pontosan ne­vezze meg, melyik házat ke­resi. — Nem tudom, kérem, én már nagyon öreg vagyok — mondta, s rám nézett, arcát felemelve. Nagyon régen borotválko­zott, fogait már régebben el- hullaitotta. A barna színű bőr két mély ráncba rendeződött száia mögé. s míg makacs ki­tartással nézett, a szürkére fakult szemében haragot és keserűséget láttam. Sok ránc volt az arcán, valamennyi mély, mint a barázda. Meg­sajnáltam. — Talán itt lakott, s régen járt erre? — Nem tudom, mondta — és türelmetlenül ismételte, hogy már nagyon öreg. — Talán ismerőst keres? Ingatta a fejét, hogy „Nem, nem keresek ismerőst”. Tanácstalanok voltunk. Ö beljebb jött egy pár lépéssel, és a széket nézte, de akkor még nem ült le. Ki ez az em­ber? És hogyan kerül ide? Kis csomagot szorongatott ke­zében, karján pedig egy feke­te csíkos — ünnepekre szánt — nadrágot. Egy ember jutott eszembe róla, akiről novellát írtam, s amikor vittem volna neki megmutatni az írást, már halott volt. El is temet­tük és meg is sirattuk szív­ből. És most itt áll ajtónk előtt, kis csomaggal kezében, cipője fűzetlen, arca borotvá- latlan, a tekintetében harag, ö az, bár hosszabb és csonto­sabb, arca törődöttebb, de ugyanolyan fáradt és haragos, mint Morgós volt. Talán csak én temettem el azt az életre haragudó, megfáradt embert? — Hozzátartozói? — kérdez­tem, amikor helyet foglalt. — Nincs nekem, kérem, öreg vagyok nagyon. Talán észrevette, hogy is­métli szavait, de lehet, hogy a «ok bajából csak az öregségre szakadt ki belőle egy darabka panasz. De a kis csomag, kar­ján a jobbik nadrág, és hogy éjszakára szállás kell, mert mifelénk hidegek a napfordu­lók és a teste is ágyat kíván... Segíteni szerettem volna raj­ta. ő rám nézett, és még azt mondta: — Megígérte, hogy megmutatja azokat a házakat. Sokáig mentünk, nagyon las­san, kerülgetve a göröngyöket és az árkokat, s az emberek­nek is kitértünk, mert minek nézzék bajunkat. Amikor a sarki gombához értünk, kér­deztem, sört kér-e, vagy bort. Snapszot ivott és így köszön­tötte: — Én öreg vagyok, maga meg fiatal és otthona is van. A szegénységet meg ne szé- gyellje, — s mondta, hogy ezt a telepet egyszer igazán le kellene bontani. Értettem a kí­vánságát is, s azt is. amit a szegénységről mondott. Lassan ivott, kívánásán, hatalmas ádámcsutkája idege­sen ugrált a petyhüdt, erezett bőr alatt. — A fiam, aki arra lakik, az emeletesben, gazdag ember lett. Nem én taníttattam — kö­högött, s én kínáltam őt. Ételt is szívesen elfogadott, jó fok­hagymás fasírozottat ettünk, egyet-egyet. — Az állam tanít­tatta a fiamat — egészítette ki magát. — Mert én nagyon öreg vagyok már/ és nem bír­tam. Nem tudom, miért is mond­ja ezt. Egyáltalán, minek mondia szüntelen, hogy mi­lyen öreg már. Nehezteltem ezért az öregemberre. — A fia? — próbálkoztam, de ő nem figyelt rám. — Menjünk — kért ugyan­olyan halkan, mint ahogyan véletlenül bekopogott hozzám. Kubikusok közt aludt két éjszaka. Egy alacsony, svájci­sapkás férfi pénzt gyűjtött az öregnek: vonatköltségre és egy (Csont István illusztrációja.) kabátra, hogy az ünneplő nad­rágnak hasznát vegye még egyszer. Elkísérték az állo­másra, s amikor indultunk, azt mondta: — Ha engedik, felkeresem magukat egyszer. A svájcisapkás férfi erre azt válaszolta: — Látogasson haza, min­denkor szívesen látjuk. Mire a belvárosba értünk, úgy látszott, álomba ringatta a villamos. Lehet, hogy csak ez olajos padlót nézte, az is lehet, hogy sírt. Sonkászsem­lét vettünk ne­ki az útra, bort nem fogadott el, a snapszot szerette. Ivott velünk, és örült az új kabátjá­nak és örökö­sen a belső zse­bét tapogatta, hogy megvan-e még a beutaló­ja az öregek há­zába. Harma­dik hete őriz­gette már ak­kor, aznap kel­lett jelentkez­nie. A papír piszkos ' volt már, címzésé­ből csak annyit tudtam kiolvas­ni, hogy a har­madik emelet négyes ajtajá­hoz ajánlották kézbesíteni. Félórával előbb szállt fel a vonatra, és megígérte, hogy másnap levelet irat címünkre: akad jó emfeer, aki megteszi, mert neki nagyon reszket a keze az öregségtől, és a szeme is elfáradt már.

Next

/
Thumbnails
Contents