Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-02 / 257. szám
! 1962. november 2., péntek NEPOJSÄO 3 A Központi Statisztikai Hivatal Heves megyei Igazgatóságának jelentése Heves megye 1962. 1—III. negyedévi gazdasági és kulturális eredményéről (Folytatás az 1. oldalrőt) tett mész, lignit, fogyasztói zsír, péksütemény, stb.) csökkent a termelés. A III. negyedévben a szocialista iparban átlagosan 23 321 fő munkást foglalkoztattak, 0,9 százalékkal kevesebbet, mint 1961 azonos időszakában. A munkások átlagos havi keresete 1588 forint volt, 1 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Tovább növekedett a munkanormákon alapuló teljesítménybérben dolgozók aránya. Augusztus hónapban a munkások 36,8 százaléka dolgozott munkanormákon alapuló teljesítménybérben. Egy évvel korábban az arány 34,4 százalékos volt. Mezőgazdaság Heves megye gazdaságai 1962. évben kenyérgabonából 275 vagonnal, takarmánygabonából 1721 vagonnal többet termeitek, mint 1961. évben. A termésmennyiség 16,7 százalékos növekedése főleg az 5,1 százalékkal nagyobb vetésterületnek és annak köszönhető, hogy az őszi szántásba vetett tavaszi árpa jól fizetett Az egyes búzafajták termésátlagai csökkentek, mivel azonban a magas terméshozamú búzafajták vetésterületének aránya 10,1- ről 29,5 százalékra nőtt, a búza termésátlaga lényegesen nem változott Guboeaneműek termésátlaga,- ctSdt 1961 1962 évben Búza 10,7 10,6 Rozs 7,5 7,8 Őszi árpa 13,3 12,9 Tavaszi árpa 7,7 12,9 Zab 5,7 6,8 A búzavetésre felhasznált műtrágya mennyisége emelkedett Az állami gazdaságokban katasztrális holdanként átlagosan 3,7 mázsát, a termelőszövetkezetekben 1,9 mázsát használtak fel. A megye szarvasmarhaállománya azonos az egy évvel korábbival. A sertésállomány azonban mintegy 13 százalékkal kevesebb, mint 1961. októberében volt Az állománj csökkenéséhez a felvásárlás növekedése mellett hozzájárult a kedvezőtlen takarmányhelyzet. A gabonafelvásárlás a III. negyedévben 8 százalékkal nagyobb volt, mint 1961 hasonló időszakában. Kenyérgabonából 122 vagonnal kevesebbet, árpából viszont 481 vagonnal többet vásároltak fel. A felvásárolt kenyérgabona minősége az átlagosnál jobb. Vágósertésből az év elejétől 121 vagonnal többet, vágómarhából viszont 260 vagonnal kevesebbet vásároltak fel, mint egy évvel korábban. A tej, burgonya és gyümölcsfélék felvásárlása — a kedvezőtlen időjárás következtében — visszaesett. Zöldségfélékből — így például paradicsomból, paprikából, káposztából, diny- nyéből, uborkából, tökből, stb. — viszont jelentősen meghaladja az 1961. évit. Áruforgalom A kiskereskedelem az elmúlt kilenc hónapban 1,6 milliárd forint értékű árut adott el, 5 százalékkal többet, mint egy évvel korábban. A növekedés az állami boltokban nagyobb volt, mint a szövetkezetiekben. A tervelőirányzatot kismértékben (2 százalékkal) túlteljesítették. Az összes forgalmon beliül az élelmiszerek és vegyes iparcikkek éladása meghaladja, a ruházati cikkek eladása ellenben nem éri el az előző évi szintet Legnagyobb mértékben (8 százalékkal) a vendéglátás bevétele nőtt Az úgynevezett alapvető élelmiszerek közül húsból 31 vagonnal többet vásároltak, mint egy évvel korábban. A liszt-, kenyér-, cukoreladás az előző évi körül mozog. Lényegesen többet adtak él azonban csokoládéból (4,5 vagonnal) és babkávéból (132 q-val). Eger város piaci felhozatala egyre szűkük A Hl. negyedévben 4 996 ezer forint volt az összes felhozatal értéke, az előző évi 5 584 ezer forinttal szemben, annak ellenére, hogy az ára több cikknek magasabb volt. A ruházati cikkek közül a konfekció, kötöttáru és cipőáruk forgalma kismértékben nőtt, vagy azonos a tavalyival, a méteráruk forgalma ellenben általában csökkent. A tartós fogyasztási cikkek eladását jelentősen növelte a hitelakcióban vásárolható áruk körének bővítése. Mosógépből pl. 330 darabbal háztartási hűtőszekrényből 149 darabbal, tv-ből 862 darabbal többet adtak el. Oktatás Az 1962—63-as tanév elején az általános iskolai tanulók száma 48 142 volt, közel 1 ezerrel több, mint az előző évben. A tanulók túlnyomó része, 86,7 százaléka osztott iskolákban tanult. Egy osztályteremre átlagosan 55, egy tanerőre 25 tanuló jutott. A megye középiskoláiban p.z elmúlt iskolai év végén több mint 4 ezren tanultak, amelyből 3826 tanuló vizsgázott eredményesen. Ezek közül 3289 az általános gimnáziumokban. 849 tanuló érettségizett, 12,7 százalékkal több, mint az előző tanévben. A középiskolák területi elhelyezését javította, hogy Heves községben új általános gimnázium kezdte meg működését, két osztállyal. Az iskolareform megvalósítása érdekében a tanévben tovább fejlesztik és fokozatosan szervezik a szak- középiskolákat. így az egri Dobó István Gimnázium mellett egy 40 fős esztergályos, a gyöngyösi Vak Bottyán Gimnázium mellett egy 36 fő® mechanikai műszerész ipari szakközépiskolát szerveztek. Államunk jelentős támogatást nyújt, a lakosságnak azzal, hogy az 1962—63. tanévtől kezdődően a középfokú oktatási intézményekben a beíratást és tandíjfizefest megszüntette. A KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL Heves megyei Igazgatósága Rövidesen elkészül i az egri hajtatóház Alig néhány hete annak, hogy Eger város három termelőszövetkezete, a Nagy József, a Dobó István és a Rákóczi elhatározta, hogy közösen építenek egy hajtatóházat A tervet gyorsan követte a megvalósítás és november 15-ére elkészül az 1500 négyzetméter alapterületű hajtatóház. A hajtatóház felépültével új lehetőségek nyílnak az egri termelőszövetkezetek előtt Egész évben termelhetnek majd zöldségárut s ezzel jelentős mértékben javíthatják Eger — jelenleg gondokkal küszködő — zöldségellátását Már elkészült a terv, hogy milyen növényeket termesztenek majd a termelőszövetkezetek az új hajtatóház igénybevételével. Paprika-, paradicsom- és salátapalántákat állítanak elő nagy mennyiségben, dísznövény-termesztéssel is foglalkozni kívánnak, s nem utolsósorban szőlőoltványt is hajtatnak majd. A hajtatóházhoz tartozik egy 12 holdas terület amelyen biztosították az öntözést és így a fiatal palántákat, költséges szállítás nélkül, közvetlen a hajtatóház szomszédságában nevelhetik tovább Dicséretet érdemei a három tsz összefogása, amelyből Eger város lakosságának csak előnye származik. (ti) Szombaton GYöit§yö$Sn: A kőszívű ember fiai \ Szigligeti Színház vendégjátéka A szolnoki Szigligeti Színház mutatja be november 3-án, szombaton este 7 órai kezdettel A kőszívű ember fiai című Jó- kai-regény színpadi változatát Gyöngyösön, a Városi Művelődési Házban. A szereplők között ott találjuk a Kossuth-díjas Solti Bertalant, mint vendéget, Győri Ilona és Mensáros László Já- szai-díjasokat, valamint Szende Bessyt, Petényi Ilonát, An- daházy Margitot, Forgács Kálmánt, Kenessy Zoltánt és a gyöngyösi közönség által jól ismert Hegedűs Ágnest. Az előadás rendezője Solti Bertalan, Kossuth-díjas. $em fogunk az élet törvényeivel szembefordulni A z ifjúság ezernyi problémája közül talán a közvéleményt az foglalkoztatja a legjobban, hogy a vidékről egyetemire, Pestre került ifjak hogyan tervezik jövőjüket. Számtalan határozat, ülés, újságcikk, s mondhatni, a kultúra valamennyi eszközével — nem is beszélve az egyéni agi- tációról — megpróbált és megpróbál a közvélemény befolyást gyakorolni a végzős fiatalokra. Nem arról van szó, hogy egy fiatal tanár, vagy mezőgazdasági mérnök vidékre helyezését nem lehetne elintézni akár égy tollvonással is. De. igen is, el lehet. De nem mindegy annak az embernek sem, és nem mindegy az életnek sem, hogy valaki hogyan kezd munkához: kedvvel-e, vagy anélkül. Azt most különösebben ne vitassuk, miért képzeli ma a fiatalság nagy része azt, hogy elvégzi az egyetemet és Pesten, vagy legalábbis valamely megyeszékhelyen fog maradni és dolgozni. E kérdés sokrétű, több talajból táplálkozik és sokfelé ágazik. Mindenesetre a nagyváros élete, kultúrája vitathatatlanul a fiatalságra gyakorolja a legnagyobb hatást. Aszfalt, neonfény, száz mozi. ötven színház, sport, klub. vendéglő, csinos, jól öltözött fiatalok, mint partnerek — mindezt nem lehet figyelmen kívül hagyni. S mit lehet, kell ezzel szembeállítani? Min- denekelőtt a józan észt! És az ezzel együtt járó hivatástudatot és hivatásszeretetet. • S ha ez első hallásra gvenge érvként is hat, valójában képes legyőzni a nagyváros előbb felsoi-olt, csábító előnyeit is. A fiatalság tele van álmodozással, kalandvággyal, s ezek az érzések nemegyszer, bizony iireális talajon burjánzanak. De csupán rajtunk, felnőtteken múlik, hogy az álmodozás nagyszerűségét meg nem sértve, reális talajt adjunk a fiatal emberek álmainak. Nemrég tapasztaltam, hogy milyen komoly hatása van az egyszerű, nyüt, egyenes beszédnek. Ami nekünk, tegnapi fiataloknak már természetes, amit egymás között sokszor szégyellünk kimondani, azt igenis a fiatalok között gyakorta el kell mondanunk. Ne felejtsük: ismétlés a tudás szülőanyja! S ez a tétel elsősorban a fiatalokra érvényes. A mi számunkra nyilvánvaló dolgok, sőt, közhelyek (amelyek végső fokon igazságot jelentenek) kimondása, az ifjúság számára az élet egy- egy titkának megfejtését jelentik. p1 lmentem Pesten az egyik 11 Budai hegyek közé rejtett kollégiumba, ahol 15—20 egyetemista lánnyal és fiúval találkoztam. A vita, mint ilyenkor az már történni szokott', nehezen indult. Végső fokon mégiscsak hivatalos embert néztek bennem, aki, esetleg „kiszerkeszti” legtitkosabb élményeiket. De meddig tart a fiataloknál az ilyen óvatosság? Semeddig! Elragadja őket a hév, különösen akkor, ha egy idősebb, ravaszabb, .,taktikus” újságíró a vitapartner. Nem, a világért sem fogtam fel őket úgy, mint ellenfeleket. Hiszen más „súlycsoportban” dolgozunk, azonkívül elveink között sem tátongott oly nagy szakadék. Hogy miről vitatkoztunk? Az irodalomról, Kubáról, színházról, a sajtó igazmondásáról és főleg színességéről, de ezenkívül mindenről, ami ma az embereket érinti. — Miért nem csap oda Hruscsov? — kérdezték. — Miért csak két héttel később írtunk a kínai—indiai határincidensről? stb. S meg kell mondanom, fél kellett kötnöm a fehérneműt, hogy mindenre kielégítő választ adjak. Sőt volt, amire nem tudómmal feleltem. ^ S nem lepett meg, bár egy kicsit furcsa volt, hogy ezek a nemzetközi és hazai helyzetben olyan reálisan kiigazodó fiatalok, saját sorsukban némelykor milyen naívul tájékozatlanok. K. E. gyöngyösi fiatal (mert elsősorban természetesen a Heves megyeieket kerestem fel), az idén végez a bölcsészkaron. Kitűnő tanuló, nyelvész. Az IBUSZ-hoz akar menni idegenvezetőnek, mert ott sok külföldivel találkozhat. — Hát ez igaz — mondom neki —, sőt szükség is van jól képzett, intelligens idegenvezetőkre, de legalább annyira jól képzett tanárokra is. A kikkel beszéltem, mind ^ bölcsészhallgató —, s alig akadt köztük egy-kettő, aki a tanári pályára akar lépni. S mint ahogyan az ipari tanulók elsősorban a fényképész, a kozmetikus, a műszerész szakma felé orientálódnak, úgy ők is, a tanárjelöltek mindmind valami extra „szakma” I után vágynak. A legnagyobb hibát akkor követnénk el, ha kerek-perec kijelentenénk, hogy ez marhaság. Ott, egy rövid óra alatt is rendkívül komoly eredményt lehetett elérni, s azt hiszem, az őszinte beszélgetések hiányoznak számukra. De olyan beszélgetésekre gondolok, amelyen nem nevetik ki őket elképzeléseikért, hanem ha helytelen is ez — meggyőző szóval vezetjük a helyes útra őket. A fiatalság szemében nagy szerepet játszik a romantika és az anyagi érvényesülés is, de hivatástudatukra mindenkor lehet építeni. Mindesetre, az már szinte vérükké vált, hogy a mai életben érvényesülni csak tudással lehet ök szeretnének a legjobban érvényesülni, de sokszor nem látják tisztán az átjelzéseket, melyik ösvény vezet hát az igazi cél felé. Az emberekben ma még meglevő tülekedés, a nemegyszer rossz szülői, vagy rokoni elképzelés, az egymást túllicitálni akarás — az élet ezernyi befolyása, sokszor teremt káoszt egy-egy fiatal ember fejében és lelkében. De az e korban kimondott szavak korántsem olyan súlyosak és ijesztő- ek, megértéssel, kedvességgel sokat lehet segíteni. IVem mondom, hogy a be- szélgetés végén nagy eredmény született, de a vita elgondolkodtatta őket, s végül J. A. egri fiatalember fogalmazta meg mindannyiójuk gondolatát. — Mi, lényegében tanárok szeretnénk lenni, s ha vannak is az életről kacérkodó elképzeléseink, azért nem fogunk az élet törvényeivel szembefordulni. Soha Andor Fiatalok az üzemben (Folytatás az 1. oldalról) Mielőtt a gyártmányokhoz hozzáfognának, papíron születik meg a terv, amelyeket nagy szakértelemmel készítenek Kékesi Ivánné és Lecjaks Mária tervezők. A csiszoló-korong szép virágokat formál az ólomkristályba. Nagy Károly, a fiatal csiszoló, a szakma ifjú mestere harmadik fokozatának büszke tulajdonosa. Mikuska Béla, az üzem KISZ-titkára, a hutaüzemben dolgozik — üvegfúvó. Nem könnyű a szakmája, nagy gyakorlatot és ügyességet igényel.
