Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)
1963-01-29 / 23. szám
1 <%, 1983. január 29., kedd NEPÜJSAG Horváth Andrásné Fiatalon, 28 éves korában, hosszú szenvedés után ragadta cl 'a halál Horváth Andrásnét, a hatvani járási nötanács titkárát. Horváth Andrásnét ismerték a járásban nemcsak mint a nötanács lelkes és aktív titkárát, de mint pártvezetőségi tagot önzetlen, odaadó, jövőt építő kommunistát is. Az épitésben már nem vehet részt. Fiatalon ragadta el a halál, s méltán gyászolja öt családja mellett az egész járás, megyénk valamennyi kommunistája. Horváth Andrásnét. akit az Országos Nötanács saját halottjának tekint, pénteken délután temetik Jászberényben. * 104 Tegnap volt szerencsém találkozni a világ legpesszimistább emberével: Az ember ment az utcán, lehajtott fejjel, két kucsmával a haján és a kucsma alatt fülvédövel. Két télikabát és nyolc pulóver és didergő léptek. Tekintetében kiábrándultság és teljes lemondás. Jómagam vidám léptekkel, a januári hidegnek fity- lyet hányva, kigombolt kabáttol loholtam, azon tűnődve, hogy már csak egy hónap lényegében, a utána jön március, s a március, mégha jeges is, de a tavasz hónapja. Ekkor találkoztam vele: Miért e kétségbeesett arc? — kérdeztem. Rám nézett és csak ennyit mondott: — Már csak tíz hónap, s újra itt a tél. Reménytelen! — legyintett és odafagyott a járda széléhez.,, (—6) Egy délelőtt a húsüzemben . . • Furcsa büntetés Hogyan lehet megbüntetni néhány bányászt, akik felszólítás ellenére sem hajlandók részt venni a kötelező 6 órás gépkezelői oktatáson? Ezen törte a fejét a szarvaskői táró bányamestere is, mig aztán kemény, de eredményes vajúdás után kinyilatkoztatta — legújabb kori történelmünkben is példa nélkül álló — legdrákóibb, legrettenetesebb ítéletét: egyheti fizetett szabadsággal sújtotta a szép szóra nem hallgató embereket! Ezekben a napokban, mikor szénhiánnyal küzd az ország, mikor bányáinkban erejüket megfeszítve dolgoznak a bányászok minden grammnyi szénért, mikor a szarvaskői bánya tervlemaradással küzd, én a magam részéről nagyobb és tanulságosabb büntetést el sem tudok képzelni annál, mint hogy valakit fizetett tétlenségre, meleg- szobafogságra ítéljenek. A példátlan ítélet legújabb motivációi is egyedülállóak: a „büntetett" bányászok valóban és igazán büntetésnek érzik az egyheti fizetett szabadságot! És: a bánya vezetői elégedettek döntésükkel, megfelelőnek, f egy elme zónek, sőt: szükségszerűen nevelő célzatúnak tartják! Ó, kis Prokop, bányászok rangtól és minden szentségtől megfosztott védelmezője! Tudod-e, mit mondana erről a jó öreg rotterdami Erazmusz, aki a Balgaság dicséretét megírta!? (pataky) Szép munkasikerek, nagyszerű eredmények és két halálos baleset — ilyen képet mutat a rózsái IX-es akna 1962-es mérlege. Érthető hát, hogy ez az utóbbi foglalkoztatta leginkább a dolgozókat az idei első termelési tanácskozáson, érthető, hogy a balesetek megelőzése, a biztonságos munkavégzés kérdése volt az általános téma. S nem csupán azért, mert az üzem minden eredményét lerontotta ez a szerencsétlenség, hanem azért, hogy hasonló esetek ne fordulhassanak elő többé senkivel. Szomszéd László, a bányaüzem vezetője, beszámolójában elmondotta: a múlt év elején különböző anyagok megtakarí— Ez még jobb lesz, mint amit a novemberi ünnepre főzött. Pipás nem szólt rá semmit, csak a tűzre rakott nagy gonddal, s hagyta, hogy menjen az elnök. Biztos volt a dolgában, esküdött rá. Hamar híre ment a füstönfült teremben, hogy odakint már nemcsak a hosszú szag, hanem a csiklandós íz is vígan bugyog, s a kéttucatnyi társaságból többen nem bírták^ ülve kivárni a tálalást. Különösen a virgoiícabb fiatalok settenkedtek ki egyenként, vagy párosával a»tűz mellé, azzal a kettős szándékkal, amivel már előbb ott járt az elnök. Annyit mindenki tud a nagy szertartásból, hogy boron fő a jó birkapaprikás, s ők úgy is voltak vele: ha a bor is, meg a paprikás is igen-igen jó külön-külön, micsoda szentséges lehet az együtt! Az egyik kis csapat valami lányüggyel traktálta Pipást, hogy félrevonja figyelmét, amíg egyikük kotnyeleskedik a borral, a másik meg egy marék cigarettával bolondította el. Aztán a magas vendégek akartak ismerkedni a szertartás főpapjával, s aki addig őrizte a bográcsot, ugyancsak engedett a csábításnak, mert az úgy lesz jó... (Csont István illusztrációja) És jött az ünnepélyes pillanat... Pipás előtt, a bogrács körül, három fehérkötényes lány sorakozott nagy porcelántálakkal. Térültek-fordultak,- s a hosszú asztalon mindenki előtt magas gözoszlop szállt fel a dúsan rakott tányérokról. Beszéd alig volt, mindenkit lefoglalt a csodálatos élvezet, a nagyszerű ízkeresés. Újra meg újra fordultak a lányok. Elhangzott az első felhívás is — az első közös pohárra. Ahogy fogyott á szaftos hús, úgy engedtek fel lassan a nyelvek. Mindenki Pipást dicsérte, aki ugyancsak jó étvággyal kanalazott egy tálból. Szemmel láthatóan nemigen érdekelte a kollektív váll- veregetés, inkább azon volt, hogy Idejében hazaérjen a paprikással, meg a. borral a családhoz. Az evéssel azért nem kergette magát, szedett háromszor is, mert úgy érezte, mintha tényleg önmagát múlta volna felül ezzel a birkával. Ha azt mondták, igyék, ivott is, egészségeset szuszogott utána, s várta a jussát. Észrevette az elnök, s emelkedett volna az asztaltól, de hirtelen érdekes zsibongást érzett a lábában. — Ejnye, csak nem tán? — villant át barna homlokán a magát vádló kérdés. — Hiszen még alig ittam... Aztán hirtelen az jutott eszébe, hogy nem is illik a vendégeket magukra hagyni, s intett a brigádvezetőnek. — Add már oda Pipásnak azt a bort, amit kikészítettem, meg a tál paprikást a lányoktól. Menni akar.,. Valamelyik asszony közben arról beszélt, hogy. máma meg akarta tréfálni emberét, tűi akart rajta, inni, de olyan ez a bor, hogy már a szaga is megzsibongatja az embert Itt van ni, alig ivott, de máris olyan táncolhatnékja van ... Lett is hamar olyan vigalom, mintha tíz menyasszonyt kellett volna az újasszony- szoknyába rázni, pedig a bor alig fogyott A vendégek is elcsodálkoztak, hogy micsoda varázslatos étel ez a falusi birkapaprikás... Pipás közben a kerítés mögül elő-előugró csábosokat kergette végig a falu hosszú országúján, és zsibongó fejjel tisztázta magában, hogy közelebbi útra hol is szokott befordulni. Az utcájuk végén már a pipát is kivette a szájából és nótázni kezdett. Hirtelen jött melegségéből csak az asszony hangja hűtötte le a gangon. — Harminc éve sose jött kend nótázva ebbe a házba! Tán csak nem babonázták meg!? — Ugyan no, hát alig ittam. — Akkor bizony az a nagy hírű paprikás keverte meg biztosan — csattant rá ingerkedve. S nem is sejtette, hogy milyen igazat mondott tására, a termelékenység és az önköltség mutatóinak javítására tettek ígéretet a dolgozók, több mint 600 ezer forint értékben, s ígéretüket nemcsak hogy betartották, de meg is duplázták: előzetes számítások szerint több mint egymillió forintottesz ki a megtakarítások értékei A VIII. kongresszus tiszteletére kibontakozott' széles körű szocialista vetélkedés kitűnő eredményeket hozott. A 32-es pajzsfront dolgozói a vállalt 100 vontatás helyett 104 vontatást hajtottak végre, s ' előrehaladási sebességük megközelítette a 60 métert. Míg Hegyi László csapatvezető műszakja nyolc óra alatt két vontatást csinált, Szurdoki Bálint szocialista brigádvezető harmadja egy műszak alatt 3 vontatást végzett, több mint 1,7 métert haladva előre a szénben. A szocialista vetélkedés eredményeként nőtt 206 kg-mal az összüzemi teljesítmény egy főre eső átlaga. A technológiai fegyelem betartásáról, a fegyelembontók felelősségre vonásáról beszélt felszólalásában Juhász Ernő lő- mester. „A műszaki utasítások — mondotta — a dolgozók biztonságát, életét védik, s ha ezeket az utasításokat mindenkor betartják és másokkal is betartatják, elkerülhetők a súlyos balesetek”. Többen azt hangoztatták, hogy ha mindenki gondosan, körültekintően dolgozik, s munka közben önmagára és társaira is ügyel, kevesebb baj történhetik. Nagy vitát váltott ki a dolgozók körében az a javaslat, hogy a legjobb szaktudású vájárt bízzák meg a mellette dolgozó négy ember baleseti felelősének. Szegedi József vájár azt indítványozta: indítsanak versenyt a csapatok között a balesetmentes munka végzésére. Kasléder Albert a termelés-technika emeléséről, Bereczki Imre a 32-es pajzsfront dolgozóinak kollektív törekvéseiről beszélt, Derne István pedig a 24-es front dolgozóinak nevében tett bejelentést: csatlakoznak a szocialista brigádmozgalomhoz, s versenyre lépnek a megtisztelő cím elnyeréséért. Hasznos tanulságokat adó termelési tanácskozás zajlott le a rózsái IX-es aknánál. A bányászok felelősséget éreznek a társadalom és egymás iránt; a korábbinál szélesebb alapon kibontakozó összefogás igénye fűti őket — az emberi életekért. S nem kétséges, hogy az eredmény sem fog elmaradni. A közös akarat minden elemi erővel szembeszállhat. Csizmadia Béla hess ük is a zsírüzem termelését, a zárt rendszerű, nagy kapacitású olvasztó berendezés óránként képes ezerötszáz kilogramm zsír megolvasztására! 50 mázsa kolbász Az olvasztóból a feldolgozó üzemrészbe látogatunk. Az ajtóban ínycsiklandó illatok csapnak orrunkba. A töltőgépek körül seregnyi nő szorgoskodik: a jókorára méretezett, szüntelen éhes gyomrú gépek, mássányi adagot képesek magukba fogadni egy-egy „etetéskor”. Kolbászfélék pirosló, gusztusos garmada, hoaz- szú-hosszú sora a gépek meW lett, a rudakon... Naponta gyártanak vagy ötven mázsái belőlük, — téliszalámi és gyulai kolbász kivételével, csaknem valamennyi töltött áruból, hu- szonöt—harmincfélét is... —.A feldolgozó üzem a legfiatalabb egysége a gyöngyösi húsüzemnek, hiszen az elmúlt év utolsó negyedében kezdte meg működését, — de máris tökéletesen beilleszkedett a nagy gyártási mechanizmusba. Budapestre és Miskolcra Az elmúlt év során közel ötvenezer sertést, tizenötezernyi marhát, három—négyezer birkát vágtak itt az üzemben. Az üzem Heves megye egyetlen ilyen létesítménye, de messzi környéken is egyedülálló — mondotta Tóth Sándor, a vállalat igazgatója. — A töltött áruk általában csak a megye számára készülnek, de a tőkehúsból Miskolcra és Budapestre is jut. Jó munkáskollektívája van a gyöngyösi húsüzemnek. Az összlétszám mintegy tíz százaléka jelvényes, vagy okleveles — kiváló dolgozó. Tóth Jenő, Szoó Antal, Szekrényes Mihály, Molek József és Nagy József mellett sok-sok kitűnő, szakmáját értő munkás nevét fel lehetne itt sorolni. Az elismerés egyaránt kijár itt mindenkinek. Gyóni Gyula Elkészültek a szakma ifjú mestere-mozgalom vizs^amuiikái a Parádsasvári Üvegwvárban keresebb számaibó* öt évben egy kicsit a nesztor szerepét játszotta az irodalmi színpad körül. így azután méltatása is a meleg, a jó értelemben vett elfogultság hangján szólott. A műsor külön méltatására nem vállalkozom. Annál is kevésbé, hiszen majdmindegyik számmal valamelyik régebbi műsorukból kedveskedtek szombat este is. Talán mindössze annyit írnék, hogy sikerült a műsort jól megszerkeszteniük, változatos, színes volt! S az elmúlt öt év kedves élmény-emlékét ébresztette. AZ EST BEFEJEZŐ részében Dienes Tibor, a megyei tanács művelődésügyi osztálya nevében megköszönte az eddig végzett munkát, s a művelődési miniszter megbízásából a Szocialista Kultúráért kitüntetést nyújtotta át Szívós Józsefnek, a színpad vezetőjének, amellyel a Hatvani Irodalmi Színpadot tüntette ki a miniszter. Ezután Dienes Tibor szintén a miniszter megbízásából a Szocialista Kultúráért kitüntetést adta át Szívós Józsefnek, dr. Ripka Kálmánnak és Kanyó Gábornak, valamint személyenként pzer forintos pénzjutalmat elismerésként az elmúlt évek tevékenységéért. A többi gk elismerő oklevelet kaptak. Suha Andor ban az öt évad legsi lesz, ma már edzettek s hitüket nem tudta megtörni az elmúlt öt év nemegyszer jelentkező nemtörődömsége és mellőzöttsége sem. Sőt, a meg nem értés sem! Mert a „Ficsori-füsti fecskének” szállnia kell, s a cinkének dalolnia, hogy „nyit- nikék”! S ÖK SZÁLLTAK és daloltak öt éven át, érdek nélkül, minthogy a madár is csupán jókedvéből dalol. Persze, életútjukat siker is koronázta. A színpad 1958-ban alakult. Üttörők voltak országosan is. 1959-ben már országos konferencián tartanak szakmai bemutatót. Részt vesznek Győrben az I., Budapesten pedig a II. országos fesztiválon. De a siker legbiztosabb jele — túl a számtalan dicsérő sajtóelismerésen — a lelkes hatvani közönség tapsa, amely öt éve kíséri és jutalmazza munkájukat. E gondolatokkal jártam végig szombaton este a Fél évtized című dokumentációs kiállításukat, s ültem be később a hatvani művelődési házba, ahová ünnepségre gyűlt a közönség — és a színpad tagsága. Az Emlékezés című est kerek öt év munkájának ünnepi lezárását, s — reméljük — újabb, számtalan öt év ünnepi kezdetét jelezte. A megnyitó, üdvözlő beszédet Mezei Éva, a Népművelési Intézet munkatársa mondotta, aki az elmúlt Irodalmi esi Hakan ÖT ÉV MUNKÁJA és közvetlenül kétnapos tájértekezlet, alapos vita előzte meg ezt az ünnepi estet. S miközben a vita azon is folyik, a szenvedélyek azon csapnak össze, hogy kell-e, van-e létjogosultsága az irodalmi színpadoknak, nos, addig ők művészetet tanulnak, terjesztenek, — mindezzel jelezve, hogy fütyülnek olyan vi- tára\ amely egy kicsit távol esik az élettől. Mert Goethével együtt vallják, hogy szürke minden elmélet, de zöld az élet aranyfája. Vitatkozni a Hatvani Irodalmi Színpad létjogosultságán nem okosabb dolog, mintha a megszületett gyermek létjogo-, sultságán vitatkoznánk. Létjogosultság? — teszik fel egyesek a kérdést, s miközben ezt szalonképesen megvitatják, ezt szalonképesen megvitatják a jól fűtött szobákban, azalatt néhány fiatalember, férfi és nő, a fűtetJen vonatra ülve „bumlizik” Miskolcról, Hevesről, hogy a művészet társadalmi munkásaiként, de egyáltalán nem „önképző” szinten és fokon Villont, vagy Szabó Lő- rincet adjon elő. Mert az a néhány fiatal ember, aki öt évvel ezelőtt Hatvanban elhatározta, hogy irodalmi színpadot hoz létre, élhal a művészetért. Bár, akkor a kezdetek kezdetén még nem sejtették, hogy útjuk nemcsak siker, de egy kissé kálvária is Csak az összefogás segíthet! Tanácskoznak a rózsái IX-cs akna bányászai megszokott mindennapi munkáját végzi a gyöngyösi húsüzem. — Az ország egyik legmodernebb húsüzgme ez — mondja kísérőm, Szakács Mihály műszaki vezető. Az első állomás — A vágócsarnokba érkező élő állatot elektromos árammal elkábítják. Ez tulajdonképpen a munkafolyamat első állomása. Az elkábított állat ezután már csigasoron halad tovább újabb megállók felé. A „vérez- tető” fölött történik a szúrás: ahol a fejjel lefelé lógó állatból úgyszólván az utolsó csepp vér is kifolyik, — tisztább lesz így a hús színe, és a tartósítás is biztosabb. Egy nagy üst fölött megtörténik a fejforrázás, s a szomszédos medencében a teljes fürösztés, tisztítás. A megtisztított állat bőrét ügyes kezek felhasítják egy helyen, hogy a nyúzógép, a következő állomáson könnyűszerrel, néhány másodperc alatt teljes egészében lehúzhassa azt. Innen tovább gördül a csiga: előbon- tás és belezés követik egymást, — majd az orvosi ellenőrzés . - . Gyorsan mozgó fűrészgép szeli ketté ezután az állatot, majd egészségügyi utóellenőrzés után, végre elindul a hűtőraktárak, illetve a feldolgozó üzemrészek felé ... Óránként 1500 kiló zfír Az olvasztó és zsírüzemben hatalmas edények, érdekesnek tetsző berendezések, gépek, hosszú csövek, s valóságos hegy a hófehér zsírnak valóból. — Ügyszólván teljes egészében kísérleti felszereléssel dolgozunk, a hidraulikus csigapréstől a leválasztó centrifugáig — mondja Pelle János üzemvezető. — Az olvadt, folyékony zsír csöveken keresztül jut a töltőládákig, egy-egy ládába huszonöt kilogramm. — Űj zsírhűtő áll a fal mellett, szintén kísérleti darab. A próba sikerült, beszerelésre, üzembe helyezésre vár csupán ... És, hogy egy kicsit éraékel(Tudósítónktól.) A KISZ Központi Bizottságának kezdeményezésére immár hagyománnyá vált a Pa- rádsasvári, Üveggyárban a szakma ifjú mestere-mozga- lom. Az elmúlt évben is országos második helyezést nyertek a sasváriak a mozgalom vizsgamunkáinak kiállításán, Budapesten. Ebben az évben újabb 20 fiatal kapcsolódott a mozgalomba és készítették el vizsgamunkáikat, amelyeket a vállalat, az üzemi bizottság és a KISZ vezetőiből alakult bizottság bírál felül és dönt a cím fokozatának odaítéléséről. A vizsgadarabok között egészen újszerű készletek, vázák szerepelnek, amelyekkel újból komoly helyezést remélhetnek az országos versenyen a pa- rádsasvári fiatalok. Emeli a fiatalok elért eredményét az is, hogy a mozgalomba nevezettek közül valamennyien 4 brigádban harcolnak a szocialista munka ifjú brigádja cím elnyeréséért. Emberek jönnek-mennek, teherautók forgolódnak a tágas udvaron, s a hídmérleg előtt hatalmas hűtőkocsi várja, hogy sorra kerüljön; — él, lüktet,
