Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
TfLÄG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK* ? Á gyöngyösi nyolcvanas lakótelepen AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIV. évfolyam, 83. szám ÄRA: 50 FILLÉR 1963. január 31., csütörtök A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése a megye 1962. évi gazdasági, szociális és kulturális eredményeiről 1962. évben a megye gazdasági szerveinek termelési tevékenysége tovább fejlődött - Az ipar termelése az előző évhez képest nőtt, a mezőgazdaságé az előző évivel - a súlyosabb aszály elllféré - azonos szinten mozgott - A lakosság anyagiegészségügyi és kulturális ellátottsága tovább javult Beruházás 1962. évben beruházásokra és felújításokra fordított összeg közel 800 millió forint, mintegy 8—10 Százalékkal több, mint 1961. évben. A beruházások zöme továbbra is elsősorban a termelés bővítését szolgálta. Jelentős összeget ruháztak be a Budapesti Hajtóműgyár egri telepénél bővítésre, a Hatvani Cukorgyárnál új erőmű építésére, a visontai lignitbárfyához vasútvonal építésére, az isten- mezeji beníoniíbánya bővítésére. A»' Egyesült Izzó pipis- hegyi gyáregységében új üzemrész létesítését kezdte meg. 1962. évben több ipari és kommunális létesítményt helyeztek üzembe. Pl. a Hatvani Cukorgyár 70 millió forintos költséggel épített új erőművet Hatvan—Miskolc között befejezték a vasútvonal villamosítását. Pétervásárán korszerű malom létesült. Gyöngyösön autószerviz állomást építettek. A Hatvani Konzervgyár jelentősen növelte a konzervgyártás kapacitását és a raktárterületét. Egerben 64 férőhelyes őse. Minisztériumi ipar Állami helyi ipar Szövetkezeti ipar Szocialista ipar összesen A termelés alakulását kedvezőtlenül befolyásolta, hogy a minisztériumi iparban 4, az állami helyi iparban 3 Vállalat termelése nem érte el a tervezettet. Hatással volt továbbá az is, hogy több vállalat tervfeladata kisebb volt, mint az 1961. évi teljesítése. A termelés növelését teljes egészében a termelékenység emelkedésével érték el. A termelékenység — az egy munkára jutó vállalati teljes termelési érték alapján számítva — 5,2 százalékkal magasabb, mint 1961. évben. Az állami helyi iparon belül a könnyűipar és az élelmiszeripar termelékenysége azonban alacsonyabb, mint az előző évben. A termelékenység alakulását kedvezően befolyásolta a munkások szakképzettségének emelkedése, a gépi berendezések és felszerelések korszerűsítése, bővítése, újítások bevezetése, stb. 1962. évben a szocialista iparban átlagosan 21880 fő munkást foglalkoztattak, 2,4 százalékkal kevesebbet, mint 1961. évben. A munkáslétszám főleg a nehéziparban csökkent. Az összes foglalkoztatottak átlagos állományi létszáma 27 267 fő. A csökkenés mértéke itt kisebb, mint a munkásoknál (1,5 százalék). A munkások átlagos havi keresete 1654 forint volt, 2 százalékkal több, mint az előző évben. A munkások igazolatlanul mulasztott munkanapjainak száma — a létszámcsökkenés ellenére — több mint 500 munkanappal (8,7 százalékkal) növekedett 1961. évhez viszonyítva. A munkások összes mulasztott munkanapjainak 1,8 százaléka volt igazolatlan mulasztás, míg 1961. csemőotthan kezdte meg működését. Az egri Gárdonyi Géza Gimnázium 8 tanteremmel bővült. Hatvan városban 8, He- vesvezekény községben 2 tanteremmel bővült az általános iskola osztálytermeinek száma. Gyöngyös vásártéri új lakótelepen korszerű gyógyszertár és élelmiszerüzlettel javították a lakosság ellátását Hatvan városban üzembe helyezték az új vízmüvet és szennycsa torna- berendezést. És még tovább sorolhatnánk a beruházások eredményeit , : Ipar — építőipar A szocialista ipar termelése 1962. évben 2,4 százalékkal volt több, mint 1961-ben. A második ötéves terV bázis événél — 1960. év — pedig 17,2 százalékkal volt nagyobb. A termelés a minisztériumi iparban és az állami helyi iparban nem emelkedett olyan mértékben, mint az előző évben. A szövetkezeti iparban viszont a fejlődés’ üteme meghaladta az 1961. évit. 1961. 1962. évi vállalati teljes termelés az előző évi százalékában m,i 101,7 123.9 105,8 404.9 109,9 102,4 114,5 • i> évben ez az arány 1,1 százalékos volt Az állami iparban a munkanormákon alapuló, teljesítménybérben dolgozók aránya növekedett. November -hónapban a munkások 33,1 százaléka, egy évvel korábban pedig 30,4 százaléka dolgozott munkanormákon alapuló teljesítménybérben. Az állami építőipari vállala-; tok 1962. évben végzett sajáté építőipari termelésük értéke < több, mint 280 millió forint \ volt, 20 millió forinttal több az j 1961. évinél, és 7 százalékkal < kevesebb a tervezettnél. Az í állami építőipari vállalatok! több létesítmény kivitelezését < az éves tervben vállalt időre < nem fejezték be. 1962. évben az állami építő- < ipari vállalatok 2879 munkást < foglalkoztattak, a tervezettnek < megfelelően. Mezőgazdaság 1962. évben megyénkben a termelőszövetkezetek a tajaj- előkészítési, növényápolási és betakarítási munkákat általában időben és jó minőségben végezték el. Ennek következtében — az előző évinél is nagyobb mérvű aszályos időjárás ellenére — az elért eredmények általában kedvezőbbek a tavalyinál. Gabonafélékből, zöldségfélékből és több növényből a termelt mennyiség meghaladja az 1961. évit. Kevesebb volt a termés szálas takarmányból és burgonyábóL Ezek vetésterülete is kisebb volt, mint 1961. évben. Kukoricából a vetésterület 9 százalékos csökkenése ellenére a termés- mennyiség csak 2 százalékkal esett vissza, a termésátlag ugyanis jobb volt, mint az előző évben. A fagy- és jégkárok következtében a szőlőtermés az 1961. évinek a felére csökkent és a gyümölcstermés is rossz volt Az állami gazdaságok egyes főbb növényekből az előző évekhez hasonlóan, kiemelkedő eredményeket értek el, kukorica .és lucerna termésátlagaik azonban alatta maradtak a termelőszövetkezetének. Fontosabb növények term.-átlaga 1962-ben (q/kh) ÁR. gazd.-okban Term, szöv.-ekben Búza * 14,5 10,4 Árpa 15,5 12,8 Cukorrépa 122,4 y7,9 Kukorica 10,4 11,0 Lucerna 12,6 14,7 Az eredmények eléréséhez jelentősen hozzájárult a fokozottabb gépesítés és az új agrotechnikai eljárások alkalmazása. Az öntözött terület is növekedett. A tanácsi szektorban 6600 kh területet öntöztek az 1961. évi 4700 kh-dal szemben. Az öntözött területnek mintegy felén esőszerű öntözést alkalmaztak. Az őszi szántásba került növények jobban bírták az aszályt. A nagymérvű takarmánygondok ellenére a szarvasmarha-állományban lényeges változás nem történt. A sertésállomány kedvezőtlenül alakult. A háztáji, kisegítő és egyéni gazdaságok sertésállománya 1962. december 31-én 28 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. A csökkenést a termelőszövetkezetek közös állományának 8 százalékos növekedése nem ellensúlyozta. Különösen kedvezőtlen az anyakoca-állomány csökkenése. 1962. évben 688 vagon vágósertést és 697 vagon vágómarhát vásároltak fel a megyében. Vágósertésből a felvásárlás 25 százalékkal több,»-vágómarhából viszont 23 százalékkal kevesebb az 1961. évi felvásárlásnál. A tanácsi szektorban mind a vágósertés, mind a vágómarha felvásárlási tervet 16 százalékkal teljesítették túl. Baromfiból 17 vagonnal, (21 százalékkal) több, tojásból fél millió darabbal (7 százalékkal) kevesebb volt a felvásárlás, mint 1961. évben. A kedvezőtlen takarmányhelyzet miatt a tejfelvásárlás mennyisége mintegy 5 százalékkal visszaesett. A fagy- és jégkárok következtében a borfelvásárlás 48 százalékkal kevesebb, mint 1961. évben volt 4rn forgatom A kiskereskedelem áruforgalma 1962-ben — folyó ára- (Fotyt. e 2. tíCdaton) Ahogy Pest irányából közeledünk Gyöngyös felé, messziről szembetűnik az ízléses, kellemesen ható, nagy szürke lakónegyed, aminek egyhangúságát a modem építkezés anyaga — a sok üveg szabdalja. S ha még le is szállunk, hogy közelebbről megtekintsük az új házalóit, láthatjuk, a tervezők és építtetők gondoltak arra, hogy ezekben a lalióházakban emberek laknak, akik vásárolnak, esténként szívesen megisznak egy feketét, vagy éppen nehéz nap után szeretnének flekként vacsorázni valahol a közelben. Hát ezért nagy öröm a presszó, ahol jó fekete mellett meg lehet beszélni a napi eseményeket... Ilka Pál Gödöllőn Ilku Pál művelődésügyi miniszter, az MSZMP Politikai! Bizottságának póttagja, Pest < megye országgyűlési képviselőjelöltje, szerdán meglátogat-! ta a Gödöllői Agrártudományi J Egyetemet A vendéget az 5 egyetem tanári karának élén < dr. Magyart András rektor < üdvözölte. A miniszter megte-< kintette a diákotthont a tan-5 székeken tájékozódott az egye-; tem tudományos munkásságáról, majd megbeszélést tartottá a professzori karral,. Az okta-< tásügyi, a felsőfokú szakem- < berképzés és a tanügyi reform* időszerű kérdéseiről folytatott; élénk eszmecsere során az< egyetem professzorai fontos * gyakorlati tapasztalatokról < számoltak be. (MTI) ... s ha már vacsora után*vannak, mint képünk vendégei, egy üveg sör is jólesik a gondos kiszolgálás mellett. IFoto: Kiss Béla) Egri Gyula mondott beszédet a füzesabonyi vasutasok választási nagygyűlésén A füzesabonyi MÁV állomás vasutas dolgozói kedden délután választói nagygyűlést rendeztek, amelyen Egri Gyula, az MTST elnöke mondott beszédet. Egri elvtárs a délelőtti órákban érkezett Füzesabonyba, ahol a helyi párt- és tanácsi szervek képviselőinek, ’ valamint a MÁV vezetőinek kíséretében látogatást tett az állomás több szolgálati helyén. Elsőnek a most épülő, korszerű integrál-központot tekintette meg. Ez a központ a váltók gyorsabb állítását, ez által a forgalom gyorsabb lebonyolítását teszi majd lehetővé. Ezután a MÁV villamos vonalfelügyelőség dolgozóival találkozott Egri Gyula, és nagy figyelemmel hallgatta végig Kecskés László főmérnök magyarázatát az aSáHomás berendezéséről, és a villamos vontatás lebonyolítás áróL A választói gyűlés részvevői — akik zsúfolásig megtöltötték az állomás előadótermét — a tv képernyőjén közösen megtekintették a Ganz-MÁVAG választói nagygyűlését, amelyen Kádár János elvtárs volt a szónok. Egri Gyula beszéde elején összefoglalta a Kádár elvtárs által elmondottakat, majd a füzesabonyi járásban tett legutóbbi látogatásának tapasztalatait ismertette. Többek között elmondotta: nagy öröm tölti d, hogy az Egerfarmoson egy évvel ezelőtt egyesült termelőszövetkezetben milyen megértés van a tagok között, és hogy milyen szépen fejlődik a szövetkezet. Felcsattant a taps, amikor a füzesabonyi MÁV állomásról szólva kijelentette, hogy az állomás az elmúlt húsz év alatt nem fejlődött annyit, mint a legutóbbi három évben! — Bízom abban — folytatta Egri elvtárs —, hogy az új technika iránt mindig nagy érdeklődést tanúsító füzesabonyi vasutasok rövidesen elsajátítják a korszerű, integrál-berendezés kezelését, ami további jó eredmények eléréséhez vezethet. Végezetül annak a reményének adott kifejezést, hogy a jövőben gyakrabban találkozhat majd vasutas választóival, és a járás többi dolgozóival. A nagygyűlés után Egri elvtárs a Füzesabonyi VSC vezetőivel találkozott, akikkel helyi sportproblémákat tárgyalt meg. (—váry)
