Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-13 / 36. szám

2

NEPOJSAG

1963, február 13,, szerda

A genfi újrakezdés

rröbb eredmény várható-e a tizenhét ország leszerelési megbízottjától, mint eddig valaha? — ezzel a kérdéssel tekint Genf felé a világ, amikor hosszabb szünet után a küldöttségek ismét elfoglalják helyüket a Nemzetek Palotájának tárgyalótermében. Kéthónapos szünet áll a konferencia mögött, s ebben a mintegy hatvan napban a diplomáciai tevékenység oly mértékben összesűrűsödött, mint már régen. Időközben — ha nem is teljesen a várakozásnak megfelelően —, az érdekelt hatalmak lezárták a Karib-tengeri válságot, Hruscsov és Kennedy levélváltása tisztázott bizonyos kérdéseket a nukleáris kísérletek betiltása ügyében, közvetlen szovjet—amerikai kapcsolatfelvétel jött létre éppen a leszereléssel közvetlenül ösz- szefüggő problémákról. Ha tehát az általános világpolitikai légkört vizsgáljuk, kétségtelen, hogy a genfi leszerelési értekezlet kedvezőbb körülmények között folytatja munkáját. mint ahogy decemberben abbahagyta. Hogy egyebet ne mondjunk, akkor alaposan elmérgesítette a vitákat az éppen csúcspontján álló kubai válság.

Az összehasonlíthatatlanul jobb nemzetközi légkör ellenére sem mondhatjuk, hogy kedvezőbb kilátásokkal folytatódik a genfi munka. A leszerelés — mint azt Hruscsov legutóbb Berlinben, a Német Szocialista Egységpárt hatodik kongresszusán kifejtette — igen bonyolult kérdés. A megegyezéshez a sok egyéb feltétéi mellett mindenekelőtt általános nemzetközi bizalomra van szükség. Bizalomra, amely már eleve megfelelő helyre teszi az ellenőrzésnek a nyugatiak által mesterségesen felnagyított jelentőségét, s amely lehetőséget teremt arra, hogy a leszerelési vita elsősorban a fegyverek megsemmisítéséről, a hadseregek létszámának csökkentéséről folyjék, ne pedig arról, hogy azt akarják ellenőrizni, ami még meg sem valósult. Hruscsov, amikor bizalomról beszélt, nem csupán általánosságban említette ezt, hanem nagyon is konkrét vonatkozásokban. Ha az európai és világpolitika mai csomópontját, a német problémát közelebb viszik a megoldáshoz, máris létrejött az a na- gyóbb bizalom, amely kedvezőbb feltételeket teremthet a leszerelési tárgyalások számára. Bár nyilvánvaló, hogy a német kérdés közvetlenül és egyenesen nincs kapcsolatban a leszereléssel, mégis a mai nemzetközi viszonyok között a kettő ilyenformán összefügg egymással.

tűnnek a tételnek a meg- alapozottságát mi sem bizonyítja jobban, mint napjaink eseményeinek krónikája. A német kérdés újólag és az eddigieknél is élesebben áll a felelős államférfiak előtt. A Párizsban De Gaulle és Adenauer részvételével megkötött francia—nyugatnémet paktum azt a veszélyt teszi nagyon is valószínűvé, hogy a bonni állam hadserege kerülő utakon és a NATO keretében rögzíte*t

megállapodásokat is megsértve, nukleáris fegyverek birtokába jut. Ilyen körülmények között halaszthatatlan feladat az úgynevezett „atomklub” sürgős bezárása, vagvis meg kell akadályozni, hogy az atomhatalmak köre a jelenlegieken túl kiszélesedjék.

Ebből a sürgető feladatból következik, hogy Genfben a tárgyalások újrakezdése után nem általánosan és elvontan kell vitatkozni a leszerelésekről, mint az eddigi esztendők óta történik, hanem konkrétan, elsősorban a nukleáris robbantási kísérletek beszüntetéséről. S éppen ez az a pont, ahol a jelek nem a legkedvezőbbek a megegyezés kialakításai számára. Hruscsov Ken- nedyhez intézett leveleiben elment a pillanatnyilag lehetséges eredmények határáig. Beleegyezett abba, hogy a Szovjetunió területén meghatározott helyeken, évenkint két- három alkalommal nemzetközi ellenőrzést tartsanak, korlátozottan a föld alatti robbantások újrakezdésének elkerülésére, egyébként pedig az ellenőrzést nemzeti módszerekkel oldják meg. Az amerikaiak és az angolok ezúttal azzal bújtak ki az érdemi viták alól, hogy elégtelennek tartották a Hruscsov ajánlotta számokat és évi nyolc-tíz ellenőrzést követeltek. Az ellentétes nézetek áthidalhatatlansága miatt a washingtoni, majd a New York-i tárgyalásokat félbe kellett szakítani és most Genfben folytatják azokat.

Ha a tizenhét hatalom meg- bízottaira csak ennek az ellentétnek a feloldása várna, már ez is éppen elég munkát adna nekik. De a hátráltató tényezők sokkal bonyolultabbak. Nem lehet komolyan venni a Nyugat megegyezési szándékait olyan időben, amikor minden erőt a NATO több oldalú atomerejének megteremtésére összpontosítanak, atomfejjel ellátott Polaris-rakéták- kal szerelik fel az Anglia, Olaszország, Törökország parti vizei mentén cirkáló amerikai tengeralattjárókat. Másfelől teljesen kérdésessé teszi a Genfbe érkezett amerikai leszerelési megbízott, William Foster tárgyalási hajlandóságát, hogy Washingtonból való elutazása előtt néhány nappal határozták el az amerikai föld alatti robbantások felelevenítését. Ezekhez a visszahúzó lépésekhez járul harmadikként a De Gaulle—Adenauer szövetség, amely kifejezetten gáncsolja a leszerelési erőfeszítéseket.

|7 zek a körülmények elfelÍ J hőzik az újrakezdett genfi tárgyalások kilátásait. Ennek ellenére lehetséges, és kell is tárgyalni a leszerelésről, hiszen nemrégiben a wa- j shingtoni kongresszushoz intézett üzenetében maga az amerikai elnök ismételte meg be- ismerően a szovjet kormány világpolitikai vonalának egyik alapelvét: mai korunk problémáinak egyetlen megoldási kulcsa van, s ez az általános és teljes leszerelés.

Várkonyi Tibor

Szigetelőzési politika

DE GAULLE: — Algéria elveszett, de Szent Ilonára igényt tartok! (Gerő Sándor rajzaj

Szovjet hatóságok bezárták az iBC moszkvai irodáját

MOSZKVA: (TASZSZ): A Szovjetunió külügyminisztériumának sajtóosztálya felhívta a National Broadcasting Company amerikai rádió és televíziós társaságot, hogy zárja be moszkvai irodáját. A társaság Moszkvai tudósítójával közölték, hogy el kell hagynia a Szovjetuniót.

Erre a lépésre azért került sor, mert az NBC az utóbbi időben sorozatosan szovjetellenes adásokat sugárzott és durván elferdítette a szovjet valóságot. (MTI)

Idő járásjelentés

Várható időjárás szerda estig: Felhős idő, több helyen, főleg a mai nap folyamán havazások, havasesők, a déli megyékben esők. Délkeleti, holnap északi, északkeletire ■ forduló, mérsékelt szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet 0 fok körül, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet mínusz 1—mínusz 4 fok között.

Bonn egyelőre nem hajlandó eleget tenni a francia—nyugatnémet szerződés kiegészítésére irányuló amerikai óhajnak

BONN (MTI): A kormány nem lát okot arra, hogy a francia—nyugatnémet szerződéshez kiegészítő és magyarázó záradékot fűzzön — jelentette ki a bonni kormány szóvivője azokra a kérdésekre, vajon Bonn hajlandó-e eleget tenni annak az állítólagos washingtoni kívánságnak, hogy a francia—nyugatnémet szerződést a ratifikálás előtt külön nyilatkozattal egészítsék ki.

Ebben a nyilatkozatban kifejezetten szavatosságot kellene vállalni, hogy a Bonn és Párizs közti együttműködés, különösen katonai téren, „nem csorbítja majd a NATO egységét”. A bonni kormány szóvivője azt hangoztatta, hogy a Párizsban kötött szerződés csak kölcsönös tanácskozásokat, irányoz elő és ez „nem fogja csorbítani a partnerek önálló cselekvési szabadságát”, j A szóvivő nem volt hajlandó

nyilatkozni arról, hogy Carstens külügyi államtitkárnak Washingtonban folytatott megbeszélései „barátságos légkörben” zajlottak-e vagy sem. Csupán azt mondotta: Cars- tensszel úgy beszéltek Washingtonban, mint az szövetséges partnerek között szokásos.

„Bonnban megerősödött az a benyomás — írja ezzel kapcsolatban a Rheinische Post, hogy Carstens államtitkárnak nem sikerült eloszlatnia Kennedy- nek a francia—nyugatnémet szerződéssel szemben táplált aggályait. Értesüléseink szerint a megbeszélések légköre nagyon fagyos volt.”

Közölték Bonnban, hogy Brentano, a CDU parlamenti frakció elnöke, a jövő hónapban az Egyesült Államokba utazik, hogy előadásokat tart majd, de közben tárgyalni fog amerikai politikusokkal és valószínűleg Kennedy elnök is

Irakban üldözik a kommunistáikat- Kasszem-barát tüntetések zajlottak le

BAGDAD:

(Reuter, AP, ADN)

Irakból ellentétes hírek érkeznek. Míg a kormány azt állítja, hogy teljesen ura a helyzetnek, addig Irakból külföldre távozó utazók arról számolnak be, hogy helyenként még heves harcok vannak.

Adnen Pacsacsi, Irak állandó ENSZ-képviselője — mint a Reuter-iroda jelenti — U Thant ENSZ-főtitkárral közölte, hogy a kormány teljesen ellenőrzése alatt tartja az országot.

Az AP amerikai hírügynökség azonban szemtanúk beszámolóját idézve arról tudósít, hogy Irak több városában ösz- szecsapásra került sor Kasz- szem-barát tüntetők és az új rendszer katonasága között. Basrában hétfőn háromezer fegyveres személy vonult fel zászlókkal, Kasszem nevét kiáltozva. A katonaság a tüntetőkre támadt, s a hírek szerint a tűzharcban nagyon sokan életüket vesztették.

Ugyancsak utazók mondták el, hogy Bagdad és Basra iskoláit továbbra is zárva tartják.

Nyugati hírügynökségek Beirutból és Damaszkusziról keltezett híradásaikban arról számolnak be, hogy az új rendszer Irak-szerte üldözi a kommunista erőket. Az AFP szerint a kormány „véres kampányt indított a kommunisták megsemmisítésére.

Irak katonai főkormányzója

— mint a Reuter-iroda hírül adja — hétfőn lefoglaltatta mintegy ötven katonai és polgári személy vagyonát. Valamennyien a megbuktatott Kasszem-rendszer vezető személyiségei voltak.

A bagdadi rádió közli: akor- mánv hazahívott minden kül- ;’dön élő iraki politikai emigránst. A rádióköziiemény arról is értesítette az ország lakosságát, hogy a kormány bevonta az újságok működési engedélyét. Az engedély megadásáért újra kell folyamodniuk a laptulajdonosoknak.

Üjabb országok ismerték el az új iraki rendszert. Többek között Olaszország, Pakisztán és a Német Demokratikus Köztársaság. Mint már beszámoltunk róla, az Egyesült Államok is elismerte I rákot, még pedig, ahogy a nyugati hírügynökségek kommentárjaiból kiderül, szokatlanul sietett az elismeréssel. Mint a Reuter hírmagyarázója írja, máskor az Egyesült Államok, ha valahol erőszakos kormányváltozás történt, legalább egy hétig várakozó álláspontra helyezkedett. (MTI)

fogadja. Diplomáciai körök szerint Brentano amerikai útja ugyancsak arra vall, hogy Carstens missziója Washingtonban lényegében eredménytelenül végződött, s most Brentano igyekszik majd nieggyózni Kennedy! arról a bonni álláspontról, hogy „a francia- nyugatnémet szerződés nem vezet az Atlanti Szövetség meglazítására”.

A bonni külügyminisztériumban a múlt héten hangoztatott óvatos derűlátást most ismét pesszimizmus kezdi felváltani és külügyi körökben általában azt hangoztatják, hogy még nem látni a kivezető utat a válságból. Rámutatnak arra is, hogy Macmillan miniszterelnök hétfői alsóházi beszéde, melyben az angol kormányfő rendkívül élesen kirohant De Gaulle ellen, még' csak tovább mérgesíti majd a viszályt. Nem kecsegtet sok reménnyel az a terv sem, hogy a Nyugat-Európai Uniót kapcsolják be az ellentétek áthidalásába, mivel francia részről kifogást emeltek a terv ellen. (MTI)

Csúcsértekezletet tart az arab államok Casablanca! csoportja

RABAT (Reuter):

Mint a marokkói külügyminisztérium hétfőn közölte, az arab országok úgynevezett Casablanca! csoportjának tagállamai május 8-án, vagy az ehhez az időponthoz közeli napon a dél-marokkói Mar- rakechben csúcsértekezletet tartanak. Az értekezleten, a közlemény szerint, Nasszer, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke is részt vesz. (MTI)

99l\em vagyunk hajlandók bármilyen áron elfogadni külföldi segítségei“

— mondotta Bandaranaike ceyloni miniszterelnök

COLOMBO (TASZSZ): Bandaranaike ceyloni miniszterelnök Colombóban, egy gyűlésen beszédet mondott. Kijelentette: „Sok ország adott nekünk segítséget hazánk felvirágoztatásához, s e segítségért mi mindig hálásak leszünk. Nem vagyunk azonban hajlandók bármilyen áron elfogadni a külföldi segítséget. Tartozunk magunknak azzal, hogy megvéd- jük önbecsülésünket.”

— Hazánknak — mondotta — olyan politikát kell folytatnia, amely megfelel a nép érdekeinek.

A ceyloni közvélemény felháborodással fogadta az Egyesült Államok zsaroló célú lépését. A Ceyloni Diákszövetség követelte, hogy a kormány utasítsa ki a szigetről az amerikai „békehadtest” tagjait.

Felix Bandaranaike, a ceyloni hadügyminisztérium és külügyminisztérium parlamenti titkára kijelentette, hazája függetlensége és méltósága drágább minden amerikai segélynél.

Pieter Keuneman, a Ceyloni Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára a colomból ifjúsági gyűlésen kijelentette, hogy az Egyesült Államok kormányának döntése zsarolás, beavatkozás Ceylon belügyeibe.

— Az Egyesült Államok nemcsak kárt okozott Ceylonnak — mondotta —, hanem meg is sértett bennünket azzal, hogy „emberségből tovább szállít nekünk lisztet és tejport. Az Egyesült Államok tudja meg, hogy mi nem nyo- morgunk és nem vagyunk hajlandók felcserélni nemzeti mél« tóságunkat ingyen zsemléért és

A nagy beszélgetés

Aktuális levél

Péterhez baráti, elvtársi szálak fűznek. Még jóval a második nagy világégés előtt vette kezébe a munkanélküliek vándorbotját és nekivágott a világnak. Péterből azóta Pierre lett, mert így üdvözlik őt barátai, egyszerű francia munkások, kisemberek, amikor munkából hazatérve, megissza aperitiffjét a Boulevard Clichy-n levő kedvenc bisztrójában. Kintjártamkor én is megfordultam ott, s hozzám, az idegenhez is kedvesek voltak barátai. Megleptek kérdéseik, amelyeket nekem szegeztek, mert ezek arról tanúskodtak, hogy sok mindent tudnak hazánkról. Nem nehéz kitalálni, kitől — Pierre-től, a Francia Kommunista Párt tagjától, a volt maquis-től, a Becsületrend tulajdonosától, akit szenvedélyesen érdekel minden, ami idehaza történik, járt már itthon, nem is egyszer. Ennyit Pierre-ről, azaz Péterről.

Időnként levelet váltunk egymással. Most az új esztendő után nekiduráltam magam, s megírtam a régen esedékes levelet.

„Kedves Péter!

Ne neheztelj, hogy kissé megkésve írok, de kongresszus volt, most választások előtt állunk, tele van a két kezünk munkával. A kongresszusról nem irok, arról minden bizonynyal olvastál a „VHuma”-ban, inkább arról adok számot, mi történt azóta.

Most amolyan nagy beszélgetésre készülünk. Talán közhelyként hangzik, de távolról sem az, mert milliókkal, az egész néppel beszélgetni nem kis dolog. Hogy miről? — kérdezheted. A kongresszus határozatairól, céljainkról, gondjainkról, nehézségeinkről, a dolgos hétköznapokról. Az emberek már megszokták, hogy nyílt és világos a politikánk, nemcsak a célt mutatják meg, hanem az ahhoz vezető utat, feketén-fehéren megmondjuk, kikre támaszkodunk és kik, illetve mi ellen harcolunk. Immáron hetedik esztendeje megosztjuk gondjainkat a néppel, nem történt itt évek óta olyan nagy, országos jelentőségű kérdés, amelyet ne tanácskoztunk volna meg a tömegekkel.

Vannak elvtársaink, ismerőseink, akikkel beszélve, arra a következtetésre jutottam, mintha kissé lebecsülnék az előttünk álló munkát. Nem nehéz kitalálni, miért. Az utóbbi esztendőkben a szocializmus építésének meggyorsításával jelentős történelmi sikereket értünk el. Mindez azért, mert a párt kitérők és cikcakkok nélkül, a lenini úton halad. Vannak tehát, akik abból a tényből, hogy bennünket most sokféle ember támogat, nagyon helytelenül lefutott mérkőzésnek tekintik a választási munkát. Azért nincs igazuk ezeknek az elvtársaknak, mert a tömegek egy nem jelentéktelen része ma még bennünket nem a marxizmus—leninizmus igazságai miatt támogat, hanem mert most az élet jobb, mint bármikor volt, A párt szigorúan betartja a tömegek részéről megnyilvánuló követelményt, hogy a párt szavai és tettei pontosan fedjék egymást. Egy szó mint száz, nem szabad könnyedén vennünk a választásokat, hogy a választó úgyis elmegy az urnákhoz. Ugyanis azt akarjuk, hogy a választók ne csak a jelöltekre szavazzanak, hanem a Vili. kongresszus határozataira, az azokban megfogalmazott nagy jelentőségű feladatok megvalósításában való cselekvő egyetértésüket fejezzék ki szavazataikkal.

Azért is, különösen jelentős számunkra a választási politikai munka, mert végeredményben a VIII. kongresszus után a választás lesz az első politikai akció. A józanul mérlegelő emberek logikája most azt várja, hogy a kongresszuson meghirdetett dolgokat miként váltjuk valóra. A pártonkívüliek, egészen bizonyos vagyok benne, s néhány tapasztalati tényre is alapítom megállapításomat, nemcsak azt várják, hogy minél több pártonkívülit vonjunk be a közéletbe, hanem azt is elvárják, és teljes joggal, hogy tanácskozzuk meg velük közös dolgainkat, hogy ne csak hallják, hanem érezzék is a bizalmat, a megbecsülést. Nem tévesztjük egy percre sem szem elöl a lenini igazságot, hogy a legfontosabb a tömegek saját közvetlen tapasztalata.

Magam előtt látlak, Péter, hog, te fejed, idehaza már odáig jutottunk, kénytele k , tg, ■ vitázni: mi

ma a forradalmi tett. Ismeretes élőt h % szocializmus alapjainak lerakásával gyökerei nit be a termelési, — osztályviszonyokba, a volt k.zs 5 osztályok

tagjai, főleg leszármazottai, beillesz1 ?. tó 'llmi rendünkbe. A megmaradt, tudatos, de re ,T : ui dmú belső

ellenségeinken túl. a jelen viszonyainl ellen irányítsuk az osztályharcot? Az olyan i olt tv es eV aki rendesen dolgozik és nem emel kezet o ’ wa, nagy

az olyan volt kulik ellen, aki azóta tességsj munkája