Népújság, 1962. december (13. évfolyam, 281-305. szám)

1962-12-20 / 297. szám

1962. december 20., csütörtök NÉPÜJSAG Kifogástalanul dolgozik a vasúti biztosító berendezés Vámosgyörk büszkesége a „domino-integra" .NÉHÁNY NAPJA a vámos- györki vasútállomáson a kíván­csiak serege kukucskál be a nemrég átadott új épület üveg­ablakán, ahol — egyelőre — nem mindennapos „dolog ját­szódik”. Asztala előtt ül a for­galmi szolgálattevő, kezében telefon. Néhány rövid szó, az­tán leteszi a kagylót, és kezé­vel elkezd' „zongorázni” az asz­talon. Első pillanatban valami ilyesfélét láthat a felületes szemlélő... Magyarországon először irá­nyítják így az állomás forgal­mát, s Vámosgyörknek jutott az úttörő szerep. A berendezés neve: domino-integra állomás­biztosító berendezés. Lényege: minden automatikusan, gomb­nyomásra történik: a váltók 4tállítása, a jelzők szabaddá tétele. Gyóni László és Danajka Béla forgalmi szolgálattevők irányították az állomás forgal­mát, amikor beléptünk az új helyiségbe. Az asztal előtt Da­najka Béla ült. Miskolc felől tehervonatot jeleztek, Buda­pest felől személyvonatot. A pulton látható az állomás kicsinyített helyszínrajza, a sínek, a jelzők, a váltók. A sí­neket — piros, vagy fehér fény világítja meg. A piros fény azt jelenti, hogy foglalt a vágány, azon szerelvény tartózkodik, a fehér fény pedig „szabad utat” jelent. A Budapest felől érke­ző személyvonatnak az első vá­gányra kell érkeznie. A fehér fény „engedélyezi a bejárást, így Danajka Béla egyetlen gombnyomással zöldre állítja a bejárati jelzőt. Ugyanígy a Miskolc felől érkező tehervo­natot is beengedi. Abban a pillanatban már meg is szólal a megafon, figyelmeztetve az utasokat, hogy vigyázzanak a vágányok mellett... ' — MINDEN JELZŐNEK, minden váltónak van külön „gombja” — magyarázta Gyóni László. — A fény szí»e el­árulja a „vágányok állapotát”, ezek alapján állítjuk be a síne­ket a tolató, vagy bejáró vona­toknak. Újra csend van az állomá­son, egyetlen mozdony pöfög át lassan a harmadik vágá­nyon. Ki sem kell nézni az ab­lakon, hogy láthassuk,' meg­mutatja az alaprajz kicsinyí­tett, megfelelő sínje. A vágány foglalt, ahogy halad a moz­dony, úgy „vörösödik” meg a sín ... aztán megáll... — így mindent tudunk el­lenőrizni — mondta Danajká Béla. A -két forgalmi szolgá­lattevő külön tanfolyamot vég­zett, hogy elsajátíthassák a be­rendezés kezelését. Ma már gyorsan megy minden. — Időmegtakarítást jelent a készülék, a balesetveszélyt is teljesen kizárja — mondta Máczik Ferenc a berendezés főtervezője, aki ezeken a na­pokon Vámosgyörkön tartóz­kodik, hogy ellenőrizze, jól működik-e a berendezés? — Ezelőtt nyolc-tíz percig tartott a ki és bejárat előkészítése, ez most lecsökkent 8—10 má­sodpercre. — Hogy született meg a be­rendezés? — A svájci Integra Céggel vettük fel a kapcsolatot, ahol mór gyártanak ilyen berende­zéseket. Így aztán a MÁV Vasúttervező Üzemi Vállalat rendelkezésére bocsátott terv­dokumentációk alapján az áramkörök hazai viszonylat­nak megfelelő átalakításával alkottuk meg a berendezést. Tartós biztonságot nyújt, a baleseteket teljesen kizárja, s még csak tévedni sem engedi a forgalmi szolgálattevőt. Ha vé­letlenül foglalt vágányra en­gedné az érkező vonatot, a jel­ző nem áll „szabadra”. A ké­szülék a meghibásodásokat — váltóhibákat is például — azonnal jelzi. MAGYARORSZÁGON ez az első ilyen berendezés. A máso­dikat még ebben az évben át­adják Angyalföldön, jövőre pedig Füzesabonyban is dolgo­zik a domino-integra, mely­nek segítségével sokkal egy­szerűbb és főleg biztonságo­sabb lesz az állomások, na­gyobb csomópontok vasúti for­galma. (kátai) FIGYELEM! * S Mezőgazdasági gépészképző tanfolyam indul Az Egri Gépállomás 1963. január másodikai kezdettel há­romhónapos traktorvezetőkép­ző , tanfolyamot indít. A tanfo­lyamon az oktatás egész na­pos, a mindennapi bejárás úti­költségét a tanfolyam részve­vőinek a gépállomás megtérí­ti. A háromhónapos időtar­tam alatt a traktoros tanulók 240—480 forint keresettérítés­ben részesülnek, ezenkívül a termelőszövetkezeti tagok ré­szére a tsz munkaegységet ír­hat jóvá. A traktorvezető tanfolyam­ra december 28-ig lehet jelent­kezni azoknak az egri járás­ban lakóknak, akik állandó munkaviszonyban nem álla­nak, vagy termelőszövetkezeti tagok és elmúltak tizennyolc évesek, de a negyvenöt évet még nem töltötték be. Sikeres vizsga esetén a tanfolyam részvevői közúti jogosítványt kapnak. Részletesebb felvilágosítást az Egri Gépállomás igazgató­ja ad, mindennap 7-től 17 órá­ig. EGY A HÉT KÖZÜL Inas, öles termetű fprfi, Harminchat éves, de az ember har­mincnak se hinné. Életé­ben volt már bányász, ak­namélyítő, dolgozott cukor­gyárban, volt „hivatala” a szántóföld. S négy éve múlt, hogy a petőfibányai szállító és szolgáltató üzem fatelepén va- gonrakó munkás. Egy igaz történetet mesélnek róla: Április 13-at és pénteket mu­tatott a naptár. Több vagon fát tolattak be a vágányokra, s mint máskor, tüstént nekilát­tak a rakodásnak. Kiss István a vagonban állva dobálta le a földre a gyantás fenyőket, s az egyik darab odanyomta a va­gon falához, megütötte a lá­bát. Fájdalmat nem érzett, csak az ütés helye sajgott so­káig, de nem hagyta el a va­gont, amíg ki nem rakta az összes fát. Mikor a legutolsó darabot is a földön heverő ha­lomra dobta, s lekászálódott maga is, nem tudott egy lépést se tenni, elzuhant. — De itt még nem ér véget a történet — figyelmeztet Wämser Gyula, a szállító és szolgáltató üzem vezetője. — Társai hazavitték,' de hallani se akart a kórházról. Pedig, mint később kiderült, komoly deformációk származhattak volna az otthoni kúrálgatások- ból, mert az orvosok bokare­pedést állapítottak meg. Többször is meglátogatták társai, amíg a kórházi ágyon feküdt. S olyankor nem ma­radtak el a brigád kedves, fi­gyelmes ajándékai. Mert Kiss István a szocialista címért küz­dő, hétfős vagonrakó brigád tagja. Május elsején alakult a kis kollektíva, akkor tettek ígéretet a brigád tagjai szó­ban és írásban is, hogy meg­szerzik a szocialista címet, s hogy a szocialista cím követel­ményei szerint rendezik be életüket, másképpen dolgoz­nak, gondolkoznak és él­nek, mint tegnap, vagy tegnapelőtt. Ma a legerősebb, legütőképesebb csapatnak szá'- mítják kis közösségüket a fa­telepen. S nemcsak azért, mert a közös szándék, a közös aka­rat náluk valóban azt jelenti, amit valóban jelentenie kell, hanem, mert ezek a jelzők fi­zikai értelemben is igazak. Erős, izmos, markos emberek a brigád tagjai. Hányszor elmondtuk már, hogy a szocialista brigádmoz­galom eredendően, sőt erköl­csileg magasabb formájú, mint a korábbi évek pénzért való, kampányba fulladó bri­gádversenyei; hogy a lármás külsőségek mögött kevés volt az igazán emberi tartalom, formalizmus, erőszakoltság kérgesedett a brigádok testén. S hány helyen bénítja ma is az igazi kibontakozást a szá­raz precízség, a formalizmus. Nos, a Nagy Lajos vezetésével dolgozó vagonrakó szocialista brigád, amelynek Kiss István is kezdettől fogva tagja, nem ismeri a formalizmust. Még a hivatalos tevékenység, a brigádértekezlet is ünnepi számba megy náluk. Nem az üzemben, hanem egy-egy bri­gádtag lakásán jönnek össze baráti beszélgetésre, s min­denki úgy jön, mintha roko­nokhoz jönne, mintha a csa­ládjához érkezne. Az ilyen családias, baráti-elvtársi lég­körben lezajló találkozások, beszélgetések szép emlékei ma­radnak a brigádtagoknak. Kiss Istvánnak is, aki palotási há­zában többször vendégül látta már társait. Inas, öles termetű férfi Kiss István vagonrakó. Harminchat éves, s van egy 16 éves lánya, ötéves fia. Felesége a palotási tsz tagja, de nemcsak ő, hanem férje is várakozással készül az ünnepi zárszámadásra, hiszen ha megszámolja, majd negyven munkaegységgel „segített” az asszonynak. Tavasszal építkezni akar, megfiatalítani, megújítani a régi házat. De nincs nagy ag­godalma emiatt. A brigádtár­sak már jó előre szóltak neki: ott lesznek majd mindnyájan és segítenek ... (pataky) Magyar szakemberek készítik Kuba mezőgazdasági gépjavító hálózatának terveit A kubai gazdasági vezetők kérésére magyar szakemberek segítenek Kuba mezőgazdasági gépjavító hálózatának megszer­vezésében. Központi motor­javító üzem, negyven kisebb javítóegység és évi tízezer ton­na kapacitású alkatrészgyár terveit dolgozzák ki mérnö­keink. A központi motorjavító üzemben, két műszakban, éven­te mintegy öt—hatezer motor felújítása végezhető majd el. A kubai mezőgazdasági gép­javító hálózat terveit szinte re­kordidő alatt készítik el a Földművelésügyi Minisztérium Mezőgazdasági Gépjavító Trösztjénél. A tervek első ré­szét a Komplex Külkereske­delmi Vállalat már júliusban eljuttatta Kubába, ahol a ku­bai mezőgazdaság vezetői elfo­gadták az általános tervfelada­tot, és dicsérettel elismerték szakembereink munkáját. Az építkezésekhez szükséges kivi­telezési tervek egy része már januárban készen lesz, úgyhogy Kubában hamarosan hozzálát­hatnak a több mint kétezer dolgozót foglalkoztató mező- gazdasági gépjavítóhálózat lét­rehozásához. ,,Fajidegen lapos lető“ Nyugat-Németország egyik legnagyobb gondja és nehéz­sége ma az építési költségek elképesztő emelkedése. Még mindig sok pótolni való van a háború pusztításai után, óriási is az érdeklődés a ház­építés iránt, de minél na­gyobb a kereslet, annál maga­sabbra szöknek az építési költségek. Ludwig Erhard gazdasági miniszter megpróbál most gá­tat vetni az építővállalatok spekulációinak. Nagyarányú tervet dolgozott ki előregyár­tott elemekből való házépítés­re. Ez az egyetlen módja an­nak, hogy megszüntesse az építővállalatok monopol­helyzetét, s meggyorsítsa az égetően szükséges házépítést. Terve szerint a tavalyi 30 000 készház helyett jövőre 50 000-et állítanak fel az or­szágban. Ehhez természetesen mozgósítani kell a felhasz­nálható kapacitásokat, mivel házéi emépítő gyár nem sok van Nyugat-Németországban. Többek között a csak fél ka­pacitással dolgozó hajógyára­kat is mozgósítják erre a célra. Minthogy azonban ilyen módon sem tudnak hazai esz­közökből és erőkből eleget lenni a nagyarányú tervnek, ki akarják járni a Közös Piactól, hogy töröljék a Skan­dináviából, Dániából és az Egyesült Államokból szárma­zó készházakra és építőele­mekre előírt vámot, vagy legalábbis csökkentsék any- nyira, hogy érdemes legyen nagy mennyiségben bevinni az országba. Most váratlanul újabb ne­hézségekbe ütközött ez az ak­ció. Kiderült, hogy a legtöbb szövetségi államban a város- rendezési és építésügyi ható­ságok nagy ellenállást tanúsí­tanak a készházak ellen. Nem egy helyen egyszerűen min­den ilyen építési kérvényt visszavetnek. Mégpedig „mű­vészi okokból”, a német táj­nak nem felelnek meg a job­bára lapos tetejű készházak, oda csak hegyes tetejű, alpe­si típusú házak valók, mosd­ják a hatóságok. Egyes he­lyeken még a hajlási szögét is megszabják: ilyennek kell lennie a stílusos német ház­nak. Kiderült, hogy az illetékes hatóságok egy még 1935-ből származó nácitörvényre tá­maszkodnak, amely ma is ér­vényben van. Ez a törvény — a neve: A német táj védelme — többek között határozottan megtiltja a „fajidegen lapos tetők” alkalmazását. A kérdés Milyen lesz a karácsonyi élelmiszer-ellátás? A válasz : Minden tekintetben kielégítő ! A háziasszonyok több napos ünnepek előtt hetekkel felte­szik magukban a kérdést: — Vajon, milyen lesz az élelmiszer-ellátás? Megka­pom-e idejében, s elegendő mennyiségben a leveshúst, a sültnek valót, a sütemények­hez a vajat, sorba kell-e állni a kenyérért? Karácsony előtt az idézett „kérdések kérdése” különösen az egri háziasszonyok gondo­latában fogalmazódott meg, azért, mert elsősorban nekik vannak kellemetlen tapaszta­lataik a múltból. Nem ’ egy esetet tudnának „kapásból” felsorolni, amikor a tervsze­rű tlenség, szervezetlenség raj­tuk bosszúlta meg magát... Az ünnepi ellátásra vonat­kozó számtalan kérdést mi Cukrászműhelyben Hires a megyében az avei cukrászüzem készítménye. A kiváló sütemények és torták készítője Rucska József, segítője Almási Rozália, aki már majdnem ugyanolyan ügyesen ké­szíti a habrolókat, mint mestere. (Foto: Kiss Béla) mondtuk ki hangosan, s a következő válaszokat kaptuk: A húsellátásban nem lesz hiba — nyugtattak meg a megyei tanács kereskedelmi osztályán. — A megyeszékhely igényei­nek megfelelően, pénteken és szombaton összesen százöt mázsa hús kerül az üzletek­be. Ennek hatvan százaléka sertéshús lesz. Az elmúlt esz­tendő karácsonya előtt nyolc­vanhárom mázsa húst hoztunk forgalomba az egri húsüzle­tekben, s ezzel a mennyiség­gel is ki tudtuk elégíteni az igényeket. A nagyobb mennyiségű hús biztosításáról szóló hír bizo­nyára minden háziasszonyt megörvendeztet. Ilyen gondos­kodás mellett a dicséret sem maradhat el, amelyet méltán érdemel meg a gyöngyösi vá­góhíd, mert jó munkája révén a húsellátás javulása már he­tek óta tapasztalható a „szür­ke hétvégeken” is. De lássuk a süteménygon­dokat is. Vagyis, lesz-e elegen­dő vaj a sütemények készíté­séhez? A tejüzem így felelt: Hatvan mázsa vajat hozunk forgalomba az ünnepek előtti napokban. Már december első felében nagyobb mennyiségű vajat adott át vállalatunk a keres­kedelemnek, mint máskor, de különösen az utolsó napokra tartalékoltuk „erőinket”. — Azt reméljük, hogy ezút­tal senkinek sem lesz panasza a vajellátásra. Reménykedé­sünk jogosságát egyetlen. szám támogatja, de úgy gondoljuk, megfelelően. A szám a követ­kező: máskor egy hónap alatt általában száz mázsa vajat fo­gyaszt el a város, most pedig százharminchárom mázsányit adunk a kereskedelemnek. És a sütőipar? Már teljes üzemmel dolgozunk mind a hét sütödénkben — mondja a vállalat egyik veze­tője, nem minden büszkeség nélkül. — Azt akarjuk, hogy egyetlen vásárló se bosszan­kodjék kenyér-, vagy süte­ményhiány miatt. Az elkövet­kező napokban a Kertész ut­cai sütőüzem munkásai hu­szonnégy óra alatt nyolcvan mázsa egykilós fehér kenye­ret sütnek, a Széchenyi utca egyik üzemében pedig ugyan­ennyi idő alatt száz mázsa ki­lós kenyér készül. — Ezzel azt akarjuk elérni, hogy a hét végére mintegy 120 mázsa tartalék kenyerünk le­gyen, amit bármelyik pillanat­ban a kereskedelem rendel­kezésére tudunk bocsátani. Ez természetesen nem azt jelenti* hogy többségében „öreg” ke­nyeret árusítanak majd az üz­letek. A fogalomba kerülő ke­nyeret legfeljebb tizenkét órá­val az üzletekbe kerülés előtt lehet kisütni. — A kenyér mellett a pék­sütemény-ellátásról is megfe­lelően gondoskodunk. Sőt, — Ngy véljük, sok háziasszony örömére —, Zalár utcai üzle­tünk egész héten korlátlan mennyiségben vesz fel rende­léseket beigli és kalács sütésé­re is. Ez a válasz is megnyugtató. Akkor végezetül még néhány apróságot: több mint két má­zsa gyorsfagyasztott csirke, ka­csa, ugyanennyi csirkeaprólék is kerül az üzletekbe. A haj- dúszoboszlói termelőszövetke- I zeti gazdák meg nagy meny- ' nyiségű élőhalat hoznak majd forgalomba a piacon... (weidinger) Kidolgozták a nagyÜ7emi szőlőfeldolgozás technológiáját A Szőlészeti Kutató Inté­zet munkatársai és az ország legkiválóbb szőlészeiből, borá­szaiból alakított szakbizottság elkészítette a nagyüzemi sző­lőfeldolgozás új technológiá­ját. Meghatározták, hogy szü­rettől kezdve az új bor első lefejtéséig, milyen gé­pekkel, eszközökkel, mi­lyen módon kell dolgozni a nagyüzemi pincészetekben an­nak érdekében, hogy az eddi­ginél gyorsabban, több, tisz­tább mustot nyerjenek a szőlő­ből, s a mustból jobb minősé* gű bort erjesszenek. «

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents