Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

4 NEPÜJSAG 1963. január 25-, péntek Ttutál Élelmiszeriparunk és keres­kedelmünk jóvoltából találkoz­tam a címben szereplő tv-tállal, amely többféle változatban kí­nálta önmagát a Csemege-bolt ■pultján. A prospektusból meg­tudtam, hogy a praktikus étel­féleségeket mínusz 40 fokon hűtötték, s a pörköltet, a gön­gyölt sertést és a csirkepapri­kást azért tálalták vékony alu­mínium tálba, hogy a háziasz- szonyok néhány perc alatt meg­melegíthessék. A vacsora elfo­gyasztása után még mosogatni sem kell és ezt az időt is a te­levízió előtt lehet eltölteni — magyarázza az írás. Innen az elnevezés, a tv-tál. A húshoz van kétféle körítés: tarhonya és rizs, vagy rizotto és galuska. Egyszóval, megvan minden, most már csak a jó tv-műsor hiányzik. Nagy érdeklődéssel várom az ágyban elfogyaszt­ható komplett rádió-reggelit, a tánc közben ehető magnó­szendvicset, a lehetőleg csörgő papírzacskóba csomagolt mozi­gulyást és a szívócsővel ellátott színházi fröccsöt. (márkusz) — NEGYVEN forintot oszt munkaegységenként a zagy­vaszántói termelőszövetkezet. Zárszámadási közgyűlésü­kön megjelent és felszólalt Tiliczki József országgyűlési képviselőjelölt is.- A MÁTRAVIDÉKI Fém- műveknél az elmúlt évben első ízben tartották meg a kiváló ifjú mérnök, kiváló ifjú techni­kus-mozgalom vizsgáit, ahol 19 műszaki fiatal tett vizsgát a vállalat és a KISZ-bizottság illetékesei előtt. A mozgalom jelvényeit és oklevelét a feb­ruári ünnepélyes KlSZ-taggyű- lésen osztják ki a fiatal műsza­kiaknak. — ÖTEZER mázsa jeget tá­rol ezekben a napokban a gyöngyösi MÉK-kirendeltség. A jeget a farkasmályi pin­cékben helyezik el. A 42 cm vastagságú jégdarabokat a Sástóból termelték ki.- A PÉTERVÁSÁRl Mező- gazdasági Gépészképző Szakis­kolán az előadók között, a KISZ-alapszervezet kezdemé­nyezésére foglalkoznak azzal a lehetőséggel, hogy az előadó fiatalok között brigádot alakí­tanak, amelynek tagjai a „szo­cialista munka ifjú brigádja” címért versenyez. — SZOMBATON tartja zárszámadási közgyűlését az abasári Rákóczi Termelőszö­vetkezet. A, termelőszövetke­zet megszilárdításának hely­zetéről, az 1962. év gazdasági eredményeiről dr. Tóth De­zső tsz-elnök tart beszámolót. A gazdaságban folyó munka- verseny értékelésére, vala­mint a jutalmak kiosztására is ez alkalommal kerül sor.- A RECSKI Kékesi Gyopár Termelőszövetkezet szombaton este 18 órai kezdettel a bányász kultúrotthonban tartja zár­számadó közgyűlését. Az Alkot­mány és a Kékesi Gyopár ter­melőszövetkezetek egyesülése után az első félévben 23 forin­tot ér egy munkaegység ebben a Mátra alji tsz-ben. — ÜJ, NAGYFESZÜLT­SÉGŰ villamos vezetéket építenek — főleg az olajku­tak miatt — Mezőkövesd. Makiár és Eger között. A televízió műsora 10.00: Tv-híradó (ismétlés). 10.15: Telesport (ismétlés). — 10.35: Nyomorultak, II. rész. Francia film. 12.20: A jövő hét műsora. Hírek. (MTI) Idő járásjelentés A Meteorológiai Intézet je­lenti: Várható időjárás péntek es­tig: Párás, helyenként ködös idő. Többfelé kisebb havazás. Mérsékelt nyugati, északnyuga­ti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet keleten mínusz 7—mínusz 12, nyugaton mínusz 2—mínusz 6 fok, várha­tó legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet általában mínusz 12 —mínusz 15, északnyugaton mí­nusz 4—mínusz 9, délkeleten mínusz 16—mínusz 20 fok kö­pött. (MTI) cteímiMtái'i pun jeí/i/íií'k Lapozgatom a megyei könyv- I tár legújabb kiadványát, a j Színműtári címjegyzéket. Ki­fejező rajzú címlap, ízléses és praktikus poliészter-borítással — élvezet kézbe venni. A Heves megyei Könyvtár könyvfeldol­gozó csoportja állította össze, a nyomás a megyei tanács házi nyomdájában készült. A harmadik, bővített kiadás (a színműtári anyag gyarapo­dása miatt többször is meg kel­lett jelentetni) közli a kölcsön­zési szabályzatot is, hogy a műkedvelő együttesek milyen feltételek mellett vehetik igénybe a könyvtárban meg­található színműveket. A százötven oldalas köny­vecske hetedf élszáz tragédiát, operettet, alkalmi darabot, báb­játékot, vígjátékot, történelmi színművet — és színháztudomá­nyi tanulmányt sorol fel, ame­lyekből válogathatnak a mű­kedvelők. Tájékoztatást nyújt a könyvtár színmű-anyagáról és eligazítja az érdeklődőket a legfontosabb színházi, színpadi tudnivalókról szóló irodalom­ban. Bőséges választék, amelyet a katalógus ajánl. Az egyetemes és a hazai drámairodalomból válogattak az összeállítók, s gondoltak arra, hogy nem egy­formák a különböző falvakban, üzemekben tevékenykedő kul- túrgárdák igényei, s a csopor­tok felkészültsége, jártassága is különbözik. Ebben a kötetben megtalálja amit keres az is, aki csak Brachtet vagy Shaw-t tartja méltónak arra, hogy a műve­lődési ház színpadáról terjessze a kultúrát és az is, aki szívesen viszi színre Csizmareket,' vagy Heltait. Ha csak a szerzők név­sorát nézzük is: meggyőződhe­tünk róla, hogy alapos, széles körű, körültekintő munkát vé­geztek a válogatók. Félezer éves klasszikusok társaságában megtaláljuk korunk szerzőit, azokat is, akik ezután lesznek klasszikusok, — s azokat is, akik soha sem. A sokrétűség ebben is megmutatkozik, hogy lehetőleg minden alkalomra tudnak ajánlani valamit: he­lyesebben a három- és egyfel- vonásosok mellett, közli alkal­mi műsorszámok címeit is, s aki forgatja a könyvet, nem jön zavarba, ha egész estét betöltő előadást kémek tőle, vagy ha egy politikai ünnepség műsorát kell összeállítania Aki darabot keres, ajánlatot vár: könnyen eligazodik a könyvben. A címanyag fejeze­tekre őszük, s a fejezetek to­vább részleteződnek. Például a „Többfelvonásos darabok” cí­mű fejezet ilyen alcímek alatt sorolja fel a műveket: „Szomo­rújáték”, „Tragédiák”, „Vígjá­tékok”, „Komédia”, „Színmű”, „Operett”, „Zenés vígjáték”. A kötetet jól használható címmutató: „Címszójegyzék” egészíti ki. Csak az elismerés hangján lehet megemlékezni a címjegy­zék összeállítóiról. Mégis — fi­gyelmesen olvasva a könyvet — úgy érzi az ember, hogy valami kimaradt belőle. Két—három mondatban érdemes lett volna elmondani a művek tartalmát: így nagyobb segítséget jelentett volna a kultúrcsoportok veze­tőinek. Hat és félszáz munka esetében ez körülbelül ezer sort, plusz harminc oldalt je­lentett volna. Vagy talán még annyit sem, mert a „tételek” nagy részénél néhány szót, esetleg egy-egy mondatot is el lehetett volna hagyni. Szabá­lyos, a könyvtári szabványok­nak teljesen megfelelően írták minden cím mellé az illető da­rab műfaját — úgy érezzük, teljesen feleslegesen, mert a fejezetcímek, az alcímek úgyis elárulják, milyen műfajú dara­bok következnek. A műfaj megjelölés néha szerez egy-két derűs pillanatot az olvasónak. Jóllehet, ezt rendszerint a könyvek címlapjáról másolták — de ebben a katalógusban, ezek között a darabok között — kissé humorosnak hatnak. (Pl.: Dietl—Jaroslav: Disznótor. — Malac-komédia három felvo­násban, Lope de Vega: Dalból terem a szerelem. Köpenyes, kardos komédia három felvo­násban, Gábor Andor: Szűz Mária. Kép a magyar életről egy felvonásban. Külföldi Viktor: Egy furfangos munkás. Szocialisztikus mű. Majakovsz­kij: Poloska. Látványos tün­dérjáték, stb., stb.) A kiadvány teljesen „szakszerű” akar len­ni: s ez a hajlékonyság rová­sára megy, nem sikerül minde­nütt alkalmazni az igények­hez. Az író szellemes, de ezen a helyen semmitmondó meg­jegyzéseit veszik át az összeál­lítók, gyakran akkor, amikor arra kellene válaszolni: hol és mikor játszódik a dráma. Pél­dául az Ámor és Pszichéről (Móricz Zsigmond feldolgozása) megtudjuk, hogy „történik a római—görög kor végén”. Nagy Lajos Tanyai történeté­ről, hogy „történik a FLorthy- korszakban”. Brecht: Jó em­bert keresünk-je pedig a „ka­pitalista társadalomban törté­nik.”. A jegyzék — mert ez is fel­adata — mindig megmondja, hogy hány szereplő kell a da­rab előadásához. Ez az első kérdés, amire választ vár a műkedvelő. Ezt rendszerint meg is tudja, sőt azt is, hogy pontosan hány nő, hány férfi, hány gyerek játszik benne. Néha itt is a szakmai merev­ség miatt becsúszik egy-két humoros anakronizmus, — ami persze a színművek szerzőinek lelkén szárad, s csak az a kö­vetkezetes tisztelet és alázat vezette ennek a könyvnek lap­jaira is, amelyik megkegyel­mez a szépírók nem bibüográ- fusi igénnyel írt sorainak is. (PL: Zuckmayer: A köpenicki kapitány. Szereplők: 2 nő, 6 férfi, mindenféle rendű, rangú kartárs...) Néha az az érzése az ember­nek, mintha a kötet összeállí­tói felváltva kacsingattak volna a szakmai finomságokra is érzékeny könyvtárosokra és a hasznos felvilágosítást váró törzsolvasókra — a műkedve­lőkre. Nem udvariasságból fejezzük be a recenziót azzal, hogy a könyv — szépséghibái ellenére is — hasznos, segédeszköz, fi­gyelemre méltó munka. Krajczár Imre EGRI VÖRÖS CSILLAG Keserű szerelem GYÖNGYÖSI PUSKIN Kertes házak utcája GYÖNGYÖSI SZABADSÁG Münchhausen báró kalandjai HATVANI VÖRÖS CSILLAG A szórakozott professzor HATVANI KOSSUTH Bolondos halászfalo HEVES A rendőr FÜZESABONY Elveszett paradicsom Egerben este 19 órakor: DON CARLOS (Gárdonyi-bérlet) is, Suhov gondolkodni kezd: mi is az, amit reggel nem in­tézett el? Eszébe jutott — az orvosi rendelő! Nézd csak, nézd, munka közben egészen megfeledkezett a rendelőről! Éppen most fogadnak a ren­delőben. Még oda is érhet, ha nem vacsorázik. De mintha most nem is érezne szaggatást a derekában. A láza sem lesz elég magas az orvosnak... Fe­lesleges időveszteség! Majd csak meglesz valahogy orvos nélkül is. Ezek az orvosok fa­köpenybe öltöztetnek minden­kit... Nem a rendelő foglalta le gondolatait, hanem az, hogy mivel toldhatná meg vacsorá­ját? Minden reményét abba vetette, hogy Cézár csomagot kap, hiszen már régen itt az ideje. Egyszerre hirtelen, mintha megváltozott volna a rabok menetelése. A menet hullám- zani kezdett, a rabok eltévesz­ti- most szakadj meg az ordítás- tették a lépést, és a menet vé­Azért sem lesz — gyorsab- kan. gén haladó ötös csoport, köz­ban. Most már elmaradtunk a Űzte, hajtotta az őrségpa- tűk Suhov, alaposan lemaradt többi munkahelyen dolgozók rancsnok őket, — nyújtsd a lé- a többiek mögött,^ úgyhogy mögött, nincs miért sietnünk, pest — végülis megértette, a futniuk kellett Néhány lé- És anélkül, hogy megbeszélték rabok nem hajlandók gyorsab- Pést mentek, utána újra — volna, az összes rabok megér- ban menetelni. Nem lövethet fuss! tették: eddig ti tartóztattatok rájuk: szabályosan menetelnek Amikor a menet vége a minket, most majd mi tartóz- ötös sorokban. A parancsnak- dombtetőre ért, Suhov is látta, tatunk benneteket! Bizonyára nak nincs hatalma arra, hogy mi történik: tőlünk jobbra, ti is megkívántátok a mele- gyorsabb menetelésre kénysze- messze a sztyeppén, még egy get... rítse a rabokat (Reggelente menet feketéllett, rézsűt felé­— Nyújtsd a lépést! — ordít éppen abban keresnek mene- jük menetelt Bizonyára meg- az őrségparancsnok. — Lépje- óéket a rabok, hogy lassan láttak minket, azért sietnek ők tek nagyobbakat ott elől! vánszorognak a munkára. Aki is. Nem lesz „nagyobb lépés!” fut, nem tölti le idejét a tá- Csak a gépgyári menet lehet, Egyenletesen, lehajtott fejjel borban kimelegszik es — be- ^ háromszáz ember dolgc- baktatnak a rabok, mintha te- fellegzett neki.) zik. ügy látszik, nekik sem metésen lennének. Nincs mit így is indultak vissza, ki- volt szerencséjük, őket is visz- vesztenünk, úgyis utolsónak mérten, rendben. Lábuk alatt szatartották. Vajon, miért? érünk a táborba. Nem akartál csikorog a hó. Néhányan halkan Megtörténik, hogy a munka emberségesen bánni velünk, beszélgetnék, néhányan amúgy miatt tartják vissza őket: nem 1963. JANUAR 25., PÉNTEK: *■>» Jfiíiíu«. pAL i 320 évvel ezelőtt, 1G43 január- 7DMAJ iában fedezte fel ABEL TAS- ' »akKriS'J MAN holland tengerész a C------Csendes-óceánban, Ausztráliá- % tó i keletre fekvő Tonga- és I Fiji-szigeteket. Két hajóval in- ( dúlt el Batáviából, elhaladt a * Van Diemen-föld (mai Tasma- J nia), majd az új-zélandi-szige- I tek mellett, s a trópusi Öceá- J nia szigeteinek felfedezése után j elérte Új-Guineát. Tasman e 5 nagyszerű hajóút ja alkalmával j meg sem közelítette Üj-Hollan- J diát (mai Ausztrália), s ő még c e szigetvilágot egyrészt Auszt- C rália, másrészt egy új „déli I kontinens” — részeinek vélte. 5 2460 évvel ezelőtt, i. e. 500 táján c született ANAXAGORAX görög j filozófus, az ókor egyik rend- C kívül érdekes egyénisége. A világot végtelen sok alapelemből fel- s épülőnek képzelte el és ezen anyagok mQzgató erejének a szín- 5 tén anyagi természetű objektív szükségszerűséget jelölte meg. 1 Ezzel az ókori atomisztika egyik előfutára lett. I 20 évvel ezelőtt, 1943. január 25-én szabadította fel a szovjet * hadsereg a Don melletti VORONYEZS városát és ezzel gyakorla- ) tilag befejezte a német fasiszták által, idegen érdekekért felál- | dozott 200 ezer főnyi, 2. magyar hadsereg megsemmisítését. J 1949. január 25-én alakult meg. a szocialista államok fontos 2 gazdasági szövetsége, a KÖLCSÖNÖS GAZDASÁGI SEGÍTSÉG TANÁCSA, a KGST. Abel Tasman útja 1643 januárjában. FILM - FILM - FILM - FILM - FILM Kertes házak utcája A Kertes házak utcája mai témájával, bátor problémait kajával, a lélektani filmekre jellemző, s alakjai belső életé« nek sikerült ábrázolásával a fiatal rendező, Fejér Tamás ed« digi legjobb alkotása. Bara Margit, Pálos György és Gábor Miklós a három főszereplő megformálásában kitűnő alakítást nyújt. A filmet a gyöngyösi Puskin január 24—27-ig, a hatvani Vörös Csillag pedig január 31-től február 3-ig tűzte műsorára, fejezték be valamelyik gép összeszerelését. De nekik még­iscsak könnyebb, egész nap melegben vannak. Most aztán lássuk, — melyik előzi meg a másikat. Futnak a legények. A kísérő őrség is kocog mellettük, csak a pa­rancsnok ordítozik: — Ne húzd szét a menetosz­lopot! Csatlakozz! Gyorsabban ott hátul. Gyorsabban! Mit akarsz még, vigyen él az ördög. Nem sietünk eléggé? Bármiről is beszélgettek, bármi is járt az eszükben, egy­szerre mindent elfelejtettek, csak egy dolog érdekelte az embereket a menetoszlopban: — Megelőzni őket! Megelőz­ni! Annyira összekeveredett minden — macskák és egerek —, hogy az őrség sem volt el­lensége a raboknak, hanem a barátja. A másik menetoszlop volt az ellenség. Egyszeriben mindannyian felélénkültek, elszállt a harag­juk: — Gyorsabban! Gyorsabban! — biztatták a hátsó sorokból az előttük levőket. A mi menetoszlopunk elérte az utcát, a gépgyáriak a lakó­tömb mögé értek. Vak verseny kezdődött. Az utcában kedvező hely­zetbe kerültünk. Itt feltétlenül meg kell előznünk amazokat. Már csak azért is meg kell előzni a gépgyáriakat, mert a tábori őrség előtt sokáig, kü­lön megmotozzák őket. Azóta, hogy a táborban szurkálások történtek, a parancsnokság azt hiszi, hogy a gépgyárban csi­nálják a késeket, s onnan ke­rülnek a táborba. Ezért külön megmotozzák a gépgyáriakat. Késő ősszel, amikor már fa­gyos volt a föld, mindig rájuk ordítottak: — Gépgyáriak, le a lábbeli­vel! Valjenkát a kézbe! Mezítláb motozták meg őket. , Most — akár fagy, akác nem — néhány próbát tesz­nek. — Rajta, vesd le a jobb val­jenkát! Te pedig a balt! A rab leveszi valjenkáját, egy lábon ugrándozva kifor­dítja, és kapcáját lengeti: — Nézd, nincs benne kés! Suhov azt is hallotta — nem tudja, igaz-e, vagy nem —* hogy a gépgyáriak egyszer két oszlopot hoztak a táborba a hálólabdajátékhoz, és éppen azokban rejtették el a kése­ket. Mindegyikbe tíz hosszú kést. Itt-ott olykor még most is találni belőlük a táborban. Félig-meddig futva elhalad­tak az új klub, a lakótömb és az asztalosmű hely mellett és a tábori őrség előtti kanyar­hoz értek. — Ohó! — kiáltott fel ae egész menet. Ez a kanyar volt a végcél­juk. A gépgyáriak százötven méternyire elmaradtak mö­göttük. Most már lassabban is me­hetünk. Örülnek, mint a nyúl: lám, a békák tőlünk is félnek; Végül: itt a tábor. Éppen olyan most is, mint reggel, amikor elhagytuk: sötétség, lámpák az udvaron, a kerítés fölött és főképpen sok-sok lámpa az őrház előtt: mintha napfény ragyogná be a teret; ahol a motozást végzik. (Folytatjuk^

Next

/
Thumbnails
Contents