Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-27 / 22. szám

1363. január 27., vasárnap NÉPÚJSÁG 5 A zárszámadási közgyűlésekről jelentjük: Abcxsáron is bebizonyította az élet a nagyüzemi gazdálkodás fölényét termelőszövetkezeti tagok rá­érnek arra is, hogy moziba, kultúrházba járjanak, hogy olvassanak és televíziót nézze­nek, mert a beosztott munka biztosítja számukra a pihe­nést. a szórakozást, a művelő­dést. A közgyűlés befejezéseként készpénzben kifizették a mun­kaegység-részesedést. (ádám) A tervezettnél kettő forinttal többet ér a munkaegység a Gyöngyösi Új Élet Tsz-ben A gyöngyösi Űj Élet Tsz tegnapi zárszámadó közgyű­lésén Pampuk Imre elnök adott számot a közös gazdaság elmúlt évi tevékenységről, a vezetőség nevében a szövet­kezet tagságának. Bár a tervezett üzemi bevé­tel 300 ezer forinttal volt ke­vesebb, a 6 700 000 forintnál, a felosztási alap megközelíti a 4 millió forintot. Biztonsági tartaléknak 200 ezer forint maradt, a szociális és kultu­rális alap is túlhaladja a 100 ezer forintot. Az elmúlt évben a tsz tehermentes vagyonát ] 700 ezer forinttal tudták nö- ' vélni. ( A tavaszi fagy, és a rendkí- j vüli aszályos nyári időjárás csökkentette ugyan a termés- , eredményeket, de ezt egyfelől ; a tagság fegyelmezett, szor­galmas munkával pótolta, másfelől viszont a takarékos­kodás mellett, a menet közben beállított újabb növényfélesé­gek csökkentették a termés- kiesést. A közös összefogásnak az lett az eredménye, hogy 02 Űj Élet Tsz tagjai a tervezett 50 forint helyett, 52 forintot kapnak munkaegységenként. Ebben az évben 23 hold szőlő és 10 hold gyümölcsös telepí­tését kell előkészítenie a szö­vetkezeti tagságnak. Növelni akarják a nagyobb jövedelmet biztosító növényféleségek ará­nyát, ami a tagság fokozottabb elfoglaltságát is biztosítja majd, s figyelembe veszik a brigádok anyagi érdekeltségét is. A közgyűlésen a szövetkezet gazdái elégedetten fogadták a beszámolót, s a további erőfe­szítésekre tettek ígéretet. 1 2 fl^fí/f)///'i////Totópálvázala 1. szám. 1. Melyik francia író drámájából írtak Verái Rigoletto című operájának szövegkönyvét? 2. Megyénk melyik termelőszövetkezete sze­rezte a legtöbb díjat a tavalyi erfurti Ker­tészeti világkiállításon? 3. Melyik magyar labdarúgó lőtte NB I-es pá­lyafutása alatt a legtöbb gólt? V. HÉT 2. szám 1. Ki a Kubai Köztársaság elnöke? 2. Milyen szőlőfajtákból készül a híres és ha­gyományos Egri Bikavér? 3. Kihez írta szerelmes verseit Catullus? V. HÉT 3. szám 1. Melyik Európa-bajnokságon szerepeltek leg­jobban a magyar atléták? 2. Ki az Olasz Kommunista Párt főtitkára? Victor Hugo Gyöngyösi Dimitrov Dortícos KadarKa, ca­bernet, medoe nóir, nagy- burgundi Lesbiá Berni Palmiro Togliatti 1955. XII. 14. József Attila x 1958 2 1875 2 3. Mikor vették fel Magyarországot az ENSZ-be? V. HÉT 4. szám 1. Ki írta ezeket a sorokat önéletrajzában: „Csodagyereknek tartottak, pedig csak árva voltam?” 2. Mikor lett napilap a Népújság? 3. Mikor jelent meg a filoxéra hazánkban? 12 TALÁLATOT ELÉRT PALVAZÖK: Bodnár Jolán, Eger, Cserháti József, Abasár, Erdélyi János, Eger, Fazekas Gábor, Eger, Fehér Lászlóné, Vámosgyörk, Gál Má­ria, Eger, Gyarmati Gizella, Eger, Hevesi Kornél, Eger, ifj. ípaes János, Andornaktálya, Ivády Zoltán, Ivád, Kecsmár László, Eger, Kecsmár Tibor, Eger, Kiss István, Eger, Kiss Julianna, Eger, Ko- ró2s Lajos, Felnémet, Kovács K. Piroska, Füzesabony, Körmendi Károly, Eger, Mogyorósi Sándor, Eger, Misóczki Lajos, Gyöngyös, Molnár Gyula, Füzesabony, Nagy Aranka, Sírok, dr. Pintér Je­nemé, Eger, Sípos László, Eger, dr. Szabó Elemérné, Hatvan, Szabó Ferenc, Eger, Szacsuri István, Eger, Szegedi Sándor, Füzesabony, Székfi Tibor, Hatvan, Sztankovics István, Poroszló, Szűcs Ilona, E?er, Váraljai István. Eger, idős Váraljai István-, Poroszló, Vineze János, Eger, Pozder Mária, Gyöngyös, Prokai Dénes. Eger, Rapy Károly, Eger, Regős János, Hatvan, Sander Jenő, Eger. Könyvjutalmat nyertek: Bodnár Jolán, Eger, Molnár Gyula, Füzesabony, Sztankovics István, Poroszló, Fehér Lászlóné, Vámos­györk, Vineze János, Eger. ★ FELHÍVJUK rejtvénypályázóink figyelmét, hogy csak postán küldött szelvényeket veszünk figyelembe, s kérjük a kitöltött szelvényeket legkésőbb csütörtökön postára adni. »♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦♦« Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk tel. s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak kell kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: I. 2, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van. az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. • * • Akik 1963. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: I. dl): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). II. dl): 8 napos külföldi utazás Csehszlováklába. Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). III. dl): Vllágvevö rádió. 81-TOL 93 PONTIG: 1 db fényképezőgép. 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TÓL 80 PONTIG TOTÓPÁLYÁZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az üres kockába írandó I Turgenyev Ki irta az Apák és fiúk című regényt? 2 Dosztojevszkij X Csehov A MeLbourne-i olimpián melyik ország versenyzői szerezték, a legtöbb ökölvívó- győzelmet? l VSA 2 Szovjetunió X Nagy-Britannia 1 Portugália Hol garázdálkodik a maffia? 2 Spanyolország X Olaszország A pályázó neve: ... .................... Po ntos címe: ........................... Ké rjük olvashatóan kitöltőit db 500 forintos vásárlási utalvány, i db 400 forintos vásárlási utalvány, I db 300 forintos vásárlási utalvány. Vigaszdíj: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1963. február 25-én. hétfőn. A 12 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A VI. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. február l. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvény pályázat. Egy személy több szelvénnyel is pályázhat. »melynek elnyeréséért tavaly »ernes küzdelemben álltak egy- nás között a brigádok. Volt jlyan brigádvezető, aki kerék­párt kapott személyi jutalom­képpen, de látszott arcán, első­sorban nem annak, hanem a ■megbecsülésnek, a megtisztel- etésnek örül, amellyel munká­jukat az egész falu elismeri. Az abasáriak zárszámadása megmutatta, mire képes egy folgos nép, egy falu, ha a jó rezetés a tagság szorgalmával találkozik. Szalay István amit terveztek éke Tsz-hen néhány percnyi csend követ­kezett, majd hol bátrabban, hol bátortalanul, de megszó­laltak a termelőszövetkezeti tagok. Vagy egyéni, vagy kö­zös sérelmeiket emlegették, de volt olyan is, aki azért szólt, mert méltánytalannak tartott egy intézkedést. Ezért dönött a közgyűlés egy hozzászólás után úgy, hogy azok az édes­anyák, akik tagságuk óta rend­szeresen dolgoznak a termelő- szövetkezetben — de közben szültek —, most utólag meg­kapják a nekik járó 45 mun­kaegységet. Mert, mint a fel­szólaló mondotta: ,,ha kormá­nyunk az édesanyákat úgy be­csüli meg. hogy szülési sza­badságukat 20 hétre emeli akkor a mi termelőszövetkeze­tünk is csatlakozzon ehhez s megbecsüléshez azzal, hogy jói dolgozó asszonytagiai számá­ra, az új édesanyák számár- biztosítsa a nekik járó jövedel­met”. A tagság egyetértett, £ közgyűlés ezt megszavazta. Nagy figyelemmel hallgat­ták az emberek Kocsis Lászh párttitkár hozzászólását, ak arról beszélt, mennyire má: ma a parasztember élete, min a kis gazdaságok ideién, ami kor szinte nem is élt. és srt szerint — az asszony nv»lJő kelt fel egy éiszaka. ötször hatszor, hogy megnézze, m van a kis állatállományával vagy nirkad-» már. hogy «zár. tani, dolgozni mehessen. Ma i iolkodása is. A „miénkre” ép- ; pen olyan büszkék ma már, ; mint az „enyémre”, s tudják, : logy szorgalmas munkájuktól i várhatják a jövőben is újabb jredményeiket. Nem lenne teljes az Abasár- 1 -ól adott kép, ha nem szólnék arról, hogy ebben a gazdaság­ban az idén a brigádok, a mun- . «csapatok igen komolyan vet­ték a szocialista munkaver- : jenyt. Berki János verseny- 1 győztes brigádja nevében büsz­kén vette át az elnök kezeiből i díjat és a vándorzászlót, 4zt osztották, az adííesi B A Dózsa és az Előre terme­lőszövetkezetek nem a legtel­jesebb egyetértés jegyében egyesültek az elmúlt gazdasá­gi évben, s bár az egyesített közgyűlés elfogadta a javasolt Béke Tsz nevet, sokan aggo­dalmaskodtak, hogy a két szö­vetkezet egyetértése nem hoz majd. eredményt. Erre cáfolt rá tegnap dél­után Sári István tsz-elnök be­számolója, aki őszintén, kerte­lés nélkül beszélt a tsz prob­lémáiról, de nem feledkezett meg azokról az eredményekről sem, melyeket a tagság a jelen zárszámadásig elért. Elmon­dotta, hogy a község sajátossá­gából eredően a termelőszövet­kezet túlnyomó többségét az asszonyok teszik, akik példa­mutató szorgalommal munkál­kodtak azon, hogy a jövedelem magasabb, a tsz vagyona több legyen. Ismertette a jóváha­gyott anyagi eredményeket, amely szerint a termelőszövet­kezetben 224 munkaegység az átlag és az egy munkaegység­re eső érték 50 forint három fillér. Ez azt igazolja, hogy a két termelőszövetkezet egye­sítése anyagi károsodással nem járt. s ha az emberek szemléletében nem is jelent­kezett mindig a szükséges, gyors változás, a munkában közösek, egyöntetűek voltak, hiszen ennek köszönhető ez a szép eredmény. Az elnök beszámolója után Két esztendővel ezelőtt a bi- sonytalanság és a reménytelen­ség szállta meg az abasáriak jelentős részét. Még olyan em- oer is akadt, aki attól tartott, íogy a nagyüzemi gazdálkodás­ul végképp kicsúszott lábuk alól a talaj és szűkében lesz a mindennapi kenyér. — Vége az abasári szőlőkul­túrának, oda van a keservesen megszerzett hírnév — siránkoz­tak mások és vészt jósló var­iak módjára károgtak a szövet­kezet ellen. A gondolkodók, az előrelátóbbak — ilyen a falu nagyobbik része — mór akkor is sejtették a jövőt és szorgal­mas munkához láttak. És az elet bebizonyította, hogy ezek­nek az embereknek volt iga­zuk. Nekik, akik hittek az igaz szóban és elfogadták a taná­csot. Másodszor tartott zárszám­adást tegnap fennállása óta az abasári Rákóczi Termelőszö­vetkezet. A lényegre térve, mindjárt el is mondom, hogy 46 forint az egy munkaegység­re eső érték, a gazdaság tiszta vagyona pedig a rendkívül mostoha időjárási viszonyok ellenére is meghaladja már a tizenkétmilliót. Ha a háztáji jövedelmén kívül minden egyéb járandóságot is felszá­molunk (prémium, földjáradék, stb.), akkor ebben a híres, jó boráról, szorgalmas lakóiról ország-világ előtt ismert köz­ségben az egy tagra eső jöve­delem meghaladja a 17 ezer fo­rintot. A közgyűlés előtt beszélget­tem szövetkezeti gazdákkal, akiknek az a véleményük, hogy ilyen természeti csapások után amelyek 1962-ben érték az abasári szőlőket, ez az ered­mény jónak mondható és nap­nál fényesebben bizonyítja a nagyüzem fölényét'. Ám akadt egy-két olyan gazda, aki a ti­zenhétezer forintra is azt mondta: kevés. . Talán ezeknek az emberek­nek szólt Tamás Lászlónak, a megyei pártbizottság mezőgaz­dasági osztályvezetőjének sza­va, aki felszólalásában rámu­tatott, hegy a most elégedet­lenkedők két évvel ezelőtt még a legszerényebb megélhetésben sem bíztak. Kifejtette hozzá­szólásában azt is, hogy bár a falu zöme már bízik és hisz a termelőszövetkezetbein, hiszen ezt derekas munkával bizonyí­tották be az emberek százai, mégis vannak még kételkedők, olyanok is, akik sokszor hiá­nyoztak a munkából s ezzel kárt okoztak az egész szövet­kezetnek, minden iparkodó gazdának. Akiknek az idei eredmények is kevésnek bizo­nyultak, a jövőben dolgozzanaK szorgalmasabban és magúig is járuljanak hozzá a még szebb a még nagyobb eredmények­hez. Dr. Tóth Dezső tsz-elnök be­számolóiját nagy figyelemmé hallgatták a tagok százai, akik­nek ünnepnap volt a szombat, nan. Az elnökségben Bartolál Mihály a SZÖVOSZ elnökhe- lyettese mellett ott ült Pálinkás jánosné a szocialista női mun­kacsapat vezetője, aki társaivá együtt a szövetkezeti élet má­sodik évében már nemcsak szó cialista módon dolgozott, d< így iparkodtak élni. szórakozn művelődni is. Az, hogy a tag Ság — 982 szövetkezeti gazda - 33 százaléka személyenkén többet keresett évi 15 ezer fo rintnál arról tanúskodik, hog; nerp volt a munkafegyelemme különösebb baj a múlt észtén dőben Abasáron. Az emfurt két aranyérem, a nemzetköz borverseny két ezüst érme, i mezőgazdasági kiállításon nyer díjak mind Abasár szorgalma nőnének, a jó vezetésnek, helyes munkaszervezésne eredményei. De ahol a szövet kezet tagjai nyolcmillió szőle oltványt tudnak kihelyezni ke hét alatt, olt azon sem csodál kozhat senki, hogy a nehé: csapásokkal teli esztendőben i túlteljesítették az áruértékes tési tervet. Ha valaki részt vett az ab; sáriak közgyűlésén, érezheti és láthatta, hogy nemcsa nagyszerű gazdasági eredmi knyek születtek itt, de formál» dik, változik az emberek goi íg-rí olvasóink íriák s a víz-gond okról, vízhiányról „Bort) prédikál és vizet iszik ..Furcsán néznének ma arra az emberre, a Sáncban és a Hajdú-hegyen, aki ilyenfor­mán próbálnia szellemeskedni. Száz meg száz családnak okoz gondot hosszú idő óta a víz. Mert igen kevés van belőle s a város magasan fekvő részein még gyakrabban egyáltalán nincs! Dühös és elkeseredett hangú leveleikben kérdezik ol­vasóink: mi ennek az oka, s mikor változtatnak a bírhatat- lan állapotokon? íme néhány szemelvény az olvasók leveleiből.'. „Divatos“ sorban állás ? ! „Apró, jeges darát csapkod , a makacs szél az emberek sze­mébe, ők mégis sorban állnak hidegben és szélben a Sánc . egyetlen, jószívű, vizet szolgál­tató kútjánái” — írja Semper- . ger József, Gárdonyi utcai la­- kos. De nem, nem divathádoló i. emberek seregük körül a kutat . nap mint nap, hanem azok, i akik szomjasak, főzni, mosni i szeretnének. Éiieli lesben vödrökkel \ Molnár Miklós, József Attila- utca 14. sz. alatti lakos a haj­- dú-hegyi lakók nevében pana- t szolja: hetek óta nincs víz a te­- 1 épülésén, de nem (lehat azt :, mondani, hogy ez a tél kiivéte- s les intervallum lenne. Nyáron- télen-, ősszel és tavasszal rend­szeresen ismétlődő jelenség ;- vízhiány! „Víz csak akkor var e — írja — amikor már minden k ki alszik. A lakóknak töbl mint egy kilométerre kell járn a vízért. Nekünk is jó volnr L- aludni s nem a vizet lesni mert mindennap munkába keli állni. Az éjjeli vízgyűjtés ki­fárasztja az embereket”. Ám hány éjjel múlik el med­dő várakozásban, mert a József Attila és a Petőfi utca környé­kén éjszakánként is ritkaság a víz. Sok embernek pohárnyi vi­ze sincs, a gyerekek befőttek levét isszák, s a mosakodás, tisztálkodás egyenesen kíraszen- * védés. Megoldhatatlan. ínség és poesékolás Nagy Mihály, Gyóni Géza utca 21. szám alatti lakos a Sánc és a Hajdú-hegy lakóinak érdekében emelt szót, mielőbb sürgetve a víz-kérdés bizton­ságos megoldását. „Különösen nem értünk egyet azzal, hogy a téli hóna­pokban nincs víz hétszámra a magasabb fekvésű részeken. A nyári hónapok során is elő­fordul vízhiány, ezt részben érteni lehet, mert sokkal több víz szükséges az építkezések­hez, öntözéshez, stb. De az már érthetetlen, hogy télen, mikor kevesebb a vízfogyasztás, a város központjába kell vízért járni. A város alacsonyabban fekvő részein ugyanakkor ál­landóan folyó csapokkal talál­kozunk. Ezeket a csapokat t azért tartják nyitva, hogy be ne fagyjanak. Nem lehetne más módszerekhez folyamodni, hogy a város magasabb ré­szein is vízhez juthasson a la­kosság?! Vagy a vizet pocsé­kolók tudják-e, hogy mit je- ’ lent az, hogy a város egyes ( részein egyáltalán nincs víz? ' ^Mérl kérik 5 a vísdiiakat ? i i Terenyei Józsefné, Csokonai , utca 10. sz. alatti lakos kérdezi ezt levelében az Egri Vízmű I Vállalat vezetőitől. „Sem nyá­ron, sem télen ivóvizünk nincs, kénytelenek vagyunk állott, rossz vizet fogyasztani — írja. — Családosok számára pedig igen nagy gond a mosás, főzés, takarítás. Kérjük a Vízmű Vál­lalat vezetőségét: amennyiben vízellátásunkról a jövőben gon­doskodni nem tud. legyen szí­ves a vízdíj számlákat mellőz­ni”. Hadd tegyük hozzá magya- , rázólag ehhez a levélhez, hogy : sok helyütt, a házaknál, víz- - : órát nem tudtak felszerelni, s ' ahol nincs vízóra, ott a vízfo­gyasztás díjának legfelsőbb : tarifáját 15 forintban szabták • meg. Ha nincs óra, nem ellen- i őrizhető a vízfogyasztás mér- - teke; s vízhiány esetén is fel­számolható a 15 forint! De hát 1 ilyen esetben jogos ez az eljá- > rás? Ügy hisszük, egyáltalán ■ nem! ★ ’ Száz meg száz család prob- ’ lémája a víz, de a Petőfi utcai ‘ csecsemőotthon, s a Baktai úti ? férfi elmeosztály sem mentes a viz-gondoktól. A televízióban " napról napra láthatjuk, ho­gyan segítenek a főváros viz- \ ellátási zavarainak elháritásá- 5 ban az illetékesek, milyen ’ küzdelmet vívnak a fővárosi vízművek dolgozót, hogy meg­szűnjön minden panasz, s vi­zet kapjanak az emberek. Bár a vízhiány Egerben sem mai 5 probléma — változás e téren ■ nem történt. Ideje lenne, mint Nagy Mihály, Gyóni Géza ut­cai lakos sürgeti, ha az illeté­i kesék aktívabban és főleg eredményesebben foglalkozná- i nak az egri víz-probléma :i megoldásával.

Next

/
Thumbnails
Contents