Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-17 / 269. szám
2 NEPOJSAO 1902. november 17., szombat Meg kell semmisíteni a nukleáris rakétaháború kirobbantásának és foiyiatásának anyagi-technikai bázisát Majevszkjj cikke a Pravdában a leszerelési probléma megoldásáról MOSZKVA (TASZSZ): Viktor Majevszkij, a Pravda szemleírója a lap pénteki számában hangsúlyozza, hogy a leszerelési probléma megoldását a legfontosabbal kell megkezdeni: meg kell semmisíteni a nukleáris rakétaháború kirobbantásának és folytatásának anyagi-tefchnikai bázisát. A cikk, — amelyet Majevszkij New Yqrkból küldött — elemzi az általános és teljes leszerelés megvitatásának menetét az ENSZ-közgyűlés 17. ülésszakán. „Ha figyelemmel követjük a közgyűlés, vagy a politikai bizottság üléseinek menetét —, ahol most vitatják meg a tizennyolchatalmi bizottság beszámolóját —, nehéz megszabadulni attól a gondolattól, hogy a nyugati képviselők vég nélkül akarják duzzasztani a szóáradatok folyamát, de a gyakorlati lépéseket a minimálisra igyekeznek leszűkíteni. Az egyes államoknak a leszerelés kérdésében elfoglalt álláspontját megmutatja az, hogy milyen választ adnak az alábbi kérdésekre: mikor és hogyan küszöböljék ki végérvényesen a nukleáris világháború veszélyét? A Szovjetunió válasza általánosan ismeretes. De vajon a nyugati hatalmak milyen választ adnak a fő kérdésre? Az amerikai szerződés-tervezetben kifejezett programjuk semmi kilátást nem nyújt az atomháború veszélyének megszüntetésére. Az Egyesült Államok nem hajlandó kijelenteni, hogy kész a nukleáris fegyver feltétlen eltiltására. A szemleíró ezzel kapcsolatban rámutat arra a tényre, hogy az Egyesült Államoknak és szövetségeseinek a fő kérdésben — az atomfegyver alkalmazása eltiltásának kérdésében — követett politikája hűen tükrözi, hogy milyen magatartást tanúsítanak a leszerelés többi problémáját illetően. A nyugati hatalmak a politikai bizottságban — csakúgy, mint a tizennyolchatalmi bizottságban — szabotálják a nukleáris fegyverek célbajutta- tását szolgáló eszközök megsemmisítését és az idegen területeken levő katonai támaszpontok felszámolása kérdésének megoldását. Az Egyesült Államok szerint a leszerelést megkezdő államoknak bizonyos ideig szükségük van a nukleáris fegyvereket célbajuttató eszközökre, hogy védekezhessenek, ha valamely állam, megsértve a szerződést, elrejt ilyen eszközöket. A szovjet kormány — mivel gyorsítani akarja a kérdés megoldását — közölte, egyetért azzal, hogy amikor a leszerelés első szakaszában megsemmisítik az atomfegyverek célbajutta- tását szolgáló eszközöket, tegyenek meghatározott kivételt bizonyos számú rakétával, rakéta- és légelhárító raglobális elhárító kétával, amelyekkel kizárólag a Szovjetunió, illetve az Egyesült Államok rendelkezik. A második szakaszban, amikor megsemmisítik a nukleáris fegyverkészleteket, ezt a meghatározott számú rakétát is megsemmisítik. A Szovjetuniónak e rendkívül fontos lépése csakúgy, mint egy sor más, a nyugati hatalmak óhaiait figyelembe vevő szovjet lépés ismét csak azt mutatja, hogy a Szovjetunió kész következetesen keresni a kölcsönösen elfogadható megállapodást korunk legfontosabb problémáját illetően. Az ügy gyorsan haladna előre, ha az Egyesült Államok és szövetségesei ugyanennyire késznek bizonyulnának a kölcsönösen elfogadható megoldások keresésére. A szemleíró rámutat: a konstruktív magatartás szükségessége még nyilvánvalóbbá válik, ha figyelembe vesszük azokat az új mozzanatokat, amelyeket a kubai válság vitt a nemzetközi helyzetbe. Mindenekelőtt a külföldi katonai támaszpontok kérdéséről van szó. Az Egyesült Államok hc*szú éveken át — jegyzi meg Majevszkij — még csak hallani sem akart arról, hogy a nukleáris fegyvereket célbajuttató eszközökkel egyidejűleg semmisítsék meg külföldi katonai támaszpontjait. Az Egyesült Államok ragaszkodik ahhoz, hogy a Szovjetunió semmisítse meg a nukleáris fegyvereket célbajuttató eszközeit, még mielőtt felszámolnák a Szovjetunió és a többi szocialista ország határainál levő katonai támaszpontokat. Amikor az Egyesült Államok azt követeli, hogy fennmaradhassanak katonai támaszpontjai a szocialista országok közelében, nyilvánvalóan a leszerelési megállapodás megtorpedózására törekszik. Majevszkij ezzel kapcsolatban idézi a Nation című folyóirat cikkét. A Nation — írja | Majevszkij — lehetőséget lát arra, hogy tárgyaljanak a Törökországban levő amerikai támaszpont megszüntetéséről, az amerikai támadó fegyverek elszállításáról a pakisztáni, norvégiai és egyéb külföldi támaszpontokról, ha a Szovjetunió hozzájárul, hogy nem létesít rakétakilövő berendezéseket a nyugati féltekén. Az amerikai folyóirat cikke — állapítja meg a szemleíró — bizonyítéka annak, hogy az Egyesült Államok többé már nem térhet ki a külföldi katonai támaszpontok felszámolása kérdésének megoldása elől és az Egyesült Államok közvéleménye megérti, hogy felül keil vizsgálni a Pentagon régi, irreális és veszélyes elgondolásait. A cikk a továbbiakban így hangzik: a nyugati hatalmai; a leszerelési vitában — mint ismeretes — az ellenőrzés problémájára teszik a hangsúlyt. Lényegében nincs semmi probléma e tekintetben. A Szovjetunió ismételten kijelentette és újra csak megismétli, hogy kész elfogadni a nyugati hatalmak minden ellenőrzési javaslatát, ha azok elfogadják az általános és teljes leszerelésről szóló szovjet javaslatot. De mit javasolnak a nyugati hatalmak? Ellenőrzést leszerelés nélkül, vagy ellenőrzést a fegyverzet fölött. Az ilyen ellenőrzés lényegében nem egyéb, mint felderítés a potenciális agresszor javára. Majevszkij kijelenti: a kölcsönösen elfogadható megoldások keresése útján le kell küzdeni a leszerelés különböző vonatkozásait illető nézet- eltéréseket és meg kell szüntetni azt a zsákutcát, amelybe a tizennyolchatalmi bizottság a nyugati hatalmak negatív magatartása következtében került. Ezt m?g lehet és meg kell tenni — zárja cikkét a Pravda szemleírója. (MTI) Stevenson isméi tanácskozott Kiunvecovval HAVANNA (MTI): Az AP hírügynökség jól értesült forrásokra hivatkozva közli, hogy Fidel Castro kubai miniszter- elnök levelet intézett U Thant- hoz, az ENSZ ügyvezető főtitkárához. Az üzenet az Egyesült Államok részéről kuba területe fölött végzett felderítéssel foglalkozik. Fidel Castro üzenete az AP szerint hangoztatja, hogy Kuba nem tűri a területe fölött végrehajtott kémkedést. U Thant Stevensonnak, az Egyesült Államok fő ENSZ- küldöttének beszámolt Fidel Castro leveléről. Stevenson ezt követően tanácskozott Kuznyecovval, a Szovjetunió első külügyminiszter-helyettesével. A három óra húsz percet tartó megbeszélés után Stevenson a tudósítóknak kijelentette, hogy szó volt a kubai miniszterelnök legújabb üzenetéről is. Az Egyesült Államok fő ENSZ-küldötte hozzáfűzte: ..Kuznyecovval megvitattam az Egyesült Államok és a Szovjetunió között fennálló valamennyi kérdést és a tárgyra később még visszatérek”. Ugyancsak az AP hírügynökség jelenti, hogy a Havannában tartózkodó Mikojan szovjet külügyminiszterhelyettes befejezte a kubai kormány | vezetőivel folytatott tanácsko zásait. Az AP azt is tudni véli, hogy Mikojan már a pénteki napon elutazott Havannából. A washingtoni hadügyminisztérium közölte, nem tervezik, hogy karácsonyra leszereljék azokat a tartalékosokat, akiket a kubai válság kirobbanásakor rendeltek be katonai szolgálatra. (Reuter, UPI, MTI) Fidel Castro levele U Thanthoz Legúiabb jelentések a kubai helyzetről HAVANNA (MTI): Mint az ADN tudósítója jelenti, Fidel Castro kubai miniszterelnök csütörtökön este tiltakozott U Thant ügyvezető ENSZ-íőtit- kárnál, az Egyesült Államok folytatódó agresszív cselekedetei ellen. A kubai miniszter- elnök megállapította, hogy egy szuverén állam számára mindennemű egyoldalú ellenőrzés elfogadhatatlan és utalt arra, hogy a Szovjetunió teljesítette a rakéták kivonására tett Ígéretét. Fidel Castro levele hangsúlyozza: „égyre gyakoribbak a Kuba szuverenitását sértő akciók. Naponta történnek berepülések kubai terület fölé. Ezek a gépek kémkednek repülőtámaszpontjaink fölött. Átrepülik védelmi berendezéseinket és nemcsak a leszerelt rakétatámaszpontok helyéről készítenek fényképfelvételeket, hanem a szó szoros értelmében Kuba földjének minden talpalatnyi részéről is.” Mint a kubai miniszterelnök levelében rámutat, a CIA amerikai kémszolgálat csoportjának letartóztatott vezetője beismerte, hogy az U—2-es gépek által készített fényképfelvételeket szabotázscselekmények és más bűntettek elősegítésére használják fel. Ez Kuba nemzeti szuverenitásának súlyos megsértése. A Kuba elleni amerikai intervenció hosszú történetére utalva, Fidel Castro hangoztatja, hogy hazája nem adja meg magát. „Az élethez való jogunkat senki sem vitathatja” — állapítja meg a kubai miniszter- elnök és hozzáfűzi: Kuba ké- szenáll a világ békéjének megvédésére és védelmezi a kis népek jogát, azokét a népekét, amelyek azt akarják, hogy egyenrangú félként Bánjanak velük. A Reuter-hírügynökség a levelet ismételve hangsúlyozza, Fidel Castro nyomatékosan figyelmeztetett, hogy „minden katonai repülőgépnek, amely megsérti Kuba légiterét, vállalnia kell a megsemmisítés kockázatát”. (MTI) Véres harcok Jemenben Adenauer befejezte washingtoni tárgyalásait Adenauer és Kennedy befejező találkozója után a Fehér Ház amerikai—nyugatnémet közös közleményt hozott nyilvánosságra. A közlemény rámutat arra, hogy Kennedy és Adenauer megvizsgálták a „közelmúlt nemzetközi eseményeit és tanulmányozták a jövőben felmerülhető lehetőségeket azzal a céllal, hogy világosabban körvonalazzák a megoldatlan kérdéseket és jobban biztosítsák a békét”. A közlemény megállapítja, hogy Kennedy és Adenauer megvitatta a német kérdést, „beleértve Berlint”. A tárgyaló felek hangsúlyozták a nyugati hatalmaknak azt a szándékát, hogy „minden körülmények között és minden eszközzel” megvédik a jelenleg Nyugat- Berlinben fennálló megszállási rendszer fenntartását. A közlemény azt is elmondja, hogy az amerikai elnök és a bonni kancellár megvitatta „az Európa gazdasági és politikai integrációjával összefüggő politikai és katonai- kérdéseket”. Ezzel szemben a közlemény sammit sem tartalmaz arról, vajon létrejött-e a megegyezés az Egyesült Államok és Nyugat-Németország között a nyugatnémet fegyveres erők létszámának növelése tekintetében, amire — mint ismeretes — Washington törekszik. Meg kell jegyezni, hogy a közleményben olvasható olyan hangzatos szólamok ellenére, mint „egyetértés”, és „teljes megértés”, az amerikai sajtó a tárgyalások menetéről és eredményéről szóló értékelésében hangsúlyozza, hogy a megbeszélések korántsem végződtek olyan kedvezően, mint a közlemény állítja. A New York Times csütörtöki számában Rakéta- és tüzérségi alakulatok őrködnek a béke felett MOSZKVA (TASZSZ): A tüzérség napja alkalmából, amelyet a Szovjetunióban november 18-án ünnepelnek, Georgij Kariofilli tüzérségi vezérezredes interjút adott a TASZSZ tudósítójának. Többek közt kijelentette: „Kolosszális sebességű és szupermagas röppályá- jú rakétáink bármilyen meteorológiai viszonyok közepette képesek lesújtani és atom-, valamint termonukleáris töltetükkel a föld bármely pontján — szárazon, vizen és levegőben — megsemmisíteni az ellenséget A rakéta-fegyver megbízható és hozzáértő kezekben van. A szovjet rakétá- sok és tüzérek kötelességtudó, nagyműveltségű és önfeláldozó hazafiak.” A vezérezredes elmondotta a TASZSZ tudósítójának, hogy nemrég még a 20 kilométer magasságban repülőgép lelövése lehetetlennek tűnt. Ma viszont a szovjet rakétakezelők elháríthatatlan lövedékűket jóval magasabbra tudják röpíteni, mint amilyen magasan szállt annak idején a Szovjetunió légiterébe behatolt amerikai U—2-es kémrepülőgép. A vezérezredes hangsúlyozta; a nyugati hatalmak katonai köreinek azon reményei, hogy a rakétavisszacsapást el tudják hárítani, alaptalanabbak, mint valaha. A szovjet tudósok és mérnökök megteremtették a globális rakétát. Ez a fegyver a rakétaelhárítás számára sebezhetetlen. Ugyanekkor a vezérezredes megjegyezte: „Mi már megoldottuk az ellenséges rakéták repülés közbeni megsemmisítésének problémáját.” Az idén a tüzérség napját az SZKP Központi Bizottsága teljes ülését megelőző napon ünnepeljük. A plénum azért ül össze, hogy megjelölje a szovjet gazdaság további fellendítésének útjait, hogy a Szovjetunió új magaslatokat érjen el a kommunista társadalom építésében, a Szovjetuniónak szívügye a béke. A szovjet kormány őszintén javasolja a teljes leszerelést. A nyugati imperialista körök azonban folytatják a hidegháborús pszihózis szítását. Éppen ezért a rakéta- és tüzérségi alakulatok éberen őrködnek a békés munka felett. (MTI) egyenesen rámutat, hogy „a tárgyalások légköre hűvös volt”. Más amerikai lapók, amelyek egyetértenek ezzel az értékeléssel, különösen kiemelik, hogy Adenauer makacs ellenállást tanúsított az Egyesült Államoknak azzal a követelésével szemben, hogy lényegesen nagyobb részesedést vállaljon a NATO-val kapcsolatos kiadásokból. Ugyanakkor Adenauer állhatatosan biztosítékokat igyekezett kicsikarni Kennedytől, hogy az Egyesült Államok nem fogad el semmiféle kompromisszumot a német kérdéssel és a nyugat- berlini kérdéssel kapcsolatos tárgyalásokon (MTI) KAIRÓ (AFP, Reuter, AP): A középkeleti hírügynökség szanaai jelentése szerint a Jemeni Arab Köztársaság fegyveres erői november 13-án — mint azt a szanaai helyőrség parancsnoka közölte —, visszaverték Szaud és Husszein király csapatainak Szaada elfoglalására indított támadását. A véres harcok során, a jelentés szerint, a behatoló inváziós erők háromezer katonáját és tisztjét megölték. Az ellenségtől nagy mennyiségű hadianyagot zsákmányoltak, ennek jó része amerikai eredetű. A Jemeni Köztársaság és az EAK haderőinek közös parancsnoka sajtóértekezleten tájékoztatta az újságírókat a katonai helyzetről. A Jemeni Köztársaság és az EAK erői jelenleg teljes mértékben ellenőrzik az ország határmenti területeit. A Marib térségében uralkodó helyzetről szólva, a parancsnok kijelentette, hogy a csatározások nem magában Mariban folynak, hanem a város közelében. Ezekben a harcokban a beihani emirátusból beszivárgott elemek is részt vesznek, valamint egyes törzsek, amelyek nem ismerik el a köztársasági kormányt. Ugyanakkor Szaud-Arábiában és Jordániában a királypárti erők is győzelmi jelentéseket adnak ki. Badr imám azt állítja, hogy erői Jemen két í fővárosa, Szanaa és Taíz felé közelednek, s hírek szerint már Taíz külvárosában folynak a harcok Szalal köztársasági elírok Hodeida tartományba utazott, hogy a helyszínen tanulmányozza . a katonai helyzetet. Szanaa-ban, Szadat, az EAK Elnöki Tanácsának tagja részt vett a jemeni milíc' t gyakorlatán és beszédében az EAK támogatásáról biztosította Jemen népét. Kairóban Nasszér elnök fogadta azt a jemeni kormány- küldöttséget, amely hosszabb kairói tartózkodás után körútra indul a Kö2ép-Kelet egyes országaiba, hogy megmagyarázza a Jemeni Arab Köztársaság álláspontját és tájékoztassa az arab kormányokat a fiatal köztársaságban uralkodó tényleges helyzetről. A kormányküldöttség Jezajlan honvédelmi miniszter vezetésével pénteken utazik Libanonba, majd Irakba, Szudánba, Algériába és Tunéziába látogat. John Priestley nyilatkozata Szovjetunióbeli benyomásáról Tűz és víz között Egy görög hajó küzdelme az Atlanti-óceánon NEW YORK (MTI): Hajók és repülőgépek siettek csütörtökön egy görög teherhajó megmentésére, amely New Orléans kikötőjéből útban Port Said felé, kigyulladt az Atlanti-óceánon. A több mint hét ezer tonnás hajó 25 főnyi legénysége kétségbeesett helyzetben volt. A fedélzeten ugyanis nagy mennyiségű di- namitot és robbanószert tároltak. A tüzet is ismeretlen eredetű robbanás okozta. A lángok csakhamar az egész fedélzetet elborították, az oltási munkálatokat a viharos tenger is akadályozta. Hajók és repülőgépek próbálták megközelíteni a bajbajutottakat, a viharos erejű szél, az óriási hullámok azonban feltartóztatták a helyszínre siető hajókat és teljesen lehetetlenné tették, hogy az amerikai parti őrszolgálat hidroplánjai leszálljanak. Később a rádióösszeköttetés is megszakadt, és csak a hajó felett köröző repülőgépek jelentéséből derült ki, hogy a hősiesen küzdő legénység kétségbeesett kísérletet tesz a Bermudák elérésére.. Kimentették a Captain George hót ha:ótöröttjét NEW YORK (MTI): Két amerikai hajónak sikerült fedélzetre vennie a Captain George nevű görög teherhajó hét hajótöröttjét. Mint már jelentettük, a dinamitot szállító hajón az Atlanti-óceánon robbanás történt és 25 tagú személyzete, csaknem húszórás, megfeszített küzdelmet folytatott, hogy elfojtsák a keletkezett tüzet. A görög tengerészek végül mentőcsónakba szálltak, de rövid idő múlva a háborgó tengeren élsüllyedtek. A felderítésre küldött, repülőgépek és hajók szikratávírón olyan jelentéseket adnak, hogy a többi hajótörött megmentésére a rossz időjárási viszonyok miatt már alig van remény. Az elhagyott hajó még mindig lángol. (MTI) I MOSZKVA TASZSZ): John Priestley angol író Moszkvából való elutazása előtt nagy megelégedéssel nyilatkozott szovjet és külföldi újságíróknak egyhónapos Szovjetunióbeli látogatásáról. Priestley, aki 17 évvel ezelőtt már járt a Szovjetunióban, most véget ért második látogatásának benyomásairól szólva kijelentette: „ez egy új, jobb, virágzó, szabadabb, boldogabb Szovjetunió, amely képes nagyszerű hozzájárulással gazdagítani a világ civilizációját”. Az angol íróra nagy hatást gyakorolt Taskent, Üzbegisztán fővárosa. Priestley nagy elismeréssel nyilatkozott a Szovjetunióban tapasztalt nagy tanulási kedvről, amihez hasonlót — • mint mondotta — sehol nem látott. Az angol író a szovjet irodalmi életről alkotott benyomásairól is beszélt. Szavai szerint elragadtatást keltett benne a szovjet emberek nagy érdeklődése a költészet iránt, Tas- kentben például a lakosság azt kívánja, hogy a televízió több költőt szerepeltessen. Az ilyen kívánság ..Angliában csoda volna” — fűzte hozzá Priest* ley. (MTI)
