Heves Megyei Népújság, 1963. február (14. évfolyam, 27-49. szám)
1963-02-05 / 29. szám
4 NÉPÚJSÁG 1963. február 5., krfl Figyelmeztetés Bőven van ülőhely a helyi járatú autóbuszon, mégis, az utasok nagy része állva utazik, fázósan topognak, mert a kocsi belsejében is kellemetlen hideg van. Az egyik megálló- í női, gyermekét kézen fogva, fiatal, bőrkabátos asszony száll fel az autóbuszra. A fiúcska kérleli mamáját: — Anyu, olvasd el nekem... Anyja tagoltan betűzi a befagyott ablakra körömmel karcolt mondatot: — A kocsiba fagylalttal felszállni tilos. Brrr... — 132,6 SZÁZALÉKRA teljesítette áruértékesítési tervét 1962-ben a verpeléti Dózsa- Termelőszövetkezet A tervtúlteljesítés és más egyéb állami kedvezmény után közel 300 000 forint juttatásban részesült a közös gazdaság. — SZOMBATON Pétervásá- rán, a mozihelyiségben, vasárnap Bodony községben, a kul- túrházban tartottak választási nagygyűlést. Mindkét gyűlésen megjelent és beszédet mondott V szta Gyula, Heves megye országgyűlési képviselőjelöltje. Nagy érdeklődés kísérte e két gyűlést: Pétervásárán 300-an, Bo- donyban több mint 120-an vettek részt rajta. — MASFÉLMILLIÖS pénz- forgalma volt az elmúlt esztendőben az egerszóláti termelőszövetkezetnek. A tagság szorgalmasabb munkájának volt köszönhető, hogy a gazdaság első ízben zárt mérleghiány nélkül. — Nagy sikerrel vendégszerepeit a napokban Ecséden a esányi KISZ-szervezet kultúr- együttese. A esányi KISZ-fia- talok a Mágnás Miska című, háromfelvonásos operettet adták elő. (Nagy Piroska, Ecséd.) — szAztizenhétezer holdon végezte el 1962-ben a táblásítási munkákat a Heves megyei Földmérési Felügyelőség. A munka ez évben is tovább folytatódik. — Jól sikerült szellemi vetélkedővel egybekötött teaestet rendezett Mátraderecskén a „Ságvári” üzemi és a Rákóczi Tsz KISZ-szervezet. Ezen az estén találkoztak a február 24-én először szavazó fiatalok is, akiknek rövid beszédet mondott Kis József KISZ-tit- kár, méltatva a választások jelentőségét. Ezután került sor a szellemi vetélkedőre, majd este 11-ig táncoltak-mulattak a fiatalok. (Panyik Sándor.) A televízió műsora 1963. február 5., kedd: 17.55: Hírek. 13.00: Ifjúsági Híradó. 18.15: Mi újság a Futrinka utcában? Sárgarépafőzelék. Bábjélenet (ism.) — 19.00: Falu járó kamera. 19.20: •.,100'. „India’. 19.30: Tv-hír- adó. 19.45: A tv mesekönyve. 19.50: Biciklitolvajok. Olasz film. 10 éven aluliaknak nem ajánljuk. 21.15: Amiről beszélnek. Külpolitikai műsor. 21.35: Hírek. Tv-hfradó. (ism.) (MTI) EGRI VÖRÖS CSILLAG Egyiptomi történet EGRI BRODY i Béklyók GYÖNGYÖSI PUSKIN Szóljon a dob GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Az utolsó tanú HATVANI VÖRÖS CSILLAG Hátha mégis szerelem HATVANI KOSSUTH Zsuzsanna és a fiúk HEVES A szív labirintusa petervásAra Állami Aruház Füzesabony Szórakozott professzor • aa ü s o e- *Q Egerben este 15,30 órakor: DON CARLOS {Kisfa lu dy-bérle t) Két művész kiállítása az egri színház előcsarnokában Aki ezekben a hetekben a Gárdonyi Géza Színházat azért látogatja meg, mert élményt akar sTr-rezni Schiller Don lünk a kiállítás ötletéhez és anyagához. Hisszük, hogy az egri képzőművészek gyakrabban élnek majd ezzel a> most felfedezett tárlati lehetőséggel: a művészek is, a közönség is nyernek az ilyen. találkozáson. Farkas András Carlosának feldübörgő, sorsokat és eszményeket idéző világából, az kétszeres művészi élvezetben részesül; a színház előterében, a hatalmas barokk templomajtó és a nézőteret határoló függöny között néhány paravánon függnek Kocsis Árpád és Vass Jenő grafikái, metszetei, monofypiái: a dráma előtt végignézheti a kiállítást. Huszonnyolc kisméretű alkotás állt így egybe kiállítási anyaggá. Első áttekintésre nyilvánvaló, hogy a műveket gazdag anyagból válogatták össze, mert a kiállítás javarésze illusztráció: drámák, regények, versek vonalba-álmodá- sa. Kettőjük közül Kocsis Árpád koránál fogva is konzervatívabb. Ez a megállapítás inkább látásmódját illeti. Biztos vonalakkal tör a lényeges megmutatására, akár a falu bolondját örökíti meg, akár a szószéken ágáló Savonarolát. Cyranoja inkább mosolyog, mint szarkasztikusai» gúnyolódik, József Attila-versének hangulatából (Anyám) jobban hangsúlyozza a nehéz munka ritmusát, mint az anyai szere- tetet. Általában a munka sokszor foglalkoztatja (Hídépítők, Színpad), s ha egy-egy arcot közelebbről elemez és rajzol, akkor is szinte azt keressük, KOCSIS ÁRPÁD: Fejek. (Linóleum) hogy ennek, vagy annak a portrénak a tulajdonosa va17ÁSS JENŐ: Illusztráció (Monotypia) jón milyen foglalkozást űz, hogy az arc ilyenre barázdá- ! lódott. „Ex libris”-ei szellemeNAGT LAJOS: 1963. FEBRUÁR 5., KEDD! AGOTA 80 évvel ezelőtt, 1883. február 5-én született NAGY LAJOS, a szocialista irodalom egyik jelentős képviselője. Első művel a Népszavában, majd a Nyugatban jelentek meg, legmaradandóbbat a társadalmi igazságtalanságokat feltáró elbeszéléseivel, karcolataivalj glosszáival aratta. A 30-as évelt falujának nyomorát a Kiskunhalom, A falu álarca, a főváros dekadens életét a Budapest nagykávéház — 1936. című regényeivel ábrázolta. A felszabadulás után megírta ostromemlékeit (Pincenapló) és életrajzát (A lázadó ember, A menekülő ember). így jellemzi keserűen a Horthy-ellen- forradalmi korszakban irodalmi pályafutását: „Itt-ott, másod- és harmadsorban helyet adtak nekem Is, nem üldöztek, csupán kissé féltek tőlem,_ s emiatt, az önmaguk korához inkább alkalmazkodó művészetet igazolva — lehetőieg mellőztek.” Olvasásra ajánljuk: Válogatott elbeszélések. Szépirodalmi Kiadó — 1956. Üj vendég érkezett. Népszava Kiadó — 1955. 205 évvel ezelőtt, 1758-ban e napon született IVAN PROKOF- JEV orosz szobrász, akinek Aktenon (1784) és a Harcosok című szobor-csoportjait a moszkvai Orosz Múzeumban őrzik115 évvel ezelőtt, 1848-ban e napon született JORIS KARL H U Y M A N S holland származású francia író. Magyarul Az úton és a Vatard nővérek című regényei jelentek meg. 45 évvel ezelőtt, 1918. február 5-én jelent meg a szovjet kormány deklarációja az iskolák államosításáról, illetve az egyházi fennhatóság alóli kivonásáról. Nagy Lajos Jól sikerült a Ki mit tud füzesabonyi járási döntőié Tizenhárom fiatal került tovább a megyei elődöntőbe Vasárnap délután öt órakor került sor a füzesabonyi kul- túrház nagytermében a Ki mit tud? füzesabonyi járási döntőjére. A döntőt nagy érdeklődés kísérte, már öt óra előtt zsúfolásig megtöltötte a közönség a termet, főleg fiata-” lók. A döntőben negyvenen szerepeltek, káliak, kápolnaiak, füzesabonyiak, verpeléti honvédők, poroszlóiak ... Nagy taps jutalmazta a műsor minden egyes számát, melyek összekötő szövegét Juráki Gyula, besenyőtelki pedagógus mondta el. Különösen szépen szerepelt, s a zsűri döntése is méltán jutalmazta Suha Rudolf (kápolnai) cigánydalait, Gál Sándor (káli) és Magyar Klára (káli) szavalatát, a káli táncegyüttes műsorszámát és Horváth Gábor (füzesabonyi) zongorajátékát, a KI mit tud-műsor legjobban sikerült darabjait. A több mint négyórás műsor közönsége nem mindenben értett egyet a zsűri döntésével, így valószínűleg soron kívüli meghívást kapnak a megyei elődöntőbe a zsűri által elmarasztalt verpeléti tánczenekar tagjaj. Petőfibányai hírek — fiatalokról Élénkébbé tették a szervezeti életet a bányatelepi Il-es számú KISZ-szervezetnél azzal, ' hogy KISZ-csoportokat hoztak létre. Ezek segítségévéi fegyelmezettebben, gyorsabban tudják mozgósítani a fiatalokat, s a vezetőség eredményesebben tudja ellátni munkáját. ★ Mindenki teljesítette az Ifjúság a szocializmusért mozgalom követelményeit a bányatelepi KISZ-szervezetnél. A fiatalok 1600 óra társadalmi munkát végeztek, de úgy tervezik, hogy az idén még ezt is túlszárnyalják, s legalább kétezer óra közhasznú munkával segítik a bányatelep szépítését. S hogy sikerrel teljesüljön vállalásuk, a KISZ-en kívüli fiatalokat is megnyerik az ügy számára. Zahorecz Gyula leveléből. sek. Rajzai mintha egy olyan ember munkái lennének, akinek a képzeletét az évek nem engedték volna szabadon szárnyalni. Más egyéniség Vass Jenő, Nem társa ellentéteként állapítjuk meg róla, de nyilvánvaló az érzelmi fűtöttség és a drámai sűrítés ezeken az apró, de jól átgondolt rajzain is. Könyvből, olvasás közben keletkezett élményeket vet szénnel és más módszerekkel rajzpapírra, de úgy, hogy közben a kor hangulatát is közvetíti. O’Neill Amerikai Elektrájának két fejét, a lányét és a férfiét egymás mellé állítva idézzük emlékünkbe, a két arc vonalai ismerőseinkké válnak. Radnó- ti-illusztrációiban (Töredék, Erőltetett. menet) az idegi izzás felső fokát keresi kifejezni, a Sarkadi Imre írására készült „képi magyarázatokban” (Oszlopos Simeon, A gyáva) azt a bonyolult világot feltárni, ami annyi ellentmondást rejt Sarkadi Imre értékes életművében. Valamennyi . kiállított munkája egy-egy jellem, egy-egy élmény szenvedéllyel és érzelmi telítettséggel, pózmentesen felvázolt mása. Az az érzésünk, mintha a fiatal Vass Jenő az alkotás izgalmas és kötelező sakkpartiját az élmény kezdetétől az utolsó vonalig többször és elemzően járja végig, s innen ered apró rajzainak nyugalmat árasztó és mégis friss hatása. Mindkét művésznek grattiláGazdag ember panaszkodik Nyolcvan évvel ezelőtt született Nagy Lajos, novella- és regényíró. Itt közölt karcolatát 1929- ben irta. Találkoztam a gazdag emberrel, amint éppen egy második autót vett magának, s annak az árát számolta le úgynevezett ropogós ezresekben. Beszélgetni kezdtünk. A mai nehéz viszonyokról. — Az embereknek nincs bőr a pofájukon! — folytatta a gazdag ember, amit megkezdett. — Már csak zárt autóban lehet az utcán járni. Kávéházba meg klubba már nem is lehet menni. Szörnyű állapotok. A múltkor a kávéházban kré- mes kúpot rendeltem, hát amint eszem, odaáll az asztalomhoz egy csendéletfestő, és azt mondja: „Igazgató úr, fizessen nekem is egy olyant!” Engedelmet kérek, ez mégiscsak abszurdum. Mert, ha az illető művész úr bocsánatot kér és azt mondja, hogy éhes, és nincs pénze, hát adhatok neki egy vagy két pengőt, menjen és vacsorázzék meg szerényen. De hogy én krémes kúpot fizessek neki? Vagy egy másik eset. ' Bemegyek a kávéházba, amelynek elöl van egy ruhatár terme. Még csak a ruhatárban vagyok és elém ugrik Hunyek úr, hogy „igazgató úr, kölcsönözzön nekem öt pengőt!” Annyira meglepett, hogy nem volt időm védekezni, adtam neki öt pengőt, amire ő, Hunyek űr, azt mondja a ruhásnak: „Menjen ki, 'és fizesse ki ezzel a pénzzel a taxit!” De már engedelmet kérek, akinek nincs pénze, az járjon gyalog! Én csak nem fizethetem a más autózását?... Nem mondom, nekem még van pár garasom, és egy darabig még bírom, de én sem bírom soká. *- Tökéletesen igaza van! — mondtam a gazdag embernek. Ő folytatta: — Hihetetlen dolgok történnek, kérem. Senkiházy előttem röhögve mondja a főpincérnek: „A doktor úr fizeti a kávém, ő az én titkárom.” Hogy mondhatja nekem egy ilyen senkiházi, hogy: ' doktor, — amikor nem is vagyok doktor! A múltkor egy tanár könyörög, hogy ezt a ruhát, már amit rajtam lát, amit „úgysem tetszik már sokáig hordani”, hogy ezt én adjam neki. Felesége és három gyermeke van. Az igaz, hogy olyan rongyos volt ez az ember, mint egy útonálló, de hát erre a ruhára van már aspiráns, kérem. Az egyik házamban a házmesternek a fia, aki derék munkásember. Nagyon sajnálom, nem tehetem — mondtam... Vagy más eset Valaki, akivel mindössze kétszer-háromszor beszéltem, levelet küldött a lakásomra, azt írta, hogy hirtelen meg van szorulva, a legköze- kül vicceket mond el, és hogy lebbi találkozásunkig küldjék mit csinál ez a primadonrui, neki ötven pengőt. Az ember meg az a bankár, meg a színigazgató — és a végén társaságpénzt kér. Hogy az neki jár! — mondja. — „Kedves igazgató úr, — mondja —, ön, úgy látszik, nem ismeri itt a zörgést!” — Istenem, megszakad a szívem — sajnálkoztam a gazdag emberen. — Kérem, manapság az emberekből kihalt minden szeméremérzés. Nem mondom, hogy szegények, hiszen csakugyan nehéz idők járnak, de hát az emberek bámulatosan szemtelenek és követelők. Nem lehet kibírni, kérem, higyje el. A rendes ember már nem is mu- tatkozhatik nyilvánosan. Páncélterembe bezárkózva kellene tartózkodnia ... Hová jutunk, ha ez a züllés még tovább tart? Van egy bútorgyáram is, kérem. Ott meg béremelést kérnek a munkások. Mert nem tudnak megélni. De hát pont belőlem akarnak megélni? Én tartsak el annyi meg annyi embert? — Rettentő szemérmetlenség! — kiáltottam. — Az iskolában van a hiba. Jobb modorra kell tanítani az embereket. Legyenek finomabbak. Lett lakásában sincs biztonságban! — Nincs, nincs — hagytam rá a gazdag emberre. — Bár, csodálatos, engem ilyen kérésekkel nem zavarnak. Inkább csak adóintést hoznak naponta kétszer. — És Pöfeteg úr, kérem, a költő! Amint megpillant a klubban, rögtön köszön. Nem tudom elég gyorsan elkapni a tekintetemet, már jön és mosolyogva kérdezi: „Hogy tetszik lenni, kedves igazgató úr?” Legalább ne kerítene olyan nagy feneket a dolognak. Mire jó az a „hogy tetszik lenni?” Mondja meg egyenesen, hogy mennyire van szüksége __ Suhaj úr már ötödsz ör jön hozzám, és holnapig kölcsön kér két pengőt. Még egyszer sem adta meg, de mindig „kölcsön” kér, Hát ezt ő kölcsönnek tartja? Hát kölcsön az, amit valaki nem ad meg, de nem is akar megadni? ... Kékes úr éppen a múlt héten vágott meg úgy, hogy azzal kezdte: „Akkor lesz harminc!” Ez tudniillik humor. Azt jelenti, hogy már kétszer kért tíz-tíz pengőt, s ha most is adok neki tízet, akkor lesz gyenek belátással. Legyenek harminc tartozása... Végvárityegy kissé kilfíeletesebbek a sze- a színész, odaül az asztalom- gény gazdag emberekkel szemhoz a klubban, kérdezés nél- ben.
