Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-24 / 301. szám

1962. december 24., hétfő NÉPÚJSÁG 15 BODY BUILDING A Képes Sport hasábjain Peterdi Pál ismert sport-publicista tollából Beszéljünk őszintén címmel cikk­sorozat jelent meg úszósportunk j problémáiról. A Képes Sport ' ugyancsak közölte a hozzászóláso- ] kát is. amelyek — együtt Peterdi i Pál cikkével — az úszósportban bekövetkezett nagymérvű vissza­esés okait kutatják és keresik az innen kivezető utat. Ügy érezzük, hogy a magyar úszósportban évtizedek óta kiví­vott helyünk felhatalmaz arra, hogy Eger is hallassa szavát s tö­mören elmondjuk véleményünket — a segíteniakarás szellemében. Válent Gyula edző — az új első S2ámú egri kutatója — a vidék úszósportjának hanyatlásában lát­ja a visszaesés egyik okát. Míg régen ugyanis a válogatott úszó­csapat hatvan százalékát vidéki, versenyzők alkották, most mind­össze Eger dicsekedhet válogatott úszókkal, azzal is csak korlátolt számban. — Mi ennek az oka? Számtalanszor hangoztattuk már, hogy az egri uszoda nem felel meg a jelenlegi korszerű követelmé­nyeknek, az egyetlen medencében lehetetlen eleget tenni a minőségi és mennyiségi kívánalmaknak kü­lönösen akkor, ha megfelelő számú edző sem áll rendelkezésre — s er­ről úgy véljük fölösleges is hosz- szadalmasan beszélni. Egy új nyi­tott, 59 méteres medence mellett döntő módon hiányzik egy fedett uszoda is, hiszen — ne átitassuk itt sem magunkat — a téli időszak­ban kitűnően lehet fürödni a jó meleg vízben, edzeni azonban an­nál kevésbé. Különösen a közép és hosszú távúszftknak, akiket né­hány hossz után „tönkretesz” a tüdőre ólomsúllyal nehezedő párás levegő! Közeledik a hagyományos brémai nemzetközi úszóverseny időpontja, s a MUSZ az Európá­ba j nők Katonát csak akkor viszi Brémába, ha Budapesten, a fedett uszodában folytatja felkészülését. Azt hisszük mindez elég bizonyí­ték . .. A visszaesés másik jelentős oka elavult edzés és versenyrendsze­rünkbe keresendő. Ami ugyanis jó volt Helsinkiben, az ma már — bo­csánat — mosolyogni való, az azóta eltelt évtized alatt előbb a tenge­rentúliak, majd az európai nem­zetek előztek meg bennünket. Igaz, mi is alkalmazzuk az Intervall ed­zés-módszert, de vajon jól alkal­mazzuk-e? Ha megfigyeljük az amerikai és az ausztrál úszók évi teljesítményét, láthatjuk. hogy Fraser és társai szinte akkor úsz­nak világcsúcsot, amikor akarnak, amikor azt senkisem várja. A megfigyelések arra engednek kö­vetkeztetni, hogy évente négy-öt fő versenyperiódusuk van és ez eredmények eléréséért számunkra szinte rabszolgamunkának tűnő ro­botolást végeznek és ez az, amire a nemrég Amerikát járt Sáros! mester több mint egy évtizede fel­hívta a figyelmet, tehát nem új dolog, csakhát éppen mi nem al­kalmaztuk ... Ugyanúgy nem új dolog a ná­lunk most nagyon divatos body building, a testépítő torna sem, amelyet-ttot--Ktphuth;-az amerikai Üszősport e nagy egyénisége har­minc évvel ezelőtt állított össze, és amely az atlétikus képzés egyik alapját képezi — megdöbbentő vi­szont és számunkra szokatlan a gyakorlatok végrehajtásának meg­állásnélküli. gyors, intenzív üteme. Edzőink úgy vélik, hogy ezzel va­lamelyest kiegyensúlyozódik az atlétikus képzés és a víziedzés kö­zötti eddigi helytelen arány s a body building végső soron az any- oyira fontos gyorsasági állóképes­séget biztosítja. A versenyző be- idegzi a gyors, intenzív ütemet s ezt kell átvinni a vízbe is. Hogyan? A versenyzőnek mondjuk 100x25 métert kell úsznia. Az első 25 mé­tert teljes irammal, a másodikat kevésbé erőlködve teljesíti és így megy ez váltakozva — de pillanat­nyi megállás nélkül. A testépítő tornának természetesen elsősorban az alapozó időszakban van jelen­tősége, de a verseny-időszak alatt Válent Gyula, az egriek kiváló edzője. és máskor — az év minden napján uszodában, vagy otthon a szobá­ban — legalább 15 percig kell csi­nálni, hiszen ez tartósítja a már megszerzett erőt. Egyszerű, sem­miféle segédeszköz nem szükséges hozz&. Ennyit a body buildingról és most említsünk meg még egy érdekes problémát, a holtpont problémá­ját, ami most különösképp foglal­koztatja az egri edzőket. Ezzel kapcsolatban kétfajta nézet ala­kult ki. Az egyik szerint el kell érni, hogy a holtpont fokozatosan a táv utánra tevődjön át, a másik szerint a törvényszerűen bekövet­kező holtpontot le kell küzdetni a versenyzővel úgy, hogy semmiféle visszaesés ne következzék be. Hegy melyik a helyes, azt majd a gyakorlat dönti el. Végül lássuk konkrétan: mi az a különbség, aminek csökkentése jegyében most széleskörű tevé­kenység kezdődött? Amerikában a 8—9—10 éves úszók­nak gazdag versenyrendszerük van, — nálunk az ilyen korú ver­senyző ritka, mint a fehér holló, így nem lehet azon csodálkozni, hogy az esetleges világcsúcsot úszó 13—14 éves amerikai verseny­ző már három-négy éves tapaszta­lattal rendelkezik! A tengerentúl legjobb 12 éves fiú versenyzője 1:05.2-őt tud 100 m gyorson, s a hatodik helyezett ide­je is 1:06.3. Nálunk a 13 éves Csi- kász 1:06 körüli időre képes. Még . nagyobb az eltolódás a 100 m hát- | úszásban, az amerikai rangelsőnek 1:09, Csikasznak 1:20 a legjobb ide­je. A tízéven aluliak Amerikában 50 méteren 30.7-es, a mieink 38.0— 39.0—es időre képesek. Mindebből következik, hogy elsőrendű feladat­ként a legfiatalabbak versenyezte­tésének problémáját kell megol­danunk. Már vannak jó elképze­lések is, Válent Gyula edző pél­dául elhatározta, hogy Egerben minden vízilabda-mérkőzés előtt nyolc-tíz számból álló kisgyermek­versenyt rendez! A közönségnek ilyen szellemben kell majd fogad­ni ezeket a versenyeket, a nézők­nek meg kell érteniük, hogy ez az egyetlen módja a felemlekedés- nek. Látható tehát, hogy milyen nagy az a távolság, ami bennünket a világ élvonalába tartozó úszónem­zetektől elválaszt. Ezt az űrt be­látható időn belül behozni nem lehet, de a legjobb tapasztalatok felhasználásával lényegesen lehet csökkenteni. És ezen az úton in­dultak el most Eger úszóvezetői is, reméljük útjukat siker koro­názza majd! Somody József m am jßommzi Nándor Az egri VI-os számú általános iskola tanulója. Az ősz folyamán megrendezett négytusa versenye­ken tűnt fel, ahol elsősorban 160 centiméteres, kitűnő stílusban vég­rehajtott magasugrásával lepte meg a szakértőket, de a többi szá­mokban sem voltak rosszak ered­ményei: távolugrásban 497 centi­méterig vitte, míg a 60 méteres síkfutásban 7,9-es idővel érkezett a célba. Csupán a dobószámokban ért el gyengébb eredményt, annak elle­nére, hogy erős testi felépítése a súlylökésben is komoly teljesítmé­nyek elérésére teszi képessé. Re­méljük, hogy szorgalma átsegíti majd a nehézségeken és tavasszal olyan négytusa-eredménnyel „ruk­kol majd ki”, amely megközelíti az általános iskolai négytusa csú­csot. Jövőre az egri Dobó Gimnázium­ban szeretné tovább csiszolni sportbeli tudását, s noha nagy előszeretettel kézilabdázik — a ma­gasugrást választotta igazi sport­ágának. Ha továbbra is szerény, jóviseletű, szorgalmas fiú marad — még sokra viheti! Anglia—Világválogatott labdarúgó-mérkőzés Londonban Az Angol Labdarúgó Szövetség 1963-ban ünnepli megalakításának századik évfordulóját. Ebből az al­kalomból a szigetországban nagy­szabású nemzetközi labdarúgó ese­mények rendezését tervezik. Áprilisban kerül sor az európai ifjúsági válogatott labdarúgó-csa­patok hagyományos UEFA torná­jára, melynek döntőjét április 23- án a Wembley Stadionban játsszák le. Ezenkívül nyolc ország amatőr válogatottjainak részvételével nem­zetközi tornát rendeznek, melynek döntője május 22-én Sunderland- ban lesz. A Wembley Stadionban három nagy labdarúgó esemény színhelye lesz még: május 8-án az angol válogatott a kétszeres világbajnok Brazília együttese ellen játszik, majd május 25-én a híres aréná­ban rendezik meg a bajnokcsa­patok Európa Kupájának döntő­jét. Az 1963-as év szenzációjára az Anglia—Világválogatott labadrú­gó-mérkőzésre október 23-án kerül sor ugyanott. Egervári Márta, Pólyák Imre és a magyar vízilabda-válogatott... A MUOSZ sportújságíró szak­osztálya a beérkezett szavazatok alapján az idén is elkészítette az év legjobb magyar sportolóinak rangsorát. A szavazás eredménye: Nők: 1. Egervári Márta (úszónő), 2. Kontsek Jolán (atlétanő), 3. Ju­hász Katalin (vívónő). Férfiak: 1. Pólyák Imre (birfcó- zó), 2. Veres Győző (súlyemelő), 3. Zsivótzky Gyula (atléta). Csapatban: 1. Vízilabda váloga­tott. 2. Női tornászcsapat, 3. Lab­darúgó válogatott. HFeliff kai'áesantj A festői Mátrában az idén is fehér a karácsony: puha, fehér hótakaró fedi a tájat, gyermekek, s felnőttek örömére. Üj köntösben pompáznak a fák, a bokrok, s közöttük vidáman siklik a szán, repül a sí — az idősebbek pedig hosszú sétákat tesznek a kristálytiszta le- vegőben, (Foto Márkusa) Elen a Kilián-mozgalom szervezésében Fiatalember Zurbó Gábor, a Dor­mándi Tsz SK elnöke. A füzesabo­nyi járásban szinte mindenütt is­merik nevét, mert mindenütt ott van, ahol sportolásról, a fiatalok ügyéről van szó. Gyakorta felke­resi a füzesabonyi JTST-t, nem­csak azért, hogy saját sporköré- nek ügyeit intézze, hanem azért is, hogy feladatot vállaljon a JT- ST munkájából. Járási kézilabda spartakiádok és villámtornák kitűnő szervezője, de talán azért illeti a legnagyobb el­ismerés, hogy a Kilián Testneve­lési Mozgalomban végzett szerve­zőmunkáját az egész megye sport­vezetői elé lehet tárni példaképül. A nemrégiben megtartott, kibőví­tett megyei TST ülésen a mozga­lomban végzett jó munkája elis­meréseképpen díszes' KilTcOtt *'*' pla­kettet kapott. Zurbó Gábor, aki maga is aktív játékosa a dormándi kézilabda­csapatnak, valóban mindent elkö­vet, hogy a község sportja előbbre jusson. A község 60 sportolójá­ból például 22-en aktív tagjai a Kilián-mozgalomnak, közöttük olyan is van már, a;ki bronzjel­Zurbó Gábor vénnyel dicsekedhet, s 16-an meg­szerezték a büszke vasjelvényt. A tervek szerint a téli napokon meg­rendezésre kerülő házi asztalite­nisz- és sakk-bajnokság küzdel­meiben valamennyi vasjelvényes összegyűjti a bronzjelvény meg­szerzéséhez szükséges pontokat^ azok pedig, akik eddig még nem rendelkeztek semmiféle jelvény­nyel, most teljesíthetik a vas jel­vény követelményeit. S ha min­den jól megy, a szorgalmas Antal András az ezüstjelvényt is rövide­sen kabátja hajtókájára*"tűzheti. A sportköri elnök természetesen nem elégszik meg az eddig elért sikerekkel. Táv.-láb* .’tűzése, hogy minden eg; s dormándi sportol mozgalomna . a hogy a közr ség lakosai közül minél i ,tv ct be­vonj an • ■. „ rendszeres sportolás­ba. A tervek szépek, s hogy valóra is válnak — arra biztosítéknak látszik Zurbó Gábor sportköri el­nök személye. (— váry) <♦ *> ♦> *1* «$♦ *1* *> <♦ *J* ♦> •$* *2» *1* ♦♦♦ ♦♦♦ *1* ♦> •> ♦> «5» ♦♦♦ »J» ♦♦♦ *.♦ ❖ *J* *5* *1* ♦> «5» ♦> ♦> •> ♦$» »I* ♦> *1* <* ♦♦♦ ♦> »> *!• ♦> ♦> ♦> •> *1* *1* *1* **• *♦* *!♦ *»* *1* ♦!* *1* *1* ♦♦♦ *♦* ♦♦♦ *1* *' TVK *A gól után szárnyakat kapott a Dózsa támadósora .. „A megzavarodott középhátvéd hatalmas gyertyát rúgott. . .*• Különleges nyelvezet a sport- nyelvezet. Ügyszólván minden j sportágnak megvannak a maga j sajátságos kifejezései, amelyeket sokszor csak a szurkolók értenek meg. Ezúttal a legnépszerűbb sportágban, a labdarúgásban hasz­nálatos speciális kifejezésekből mutatunk be olvasóinknak néhá­nyat. . » Itt k > Öliiupiai lúva dé Hogyan és merre jut el az olimpiai iákiya Tokióba? Az olimpiai fáklya útvonala az Olimposz hegyétől Tokióig még nincs pontosan megállapítva. A szervező bizottság most tanulmá­nyozza a lehetőségeket. Az egyik probléma a nagy távolság, a má­sik pedig az a nagy érdeklődés, amely az ázsiai országok részéről a fáklya iránt megnyilvánul. Ázsiá­ból ugyanis igen sok ország for­dult az olimpia szervező bizott­ságához azzal a kéréssel, hogy az ő országukat is kapcsolják be az olimpiai fáklya útvonalába. Bár a szervező bizottság szívesen tenne eleget mindenki kívánságé­Uj olimpiai Japánban most adták ki a máso­dik bélyegsorozatot a tokiói olim­piával kapcsolatban. Az 1961-ben kiadott első sorozathoz hasonlóan ez a sorozat is három bélyegből áll, melyeket egy blokkban árusí­tanak. Egy-egy bélyeg 33x33 mm nagyságú és öt jen tulajdonkép­peni értékű, melyhez bélyegen­ként további öt jent fizet a vásár­nak, a jelenleg megfontolás alatt álló útvonalak közül az látszik a legvalószínűbbnek, amely a szá­razföldön halad az Olimposz he­gyétől Athénig, majd onnan repü­lőgépen folytatja útját keletnek és rövid időre leszáll mindazon he­lyeken, ahol azt kérik. Minden megállóhelyen egyszerű ünnepség zajlik majd le, melyet a helyi nemzeti olimpiai bizottság rendez; mielőtt a gép az útját folytatná. Persze, egyelőre ez is csak terv* a végleges útvonalat később jelö­lik ki. bélyegsoroza! ló az olimpia rendezése javara. A bélyegek közül a sötétpiros a csel­gáncsot. a sötétzöld a vízilabdát, a barnásvörös pedig a tornát ábrá­zolja. A külföldiek az értékek elő­zetes beküldése ellenében a kö­vetkező címen rendelhetnek olimpiai bélyegekből: Pbüateric Section Tokyo, Central Postoffice Marunouhci, Chyoda-ku, Tokyo. A megye legtehetségesebb tornász-fiatalja KISS ERZSÉBET 1948. március 9-én született Eger­ben Kiss Erzsébet, a Közgazdasá­gi Technikum I. a) osztályú ta­nulója, a megye legtehetségesebb tornászfiatalja. Már az I-es számú Általános Iskolában is feltűnt könnyed mozgásával, tehetségével s ezért rövidesen a sportiskola tornász-szakosztályához került, ahol tovább fejlesztette tudását. Eddigi pályafutása töretlen és fel­felé ívelő. A megyei ßerdülö baj­nokságon jelentős pontelőnnyel végzett az első helyen, majd az országos vidéki serdülőbajnokság­ban az előkelő második helyet vív­ta ki magának. Néhány nappal ezelőtt Budapesten az MTK elleni viadalon oly meggyőző fölénnyel győzött a serdülő kategóriában, ami a jelenlevő szakembereket is elragadtatta. Tudása elimeréseként meghívást kapott az Utánpótlá# keret edzéseire.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents