Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-09 / 33. szám
NEPÜJSAG 1963. február 9.. szombat Államcsíny Irakban Az Iraki Forradalmi Mozgalom vázlatosan ismertette politikai cél Kitűzéseit BAGDAD (MTI): A nyugati hiriigynökségek jelentése szerint Irakkal megszakadt minden telefon—távíró és légi ősz- sZeköttetós. Egyedül a bagdadi rádió jelzi a pénteki nap folyamán bekövetkezett eseményeket, amelyeket a környező országok rádiói lehallgatnak, illetve átvesznek. Bár a jelentések egyöntetűen arról szólnak, hogy Kasszemet meggyilkolták, ez hivatalos megerősítést még nem nyert. Arról sincsenek biztos adatok, hogy az államcsínyt szervező katonai erők mögött milyen erők állanak. Az eddigi hírek szerint bejelentette támogatását a 8. dandár és a Habbaniya légitámaszpont erői. A félhivatalos Anatolia török hírügynökség hivatalos forrásokra hivatkozva közölte, hogy az iralffi hadsereg 19 tábornokát letartóztatták. A bagdadi rádió bejelentette, hogy a népi gárda parancsnokává Abdul Karim Musztafa ezredest nevezték ki. A rádió felszólította a magas rangú tiszteket, hogy saját biztonságuk érdekében, önként jelentkezzenek, vagy a hozzájuk legközelebb eső laktanyában, vagy a rendőrségen. Államcsíny hajnalban Az első rövid jelentések után érkezett részletek szerint az államcsíny hajnali négy óra tájban történt, a hadügyminisztérium épülete ellen intézett légitámadással.' Egyidejűleg katonai egységek elfoglalták a bagdadi rádiót. Azóta a rádió sűrű egymásutánban közli felhívásait a lakossághoz, felszólítva, hogy minden erejével támogassa a mozgalmat ama törekvésében, hogy az országot megszabadítsa a diktatúrától és mindazoktól, akik a nép jogait semmibe vették. A forradalom nemzeti tanácsa rádión keresztül fí- gyelrőeztet, hogy a légierő haladéktalanul közbelép, ha a volt rendszer erői megkísérelnék a visszavágást. A forradalom nemzeti tanácsa első közleményében körvonalazza a mozgalom politikai célkitűzéseit külpolitikai téren, hangsúlyozza, hogy a ban- dungi értekezlet határozatainak végrehajtását fogja szem előtt tartani és támogat minden arab felszabadítási moz- galhnat. A nyilatkozat kiemeli, hogy a külföldieket bántódás nem éri,‘sőt, az Irakban működő olajvállalatok nehézség nélkül dolgozhatnak a jövőben is. Megerősítették ^asszem halálhírét A felkelők minden bejelentésnél elítélik a „kaszem diktatúrát”, amely egyidejűleg irányult a baloldali erők és a Nasszer-barát erők ellen. A letartóztatott tisztek közül eddik két-három név vált ismertté: Ahmed Szaleh El Ab- di tábornok, vezérkari főnök, a ! Kasszem-rezsim erős emberé-! nek, továbbá Abbasz Fadel El j Mahdaui ezredes, a bagdadi j népbíróság elnökének neve. ! Az iraki brit nagykövetség j jelentései szerint Bagdad lakossága nyugodt. Ugyancsak ezt jelenti az az Ankarába érkezett iraki pilóta, aki gépével még a repülőtér lezárása előtt hagyta el Irak fővárosát. Az AP szerint a török külügyminisztérium megerősítette Kasszem megölésének hírét. (MTI) i Dobrinyin ét* Rusk: megbeszélése WASHINGTON: (Reuter—AFP) Dobrinyin, a Szovjetunió [ washingtoni nagykövete, fél-1 órás megbeszélést folytatott1 Rusk amerikai külügyminisz!-, terrel. A külügyminisztériumból távozó szovjet nagykövet a hozzá intézett kérdésekre közölte, 1 hogy az amerikai külügyminiszterrel a nemzetközi helyzet több, újabb fejleményéről tanácskozott. nemkülönben a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti kapcsolatok egyes kérdéseiről. Amidőn Dobrinyint megkérdezték, szóba került-e a francia—német szerződés, a nagykövet azt válaszolta, bizonyos mértékben igen. Kifejezte kormánya aggodalmait a szerződés miatt ahhoz hasonlóan, ahogy ez a moszkvai francia és nyugatnémet nagykövet előtt történt. Dobrinyin végül röviden közölte, hogy a kubai helyzet nem került megvitatásra és a nukleáris fegyverkísérletek megszüntetésének kérdését csalc érintették. (MTI) A csehszlovák haiar Szinte eltűnt a hírügynökségi jelentések között az a néhány soros közlés, hogy hamarosan francia csapatokat vezényelnek Nyugat-Né- metország délkeleti részére, a csehszlovák határ közelébe. Az az egyezmény ugyanis, amelyet De Gaulle kötött Adenauerrel, előírja katonai egységek cseréjét, kölcsönös kiképzését. így kerülnek De Gaulle fegyveresei Csehszlovákia nyugati határának közelébe. Sok ága-boga van annak a szerződésnek, amelyet a két politikus kötött, de mi álljunk meg most ennél a pontnál. a fent említett bejelentésnél. Nyugat-Németország ellenségesen áll szemben a népi demokratikus Csehszlovákiával, területi követeléseket támaszt vele szemben, a Szudéta-vidéket akarja. Éppen azt, amelynek szomszédságában a francia csapatok felvonulnak. Nem valószínű, hogy De Gaulle megindítja hadseregét a Szudéta-föld visszafoglalásáért, de csupán azzal. hogy odaküldi a kék-febér- piros zászlót, segít tüntetni a területi követelések mellett. Akár akarja De Gaulle, akár nem, támogatja a revansis- tákat, a „Kelet felé törőkét”. Csehszlovákiának soha semmiféle ellentéte nem volt Franciaországgal, — de Adenauernek most sikerült francia csapatokat idemasi- roztatni. Prága a történelem során soha nem állt szemben Párizzsal. De Gáullenak azonban most sikerült — Adenauer kétes barátságáért — komor árnyékot vetni e töretlen múltra. De Gaulle a francia nagyhatalmi dicsőséget szeretné nyugatnémet segítséggel visz- szavarázsolni. S közben nem veszi észre, vagy sokkal inkább nem akarja észre, venni, hogy a kancellárral folytatott barátkozás ünnepi fanfarainak hangjába időszerű emlékeztető vegyül: rekedt náci trombita és Kelet felé menetelő SS-csapatok lábdobogása. T. I. francia—nyugatnémet szerződésről szóló szovjet jegyzékek nyugati visszhangjáról MOSZKVA (TASZSZ): A nyugati országok lapjai kommentárokat fűznek a francia—nyugatnémet szerződés tárgyában a francia és a nyugatnémet kormányhoz intézett szovjet jegyzékekhez. A Párizsban megjelenő Liberation a jegyzékek kapcsán felteszi a kérdést a .francia kormánynak: vajon képes-e tudatosan beleegyezni abba, hogy francia katonák a Bun- deswehrre) együtt harcoljanak keleti területek meghódításáért? Hiszen — írja a lap — Franciaország és a Szovjetunió szövetséges volt a hitlerista agresszorok ellen vívott háborúban. Az ff Hunianité azt hangsúlyozza, hogy ínint a szovjet jegyzék rámutat, fennáll a bonni Németország nukleáris felfegyverzésének veszélye. A Szovjetunió éppen a katonai szerződés ellen tiltakozik. Egyébként helytelen lenne csupán a Szovjetunió tiltakozásának tényére figyelni, mert a francia kormányhoz intézett jegyzékben olyan javaslatok is vannak, amelyeket a kormánynak — ha gondoskodni kíván Franciaország nemzeti érdekeiről — nem szabad figyelmen kívül hagynia. Az angol lapok a szovjet jegyzékeknek azokat a részeit emelik ki, amelyek szerint a francia—nyugatnémet szerződés nyílt megsértése a nácizmus megsemmisítésére vonatkozó négyhatalmi kötelezettségvállalásnak és amelyek szerint Nyugat-Németország atomfegyverkezése esetén a Szovjetunió kénytelen lesz a helyzet által megkövetelt intézkedéseket foganatosítani. A nyugatnémet Rheinische Post a szovjet jegyzék ama mondataira hívja fel a figyelmet, amelyek rámutatnak: ha a Bundeswehr atomfegyverhez jut, az az európai helyzet nagymértékű romlását idézi elő. A Frankfurter Rundschau is megállapítja: a nyugatnémet—francia katonai szövetségben Moszkva olyan veszélyt lát, amely fenyegeti Európát és nem utolsósorban a Szovjetuniót. Az Unitá című olasz lap megállapítása szerint a szovjet jegyzékeket igen határozott és erélyes hang jellemzi. A Szovjetunió célja — írja a lap —, hogy óva intse mindenekelőtt Franciaországot, de vele együtt az egész nyugati tömböt is azoktól a rendkívül komoly következményektől, amelyekkel Nyugat-Németország bármilyen formában történő atomfelfegyverzése egész Európára nézve járna. (MTI) „Itt az ideje, hogy felülvizsgáljuk embargó-politikánkat“ a Szovjetunióval »zeniben — tanácsolja a i\ew York Times NEW YORK (Reuter): A New York Times pénteken azt tanácsolja az amerikai kormánynak, vegye fontolóra, időszerűek-e még a Szovjetunióval szemben érvényesített kereskedelmi korlátozások. „Az elmúlt napokban Moszkva sikeresen fejezte be tárgyalásait Franciaországgal és Japánnal: megkötötte az új kereskedelmi egyezményeket, amelyek tovább fejlesztik a Szovjetuniónak a szabad világ e két fő ipari országával fenntartott, máris jelentős kereskedelmi .kapcsolatait...” — állapítja meg a New York Times cikke és elismeri, hogy a Szovjetunió egy évtized alatt jelentősen fokozni tudta kereskedelmét Nyugat-Európa majdnem valamennyi országával is. „Természetesen, az Egyesült Államok, a nagy kivétel, — veti Washington szemére a cikk. — A szovjet—amerikai kereskedelmi forgalom továbbra is jelentéktelen marad. Pedig a Szovjetunió jó sok árucikket szívesen megvenne. Ilyenek sok iparág korszerű termelő gépei — de a stratégiai anyagok kivitelének nálunk legszigorúbb korlátozó rendszere miatt a Szovjetunió nem juthat hozzájuk. ..” A lap felhívja Washington figyelmét, hogy „sok minden történt azóta a nagyvilágban, amióta az Egyesült Államok először léptetett életbe ellenőrző intézkedéseket a stratégiai anyagok kivitelénél”. (MTI) hl mondott igazat ? De Gaulle vagy Macmillan PÁRIZS (MTI): Léderer Frigyes, az MTI párizsi tudósítója írja: A büsszeli szakítás óta igen feszült francia—angol viszony az utóbbi napokban még inA Gyöngyösi Fodrász és Fényképész Ksz vezetősége közli, hogy az 1963—64-es tanévre, a szakmák túltelítettsége miatt, női - férfi fodrász, kozmetikus, fényképész szakmára ipari tanulókat nem szerződtet és jelentkezést nem fogad el. A szövetkezet vezetősége felkéri az általános és középiskolák pedagógusait, hogy pályaválasztási tanácsadásaikban a fentieket vegyék figyelembe. Beküldött felvételi kérelmekre nem válaszolunk. II. A mikor a mai revizjonis‘ * ták előfutárai a századfordulón takarodót fújtak a politikai harcnak és vele együtt az eszmei harcot is megtagadták, Lenin annyira veszélyesnek minősítetté ezt a marxizmus elleni orvtámadást, hogy külön műben védelmezte a forradalmi marxizmust. A klasszikus értékű „Mi a teen- dő”-ben szenvedélyesen ostorozta azokat, akik megtagadták az eszmei harcot és hangsúlyozta, hogy annak igenis ott a helye a munkásosztály politikai és gazdasági harca mellett. Arra is figyelmeztetett, hogy amióta a szocializmus tudomány lett, tudományként is kell kezelni, állandóan tanulmányozni kell az elméletet. Lenin gondolatai azóta is bevilágítják a marxista pártok tevékenységének útját. E pártok — köztük a mienk is — szüntelenül azért küzdenek, hogy a szocializmus eszméi minél több ember elméjét meghódítsák. A kommunisták egy pillanatra sem pihenhetnek meg ebben a küzdelemben, mert a kérdés ez: bur- zsoá, vagy szocialista eszmék? Amint a fizikusok rájöttek, hogy a világmindenségben nincs légüres tér, a politikusok már régóta tudják, hogy az eszmei harcban méginkább nincs. Ha csak egy pillanatra is őrizetlenül hagyjuk az ideológiai élet kapuját, azon máris megkezdődik a burzsoá nézetek behatolása. Nem véletlenül hangzottak el az MSZMP VIII. kongresszusának szónoki emelvényéről sem a kijelentések : „Mindenkinek világosan kell látnia: az eszmék területén nincs békés egymás mellett élés. Nem az eszmék, hanem a fegyverek terén követelünk leszerelést”. „Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista—leninista, mert az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni”. Azért lehet és kell ilyen élesen fogalmazni, mert a szocialista elmélet mögött szocialista tárKONZULTÁCIÓ Társadalmi egység — eszmei egység sadalom, a burzsoá eszmék mögött pedig burzsoá társadalom áll. Amikor tehát az eszmék között választani kell, akkor az életformák között is választani kell. A z MSZMP soha nem fe- ledkezett meg a lenini tanításokról. A szocialista eszmék tisztaságát mindenkor védelmezte kétfrontos harcában, mert bebizonyosodott, hogy az eszmék tisztázatlanságából csak baj származhat, és az eszme tisztasága csakis a marxista alapról védhető meg mind a revizionista, mind a dogmatikus torzításokkal szemben. Ezért érhette el a párt, a dolgozó nép odaadó támogatásával, történelmi jelentőségű győzelmét, a szocializmus alapjainak lerakását. Ezért szilárd a párt azon meggyőződésében, hogy eszmei harcát töretlenül tovább kell vívnia. A gazdasági építőmunkával együtt előtérbe került eszmei küzdelemnek kiemelkedően fontos szerepe van a továbbiakban a szocializmus teljes győzelmének kivívásában. E két harcot nem is lehetne ketté választani. Amit a gazdasági-politikai munkával elértünk a társadalmi viszonyok megváltoztatásában, azt eszmei-ideológiai munkával el kell érni a társadalmi tudat megváltoztatásában is. A szocialista nemzeti egységbe kovácsolódó társadalomnak csakis egységes politikai, eszmei, erkölcsi felfogás felelhet meg. Egységes társadalomnak egységes eszmei, erkölcsi arculatot — ez naniaink ideológiai harcának politikai tartalma. Amint a marxista pártok tevékenységében minden tudatos. úgy pártunk is alapos megfontolás után helyezte az osztályharc homlokterébe az eszmei küzdelmet és a konkrét helyzet alapos elemzése után határozta meg annak tartalmát- A párt vezette munkás- osztály a politikai hatalom birtokában és a dolgozó társadalom messzemenő támogatásával gyökeresen átalakította a gazdasági-társadalmi viszonyokat A szocializmus alapjainak lerakásával a gazdaságban megvetette az egységes szocialista nemzetté válás, a politikai-erkölcsi egység kialakulásának alapjait. Ez egyszersmind azt is jelenti, hogy kedvező feltételeket teremtett az eszmei harchoz. A burzsoá eszmei hatások i V elleni küzdelem ma már nem azonos a néhány évvel ezelőtti küzdelemmel, mert a harc feltételei, körülményei alaposan megváltoztak a szocializmus erőinek javára. Amíg néhány évvel ezelőtt bizonyos gazdasági, politikai „hátországa” volt társadalmunkon belül a különböző burzsoá nézeteknek, addig ma. a szocializmus alapjainak lerakásával, a szocialista termelési viszonyok általánossá válásával, a kizsákmányolás egyszersmin- denkorra történő felszámolásával ez a gazdasági-politikai „hátország” összeomlott, következésképpen sokkal köny- nyebb küzdeni az emberek felfogásában még élő burzsoá maradványok ellen. A párt nem akármilyen eszmei harcot hirdetett meg, hanem a marxizmus—leninizmus offenziváját. Tehát a harc támadó formáját, amelyben a szocializmus erői teljes frontszélességben — a kulturális, tudományos, szellemi és politikai élet minden területén — elsöprő támadásra lendülnek a burzsoá nézetek maradványai ellen. E küzdelem során a szocializmus erőinek végképp száműzniök kell a polgári és kispolgári nézeteket népünk gondolatvilágából, és a szocialista tudat, a szocialista erkölcs győzelmét kell ki- vívniok; a marxizmus—-leninizmus világnézeti alapján nyugvó szocialista nemzeti egység megvalósulását kell előmozdítani ok: a magasfokú szakmai műveltségért és a vele párosuló politikai tisztánlátásért kell küzdeni, ultimátumot kell küldeni az önzésnek, a gyávaságnak, a lustaságnak, a megalkuvásnak, a haszonlesésnek, a közömbösségnek, stb. „A párt eszmei munkájának fő célkitűzése az — mondotta a párt VIII. kongresszusán Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja —, hogy egész népünket megtanítsuk szocialista módon élni, dolgozni és gondolkozni.” A marxista dialektika, a ^ dolgok, jelenségek kölcsönös egymásra hatására is nagyszerű példa az osztályharc homlokterébe került gazdasági építőmunka és eszmeiideológiai küzdelem egymáshoz való viszonya. A politikaigazdasági viszonyokban végbement változások kedvező feltételeket teremtettek az eszmei harcnak. A politikai jogok csorbítatlansága, az anyagi javak növekedése láttán, a személyes jólét fokozatos javulásának tudatában könnyebben befogadják az emberek a szocialista eszméket. A szocialista tudatossággal dolgozó egyes emberek és százas, ezres közösségek tevékenysége viszont sokkal hatékonyabb munkát produkál, termékenyebben hat vissza a gazdasági életre, s ennek következtében még kedvezőbb feltételek keletkeznek a társadalom anyagi javainak termelésében. Így áll kölcsönhatásban egymással az osztályharc* eme két fontos területe, a gazdasági és az ideológiai küzdelem. A harc sikeres megvívása mindannyiunk ügye. Ez az egyetlen helyes út, amely az anyagi és eszmei gazdagsághoz vezet! Katona István kább kiéleződött. Ehhez nagymértékben járultak hozzá De Gaulle-nak egy képviselői csoport előtt tett kijelentései. Főleg az az állítása, hogy Macmillan a RambouiHet-i találkozón egy Amerikától független francia—angol közös atom- erő kialakítását javasolta. A brit miniszterelnök azonnali éles cáfolata kényes helyzetet teremtett. Nyilvánvalóvá vált, hogy a két államférfi állítása közül az egyik nem felel meg a valóságnak. Az Elysée-palota helyreigazító nyilatkozata igyekezett áthidalni az ellentmondást. A közlemény szerint a sajtóban megjelent kijelentések csak „glosszák”, az államfő nézeteit nyilvánosan elhangzott szavai fejezik ki. Az erőtlen helyreigazítás a francia sajtóban sem talált nagy sikerre. Képesítéssel rendelkező boltvezetőt keretünk vidéki boltegységünkbe. Eger és Vidéke Körzeti Földniüvesszövetkezet, Eger, Rottenstein köz 3. Magasfűtésű kazánvizsgával rendelkező kazánfűtőt azonnali belépéssel felveszünk. Fizetés megyezés szerint. Heves megyei Húsipari V„ Gyöngyös-;«í . M-i V attaöltönyöket, munkaruhákat, viliarkabátokat, bakancsot minden mennyiségben vásárol a BIZOMÁNYI ARUHÁZ, Eger, Zalár József utca 2.
