Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)

1963-02-07 / 31. szám

2 NÉPÚJSÁG / 1963. február '7., csütörtök Rossz előjel a genfi leszerelési tárgyalások folytatásához A TASZSZ szemleírója amerikai dokumentumokról MOSZKVA (TASZSZ): Jakov Boriszov, a TASZSZ sssemleírója írja: William Foster, az amerikai leszerelési és fegyverzet ellen­őrzési hivatal vezetője, eljut­tatta az Egyesült Államok kongresszusának a hivatal má­sodik évi jelentését. A doku­mentum valóban érdekes, mi­vel belőle bizonyos fogalmat alkothatunk arról, hogy az Egyesült Államok küldöttsége milyen csomaggal készül visz- szatémi Genfbe a tizennyolc­hatalmi leszerelési bizottság február 12-én folytatandó' ülé­seire. A jelentés elismeri, hogy a Szovjetunió elvi hozzájárulása a helyszíni ellenőrzéshez konstruktív lépést jelent a nukleáris .fegyverkísérletek megtiltása felé. Valóban, nyu­gati részről többször is kije­lentették, hogy ha a Szovjet­unió elvben hozzájárul a hely­színi ellenőrzéshez, akkor nyit­va áll az út a megegyezés fe­lé. Ily módon a szovjet kor­mány az ellenőrzés elvének elfogadásával és az ellenőrzé­sek számának (évi 2—3) meg­határozására való készségével elhárította a fő akadályt a megegyezés útjából. Még in­kább megkönnyítette a meg­egyezést azzal, hogy az önmű­ködő rengésjelző állomásoknak az ellenőrzés céljaira történő felhasználásával kapcsolatban szinte egész sor kérdésben kö­zeledett a Nyugat felé. Felvetődött tehát a jogos kérdés: miért állítja az ameri­kai dokumentum, hogy a tel­jes rendezés útjában még sok megoldatlan kérdés áll? Ter­mészetes, hogy ha a Nyugat nem őszintén akarja a meg­egyezést, akkor minden ren­dezetlen kérdésből lehet prob­lémát csinálni. A nukleáris fegyverkísérletek megszünte­téséről folyt New York-i tár­gyalásokon ezt a vonalat kö­vették a nyugati hatalmak képviselői. Jóllehet a Szovjet­unió kifejezésre juttatta a lé­nyegbevágó vitás kérdések megoldására irányuló jóakara­tát, az Egyesült Államok nem mutatkozott hajlandónak köl­csönösen elfogadható alapon rendezni olyan kérdéseket, mint az ellenőrzések száma és az önműködő rengésjelző állo­mások elhelyezése. Ez lett az oka azután annak is, hogy New Yorkban a tárgyalások zsákutcába jutottak. Termé­szetes, ennek a vonalnak a folytatása a tizennyolchatalmi el. Libériában szigorú bizton­sági intézkedéseket léptettek életbe. A hírügynökségi jelentések megjegyzik, hogy az elmúlt években több kísérlet is tör­tént Tubman elnök meggyil­kolására. (MTI) A finn miniszterelnök hivatalos látogatást tesz a Szovjetunióban MOSZKVA: Karjalainen finn miniszterelnök február 21-én feleségével együtt a szovjet kormány meghívására hivatalos látogatásra utazik Moszkvába. A látogatás körül­belül tíz napig tart majd. A kanadai eílenzék összefogása megbuktatta a Diefenbaker-kormányt OTTAWA (MTI): Mint ez a kanadai parla­ment keddi viharos ülése után várható volt, Diefenbaker kor­mányát az ellenzéki pártok együttes erőfeszítéssel meg­buktatták. A zsúfolásig megtelt alsó­házban Diefenbaker miniszter- elnök még egy utolsó kísérle­tet tett arra, hogy az ellenzék összefogását megbontsa és megmentse kormánya sorsát. Felszólalásában bírálta a libe­rálisok bizalmatlansági indít­ványát, azt túl 1 általánosnak, szétfolyónak és zűrzavarosnak minősítette. Diefenbaker tá­madta Rusk amerikai külügy­minisztert is a kanadai ügyek­be való újabb beavatkozás mi­att. A miniszterelnök kormány­mentő kísérletét végleg meg­hiúsította az Üj Demokrata Párt azzal, hogy csatlakozott a két másik ellenzéki párt bizal­matlansági indítványához. A ház előbb a Szociális Hi­telpárt módosító indítványáról, majd a Liberális Párt által be­terjesztett bizalmatlansági in­dítványról szavazott. A kormány mindkét szava­zásnál vereséget szenvedett: 142 szavazattal 111 ellenében az alsöház megszavazta a bi­zalmatlansági indítványokat. Diefenbaker nyomban a Szociális Párt parlamenti cso­portja által kért névsor sze­rinti szavazás után bejelentet­te, hogy a parlament ülését bizonytalan időre elnapolják és szerdán felkeresi Georges Vanier fökormányzót, hogy a parlament feloszlatását kérje. A törvény szerint a válasz­tásokig legkevesebb 57 napnak kell eltelnie, a . Politikai megfi­gyelők szerint előreláthatólag a szavazást április 8:án tart­ják meg. NEW YORK (TASZSZ): New Yorkban befejezte első ülésszakát az ENSZ által ösz- szehívott kereskedelmi és fej­lesztési világértekezlet előké­szítő bizottsága. Az előkészítő bizottság az utolsó ülésen el­fogadta a napirendre vonat­kozó javaslatot. E szerint az értekezlet napirendje a kö­vetkező lesz: A nemzetközi kereskedelem áramlatainak áttekintése, a gyengén fejlett országok ke­reskedelmi, s szükségletei, a fejlett ipari országok és a ke­vésbé fejlett országok közötti kereskedelem problémái, a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok kereskedelmének problémái, a kereskedelmi kapcsolatokat és a nemzetközi kereskedelmi politikát szabá­lyozó elvek kérdése, stb/ Az előkészítő bizottság ülé­sein elhangzott viták rámutat­tak arra, hogy számos ország nyugtalankodik a nyugati ha­talmak politikája miatt, amely kereskedelmi tömbök kialaku­lására és a kereskedelemben hátrányos megkülönböztetésre vezet. A bizottság által elfoga­dott előzetes napirenden tük­röződnek a Szovjetunió javas­latai, amelyek a kölcsönösen előnyös kereskedelem fejlődé­sét célozzák. Brazília, Libanon, Jordánia és más országok kül­döttei támogatták azt a szovjet javaslatot, ^ogy az értekezlet vitassa meg egy állandóan mű­ködő nemzetközi kereskedelmi szervezet létrehozásának kér­dését. (MTI) idő járásjelen tés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás csütörtök estig: A hideg kissé fokozódik. V áltozó mennyiségű felhőzet, helyenként köd. Legfeljebb né­hány helyen hószállingózás. A szél gyengülése. Várható leg­magasabb nappali hőmérsék­let mínusz 2—mínusz 7 fok, várható legalacsonyabb éjsza­kai hőmérséklet mínusz 10— mínusz 15 fok között. (MTI) Befejeződött a kereskedelmi vilá^éríekezlct előkészítő bizottságának első ülésszaka szovjet hatalom lényege — mint ahogy általában a kapi­talista társadalomból a szocia­lista társadalomba való átme­net lényege— éppen az, hogy a politikai feladatok a gazda­sági feladatokhoz képest alá­rendelt helyet foglalnak ej.” Ha pártunk nem az állam- igazgatás eme lenini értelme­zését valósítaná meg, hogyan is állapíthatta volna meg a Hazafias Népfront Országos Tanácsának választási felhívá­sa, hogy „Az elmúlt négy esz­tendő nagy győzelmeket érlelt hazánkban. Népünk szorgos munkája nyomán valóra vál­tak nagy építő terveink. Ipa­runk, mezőgazdaságunk, kul­túránk évről évre egészsége­sen fejlődött... nemzeti jöve­delmünk 31 százalékkal, a foglalkoztatottak száma 21 szá­zalékkal, a fogyasztás 19 száza­lékkal nőtt. Az élet orszá­gunkban jobb lett.” P azdasági formában ví- ^ vott politikai harc ered­ménye az a történelmi győze­lem is, hogy hazánkban lerak­tuk a szocializmus alapjait. Következésképpen minden tett, amely a szocializmus tel­jes felépítését segíti elő — osz­tályharcos cselekedet. Az osz­tályharcnak ez a formája emeli népünket még maga­sabbra, erősíti hazánkat, nö­veli a lakosság anyagi és szel­lemi javait és kovácsolja dol­gozó társadalmunkat politikai­lag egységessé ama politikai harc eredményeként, amelynek most a gazdasági építőmunka a fő formája. Katona István másának feladata Oroszor­szágban ma már fő vonásai­ban befejeződött... most az ál­lam igazgatásának feladata ke­rül sorra... át kell térni, min­den osztálykülönbség nélkül, az egész lakosság igazgatásá­nak békés feladatára.” Lenin nem akármilyen igaz­gatást sürgetett. Marx gondo­latát továbbfejlesztve kidol­gozta a szocialista államigaz­gatás ismérveit, melyeket úgy összegezhetnénk, hogy a szo­cialista államigazgatás — a gazdaság igazgatása. Az SZKP Központi Bizottsága mellett működő Marxizmus—Leniniz- mus Intézet által nemrégiben nyilvánosságra hozott doku­mentumokban olvashatjuk Le­nin zseniális sorait: „Az állam igazgatása feladatának, amely most a szovjethatalom első­rendű feladatává vált, meg­van még az a sajátossága is, hogy most — és a civi­lizált népek legújabb kori történetében alighanem első­ízben — olyan igazgatásról van szó, amelyben nem a poli­tikának van a legnagyobb je­lentősége, hanem a gazdaság­nak. Az „igazgatás” szóval rendszerint, sőt gyakran kizá­rólag politikai tevékenységet kapcsolnak össze. Holott a szovjet hatalom alapjai, a időkből, a Nemzetközi Mun­kásszövetség 1864-ben elfoga­dott szervezeti szabályzatában Marx ezt írta: „A munkásosz­tály gazdasági felszabadítása az a nagy cél, amelynek mint eszközt, minden politikai moz­galmat alá kell rendelni”. Ami­kor pedig a párizsi munkás- osztály 1871 tavaszán a Kom- mün, ha kezdetleges formájá­ban is, de létrehozta a világon először a proletariátus diktatú­ráját, Marx örvendezve muta- : tott rá, hogy a Kommün, azaz ■ a proletariátus diktatúrája , „... az a végre felfedezett po- : litikai forma, amely mellett a ■ munka gazdasági felszabadí­■ tása végbemehetett.” T enin, aki soha nem ! ^ szűnt meg küzdeni a J politikai harc elvetői ellen, " azt mondotta, hogy „a politika , a gazdaság koncentrált kife- , jezése...” és_szüntelenül arra emlékeztetett, hogy a szocializ­musnak végül is a gazdaságban kell legyőznie a kapitalizmust. , Lenin nemcsak vallotta eze- . két a nézeteket, hanem a leg­első adandó alkalommal hoz­zá is fogott azok megvalósítá- ’ sához. Mindössze öt hónap telt ' el a forradalom győzelme óta, s már így értékelte a helyze­tet: „A kizsákmányolok ellen- i állása leküzdésének és elnyo­IV emcsak a szocializmust 1" építő népek közvetlen érdekei követelik ezt meg, ha­nem a világ munkásosztályá­nak, . népeinek érdekei is. A szocialista országok épitőmun- kájának a kapitalista orszá­gokban vívott osztályharcra gyakorolt hatását jól fejezte ki pártunk VIII. kongresszusán Jean Tervfe, a Belga Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja. „Harcunkat nem vívhatjuk meg egyedül. Széles körű szövetségekre van ehhez szükségünk, elsősorban a dol­gozó tömegek legszélesebb körű, aktív összetartására. Hogy ezt az összefogást minél gyorsab­ban és minél biztosabb alapo­kon valósíthassuk meg, szük­séges, hogy a szocializmus, amelyet hirdetünk, a tömegek szemében világosan és egyre inkább, mint a jobb, hatéko­nyabb, igazabb és emberibb életforma mutatkozzék meg” — mondotta. Csak fel kell ütni a marxiz­mus klasszikusainak műveit és bárki megtalálja bennük a politikai harc és a gazdasági építőmunka viszonyára vonat­kozó, ma is maradéktalanul ér­vényes tanításokat, amelyek vörös fonalként húzódnak vé­gig e müvekben. Hogy ne idézzünk távolabbi A gazdasági építőmunka a és a politikai harc egy­máshoz való viszonya egyike azoknak a kérdéseknek, ame­lyet az elhajlók, saját szájuk íze szerint magyaráznak. Jobbról, a revizionisták, úgy, hogy miközben a gazdasá­gi építőmunkából aranyborjút csinálnak, megtagadják a po­litikai harcot; úgy vélik, ha történetesen hazánkban a gazdasági építőmunka kerül napirendre, a politikai harc egyszersmind lekerül róla. Balról, a dogmatikusok vi­szont a politikai harcot féltik a gazdasági építéstől és rend­szerint nem tudják megítélni, hogy mikor melyiket kell na­pirendre tűzni és milyen mér­tékben. Pedig, ami az osztályharc eme két formájának egymás­hoz való viszonyát illeti —, mert a gazdasági építőmunka is az, mégpedig a javából — kristálytiszta a marxista állás­pont. „A hatalom megszerzé­se után a fődolog: a gazdaság szocialista fejlesztése” — hi­vatkozott éppen a napokban Leninre Hruscsov, a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán. Világos állás­pont ez, amely azt is kifejezi, a politikai harc a marxistáit számára nem öncél. Ez érthe­tő is, mert pusztán politikai harcból még nem lesz sem láb­beli, sem ruha, sem élelem, sem lakás. Márpedig a kom­munizmusnak éppen az az ér­telme, hogy a javak soha nem látott bőségét teremtse meg a földön, s ezeket a javakat bö­jtében, boldogságban élvezhes­se az emberiség. KONZULTÁCIÓ Szocialista államigazgatás — a gazdaság igazgatása Szerdán az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házának kamaratermében ünnepélyesen megnyílt a Demokratikus If­júsági Világszövetség végre­hajtó bizottságának budapesti ülésszaka. A megjelenteket — négy kontinens ifjúsági szervezetei­nek képviselőit — Mahmoud Gaafar, a DÍVSZ alelnöke üd­vözölte, máj Nádasdi József, a Magyar Ifjúság Országos Ta­nácsának elnöke, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára tolmácsolta a magyar fiatalok köszöntését és jókívánságait a végrehajtó bizottság tagjai­nak. Ezután Piero Pieralli, a DÍVSZ elnöke emelkedett szó­lásra. Többele között hangsú­lyozta, hogy a Karib-tenger térségében kirobbant válság megoldása azt bizonyítja, hogv a háború elkerülhető. A múlt év októberében lezajlott ese­mények ismét megerősítették: szükséges és lehetséges a kü­lönböző társadalmi rendszerű országok békés együttélése, az általános, teljes és ellenőrzött leszerelés. Ezt a célt, a leszereléssel együtt c«ak a tömegek folya­matos, kitartó harcával lehet elérni, egy olyan küzdelemmel, amely az imperializmus ellen iránj’ul. A nemzeti felszaba­dító mozgalmak pedig az im­perializmus gyengítésével hoz­zájárulnak a béke megőrzésé­hez is. Elmondhatjuk, hogy az elmúlt hónapokban nagymér­tékben megnőtt a demokrati­kus erők, a békeszerető em­bermilliók befolyása. Piero Pieralli a továbbiak­ban azt elemezte, hogyan nö­vekszik napjainkban a külön­böző ifjúsági mozgalmak ak­cióegysége, majd a VIII. vi­lágifjúsági találkozó tapaszta­latait foglalta össze, s a DÍVSZ tervezett megmozdulá­sáról szólott. Ezek a kezdeményezések tel­jes mértékben kifejezik a DÍVSZ politikai vonalát. Ezek egyike olyan nemzetközi ifjú­sági konferencia megrendezé­sét indítványozza, amelynek fórumán a leszerelés kérdésé­ről cserélnénk ki nézeteinket minden olyan mozgalomból, amely valamilyen formában részt vett a helsinki VIT-en. Mi e2t a konferenciát a nem­zetközi ifjúsági mozgalom egy fejlődési szakaszának tekint­jük, amely lehetővé teszi, hogy a fiatalok erőteljesebben hal­lassák hangjukat a békéért, az általános, teljes és ellenőrzött leszerelésért folytatott küzde­lemben. Fórumán bővíteni kí­vánjuk hagyományos szövetsé­geseink körét, s ki akarjuk ter­jeszteni kapcsolatainkat az if­júsági mozgalom új területei­re, így például a katolikusok­ra és egyéb keresztény szerve­zetekre, a nukleáris leszerelés pacifista mozgalmaira, a Ke­reszténydemokrata Ifjúság Nemzetközi Szövetségének újabb tagszervezeteire. Ezután ismertette a gyar­mati ifjúság napjának megün­neplésére vonatkozó javaslato­kat. Bejelentette, hogy a DÍVSZ támogatja a latin-ame­rikai ifjúság II. kongresszusát, az Algériai Nemzeti Felszaba- dítási Front ifjúsági szerveze­tével együttműködve pedig a pánafrikai szemináriumot hív­ja össze, amelyen többek kö­zött a neokolonializmus elleni küzdelem kérdéseiről tanács­koznak. Ezenkívül azt terve­zik. hogy Ázsiában tartják a DÍVSZ vezető szerveinek egyik ülését, amely nyitva állna va­lamennyi ázsiai ifjúsági szer­vezet számára. Megünneplik május 8-át, a fasiszta Német­ország kapitulációjának nap­ját. Ebből az alkalomból a vi­lág fiataljai felemelik szavu­kat a nyugatnémet militariz- mus és a Bundeswehr atom­felfegyverzése ellen, s kiállnak a két német állammal meg­kötendő békeszerződésért, az európai atommentes övezet megteremtéséért. Piero Pieralli beszámolója után a DÍVSZ végrehajtó bi­zottsága zárt ülésen folytatta munkáját. (MTI) Megnyílt a Demokratikus Ifjúsági Világszövetség végrehajtó bizottságának budapesti ülésszaka MONROVIA: Libéria fővá­rosában hivatalosan közölték, hogy összeesküvést lepleztek le, amelynek részvevői Tub- man elnököt akarták meggyil­kolni. öt személyt, közöttük a libériái nemzetőrség (hadsereg) parancsnokát letartóztatták. A libériái tájékoztatási hi­vatal közleménye szerint a nemzetőrség parancsnoka fel­hívást intézett a , tisztekhez, felszólította őket, hogy csatla­kozzanak hozzá, öljék meg az elnökpt és döntsék meg a kor­mányt. A tisztek azonban visz- szautasitották a parancsnok felhívását és hűségüket nyil­vánították Tubman elnök iránt. Megállapították, hogy az egyik katonai támaszpontról nagy mennyiségű lőszer tűnt Összeesküvést lepleztek le Libériában megvitatása során a Szovjet­unió számos lépést lett a nyu­gati hatalmak kívánságai felé. A Szovjetuniónak ezek az erő­feszítései, amelyek a nézetel­térések megszüntetését céloz­ták, az ENSZ számos tagja ré­széről megértésre találtak és határozott érdeklődést keltet­tek a nyugati hatalmaknál is. A tények egy másik sora a következő: 1. A genfi tárgyalások alatt az Egyesült Államok álláspont­jában nem következett be semmilyen számottevő válto­zás, jóllehet a szerződés alap­vető tételeit összefoglaló ame­rikai vázlat fenntartja az ösz- szes lehetőségeket a termo­nukleáris háború kirobbantá­sára a szerződés végrehajtásá­nak egész időszaka alatt és az azt követő időre is: 2. Az Egyesült Államok és szövetségesei egy lépést sem távolodtak el attól az amerikai tervezetben kifejezésre jutta­tott szándéktól, hogy az ellen­őrzés kérdéseinek kidolgozá­sával anélkül kell foglalkozni, hogy előzőleg összeegyeztetett leszerelési intézkedésekről szó lenne. Akárhogy is nézzük, a Wa­shingtonban közzétett doku­mentumok nem mondhatók kecsegtetőnek. Azok, akik jó­zanul gondolkodnak, és a té­nyeket józanul tudják érté­kelni, a közelgő genfi .tárgya­lások szempontjából e doku­mentumokat rossz előjelnek tekintik. (MTI) bizottság közelgő üléséin nem sok jóval kecsegtet a nukleá­ris kísérleti robbantások meg­tiltása kérdésének megoldása szempontjából, bár a Szovjet­unió rugalmas magatartása ré­vén nyitva áll az út a meg­egyezéshez. Ami egészében véve a lesze­relés problémáját illeti, az amerikai leszerelési és fegy­verzet ellenőrzési hivatalnak az álláspontja és ennek az ál­láspontnak a Fehér Ház által adott értelmezése csak a leg­nagyobb aggodalmat keltheti a leszerelés őszinte hívéinek tá­borában. A jelentés szerint ugyanis a szovjet javaslatok­ban az a törekvés nyilvánul meg, hogy szélesedjék a kom­munista befolyás a katonai fö­lény biztosítása útján. . Nem szükséges részletesen felidézni a Genfben lefolyt hosszú vitákat. Vitathatatla­nok viszont a következő alap­vető tények: 1. A Szovjetunió a leszere­lés problémájának megoldá­sára részletesen kidolgozott szakaszos programot terjesz­tett elő, s e program előirá­nyozza a benne foglalt konk­rét intézkedések szigorú ellen­őrzésének módozatait is; 2. A szovjet leszerelési prog­ram már a leszerelés első sza­kaszában előirányozza a nuk­leáris háború veszélyének meg­szüntetését; 3. A leszerelés első szakaszá­ra vonatkozó szovjet és ame­rikai javaslat cikkelyenként

Next

/
Thumbnails
Contents