Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-05 / 284. szám

4

NÉPÚJSÁG

1962. december 5., szerte

I cukorkéüü Mikulás

Hároméves lehettem, amikor kaptam egy szép, cukorképű Mikulást. Nagysága arasznyi volt, képe, szakálla viszont hófehér cukor. Néztem, lestem a kedves ajándékot, s nyomban arra gondoltam: mi lenne, ha én most ezt a Mikulást megenném? Nem tudtam ellenállni a kísértésnek és egy óvatlan pillanatban „eltűntettem” a szép ajándékot.

Amikor anyám megpillantott, ijedten csapta össze a kezét, nyakon csípett és a tükör elé vonszolt. Csupa-csupa csokoládé volt az egész arcom. A szidalmak hallatára ijedten kaptam ki zsebemből mentségül a Mikulás cukorfejét, mert azt tiszteletből csak másnap akartam megenni...

Azóta is mosolyra derülök, ha valahol meglátok egy cukorképű Mikulást...

(szalay)

— A NAGYFÜGEDI Dózsa Termelőszövetkezet november 1-ig 113 százalékra teljesítette áruértékesítési tervét. Tervük szerint e hó végére 130 százalékra teljesítik ezt a tervet hízósertés és hízóliba leadásával.

— A HEVESI járási könyvbarát akcióbizottság legutóbbi ülésén értékelte az elmúlt évi munkát, s meghatározta a következő év feladatait. Különösen a falvak könyvtári ellátottságának javítását tartják fontosnak, a közelmúltban ugyanis Tarnamérán és Boco- nádon szabadpolcos könyvtárat létesítettek, amelynek nagy sikere volt. A következő lépés: Tarnaőrsön és Komlón nyitnak szabadpolcos könyvtárat.

— A HEVESI földművesszövetkezet bútorüzlete egy hétig tartó bútorkiáilítást rendez a poroszlói művelődési házban. A ma megnyitott kiállításon több mint 300 ezer forint értékű bútort tekinthetnek meg a község lakói.

— NŐI kalapszalon nyílt Egerben a férfikalap-üzlettel egy helyiségben. A női kalap- szalon céljaira egy eddigi raktárt alakított át a Heves megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat.

— A PÉTERVÁSÁRI járás községeiben 554 felnőtt tanul a dolgozók esti iskolájának VII—VIII. osztályában. A hallgatók 60 százaléka tsz-tag és üzemi munkás.

— EDDIG harminchat előadást tartottak az egri járás tizenkét ezüstkalászos tanfolyamán. A tanfolyamok részvevői a szilvatermesztés, a gabonafélék termeléséről, az öntözéses gazdálkodásról, a takarmánynövényekről és a baromfinevelésről hallgattak előadásokat.

—A JÁRÁSI tanács mező- gazdasági osztálya kéthetes tanfolyamot indított Hevesen, a termelőszövetkezetek ellenőrző bizottsági elnökei számára. Á tanfolyamon 38 ellenőrző bizottsági elnök vess részt.

— 400 EZER forintot fordítanak az 1963-as évben az Egri Városi Tanács költségvetési terve alapján az útkarbantartó kirendeltség területén leve két gyalogátjáró híd felújítására. Az Eger patakon átment két híd, amely jelentős forgalmat bonyolít le, az idők folyamán annyira tönkrement hogy felújítását szükségesnél látta a tanács.

— TÉLAPÓ-ESTET rendeznek december hatodikén a; egri, a felsőtárkányi, a balatoni és a verpeléti földműves- szövetkezetek.

Á Népújság vitafóruma:

Az osztályfőnöki munkáról

Hozzászólás A marxista pedagógia egysége című cikkünkhöz

Ahhoz, hogy helyesen értelmezzük a pedagógiai egységet, a nevelés céljából kell kiindulnunk: „Művelt, aktív, szocialista közösségi embert nevelni, akit megtanítunk szocialista módon élni, gondolkodni.”

Ennek a célkitűzésnek csak úgy tudunk eleget tenni, ha megfelelő közösséget alakítunk ki. Az a közösség, amelyben az iskolás korúak nevelése végbemegy: az iskolai közösség. Ennek a közösségnek nevelhetőségét nagymértékben befolyásolja a család és maga a társadalom.

A pedagógiai egység megvalósításának útján a nevelőtestületnek egységesnek kell lennie a nevelés célját illető nézeteiben, az alapvető feladatokban és a módszerben.

Fejtegetésem további során csak egyet kívánok kiragadni, az osztályfőnök munkáját a pedagógiai egység kimunkálása terén.

Így, a fogalmat leszűkítve, azt szeretném megvilágítani, hogy a tantestületen belül mi hárul az osztályfőnökre a pedagógiai egység megvalósításában.

A tanuló közösség, az egész tanulóifjúság magva az osztály. Ezt méltányolja és veszi alapul az iskolai KISZ-szervezet akkor, amikor munkája és szervezek felépítése az osztály- alapszervezetekből indul ki. Másrészről régi pedagógiai igazság az, hogy a nevelő- és oktatómunka eredményessége döntő mértékben függ az életkori sajátosságoktól. Hol lehetne ezeket jobban érvényesíteni, mint egy olyan közösségben, ahol a tanulók fizikai, szellemi, erkölcsi és műveltségi színvonala már adottságuknál fogva is hasonló, egyszintű?

Adott tehát az a közösség, ahonnan viszonylag egy pontról lehet nekirugaszkodni nevelő és oktató tevékenységünknek. Ez a közösség természetesen évfolyamonként és iskolai előrehaladásában különböző pontokról startol. A gimnázium I. osztályának tanulóit az általános iskola készítette fel az egyenlő versenyfeltételekre, a magasabb évfolyamok még adekváltabb feltételeit az azonos iskola még inkább biztosította.

Az osztályfőnök kötelező teendőit (az osztályfőnöki órák kötelező témáit) a miniszteri utasítás szabályozza. A kötelező tematika az előírt óra- mennyiségnek mintegy egy- harmad részét öleli fél. Így a hátralevő kétharmad rész az osztályközösség konkrét problémáinak megoldására vár.

Ezeknek a nem kötelező témájú óráknak a legmegfelelőbb és egységes felhasználósára ad szempontot az osztályfőnöki munkaközösség, ad lehetőséget az egyéni kezdeményezés.

Az osztályfőnöki munkaközösség így akkor jó, akkor közelíti meg a pedagógiai egység eszményét, ha önállóan és termékenyen tudja irányítani a konkrét osztályfőnöki munka lehetőségeit. De azt is el kell mondani, hogy az osztályfőnöki munka is egy-egy osztályban akkor jó, ha az osztályfőnök egyénien, a pillanatnyilag felvetődő közösségi problémáknak megfelelően tudja az iskola és az osztályközösség nevelési céljait megvalósításhoz juttatni.

Az egyéni elképzeléseknek, amely az osztályközösség önkéntes igényeire épül, itt tág területe van, más szóval: a szocialista iskolában az egység, egyöntetűség nem jelentheti a nevelői karakter elsorvadását, de azt sem, hogy az osztály- közösség arculata jellegzetesen ki ne domborodjék; végül azt sem, hogy a közösségben ne alakuljanak ki individuumok, sőt olyan egyéni jellemek, amelyek példaképként emelkedhetnek ki társaik előtt.

Mindez a megállapítás elméleti megállapításként hangzik, azonban e hozzászólás célja éppen annak a gyakorlati folyamatnak a megindítása és fokozása, amelyet szocialista nevelésnek nevezünk, amely oly sok tényező között az osztályfőnökökre vár; Egy-egy „tökéletes” osztályfőnöki munkaterv elvi megalkotására sincs recept, még kevésbé arra,

hogy a rész-feladatokat hogyan „kell” végrehajtani. Ami jónak, „tökéletesnek” látszik, az csak befejezése a szakadatlan nevelői munka egy szakaszának és kiinduló pontja az elénk táruló következő nevelési perspektíváknak, — ez a szemlélet már dialektikus szemléletünkből is fakad.

Mezei Jánosné, gimn. igazgató

— SIKERESEN oldották | meg a pétervásári járási művelődési házban a gyermekek foglalkoztatását, öt szakkörben 115 tanuló foglalkozik rendszeresen. Ezenkívül minden vasárnap délelőtt filmvetítéssel egybekötött mese- délelőttot is rendeznek, amelyen az átlagos létszám meghaladja a 130-at. (Kiss Boldizsár)

A „Lenin” atommeghajtású jégtörőhajó modellje. (Foto: Polit. Múzeum, Moszkva.)

5 évvel ezelőtt; 1957. december 5-én bocsátották vízre a Szovjetunióban a világ első atommeghajtású jégtörőhajóját. Az atomreaktor által termelt hő segítségével a vizet gőzzé alakítja át; amely turbogenerá- torok segítségével villamos áramot termel. Ez hajtja meg . a hajó 3 csavarját. A hatalmas hajó; amelynek hajtóművel 44 ezer lóerőt képviselnek és 2 méter vastag jeget képes áttörni, 1 nap alatt csupán 45 g hasadóanyagot fogyaszt.

85 évvel ezelőtt, 1877-ben e napon született ANDKEISZ UPI- TISZ szovjet—lett író, aki az 1905—7-es forradalom idején jelentős szerepet vitt a realista irodalmi irányzat bevezetése terén. Nagy sikere volt a Zöld föld — 1945 és a Fénysáv a felhői: között — 1951. című regényeinek.

70 évvel ezelőtt, 1892-ben született LEO ROTHZIEGEL, az osztrák kommunista párt alapító tagja, parancsnoka annak az 1700 főnyi osztrák forradalmi csapatnak, amely 1919 áprilisában a magyar tanácshatalmat támadó Imperialista csapatok ellen harcolt. Rothziegel elvtárs e harcokban halt hősi halált Debrecen mellett.

Az egri Beethoven-est Komlós Péter sikerét hozta

4 televízió műsora

Idő,járásjelentés

Várható időjárás szerda estig: Párás, hideg idő, havazás nélkül. Több helyen köd, zúzmara-képződés. Gyenge légmozgás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, mínusz 1—5, legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet keleten mínusz 5—10, nyugaton minusz 10—15 fok között. (MTI)

10,00: Tv-híradó (ism.) 10,15: Fehéren fekete. Román lás- film. 10,35: Mese a 12 találatról. Magyar film. (Ism.) 12,05: Hírek. 17,00: A tv mezőgazdasági szakmunkásképző műsora. Vegyszeres gyomirtás. Előadó: dr. Virág Árpád egyetemi tanár. 18,00: Tanuljunk oroszul! Nyelvlecke kezdőknek. 18,20: Zenekedvelő Gyerekek Klubja. 19,00: Látogatás egy boszorkánykonyhában ... Helyszíni közvetítés a Budapesti Illatszergyárból. Riporter Molnár Margit. 19,30: Tv-világhíradó. 19,45: A Magyar Hirdető műsora. 19,55: A tv mesekönyve. 20,00: Gerhart

Hauptmann. Ungvári Tamás irodalmi jegyzete. 20,10: Naplemente előtt. Magyarul beszélő nyugatnémet film. (14 éven alul nem ajánljuk.) 21,40:

EGRI VÖRÖS CSILLAG Esős vasárnap EGRI BRÖDY ördögcsapda GYÖNGYÖSI PUSKIN Mai lányok HATVANI KOSSUTH

Hófehérke és a 7 törpe HEVES

Egy pikoló világos PETERVÁSARA

Zendülő fiatalok FÜZESABONY Nevessünk!

tíSTIIVHÁI;

l-MÜ S O E/'

Egerben este 19 órakor: Karácsonyi vőlegény (Bérletszünei)

Jubileumi évkönyv. 22,05: Hírek, a tv-világhíradó ismétlése. (MTI)

HÉTFŰN ESTE került sor az Országos Filharmónia második hangversenyére, az egri Gárdonyi Géza Színházban. Ezúttal a Postás Szimfonikusoknak jutott a nem könnyű feladat: Beethoven zenéjét életre kelteni a telt házat jelentő egri közönség előtt.

Nem sok szimfonikus zenekar működik az országban; hangversenytermeink, hangversenyéletünk ad fejlődési lehetőséget sok zenekarnak. A közönség igénye is napról napra nő, és ezt az Országos Filharmóniának tudomásul kell vennie. Kitűnő szólistáink' és a karmesterek fiatalabb generációja olyan értéket képviselnek, amely kötelez: meg kell teremteni a széles alapot arra, hogy a vidéki városokat is fegyelmezett, a kor színvonalán, az igényekkel párhuzamosan fejlődő együttesek járják. Mert a művészi élmény akkor születik meg és akkor bontja ki viharos gyorsasággal szárnyait, ha a fehér papíron fekvő kotr taf ej ékből a szellem felrepül és megérinti a szívet, a lelket.

Ezen az estén a szárnyalás, a fenségesség lehelete hiányzott. Pedig Sándor János, ez a robusztus, eleven, fiatal karmester, teljes erőbedobássaí akart úrrá lenni zenekarán: mindent elkövetett, hogy a

nagy létszámú vonósgárda, a fúvósok és ütőhangszerek engedelmeskedjenek. A szólamok itt-ott mégis pongyolák maradtak, azok egymásközti egyensúlya és aránya a forték és pianók összecsördülése következtében eltolódott, s így rejtve maradt sok-sok szépség, amit Beethoven zenéje már másfél évszázada kínál rajongóinak.

A NYITÁNYNAK csak a záróakkordjaiban éreztük a szárnyalást; a Hegedűverseny kíséretében a pontatlanságok bosz- szantottak; a zenekar legkidolgozottabb produkciója a Hetedik szimfónia volt: Beethoven játékos derűje, pergő ritmusai, a dallamok sodrása hatottak a zenekarra is: Sándor János itt már kezében tartotta együttesét és ha a postások nem is játszottak hibátlanul, a ritkán mosolygó beethoveni derűt éreztük.

Élménye és nyeresége a hangverseny közönségének a Hegedűverseny Komlós Péter tolmácsolásában. A fiatal hegedűművész tiszta hangon, túlzásoktól és túljátszástól mentesen, alázattal adta elő a nagy felkészülést és sok-sok buktatót is jelentő művet. A tartalomra, a mondanivalóra tudott koncentrálni; lendületét nem törte meg a pongyola kíséret; a zene extázisában hegedült és vitte magával a közönséget. Meglepő fegyelmezettsége és biztonsága kiállta azt a próbát is, amit a színházterem fűtőberendezésének zöreje okozott.

Ha már »itt tartunk, mondjuk el egyszer a nyilvánosság előtt: érthetetlen az a nemtörődömség, hogy a színház központi fűtését akkor és úgy üzemeltetik, amikor az a legbosszantóbb zörgésekkel zavarja a hangversenyt. Nem első ízben történik és ezért tesz- szük szóvá. Komlós Pétert a Hegedűverseny legszebb részleteinél zavarta a központi fűtés pattogó-recsegő hangja. Bosszankodott a közönség is, de ezúttal fegyelmezettségből jelesre vizsgázott.

MINDENT egybevetve: a közönség ma már nagyobb műgondot kér a fellépő együttesektől, s amikor a szólisták nagyszerű technikai és lelki kondícióját dicséri, a karmesterek lendületét és invencióját nyugtázza, joggal kéri az Országos Filharmóniától: emelje magasabbra a mércét a zenekaroknál is, mert az élő muzsikában a géniusz tiszta tolmácsolását kívánja hallani.

Farkas András

Bodrogi Jancsi már második hete volt nagynénje vendég- szerető házában, amikor az egyik reggel — megvárván, míg a háziak elmennek hazulról —, megkereste a villanyvasalót, s munkához látott. Akkor még maga sem tudta pontosan, miért is kell a nadrágot kivasalni.

Egész délelőtt dolgozott, konok buzgalommal. Életében először hajolt forró vassal nedves ruháról felcsapódó gőz fölé, hiszen azelőtt mindig anyja végezte az effajta munkát. Irma nénjét azonban nem merte megkérni erre, hiszen a drága lélek bizonyára furcsán nézett volna rá, ha azzal fordul hozzá, hogy most, az augusztus végi, gyötrő kánikulában, vasalja ki a barna szövetnadrágját ... Viszont a barna szövetnadrágot — élete első hosszúnadrágját — ki kellett vasalni, mindenáron. Igaz: két hete függ. a szekrényben, kilóghatta már az utazás törő- döttségét — de hát ez nem I elég: az élének vágnia kell!

Kegyetlenül nehezen ment a lmunkat hol az trjját égette

háromhetes meghívása, a széj> bizonyítvány jutalmaképp.

★

Erzsi még nem volt a főpostánál, amikor ő odaért. Néhányszor elsétált hát a jókora épület előtt, s tán tíz perc mliltán megpillantotta a kislányt. A Széchenyi tér felől jött, kék szoknyában, fehér blúzban.

Jancsi nézte, s csepp szédülést érzett. „Érdekes — villant meg benne —, a lábát nem is néztem, csak a haját...” Nem is tűnődhetett toyább; a lány már ott állt mellette. Kezet fogtak.

— Hová menjünk? — kérdezte nyomban férfiasán. —

Sétáljunk?

Őszintén szólva, ezt szerette volna; nem akarta, hogy az ülés tönkretegye nadrágja gyönyörű vasalását.

De a lány hallgatott.

— Vagy inkább cukrászdába szeretnél? — kérdezte aztán, mert ebből a hallgatásból valahogy azt olvasta ki, hogy szép, szép a sétálás is, de a cukrászsütemény se utolsó.

„Persze — gondolta —, ilyenek a nők... !”

Kedvetlenül libbentett egyet a nadrágján, hogy vegye már végre észre a leány azt a hibátlan élt, aztán azt mondta:

— Akkor talán menjünk a cukrászdába. Megengeded, hogy meghívjalak?

Erzsi ezt nem engedte meg, noha az indítványt örömmel fogadta. Ezen egy kissé elcí- vódtak, majd elindultak a cukrászda felé.

Útközben Jancsi Balzacrdl

záig. Felködlött benne, hogy talán Shakespeare-ről — a Szentivánéji álmot tavasszal látta a Nemzetiben, — vagy tán a Hiúság vásáráról, amit nemrégen olvasott. De, az ördög értette ezt: akkor, ott az utcán valahogy alig figyelt a tulajdon szavaira. Mindegyre Erzsi két varkocsa hjmbálód- zott előtte, azokat bámulta, s szinte önkéntelen folyamatossággal dőlt belőle a szó. Egy kicsit csodálkozott is magán, hiszen régebben valósággal megbénult a nyelve, ha leányokkal beszélt. Igaz: két-há- rom éve még a labdán, mozin kívül más alig érdekelte, esztendeje meg a könyvek varázsa kerítette hatalmába —, s csak most legutóbb, tél végén, tavasz fakadtán változott meg minden körülötte. A csit- ri lányok, akikkel birkózva hempergett a parkban, s akiknek varkocsát cibálta azelőtt, most fölényes és soktudó pillantásokkal méregették, s neki egyre inkább melege lett ezektől a pillantásoktól. Nyár közeledtével azon kapta magát, hogy egyre gyakrabban fordul meg a lányok után, ha köny- nyű blúzukban, lebbenő abroncsszoknyájukban ellibbennek mellette. Nemcsak arcukra — bokájukra, s derekukra is rányílt a szeme.

Később ráébredt, hogy hangja mélyül, s hogy most már minden szombaton borotválkoznia kell.

Ez május derekán történt. Aztán jöttek a vizsgák, majd a pécsi levelek, s Irma néni

meg a vassal, hol a fehér vászonruhát pörkölte drappszínűvé. Kilenckor kezdett hozzá, fél tizenkettő felé készült el a munkával, azzal vigasztalván magát, hogy minden kezdet nehéz. A vasalót aztán éltette, a nadrágot visszaakasztotta a szekrénybe, s nyugodtan várta Irma nénjét, s vele az ebédet. Erzsivel csak négykor volt találkozója.

Mind a ketten most végezték az első gimnáziumot, s mindkettő azt mondta a másiknak, hogy a másodikat végezte. Noha már ötödik napja ismerték egymást, találkozót csupán most beszéltek meg egymással. Jancsi tegnapig voltaképpen észre sem vette Erzsit. Két vékony, szőke .hajfonatát kislányosnak tartotta, — s tizenöt éves korában az ember valahogy túl van már a kislányokon.

De tegnap délután tovább voltak együtt a társasággal a strandon, s ő hazafelé menet Erzsi mellé került.

Most, vasalás közben már nem is emlékezett rá, miről beszéltek a hosszú úton ha