Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

14 NÉPÚJSÁG 1962. december 24., héttő Ötletes dohány elvonókúra Az angliai Peterboroughban Mellormé asszony elhatározta, hogy ha törik, ha szakad, ő le­szoktatja férjét a dohányzás­ról. Valahányszor a férj cigaret­tára gyújtott, az asszony a leg­közelebbi csatornába, vagy le­folyóba bedobott egy 2 shil- linges pénzdarabot. Ha meg szivarra gyújtott a férfi, akkor ennek az összegnek a dupláját dobta el. Terri Mellor hat hónapig állta az idegháborút — aztán összeroppant! Nem bírta elvi­selni, hogy felesége eldobálja a pénzüket, mondván, hogy ugyanazt teszi, amit a férj, anélkül, hogy rongálná az egészségét. 2,7 milliárd éve van élet a Földön? Dr. T. T. Hoering, a Carne­gie Intézet geofizikai labora­tóriumának munkatársa sze­rint az élet Földünkön 2 mil­liárd évvel hamarább kezdő­dött, mint ahogyan a tudósok eddig feltételezték. Hoering a napokban Washingtonban megtartott sajtókonferenciá­ján elmondotta, hogy Dél-Ro- déziában régi mészkő-képződ­ményekben olyan algák nyo­maira talált, amelyeknek ko­rát legalább 2,7 milliárd évre becsüli. Az eddigi becslések, a legprimitívebb életformák kezdetét Földünkön „mind­össze” 1 milliárd évet állapí­tottak meg. A Carnegie Intézet most nyilvánosságra hozott évi je­lentéséből kiderül, hogy más amerikai tudósok 500 millió éves ásványokban zsírsavak jelenlétét állapították meg, mint a „magasabb életformák” jellegzetességét. Antropológusok nemrégiben kijelentették, hogy Földünkön mintegy 25 millió év óta élnek majmok, emberek azonban csaknem egészen 2 millió év óta. Dr. L. S. B. Leaky brit tudós véleménye szerint bizo­nyos jelek viszont arra mutat­nak. hogy már 14 millió évvel ezelőtt voltak olyan élőlények, amelyeknek fejlődése az em­ber irányába mutatott. ONNAN Foglalkozása: A malmöi svéd szivargyár­ban évtizedek óta Jan Baars tölti be a „szivarkóstoló” rend­kívül fontos feladatát. Munká­jával a svéd dohánymonopóli­um annyira elégedett, hogy egy szivarfajtát róla neveztek el. Baars munkája azért olyan felelősségteljes, mivel ő hatá­rozza meg, milyen dohányfaj­tákat vásároljanak, ez pedig milliós összegeket jelent! A szivarkostoló naponta mintegy 30 szivarra gyújt rá, ami igen tekintélyes mennyiség, még akkor is, ha természetesen mindegyikből csak néhány szippantást szív. Minden kós­szivarkóstoló toló után tejet iszik, hogy íz­lelőszerveit „jó formában” tartsa. Cigarettára soha sem­milyen körülmények között sem gyújthat, mert ezzel telje­sen elveszítené kifinomult ér­zékét a szivarok iránt. Ami a dohányzás veszedelmeit illeti, Jan Baarsnak ez a véleménye: „Értelmesen kell dohányozni, hogy az ember ne rongálja az egészségét. A szivart nem sza­bad leszívni és nem szabad végigszívni sem. Úgyis csak a szájunkban érezzük a szivar ízét, tehát a tüdőre leszívni a füstöt nemcsak káros, de feles­leges is. A szivarnak jó egy- harmada pedig a hamutartó­ba való”. Arab történelmi filmek Egy Kairóban megjelenő fo­lyóirat az arab filmmel fog­lalkozó különszámában beje­lentette: egész sor nagyszabá­sú arab történelmi film készül, hogy ellensúlyozzák az ameri­kai filmgyárak hamis beállítá­sú filmjeit. Az EAK vélemé­nye szerint az amerikai gyárt­mányú filmek, amelyek arab történelmet dolgoznak fel, „sértik az arabok nemzeti ön­érzetét, mert meghamisítják és eltorzítják a nemzeti történel­met”. Az első film, amely ebben a sorozatban készül, Otto Pre­minger „Exodus” című filmjé­re „ad választ”. A kairói fo­lyóirat szerint a készülő film „igazságot fog szolgáltatni azoknak az egyiptomi kato­náknak, akiket az „Exodus” becsmérel”. Megértő gyerekek . . . «A Venus rendőrfőnöke" — a bíróság élőit Eleven konzervek Milánóban a rendőrség apró lopásokért letartóztatta Manlio Brusa 77 éves öregembert, aki kijelentette, hogy azért lopott kisebb összegeket, hogy csoko­Mesterséges hó a bécsi síelők számára? A bécsi síelők legalább két hónappal tovább élvezhetnék kedvenc téli sportjukat, ha a hideg, de hóban szegény téli évadban mesterséges hó előál­lódét vásárolhasson, mivel rendkívül édesszájú. A tolvaj börtönbe került, s az esetről értesültek egy milánói általá­nos iskola növendékei. Elhatá­rozták, hogy gyűjtést indítanak a szerencsétlen öreg számára és az összegyűlt pénzből nagy doboz csokoládét, meg cukor­kát küldtek neki a börtönbe. Levelet is írtak, amiben kije­lentették: ezentúl ne lopjon, hanem valahányszor csokoládét szeretne enni, forduljon hozzá­Az osztrák bíró­ság elé került Kari Mekis, aki nem kevesebb, mint egymillió schillin- get csalt ki különr böző hiszékeny emberektől, mond­ván, hogy ő a „Vé- nus bolygó kineve­zett rendőrfőnö­ke”, aki zsíros ál­lásokat tud bizto­sítani, mihelyt el­érkezik a „Venus uralma a Földön”. A bíróság előtt nagy hangon kije- lentete: „Önök sú­lyos hibát követ­nek el, ha elitéi­nek engem, a Ve- nus-lakók rövide­sen úgyis kiszaba­dítanak”. Mekis egyébként elis­merte, hogy a „Ve- nus-lakók” első­sorban nem is őt tüntették ki bizal­mukkal, hanem főnökét, Franz Weber-Richtert, aki önmagát a Ve­nus bolygó földi protektorátusa el­nökének mondja. Mellesleg azt is hí- reszteli önmagáról, hogy Adolf Hitler törvénytelen fia, amiből következ­tetni lehet, hogy a „Venus-lakók” mi­féle uralmát óhaj­taná megvalósíta­ni a Földön. Az Amazonas folyó deltájá­ban a hatalmas fekete kajmá­nokon kívül kisebb krokodi­lok, úgynevezett tingák is él­nek. Hosszúságuk nem haladja meg a két métert. A tingák nemcsak méretü­ket tekintve különböznek a kajmánoktól, hanem abban is, hogy farokrészük ehető. A helybeli ínyencek nagyon ízle­tesnek tartják. A tingák húsa egyébként igen sokáig friss marad. Az állat hosszú időn át jól megvan víz és táplálék nélkül. A vadászok az elfogott tinga-krokodilokat elzárják és szükség szerint táplálékul használják fel. Élet százhetvennyolc fokon hideorhen Lev Lozina-Lozinszkij le- ningrádi professzor úgy véli, hogy az élő sejteknek még a legalacsonyabb hőmérséklet sem árt, ha nem képződnek bennük jégkristályok, s a fa­gyasztás 1—2 másodperc alatt lításával segítenének rajtuk. Bécs városa most tanulmá­nyozza egy amerikai cég aján­latát, amely mesterséges hóval fedett lesiklót akar létesíteni a Bécs környéki Himmerhofban. A mesterséges havat úgy ál­lítják elő, hogy magas nyo­mással vizet permeteznének egészen kis átmérőjű csöveken át a lesiklóra. Hideg időben a „lombikban” előállított hó két napig is tartaná magát. A mes­terséges hó előállításának nagy hátránya, hogy igen költséges berendezés kell hozzá és ma­ga az előállítás sem olcsó. A román Atomfizi- zikai Kutató Intézet mérnök- és technikus kollektívája egy újabb típusú, saját tervezésű elektronikus számoló­gépet készített, a CIFA —101-et. Ez az új elektroni­kus számológép mind működési elveiben, mind teljesítőképessé­gében, különbözik az eddigi román gyártá­sú gépektől. Az elké­szült prototípus „em­lékezőképessége” egy mágneses hengerre van rögzítve. A gép „szer­vezetébe" védett mág­neses gyűrűket, félve­zetőkkel ellátott diódá­kat, eUenállásokat, kondenzátorokat, elekt­ronikus csőiteket, stb. építettek be. Az elektronikus szá­mológép hűtésére spe­CIFA —101 ciális berendezéseket létesítettek. Érdekessé­ge a gépnek, hogy a működéséhez szüksé­ges elektromos energi­át a közönséges egyen­áramú hálózatból nye­ri. Teljesítőképessége egyenértékű egy átla­gos nagyságú hivatal számszaki munkatel­jesítményével. A CIFA—101 olyan gazdasági számítások elvégzésére is képes, melyeket a szokványos számológépekkel meg­kísérelni is céltalan lenne, mint például egy 60 ismeretlenű egyenletrendszer meg­oldása. A gép _ máris nagy segítséget nyújt a bonyolult energeti­kai, szállítmányozási, atomfizikai, és egyéb számítási műveletek feldolgozásában. A ter­megy végbe, illetve ha a szöve­tet átitatják glicerinnel. Lozi­na-Lozinszkij a Szovjet Tudo­vezők és konstruktő- mányos Akadémia sejttani in- rök elkészítették a gép tézetében a kukoricalepke her- működtetésének rész- uyójának élő szövetét glicerin- letes szabályzatát is, s nel átitatta és a hernyót em­ezzel igen nagy mér- után először 0 fokos, majd mi­tekben megkönnyítet- nusz 30 fokos hőmérsékleten ték a CIFA—101 alkal- megfagyasztotta. Végül mi- mazását a tudományos nusz 78 fokos hőmérsékletű, fo--. es gazaasagi szamita- lyeKony nitrogénbe helyezte a' si problémák megoldd- hernyót. A fagy megszűntével sában. a hernyó feléledt, pillangó lett (Agerpress) belőle, amely utódokat hozott. (Ferencz Lajos A kísérletet számos hernyóval fordítása) sikeresen megismételték. Építészet a tojáshéj mintájára Európa legmagasabb tornya az NDK-ban Modem kis építkezéseken, kiállítási pavilonokon, utcai árusító bódékon, strandépüle- tekan nálunk sem szokatlanok a hullámvonalú tetők. Sokan úgy vélik, hogy az építészek hóbortja mindez és nem tő­rödnek különösebben a lát­vánnyal. De a hagyományos tetőszerkezetektől nem vélet­len az eltérés, nem is üres mo­dernkedés. Aki megfigyeli az újszerű tetőrendszereket, észreveheti, hogy ezek hasonlítanak egy hosszában kettévágott tojás­héjra. Mi adta az építészeknek ezt az ötletet? Az, hogy az épü­letek stabilitásának csökken­tése nélkül takarékoskodjanak az építőanyaggal. Rómában — annak idején — négyzetméte­renként még 4 tonna volt a konstrukciós anyag súlya. A gótikus boltozatépítkezések ta­nulságai révén ez a súly öt- szörte kevesebb lett. Amint ezt René Sargar vi­lághírű francia építész megál­lapította, a francia építészek már a múlt évszázad közepén felfigyeltek a tojás héjának óriási ellenálló erejére. Kísér­leteik során rájöttek, hogy a szél erejének ellensúlyozására a hullámos vonalú tetők igen alkalmasak. De akkoriban hi­ányzott még1 az a fontos anyag, amelyből tojáshéjszerű konst­rukciókat készítettek volna. De már a beton felhasználá­sával megvalósíthatták a héj- szerkezetet. A héj, görbületei révén, önmagában merev konst­rukció, amit még ellenállóbbá tesz az egymásba fonódó tojás­héj megoldás. Újabban még a betonhéjakból készült tető is kiszorul. Helyébe a rögzített drótháló kerül, amelyet tetszés szerint lehet görbíteni. Ennek súlya kevesebb a betonnál. Műanyaggal vonják be és vál­tozatos esztétikai hatásokat ér­nek el vele. A brüsszeli kiállí­tás óta a modern építészet egy­re gyakrabban használja. Nádor Jenő A közelmúltban kezdte meg a műsorszórást Berlin közelé­ben a Német Demokratikus Köztársaság új zehlendorfi adóállomása. A zehlendorfi óriásantenna 356 méter magas, 56 méterrel haladja meg a vi­lághírű Eiffel-torony magas­ságát és 42 méterrel hazánk legmagasabb építményét, a lakihegyi antennát. Építésénél érdekes módsze­reket alkalmaztak. Előzetesen 4 méter magas betonhasábot süllyesztettek a földbe, erre építették a hatalmas acélszer­kezetet, amely nem kevesebb, mint 400 tonna súlyú! A be­Antonio Ordenez ,,visszavonul yy rendezés egyes elemeit szovjet tapasztalatok alapján készítet­ték és különleges vagonokban szállították a helyszínre. Az első antennarész felállítása után, ötletes módon a már el­készült részt használták fel az építők a további antennaele­mek felhúzására és szerelésé­re, tehát az antenna minden különleges állványozás és se­gédberendezés nélkül „önma­gát bővítette”, lépésről lépés­re. Természetesen a szerelő­ket, akik az építkezés utolsó fázisában ég és föld között 300—350 méter magasságban dolgoztak, alaposan próbára tette az időjárás. Ennek elle­nére az eredetileg tervezett hathónapos építési határidőt — éppen a jó módszerek al­kalmazásával — sikerült ép­pen a felére csökkenteni, s ezzel hamarabb indulhatott meg az új antennán keresztül a műsorszolgáltatás. A zehlendorfi óriástorony ma még „Európa-bajnoknak” számít magasságát tekintve, de már nem sokáig. Már épül s nemsokára elkészül a moszk­vai 520 méter magasságú tv-adótorony, amely a vi­lág legmagasabb épülete lesz. A moszkvai tv-állomás elké­szülte után a zehlendorfi to­rony Európában a második, világviszonylatban pedig a negyedik lesz a „magassági rekorderek” között. (Ligeti) Antonio Ordo­nez, Spanyolország leghíresebb torreá­dora, még csak egyetlenegyszer lép az arénába akkor is a filmka­merák előtt. A torreádor ugyanis elhatározta, hogy „visszavonul” és több bikaviadálon nem vesz részt, vi­szont szerződést kötött egy film­gyárral, amely az ő mozgalmas életét viszi filmre. Mi­helyt a film forga­tásával elkészült, Ordonez visszatér szülőhelyére, An­dalúziába, ahol bi­katenyésztéssel foglalkozik majd. Antonio Orde- nezt tartják a bi­kaviadalok hívei „minden idők leg­jobb torreádorá­nak”. Az 1959-es évek óta tartja fö­lényét a másik tor­cAqq, — q&wibiup&mcÍLtta. Egy kölni bútorüzletben bemutatták a legújabb ameri­kai gyártmányú, szabályozható ágyat, amely két elektromotor segítségével bármilyen helyzetbe beállítható. reádor-kedvenc- cel, Luis Miguel Dominguinnal, fe­leségének fivéré­vel szemben. Ak­koriban a két tor­reádor heves har­cot vívott az el­sőbbségért és ez a harc lett a témája Ernest Hemingway utolsó: „A veszé­lyes nyár” című művének. Azon a nyáron Dominguin visszavonult és Or­denez lett az aré­nák hőse. Spanyolország­ban a bikaviada­lok megvívásának kialakult stílusa, szertartása van. Kétféle iskola is­meretes: az egyik a leegyszerűsített, „klasszikus”, úgy­nevezett „Ronda-i iskola”, a másik a barokk stílusú, könnyedebb, több komplikált moz­gást igénylő „Se­villa-i iskola”. Or­donez a klasszikus stílus képviselője. Pályájának egyik legnagyobb sikerét Jerez de la Fronte- ra-ban, egy olyan bikaviadal alkal­mával aratta, ami­kor nem kellett megölnie a bikát! A bikaviadal első három szakaszá­ban ugyanis az ál­lat olyan rendkí­vüli bátorságról tett tanúságot, hogy a nézők kö­vetelték, hogy élet­ben maradjon. Or­donez ekkor eldob­ta kardját és ami­kor a bika nekitá­madt, föléhajolt és két szarva között a tenyerét helyezte a bika fejének ar­ra a pontjára, aho­vá a kardnak kel­lett volna behatol­nia a tökéletesen szabályszerű végső döfésnél. 3/ IMML A Dumas regényéből és a hasonló című filmből ismertté vált, sziklás sziget erődítményét, If várát az MTI Franciaor• szágban járt munkatársa is megörökítette. íme, a legen­dáshírű lf-vára.

Next

/
Thumbnails
Contents