Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-04 / 283. szám

1962. december 4., kedd NÉPŰJSÄG 8 Műhelyrendtől a termelőmunkáig Fiúk —lányok a Finouisseere! vény«* jár tanműhelyében BOLYÉN LEHET AZ, ami­kor először zúg fel az eszterga­gép, amikor először perdül meg a munkadarab, amikor az éles esztergakés az első fémforgá­csot tépi le és dobja a pad mö­gé? Nehéz erre feleletet adni, hiába kérdeztem a tizenöt- tizenhét éves esztergályos ta­nulóktól. Ekkor még inkább a gép irányítja őket, s nem ők a gépet, bár szegről-végről isme­rik azt. De az első munka ve­lük, az egészen más... érde­kes ... izgalmas... Csupa első éves tanuló dol­gozik most a Finomszerelvény- gyár tanműhelyében. (A tan­műhely _bent van Egerben, az iparitanuló-intézetben.) Tizen­négy esztergályos, köztük egy lány, Bonusz Erzsébet. Kendős fejével a készülő csavar fölé hajol. Szeme csupa figyelem és egy kevés aggódás, mert vi­gyázni kell ám! A feladatot pontosan végre kell hajtani: ha hibás a méret, el lehet dob­ni az anyagot és újra kezdeni a munkát. A tanműhely végében áll az oktató asztala, mögötte egy tábla, rajta a mai feladat: lap­rugó magcsavar készítése. (Ezt az egri 4. számú AKÖV meg­rendelésére esztergál y ozzá k a tanulók, hétszáz darab készül.) A táblán rajzok, a csavar pon­tos méretei. Itt van Bonusz Erzsébet kis­méretű esztergapadja. Amíg beszélgetünk, leállítja a gépet, helyesebben: szóba sem áll ve­lem, amíg forog a gép. Ezt már az első napokban megtanulták. Erzsiké tulajdonképpen „csaló­dottan” kezdte a szakmát. — Orvosi' műszerésznek ké­szültem — mondja, de ahogy a készülő „10-es” nevű csavar­ra pillant, tekintetében már nincs csalódottság. — Tehát megbékült az „új” szakmával? — Nemcsak hogy megbékül- tem, megszerettem... de a „másik” is érdekes lehet — te­szi még hozzá, mert Erzsiké tizenhat éves, és egy nőnek mindig igaza kell, hogy legyen. — Az biztos, hogy nehéz igaz­ságot tenni — mondja Harangi József szakoktató. — Nem min­denki kerül oda, ahová jelent­kezett. Ezen segíteni nem is tu­dunk, olyan aránytalan az ér­deklődők és a betöltendő he­lyek száma. SÉTÁLUNK a ZÖRGÖ esz­tergapadok között. A beszélge­tés most az oktatás menetéről folyik. Harangi József lelkesen magyaráz. Az alatt a három év alatt, amióta oktató, hivatásá­vá vált az „utánpótlás neve­lése”, amelyhez nagyban hoz­zájárul a szakmában eltöltött tizenkét év tapasztalata is. Az AKÖV-től került a tanmű­helybe. — A nagy nehezen összerá­zott társasággal először meg­ismertetjük a műhelyrendet, balesetvédelmi, tűzvédelmi elő­adásokat tartunk nekik. A tan­menet szerint ezután részlete­sen tanulmányozzák az eszter­gapad fő részeit, próbaforgá­csolásokat, forgácsolási alap­műveleteket végeznek. Aztán lassan „belerázódnak” a terv­szerű munkába... — Most hol tartanak? — Jelenleg már összetett munkát végeznek. Szaknyel­ven: hosszú és lépcsős eszter- gályozási munkát... ö az ügyesebbek közé tartozik — mutat most az egyik fiúra. Ép­pen mellette mentünk el. Kovács István szintén az M 10-es csavar formálásán mun­kálkodik. — Az iskolában négyes osz­tályzathoz közeledik, de a gya­korlati oktatásokon nevét a legjobbak között emlegetjük. Lesz belőle valami... — Tetszik az esztergályos szakma? — Azért választottam — feleli egyszerűen. - Az egyik bará­tom szintén esztergályos, s amikor még az általános isko­lába jártam, gyakran beszélt róla. Azt mondta, hogy érde­mes megtanulni. Így hát „el­méletben” már megszeret­tem, s most mondhatom, hogy nem bántam meg... AZ ESZTERGA-,,? ADSOR” végén egy gépnél alacsony, lá­nyos arcú, svájci sapkás fiú dolgozik. Kovács Imre, felső- lárkányi tanuló. — Vele már komolyabb ne­hézségek vannak, ö is elkép­zelte, hogy „ilyen meg olyan” ez a mesterség, de az elmélet­nél megakadt... Remélhetőleg megbirkózik vele. — Melyik tárggyal van baj? — A matematikával — feleli elkeseredve. — Nem mennek a képletek. Itt meg sokszor van géphiba... Megígérte, hogy nagyon „ró- fekszik” a tanulásra! — Vannak olyan tanulók, akik az elmélet miatt idegen­kednek a szakmától. Mint ő is — mondja később Harangi Jó­zsef. — Általános gyakorlat az, hogy egy városi közepes tanuló jobb, mint egy faluról beke­rült jeles tanuló. A szorgalom­ban viszont fordított a dolog. Itt inkább a városiak „gyen­gélkednek” ... Szóval, van ten­nivalónk bőven — fejezi be a beszélgetést a szakoktató. Komoly munkát végeznek a tanműhelyben az oktatók, és a tantermekben a tanárok. Ne­velik az „utánpótlást” s ez nem kis feladat. Sok időbe kerül, amíg bátran odaállíthatják a tanulókat a gép mellé, ahol már az igazi termelő munka folyik. Kátai Gábor Társasjáték ajánlatunk társasjátékban feltett kérdés­re a válasz a játék végén ... Pajkos mackók: Huligánok számára. Színes faépítő: Az építőipar tervezői és kivitelezői számára ajánlható. Gyorsan építhető és még gyorsabban lebontható. Elég egy új lökés, mint a va­lóságban ... Most légy ügyes, tapsifüles: A képes kirakóst azoknak ajánljuk, akik képesek szem- rendülés nélkül kirakni a ki­mutatásokat, ha jön a revízió. Emellett több érdekes és ér­demes játék kapható még, mint például Számítsunk gyor­san integrált ...Az atomfizika új útjait keresd, stb. — de ez már szigorúan a mai gyerekek számára kapható csak a kará­csonyi vásárokon. (egri) Meghosszabbították a felmondási jog gya.. óriásának korlátozását A rendelkezések szerint a korlátozás nem vonatkozik az 1953. április 1-e után épült, személyi tulajdonban levő la­kásokra, s természetesen nem vonatkozik a most épülő, vagy a jövőben tető alá kerülő la­kásokra sem. A rendelkezés egyébként nem akadályozza meg azt, hogy a tulajdonossal történő megegyezés alapján elcserélje a lakást. A Minisztertanács 1958-ban rendeletben korlátozta a sze­mélyi tulajdonban levő laká­sok tulajdonosait felmondási joguk gyakorlásában. A kor­látozás eredetileg ez év végé­ig volt érvényben. A Minisz­tertanács legutóbbi ülésén az 1958-as kormányrendeletet módosították, s eszerint a sze­mélyi tulajdonban levő laká­sok tulajdonosai 1963. decem­ber 31-ig nem gyakorolhatják felmondási jogukat. A módosító kormányrende­let, amely a Magyar Közlöny szombati számában jelent meg — jövő év január 1-én lép életbe. (MTI) Néhány nappal ez­előtt éles vitám volt Kelemennel, már' lé­nyegtelen, hogy mi­ről, de éles volt ez a vita. — Ostoba fajankó vagy, tökkelütött cifferblatt — mondta nekem vigyorogva vé­gül is Kelemen és mi­előtt válaszolni tud­tam volna — feléb­redtem. Rendkívül bosszan­tott a dolog, válasz nélkül hagyni egy ilyen sértést, válasz nélkül, egyszerűen azért, mert még egy mondatnyit nem tud­tam tovább aludni. Mit tegyek? Utóvégre még sem mehetek oda Kelemenhez, fényes nappal, a hivatal fo­lyosóján, azt hiszi, megbolondultam.., Kétnapos töprengés után megtaláltam ■ a megoldást. Megjelen­tem én Kelemen ál­mában és ráförmed­tem: — Te kretén, hol­nap úgyis kirúgnak a vállalattól — mond­tam és gyorsan feléb­redtem. Ma reggel figyel­tem Kelemen arcát: sápadt volt és tanács­talan. Holnap éjjel az igazgatómnak jelenek meg álmomban! Hó) Salgótarjáni vendégek az egri KISZÖV-székházban Az egri Dobó téren két ol­dalról hangzik a muzsikaszó. A Tej presszóból szokás szerint, és majdnem ugyanezt mond­hatnánk a KISZÖV-székházról is, hiszen csaknem minden szombaton van valami össze­jövetel, vagy a fiatalok, vagy az idősebbek kedvére. Az elmúlt szombaton sport­bált hirdettek a plakátok a vá­rosi szövetkezeti bizottság és az Egri Spartacus Sportkör rendezésében. Igaz, hogy a hét órából nyolc óra lett, mire fel­gördült a függöny, de ez indo­kolt volt, mert ekkorra már zsúfolásig megtelt a terem. Maga az a tény, hogy ven­dégcsoport — a salgótarjáni szövetkezeti bizottság tánc- együttese — szerepelt, felkel­tette az érdeklődést. Póczos József, a salgótarjáni szövetke­zeti bizottság tagja köszöntötte az egrieket, s az első szám a tánckar első bemutatkozása igazolta, hogy jó szórakozást hoztak magukkal. A 36 főből álló együttesből tíztagú a Raj­kó-zenekar, húsz a tánckar, a többiek a: „próza”-, főként balladamondók. Az együttes vezetője Sijxiki Sándor, aki már több mint két éve erős kézzel, hozzáértéssel alakítja, formálja a fiatalok készségét Az est folyamán nyolc alka­lommal lépett színre a tánc­kar. Hirtelen nem is tudnám kiemelni, melyik számuk ra­gadta meg legjobban a néző fi­gyelmét Mindegyik híven tük­rözte a tánc kedves, évődő, tü­zes, vagy éppen szomorkás jel­legét. Molnár István verbung és csárdása talán azért méltó említésre, mert rendkívül gyors ritmusú, váltakozó üte­me, a forgások nagyobb szín­padot igényelnek, s mégis tud­ták itt is érvényesíteni. A balladamondók hosszú és rendszeres önképzéssel jutot­tak el arra a szintre, amelyet ezen az estén élvezhettünk. Bölkény Erzsébet Kádár Kata balladáját minimális külső já­tékkal, annál fokozottabb hang- és hangsúlyváltozással, művészien adta elő. De jól < repelt a szép kiejtésű Mikua Ilona is. Nagyon tetszett a tehetségei Oláh Gábor csellószáma, La- votta szerenádját adta elő cimbalomkísérettel. A Cirkusz­polka Oláh Károly előadásá­ban virtuóz cimbalmosról ta­núskodott. A fiatalok, akik az együttes­ben szerepelnek, mindannyian szövetkezeti dolgozók, s bemu­tatójuk azt igazolja, hogy ha van, aki tudással, kellő ener­giával összefogja a tehetsége«, igyekvő embereket, képes mű­vészi igénnyel összeállított mű­sorral közönség elé lépni. Az est folyamán a salgótarjániak viszontszereplésre hívták az egri szövetkezeti bizottság mű­vészeti együttesét. A műsor után hajnalig tartó bálon szórakoztak az egriek és a vendégek, (ádám) Az ÉMÁSZ felhívása a lakossághoz Az Északmagyarországi Áramszolgáltató Vállalat fel­hívja a lakosság figyelmét, hogy az őszi, téli idő beköszön­tésével még nagyobb figyelem­mel legyenek a villamos áram veszélyeire. A szélviharok, esőzések, majd a havazások folytán villamos vezetékeink fokozott szilárdsá­gú megterhelésnek lesznek ki­téve, és ennek következtében egyes szakaszokon vezeték­szakadással is kell számolni. Vezetékszakadás esetén arra kell figyelemmel lenni, hogy a leszakadt vezetéket a járó­kelők, különösen az iskolás gyermekek, ne fogják meg, mert megfogásuk esetén az il­letőt halálos áramütés is ér­heti. Ahol ilyen, vagy hasonló ve­zeték van leszakadva, ott azt azonnal szakemberrel, vagy hatósági közeggel őriztetni kell mindaddig, míg az áramszol­gáltató vállalat szakemberei a helyszínre nem érkeznek, és a hibát el nem hárítják. Városainkban állandó éjsza­kai üzemzavarelhárító szolgá­latot tartunk, ahová a bejelen­tést eszközölni keli. Vidéken a helyi tanács útján azonnal értesíteni kell a kör­zeti villanyszerelőt, aki a ve­szélyt elhárítja. Ezen felhívásunkkal meg kí­vánjuk előzni azon eseteket, amelyek sok esetben a veszély lebecsülése miatt emberéletet is követelnek. Magunk, gyermekeink és em­bertársaink életének megvédé­se érdekében fokozott figye­lemre és elővigyázatosságra hívja fel a figyelmet az ÉMASZ Vállalat balesetelhárítási tanácsa csak megijeszteni lehet vala­kit, de meggyőzni, megváltoz­tatni nem. A meggyőzéshez tények, bi­zonyítékok kellenek, ezért ke­rül előtérbe a tsz-ek gazdasági megerősítése, amely lehetővé teszi, hogy a tagok életszínvo­nala (és az egész ország) a vég­zett munka alapján gyorsab­ban növekedjék. A gazdasági megerősítés csak a tagság által, azzal együtt valósítható meg. A vezetők feladata a fejlesztés gazdasági módszereinek kidol­gozása, a tagság megnyerése a közös ügynek. IV ekünk — párt-, tanácsi és tsz-vezetőknek a fa­lun — azon kell lennünk, hogy erősödjenek a közös és a ház­táji gazdaságok erői, növeked­jék a tsz-tagság jövedelme, il­letve életszínvonala, s ez foko­zatosan és lassanként elérje a volt középparasztok életszín­vonalát. (Ehhez például a po­roszlói Üj Erő Tsz-ben körül­belül tizenkétmillió forint bruttó bevételt kell elérnünk, ami nem is lehetetlen.) A tag­ság tevékeny támogatásán túl az egész társadalom segítsége kell tehát ahhoz, hogy a párt határozata anyagi erővé vál­jék, ß hogy előrehaladásunk számottevően meggyorsuljon népgazdaságunknak jelenleg egyik legfontosabb területén, a mezőgazdaságban, a termelő- szövetkezetben . Dr. Lendvai Vilmos, a poroszlói Oj Erő Tsz elnöke A termelőszövetkezetekbe tömörült tagok a parasztság különböző rétegeiből kerültek ki. Mindnyájan termelők vol­tak és gazdálkodtak, vagy mint árutermelők, vagy mint natu­rálisán gazdálkodók. Gazdasá­guk területének nagyságától és gazdálkodásuk színvonalától függően bevételük ingadozott. A gazdálkodásban szerzett ta­pasztalatait, módszereit a tag­ság magával hozta, és ugyan­azt igyekszik a tsz-ben is alkal­mazni. Egyéni különbözősége­iktől függően egyik az adás­vételben szerzett tapasztalata­it, másik a szorgalmas mun­kát, megint másik a nemtörő­dömséget. A behozott gondolkodás, és a behozott termelőeszközök érté­ke nagyon különböző — s egyes helyeken az értéktele­nebb gondolkodás vált uralko­dóvá, hangadóvá. Míg a beho­zott termelőeszközöket bizott­ság vizsgálta gondosan felül, s az értéktelenebbjei a lomtárba kerültek —, mert a nagyüzem­ben hasznavehetetlenek —, a behozott gondolkodást nem vizsgálta felül senki. A beho­zott gondolkodás egy része is értékét vesztette, de azt, saj­nos, nem lehet egyszerűen a lomtárba tenni. Vitatkozni kell vele napról napra és ma is, mert csak a meggyőzés és a vita szüntetheti meg a helyte­len nézeteket és tisztíthatja meg az utat az egészséges gon­dolkodás előtt. A fenyegetés itt nem jöhet számításba, azzal dálkodó emberekben évtize­dek alatt felhalmozódtak. A termelőszövetkezetekben elkezdődött a falu új arculatá­nak kibontakozása. A szocia­lista termelési viszonyok kiala­kítása lehetővé tette a paraszt­ság rétegeződésének megszün­tetését, az egységes paraszti osztály megteremtését. Ez azonban hosszan tartó folya­mat. Az egységes paraszti osz­tály anyagi feltételeinek kiala­kítását rövidebb idő alatt ér­tük el, a szocialista tudat ki­alakítása viszont hosszan tartó folyamat. Ennek oka abban is keresendő, hogy a volt kizsák­mányolok korábbi magatartása még nem ment teljesen fele­désbe — és az, aki ki volt zsákmányolva — a kapitalista társadalom által okozott min­den szenvedését az általa sze­mélyesen ismert volt kizsák- mányolókkal azonosítja. A fa­lusi burzsoázia számban elég nagy volt, a dolgozók között élt, életmódját a volt kizsák­mányoltak jól ismerték. A tudatformálás, a szo- cialista tudat kialakítá­sa a termelőszövetkezetekben rendkívül fontos és állandó feladat, hogy egyre kisebbre zsugorodjanak a ma még meg­levő súrlódási — munkát és fejlődést zavaró — felületek a termelőszövetkezetekben. Eb­ből látható, hogy a tsz-ek nem-» csak gazdasági, hanem politi- ! kai egységek is, és feladataikat, ■ mint ilyeneknek is teljesíteni- • ök kell. alábbis megnehezítjük. Még nem mindenki előtt világos, hogy a munkaegységek szá­mát hiába növeljük: ha a ter­melési érték nem nő, az osz­talék csökkenni fog. Csak a termelési érték növelése útján növelhető a kiosztásra kerülő érték nagysága. A mezőgazdasági munkák gyors és pontos elvégzése is növelik a termelési értéket. Ehhez az egész tagság és a csa­ládtagok bevonására is szük­ség van. Mivel a tagság jelen­tős részének gondolkodása még nem olyan, hogy akkor lehes­sen mozgósítani, amikor szük­séges, az anyagi érdekeltség el­vét kell megfelelően alkalmaz­ni. Különböző anyagi ösztönző­ket kell igénybe venni, ahogy ezt a közös érdek megkívánja. T gy a részes műveléstől A sem szabad megijedni, ha arra van szükség. Ahol pél­dául a takarmány biztosításá­hoz a kukoricaterületet kell növelni, és ennek más módja nincs, alkalmazni lehet a 67— 33 százalékos arányt is, meri ezen a téren az elsőrendű ér­dek az állatállomány gazdasá­gos tenyésztése. A tagság véleménye, taná­csai, javaslatai is jelentőser fokozzák a gazdálkodás ered­ményességét. Ezért őszintér fel kell tárni a problémákat hogy a közös gazdaságbar mindenki érezze a közös gaz­daság gondját is, és segíthesse! mindazokkal a kipróbált ta pasztalatokkal, amelyek a gaz szilázs, elöregedett silókukori­cából, vagy megfásult napra­forgóból. Az eredmény növelésének nem jelentéktelen eszköze a fe­lesleges kiadások csökkentése. \ tsz napról napra folyó ** élete jelentős kiadáso­kat emészt fel. Szinte min­dennap kell valamit vásárolni, borjúkötelet, tehénláncot, gép- alkatrészt, stb. Ezért minden felszerelési tárgy, eszköz meg­becsülése elsőrendű kötelessé­günk. Az egyéni gazda egy db lópokrócot sokszor élete végé­ig megőrzött, a tsz-ben, sajnos, gyakran kell új lópokróc, ve­der, hám, vendégoldal, vakaró, kefe, stb., pedig ezek ára a ta­gok egyéni jövedelmét, a ré­szesedést csökkenti. A legfontosabb tennivalók egyike, hogy a munkaerővel takarékosan gazdálkodjunk, a munkaegység tekintélyét meg­teremtsük. Sok az imnroduktiv munká­ra felhasznált munkaegységek száma, még a termelő munká­ban részt vevők is szerez­nek olyan munkaegységet, amely mögött termelőmunka nincs. Gyakran 40—S0 munka­egység is jut egy katasztrális hold szántóföldre. Ugyanakkor a munka sincs kifogástalanul elvégezve. Ezért célszerű a tervezéskor a termelési tech­nológiát is kidolgozni, és en­nek megfelelően, előre utalvá­nyozni a munkaegységet, így megakadályozzuk a munka­egység felhígítását, vagy leg­Ki mit szeret karácsonyra? Itt van az ajándékozás és a vágyak nagy ideje, a boltok telve^játékokkal, amelyeket a felnőttek is oly szívesen néz­nek. Ki mit szeret, mivel akar játszani a felnőttek közül? — íme néhány megvásárolható társasjáték-javaslatom, szigo­rúan felnőttek részére: Számháború: Tábornokok, törzstisztek számára. Lényege­sen olcsóbb, és gyorsabb, mint egy villámháború. Lóverseny: Tikett és tét nél­kül, egy asztalon játszható és a nadrág is megmarad. Gazdálkodj okosan: Vállala­ti igazgatók részére. Ha ezzel a játékkal megy a dolog, ak­kor letétetett az alkalmassági minimum vizsga. Ki nevet a végén: Pereske­dők és ügyvédek számára. A

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents