Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-12 / 9. szám

1863. .läunuar 12., szombat N £ P 0 J S A G Lesz-c élet a gyöngyösi Xll-es akna klubhelyiségében ? Érmek9 oklevelek Csak rövid időre tértünk be, néhány szóra a gyöngyösi Dimitrov Tsz irodájába. Már belépésünkkor felhívta figyel­münket az elnöki iroda falán levő sok oklevél, s a vitrinből büszkén elöcsillogó arany-, ezüst- és bronzérem. E kitünte­tések sokat mondanak a tsz-röl, munkájáról, eredményeiről. Tizennégy oklevél díszíti a falat, többjük az erfurti nemzetközi kertészeti kiállításon szerzett emléklap. Na, és az érmek! Két aranyérem arról beszél, hogy milyen a Dimit­rov Termelőszövetkezetben termett szőlő... Kettő a paprikát, egy meg a, zellert dicséri, öt aranyérem. Sokat jelent. Jelenti a tsz-tagok lelkes, szorgalmas munkáját,, jelenti hozzáértésü­ket, szaktudásukat. Káposztájuk ezüstérmet nyert, a karfiol bronzot. Nem szabad kihagynunk a III. nemzetközi borver­senyen szerzett ezüstérmet sem! I960 óta dolgozik a tsz, két éve művelik közösen a gyön­gyösi parasztok a szőlőket, ápolják, a kertészeti növényeiket. ... S két év alatt bebizonyították, hogy a közös munkának is lehet szén eredménye, ha szorgalmasak a tagok, s ha a ve­zetőség tudia, mi « kötelessége, s lelkiismeretesen látja el feladatát. Képünkön: PÉCSI LASZLÖNÉ munkacsapatvezető KISS FERENC tsz-clnök (Foto: Kiss Béla.) CSORBA JANOS főagronómus I erjed sí ««ölőoiiTány­késscilés n «ivüügjösi járá»bau A gyöngyösi járásban az idéjj már olyan tsz-ek is hozzákez­denek a szölöoltványok na­gyobb mennyiségben való ké­szítéséhez, ahol eddig egyálta­lán nem, vagy csak kis mér­tékben foglalkoztak ezzel a jól jövedelmező munkával. A szőlőoltványairól híres községek mögé most felzárkó­zik Gyöngyösoroszi, Gyön- gyössolymos, Gyöngyöshalász, Vécs, Kisnána, Márkáz és Ka- rácsond. A szőlőoltvány készí­tésében részt vevő tsz-tagok közül már sokan végeztek tan­folyamot az előző évben Nagy- rétién, Abasáron, Visontán és Domoszlón. Az Idén január közepén kez­dődik o tanfolyam, amely egy­hónapos lesz. A költségeket a tsz-ek a járási -mezőgazdasági osztállyal közösen fedezik. Érdemes az idei tanfolyamok helyét felsorolni, annak bizo­nyítására, hogy a szőlőoltvány« készítés milyen erőteljes ütem­ben fejlődik: Gyöngyöspata: Béke Tsz, Gyöngyöstarján: Győzelem Tsz, Gyöngyösoro­szi: Február 24. Tsz. Gyöngyös- solymoS: Mátra Tsz, Abasár: Rákóczi Tsz, Gyöngyöshaláss: Győzelem Tsz. Atkár: Űi Elet Tsz, Márkáz: Mátravölgye Tsz, Vécs: Rákóczi Tsz, Visonta: Reménység Tsz, Domoszló: Mátragvőnsye Tsz és Kisnána: Hunyadi Tsz. 12X Hetenként négyszer jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés melle három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: t, S. vagy XT Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot ét névsorát. nyertesek Jagy természetű ember volt Perzselte maga körül a levegőt És természe­tesen az embereket Mégis ér­zékeny, magányos. Egyedül a felesége értette meg, de ő erre a megértésre nem tartott igényt. Talán észre sem vette, ha igen, akkor pedig zavarta, mert legbelül lenézte, legalább­is lebecsülte az asszonyt. Vé­kony, fekete kis nő, tiszta, ren­des, jó családanya. Semmi több. Legalábbis ő így gondol­ta, sőt, így is érezte. S mégis szerette. Az asszony már tíz éve volt ä felesége, három gyermeket Szült neki, kedvére megtanult főzni, szépen vasalni. Tulaj­donképpen ezek a feladatok ki is töltötték a tíz év minden percét. Mazsolának legfeljebb néhány apróbb ajándék és a he­ti egy mozi számított. De igény­telen volt, s megszokta már, hogy pusztán árnyéka férjé­nek, hogy önálló élete már ré­gen nincs. Nagyszerű ember a férjem, mondogatta, s ilyenkor a tár­saság, melybe nagy ritkán be­lekeveredett, összenézett, s ta­pintatosan egy szót sem szólt. Minek is ilyenkor beszélni? A szemek beszéltek, miért törnék össze drága asszonyi illúzióit. Nem, arról szó sincs, hogy a férfit, ennek képességeit ne is­merték volna el. Csak tudja isten, nem szerették. Talán iri­gyelték is, meg azután... A csapás váratlanul érke- zett. ő éppen vasalt, amikor megszólalt a telefon. Elfehéredett, azután sürgősen le kellett ülnie. Még szeren­cse, hogy az a férfi a drót másik oldalán olyan kedves és magabiztos hangon vigasztalta. AZ ÉLET — Csak múló rosszüllét az egész, de be kellett vinni a kórházba, mert a szívvel nem lehet játszani, asszonyom — hallotta a hangot. — Alapos vizsgálat, egy kis pihenés, s Keller elvtárs újra a régi. Oda­ül a kormányrúdhoz, s hajt bennünket — nevetett bizta­tóan a meleg bariton. Gyorsan rendbe hozta magát. Nem, nem szabad sírnia, ak­kor Gyula ideges lesz és rosz- szabbodik az állapota, gon­dolta. Egy kis púder, egy kis rúzs, útközben egy kis narancs, s máris a kórházban volt. A kapus nem tudott pontosat mon­dani, ezért telefonált a belgyó­gyászatra. Az idősebb férfi fogta a kagylót, s keze egy kis­sé megremegett. Acélkeretes szemüvege felett az asszonyra nézett, s halkan annyit mon­dott a telefonba: igen. Azután letette a hallgatót. Egyszerű, tanulatlan ember volt, de so­kat látott, s bár a kórházban hozzászokott az elmúlt har­minc évben a halóihoz, most mégis nehezére esett ezt meg­mondani az asszonynak. Nézte sovány, bár gondozott külsejét, nagy barna szemét, kezében a celofánba csoma­golt narancsot, s alig tudta el­motyogni, hogy a férje meg­halt, útközben a mentökocsi- ban, s nem a belgyógyászaton fekszik, hanem a bonckamrá­ban. Az asszony nem értette, hogy mit mond, s a szerencsét­len öregnek meg kellett ismé­telnie a szöveget. Másodszor­ra mór dühösen mondta, más­képp nem tudta legyőzni elér- zékenyülését. /összeesett. Az orvos, aki életre injekciózta, is­merte őt, gyakran találkoztak, a férjével távoli barátságban volt. — No, Annuska, kérem, — szólt halkan az orvos, — tér­jen magához, gondoljon a gyerekekre. Taxit hozattak, azzal ment haza. Harmadnap temették a férjét. Lelke és egész lénye va­lami furcsa változáson ment keresztül. Mindig elfelejtette, hogy a férje halott, azt hitte, hogy menyasszony, állandóan beszélgetett a férjével, s ha az képzeletében meg akarta csó­kolni, ő csak annyit mondott, hogy ó, Gyula, bírja ki már azt a pár napot az esküvőnk­ig.” Azután szégyenlősen hoz­zátette még: no, Gyula, kérem, ne a gyerekek előtt! Csak az zavarta, hogy főznie kell, éppenúgy, mintha nem történt volna semmi, felkelni, mosakodni, a gyerekekkel tö­rődni. Még az a szerencse, hogy a rokonok elintézték az összes temetéssel járó ceremó­niát. Jaj, istenem, Gyula! — sikoltott ilyenkor, s állandóan összeesett. „Annuskám, mi van veled?” — hallotta ilyenkor Gyula hangját, s eszmélethez tért. Még szerencse, hogy tél volt, s a nagykabát mindent eltakar. Magának és a gyermekeknek fekete harisnyákat vett, más nem is kellett. A temetésen sokan vol- tak. Rokonok, barátok, kollégák. Pap nem volt, de leg­alább hárman méltatták az el­hunyt érdemeit. A sírásók egy kissé sokallták a beszédet, sö­tétedett már, hideg is volt. Senki sem sírt. A férje roko­nai Romániában laktak, nem tudtak eljönni. Az asszony ro­konai pedig nem szerették Gyulát. A gyermekek kicsik voltak, s nem is értették, mi történik körülöttük, ö pedig, nos, ő most is Gyulával beszél­getett. Amikor az első rög a koporsó deszkájára hullt, va­laki felzokogott. — Ez volt a szeretője — hal­lotta suttogni, az egyik roko­nát, s erre ő is odanézett. Fia­tal, jó alakú, szőke nő volt. Eddig láthatóan küszködött a sírással, de most ellenállhatat­lanul törtek elő érzései. Sze­gény, gondolta Anna, most ez is hogy szenved. Megvárta, amíg mindenki el­megy, s ekkor a nőhöz csatla­kozott. — Nagyon szerette? — kér­dezte tőle, mintha mór régi barátság fűzné őket össze. A nő ránézett, s minden za­var nélkül annyit mondott: na­gyon! — Miért nem házasodtak össze? — Mert ő magát és a csa­ládját nálam is jobban szeret­te. Kiértek a temetőből. A szél hideg havat kavart a levegő­ben. A gyerekek siránkozni kezdtek, hogy fáznak és éhe­sek. ♦ «I * ♦ 5 ♦ *1 ♦ ♦ ♦ 3 • [ ♦ ♦ ♦ ;; ♦ * ♦ 4 Akik 19Q3. február 13-ig rendszeresen résit vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás Utján nyerhetnek: 96 PONT: t. dij; 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában. Romániában vagy a Szovjetunióban (Választás ezerint). ti. díj: B napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). Hl. ülj: világvevő rádió. Íi-TÖL 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép. I db kerékpár. . 1 db vlllanyborotva. | 60-TOL 80 PONTIG: 1 db 600 forintos vásárlási utalvány, , ! 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, l db 300 forintos vásárlási utalvány, 1 Vigaszdíj: too értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybe kötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 18 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A IV. hét szelvényeinek beküldési batár­ideje: 1963. január IS. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypályázat. Egy személy több szelvénnyel ts pályázhat. (''Itthon meleg csönd. volt és Suha Andor ♦>« *> ♦ » fi ♦ ál * *? ff »I *> ♦ I V IV. hét 3. szám TOTOPALYAZATA A válasz, a* 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó 1 szovjet Miiyen állampolgár a világhírű zeneszerző; Igor Sztravinszkij? 2 Kanadai X Amerikai 1 1 1916. december 7. Mikor jelent meg először a Vörös Üjság? 2 1919. október s. X 1921. november 3. 1 Kompolt Megyénk melyik. községének termetű• 2 Kápolna szövetkezete vette jel Károlyi Mihály nevét? X KdI í A pályázó neve: .... ................... Po ntos címe: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni. a KISZ-fiatalok éjt nappallá téve dolgoztak a helyiségek átépítésén, szépítésén, és most mégsem látogatják. — Később sem kaptatok anyagi támogatást? — Ezt nem mondhatnám. Amikor az illetékesek látták, hogy van bennünk akarat, mégis csurrant, cseppent va­lami. Igaza van Martinkovics Je­nő kultúrfelelősnek. amikor a fiatalok közömbösségét említi. Pedig elsősorban részükre épült a klubhelyiség, hogy ott- honiasan, kulturált viszonyok között szórakozhassanak. Ab­ban azonban nem értünk egyet a XII-es akna kultúrfe- lelősével, hogy a város többi kult.űrcsoportja mellett a bá­nyászegyüttes nem találna méltó helyet. Mert hisszük, hogy az öregebb bányászok egy szombati, vagy vasárnapi klubest alkalmával szívesen fogadnák a fiatalok műsorát. A KlSZ-szervezet próbálkoz­zék meg egy állandó kultúr- gárda szervezésével, és hisszük, hogy a fiatalok hangja, vi­dámsága pezsgő életet visz a jelenleg csöndes klubhelyiség­be. <L. J.) am Dobogókőn Marsik Pál előadását öt fő gondolat köré csoportosította: meg kell teremtenünk a ke­nyérgabona-szükséglet hazai termésből való biztosítását, amelyet elérhetünk nagy ho­zamú gabonafélék vetésével, és a vetésterület növelésével, to­vábbá meg kell teremtenünk a növekvő állatállomány takar­mánybázisát és a szükséges sertés^ és baromfitörzsállo­mányt is. Ezenkívül fontos fel­adat a szőlőtelepítések végre­hajtása, és a termelékenység fokozott növelése. Napjaink legégetőbb feladata a gyenge termelőszövetkezetek meg­erősítése. Tíz-tizenkét százalé­kos eredményjavulást jelente­ne országosan, ha ezt sikerülne mielőbb megoldanunk. Ezután az előadó a csapadék- mennyiség és a kukoricatermés átlaga közötti összefüggéssel foglalkozott. Az első előadást újabbak kö­vetik, s a tanfolyam végezté­vel ezek a hallgatók lesznek majd az előadók azon a tanfo­lyamon, amelyet Heves megyé­ben Síkfökúton rendeznek, ja­nuár 21-től február 9-ig három turnusban, a termelőszövetke­zeti tagok részvételével. (Sné) | — Ezek szerint lemondtatok az ilyen irányú kultúrmunká- ról? — Dehogy! — tiltakozik Martinkovics Jenő. — Még eb­ben az évben, sőt a közeli he­tekben létrehozzuk az üzemi irodalmi színpadot. t — Miért éppen erre gondol­tatok? — A tél folyamán két eset­ben vendégszerepeit itt a klub­ban a városi irodalmi színpad. A közönségnek nagyon tetszett — Az elmúlt évben milyen kultrírtevékenységet folytatta­tok? — Befejeztük a bányászaka­démia első évét 97 hallgatóval, és megszerveztük a második évet 107 hallgatóval. Ezek va­lamennyien a szocialista bri­gádok tagjai, akik nem vesz­nek részt állami oktatásban. De közel 150 azoknak a száma, akik általános, vagy középfokú iskolában tanulnak tovább. Azonkívül készültünk a bá- nyász-kultúrnapokra. — Szép és vonzó a bányász­klub. Sok pénzbe került? — Azt. lehet mondani, hogy anyagi támogatás nélkül hoz­tuk helyre, főleg társadalmi munkával. Az az érdekes, hogy SZÖYOSZ-tanfoD E hét elején SZÖVOSZ- tanfolyam kezdődött az ország különböző megyéiből összejött szövetkezeti központokdolgozói részvételével Dobogókőn. Me­gyénkből négy szakember vesz részt ezen a tanfolyamon. A cél: elsajátítani mindazt, ami szükséges ahhoz, hogy hazatér­ve előadást tarthassanak majd a mezőgazdaság időszerű fel­adatairól megyéjük termelő­szövetkezeti és MÉK-dolgozói részéit. Serfőző László, a SZÖVÉRT igazgatója nyitotta meg a tan­folyamot, majd Marsik Pál,'az MSZMP Központi Bizottság mezőgazdasági osztálya részé­ről tartott előadást a magyar mezőgazdaság feladata a Vili. kongresszus után címmel. dóról“ a Szahara évente majdnem 100 000 négy­zetkilométerrel nő, s elárasz­tással fenyegeti Marokkó dél­keleti részét. Érdekes, hogy ugyanakkor a Szahara déli csücske Algéria és Mali határa mentén, az elmúlt húsz év alatt termőfölddé változott. A zöld posztón futó golyók puha koppanással jelzik a ka­rambolt. A televízió képernyő­je havas falusi tájat, kucsmás embereket mutat. Igaz, néző- közönség nem akad, mert a te­remben tartózkodó néhány vendég figyelmét lekötik a fut- kározó csontgolyók. Akik pedig a büfében töltik az időt, in­kább hódolnak a forró feketé­nek, vagy a külső hideget eny­hítő, belső meleget fokozó ital­nak. Annál inkább szembetűnő a látogatók csekély száma, mert a gyöngyösi XII-es akna klub­helyisége így külsőségeiben is otthoni melegséggel fogadja a látogatót Rend és tisztaság. A padlón szőnyegek futnak, a kis asztalok mellett műbőrrel be­vont székek várnak gazdára és az egészre fénycsövek szórnak barátságos fényt. Mindent megtalálni itt, csupán azok hiányoznak, akikért létrehoz­ták: a látogatók, a bányászok. — Sajnos, ez a helyzet! — mondja enyhe szabadkozással Martinkovics Jenő kultúrfele- lős. — Es az ok? — Elsősorban, hogy a dolgo­zóink többsége vidéki. Másod­sorban pedig, váltóharmados üzem vagyunk. — A fiatalok? ... Nem járnak be. Pedig vannak sokan. Inkább a város más szórakozóhelyeit keresik fel. Itt is lenne szórakozási le­hetőség. — A KISZ-vezetőség nem sc­Qit? — Ha már ez is szóba jött, megmondom őszintén: kultűr- vonalon nem lehet rájuk szá­mítani. Jellemző, hogy a kul- túrfelelősük nem is a mi üze­münknél dolgozik. — A KISZ próbálkozott már a ícultúrcsoport megalakításá­val? — Próbálkozás történt, de a tervéknél nem jutottak to­vább. Az igazat megvallva, nem nagyon akarunk csoportot létrehozni, mert a. városbah sok a kiválóan működő művé­szeti együttes. 0 Észak felé „vám André Moyen belga tudós megállapította, hogy a Szahara homoktömegei viszonylag nagy sebességgel északnyugati irányba „vándorolnak” és kö­rülbelül 50 év múlva elérik az Atlasz hegységet A tudós mé­réseket végzett amelyek azt mutatják, hogy a Szahara

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents