Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-31 / 25. szám
2 NEPüJSÄG 1363. január 31., csütörtök Világszerte nagy visszhangot kelt a brüsszeli tárgyalások kudarca BRÜSSZEL (MTI): Edward Heath külügyminiszter-helyettes, aki az Anglia közös piaci csatlakozásáról Brüsszelben tárgyaló brit küldöttség vezetője volt, szerdán hazarepült Londonba. Miután a nyugat-németországi Baden-Badenben csütörtökre kitűzött közös piaci pénzügyminiszteri értekezletet bizonytalan időre elhalasztották, Luxemburgból az a hír érkezett, hogy szerdán megszakadtak a tárgyalások Angliának az Európai Szén- és Acélközösséghez történő esetleges csatlakozásáról. A tárgyalások megszakítását eldöntő szerdai ülésen a francia küldöttség már nem jelent meg. Duncan Sandys, a nemzetközösségi kapcsolatok angol minisztere, szerdán a közös piaci tárgyalások kudarcáért De Gaulle francia elnököt okolta. A miniszter hangoztatta, hogy az előállott üj helyzet megvitatására érintkezésbe kell lép- niök egymással a nemzctközös- *égi országok kormányainak. Az amerikai szenátus külügyi bizottságának több demokrata párti tagja annak a véleményének adott kifejezést, hogy erős atlanti társulást lehet létrehozni Franciaország nélkül is. A belga sajtó a brüsszeli tárgyalások meghiúsulásáért elsősorban De Gaulle-t teszi felelőssé. A szocialista Le Peuple megállapítja: „De Gaulle egyoldalú, sértő és következményekkel terhes eljárása a Közös Piac válságát robbantotta ki. Kiegyezésre pillanatnyilag nincs lehetőség, minthogy az álláspontok nagyon is elhatároltak.” A holland sajtó szintén a francia kormányt teszi felelőssé a történtekért. A Tele- graaf szerint a brüsszeli események megmutatták, mit ért De Gaulle „a hazák Európáján”. A svéd sajtó ugyancsak De Gaulle-t támadja a tárgyalások meghiúsulásáért. A Dagens Nyheter-szerint De Gaulle már eleve úgy döntött, hogy bezáratja az ajtót Anglia előtt. Ennek oka a tábornoknak az „angolszászokkal” szembeni elfogultsága, valamint az az eltökéltsége, hogy mindenáron vezető szerepet biztosít Francia- országnak az „új” Európában. A Svenska Dagbladet szerint a nyugati együttműködést sokkal mélyebb válság rázta meg, mint a második világháború óta bármikor. A belgrádi Politika a brüsz- szeli tárgyalások kudarcával kapcsolatban megállapítja: „Ügy látszik, hogy válság kopogtat Nyugat-Európa kapuján és pillanatnyilag nincs olyan megoldás, amely elkerülhetővé tenné a szakítást. Nyugat-Né- metország nagy dilemmában van, minthogy Washington ki akarja kényszeríteni, hogy válasszon az Egyesült Államok és Franciaország között. A brüsszeli tárgyalások fejleményei a lengyel politikai kommentárok figyelmének középpontjában állnak. Az első viss: Van gokból világosan megállapítható, hogy Varsóban az EGK körüli fejleményeket a nyugati táboron belüli ellentétek számottevő bizonyítékának tartják. A Trybuna Ludu hangsúlyozza, hogy az angol politika romokban hever. A brüsz- szeli kudarc nemcsak az angol bel- és külpolitika felülvizsgálatát teszi szükségessé, hanem a Nyugat háború utáni legsúlyosabb deintegrációját is jelenti. (Reuter. AP, AFP, DPA) BONN (MTI): A brüsszeli tárgyalások kudarcának egyenes eredményeként ismét belpolitikai viharok előszelei kezdenek fújdogálni Bonnban. A nyugatnémet politikai színpad főszereplői szemmel láthatóan két táborra oszlanak: az egyik tábor azt hajtogatja, hogy a Washingtonnal való jóviszony minden más szempontból fontosabb, a másik pedig — élén Adenauer kancellárral — a Bonn—Pá- rizs-tengely kihasználására építi fel számításait. Az angolszáz vonal legkövetkezetesebb képviselői a szociáldemokraták, akik azt követelik, hogy a Bundestag mindaddig ne is tűzze napirendjére W francia-nyugatnémet szerződés ratifikálását, amíg el nem hárulnak az akadályok Anglia közös piaci felvétele elől. Hasonló hangnemben nyilatkoznak a szabad demokrata párti vezetők is, akik élesen elítélik De Gaulle magatartását. Men- de, az FDP elnöke kijelentette: „A brüsszeli tárgyalások megszakítása következtében előállott új helyzet nem maradt hatás nélkül a francianyugatnémet szerződés parlamenti ratifikálására”. A szabad demokraták azonban még nem kötelezték el végleg magukat a ratifikálás megtagadása mellett — ez a probléma, úgy látszik, az egyik kulcskérdése lesz a nyugatnémet belpolitikának. A Ct)U-n belül Erhard gazdaságügyi miniszter és Schröder külügyminiszter áll azok élén, akik Washington kegyét fontosabbnak tartják De Gaulle tábornoknál. Am ez az „angolszász párt” egyelőre kisebbségben van a CDU-n bélül, ahol Adenauer a múlt héten ismét szabad kezet tudott bi- tositani magának az angolszász vonalat követő Erhard-dal és Schröderrel szemben. Adenauer ellenzi azt, hogy a bonni kormány bármilyen formában nyomást gyakoroljon Franciaországra és e magatartásával voltaképpen értéktelenné tette az Erhard és Schröder által Brüsszelben előterjesztett „áthidaló javaslatokat” is, amelyeket a francia küldöttség könnyűszerrel elutasíthatott, hiszen De Gaulle tudta: Adenauer nem fog komolyan fellépni vele szemben. Az angol csatlakozás kérdése körül folyó időhúzás mögött voltaképpen az a politikai harc rejlik, amelyet De Gaulle és Adenauer egyetértésben folytat azért, hogy a nyugati szövetségen belül meg- törtjék az Egyesült Államok atommamopöliumát. RÓMA (MTI): Az Olasz Kommunista Párt lapjában, a l’Unitában, a lap főszerkesztője, Mario Aiicala írja: — Az, ahogyan a Közös Piacot elképzelték, mint a nagy monopóliumok parancsnoki hatalmának terjeszkedési terét., mint az igazi és teljes Európa megosztásának, a kommunistaellenes diszkriminációnak és a hidegháborúnak eszközét, csakis a legag- resszívebben reakciós erők megerősödéséhez vezethetett. A kereszténydemokrata, a . köztársasági, a szociáldemokrata, a liberális és a szélsőjobboldali pártok hozzájárultak az ilyen módon elképzelt Közös Piac felépítéséhez: Most felvetődik egy olyan európai és nem „európaista” politika hangsúlyozása, amely megakadályozza a harmadik fasiszta partner belépését a francia- német egyezménybe, s amely alapvetően módosítja a Közös Piacon belüli gazdaságpolitikát, továbbá a többi országokkal szembeni politikát. LONDON: Miközben az angol parlament mindkét házában megkezdődött Nagy-Britannia elvetélt közös piaci tagságának halottkém-vizsgálata, egymás után szólalnak meg a rendkívül érintett üzleti és ipari körök képviselői. Elemzik a kudarc gazdasági következményeit és — a nyilatkozatokból úgy tűnik —, hogy máris felvázolják az angol égisz alatt működő Európai Szabadkereskedelmi Társulás (EFTA) és a Közös Piac közti gazdasági háború stratégiai terveit. Sir William Mcfadzcan, a Brit-európai Exportkamara elnöke „tragédiának” nevezte Nagy-Britannia kizárását és kijelentette, hogy „természetesen, nem mondhatunk le a napi négymillió font sterling értékű európai exportról. Következésképpen a kamara elfogadja a kihívást. Nem tehetünk mást, mint támadunk, támadunk és újra támadunk”. Több angol cég képviselője közölte, hogy a brüsszeli döntés nem akadályozhatja meg a Közös Piacba történő behatolásban. Richard Briginshaw, a Forward Britain-mozgalom (a konzervatív kormány szélső- jobboldali belső ellenzéke) vezetője kijelentette, hogy „a kormány zsákutcába juttatta az országot, veszélybe sodorta a Nemzetközösséget és óriási károkat okozott az iparnak. Most a világkereskedelem minden lehetőségét fel kell tárni és kiaknázni’\ Közölte, hogy a mozgalom márciusra értekezletet hívott össze, amelynek feladata egy gazdasági világértekezlet megszervezésének előkészítése. Ezen az értekezleten megvitatnák Nagy-Britannia, a nemzetközösségi és az EFTA-országok kereskedelmi kapcsolatainak fejlesztését Észak- és Dél- Amerikával, a távol-keleti államokkal és a kelet-európai országokkal. (MTI) fiz Egyesült Államéit egyoldalú segítségei nyújt . Kongónak Jelenté» Íj Thant sajtóértekezletéről NEW YORK: V Thant ENSZ-fŐtitkár keddi sajtóértekezletén kijelentette, hogy az atomfegyver-kísérletek betiltósáról szóló egyezmények megkötésének távlatai még sohasem voltak ilyen kecsegtetőéi:. Kijelentését a szovjet, amerikai és angol képviselők között folyó tárgyalásokat érintve tette. Mielőtt az újságírók kérdéseire válaszolt volna, U Thant nyilatkozott Kongóról. Megállapította, hogy két és fél év után „Kolwezi és Jadotville elfoglalásával befejeződött” az ENSZ kongói tevékenységének New Yorkban folytatódtak a hé romit a talmi tárgyalóitok az a tóm fény ver kittér letek men *xünteté»éről NEW YORK (MTI): N. T. Fedorenko, a Szovjetunió állandó ENSZ-kép viselő je és C. K. Carapkin, a Szovjetunió képviselője a 13-hatalmi leszerelési bizottságban, kedden a Szovjetunió állandó ENSZ-kép- viseletének épületében találkozott V. Fosterral, az Egyesült Államok leszerelési és fegyverzetellenőrzési hivatalának vezetőjével. A megbeszélésen részt vett D. Ormsby-Gore, Nagy-Britannia washingtoni nagykövete. A találkozón az atomfegyverkísérletek megszüntetésének kérdésével foglalkoztak. A következő találkozóra ma. január 31-én kerül sor. (MTI) Rövidesen tárgyalások kezdődnek a tább olcjlú NÁTO-atámerő létrehozásáról NEW YORK (MTI): L. T. Merchant, az amerikai külügyminisztérium politikai ügyekkel foglalkozó volt államtitkára, akit Kennedy elnök megbízott a multilaterális NATO-atomerő előkészítésére vonatkozó tárgyalások folytatásával, kedden este egynapos párizsi látogatásáról visszaérkezett az Egyesült Államokba. Merchant Párizsban több vezető NATO-politikussal folytatott tárgyalásokat. New Yorkba érkezve annak a véleményének adott kifejezést, hogy néhány héten belül tárgyalások kezdődnek Párizsban a több oldalú NATO-atomerő létrehozásáról. Az amerikai politikus nem volt hajlandó válászolni arra a kérdésre, miként befolyásolja majd a tárgyalásokat Franciaország ellenállása a NATO-atomerővel szemben. Franciaország NATO-n belüli szerepe szóba került azon a díszvacsorán is, amelyet a Francia—Amerikai Társaság New Yorkban Norst.ad tábornok, volt NATO-főparancsnok tiszteletére rendezett. Hervé Alphand washingtoni francia katonai szakasza. U Thant rámutatott, hogy nem várható az ENSZ-csapatok gyors kivonása Kongóból. Az ENSZ főtitkára bejelentette, hogy Harlan Cleveland, az Egyesült Államok külügyminisztériumának tanácsosa A. Stevensonnal, az Egyesült Államok ENSZ-fődelegátusával együtt tájékoztatta őt arról, hogy Clevelanddal az élén, amerikai misszió utazott Kongóba azon segítség mértékének megállapítására, amelyet az Egyesült Államok nyújthat a kongói központi kormánynak. E kérdésben elfoglalt álláspontját megvilágítva U Thant kijelentette, hogy síkraszáll amellett az elv mellett, hogy Kongó csak az ENSZ-szerve- ken keresztül kapjon segélyt. Emlékeztetett a Biztonsági Tanácsnak arra a felhívására, amely felszólított minden kormányt. hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetén keresztül küldje el segítségét Kongóba. Ennek ellenére U Thant lényegében nem kifogásolta a Cle- veland-féle missziót, sem pedig azt, hogy az Egyesült Államok kormánya egyoldalú segítséget nyújtson Adoula kormányának az amerikaiak kongói helyzetének mégszilárdítására. Ü Thant hangsúlyozta, hogy mivel Adoula kormánya jelen pillanatban elfogadhatónak tartja az egyoldalú segítséget, joga van el is fogadnia ezt attól, akitől kapja. Az amerikai hírügynökségek U Thant nyilatkozatát rögtön úgy kommentálták, mint feloldását az ENSZ ama tilalmának, hogy Kongó egyoldalú segítséget kapjon. Tizenhét év egy szamárért Franco, a spanyol diktátor, közé belekerült egy öt betűből szeret időnként a kedves, jo- álló szócska: „Burro”, aminek viális férfiú pózában tetsző- a magyar fordítása így hang- legni. A sajtót éppen ezért a zik: Szamár, kabinet-iroda elárasztja az A vérig sértett diktátor fel- úgynevezett „népszerűsítő” ké- háborodása nem ismert harevöJuciönes vérpadema nc&Xmn p<miénf1osc. El tíempo v&nléű a tarn oh la razún y h&y vmnm tsdi»c cl muwm, rso qm®m fs&fflo, fpé «08írRftmOiíífcs poHtloos <jue em el mtmtío fx se a Iß* «iiferencSft* áe thrajvel c&ntmlúói löcftpiicidacldfe ylm y|ojós gfstcroa* 'jxolít tco* para ei bí*m tcünmi, Tmga y düRjiíTHo hada ía polítV» tie purtiüöfi, rcpmito a los rbiijw»# pekkel. Ezekkel a felvételekkel akarják bizonyítani: Franco kezet fog. Franco halászik. Franco lóra pattan. Franco feláll. Franco leül, de akár1 mit is csinál, a kedves mosoly mindig ott ragyog a kiváló férfiú ábrázatán. Nos, a napokban a diktátori mosoly bizony alaposan megfagyott. Franco ugyanis megtartotta hagyományos újévi beszédét, s vagy a nyomda ördögének, vagy valamelyik elszánt nyomdász jóvoltából a szöveg tárt. Haladéktalanul kivonultak a csendőrök, a La Prensa épületét körülzárták és letartóztatták a szerkesztőt. Egykét nap múlva aztán már el is hangzott az ügyészi javaslat: az eljárást a Franco védelmére hozott speciális törvény alapján kell lefolytatni. Ez pedig nem kevesebb, mint 17 évi börtönbüntetést helyez kilátásba mindazok számára, akik a diktátor személyét nem tartják kellő tiszteletben. Ugyanany- nyit, mint amennyit emberölésért szabnak ki. Ügy véljük, ez azért egy kicsit magas tarifa, a véres kezű diktátort nagyon szerényen jellemző szóért. S vajon akad-e olyan képzett matematikus, aki ki tudja számítani, hogy mit szánt Franco azoknak, akik a meztelen igazságot kimondják róla? S. E. Bírósági komédiává fajult De Gaulle merénylőinek pere PÁRIZS (MTI): A párizsi katonai törvényszék előtt harmadik napja folyik De Gaulle merénylőinek pere, amely egyre inkább bírósági komédia jellegét ölti. A bíróság hétfő óta nem jutott el a per tulajdonképpeni anyagának tárgyalásához. A vita még mindig a bíróság törvényessége, egyes bírák illetékessége és egyéb formai kérdés körül folyik. A kilenc vádlottat 17 ügyvéd védi. Ezek egymást felváltva, végtelen szóáradatban adják elő jogi kifogásaikat. Hiába mondta ki a törvényszék, hogy illetékes a per letárgyalására, az ügyvédek újabb és újabb érvekkel hozakodnak elő. Így például kisütötték, hogy a tanács egyik tagja polgári bíró és csak a tárgyalás alkalmából öltöztették ezredesi egyenruhába. — A katonai törvényszék csak hadbírókból állhat. Milyen jogon foglal bonne helyet polgári személy? — tette fel a kérdést az egyik védő az államügyésznek, aki néhány héttel ezelőtt még ügyvéd volt és csak közvetlenül a tárgyalás előtt kapta meg tábornoki rangját. A bíróság kedden és szerdán is kénytelen volt több órára felfüggeszteni a tárgyalást. Az államfői rendelettel létrehozott bíróság törvénytelensége nyilvánvaló és tagjai maguk is tanácstalanok ezzel a ténnyel szemben. Tixier—Vig- nancourt, Isorni és a többi hírhedt „OAS-ügyvéd” számára ez kitűnő lehetőséget nyújt ahhoz, hogy a tárgyalótermet az összeesküvők szószékévé alakítsák át és megakadályozzák a tulajdonképpeni tárgyalás megkezdését. Felszólalásaikban nem is titkolták, hogy a pert február 25-ig akarják elhúzni, amikor az új állambiztonsági törvényszék életbe lépésével megszűnik a rendkívüli katonai bíróság és így a merénylők ügyének tárgyalását élőiről kell majd kezdeni. nagykövet pohárköszöntőjében elismerte, hogy az Egyesült Államok és Franciaország között bizonyos nézeteltérések vannak, ezek azonban nem érintik a két ország „közös akaratát a szabadság ügyének közös megvédésére”. Norstad tábornok válaszában a NATO katonai problémáival foglalkozott és ismételten hitet tett az önálló NATO-atomerő mellett. (Reuter—AP—AFP) Nagy-B Kommunista Pártj LONDON (MTI): Nagy-Bri- tannia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága a következő nyilatkozatot adta ki: A konzervatív kormány közös piaci politikájának összeomlását a kormány azonnali lemondásának kell követnie. A kormány 15 hónapon keresztül nemtelenül erőltette a tárgyalásokat és csakis a népi tömeg- nyomás — amelyben a kommunista párt vezető szerepet Vitt — tartotta vissza a nemzeti érdekek teljes kiárusításától. A kormány most abba a megalázó helyzetbe került, hogy arcába vágták: Anglia csakis akkor nyer bebocsátást, ha alárendeli magát a nyugatnémet és a francia monopolistáknak. Macmillan és a Közös Piac támogatóinak politikája rossznak, elhibázottnak bizonyult, s világossá vált, hogy azoknak volt igazuk, akik élesen ellenezték a Közös Piachoz való csatlakozást A Közös Piaccal szemben álló növekvő erőknek, amelyek felismerték a konzervatív poliritannia iának nyilatkozata tika veszélyeit, most meg kell akadályozniok, hogy Macmillan bármilyen formában is megkísérelje tovább folytatni a tárgyalásokat. A Munkáspárt álljon ki végre egyértelműen a Közös Piac ellen. Itt az ideje, hogy együttes erővel követeljünk olyan politikát, amely megfelel Nagy- Britannia érdekeinek. Véget kell vetni a hidegháborúnak, meg kell szüntetni a kelet- nyugati kereskedelem minden korlátozását. Ki kell terjeszteni kereskedelmünket a szocialista, a nemzetközösségi és a fejlődésben elmaradt országokkal. Emelni kell az életszínvonalat, fejleszteni és korszerűsíteni az ipart. A konzervatívok a válság küszöbére taszították az országot, hitelüket vesztették, politikájuk romokban hever. Itt az ideje, hogy lelépjenek a színről. Általános választásokat kell tartani, amely a toryk vereségét hozza majd. (MTI)
