Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-18 / 14. szám

/ 4 NÉPDJSAG 1963. január 18., péntek 26 500 előadás, több mint hárommillió néző Két és fél millió forint évenként a filmszínházak korszerűsítésére Évenként 140 magyar és külföldi filmet mutatnak be az ország filmszínházai, s egy-két kivételtől eltekintve, ennyit láthat Heves megye moziláto­gató közönsége is. Vannak fil­mek, amelyekre már a bemu­tató előtt napokkal nem lehet jegyet kapni, de akadnak olya­nok is szép számmal, amelye­ket foghíjas széksorokkal, fél házzal játszanak a filmszínhá­zak. Ezekről a problémákról beszélgettünk Papp Ernővel, a Heves megyei Moziüzemi Vál­lalat igazgatójával. — Hogyan fejlődött az elmúlt években Heves megye mozihálózata, s hogyan ala­kult a filmek látogatottsága? — Már az elmúlt években sikerült elérnünk, hogy Szűcs- bányatelep kivételével. Heves megye valamennyi községében van állandó filmszínház, sőt, a művelődési autó segítségével megyénk tanya jellegű, kisebb településeit is rendszeresen el­látjuk filmekkel. Ma már a munkásszállásokon, például a Bükk-fennsíkon, vagy a recski kőbányánál is mutatunk be fil­meket. Heves megye jelenleg 100 keskeny-, és 26 normál-, il­letve szélesvásznú filmszín­házzal rendelkezik. (Ezekben a számokban nem foglaltatnak benne a társadalmi mozik, 22 keskeny- és öt normál-film­színház működik a szakszerve­zetek és egyéb társadalmi szer­vek kezelésében.) Itt említem meg, hogy az utóbbi négy esztendőben éven­te mintegy két és fél millió fo­rintot fordítunk a filmszínhá­zak korszerűsítésére, tatarozá­sára, új gépek beszerzésére. Ezzel elértük, hogy a mozipar­kunk ötven százalékában a székeket teljesen kicseréltük, s egy-két filmszínház kivételé­vel felújítottuk a gépparkot is. A mozipark fejlődésében te­hát a fentebb említett válto­zás mutatható ki és most néz­zük, hogyan alakult a megye filmszínházaiban a látogatott­ság. 1961-ben 26 663 előadást tartottunk, amelyet 3 431 504-en tekintettek meg. 1962-ben csökkent az előadások, s a né­zők száma is. 26 513 előadást rendeztünk, amelyet 3 277 701 néző tekintett meg. — Mivel magyarázható a csökkenés? — Nagyon közhelynek tűnik, de mégis el kell mondanom, hogy a látogatottság csökkenését elsősorban a televízió számá­nak emelkedése okozta. 1962. szeptember 1-i adat áll rendel­kezésünkre. Eszerint országo­san ezer emberre 24 televízió jut. Ugyanakkor megyénkben 20 televízió esik ezer emberre. Ezzel a számmal a tv-sürűség tekintetében megyénk az ötö­dik helyen áll. Ha csak a szomszédos megyéket nézzük ebből a szempontból, akkor is Heves megye megtisztelő he­lyet ért el. Hajdú megyében például négy, Szolnok megyé­ben 10, Borsodban pedig 12,2 televízió jut ezer lakosra. A tv-vel kapcsolatban hadd utal­jak nemzetközi adatra is. Ang­liában például a tv hatására egyharmadára esett a mozik látogatottsága. A látogatottság visszaesésé­nek másik oka, hogy az utób­bi években fellendült megyénk­ben a kulturális munka, s egy­re több a különböző rendezvé­nyek száma. Gondolok itt a Gárdonyi Géza Színház táj­előadásaira, az öntevékeny művészeti csoportok műsorai­ra, ismeretterjesztő előadások­ra, munkás- és parasztakadé­miákra, stb. Nem lennénk igazságosak, ha ennél a kérdésnél nem szól­nánk arról, hogy a filmek szín­vonala sem tart lépést a meg­növekedett igényekkel. Ezért filmgyáraink, s nem utolsósor­ban a filmátvételi bizottság is felelős. — Javult-e az utóbbi idő­ben a knltúrházak és a film­színházak kapcsolata? Az utóbbi években sokat ja­vult, különösen azóta, hogy a művelődési házak is tervsze­rű munkát végeznek és az éves tervek elkészítésénél figyelembe veszik a filmszínházak játszá­si napjait is. Az elmúlt évben főleg a gyöngyösi járásban értünk el jelentős változást, ahol az egy­más után épült, új kultúrhá- zakban helyet kapott a mozi is, Adácson megtörtént a megál­lapodás, a gyöngyösoroszi kul- túrházban a napokban kezdi meg működését a mozi, s Gyöngyöspatán ugyancsak a kultúrház keretében rendezzük majd be a filmszínházat. Me­gyénk többi járásaiban is van­nak jó tapasztalataink. Horton is beköltözött a mozi a kultúr- házba, Kömlőn már szerelik a gépházat, s az elmúlt év má­jusától Poroszlón is sikerült megoldanunk a több éves mo­zi-problémát. Sajnálatos, hogy a poroszlói kultúrházban be­rendezett szélesvásznú film­színházunk a téli hónapokban nem működhet, mert egyelőre nem lehet fűteni a színházter­met. — Hogyan segítik a film­színházak az iskolai nevelő­munkát? Egerben kísérletképpen ala­kítottunk egy pedagógusokból álló bizottságot, amely kivá­lasztja azokat a filmeket, ame- I lyek leginkább segítik az ifjú- i ság erkölcsi-politikai neveié- j sét, sőt, a bizottság ■ segítségé- j vei megszerveztük — osztó- j lyokra lebontva —, hogy egyes ; tananyagokhoz milyen filme-1 két tudunk biztosítani a fiata- j lók számára. Ha a VIII. osztályban példá­ul Móricz Zsigmondról tanul- j nak a fiatalok, akkor . megte- | kintik a Rokonok, vagy a Légy j jó mindhalálig című filmet ] Ha a Tanácsköztársaság szere- | pel a tanmenetben, akkor A 39-es dandár című filmet mu­tatjuk be a diákok számára. — Szeretnénk hallani né­hány szót a jövő terveiről, többek között arról is, med­dig lesz még „ideiglenes” Egerben a Bródy-mozi? A rendelkezésünkre álló anyagi eszközökkel tovább kí­vánjuk szépíteni a moziparkot, mindenekelőtt az épülőfélben levő kultúrházakban. Űj nor­málmozit nyitunk például Gyöngyöspatán, Sírokban, Det- ken, Adácson, Kömlőn, s Gyöngyöshalászon is, ameny- nyiben a tanács végrehajtó bi­zottságával sikerül megegyez­nünk. Ami a Bródy-mozit illeti, teljesen jogos a kérdés. Köztu­domású, hogy az egri Gárdonyi Géza Színház a következő év­adban már az új színházépü­letben rendezi előadásait. A tervek szerint, a jelenlegi, ideiglenes színházépületet film­színháznak rendezzük be. Ez­zel egyidejűén természetesen a Bródy-mozit megszüntetjük. Reméljük, ez év utolsó negye­dében megkezdődhetnek az át­alakítási munkálatok és 1964- j ben megnyithatjuk Eger város új, szélesvásznú filmszínházát. Ha minden munka tervszerűen halad, akkor a következő év­ben sor kerül az egri Vörös Csillag Filmszínház korszerű­sítésére is, mintegy másfél milliós költséggel. — Befejezésül: milyen űj filmeket láthatunk az elkö­vetkező hónapokban? — Csupán néhányat a gaz­dag programból. Filmszínhá­zaink bemutatják többek kö­zött a Keserű szerelem (fran­cia), az Ismeretlenség határán (szovjet), a Szórakozott pro­fesszor (amerikai), a Kopár szi­get (díjnyertes japán), a Bíró­sági ügy (szovjet), a Bérgyil­kos (olasz), a Kisvárosi Lady Macbeth (jugoszláv), A nap szerelmese (amerikai) és az Egyiptomi történet, az Isten őszi csillaga, a Mici néni két élete, valamint a Párbeszéd című magyar filmeket. (márkusz) Zenélő autóbusz Zenélő autóbusz?! Igen, még­hozzá" egri. helyi sajátosság! Potom egy forint a viteldíj, s ennek fejében önök is részesei lehetnek e négy keréken gör­dülő csodának, a Baktai út és a vasútállomás között. A derék buszt, s még derekabb vezető­jét szóval sem akarom meg­bántani, mindketten a legked­veltebbek a városban. Van azonban az előbbinek, a busz­nak egy olyan fene rossz tulaj­donsága, amiről az utóbbi, a vezető sem tehet: rozsdás vas­drótokkal „rögzítették” az ab­laküvegeket; a látvány, amit a drótok nyújtanalc, az éktelen zenebona, amit az üvegek okoz­nak, egyaránt üdítő szemnek és fülnek. Az autóbuszt b e- e sülét autóbusznak nevezik, mert kalauza nincs, csak egy lemezpersely, ahová a forintot bedobni minden utas becsület­beli kötelességének tartja. Re­mélhetőleg a 4. sz. AKÖV he­lyijárati vezetői is tudják saját, becsületbeli kötelességüket... (pataky) * — TEGNAP DÉLUTÁN tartotta vezetőségválasztó taggyűlését a petőfibányai Magyar Honvédelmi Sport­szövetség szervezete.- ÉVRŐL ÉVRE örvendete­sen növekszik a füzesabonyi járásban azoknak a száma, akik a dolgozók esti iskoláján to­vábbfolytatják tanulmányai­kat. Az általános iskola VII— VIII. osztályát 1960-ban 160 dolgozó végezte el, az idei tan­évben pedig már 600-an járnak iskolába. A középiskolákba já­rók száma csaknem 300. — AZ „ELVÁLUNK, GER­GELY!” című kétrészes pa­rasztkomédiát mutatják be január 20-án, vasárnap este hat órakor a petőfibányai művelődési házban, Orsolya Erzsivel és Balázs Jánossal a a főszerepben, az Országos Rendező Iroda rendezésében.- 137 SZÁZALÉKRA teljesí­tette áruértékesítési tervét a tamabodi Tarnagyöngye Tsz 1962-ben. Ennek az eredmény­nek is köszönhető, hogy a szö­vetkezet a közelgő. zárszám­adás napján egy munkaegység­ig 57 forint részesedést tud majd osztani. — SZOMBATON délután fél ötkor rendezik Egerben, a Szakszervezeti Székház nagy­termében a „KI MIT TUD?” egri városi döntőjét. A döntő iránt máris nagy érdeklődés mutatkozik, eddig több mint 400 jegy talált gazdára.- NYOLC ÉS FÉL millió fo­rint az állóeszközök /értéke a gyöngyösoroszi Február 24 Tsz- ben. 1961. év végén csak vala­mivel több mint 6 millió forin­tot mutattak ki ilyen címen. Az értéknövekedés szőlőtelepí­tésből, építkezésből és gépek vásárlásából származik. — VISZNEKEN és Detken még a múlt évben megkezd­ték, s ez évben befejezik, a kultúrotthon építését. Ha ez felépül, akkor a gyöngyösi já­rásban már csak három olyan község marad, amelyik­ben egy rövid ideig nincs korszerű, minden igényt ki­elégítő művelődési otthon.- ISMÉT MEGKEZDŐDNEK az előadások az egri járásban az ifjúsági akadémiáién. Né­hány községben már a múlt évben is tartottak előadást az ifjúságot különösen érdeklő problémákról: az emberi kap­csolatokról, az élet céljáról, az ifjúsági szervezetről, a munká­ról, a sportról. Most — központi előadásvázlatok alapján — is- mét megkezdik a népszerű is­mertetéseket. Az első előadást Egerszalókon tartják január 16-án. , — JANUÁR 19-ÉN, délután fél ötkor tartják Egerben, a Szakszervezeti Székházban, a Ki mit tud?-verseny járási döntőjét. A döntőn huszonöt részvevő „mérkőzik”. A ver­seny győztesei bejutnak a megyei döntőbe, amelyre február 9-én kerül sor.- LESZERELIK a csányi malmot, és a felszabaduló épü­letben takarmánykeverő üzem létesül. A tervek szerint a most épülő üzem többet, termel .majd. mint a ludast vagy a sarudi. (Gyóni) 25. — Riadó, legényke! — biz­tatta a kapitány. — Látod-e, hogy megindult a falazás? Aljoska engedékenyen mo­solygott: — Ha gyorsabban kell, gye­rünk gyorsabban. Ahogy kí­vánja. Leszaladtak. A csendes ember valóságos kincs a brigádban. A brigadéros lekiált valaki­nek. — Még egy teherautó ér­kezett salaktéglával; Fél évig egy darab sem volt, most ide­vergődtek a tehergépkocsik. Lesz munka, amíg téglát hoz­nak. Az első napon. Azután megszakad a szállítás. Még valami miatt dühöng a brigadéros. Káromkodik az emelőgép miatt. Suhov szeret­né tudni, miről van szó, de nincs rá ideje, rakja a falat. Odaérkeztek a malterhordók és mesélik: megjött a szerelő, hogy megjavítsa az emelőgép motorját és vele együtt a vil­lanyszerelő előmunkás, Szaba­dos. A szerelő a motoron bab­rál, az előmunkás nézi. így van ez, szabály szerint: az egyik dolgozik, a másik né­zi. Ha megjavítanák az emelő­gépet, azzal szállíthatnák fel a salaktéglát és a maltert is. Suhov már megkezdte a har­madik sort. (Kilgasz is a har­madik sornál tart). A feljárón egy felügyelő jött fel, még egy főnök — Gyér, az építkezési ti­zedes. Moszkvai. Azt mondják, a minisztériumban dolgozott. Suhov Kilgasz közelében volt. Rámutatott Gyérre. — Nem érdekel — legyintett Kilgasz. — A hatósággal nincs semmi dolgom. Csak akkor szólj, ha leesik az állványról. Most megáll a falazok háta mögött és nézi őket. Suhov semmiképpen sem tű­ri az ilyen nézőket A mérnö­kök közé tolakszik a disznófe­jű! Amikor pedig egyszer meg­mutatta, hogyan falaznak tég­lával, Suhov kinevette. Nálunk azt szokás mondani: építs fel sajátkezűleg legalább egy há­zat — akkor akár mérnök is lehetsz. Temgenyovban nem tudják mi a falazás, fából készülnek a házikók. Az iskolát is geren­dákból ácsolták össze, hatöles szálfát hoztak az erdőből. A táborban kőművesre volt szük­ség — így hát Suhov kőműves lett. Akinek két mestersége van, tízet is megtanul. Nem Gyér nem zuhant le a 1963. JANUÁR 18., PÉNTEK: PIROSKA 75 évvel ezelőtt, 1888 januárjában született ALEKSZEJ SZPERANSZ- KIJ szovjet fiziológus,4 azon orvosi elmélet felállítója, amely szerint az idegrendszer minden változá­sának (így a fertőzöttségét te) okát az idegrendszer valamilyen korlátozottságában kell keresni. Elméletével a neuropatalógiának. (íöegkórtan) egyik megalapítója lett. 90 évvel ezelőtt, 1873. január 18-án balt meg EDWARD BÍ I,WER angol író és politikus. Hírnevét romantikus, hosszadalmas, de ko­rában igen népszerű regényeinek köszönhette. Közülük a legsikerül- Alekszej Szperanszkij tebb, ma is olvasott mű, a Pom­peji utolsó napjai című. 20 évvel ezelőtt, 1943-ban ezen a napon szüntette meg a szov­jet hadsereg Leningrad blokádját. (Diáidból — oaskcu'ika ? Majdnem. A fa az stimmel, a vas is — majdnem. Történt pedig, hogy a Gyöngyösi Városi Tanács tit­kárságán felberre­gett a telefon. A túlsó végén az egyik szomszéd megye, p-i taná­csának elnöke ér­deklődött: — Mi a címe an­nak a gyárnak Gyöngyösön, ahol diófát dolgoznak fel? — Diófát? — Igen. _ ? — N ekünk van ötven mázsa dió­farönkünk, azt szeretnénk eladni. Ezért kérjük a cí­mét a diófagyár­nak. — Fűrésztelep az van, de nem ki­mondottan diófá­ra ... — Az nem le­het. A rádióban hallottuk a diófa­gyárat! Vannak még ih­letett pillanatok. Ilyen volt ez is. S így lett a fából vaskarika: á dió­dagyárból — dió- fagyár... ‘ (g. mól—) A televízió műsora 9,25: Tv-híradő (Ism.). 9,40: (Ism.) 11,35: Tele-Jockey I. Ze- Telesport. (Ism.) 9,55: Hogyan nés nyugatnémet film. (Ism.) született Robinson? Szatirikus 12,00: A jövő hét műsora, Hi- műsor Ilf—Petrov írásából, rek. (MTI) Idő jár ás jelenté» Várható időjárás péntek es- magasabb nappali hőmérséklet tig: a kemény’ hideg tovább mínusz 8— mínusz 13, legala- tart. Kisebb felhőátvonulások, csonyabb éjszakai hőmérséklet legfeljebb néhány helyen hó- mínusz 18— mínusz 23 fok kő-4 szállingózás, mérsékelt, vál- zött, délen és keleten helyen- tozó irányú szél. Várható leg- kint mínusz 25 fok körül. EGRI VÖRÖS CSILLAG Pinocchio EGRI BRÓDY Malachias csodája GYÖNGYÖSI PUSKIN Az aranyember GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Visszavárlak HATVANI VÖRÖS CSILLAG Angyalok földje HATVANI KOSSUTH Fagyosszentek HEVES Az édes élet FÜZESABONY Királyi gyermekek fSZIMPÁZ M Ü S O • Egerben este 19 órakor: A BAJADER (Bérletszünet) feljáróról, csak megbotlott egyszer. Szinte futva ért fel. — Tju-rin! — ordított és ki­meresztette a szemét — Tju- rin! Alulról utána futott Pavle, úgy ahogy volt: lapáttal a ke­zében. Gyér tábori zubbonyt visel, de újat, tisztát Kitűnő bőr­sapkája van. De a szám éppen úgy rajta van, mint a többi- én: BE—731. — Mi az? Tjurin feléje ment a vako­lókanállal a kezében. A bri­gadéros sapkája görbén állt, lecsúszott az egyik szemére. Hallatlan dolog. Nem sze­retném elmulasztani, de a malter befagy a ládába. Suhov falaz, falaz és hallgatózik. — Mi jutott az eszedbe? — ordít Gyér, csak úgy fröcsköl a nyála. — Ez börtönre szag- lik. Tjurin, ez bűncselekmény! Még tíz évet kapsz! Suhov csak most kapott ész­be, hogy miről is van szó. Kil- gaszra nézett — ő is megér­tette. A kátránypapiros! Gyér meglátta a kátránypapirost az ablakon. Önmagáért nem aggódik Suhov. A brigadéros nem fog­ja elárulni. A brigadéros félti. A brigadéros — az apánk, ne­kik — senki. Fenn, északon ilyesmjt nean úszik meg a bri­gadéros újabb tíz esztendő nélkül. Hogy eltorzult a brigadéros arca! Lába elé csapta a vako­lókanalat. És Gyér felé indult. Gyér megfordult — Pavle már felemelte a lapátot Nem véletlenül hozta ma­gával a lapátot... Habár süket, Szenyka is megértette a dolgot, csípőre tette a kezét és odament. Ö is hatalmas alak, az ördög vi­gye. Gyér megremegett, nyugta­lankodni kezdett: körülnéz, menedéket keres. A brigadéros Gyér felé ha­jolt és egészen halkan, de itt fönn j.ől hallhatóan azt mondta: — Lejárt már a ti kolerás időtök, amikor csak úgy, bün­tetést szabhattatok ki! Ha csalt megmukkansz, te vérszo­pó, ez volt az utolsó napod. Jól jegyezd meg! A brigadéros minden ízében remeg. Remeg, és sehogyan1 sem csillapodik le. A hegyes orrú Pavle is szin­te felnyársalja Gyért szemé­vel. — Mi ütött belétek, fiúk? Mi ütött belétek? Gyér elsápadt és hátrálni kezd. A brigadéros egy szót sem szólt többet. Megigazította sapkáját, felvette az elgörbült Vakolókanalat és elindult a falhoz. Pavl© is lassan megindult lefelé. Las-san... (Folytatjuk.)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents