Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-20 / 16. szám
IMS. január 29., vasárnap NEPÜJSÄG 3 (Folytatás az 1. oldalról) 1962-ben üzembe helyezett „Barátság” olajvezeték és a „Béke” villamosenergia-távvezeték újabb szakasza. Elkészült az új Oroszlányi Hőerőmű első 50 megawatt teljesítményű gépegysége. Az Özdon épített két új Martin-kemence az ország acéltermelő kapacitását évi 160 000 tonnával növelte. Megkezdte termelését a Salgótarjáni Acélárugyár korszerűsített hideghengerműve. A magyar alumíniumfeldolgo- zó ipar bővítésére 1962-ben üzembe helyezték a Székesfehérvári Könnyűfémmű présművét és a Kőbányai Könnyűfémmű alumíniumfólia üzemét. Az év folyamán több új létesítménnyel fejlesztették a könnyű- és az élelmiszeripart is: befejeződött pl. a könnyűipar egyik legnagyobb beruházása, a Dunaújvárosi Szalroa- cellulózegyár. Bővült az egészségügyi és a kulturális hálpzat is. Űj tbc- gondozóintézet épült Budapesten, új rendelőintézet Ede- lényen. Számos új bölcsőde, óvoda és napközi otthon épült. Általános iskola épült Budapest több kerületében, Miskolcon, Győrött, Szombathelyen, Cegléden, Kisterenyén, stb. Középiskola épült Nyíregyházán, Ajkán, Zalaszent- gróton, stb. Élelmiszeripari ta- nulóotthon épült Budapesten a tizennegyedik kerületben, szlovák diákotthon Békéscsabán, kollégiumot építettek Debrecenben az egyetemi hallgatók, Esztergomban a szén- bányászati technikum tanulói számára. 1962-ben az állami építőipari termelés körülbelül 11 százalékkal emelkedett 1961-hez képest. Az év folyámán az állami építőiparban dolgozók száma körülbelül 3 százalékkal haladta meg az 1961. évi szintet; a termelés növekedésének túlnyomó része a termelékenység növekedéséből adódott. Az év folyamán az állami építőipar túlteljesítette 1962. évi lakásépítési tervét és 5 százalékkal több lakást épített, mint 1961-ben. A beruházások műszaki, gazdasági előkészítése, a tervező intézetek munkájának tervszerűsége 1962-ben sem volt kielégítő. A beruházásök- építkezések megvalósítási ideje valamivel csökkent ugyan, de még mindig jóyal hosszabb a műszakilag indokoltnál. Több esetben hátráltatta a beruházások üzembe helyezését a gépi és technológiai berendezések szállításának elmaradása. A lakosság jövedelmei és vásárlásai 1962-ben a lakosság pénzbevétele (a munkabérek, a pénzben kifizetett munkaegységrészesedés, a nyugdíj, a táppénz, a családi pótlék, a nyereségrészesedés, az államkölcsön visszafizetés és valamennyi egyéb pénzbevétel) 4,2 százalékkal haladta meg az 1961. évit. A pénzbevételek növekedésében szerepet játszott a munkabérből élők számának növekedése, továbbá az is, hogy a parasztság jövedelmeinek nagyobb része volt pénzbeli jövedelem, a természetbeni jövedelmei csökkentek. A pénzjövedelmek növekedése mellett — a kedvezőtlen mezőgazdasági terméssel és az idény eltolódásával összefüggésben a zöldség- és a gyümölcsárak mind az üzletekben, mind a piacokon az év nagy részében magasabbak voltak, mint 1961-ben. Ez az áremelkedés 1862-ben az összes élelmiszerek árszínvonalát mintegy 2 százalékkal megnövelte. A déli gyümölcsök, a kávé és a csokoládé árának 1961. december 10-én elrendelt csökkentése, valamint a sör és a cigaretta árának növelése, 1962- ben összességében kiegyenlítette egymást. Előzetes számítások szerint a munkás és alkalmazott keresők reálbére 1962-ben átlagosan 1 százalékkal, az egy fő- Te jutó reáljövedelem 2 száza (Qszrkh&ek „Ministráns-gyerek” — mondta róla De Gaulle. Vajon ki lehet? „Cserkészfiú”, jelentette ki lenéző hangsúllyal 73 év és 190 centiméter fölényes magasságából a francia elnök. Mind a két kifejezést Kennedyvel kapcsolatban használta. Igen: az amerikai elnökről mondta. Nincsenek a legjobb viszonyban, főképpen a tábornok haragszik. Röviden szólva azért mérges, mert az Egyesült Államok nem hajlandó Franciaországot maga mellé emelni egyenrangú világhatalomként. A helyzet valóban így áll, de akkor nem értjük, miért nevezi De Gaulle cserkésznek Kennedy!, hiszen a „cserkész, ahol tud, segít”, az amerikai elnök pedig — nem segít Franciaországnak abban, hogy gyorsan megkapja az összes atomtitkokat. S a másik díszítő jelző sem indokolt. A ministráns-gyerek feladata, hogy lengesse a templomi füstölőt, Kennedy viszont — nem akarja körül- tömjénezni a tábornok-elnök nemzet- és Európa-mentő alakját. Az Egyesült Államok egymaga akar vezényelni a nyugati cserkésztáborban, és partnereinek hatalmi ábrándjait és önállósodási ü- cánkolásait látva egyetlen cserkésztörvényt tart csak be: légy résen. T. L lékkai haladta meg az 1961, évi szintet, ami valamivel kevesebb, mint amennyivel a terv számolt. A parasztság fogyasztásának reálértéke — előzetes számítások szerint — az előző évi szinten maradt. A kiskereskedelmi forgalom 1962-ben — folyóárakon számítva — 4,8 százalékkal volt nagyobb az 1961. évinél. A forgalom növekedése egészében véve megfelelt a tervben előirányzottnak: a tervezettnél nagyobb volt az élelmiszer- forgalom és kisebb a ruházati forgalom. Az élelmiszerforgalom — összehasonlítható árakon számítva — kb. 4 százalékkal haladta meg az 1961. évit. 1982- ben pl. húsból kb 8 százalék- kál, baromfiból több mint 30 százalékkal, tejből 7 százalékkal többet adott el a kereskedelem, mint 1961-ben. 1962ben a kávé és a déligyümöl- csők forgalma másfélszerese, a csokoládéforgalom több mint háromszorosa volt az 1961. évinek. A kiskereskedelem 1962-ben mintegy 15 százalékkal több tartós fogyasztási cikket (bútort, járművet, háztartási gépet, televíziót, stb.) adott el, mint 1961-ben. Ruházati cikkekből ugyanakkor a lakosság vásárlása nem érte el az 1961. évit. Az év folyamán a lakosság takarékbetétállománya kb 2,1 milliárd forinttal növekedett és 1962 végén elérte a 8,8 mil- liárdot. A lakosság egéssségügyi és kulturális ellátottsága A társadalombiztosítás és az egészségügyi hálózat 1962-ben tovább bővült. Az év folyamán a társadalombiztosításba bevontak száma 200 000-rel emelkedett és ennek nyomán a társadalombiztosítás a lakosság több mint 95 százalékára terjedt ki. Á nyugdíjasok és járadékosok száma egy év alatt 100 ezerrel emelkedett: az év végén több, mint 950 000-en részesültek nyugdíjban, illetve járadékban. A kórházi ágyai-: száma ezer- ötszázzal, az orvosok száma több mint hatszázzal nőtt. A csecsemők és gyermekek szakorvosi ellátása érdekében folytatódott a gyermekorvosi körzetek kialakítása: számuk az év folyamán 125-tel (40 százalékkal) nőtt. Az egészségügyi helyzetet kedvezőtlenül befolyásolta az év eleji influenzajárvány, melynek során a lakosságnak kb. egynegyede megbetegedett. A bejelentett szövődményes influenza megbetegedések száma 1962. évben az 1961. évinek több, mint ötszöröse volt. A járványnak hatása volt a hiányzásokra és a halandóságra is. 1962-ben tovább fejlődött az oktatás és a lakosság kulturális ellátottsága is. Az 1961— 62- es tanévben az általános iskola 8. osztályát több, mint 140 000-en végezték el, a középiskolákban közel 47 000-en tettek érettségi vizsgát Az 1962— 63- as tanévben az ország lakosságának egyötöde, mintegy 2 \ millió fő részesül rendszeres oktatásban. A ’középiskolák nappali, esti és levelező tagozatain tanulók száma az idei tanévben meghaladja a 330 ezret, csaknem egyötödéve} magasabb, mint az előző tanévben volt. Számos új típusú — az 1962—63. tanévben induló — felsőoktatási intézménnyel (főiskolával) bővült az oktatási hálózat. A felsőoktatási intézmények hallgatóinak száma 67 300 fő, 14 000-rel, 26 százalékkal több, mint az elmúlt tanévben volt, ezen belül a nappali tagozatokra 5700-zal többen járnak. Szakmunkás tanulóképzésben 1962—63-ban 144 000-en vesznek részt. 1962-ben a kiadott művek száma meghaladta a 22 000-et, példányszámuk a 63 milliót. Az év folyamán 3500 új könyv jelent meg. A televízió-előfizetők száma az elmúlt évben 118 000- rel (58 százalékkal) emelkedett és elérte a 324 000-et Emellett növekedett a rádió-előfizetők száma is. 1962-ben 467 000 külföldi érkezett hazánkba, 39 százalékkal több, mint az előző évben. Külföldre 455 000 magyar állampolgár utazott, 22 százalékkal több, mint 1961-ben. A szakszervezeti üdültetésben részt vevők száma (185 000 felnőtt és 37 000 gyermek) az előző évhez képest 12 százalékkal nőtt. Budapest, 1963. január hó 20. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL (MTI) Szenet, szenet... így tudtam meg, hogy tanácstagnak jelölték, s hogy sok társadalmi munkát végez. De hadd beszéljen magáról maga: — Felnémeten születtem 1922-ben. Anyám meghalt, nem is nagyon emlékszem rá, apám nevelt 8 .éves koromtól. Aztán 17 éves koromban férjhez mentem. Hogy közben mi történt velem? Hogyan éltem? Nem szívesen emlékszem rá. Nehezen. Nem sokba néztek bennünket. De akkor még nem tudtam, hogy másként is lehet élni, hogy egyszer az én szavamra is számítanak. Eljöttem hát a férjemmel Hevesre, és itt éltünk boldogságban, egyetértésben sokáig. Aztán börtönőr lett Egerben, több mint öt esztendeig. Odaköltözött a család. Nem tetszett neki ez a munka, hiába, a muzsikusvér kitört belőle, s újra hazajöttünk. Szép kis otthonom van, de kell is, mert négy gyerek tanul nálunk, s mind szereti a rendet, a tisztaságot. A nagylányom, nézze, be is mutatom — húzza közelebb a pirulva mosolygó leányt, aki örökölte anyja vonásait — meet végzett jeles eredménnyel a budapesti ápolónő- képző tanfolyamon, s ide került a tüdőszanatóriumba állásba. Ö az én reménységem, bár a fiaimról se mondhatok rosszat! Feri az apja nyomdokain jár, zenész. Azt hiszem, látta a műsorban, ő az ifjú Keskeny Ferenc, prímásként játszott. Szépen hegedül, Pesten volt négy hónapig a Rajkózenekarban, de lejött onnan a rokonunk, nem volt lakása, én meg nem tudok négy-ötszáz forint albérletet fizetni, s most az apja mellett tanul tovább. A kisebb, ő cimbalmos, jól játszik, de egyelőre neki a Az új lakótele tanácstagot Gyöngyös város déli részében, az úgynevezett 80-as lakótelepen, az utóbbi években olyan rohamos mértékben készültek el az új lakások, hogy tekintélyes számi! családnak nem volt képviselete a városi tanácsban. Pénteken este már ők is jelöltek tanácstagot! Tanácstag a hevesi Krakóból Beszélgetés Keskeny Ferencnével tanuláson kell gondolkodnia( mert hetedikes, és iskola nélkül nincs tudomány! Jó tanuló. A legkisebb meg másodikba jár. Van gond velük elég! — De magáról miért nem beszél? — kérdem. — Magamról? Hát magamról beszélek, én a gyermekeimért élek. Amit róluk mondok, az is én vagyok! — Igen, de tanácstagnak jelölték a telepen, erről mi a véleménye? — Nagyon meghatott ez a bizalom. Már sok ügyet elintéztem a Krakóban az asszonyoknak, mert a nőbizottság elnöke is én vagyok ott, gondolom, ezért esett rám a választásuk. Egy biztos: ha megválasztanak február 24-én} mindenütt szószólója leszek a ■ cigánytelepnek, mert nagyon , szeretném, ha egyrészt a mieink is összefognának a telep : szépítése, rendezése érdeké« ; ben, ha megfognák a dolog ; végét, s végre nem lenne kü■ lönbség cigány és más ember között itt Hevesen. Az én né-í ■ pem nagyon nagy szívű népi ■ csak nem mindenki ért meg minket. De én remélem, hogy ■ szívós munkával megszüntet« ■ jük a különbséget. Az iskolá■ ban már elértük, mert én is ■ szülői munkaközösségi tag va- , gyök már évek óta, s mindig : számított a szavam, ha vala■ mit javasoltam, vagy valami« , bez hozzászóltam. A Vöröske- i resztnek is aktív tagja va« ; gyök, s nagy jelentőségű munS kát végzünk a krakói asszo- • nyokkal, mert bennük bízom} i férfiaink a pénzkereséssel, a , muzsikával foglakoznak, s én- úgy érzem, ránk, asszonyukra i vár az a feladat, hogy a cigá- nyokkal is elfoglaltassuk he, lyüket az emberek között.. I i (áüám) ipiek is jelöltek Gyöngyösön Az építőipari vállalat munkásszállójában megtartott jelölő gyűlésen Molnár Géza, a városi tanács vb pénzügyi osztályának Vezetője tartott beszámolót, majd a választók Szabó T ászlót, a Kitéiőgyártó ÜV fő■ mérnökét jelölték tanácstag« nak. A hevesi cigányegyüttes be- . mutatkozásakor ismerkedtem meg vele. Nagyon szép asz- szony, festeni sem lehet szebbet. Nem mondanám, hogy cigányszépség, hacsak koromfekete haja nem utal származására. Éppen azért tűnt fel, mert ritka az olyan, hogy valaki szép is legyen, hangja is legyen, s jól tudjon szerepelni. De miután erről beszélgettünk, sok más is felvetődött. Tegnap délután tartotta zárszámadó közgyűlését a hevesi Kossuth Termelőszövetkezet. A térmelőszövetkezet zárszámadó közgyűlésén részt vett Z. Nagy Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának alelnöke, az Országos Népi Ellenőrző Bizottság alelnöke, az országgyűlés mező- gazdasági állandó bizottságának elnöke, Papp Sándor, a megyei tanács mezőgazdasági osztályának helyettes vezetője, Magyar István, a járási tanács végrehajtó bizottságának elnöke. Sramkó László, a Hevesi Járási Pártbizottság első Szép műsorl- adott a rác Pénteken délután a Petőfi rádió hullámhosszán . félórás műsorban adott keresztmetszetet a Magyar Rádió az Egri Állami Zeneiskola eredményes munkájáról. Az összekötő szöveg foglalkozott az iskola múltjával, a jövő terveivel, s megemlítette azt is, mennyire szükséges lenne Egerben egy új zeneiskolai épület, mert a komoly zenét igénylő fiatalok egyre nehezebben kapnak' helyet a szűk, korszerűtlen intézetben. A Ki n egri városi Zsúfolásig telt a szakszerve- zeti székház nagyterme tegnap este, amikor a Ki mit tud? egri városi döntőjének 34 száma „rajthoz állt”. A küzdelem a megyei döntőbe való jutásért folyt A változatos számokból a zsűri döntése alapján beketitkára, Klajsz Ferenc, a megyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársa, valamint a községi tanács és a pártszervezet vezetői. A közgyűlésen Kiss Zsig- mond ismertette a termelőszövetkezet tavaly elért eredményeit. Mint bejelentette, az elmúlt évi munka után egy munkaegység értéke 67.19 forint, és az egy tsz-tagra jutó átlagos jövedelem meghaladja a 17 ezer forintot. A közgyűlés részletes ismertetésére következő lapszámunkban visszatérünk. az egri zeneiskola dióban A legtehetségesebb növendékek közül néhányan valóban méltón képviselték a zeneiskolát, s előadásukkal bemutatták, hogy jó tanárok kezében van az oktatás minden tanszakon. Felléptek a műsorban Mag Stefánia, Vértes Ákos, Gáspár Sándor, Köves Géza, Nagysoly- mosi Ágnes, Lakatos Béla és az iskola ifjúsági zenekara Farkas István tanár vezénylésével. iSt Ind ? 1 •• JS rr • r rr ■ doniojerol rült versenyzők majd a februári megyei elődöntők során mutathatják meg tudásukat. A Ki mit tud városi döntőjének értékelésére, s a megyei döntőbe kerültek névsorának ismertetésére későbbi lapszámunkban visszatérünk. Egy munkaegység 67 föriiit! A Központi Statisztikai Hivatal jelentése Több mint egy hete tart a szokatlan hideg. A korábbinak többszörösét tüzeljük el otthon és az üzemben, de több szenet fogyaszt a vasút is, mert 15—20 fokot mutat a hőmérő és napok óta fúj a szél: Az ország egyes részéiben hófúvások is voltak, elakadtak, vagy nagy késésekkel közlekedtek a bányászjáratok, nehézségek akadtak a szénszállításban. Mindennek az a következménye, hogy otthon is, meg a TÜZÉP- telepeken is, fogytán a szén. Kormányunk a bányászokhoz fordult: adjanak több szenet, adjanak annyit, amennyit csaklehet. A bányászok vállalták. Ma és február 4-én is, teljes erővel, három műszakban dolgoznak. Keséden: robbantással és gépekkel A Külszíni Szénbányászati Vállalat ecsédi üzemét teljesen gépesítették. Valóságos gépóriások: vedersoros kotrógépek, dózerok és több kilométeres szállítószalagok szolgálják az embert, könnyítik a munkát. De a gépek rideggé váltak, több a törés és szakadás. Két hete az eső, a hó és az olvadás okozott bajt. Közel félmillió köbméter víz gyűlt össze a gát fölött, a meggduzzadt tó elöntötte a szivattyútelepet. Most 40 centiméterre fagyott a talaj, a dózer sem bír vele, a tolólap elcsúszik a sziklakemény agyag felett. Nincs más megoldás: rob- ! bántani kell — adja ki az uta- I sítást Burkus Béla főmérnök. Szép Sándor vezetésével munkához kezdenek az emberek. Kézi erővel fúrják a csontkeményre fagyott földet, aztán a robbanás ereje szétveti a föld páncélingjét A meddőt gépek kanalazzák és kisebb hegynek beillő gépóriás szenei. De kézi erővel kell előkészíteni a rukkolást. Hévérrel emelgetik a talpfákat, húszas embercsoportok építik a sínpálya meghosszabbítását, vasakat, talpfákat és alkatrészeket cipelnek. A metsző szélben, 18 fokos hidegben szerelnek. Éjjel, nappal. Három műszakban. Fagyban és szélben. És mindig a szabadban. ... A steppelt vattaruhát és a csontokat is átjárja a fagyos szél... — Rajtunk, meg a gépeken nem múlik. Vasárnap 450 vagont is „kiverünk”. Csak a szalag menjen, ne állítsák le 10 percenként — hallottuk a gépkezelőktől és bányameste- rektőL Csütörtökön vagy negyvenszer leállt a szalag, párperces szünetekből • közel 10 órás kényszerpihenőt jegyeztek be az ecsédi naplókba. Különleges intézkedések az erőműben és Petőfibányán Petőfibányán és a Mátra- vidéki Erőműben már több mint egy hét óta hősi küzdelmet folytatnak a szénért. A csillék, vagonok aljába lefagy a szén. A csillék, surrantok leragadnak a nagy hidegben, pedig külön munkásokat állítottak be, hogy bunkózással, a surrantok hegesztőlámpákkal való melegítésével segítsék a csillék és szállítószalagok zavartalan ürítését. De az erőmű kettes pályáján leégett a motor, elszakadt a szalag. Az egyes pálya nem bírta folyamatosan szállítani a szenet, torlódás keletkezett Petőfibá- nyán. De szombat délelőttre kijavították az üzemzavart. Vagonokat is szereztek. Kötélpályán és vagonokban szállítják a szenet az erőműbe, mert az ország villamosenergiaellátását feltétlenül biztosítani kell. Szombaton már vagy 20 teherautó hordta a szenet Pető- fibányáról a környék lakosságának és délután újabb vagonokat is kaptak. Helytállnak a csehiek Szarvaskőben és Egercsehi- ben is minden leszálló műszaknak elmondták a vezetők, hogy a rendkívüli időjárás példamutató helytállást követel a bányászoktól. — Mi mindent megteszünk, a feltételek jók — válaszolták a bányászok. És a szavakat, az ígéreteket tettek követték. A csehi és szarvaskői bányászok pénteken 118,5 százalékra teljesítették napi tervüket. Ma hazánk több ezer bányásza keményen markolja a csákányt, gépek feszülnek a szénfalnak, vasutasok, rakodó- munkások és gépkocsivezetők dolgos munkásserege iparkodik. Köszönet és elismerés illeti őket, mert szenet adnak az országnak. Dr. Fazekas László
