Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-18 / 295. szám
✓ 1962. december 18., kedd NÉPOJSÁG 3 KIRAKATNÉZÖBEN Cikkünk nyomán 4 líisker Vállalat elintézte Lapunk december 11. számában „Az illetékesek figyelmébe” címmel közöltük Szarvas Aladár egri, Szovjethadsereg úti lakos levelét. Az illetékesek — jelen esetben a Kisker — már intézkedtek is a panasz ügyében, erről szól Szarvas Aladár újabb levele: Tisztelt Szerkesztőség! Köszönetemet szeretném kifejezni a segítségért, melyet jogos panaszunk elintézéséhez nyújtottak. Egyben örömmel közlöm, hogy a Szovjethadsereg úton levő kiskereskedelmi bolt nyitási ideje megváltozott, s így mindenki elégedett. Szarvas Aladár." IHM Ismét megnyílt a kerecsemli kisvendéglő Az átépítés után most ismét megnyílt a kirándulók és átutazók e kedvenc pihenőhelye. Az átalakítás több mint 80 ezer forintba került, mivel a berendezéseket is felújították. A vendéglő új átrend szerint dolgozik. Téli hónapokban bevezették az állandó disznótorps ebédek, vacsorák készítését. A kisvendéglőben a közeljövőben létrehozzák a kultúrsarkot, ahol különböző könyvek, folyóiratok állnak majd a vendégek rendelkezésére. (szabó) cAz. eqipetfan lát'haté útón Az ólomszínú felhők mögül kisütött a nap. Gyerünk sétálni — mondta kislányom. Tegnap vasárnap volt, csendes, karácsony előtti, téli vasárnap, gyermekeikkel sétára indultak a szülők: Egerben, Moszkvában, Bonnban és New Yorkban. Vajon mi történt volna, ha tovább haladunk azon az úton, amelyen októberben elindult a világ? Gyermekem ámuló szemmel nézi a fényes kirakatot, el nem mozdul onnan. Én meg töprengek. Magam sem értem, hogy a babák, mesekönyvek és nagy, pöttyös labdák szomszédságában miért gondolok a távoli Kubára, rakétákra, atombombákra és a halálra. Ősszel...? Hallgattam a rádiót és izgalomtól vibráló szemmel olvastam a jelentéseket. A háború gondolatával akkor valahogy úgy voltam, mint rekkenő nyári melegben a vihar közeledtét jelző széllel. Az ember felkapja fejét, kémleli az eget, de biztos benne. hogy nagyobb baj nem érheti. De az októberi vihar az egész világot fenyegette. Az Egyesült Államok déli partjairól megindult a haditengerészeti flotta, nagy légierőt és ejtőernyős alakulatokat vontak össze, az amerikai parancsnokság teljes harci készenlétbe helyezte összes fegyveres erőit. Mit tehetett a másik tábor? A jogos önvédelem diktálta, hogy a Szovjetunió is teljes harci készültséget rendeljen el az interkontinentális és stratégiai rendeltetésű rakétaalakulatoknál, a légierőknél, a haditengerészetnél és minden alakulatnál. Tengeren, szárazföldön és levegőben száguldott a szörnyű halál, hogy embermilliókra sújtson le. Már füstölt a háború gyújtózsinórja, már csak egy gombnyomás hiányzott, hogy robbanjanak az atom- és hidrogénbombák és minden eddiginél szörnyűbb pusztítás réme szakadjon az emberiségre. De az utolsó pillanatban győzött a józan ész, a felelősség és az emberszeretet. A Szovjetunióból történelmi jelentőségű üzenet érkezett, az Egyesült Államok elnöke válaszolt és a fegyverek helyett észérvekre bízták a döntést. Olyan megállapodásokat kötöttek, amelyek az értelem diadalát, a béke ügyének sikerét jelentették. A Karib-tenger térségében a Szovjetunió meghátrált az Amerikai Egyesült Államok előtt? Igazuk lenne azoknak, akik meghunyászkodásról, az erőfölény elismeréséről fecsegnek? De hiszen Kuba szabad és független állam maradt, békés viszonyok között építheti új életét. Miért jelen- ' tene vereséget, vagy visszavonulást • — bármelyik fél számára is — az egyetlen járható út választása? Mi szé- gyelni, vagy kivetni valót találnak az élet igenlésében? A kubai helyzet sikeres megoldása éppen azt bizonyítja, hogy a békés tárgyalások kedvező feltételei kialakultak, remény és lehetőség van az összes vitás nemzetközi kérdések békés megoldására. Az amerikai imperialisták és a nyugat-német revansisták nem akarják ezt, és a békés egymás mellett élés ellen harcolnak. Igaz, vannak ilyen emberek, de híveik ,száma egyre csökken. Egyszerű amerikai, angol és francia polgárok, munkások és értelmiségiek adták tanújelét annak, hogy élni akarnak, a békét és bem az atomhalált választják. Egyre bátrabb, egyre követelőbb ez a hang, az imperialista hatalmak vezetőinek számolniuk kell ezzel. Éppen a közelmúltban lejátszódott események, a kubai válság egyik tanulsága, vagy ha szabad úgy mondani: eredménye az, hogy az Amerikai Egyesült Államok történetében most fordult elő először: az amerikai emberek milliói rádöbbentek a termonukleáris háború borzalmaira. A kirakat előtt népes gyerekhad gyűlt össze. Kisebbek, komoly iskolások, karácsonyt váró gyerekek. Ezekben a napokban ugyanez a kép ismétlődik szerte a világon. A gyerekek egyformák, bőrük világos, vagy barna, mind-mind ajándékra várnak. A legnagyobb ajándék most — gyermek és felnőtt számára egyaránt — az, hogy hallgatnak a fegyverek, hogy pusztítás nélkül elvonult; a „nagy vihar”. De nem múlt el véglegesen a veszély. A legnagyobb veszély, a háború ellen mindnyájunknak küzdeni kell, elszántan és következetesen. Mi nem üszőkre és háborús romokra akarjuk építeni a magunk és gyermekeink jövőjét, hanem az anyagi javak egyre nagyobb gazdagságára. Boldogulásunkra fel akarjuk használni mindazt, amit az emberiség nagy családja eddig alkotott és a jövőben teremteni fog. A tudomány és a technika fejlődésével kitárulnak a lehetőségek. Élhetünk velük. Ehhez az kell, hogy a háborús szakadék felé vezető utat torlaszoljuk el, vezessük gyermekeinket is az egyetlen járható útra. Dr. Fazekas László Bonni biciklista Nyugat-Németországban a szövetségi gyűlés klubhelyiségében új játékot avatnak fel. Egy rögzített kerékpárról van szó, amelyet lelkesen lehet taposni és nem mozdul a helyéről. A nyugatnémet honatyák szerint ez a játék nagyon jó és okos, hiszen mérhetetlenül erősíti a lábizmokat. A játék elkészülte előtt már megkérdezték dr. Konrad Adenauert, a 86 éves kancellárt, hogy ki óhajtja-e próbálni. Adenauer igenlő választ adott. Ilyenkor az ember önkéntelenül is következtetni kezd. Vajon miért akarja taposni a nem mozduló kerékpár pedálját az agg politikus? Frisseségét akarja megőrizni? Vagy megszokta azt, hogy tapos? Esetleg kétségbe vont fiatalságát akarja bizonyítani? Avagy talán úgy érzi, egy olyan kerékpár, mely nem mozdul a helyéből, az ő egy helyben topogó hidegháborús politikájának szimbóluma? (búr—) Egy kis KRESZ H közutak használata és védelme A korszerű közlekedés követelményeinek megvalósítását szolgálják az új KRESZ-ben a közutak használatára és védelmére vonatkozó rendelkezések. Ezek között elsőként tárgyalja a KRESZ a következőt: a forgalomban csak olyan járművel szabad közlekedni, amely az úttestet nem rongálja. Ezek szerint szilárd burkolatú úttesten, kerékkötő láncot nem szabad használni, hóláncot pedig csak akkor, ha az úttest jeges, vagy havas. Az úttest rongálására alkalmas' tárgyat az úttesten csúsztatva vontatni ugyancsak tilos. Közúton szennyező anyagot csak oly módon szabad szállítani, hogy a közút be ne szeny- nyeződjék. Ha az út ennek ellenére piszkossá válik, az elkövető a szennyeződést köteles eltávolítani. Földútról szilárd burkolatú utakra való ráhajtás előtt a járművek kerekeit meg kell tisztítani a rátapadó sártól. Az utak védelmével és használatával kapcsolatos másik fontos szabály a szabad kilátás biztosítása. Ennek értelmében a városok és községek beépítésére kijelölt területein kívül, sorompó nélküli vasúti kereszteződésben, 50 méteres körzetben tilos bármilyen kilátást gátló létesítményt elhelyezni, fát ültetni, magas növésű növényt termeszteni. Az útkereszteződéseknél az úttest szélétől számított 30 méterre kilátást gátló, vagy zavaró hirdetőoszlopot, táblát, árusító fülkét, vagy más létesítményt ugyancsak tilos elhelyezni. A közutak védelméhez tartozik o közcsend óvása is. Ezért tilos közúton mások nyugalmát zavaró, és kellő gondossággal elkerülhető zajt okozni. így elsősorban tilos rakodással, szállítással, vagy a közúton végzett munkálatokkal felesleges zajt előidézni, motort lakott területen belül tartósan túráztatni, olyan motorral hajtott járművel a forgalomban részt venni, amely az előírt hatásfokú hangtompító készülékkel nincs felszeréibe, lakott területen, közúton 22 órától reggel 6 óráig nagyobb zajjal járó rakodást, szállítást, vagy egyéb munkát végezni, kivéve ha erre a rendőrhatóság külön engedélyt adott Az akadálytalan közlekedés biztosításával kapcsolatban alapvető követelményként írja elő a KRESZ, hogy a közúton vagy a közutak közvetlen közelében, illetve azok felett ne legyenek olyan tárgyak, létesítmények, amelyek a forgalmat akadályozhatják, a közlekedés biztonságát veszélyeztethetik. Tilos a közútra bármit kidobni, vagy kiönteni, különösen télen veszélyes az említett tilalom megszegése, amikor a hideg miatt könnyen síkossá, jegessé válhat az úttest. A járdán, a személy- és vagyonbiztonságot veszélyeztető körülményekre (házon, tetőn folyó munkákra) a gyalogosokat felirattal kell figyelmeztetni és a járda veszélyeztetett részét el kell keríteni. A közút területén — ideértve az úttestet, útárkot és útpadkát is — tilos állatot legeltetni. Ugyancsak tilos a közút mentén és az úton engedély nélkül hangszórót működtetni. niük kell a MÉK Vállalatnak, hogy az egyes termékekből milyen mennyiséget fognak szállításra előkészíteni. A tsz-ek általában csak 24 órával előbb tesznek eleget előre- jelentési kötelezettségüknek. Gyakori azonban, hogy a tsz- ek a lejelentett terményt egyáltalán nem szedik le, vagy a jelentésben közölt mennyiségnél nagyobb, illetve kevesebb mennyiséget készítenek elő szállításra. Ez a gondatlanság komoly nehézséget okoz a termeltető vállalatnak. A termeltető vállalatoknál is észleltünk olyan hiányosságokat, melyek okozóivá váltak szerződésszegéseknek. Itt elsősorban a termelőszövetkezetek által bejelentett akadályközlések kivizsgálása terén jelentkező liberális szemléletre kívánom a figyelmet felhívni. Ebben az évben a különböző termeltető vállalatokhoz több száz akadályközlés érkezett. A hatvani konzervgyárnál. a Heves megyei MÉK Vállalatnál, valamint a MEZÖ- MAG Vállalatnál összesen 9 esetben nem fogadták el az érdekelt tsz-ek akadályközlését. A vállalatok a hozzájuk beérkezett akadályközléseket csak az esetben fogadják el, ha az abban megjelölt termés- kiesést a községi tanács, illetve a vállalat termelési felügyelője, vagy megbízottja is igazolja. A gyakorlat azonban azt mutatta, hogy a községi tanácsok a terméskiesést minden további nélkül igazolták, ugyanez állapítható meg a vállalatok termelési felügyelőire, illetve megbízottjaira is. A z ügyészek által feltárt szerződésszegéseket a termeltető vállalatoknál is megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy valamennyi olyan esetben, amikor a tsz a leszerződött termék egy részét szabadpiacon értékesítette, a vállalatnak akadályközlést jelentett be és ebben az aszályos időjárásra hivatkozott. A vállalat az akadályközlést minden esetben elfogadta. Ennek az az oka, hogy a termeltető vállalatok megbízottjai az akadályközlésben megjelölt terméskiesés tényét a helyszínen nem ellenőrzik, nem támaszkodnak az előző ellenőrzések adataira. Nyilvánvaló, például, hogy az előbbiekben említett tsz esetében a MÉK körzeti felügyelőségének helyszíni vizsgálat során módjában lett volna megállapítani, hogy a termelőszövetkezet a szerződést azért nem teljesítette, mivel a termék egy részét más módon értékesítette és a tsz által felhozott termés- kiesés nem fedi a valóságot.eá termeltető vállalatoknak és a tanácsi szerveknek a jövőben gondosabban kell eljárniuk az akadályközlésekben foglaltak igazolásánál, illetve elfogadásánál. A vállalatok azzal is elősegítik az egyes szerződésszegéseket, hogy nem érvényesítik kötbérigényüket azokkal a tsz-ekkel szemben, akik szerződéseiket nem teljesítették. Arra hivatkoznak, hogy nem szívesen élnek ezzel a lehetőséggel, mivel attól tartanak, hogy a kötbérfizetésre kötelezett tsz a következő évben velük szerződni nem fog. Hivatkoznak arra is, hogy az elmúlt évben több esetben indítottak a bíróságok kötbérigény érvényesítése iránti pereket olyan tsz-ekkel szemben, amelyek súlyosan megszegték a szerződésben foglalt kötelezettségeiket, de azt tapasztalták, hogy a bíróságok csak a legritkább esetben, s csak egészen minimális összegű kötbért ítélnek meg a vállalatok javára. Erre való hivatkozásuk ma már nem alapos, mert az újabb bírói gyakorlat, ha mérsékelten is, de marasztalja kötbérben a szerződést nem megfelelően teljesítő termelőszövetkezeteket. * A z 1961. évben megjelent 2/1961. FM. számú együttes utasítás kifejezetten felhívta a termeltető vállalatokat kötbérigényeik érvényesítésére. Ennek ellenére, ebben az évben például a hatvani konzervgyárnál, a Heves megyei MÉK-nél és a MEZÖMAG Vállalatnál egyetlen esetben sem került sor kötbérigény érvényesítésére, noha erre mindhárom vállalatnál lehetőség lett volna. Ez a liberális gyakorlat nem engedhető meg, ezt a vállalatoknak meg kell szűntetniük és a szerződésszegést elkövető tsz-szel szemben a törvényes szankciókat érvényesíteni kell. A vállalatoknak ezen a téren mutatkozó határozottsága jelentős mértékben befolyásolni fogja a szerződéses fegyelem javulásának mértékét. Szórványosan találkoztunk olyan szerződésekkel is, ahol a szerződés megkötésénél a teljesítés feltételei, sőt esetenként a termelés feltételei sem voltak biztosítva és a szerződést csupán azért kötötték meg, hogy azáltal a termelőszövetkezet hitelhez, vagy más előnyökhöz jusson. örömmel kell megállapítani, hogy ebben az évben a leszerződött termékek átvételénél jóval kevesebb hiányosság mutatkozott, mint az előző években. Ennek döntő oka abban keresendő, hogy a termeltető vállalatok az átvevők tevékenységét gyakrabban és hatékonyabban ellenőrizték. Természetesen viták most is voltak, de azok általában a törvényes rendelkezéseknek megfelelően, megoldást nyertek. A termelőszövetkezetek több esetben kifogásolták, hogy a termeltető vállalatok nem megfelelő minőségű vetőmagot biztosítottak részükre, emiatt a szerződéseiket nem tudták teljesíteni, vagy a lekötött mennyiségnek csupán egy részét tudták megtermelni. Vizsgálataink során megállapítottuk, hogy a tsz-ek ilyen kifogásai általában jogosak voltak, néhány esetben már a bíróság is elismerte igényüket, s a termeltető vállalatokat kártérítésre kötelezte. A szerződéses fegyelem betartása megköveteli, hogy a termelőszövetkezetek jogi képviselete biztosítva legyen. Meg kell állapítani, hogy megyénkben a termelőszövetkezetek jogi ellátottsága, ha ideiglenesen is, bizonyos vonatkozásban megoldódott, a termelőszövetkezeti tanács mellett létesített jogi irodák felállításával. Ez a módszer előbbre vitte a tsz-ek jogi ellátottságának helyzetét, de teljesen nem oldotta meg, mert a vizsgálat adatai szerint a tsz-ek még nem megfelelő mértékben veszik igénybe jogtanácsosuk segítségét. A jogi ellátottság véglegesen csak akkor nyerne megoldást, ha a szükséghez képest járásonként több jogász látná el ezt a feladatot. A szakember jelentős segítségére lehet a termelőszövetkezetnek. Például a Borsod—Heves megyei Tejipari Vállalat Sorozatosan megszegte a szerződésben foglalt azon kötelezettségét, hogy a tej zsírtartalmát naponta köteles mérni. A tsz-ek jogosan kifogásolták a vállalat azon eljárását, hogy a tej zsírtartalmát bizonyos időszakokra vonatkozóan átlagban állapítja meg és így a termelőszövetkezetet megkárosítják. Nem beszélve arról, hogy az átvevők az ilyen módszerrel nyert többletet elsikkasztják, s emiatt már több büntető eljárás is indult. A termelőszövetkezetek hiába panaszkodtak, végül is a jogi iroda egy ügyben polgári pert kezdeményezett az Egri Járásbíróságnál, s a járásbíróság az említett zsírfok-diffe- rencia miatt 4000 forint megfizetésére kötelezte a vállalatot. A Tejipari Vállalat tisztában volt azzal, hogy a per megnyerése után más tsz-ek is bíróság elé fogják vinni ilyen vitájukat, s ezt kívánta megelőzni azzal, hogy megbízottjai felkeresték a vállalattal szerződéses viszonyban levő tsz-eket. azokkal olyan tárgyú nyilatkozatot akartak aláíratni, hogy a tejzsiradék mérése mindennap megtörtént és az átvétellel kapcsolatosan a tsz-nek kifogásai nincsenek. Az előbbiekben említett peres ügyben szereplő tsz-t a vállalat képviselője éppen akkor kereste fel ilyen nyilatkozat / aláírása végett, amikor a vizsgálatot végző ügyész is jelen volt, aki megakadályozta az aláírást. Nem vitás ugyanis, hogy ilyen nyilatkozat birtokában a vállalat pernyertes lett volna. A termelőszövetkezeteknek tehát a jövőben jobban igénybe kell venniök jogtanácsosaik segítségét. Tájékoztatni kell .őket arról, hogy a termelési szerződésekkel kapcsolatosan milyen vitás kérdések merültek fel az egyes termeltető vállalatokkal szemben. E tájékoztatásnak rendszeresnek és folyamatosnak kell lennie, s ami a legfontosabb, a vita felmerülése után azonnal jelezni kell a jogtanácsosnak, hogy az intézkedések kiadása még határidőben megtörténhessék. A cikkben felsorolt hiányosságok nem általánosak. A közölt megállapítások nem azt jelentik, hogy á termelőszövetkezetek és a termeltető vállalatok általában nem tesznek eleget a szerződésben foglalt kötelezettségeiknek. A gyakorlat azt mutatja, hogy a szerződéses fegyelem fokozatos javuláson megy keresztül. Hogy mégis részletesen foglalkoztam a vizsgálatok során feltárt hiányosságokkal, annak az az oka, hogy ezzel is előbbre kívántam vinni a szerződéses fegyelem maradéktalan betartásának ügyét. Dr. Gyulavári Endre csoportvezető ügyész