Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-15 / 11. szám

2 NEPÜJSAG 1963. január 15., kedd A jelölő gyűlésekről JeSesiífiik: Baría Andrást országgyűlési képviselőnek, Horváth Ferencet pó t kép viselőnek felölték a füzesabonyiak Vasárnap délután a hófúvá- sos idő ellenére, hamar meg­telt emberekkel a Füzesabonyi Járási Kultúrház. Termelőszö­vetkezeti tagok, vasutas dol­gozók, háziasszonyok, időseb­bek és fiatalabbak gyűltek össze, mintegy 350-en, hogy meghallgassák a jelölő gyűlés keretében Horváth Ferenc elvtársnak, a Füzesabonyi Já­rási Pártbizottság titkárának beszámolóját arról, hogy mit kapott az elmúlt négy eszten­dőben a járás az államtól, milyen fejlődésen ment ke­resztül e rövid idő alatt a fü­zesabonyi járás. A jelölő gyűlést Fázold Ká­roly, a Hazafias Népfront ne­vében nyitotta meg és üdvö­zölte a megjelenteket, majd Horváth Ferenc elvtárs emel­kedett szólásra. Horváth elvtárs beszédében a választások jelentőségét méltatta. Hangsúlyozta, hogy az ez évi választás tudatos állásfoglalás lesz a Vili. kong­resszus határozatai mellett, majd azokkal az eredmények­kel foglalkozott, amelyet a já­rás dolgozói értek el az elmúlt négy esztendő alatt. — A párt vezetésével nagy­szerű eredményeket értünk el — mondotta — népünk áldo­zatos, becsületes munkájának eredményeképpen uralkodóvá vált mezőgazdaságunkban is a szocialista szektor. 1958 óta létrejöttek a termelőszövetke­zetek, nagy részük gazdasági­lag és politikailag is megerő­södött, s nagy léptekkel ha­ladnak azon az úton, amely a teljes kibontakozás felé vezet. Az előadó sok számadatot, példát hozott fel annak bizo­nyítására, hogy milyen gyor­san, milyen. mértékben növe­kedett a járás kulturális ellá­tottsága, s hogyan nőtt, emel­kedett, szinte az egyik naprój. a másikra a járás lakóinak életszínvonala. Ezután Fázold Károly a Ha­zafias Népfront megbízásából javaslatot tett a jelölő gyűlés­nek arra, hogy a füzesabonyi járás dolgozói, termelőszövet­kezeti tagjai a február 24-i vá­lasztásokon országgyűlési kép­viselőnek Baria Andrást, pót­képviselőnek pedig Horváth Ferencet jelöljék. Amikor szavazásra került a sor, 350 enyber keze emelkedett a magasba, bizonyságul arra. hogy mindenki egyetért a je­löléssel. A jelölés után Barta András emelkedett szólásra. Megha­tott szavakkal mondott köszö­netét a falubelieknek a biza­lomért, s ígéretet tett arra, to­vábbra is úgy dolgozik, hogy megfeleljen a várakozásnak és a füzesabonyi járás dolgozói ne csalatkozzanak benne.- M. ­Országgyűlési képviselőnek jelölték Egerben dr. H. Nagy Annát, a megyei tanács egészségügyi osztályának dolgozóját A Szakszervezeti Székház nagytermében összegyűlt vá­lasztópolgárokat tegnap este dr. Bakos József, a városi népírontbizottság elnöke üd­vözölte, s mint a jelölő gyű­lés elnöke, néhány szóval a február 24-én tartandó válasz­tásokról beszélt, majd Hor­váth Nándornénak, a jelölő gyűlés szónokának adta meg a szót. A nőtanács megyei tit­kára beszélt az elmúlt évek gazdasági, kulturális eredmé­nyeiről, s mindarról, ami meg­mutatta a békés alkotómunka nyomán létrejött fejlődést. Rö­viden vázolta az elkövetkező esztendők, s az ötéves terv célkitűzéseit, s az életszínvo­nal emelésének programját. A tájékoztató után dr. Ba­kos József javaslatot tett a Ha­zafias Népfront jelöltjére, dr. Nagy Anna személyében, s in­doklásként felsorolta azokat a munkákat, amelyekben a je­lölt aktívan rész vett. ''Külö­nösen kiemelte a csecsemőha­lálozás arányának csökkenté­se terén végzett jó munkáját. A jelölést a jelenlevő választók egyhangúlag elfogadták. Végül dr. Nagy Anna or­szággyűlési képviselőjelölt kért szót, s megköszönve a válasz­tók bizalmát, röviden beszélt az egészségügy megyei fejlő­déséről, az elmúlt időszakban épített egészségügyi létesít­ményekről, a VIII. pártkong­resszusnak az egészségügyi vonatkozású határozatairól, s arról, hogy népünk csak közös erővel, összefogással képes a nagy célokat megvalósítani, s a szocializmust felépíteni. A jelölő gyűlés dr. Bakos József zárszavával ért véget. f\Aa kezdi meg munkáját a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusa BERLIN; Negyvennyolc órá­val az NSZEP VI. kongresz- szusa előtt, vasárnap délelőtt, a nagy hideg ellenére, 150 000 berlini dolgozó négy és fél órás felvonulással emlékezett meg Karl Liebknecht és Rosu Luxemburg mártírhalálának évfordulójáról. Hétfőn délelőtt 11 órakor az Ifjúság és Sportolók Házában, a berlini Kari Marx-alleen megnyitották a pártkcngresz- szus tiszteletére rendezett „Néz­zétek, milyen erő!” című kiállí­tást. Minél jobban közeledik a Né­met Szocialista Egységpárt j kongresszusa megnyitásának időpontja, annál nyilvánva­lóbbá válik e kongresszus nagy j nemzetközi jelentősége. A ka- j pitalista világ vezető újságjai jés rádióállomásai beszámolnak j róla, hogy ma az egész világon milyen feszült érdeklődéssel j várják, mi történik a német kommunisták kongresszusán. A kongresszus előzetes mérlege azt mutatja, hogy a NSZEP VL kongresszusa máris növelte az NDK egyébként is gyarapodó nemzetközi tekintélyét. (MTI) HRUSCSOV süc^éikc/eít Berlinbe BERLIN (ADN): Nyikila Hruscsovnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának ve­zetésével hétfőn este megér­kezett az NDK fővárosába a Német Szocialista Egységpárt VI. kongresszusán ré6zt vevő szovjet küldöttség. A szovjet vendégeket a ber­lini Ostbahnhofon Walter Ulb­richt. a Nőmet Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára és a politi­kai bizottság több tagja fo­gadta. (MTI) Rakétalövedékeket fogaltok le az ENsZ-ogysogek ICatangá^an NEW YORK (MTI): Az ENSZ New York-i köz­pontjába érkezett hírek szerint vasárnap indiai katonák az ENSZ zászlaja alatt bevonul­tak Sinkolobvéba, a katangai zsoldosok legnagyobb támasz­pontjára. A támaszpont raktáraiban óriási mennyiségű fegyver- és lőszerkészletet foglaltak le, « többi közölt repülőgép-raJcéta- lövedókeket, tankelhárító ah- \iákat, és mozsárágyúkat is ta­láltak. , A hírek szerint Elisabeth- vílle és Mokambo között meg­indult a forgalom a helyreál­lított vasúti pályán. Az első szerelvény ENSZ-csapatokat és utánpótlást vitt Mokambo- ba. Szakania és Elisabeíhville között vasárnap még csak egy ENSZ-kstonákat. szállító vonat haladt végig a helyreállított pályán, hétfőtől azonban meg­indul a rendszeres forgalom. (MTI) fogéban ideiglenes katonai kormányzat tartja kezében a halaimat a vasárnapi államcsíny után LOMÉ (MTI): Togo nyu­gat-afrikai köztársaságban Syl- vanus Olympo vasárnap reggel történt meggyilkolása után ka­tonai forradalmi bizottság vet­te kezébe a hatalmat. Jelenté­seit szerint a bizottság vezető­je Emmanuel Gbodzsovi pár- tonkívüli katonatiszt, aki ed­dig hem foglalkozott politiká­val. Gbodzsovi vasárnap este a loméi rádióban kiáltványt ol­vasott be, amelynek értelmé­ben a vezetése alatt álló bi­zottság Togóban szilárdan kö­zében tartja a hatalmat. Az országban elrendelték a kivé­teles állapotot és este nyolc órától reggel hat óráig a kijá­rási tilalmat. A forradalmi bi­zottság ígéretet tett, hogy tisz­teletben tartja a topói kormány által korábban kiadott nemzet­közi megállapodásokat és az ENSZ alapokmányát. A kiáltvány hangoztatja, hogy immár felszámolták azt a politikai, gazdasági és társa­dalmi rendet, amelyet eddig „profithajhászók bandája” tar­tott fenn. A vasárnapi puccs során meggyilkolt Olympo el­nököt azzal vádolják, hogy gúnyt űzött a demokráciából, fokozta a munkanélküliséget, a munkabéreket visszatartotta és az ifjúságot helytelen poli- J tikai célok szolgálatába állí- j tóttá. j A forradalmi bizottság ki- i lene tagból áll, akik az ország katonai és rendőri erőit képvi­selik. A kiáltvány hangoztat­ja, hogy a bizottság nem ra­gaszkodik a hatalom végle­ges megtartásához és csupán az új kormányzat megalakulá­sáig kíván hatalmon mai'adni. A bizottság véleménye szerint a választásokig és az új alkot­mány elkészítéséig ideiglenes kormányt kell alakítani. A rá­dióban beolvasott kiáltvány „Éljen az új Togói Köztársa­ság, éljen az afrikai egység!’’ mondattal végződött. Üjabb jelentések nem erősí­tik meg a Reuter tegnapi gyorshírét, amely szerint Mén­esi ellenzéki politikus Togóba visszatérve átvette volna a mi­niszterelnöki tisztséget. A leg­újabb jelentések szerint, Nico­las Grunitzky volt miniszter- elnök, a meggyilkolt Olympia elnök sógora, aki az elnökkel történt szakítása óta szintén száműzetésben él, elhatározta, hogy hazatér Togóba. Grunitz- kyt a togói hadsereg vezérkari főnöke kérte fel. hogy térjen haza DahomeybőL Nyügati hírügynökségek je­lentése szerint Togo és a szom­szédos államok között a határ­forgalom megszűnt. A határon csak külföldi diplomaták és hivatalos küldöttek léphetnek át. Közéjük tartozik a daho- meyi kormány két tagja, aki Loméba érkezett, hogy a for­radalmi bizottsággal tárgyal- / jón. Dahomey elnöke a togói ese­mények hatására másik két miniszterét Ghánába küldte. Az AFP jelentése szerint Nkrumah elnök ígéretet tett ft két miniszternek, nem avat­kozik be „Togo belső konflik­tusába”. Mint ismeretes, Togo és Ghana között az utóbbi idő­ben feszültté vált a helyzet. A két ország vezetői kölcsönösen azzal vádolták egymást, hogy menedéket adnak a másik or­szágból elmenekült ellenzéki elemeknek. Nkrumah elnök az elmúlt év decemberében kül­dött erélyes hangú tiltakozást a togói kormánynak, amiért az —■ úgymond — menedéket adott a ghanai elnök ellen megkísérelt merénylet bűnré­szeseinek. A DPA jelentése szerint ft Dahomey Köztársaság csapat­erősítéseket küldött Togo ha­tárára. A közelmúltban egyéb­ként Dahomey, Libéria és Ni­géria kísérletet • ••* arra, hogy Togo és-Ghana között közve­títsen. E közvetítési kísérlettel állt összefüggésben a vasár­nap meggyilkolt togói elnök hétfőre tervezett libériái útja. Monroviában, Libéria főváro­sában, ahol már minden elő­készület megtörtént Olympio fogadására, nagy megdöbbe­nést keltett a gyilkosság híre. (MTI) Több mint kétszázan jöttek el a Hevesi Állami Gazdaság kultúrtermébe, jórészt növény- termesztők, traktorosok és sze­relők, hogy országgyűlési kép­viselőt jelöljenek. Tegnap dél­után 4 órakor Barcsik János, a Hevesi II. számú Általános Is­kola igazgatója nyitotta meg a tanácskozást, amelyen a részt­vevők egyhangú szavazata alap­ján Valovics László, a Hazafias Népfront járási titkára elnö­költ. Sramkó László ismertette a hallgatósággal az utóbbi hóna­pok politikai eseményeit, a já­rás termelési eredményeit és a környék lakosságának változó életkörülményeiről beszélt. Huszár Kornél, az állami gazdaság szerelője hivatkozott a beszámoló adataira, a dolgo­zó nép munkájának eredmé­nyeire, mert ezek a tények, a mi változó életünk bizonyítják, hogy pártunk és kormányunk helyes politikát folytat. — Az én szüleim bombatá­madás áldozatai lettek. Nem akarom, hogy én, vagy gyerme­keim ilyen sorsra jussunk. A mi traktorosaink 1300 normál­holdat vállaltak és 1700 holdat teljesítettek. Az ilyen tettek biztosítják a nagyobb jólétet, a boldogulást. A párt politiká­jára, a szocializmus építésére, a népfront jelöltjére szavaz­zunk. Huszár Kornél szerelő felszó­lalásához csatlakozott Tábori 'Mihály von latos és elmondot ta, hogy régen a kortesek vetél­kedtek az ígéretekben. Most az állami gazdaság dolgozói a ter­melőszövetkezeti tagokkal ver­senyezzenek, hogy ki ér el jobb termelési eredményt. Az elnöklő Valovics László a Hazafias Népfront járási elnök­sége nevében javasolta, hogy az egybegyűlt választók ország- gyűlési képviselőnek Molnár Józsefet, a község szülöttjét, az EMÁSZ főmérnökét jelöljék. Veres Benedek, Magyar Jó­zsef, Frank Béla felszólalásaik­ban régi ismerősként üdvözöl­ték Molnár Józsefet, elisme­rően szóltak érdemeiről, amit 1943 óta Heves község villany­hálózatának fejlesztéséért tett. Kérték, hogy ezután se felejtse cl faluját, dolgozzék legalább olyan szorgalommal és szerény­séggel, mint eddig és akkor azok is elégedettek lesznek ve­le, akik eddig személyesennem ismerték. — Erre csak az lehet a vá­lasz, hogy mától kezdve még jobban dolgozzam, mert az előlegezett, bizalom nagy meg­tiszteltetés, de azt meghálálni kötelesség. — Molnár József szerényen, egyszerű szavakkal bejelentette, hogy minden tu­dását és erejét a mezőgazdaság villamosítására fordítja, és egy­két elgondolását nyomban is­mertette az állami gazdaság dolgozóival. Molnár József rövid felszóla­lását elismerő tapssal fogadta a hallgatóság és egyöntetű KOVÁCS ANDRÁS: Nyugati választások Mennyibe kerül? Az amerikai alkotmány elv­ben és főbb vonásaiban széle­sen határozza meg az állam­polgárok választójogosultsá- gát. A gyakorlatban és részle­teiben azonban az egyes tag­államok törvényei nagyszámú, a legkülönfélébb korlátozással fosztják meg az állampolgá­rok tömegeit választójoguk gyakorlásától. Az Egyesült Államok 49 ál­lamában több mint 60 külön­böző választási cenzust alkal­maznak, amelyekkel megaka­dályozzák az állampolgárok millióinak részvételét a válasz­tásokon. A választójogosultság korhatárát az Egyesült Álla­mok alkotmánya, két állam kivételével, mindenhol 21 év­ben állapítja meg. Az államok többségében csak az az állam­polgár nyerhet szavazati jogot, aki meghatározott idő óta az állam területén lakik. Ez a korlátozás természetesen első­sorban az idénymunkásokat, az ipari és mezőgazdasági munkásokat sújtja, akik a munkafeltételek súlyosbodá­sa, vagy a munkanélküliség miatt gyakran változtatni kénytelenek munkahelyükön. 22 államban a választóktól I meghatározott képzettségi szín­vonalat követelnek meg, ame­lyek rendkívül változatosak. Egyes államokban például megkövetelik, hogy tudjon an­golul írni-olvasni és magya­rázni tudja az alkotmány egyes pontjait. Köztudomású, hogy az Egyesült Államokban sok millió bevándorolt él —, akik nem ismerik ezen a szín­vonalon az angol nyelvet —, ezeknek nincs választójoguk. Különféle módszereket is al­kalmaznak az egyes államok­ban, hogy a négereket meg­fosztják választójoguktól. Georgiában például külön er­re a célra egy 50 pontból álió speciális kérdőívet állítottak össze. Kiderült, hogy nemcsak a választók, de még a megfe­lelő magasabb képzettségű ál­lami hivatalnokok sem tudnak a kérdésekre válaszolni. Texas, Mississippi és más államokban a . választójogo­sultság megfelelő összegű vá­lasztási adóbefizetéséhez van kötve. Ennek a következménye, hogy a választók részvétele ezekben az államokban a vá­lasztásokon, a választásra jo­gosultaknak átlag egyharmada körül mozgott. Az amerikai sajtó szerint például az 1952-es választásokon több mint hétmillió állampolgár nem szavazhatott, mert nem fizette be a választási adót.* A választási rendszerre jel­lemző, hogy nemcsak a vá­lasztási jogból kizártak, ha­nem a választási joggal ren­delkezők nagy része is közöm­bös a választásokkal szemben. Az 1958. évi választásokon 33 millió amerikai, az ország felnőtt lakosságának több mint egyharmada nem vett részt. Az 1952. évi elnökválasztáson pedig például Mississippi ál­lamban a szavazásra jogosul­lak 24.3 százaléka adta le sza­vazatát.- 1956-ban a választá­sokon több mint 15 millió 21 éven felüli állampolgárt fosz­tottak meg választójogától. Szinte minden korlátokat felülmúló az a hajsza, amely az amerikai választásokat elő­zi meg. Mindkét párt válasz­tási hadjáratát a nagy mono­póliumok pénzelik, ele eseten­ként a nagyobb gengszterek is juttatnak jelentős összegeket választási költségekre. A vá­lasztás költségeihez hozzájá­rulásokat a nagyvárosok alvi­lágának szervezőitől is elfo­gadnak. Szemléltetésül egy adat: Az 1952. évi választások mintegy 150 millió dollárba kerültek. Szemléljük ezt a kérdést meg közelebbről, az 1962. novem­beri, úgynevezett félidős vá­lasztások tükrében. A válasz­tók itt, mint rendszerint, két párt jelöltjei között válogat­hattak, amelyek között lénye­gében csak nevükben van kü­lönbség, mert mindkét párt jelöltjeiben egyformán ott ta­lálhatók a milliomosok és egyik párt sem képviseli a dol­gozók érdekeit. A jelöltek lis­táján szerepelt többek között New York állam köztársasági párti kormány főjelöltje, Melson Rockefeller, aki egyi­ke a leggazdagabb amerikai családok tagjának. Demokrata párti ellenfele, Robert Mor- genth, a Walstreet nagy ban­kárának fia. A jelöltek között szerepelt az American Motors Corporatio volt elnöke és Ed­ward Kennedy, az elnök fivé­re, akinek vagyona több száz­millió dollárra rúg. És sorol­hatnánk tovább a múltimillio- mosokat, amelyekre az ameri­kaiak választása eshetett. Ilyen .körülmények között nem lehet csodálni, hogy a nagy választási hadjárat elle­nére is nagyfokú a közömbös­ség az amerikai Választókban. Az amerikai lapok szemle­írói már a választások előtt kénytelenek voltak elismerni, hogy az Egyesült Államok la­kossága teljesen közömbösen viseltetik a választások iránt. A New Sweek megjósolta, hogy a választók érdektelensé­ge következtében a szavazásra jogosultaknak alig fele járul majd az urnák elé. Más lapok szerint a választójogosultak csupán egyharmada fog sza­vazni. Október 12-én Igor Orlöv, s W igenléssel Heves megye képvi­selőjelöltjének javasolta. F. L. Hevesen Molnár Józsefet, a falu szülöttjét jelölték képviselőnek (Folytatás az 1. oldalról) munkaegységhez az átlagos évi 16 ezer forint jövedelemhez nem kell más, csak becsületes munka és erős közösség, ami­nek jó tagja lenni, s akkor nincs egyedül örömében, bajá­ban a család. A beszéd elhangzása után Calovics László, a járási nép­front titkára javaslatot tett Hevér Lajosnak országgyűlési képviselővé való jelölésére, amelyet a megjelentek egy­hangú kézfeltartással., nagy lapssal elfogadtak. A hozzászó­lások után Hever Lajos megkö­szönte a bizalmat, s ezt mon­dotta: „Amikor most köszöne- temet fejezem ki az itt jelen levő valamennyi választópol­gárnak az előlegezett biza­lomért, ígéretet teszek arra, hogy az elkövetkező időkben minden erőmmel azon leszek, hogy dolgozó népünk javát szolgáljam, velük együtt közös összefogással segítsem a szocia­lista társadalom minél előbbi felépítését.” (á)

Next

/
Thumbnails
Contents