Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-20 / 16. szám

4 nerc j$Af> 1983. január 20., vasárnap Az autóbusz és a csinos nő A rettentő fagyban kissé lus- tálkodnak az autóbuszok, kö­rülbelül ezzel egyenes arány­ban dermednek jéggé a vára­kozó utasok, találgatják, meny­nyi késése lehet a járműnek, miközben szorgalmasan döngö­lik talpukkal a csikorgó havat, Egyébként is ritka errefelé a járat, jut idő találgatásrar sőt, kollektív munkával hasonlatot is szerkesztenek az utasok. Milyen is az autóbusz? Az utasok szerint, olyan, mint a csinos nő, ritkán jön, sokat kell várakozni rá, nem biztos, hogy felvesz, de ha kö­zel kerülsz hozzá: már nyitha­tod is a pénztárcád, — ke. — — PÉNTEKEN tartották idei első tanácskozásokat a Külszíni Szénbányászati Vál­lalat ecscdi üzemének szo­cialista brigádjai. Derék helytállásról és értékes kez­deményezésekről tettek ta­il óságot az ecsédi bányász- brigádok. — TEGNAP délelőtt Füzes­abonyban ülést tartott a Haza­fias Népfront füzesabonyi já­rási elnöksége. Az elnökség megvizsgálta a járási tanácsta­gokat jelölő választókerületek jelölő gyűléseiről eddig beér­kezett jegyzőkönyveket. Az el­nökség megállapította, hogy a jegyzőkönyvek mindenben megfelelnek a törvényes ren­deleteknek és jogszabályok­nak, és ezért a tegnapi napon 17 — a jelölő gyűléseken ta­nácstagnak jelölt — dolgozót, a Hazafias Népfront hivatalos jelöltjeként elfogadott, és be­jelentette őket az illetékes vá­lasztókerületi bizottságoknak, amelyek gondoskodnak arról, hogy a jelöltek nevei felkerül­jenek a szavazólapokra (Fá- zold.) — JANUÄR 21-ÉN, dél­előtt 9 órai kezdettel a heve­si Ű.j Barázda Tsz és a zagy­vaszántói Aranykalász Tsz tagsága rendez zárszámadási közgyűlést. Zagyvaszántón a közgyűlést a községi kultúr- otthonban rendezik meg. BEMUTATÓ ELŐTT: A mának játsszuk Schiller Don Carlos-át — nyilatkoznak a színészek és a rendező A televízió műsora Január 20-án, vasárnap: 9.40: Hétmérföldes kamera. Üttörőhíradó. 9.55.: Űrhajós vetélkedő. Az Intervízió mű­sora Varsóból. 11.00: Mara­dandóbb, mint a kölni.., Tv- jelenet gyerekeknek. 11.30: Arcképek és találkozások. Lá­togatás Gádor István kerámi- lcus-művésznél. 17.50: A Ma­gyar Hirdető műsora. 18.00: Afrika, Afrika! Nigex\ 18.30: Teli Vilmos. Angol ifjúsági filmsorozat. 3. A kis kényszer- munkások. 19.00: Esti beszél­getés. Fábián Gyula jegyzete. 19.10.: Telesport. 19.30: Tv- híradó. 19.50: A tv meseköny­ve. 19.55: Átkozottak. Magya­rul beszélő francia film, (11 éven aluliaknak nem ajánl­juk.) 21.20 Üdvözlet Romániá­ból. Zenés kisfilm. 21.40: Hí­rek. Január 21-cn, hétfőn 19.25: Hírek. 19.30: Debussy- est. Zenekari hangverseny közvetítése a Zeneakadémiá­ról. A közvetítés szünetében: zene. Magyar kisfilm. 21.20: hírek. (MTI) Idő járásjelentés Várható időjárás vasárnap estig: élénk keleti szél. Hideg, túlnyomórészben felhős idő. Több helyen, főként délen és nyugaton havazások, hófúvá­sok. Várható legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általá­ban tíz-ti zenöt, északkeleten mínusz 15—20, legmagasabb nappali hőmérséklet holnap mínusz 5—10 fok között. (MTI) ESTÉNKÉNT még a nagyér- , demű közönség Kálmán Imre fülbemászó muzsikáját hall­gatja, s nagy tapssal jutalmaz­za A bajadér jeleneteit, sze­replőit, de a nappali órákban az üresen ásító széksorok előtt már érlelődik, születik az új előadás, az új premier. A színpadról most hiányoz­nak a klasszikus drámák meg­szokott emelvényei, nehézve­retű díszletei, sík területen né- j hány furcsa, vasoszlop-féle jel- I zi a szinte megmerevedett spa­nyol udvart, ahol Schiller drámája, a Don Carlos játszó­dik. Az ügyelő hangja csendet I parancsol, kezdődik a próba. ; A szereplők még kosztüm nél- | leül lépnek színpadra, kigyúl- j nak a sokszínű reflektorok, s a I forgóra állított színpadon fel­hangjának Schiller csengő verssorai. A levegő mintha meg- íorrósodna, felizzjk a szenve­dély, a színészek átveszik, élik a dráma történetét, han­gulatát. A rendező a nézőtér sötétjéből figyeli, irányítja a próbát, magyaráz, újra- és új- ra.jjjtsszat egy jelenetet, ismé­teltet verssorokat, ki tudja már hányadszor a hosszú, de izgalmas próbák alatt. A színész ugyan elfárad, mégis nagy lelkesedéssel be­szél szerepéről. Ezt a színészi jó tulajdonságot használtam ki néhány percre, s á próba szü­netében beszélgettünk — ter­mészetesen színházról, szere­pekről. A Bicskey—Fogarassy házas­pár rendszerint együtt játszik a színpadon, így volt ez a veszprémi Petőfi Színháznál is, ahol Bicskey Károly A háború és béke Bolkonszkij herceg szerepét játszotta legutóbb, Fogarassy Mária pedig ugyan­csak a nagy sikerű dráma nar­rátor szerepéből lépett át IX. Fülöp udvarába, hogy Eboli hercegnő szerepében ... ERRŐL TALÄN szóljon in­kább ő maga: — Nagyon érdekes és izgal­mas feladat számomra Schil­ler Don Carlosában játszani. Eboli hercegnő bonyolult, ösz- szetett szerep, nem kimondot­tan intrikus, bajkeverő, szen­vedélyes spanyol lány inkább, aki szereti Carlos-t, s ez a tu­lajdonképpeni indítéka bosszú­jának. Hadd mondjam még el, nem ismeretlen számomra az egri közönség, hiszen néhány évvel ezelőtt három hétig vendég­szerepeltem a Gárdonyi Géza Színházban, a nagy sikert ara­tott Váljunk el című francia zenés vígjátékban. Most egy másik oldalamról szeretnék bemutatkozni az egri közönség­nek. Remélem, sikerül, s e rö­vid néhány mondatot még megtoldom azzal, hogy Foga­rassy Mária 1962-ben Jászai- díjat kapott, s itt, Egerben még egy nagyszerű szerep vár­ja Csehov drámájában, Veszp­rémben pedig T. Williams Vágy villamosa-ban játssza majd a női főszerepet. Mit mond a zsarnok II. Fü­löp, illetve a művész — Bics­key Károly Jászai-díjas, — aki megformálja ezt a nehéz szere­pet. — Színészi pályafutásom ideje alatt most harmadszor játszom a Don Carlos-ban. Még főiskolás koromban ala­kítottam egy kis epizódszere­pet, 1959-ben Álba herceget Serben este 10 órakor: A BAJADÉR fBérletsziinet) EGRI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: Pinocchio EGRI BÉKE 20—21-én: Hófehérke és a 7 törpe GYÖNGYÖSI PUSKIN 20—2i-én: Az aranyembet GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 20- án: Visszavárlak 21- én: Eszmélés ! HATVANI VÖRÖS CSILLAG 20—21-én: Ferrara hosszú éjszakája HATVANI KOSSUTH 20-án: Fagyosszentek HEVES 20- án: Az édes élet 21- én: Útközben (H. rész) pétervAsAra 20-án: Utazás a léggömbön FÜZESABONY 20- án: Királyi gyermekek 21- én: Pedro a Sí outiba megy játszottam, s most itt állok, életein egyik nagy szerepe előtt, amelyet jelentőségében csupán az 1660-ban játszott Othello címszerepéhez tudok hasonlítani. Érdekes, sokrétű, izgalmas feladat, II. Fülöp ala­kítása. Egy kegyetlen zsarnok vergődését kell bemutatnom a hatalom, a feleség, a gyermek között. Választania kell, s ez megingatja hatalmát, minden összeomlik .., Ábrázolni aka­rom a félelmetes király emberi tulajdonságait is. Igazi nagy szerep... Egy jó Csehov-szerep is vár még rám ebben az évadban, s ami a továbbiakat illeti, na­gyon szeretnék játszani felesé­gemmel együtt az új színház megnyitó előadásán is. ERZSÉBET szerepében Olsavszky Éva, a győri Kisfa­ludy Színház Jászai-díjas mű­vésznője mutatkozik be az eg­ri közönségnek. —■ A Szent Johannától az Olimpiáig, sok-sok szerepet játszottam. Alakítottam már a Don Carlos királynőjét is. 1959-ben Győrött egy egészen más, konzervatív felfogásban játszottuk Schiller drámáját, s ezért is nagyon nehéz és izgal­mas feladat számomra ez a sze­rep. Mit akar eljátszani Erzsébet szerepében? — Elsősorban azt az asz- szonyt, aki nem a szerelméhez, hanem egy törvényhez megy férjhez, de ugyanakkor azt is, hogy Erzsébet méltó társa lesz az újért lelkesedő, harcoló Po- sa márkinak. A szereposztás bátorságát dicséri: a címszerepet, Don Carlost, a fiatal Huszár László alakítja. —• Igazán nem panaszkodha- tom. Az elmúlt évben végez­tem a főiskolát, ez az első színházi évadom. Kezdtem a Salacrou-drámában egy iő eoi- zódszerepoel. maid Gabit ala­kítottam Gáspár Margit: Ham­letnak nincs igaza című drá­májában, s most itt ez a cso­dálatos szeren, (őszintén meg­mondva. kétkedéssel, csodálko­zással fneedtam ezt a felada­tot, sőt, féltem is tőle. Rak gyötrődést, okozott, veit idő, amikor téliesen elakadtam, de a rendező és a kollégák türel­mesek voltak, nagyon sokat se­gítették. Most már bízom ben­ne. sikerülni fog. S most a rendezőé, Horváth Jenőé a szó: A DON CARLOS az egyete­mes drámairodalom legna­gyobb világnézeti drámája. Mert tűi a családi és szerelmi konfliktusokon, túl azon, hogy a darab története a XVI. szá­zad Spanyolországában játszó­dik, Schiller u maga XVIXI. századának politikai szenvedé­lyeit tárta fel benne: a telvi- lágosulás nagyszerű századá­nak eszmevilágát ültette át Fosába és Carlosba. A drámá­ban ott dübörög a diadalmas francia forradalom. S annak ellenére, hogy a halál végig­száguld az életen: szerelmek és barátságok hullnak szét, s annak ellenére, hogy épp a legnemesebbek vesznek el, az egész dráma ezt kiáltja: a szü­lető új győzedelmeskedik az elhaló réginj Ezért játsszuk el Schiller drámáját, S mivel a mának játsszuk, úgy gondoltuk, iiogy lemon­dunk minden naturalista kor- hűségre való törekvésről, nap­jaink intellektuális közízlése nem tűri a dagályosságot, a konvencionális teatralitást, az elavult „romantikus” dikciót, s a színpadra vitel egyéb mu­zeális kellékeit. A rendezés, a színészek és a tervezők arra törekedtek, hogy megteremt­sék az intellektualitásnak és az érzelemgazdagságnak a szintézisét, s puritán színpa­don, a végsőkig leegyszerűsí­tett kosztümben játsszuk el a drámát, hogy a schillert szó zenéje és a gondolatok értelme, a szenvedélyek tüze érvénye­sülhessen. Schillert játszunk a színpadon, de a mának játsz- szuk. Remélem, megnyeri majd az egri közönség tetszését. A DON CARLQS többi sze­repeiben Fonyó István, Pálffy György, Lengyel János, Dari- day Róbert, Paláncz Ferenc, Szilágyi István, Herédy Gyula, Csapó János, Lenkey Edit, Olasz Erzsébet, Lőrinczy Éva, Kopetty Lia és Kovács Imre játszik. A díszleteket Rajkai György, a budapesti Jókai Színház művésze, a jelmezeket Wieber Marianne tervezte. Bemutató Egerben: január 25-én. A budapesti Magyar Színházban március 4-én. (márkusz) 1963. JANUAR 20., VASÁRNAP: FABIAN, SEBESTYÉN 110 évvel ezelőtt,' 1823. január 2i-én született madACH IMRE költő. Első, lírai versei 1840-ben Lantvirágoic címmel jelentek meg. Hat fiatalkori drámája - közül a legsikerültebb a Férfi és nő című, amelyből mór klceendül későbbi nagy müvének alapeszméje: „A íérfi nagy nő nélkül Is.” A sza­badságharc alatt súlyos betegség sújtotta', utána bebörtönözték, fe­lesége elvált tőle. 1859-ben Irt Ci­vilizátor című vígjátékéval a Bach- rendszert gúnyolta ki. A 15 «sün­ből álló, jambusokban irt Az em­ber tragédiája című műve 1861-ben Arany János gondozásában jelent meg. Benne a haladó közép- nemes értelmiség világszemlélete tükröződik, a maga ellentmon­dásaival. Madách eszményi Embere jobb lét után vágyik, de a forradalmakban nem látja meg a kiutat. A TRAGÉDIÁT filozófiai mélységei, a belőle kicsendülő dialektikus történelmi felfogás, s a gazdag nyelvezet nemcsak irodalmunk legmaradandóbb, hanem a világirodalomban Is a magyar kultúra legreprezentatívabb alko­tásává teszik. Madách művét 1961-ig 13 nyelvre fordították le. 90 évvel ezelőtt, 1873. január 20-án született JOHANNES VIL- HELIVI JENSEN dán költő és író, akt regényciklusával az északi ember kultúrfejlődésének eposzát írta meg a kezdettől a 15. szá­zadig. Ebből a jégkorszak emberét ábrázoló GLECCSER cimú kö­tél magyarul is megjelent. 1841-ben Nobel-díjjal tüntették ki. MADÁCH IMRE FILM: Eszméié# A gyöngyösi Szabadság Filmszínház január 21—22-én mutatja be Vszevolod Voronyin új szovjet filmjét, az Eszmélést. A film két hősét, az egymásért és a boldog­ságért küzdő Okszanát és Vaszilijt Mager és Bortnyik alakítja. FELHÍVÁS Értesítjük a kedves szülőket, hogy 1963. január hó 21. és 22-én, délelőtt 9—12-ig, dél­után 4—6-ig, Egerben, a váro­si tanács vb egészségügyi osz­tályán gyermekbénulás elleni védőoltást végzünk. Oltásban részesülnek az 1959. október 1-től 1962. szeptember hó 30, között született gyermekek. Kérjük, hogy az oltásra kije­lölt időpontban gyermekével feltétlenül jelenjen meg, s hozzon magával kanalat, mert az oltóanyagot teában adjuk be. Jzolnoki István : A szokottnál későbben és pihentebben ébredt. A fiúkra gondolt, akik szinte dédelgetik. De mit kezdjen velük. Ked­vesek, ügyesek, s talán szerelmesek is, de még egyiknek sincs egzisztenciája. A konyhából kávészag szivárgott be. Mami motoszkál ott, alig hallható zajjal. Kuncogni kezdett. A tegnapi rande­vú jutott eszébe. Hogy dühöngött az a jogász. A kis ostoba. Jó játék, szórakoztató időtöltés volt végignézni idétlen ver­gődését, türelmetlenkedését. — Ügy kell neki — mosolygott a tükörből visszanevető képmására —, hadd tudja meg, olyan nővel van dolga, aki nem akárki. A nevetésre Mama nyitott a szobába: — Felkeltél, gyönyörűm? A nyakába ugrott. — Mama, szeretsz? — Persze, kislányom. — Nagyon? — Tudod, hogy rajtad kívül senkim sincs ... — S ha beteg lennék? Mama szempillája megrebbent. — Igyekeznék segíteni rajtad, magamra venném a ba­jaidat. — Ha meghalnék... sírnál? Az asszony nem bírta tovább. Kis madárarcán egy könnycsepp gördült végig. — Pedig egyszer úgyis meghalok — folytatta Baba már a kávé mellett, rá sem hederítve anyja szaporodó könnyeire. Az órára nézett, izgatottan ugrott fel, rúzst, púdert do­bott a táskájába. Gyorsan, gyakorlottan körülnézett, a kony­haszekrény szélén pénzt látott. — Mama, elviszem... — Ne, kislányom, kell a piacra — tiltakozott szipogva az asszony. Indulatosan dobta vissza, köszönés nélkül kiszaladt. Már a lépcsőházban járt, amikor Mama utánaszólt.-távadós — Mégiscsak vidd el, kislányom —- nyújtotta a pénzt — majd csak lesz valahogy. Mosolyogva fordult vissza. Csókot dobott Mamának, ko­pogott lefelé a lépcsőn. Elégedetten gyűrögette a kezében a pénzt, gondolatai pedig másfelé kalandoztak. — Ni, a tanársegéd úr — mondta félhangosan, visszakö- szönés után, s megint nevethetnékje támadt. — Esküszöm, félévkor jobban drukkolt, mint én és elfordította a fejét Ezen egy kicsit még most is bosszankodott, mert nem szerette, ha a férfiak elfordítják a fejüket Ügy szerette, ha szúrósan visszaadják kíváncsiskodó pillantásait, hogy olvas­son. Kitalálhassa, mennyire vetkőztették le... A délelőtti előadáson három levelet kapott. Kíváncsian olvasta a hevenyészett, randevúra hívó sorokat, s mutatta a lányoknak. — Megvesznek értem — állapította meg kéjes elégedett­séggel. Ebédre hazaszaladt. — Mama — nézett fel a tányérjáról — bál lesz nálunk. Ruha kellene. — Most vettünk, Bogár... — Abban nem mehetek, mindenki sötétben lesz. — Honnan vegyünk? — Alakítsuk át a tiédet. — A feketét, az ünneplőmet? — vált szinte könyörgővé Mama kérdése. — Utána visszaalakítjuk, nem teszem tönkre azon az egy estén. Mama belenyugodott, hogy az ünneplőből kisestélyi lesz, abba is, hogy a nyugdíjból cipőt vesz. — Szép leszel, Bogárkám — simogatta a fejét. Mindenki téged néz majd. Elégedetten nevetett. — Így is folyton rajtam legeltetik a szemüket. Belelendült a fecsegésbe. Nem állhatta, hogy el ne me­sélje esetét a tanársegéddel. Mama aggódva figyelte szavai« — Tanuljál, kislányom...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents