Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)
1962-12-05 / 284. szám
1962. december 5., szerda NÉPÜJSAG 3 Nincs tető a fejük felett Rz illetékesek figyelmébe Nem tehetne Eger, Lenin út 48. Lebontották a ház tetejét, emeletet építenek rá. Szeptemberben láttak munkához, az őszi esők nem vették figyelembe a Heves megyei Tanácsi Építőipari Vállalat kifogásait, hogy későn tudtak anyagot és munkaerőt szerezni. Esett kitartóan, és a tető nélküli ház földszinti lakói, dr. Nagy József ék, egyik éjszaka kísérteties koppaná- sokra ébredtek. A koppanások erősödtek és szaporodtak. Felsírt a gyerek. Villanyt gyújtottak és elszömyedve látták, hogy a szoba mennyezetén át több helyen csurog az eső, áznak a bútorok, tócsák állnak a parketten. A férj a gyermeket nyugtatta, az asszony edényekért szaladt. Nemcsak a konyhából, a szomszédoktól is lábast, teknőt és vödröt hoztak, mert folyt a víz a másik szobában és a kamrában is. Vízözön a lakásban Pár nap múlva dr. Földi Pálért, a Marxista-Leninista Esti Egyetemre szaladt felesége, mert mér az ő lakásukban is bokáig ért a víz. Péntektől hétfőig esett, hordták a vizet, a lakásból mentették, amit lehetett és az építőknek könyörögtek, hogy tegyenek valamit. Az építők csak a vál- lukat húzogatták. Többször szaladtak az igazgatóhoz és sürgették a ponyvát. Később hoztak egy rossz, lyukas ponyvát. Üjat is láttak a lakók, de azt elvitték. Amikor néhány percre lehunyták szemüket, nagy darabon leszakadt a mennyezet vakolata. — Még szerencse, hogy az ágy támlája kicsit felfogta, mert különben agyonüti hatéves kisfiúnkat — mondja Földiné. Aztán mutatja a foltos, átázott falakat. Vigasztaljam azzal, hogy a szomszédban le kellett verni a megmaradt mennyezet darabjait, a napokig tartó beázás után úgy fel- púposodott a parkett, hogy ki kellett dobni az egészet. Pedig tavasszal hozták rendbe a földszinti lakásokat, friss volt a festés is. Mikor lesz itt rend és mennyit fognak költeni a tönkretett lakások kijavítására? Ki a felelős a károkért, és ki a felelős azért, hogy pokollá tették a földszinti lakók életét? „Felelősséget nem vállalunk” Gyetvai Bélának, a tanácsi építőipari vállalat igazgatójának soroltuk a lakók panaszait, szóltunk a károkról és nyíltan feltettük a kérdést, hogy meddig mehet ez így? — Ilyen feltételek mellett több emeletráépítést nem vállalunk, nem vállaljuk a felelősséget — szabódik az igazgató. Aztán arról beszél, hogy hiányosak a tervek, a tervezők a legtöbb esetben — a Lenin út 48. szám alatti építkezésen sem — gondoskodtak a beázás elhárításáról, és az építtetők sem követelik azt. — Mit kellene tenni-? Az igazgató sorolja, hogy milyen szigetelést, hogyan kellene alkalmazni a tetőbontás előtt. De aztán kiderül, hogy ezt még sohasem alkalmaztál:, még csak írásban sem rögzítették a javaslatokat. Pedig nem tegnap, még csak nem is tavaly kezdték az emeletráépítéseket és még jó néhányat kell csinálni. (Szükséges és előnyös az emeletráépítés, mert nem kell telek, helyben a víz és a villany.) — Miért nem adtak korábban ponyvákat? Cseh Sándor főmérnök, egy személyben párttitkár is, sürgős és halaszthatatlan teendőire hivatkozva, eltávozik. Lájer József építésvezető hallgat, de tekintetén látszik, hogy a kérdések elől nem lehet kitérni. — Nem tudtunk ponyvát adni, mert nem volt. És ki fizeti meg a ponyvahasználat—terítés költségeit? — így válaszol és kérdez az igazgató. — Miért későn vásárolták a ponyvákat? Tizenkettőt vettek, de annak felét novemberben. A másik hat darabból meg a régebbi ötből miért nem jutott a Lenin úti építkezésre? Kérdéseinkre nem kaptunk kielégítő választ. A lakók és az építkezés műszaki ellenőre állítják, hogy amikor már volt ponyva, akkor is felületesen terítették le a munkások, a ponyva mélyedéseiben összegyűlt sok liter vizet a tetőre zúdították, így nem csoda, ha átázott a tető. Talán az igazgatótól hallották és tízért emlegetik a munkások, hogy ki fizeti meg nekik a ponyvaterítést? A Beloiannisz utca 5-ben is tengernyi a panasz. Felsorolni is sok volna. Begál Gyula, Takács Tibor, Kun Zoltán, Ven- kovits Károly, Szemenyei Sándor és családtagjaik szidják az építőket, a KIK-et, az emelet- ráépítést és mindent szidnak. A múlt év szeptember első napjaiban kezdték, ez év június 30-ra kellett volna befejezni az építkezést. De most sem tudja senki, hogy mikor lesz készen. Elismerik a földszinti lakók, hogy az építkezés során rendbehozzák az ő lakásukat is. Az egyik fürdőszobát, a másik kamrát kap, cserépkályhát építenek, ajtót—ablakot cserélnek. De a lakók sehogy sem tudják azt megérteni, hogy miért tart hetekig, hónapokig az a munka, amit néhány nap alatt el lehetne végezni, miért nem fejezik már be ezt az építkezést és miért kezd újat ugyanaz a vállalat és miért India energiaügyi szervei a korábbi kereskedelmi tárgyalások eredményeként a magyar ipart bízták meg, hogy építsen hőerőművet a Túra elnevezésű vidéken építendő ipari üzemek energiaellátására. dolgoznak sokszor úgy, mintha szántszándékkal kárt akarnának okozni. Emberség és együttműködés Ügy véljük, elsősorban a tanácsi építőipari vállalatot terheli felelősség. Vannak nehézségeik, de meddő jogvitákkal, szervezetlenséggel és hanyagsággal súlyosbították a bajt. Nincs fegyelem a munkahelyeken, ezért felelős a vállalat vezetősége, a művezetők és a munkások. Nemcsak az építőknél akad baj és mulasztás, a tervezőknél, az építtetőknél és a felügyeleti szerveknél is. De a lakókon csattan a tervezők, az építtető és a felügyeleti hatóságok mulasztása. A megyei tanács építési és közlekedési osztálya irányítja az építőket, a tervező irodát és a KIK-et is. Joggal elvárhatnánk a jobb együttműködést. Közös erőfeszítéssel, az érdekeltek meghallgatásával a megyei tanács teremtse meg a jobb együttműködést. Alapvető hiba, hogy mindegyik vállalat csak a maga érdekeit nézi, csak a tervteljesítéssel törődik és nem sokba veszi az embert, akiért dolgoznak, akinek építenek. Néhány javaslatot említenénk. (A továbbiakat szóban, vagy írásban várjuk és a helyes megoldást az illetékeseknél sürgetjük). Feltétlenül rövidíteni kell az építkezések időtartamát. Ezt nem elegendő óhajtani. A jobb együttműködés, az alaposabb előkészítés és a gondosabb szervezés, a szakszerű és fegyelmezett munka rövidíti a határidőket. Ponyvázással és szigeteléssel, vagy egyéb műszaki intézkedéssel akadályozzák meg a beázásokat. A lakók feje felett feltétlenül lassabban halad az építkezés. (Életveszély. Villanyt és vizet kell biztosítani). Támogatnunk, segítenünk kell az emeletráépítéseket. De a szervezetlenség és a mulasztások ellen szót kell emelnünk. Mérlegelendő, hogy egyszerre kevesebb építkezést kezdjenek el, de minden feltétel megteremtésével hamarább fejezzék be. Indokolt esetben a földszinten lakóknak szükséglakást tartalékoljanak. Ameddig gyökeresen nem változik a helyzet, amíg minden óvóintézkedést meg nem tettek, télvíz idején a tetőt nem szabad elbontani. Erre rendelet van, azt be kell tartani! És mindenekelőtt több felelőssé : és több emberség kell az építőipar minden ágában. Dr. Fazekas László Ez az első hőerőmű, amelyet az indiai iparnak szállítunk. A kondenzációs erőművet egy 2,5 megawattos és egy két megawattos gépegységgel szerelik fel. A helyszínen 1964-ben fognak hozzá az erőmű szereléséhez. (MTI) Hőerőművet épit Indiának a magyar ipar sár nélkül közlekedni ? 1962. augusztusában nagy volt az öröm az egri Sas utcában, gyalogjárót építtetett a tanács a Patyolattól a volt vá- góhídig. A lakók kivétel nélkül eleget tettek annak a kérésnek, hogy a háztetőkről le- csorgó vizet a gyalogjáró alatt vezessék el, hogy az új járda élettartama hosszabb legyen. Minden lakó megvásárolta a szükséges csöveket, és a tanács be is építtette. Szinte vártuk az esőt, hogy élvezhessük, milyen jó sár nélkül közlekedni. Ám, mire beköszöntött az esős idő, megváltozott minden. A 4. sz. AKÖV darabárus telepének a Patyolat felé eső részén építkezés kezdődött. Kiásták az alapokat, 20—25 méter hosszan felbontották a járdát, az épen maradt járdára meg követ, építkezési anyagot raktak. így megint csak nyakig sárban járunk, s ráadásul nem is a gyalogjárón, hanem kint az úttesten, amely elég forgalmas. Mi, felnőttek, még csak vigyázva közlekedünk az úttesten, de mi legyen a gyermekekkel és az öregekkel? Állandó felügyeletet nem szervezhetünk, hiszen majdnem mindannyian dolgozni járunk. Kérésünk: kötelezze a tanács az építkező vállalatot, építsen ideiglenes gyalogjárót, amelyen nagyobb biztonságban, s lehetőleg sár nélkül közlekedhetünk. Ügy gondoljuk, nem teljesíthetetlen kérés. Tana Dénes A z öntudatra ébredt em- bér ősi vágya a béke és az alkotó munka igazi megbecsülésén épülő társadalom. A kettő olyan egység, amely nem vágható ketté. Csoda-e, hogy az emberiség lángelméi mind- mind küzdöttek a békéért. Dante a pokol tüzes vérfürdőjében főzi a háborús bűnösöket. Tolsztoj Leó apokaliptikus képek felrajzolásával tagadta az öldöklést a Háború és béke feledhetetlen lapjain. Jean Jaurestől Joliot-Curie-ig és John Bernal tói Bemard Rus- selig, Albert Schweitzertől Linus Paulingig a béke egész szellemi hadserege küzdött és küzd a háború ellen. De az évezredes álom megvalósulása csak azóta lehetséges, amióta a halhatatlan Marx és Lenin tudományos, politikai és erkölcsi géniusza megteremtette a békeharc ideológiáját, s amióta a Szovjetunióban létrejött a földkerekség első szocialista állama, minden körünkben béketörekvés szilárd bázisa. A szovjet nép és vele együtt a szocializmust építő testvérországok ereje és erkölcsi vonzása immár oly nagy, hogy alapvetően megváltoztak világszerte az erőviszonyok. A történelem e szakaszában jelent meg a világpolitika legkülönbözőbb küzdőterein: N. I Sz. Hruscsov, ö Lenin örököcA meleg lábúit ízim(óeiiá{u Vasárnap délután. Az utcán vacog a szél, s az ég, a kék, amely talán még tegnap langyos mézet csorgatott, most fagyos szemekkel figyeli, hogyan birkóznak a kályhák a közelitő téllel. A szobában meleg van, álmosító, zsong a rádió, lágyan szuszog a csend, s néha-néha felpattog a szén a parázson. Nem alszom, bár szemem hunyva, nem is hallom a rádiót, csak érzem inkább a Beethoven- szimfóniát, amely úgy ringat, mint nyári tavon a csónakban nyújtózkodó testet. Kezemből a könyv kicsúszott, s ha most valaki hirtelen megkérdezné, mit olvastam az imént, csak hallgatni tudnék, válaszolni nem. Jó ez a csend, ez a némaság, amikor apró kis gondolatbuborékok pattannak el halkan, jóformán születésük pillanatában. Egyedül vagyok. A hét zsivaja, viták és érvek, gondok és töprengések, aggódások és remények, testet öltött és füstbe ment tervek e vasárnap délután fátylán elmosódnak, hangjuk is felolvad a meleg szoba szimfóniájában. Egyedül vagyok, körülölel a délutánt alvó család csendje, a könyvek halk ünnepélyessége, a festmények fegyelmezett zártsága, a szobanövények néma zöldje. A szomszédban ajtó csattan. Aztán újra csönd. Ott is, s még hány szomszédban a pihenés, a csend, a nyugalom órája ez. Hány meleg szobában ringat e lágy délután? Hány szomszéd érzi most, hogy egyedül van, zsongító, édes és nem riasztó egyedüllétben? Gyermekkoromban hányszor terveztem el, hogy ha felnövök, ha nagy leszek, hogyan keresem majd kedvét, kik hoznám tartoznak, s hogyan keresik kedvem, akik enyémnek érzik magukat. Otthont terveztem és könyveket, festményeket és virágokat, szőnyeget és meleget, amit mind én teremtek meg magunk számára. Otthont, hová győztes hadvezérként megtérhetek, új terveket kovácsolhatok a falak között... És hány ember álmodott így, s hány gyermek álmodik így ma is, holnap is, mindig, míg ember él a földön. Liszt, Les Preludes! Nem, a zenét nem lehet szavakkal kifejezni. Megtisztul tőle az ember, úgy emelkedik ki a dallamok habjaiból, mint fehér szárnyú sirály. És hány szobában szól most a rádió? Minek a számok, minek a nevek: száll, viharmadárként, suhan, mint a felhő ezernyi szobában, ezernyi pihenő, tervező lélek felett a meleg szobák szimfóniája, utcákat, városokat, országot köt össze ez a csendes délután, a meleg szobák oltha- tatlan lánca, a muzsika varázsa. A némaságunk is összeköt. 4 fiiak is összekötnek. A pattogó tűz is. A tervek is. Az álombuborékok is. Minden. Mindenki egyedül van, s aki egyedül van, az mindenkivel van. Csak nekem szól a rádió és mégis mindenkihez. A közös álmok, a közös gondok kohójában fortyogó terveink átmosnak minden falat és összeolvasztanak minden egyéni sorsot, össze, mint ez a szimfónia, össze, mint a minden házat végignyargaló szél, a minden kéményre kíváncsi decemberi ég. Fehér felhők húznak, mint költöző madarak kint az égen. Nem felhők azok: a hószámyú béke! Galamb? De óriási a szárnya, mindent beföd, mindent megóv: óv engem itt ezen a vasárnap délutánon, óvja öt, a szomszéd utcában, vagy az ország másik vége meleg szobájának számomra ismeretlen lakóját. Mindent, mindenkit: a MINDENT! ... és hallom, hogy a kályhában ismét fel- perceg a tűz. Űj akkord csendül a meleg szobák szimfóniájában ... Gyurkó Géza Ú iátok 366 ezer forintos megtakarítást jelentett a gyöngyösi MÁV Kitérögyártó Üzemi Vállalat két dolgozójának az újítása. Elgondolásuk alapján elhagyták a „sinszékbordát”, amely körülbelül egy arasznyi acél megtakarítását eredményezi. A vállalatnál azonban nagy számokkal beszélnek, így lesz az araszból több kilométer. Képünkön a két újító: Henter Géza és Pataki József. (Foto: Kiss) ——i■——i seként kifejezi nemcsak a saját népe legjobb tulajdonságait, hanem egyidejűleg az egész békére vágyó emberiség létérdekeinek szószólója lett. Az a hatalom, amelyet ő képvisel, ragyogó humanizmus, a szavak és tettek teljes egysége. Fényesen bizonyítja ezt az igazságot a Kossuth Kiadó gondozásában most megjelent Fegyver és háború nélküli világért című kötete, amely I960—1961 legforróbb napjaiban a nemzetközi kérdésekről elmondott beszédeit tartalmazza. VI indazok a kortársak, akik nemcsak élik korukat, hanem a maguk módján és a maguk eszközeivel harcolnak is az általános emberi haladásért — nagyszerű fegyvert és biztos eszmei eligazítást kapnak Hruscsov beszédeiből. ö mindenkor a jó gazda alaposságával elemez, akár a kukoricáról, a szűzföldek feltárásáról van szó, akár a tudomány fejlesztéséről, vagy a nemzetközi méretekben elkerülhetetlen békés egymás mellett élésről. Minden egyes beszédében az egészséges élő nyelvet emeli fel az irodalmi színesség és a tudományos elvontság színvonalára. Beszédeinek e gyűjteményében az emberiség legjobbjainak törekvései nyilatkoznak meg. Áthatja a kommunista ember optimizmusa, ugyanakkor lebilincselő a realizmusa, a hatalmas tudományos és technikai felfedezések, s a viharos társadalmi átalakulások korában. A legmagasabban fejlett kritika kivájó alkalmazója: konstruktívan bírál, nem ócsárol, hanem az összekötő kapcsolatokat keresően épít. És mégis hallatlanul szókimondó. Szókimondásának klasszikus példája az ENSZ-ben elmondott híres beszéde Hammarskjöld szerepéről. A következetessége — céltudatosság. Bámulatosan sokoldalú. Gyűlöli a frázis-pufogtatókat, de megtisztel elismerésével minden alkotót. p gesz tevékenységének ^ egyik alapvonása: bizalom a népben, hit a teremtő emberben: minden körűimények között igazat ad annak, akinek igaza van. Békeharcosa, de nem pacifista, humanista a célratörő realisták fajtájából. A világbéke felmérhetetlenül sokat köszönhet neki. Kimondja, hogy a szovjet kormány és a szovjet nép a teljes leszerelésért, valameny- nyi hadsereg feloszlatását, a nukleáris fegyverek teljes betiltását akarja, hogy ezáltal biztosítva legyen a szilárd és tartós világbéke, a két világ- rendszer közötti békés egymás mellett élés lehetősége. Hruscsov minden újabb megnyilatkozása — a legbonyolultabb is —, emelte a Szovjetunió nemzetközi tekintélyét, a földkerekség minden országában nagy tömegek figyelnek a szavára. Ázsia, Afrika és Latin-Amerika népei boldogan helyeslik plattform- ját. A javaslatai egyszerűek, mindenki által érthetők. „A Szovjetunió kész megszüntetni a hadügyminisztériumot, feloszlatni a vezérkart, eltörölni a katonai szolgálatot, s ezt javasolja a többi államnak” — mondja. S ez igen érthető beszéd. Érthető az is, amiként megcáfolja azokat a híreszteléseket, hogy a fegyverkezés leállítása gazdasági válságot okozna. Éppen ellenkezőleg: az adók eltörlése, a belső és külső kereskedelem növelése egy soha nem tapasztalt virágzás elindítója lenne. A szellemes érvelés logiká- n ja győzelmes fegyver az ő kezében, amikor például kimondja, hogy a harmadik világháború a kapitalizmus végét jelentené. így érvel: „A rettentő szenvedéseknek kitett emberiség végleg belátná* hogy a háborúk forrása a kapitalizmus.” Vagy: „aki erőpolitikát folytat — Hitler sorsára jut.” És mert a kényes kérdéseket soha nem kerüli meg, korunk nagy leninista tanító- mestere lett. A Fegyver és háború nélküli világért lapjairól a saját eszméink tükröződnek: olvasmánynak és erőforrásnak eevaránt nélkülözhetetlen. Földes Mihály Megemlékezések Romániában József Attiláról A Román Népköztársaságban országszerte megemlékeznek József Attila halálának 25. évfordulójáról. Bukarestben, Kolozsvárott és más kulturális központokban emlékesteket rendeznek, előadásokat tartanak a nagy magyar proletár- költő munkásságáról. A román sajtó bő teret szentel a költő emlékének. (MTI) SZÁZMILLIÓK SZÓSZÓLÓJA
