Heves Megyei Népújság, 1963. január (14. évfolyam, 1-25. szám)

1963-01-25 / 20. szám

1063. január 25., péntek NEFÜJSAG i A zárszámadási közgyűlésekről jelentjük: Vita a legmagasabb fórumon Az idei zárszámadás napja pontosan úgy kezdődött a fü­zesabonyi Szabad. Nép Terme­lőszövetkezetben, mint a ta­valyi. Éjfélkor az elnök abla­kát megzörgette a postás: ér­tesítést hozott a vasútállomás­ról. A Selypi Cukorgyár — mi­ként egy évvel ezelőtt is — éppen a zárszámadás napján küldte el a répaszeletet. A rakodók és a szállítók bri­gádvezetője toborozta az em­bereket, s az éjjel el is szállí­tották a küldeményt. Az elnök bosszankodva bújt vissza az ágyba, mert legalább a zár­számadásra virradó éjszaka szeretett volna nyugodtan aludni... De mintha mindenki elfá­radt volna egy kicsit a hét ele­jén, és mindenki most pihen­ne ... Kilenc órakor még aüg egy-két ember melegedett a kályha mellett, pedig a meghí­vók azt jósolták, hogy kilenc­kor kezdődik a zárszámadási közgyűlés. Tízkor meg is kezdődött. Megtelt a Béke téri iskola emeleti tanterme, helyet fog­laltak az emberek, mint a templomban: egyik széksorban a férfiak, a másikban a nők (A nőket kellett volna előbb említeni, mert ők többen vol­tak ...) A termelőszövetkezet elnök­helyettese nyitotta meg a gyű­lést, majd az ellenőrző bizott­ság elnöke emelkedett szólásr a. De, mintha a szövetkezet el­nöke — ő tartotta a vezetőség beszámolóját — átvette volna az ellenőrök szerepét, a hibá­kat éles szemmel kereső és megtaláló ellenőrök szerepét: néhány, a szövetkezet fejlődé­sét, gyarapodását jellemző számadat után, mint aki „le­tudta protokolláris kötelezett­ségét”, ugyancsak a hibákról beszélt. Mert: igaz ugyan, hogy a termelőszövetkezet sokat gya­rapodott az elmúlt évben, de lehetett volna jobban is dol­gozni. Igaz ugyan, hogy a szövet­kezetben az egy tsz-tagra jutó átlagjövedelem száz forinttal magasabb, mint a tavalyi zár­számadáskor: de lehetne még nagyobb is az emelkedés. Igaz ugyan, hogy egy munka­egységre jutó negyvenhét fo­rint felülmúlja a járási, sőt a megyei átlagot: de még na­gyobb lehetne a különbség a több mint tíz évvel ezelőtt alakult szövetkezet és az „if­jabb” gazdaságok között. A hibákról beszélt az elnök. A hibákról, amelyek a súlyos aszállyal együtt nagy károkat okoztak a termelőszövetkezet­nek. — Javítani kellene a munkamorálon, — mert a pro­duktív munka nélkül a munka­helyen eltöltött idő csak a munkaegységet „hígítja”. Meg kellene szüntetni az intriká- lást: emiatt állt „le” a termelés a sóderbányában — több mint nyolcvanezer forint kiesés! Vi­gyázni kell a szerszámokra, és a vezetőségi tagoknak ügyel­niük kell arra, hogy egységes, egymásnak nem ellentmondó instrukciókat adj anale a tagok­nak, hogy az elnök, a brigád­vezető és az agronómus lehe­tőleg egy véleményen legye­nek, amikor megállapítják, milyen sor- és tőtávolság szük­séges a saláta-parcellán és a I • r mákföldön. — Kritikus és önkritikus beszámoló volt — állapította meg felszólalásában Bíró Jó­zsef, az MSZMP Heves megyei Bizottságának titkára. És a többi felszólaló is észrevette, hogy itt nem „kendőzés” fo­lyik, hanem munkamegbeszé­lés, tanácskozás a munka meg­javításáról, és mindenki el­mondhatja, ami a szívét nyomja. — Ebben az elnök példát mutatott, és önmagát sem kímélte. A vita nem minden pillanat­ban mozgott a parlamentáris meder partjai között: izgatott közbeszólások követelték az igazán ösztönző premizálási rendszer bevezetését, a jogos, vagy vélt sérelmek orvoslását, a következetes munkaegység- jóváírást. — Csak a főköny­velő pénzügyi beszámolóját hallgatta végig mindenki tü­relmesen és a megyei titkár mondhatta el úgy felszólalását, hogy nem szólt közbe senki. És az elnök válaszolt. Tü­relmesen magyarázgatott, és szenvedélyesen vitázott, — egy­szóval: egyetlen jel sem muta­tott arra, hogy itt gondosan előkészített, „reprezentatív” zárszámadási közgyűlés folyik, — és nem termelési tanácsko­zás. A szövetkezet eredményei talán a legjobbak —, de min­denesetre a legjobbak közé tartoznak — a járásban, és alig volt másról szó, mint a hibákról, hiányosságokról. — És azok kijavításáról. Mint amikor a hibákat látó és azokat kijavítani akaró em­berek tanácskoznak. Akik be­csülik egymást, egymás mun­káját, — de őszintén beszélnek a mulasztásokról. Éppen azért, mert becsülik egymást, és so­kat várnak egymástól. (krajezár) Egymillióval növekedett Nagytályán 1962-ben a tsz tiszta vagyona A nagytályaiak zárszám­adási közgyűlésére a szomszé­dos Makiár községből is ér­keztek vendégek. Azért jöt­tek el, hogy tanuljanak, és, hogy okuljanak is. A vezető­ség beszámolóját a tsz mező­gazdásza, Kulczycki Kajetán mondta el és ismertette a ter­melőszövetkezet eredményeit, hiányosságait örömmel álla­pította meg, hogy a gazdaság fennállása óta még minden évben teljesítette áruértékesí­tési tervét és rendszeresen nö­vekedett a közös vagyon. Az idei gazdasági évben őszi bú­zából 14, őszi árpából 17,7 mázsás termésátlagot ér­tek el. Ilyen magas termésát­lagra a község történetében még nem volt példa. Hangsúlyozta, hogy a gazda­ság jószágállománya minden évben növekszik és ma már 100 katasztrális hold szántóra 24,5 számosállat jut Az állat- tenyésztésben elért jó eredmé­nyekért az állattenyésztőket, a jószággondozókat illette dicsé­ret, akik brigádvezetőjükkel, Morvái Ferenccel együtt, lel­kiismeretes munkát végeztek. Ha az eredményeket a számok tükrében vizsgáljuk, akkor meg lehet állapítani, hogy 1962-ben újabb lépést tett elő­re a fejlődés útján a nagytá- lyai termelőszövetkezet. Fél­millió forinttal nőtt a szövet­kezet fel nem osztható alapja, dz állóeszközök értéke pedig egymillió forinttal emelkedett. Az elmúlt évben vásárolt gé­pek jelentős mértékben segítik a tagok munkáját, de hozzájá­rultak ahhoz is, hogy a soron következő mezőgazdasági mun­kákat időben, és jól végezték el. A szövetkezet eredményes munkáját igazolja, hogy csu­pán készpénzben több mint 300 ezer forint kedvezményt kaptak az államtól, amely közvetve, vagy közvetlenül á tagság részesedését növelte. Az egy munkaegységre eső ér­ték jelenleg 31,50 forint, a múlt évi 24 forinttal szemben. A jelenlegi munkaegység érté­ken felül 266 ezer forint érté­kű terményt is kiosztottak a szövetkezet tagjai között. A gazdaságban az egy tagra eső jövedelem meghaladja a 14 ezer forintot. Csordás Antal, az ellenőrző bizottság elnöke, arról számol­hatott be, hogy az ellenőrző bizottság az elmúlt év folya­mán hivatása magaslatán ál­lott és sokat tett a közvagyon védelméért A hiányosságok és a hibák ellen határozottan lép­tek fel, sőt felelősségre vonást is végeztek néhány esetben. Hibaként emlitette meg a be­számoló, hogy a szövetkezet­ben a brigádok közötti mun­kaversenyt nem értékelték ki. Az a mentség, hogy ez, azért nem történt meg, mert mind­két brigád egyformán jól dol­gozott, nem kifogás. A zár- számadási közgyűlésen került sor arra, hogy dicséretet mondjanak Kiss Sándornak, Nagyváradi Istvánnak, Lévai Margitnak, Hart Istvánnénak ég még sokaknak azok közül, akik egész esztendőn át ki­emelkedő munkát végeztek. A közgyűlésen megjelent és fel­szólalt Klaisz Ferenc, a me­gyei pártbizottság mezőgazda- sági osztályának munkatársa és Kreskai János, a járási pártbizottság titkára. A zár- számadási közgyűlés jó hangu­latban ért véget. Dr. Egri Károlyné A UmES 20 MALEK Ha egykor megkérdezték bármelyik lányt, vagy asz- szonyt a nyíregyházi Magel­osztó Vállalatnál: „Ki a leg­rendesebb ember a világon?’’ — felderült arca mindegyik­nek. Hebegték, sóhajtották, hogy a Malek Jenő, a Jenőke, a Jenci a legrendesebb. Vagy ha megkérdezték a magelosz­tás tekintélyes szakembereit: — ki a legderekabb, ki a ge­rinces, ki az, aki sohasem fúr, ki az, akinek tenyerébe biza­lommal helyezhetjük akár éle­tünket is? — ők egyöntetűen és lelkesen igazolták: a jó Je­nő, a drága, kedves haver, a Jenci az. Ilyen ember volt Malek. Sze­rény, hallgatag, teli forró von­zalommal a magelosztás iránt. Ezenkívül szép ember volt, jó ember volt. És nem fúrt, nem bántott senkit. Mindenkinek előre köszönt. Mindenkire mo­solygott. Epés megjegyzést né­ha-néha, nagyritkán, és csak autóügyben hallottak tőle. Azért az egyért haragudott, hogy az osztályvezetők autó­val jöttek be, autóval mentek haza. Olykor finom iróniával célozgatott, hogy szegényeknek elsorvadnak a lábizmaik. Egyedül a saját osztályvezető­jét, a Homokit nem kedvelte. Mert az ostoba volt, nagyképű. De ezt is csak legbizalmasabb barátainak említette, azoknak sem lázongva, mert olyan jel­lem volt, hogy elismerte szeré­nyebb képességű felettesét is. fav élt a Malek, amíg nyug­díjba nem m.ent. az instruktiv osztály vezetője, s az ő helyé­re — szinte hihetetlen szenzá­ció volt ez — ff kedves és jó Jencit nevezték ki. A főosztályon dallal és vi­rágcsokorral fogadták. A leg­régebbi titkárnő, a csinos és bűbájos Ilonka üdvözölte őt verssel, majd ezt követően kedves és jó szavait: „Meglát­játok, barátaim, jól fogunk mi együtt dolgozni” — nyílt ajakkal, rajongó szemmel fo­gadta. Mindig is szerette Jenőt, de most úgy érezte: ezentúl pedig minden áldozatra képes lenne érte. — Légy olyan szíves ... Méltóztassál, kedves bátyám... Kartársnö drága, kegyesked­jék ... Malek így beszélt min­denkivel, hogy lássák ezek a kis emberkék, ő nem olyan fő­nökük lesz, mind elődje, ő a tenyerén fogja hordozni be­osztottjait. Kedves maradt, és jó, a Malek. De azután jöttek a ,zűrök”. A kis Mimóza Bandi egy alka­lommal negyven mázsa ken­dermag helyett huszonkét kiló lucernamagot osztott szét Amikor kérdőre vonta, az csak mosolygott: „Jencikém, drága, elnéztem”. Malek érez­te, ez így nem lesz jól: „Nem vagyok Jencike, Mimóza kar­társ, most Malek vagyok, a magelosztást instruáló főosz­tály vezetője! Huszonnégy órán belül jelentést kérek, hogy megtörtént az eredeti magelosztás!” ‘ Terjedt a hír a vállalatnál: a Malek megváltozott, ö is érezte, hogy megváltozott. He­lyesebben, végre képességei­nek és tudásának megfelelő helyen áll. Reggelenként bo­rotválkozás után összevont szemöldökkel fürkészte arcvo­násait. Eleinte jóízűen el-elmo- solyodott: lám, Malek, végre elismernek, de azután önmaga előtt sem mosolygott. Nézte boltozatos homlokát: igen, ez így van rendben, egy elévülhe­tetlen érdemekkel rendelkező szakférfi került, jól megérde­melt helyére. Lassan elkopott a „legyen szíves” és helyette kialakult a „mozogjon már”, kérem, hívja Kölcsönös segélynyújtás Régi barátság fűzi össze a Gyöngyösi Városi Tanács Bu­gát Pál kórházának dolgozóit és a vécsieket. A kórház orvo­sai egészségügy terén patro­nálják a vécsieket, a község termelőszövetkezete viszont a kórház élelmezéséhez nyújt se­gítséget. A kórház dolgozóinak segítsége sokrétű, az ismeret- terjesztő előadások mellett pél­dául vállalták a körzeti orvosi rendelő felszerelését is. A vécsiek örömmel fogadták a segítséget, cserében megszer­vezték az önkéntes véradást. Még a tanácstagi jelölő gyűlé­sen is hangzottak el felszólalá­sok és voltak jelentkezők vér­adásra. A közelmúltban sor került egy előadás megszervezésére te, ahol a kórház orvosai közül dr. Koncz István belgyógyász és dr. Tímár Ilona a véradásról illetve az alkoholizmusról tar­tottak előadást. A filmvetítés­sel összekötött előadás után 70 fővel növekedett az önkéntes véradók száma, közöttük 24 honvéd és tiszt is, akik a köz­ség közelében állomásoznak. Február elején önkéntes vér­adónapot tartanak Vécs köz­ségben. amelynek keretében a kórház megvendégeli a vér­adókat. Hatvani István, Gyöngyös Erősödő barátság Erősödik a baráti kapcsolat a gyöngyösi mezőgazdasági technikum és a helyőrség ki- szistái között. Ennek jegyében zajlott le a napokban egy újabb katona—diák találkozó. A hon­védek már a laktanya kapujá­ban fogadtak bennünket, s mi kíváncsian vártuk a látnivaló­kat A honvéd elvtársak meg­mutatták a körletet, a hálóter­meket, tanulóhelyiségeket, kul­turális létesítményeiket. Köz­ben baráti beszélgetés alakult ki a csoportok között. A kollé­giumban lakó diákok elisme­rően dicsérték a „katonás” ren­det, az otthonos, barátságos helyiségeket. A találkozón sportversenyre is sor került. Az aszta).itenisz- versenyt a technikum csapata nyerte 5:4 arányban. A barátság továbbfejleszté­sére újabb tervek is születtek. Űj sportversenyekre, szellemi vetélkedőre kerül sor hamaro­san a két KISZ-szervezet kö­zött. Ézsiás János, Gyöngyös, mg. technikum I2x olyan figura, aki bírálatfélét is mert makogni. Egyedül a Ho­moki értette meg őt. S egy szeles őszi délutánon, amikor kiszólt Ilonkának, hogy négy óra tizenegy perc­kor kíván indulni a nyírmadai magelosztó igazgatójához, nem volt kocsi. Ilonka zavartan re­ferált: — A Zsindely bácsi beszer­zési ügyben vitte el, sajnos, még nem érke­zett vissza. — Mi az, hogy Zsindely bácsi, mi az, hogy beszer­zés? — csat­tant fel Malek —, ha a föld alól is, két per­cen belül le­gyen kocsi. Lett kocsi és elindult a mag­elosztóhoz. In­gerülten néz­te a forgatagot, s arra gondolt, micsoda rövid­látó emberek vannak a Mag­elosztó Tröszt­ben, hogy hagy­ják őt megsa- vanyodni a ne­vetséges be­osztásban. Hi­szen akár egy megye magel­osztását játszi könnyedséggel intézné. Egy napon mint felesleges szervet feloszlatták a Magel­osztó Vállalatot. Malekot a ke­rületi Zöldpaprika-Kiszerelő Vállalathoz helyezték- Írnok­nak. Ami azelőtt volt. Kedve­ző híreket hallani róla. Ismét kedves és jó. ö az aranyos Jenci. Ordas Nándor • Hetenként négyszer Jelentkezünk pályázatunkkal. Egy-egy alkalommal három kérdést teszünk fel, s egy kérdés mellé három választ közlünk. Pályázóinknak keli kitalálniuk, hogy a feltett kérdésre melyik a helyes válasz: 1, 2, vagy X? Egy kérdés helyes megfejtése egy pont. Aki hetenként mind a 12 kérdésünkre helyes feleletet ad. tehát akinek telitalálata van, az részt vesz a hetenkénti sorsoláson és könyvjutalmat nyerhet. Vasárnaponként közöljük a telitalálatot és a nyertesek névsorát. v • • Akik 1963. február 15-ig rendszeresen részt vesznek pályázatun­kon, azok sorsolás útján nyerhetnek: 96 PONT: I. di): 14 napos tengerparti üdülés Bulgáriában, Romániában vagy a Szovjetunióban (választás szerint). n. 6(J: 8 napos külföldi utazás Csehszlovákiába, Lengyelországba, vagy a Német Demokratikus Köztársaságba (választás szerint). ttl, díj: Világvevő rádió. 81-TÖI, 95 PONTIG: 1 db fényképezőgép, 1 db kerékpár, 1 db villanyborotva. 60-TÖE. 80 PONTIG: 1 db 500 forintos vásárlási utalvány, 1 db 400 forintos vásárlási utalvány, 1 db 300 forintos vásárlási utalvány. VlgaszdlJ: 100 értékes tárgynyeremény. Nyilvános műsorral egybekötött nyereménysorsolás Egerben, 1063. február 25-én. hétfőn. A 13 kérdés megfejtése az újságból kivágott szelvényeken egyszerre küldendő be. A VI. hét szelvényeinek beküldési határ­ideje: 1963. február l. A borítékra kérjük ráírni: Rejtvénypdlyizat Egy személy több szelvénnyel Is pályázhat. 1»X VI. hét 3. szóm TOTÓPÁLYÁZATA A válasz, az 1, 2, vagy az X, az fires kockába írandó Mikor alakult megyénk­ben a felszabadulás után az első terme 16- szüvetkezet? 1 194? / 2 1948 X 1949 (Csont István illusztrációja) Melyik költőért versengett hét város, hogy melyikük szülötte? 1 Dante 2 Petrarca X Homérosz 1 A londoni „ Melyik, olimpián vett részt először a Szovjetunió? 2 Az amsterdami X A helsinki A náluAzA tűzne: .................................................... .. Po ntos eime: ............................ Ké rjük olvashatóan kitölteni. ••••••............ fel, meg a „mi lesz már”, „meddig várjak...” És megsze­rette Homokit. Általában Ho­moki hülye volt, ostoba volt, a legegyszerűbb magelosztást is rosszul szervezte, de vele olyan udvariasan beszélt, any- nyira tisztelte őt és olyan áldo­zatkész áhítattal leste minden szavát, igazán nem lehetett nem szeretni. Mások viszont néha panaszkodtak, sőt akadt

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents