Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-11 / 264. szám

* NÉPÚJSÁG 1962. november 11., vasárnap Vr-KRESZ TÉL ELŐTT \\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^^ A NAGYKERESKEDELEM RAKTÁRAIBAN | Örömmel olvastam, hogy ké­szül az űr-KRESZ. Jó érzéssel töltött el az a tudat, hogy a közlekedésrendészek össze­fognak, s az egyre növekvő égi forgalom baleseteit már csírá­jukban igyekeznek megfojtani. Az égi balesetek jelenleg még nagy katasztrófával fenyeget­nének. De nézzünk a földre is. Néhány földi baleset is okoz­hat katasztrófát. Ezeket sem ártana csíráikban megfojtani. Meg is lehet — és még csak KRESZ sem kell hozzá. (G) — AZ ORSZÁGOS Mező- gazdasági Kiállításon látottak alapján új, korszerű önetetőt építenek a jövő évben csibe­nevelőjükben a mezőszemerei termelőszövetkezeti tagok. Terveik között szerepel a csibenevelőház bővítése is. — SZOCIALISTA BRIGÁ­DOK vezetőinek találkozójára került sor tegnap este az egri Finomszerelvénygyár kultúr- házában. A TMK-üzem rende­zésében létrejött találkozón a Finomszerelvény nyár szocia­lista brigádjainak vezetői az eddigi eredményeket értékel­ték, elemezte a kongresszusi munkaverseny helyzetét, majd brigádproblémákról esett szó. — 110 FIATAL tanul a he­vesi szakmunkásképző isko­lában. 28 leány a baromfi- tenyésztéssel ismerkedik, a fiúk pedig három év eltelte után öntözési szakmunkások lesznek. — KI MIT GYŰJT? címmel gyűjtök kiállítását nyitják meg ma délelőtt Egerben, a Szak- szervezeti Székház földszinti termeiben. A kiállításon pipa­tóriumot, bélyeg-, gyufacímke-, babagyűjteményeket és egyéb érdekes gyűjteményeket te­kinthetnek meg a kíváncsi lá­togatók. — HOLNAP rendezik meg Kiskörén az öregek találko­zóját. Az idős dolgozókat, nyugdíjasokat Molnár János tanácselnök köszönti, majd az úttörők vidám műsorral szórakoztatják a falu idős lakóit. (Szigili János) — SZERVIZ-KOCSIT kapott a füzesabonyi Cipész Ktsz, hogy azokban a községekben is kielégítsék a lakosság igényeit, ahol jelenleg még nincsenek felvevőhelyek. Nem kell tehát kilométereket utazni a hibás lábbelikkel a ktsz-hez és javí­tás után ismét, mindezt lebo­nyolítja majd a szerviz-kocsi. A füzesabonyi Cipész Ktsz ko­csija e héten kezdi meg kör­útját a járás községeiben. — A KÉKES-TETŐI Álla­mi Gyógyintézetben forrást foglaltak és két darab ezer köbméteres víztárolót építe­nek. Ha befejeződnek a mun­kálatok, jelentősen javul a gyógyintézet vízellátása. A televízió műsora 9,45: Üttörőhíradó. 10,00: Ki mit tud? 14,00: M. Hirdető műsora. 14,20: Franciaország— Magyarország labdarúgó-köz­vetítés. 18,15: Tornász VB 1962. 18,30: Kisfilmek kedve­lőinek. 19,00: Tv-híradó. 19,20: A Hazafias Népfront Klubja. 19,50: Vasárnapi vers. 20,00: Gróf Monte Christo II. Bosszú. 14 éven alul nem ajánljuk. — 21,45: Telesport. 22,00: Hírek. Időjárásjelen tés Várható időjárás vasárnap estig: délnyugatról fokozato­san felszakadozik a felhőzet, és holnap már kevesebb lesz az eső. Mérsékelt, időnként élénk, változó irányú szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap, 11—14 legalacsonyabb éjszakai hő­mérséklet 7—10 fok között. (MTI) fSZINHÄZJp W< Viü S o CA- * Bgerben du. fél 4 és este 7 órakor: hamletnek nincs igaza Abasáron este 7 órakor: GÜL BABA fcarnazsadányban este 7 orakor: CSACSIFOGAT RUHASZÖVETEK NEMZETKÖZI TALÁLKOZÓJA A TEXTILRAKTÁRBAN — NŐI CIPŐ KÜLÖNLEGESSÉGEK A CIPÖLERAK ATBAN — NAGY MENNYISÉGŰ GYERMEK TRÉNINGRUHA A RÖVIKÖT-NÉL — A NAGYKERESKEDELEM F E L’K É S Z Ü L V E VÁRJA A HIDEG NAPOKAT Megérkezett mégis a tél elő­hírnöke, a csatakos, sáros, esős időjárás. A szürke fellegekkel borított égboltra tekintve, most már nincs semmi kétség: rend­szeresen fűteni kell otthon a szobákat, elő kell venni a me­legebb holmikat, s ami ezzel együtt jár, fel is kell frissíte­ni, kiegészíteni a téli hónapok­ban szükséges ruhatárat. A bevásárló körútra indulás előtt általában mindenkiben átvillan a gondolat: vajon meg­kapom-e azt, amit szeretnék? Lesz-e az üzletekben elegendő mennyiségű és megfelelő vá­lasztékú téli holmi a követke­ző hetekben? Erre a sokszor csak gondo­latban megfogalmazódó kér­désre a legilletékesebbek, a nagykereskedelmi vállalatok, lerakatok válaszoljanak. A textil fronton a méter és konfekció áruk kor­szerű lerakatában a jó felké­szülést ez a négy szó is jellem­zi: minden a legnagyobb rend­ben. Itt ugyanis már a strand­szezon kellős közepén megkez­dődött a téli felkészülés, sőt, az áruk beérkezése is. A vá­lasztékot az évek hosszú során kialakult tapasztalatok, s igé­nyek alapján állították össze, így áruikat itt megrendelő kiskereskedelmi boltoknak nem lehet semmi panaszuk. A raktárban a különböző szövet­féleségek valóságos nemzetközi találkozója jött létre. Van kí­nai teddy berry — fehér, drapp és szürke színben —, francia bársony, lengyel fla- nell takaró, báli ruhák számá­ra az NDK-ból érkezett sok színű selyem. A polcokon fel­halmozott nagymennyiségű flanell anyag — eddig majd­nem mindig hiánycikk volt — ugyancsak importáru. A raktárban természetesen megtalálható a magyar gyárt­mányú szövetféleségek soka­sága is, s mellettük a konfek­ció ipar termékeinek bőséges választéka. Van a nők által el­ső megjelenésekor megkedvelt hasított bőrkabátból, különbö­ző ruhafélékből, télikabátok­ból bőségesen. A lerakat veze­tősége — tekintettel a divat követelményeire — nemrég varratott szőrmegallért mint­egy 250—300 női kabátra, hogy ezáltal is csinosabbak, tetsze­tősebbek legyenek az eladásra szánt áruk. Ha a számokat nézzük: a le- rakatból eddig mintegy har­mincötmillió forint értékű árut szállítottak ki a kiskeres­kedelmi boltok, s ugyanennyi várja, hogy a nagy forgalom megindulása után ugyancsak a boltokba kerüljön. A Cipőnagykereskedelmi Vállalat lerakatában ugyancsak azt tudták mondani, mint az előző helyen: minden eddiginél na­gyobb készlet és főként na­gyobb választék várja a téli vásárlási szezon kezdetét. He­tenként három vagon áru ér­kezik a raktár címére, férfi, női, vagy gyermek cipőkkel zsúfolva. A mennyezetig érő polcok között járva valóban szembetűnő, hogy milyen nagy a választék szép férficipőkben1. Még nagyobb örömet lelnének azonban a női vásárlók, ha itt eltölthetnének egy időt. Van olcsóbb és drágább bundaci­pő, fehérben és színesben egy­aránt, mellettük pedig ott so­rakoznak az eddig még ritkán látott körömcipő újdonságok, különlegességek. A több mint huszonötmillió forintos árukészlet érdekessé­geit kutatva megelégedéssel kell tudomásul venni, hogy a következő télen nem lesz gond a gyermekcipő beszerzésénél. Van bundacipő 23—26, 27—30 számig — ezek a legkereset­tebbek —, csehszlovák száras korcsolyacipő, s általában min­den amire fiú, vagy leánygyer­meknek a téli időszakban szüksége lehet. A falusi lakosságnak sem lesz cipőgondja. Férfi, női gu­micsizma, női magasszárú ci­pő, férfi bőrcsizma, durábel bőr bakancs egyaránt bősége­sen található a nagykereske­delmi vállalat lerakatában. A rövid és kötöttáruk nagykereskedelmi lerakatában széttekintve legelőször is azt kell megállapítani, nehezen lenne található olyan vásárló, akinek igényeit nem tudnák itt kielégíteni. Bőségesen van harisnya, meleg bundaáru, gyapjú felnőtt és gyermek kö­töttáru, meleg ing — még a várható influenza járványra is felkészültek, rengeteg zsebken­dő beszerzésével. Egyedül a horgolócérnára lehet azt mondani, hogy nem elegendő a jelen pillanatban — ez a hír azonban csak a hosszú téli estéket kézimun- kázással töltő asszonyokat szo- moríthatja meg, az ígéretek szerint nem sokáig. Annál örvendetesebb viszont, hogy gyermek tréningruha minden mennyiségben kapható — s más árucikkekből is úgy készültek fel a RÖVIKÖT-nél, hogy raktárkészletük húsz szá­zalékkal magasabb a tavalyi­nál, a kiskereskedelmi boltok­ban kifogyott áruféleségeket pedig öt napon belül pótolni tudják. Jöhet tehát a tél. A nagyke­reskedelmi vállalatok jól fel­készültek a hideg napokra. W. L.) marton 95 évvel ezelőtt, 1867 novemberé- j ben született MARIE CURIE- i SKLODOWSKA, lengyel származá­sú, Franciaországban működött ké­mikus és fizikus. Férjével, Pierre 5 Curie-vel és Becquerel-el együtt < 1903-ban a radioaktivitás és a rá- 5 dium elem felfedezéséért (1898), í majd 1911-ben a plutónium felfe- ) dezéséért, a rádium atomsúlyának ) meghatározásáért a fizikai, majd a i kémiai Nobel-díjjal tűntették ki. Ö ( volt az egyetlen, aki két alkalom- l mai részesült ebben a kitüntetés- 5 ben. Életrajza 1957-ben magyarul is ) megjelent. f 125 évvel ezelőtt, 1837-ben e na- < pon született ARTHUR GROTT- ( GER lengyel festő, jelentős műve I MARIE CURIE-SKLODOWSKAa lengyel nép felszabadító háborúit ) ábrázoló sorozat (Varsó — 1861, 2 Polónia — 1862. Háború — 1867. Az „1863-ik év” című festményét ( a Szépművészeti Múzeumban őrzik. 30 évvel ezelőtt, 1932-ben e napon halt meg LUDWIG HOFF- í MANN német építész. Művelt új reneszánsz stílusban építette, leg- s híresebb a berlini Märkisches Museum és az új városháza épülete. J 1962. NOVEMBER 11., VASÁRNAP: Ötletes újítás Mezőszemerén Mezőszemerén az Űj Világ Termelőszövetkezet gazdaságá­ban érdekes gép hívja fel ma­gára a figyelmet. A gép Dobó. Géza agronómus újítása, a ne­ve répakoronázó és tisztító szerkezet. A gép létrejöttének szükségszerűségét az agronó- mus a következőkkel magya­rázza: — Minden évben sok cukor- répafej marad vissza gazdasá­gunkban. A cukorrépafejet ta­karmányozásra használjuk fel, de minden évben gondot okoz a levágott répafej tisztítása. Szükség volt tehát valami jó megoldásra. A jó megoldás nem váratott sokáig magára, s az ötletesség, a leleményesség ezúttal is si­kert aratott. Dobó Géza a Sa- rudi Gépállomástól kért és ka­pott szétbontott cséplőgépből egy használható szalmarázó szerkezetet. Ezt alakították át tisztító géppé, a répafejek így teljesen megtisztítva kerülnek a takarmányosba. A gép már jó ideje rendsze­resen és zavarmentesen műkö­dik a szövetkezetben. Teljesít­ményével kapcsolatban csak annyit, hogy egy nap alatt tíz lovaskocsi cukorrépafejet ké­pes megtisztítani. Igen helyes és hasznos dolog lenne, ha a mezőszemereiek példájára, me­gyénk több termelőszövetkeze­tében is alkalmaznák ezt a jó és ötletes újítást. Cs. t. Megyei küldöttértekezlet Egerben A KPVDSZ Heves megyei bizottsága november 12-én, hétfőn a Szakszervezeti Szék­ház nagytermében megyei kül­döttértekezletet tart. Az ülés napirendje a következő: az el­nöki megnyitó után a megyei bizottság munkájáról beszámo­lót tart Szacsuri István MB- titkár. A vita után kerül sora XXIX. KPVDSZ kongresszus küldötteinek és az SZMT kül- | dötteinek megválasztására. Moxik műsora EGRI VÖRÖS CSILLAG 11: Hátha mégis szerelem 12: Iván gyermekkora EGRI BÉKE 11—12: A kétéltű ember HATVANI KOSSUTH 11: Az elnök úr látogatása 12: A nagy olimpia GYÖNGYÖSI PUSKIN 11—12: Csak ketten látszhatják GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 11: Szerelmi levelezés 12: Folytassa nővér HATVANI VÖRÖS CSILLAG 11: Milady bosszúja 12: Az őserdő urai OOBOZJ IMREI 29. Múzsái fütyörészve jött meg, az egy pohárból több is lett és kezet se mosva, szót­lanul nekilátott a vacsorának. — Hallottad már? — kezd­te a felesége, mert nem nyug­hatott. — Ez a fiú min töri a fejét? Múzsái morgott valamit, te­le szájjal, hogy majd meg­hallja, és levágott egy tenyér­nyi szalonnát, s marokra fog­va, nagy szeleteket szabdalt le belőle. — De el akar menni hazul­ról! — mondta az asszony, s nehézkesen felkelt, megmerí­tette a kancsót a vizes vödör­ben, és odatette az ura elé. Múzsái mogorván nézte a kancsót, s odébb tolta a kö­nyökével. — Bort adj — mondta. — Nincs. — Hogy-hogy nincs? Miért nincs? — Mert elfogyott. Mit gon­dolsz, örökké tart? A kutat is kiszívnád, ha bor volna benne ... ne vedelj any- nyit, majd akkor tovább tart... A fekete ember a szalonnás kezével ütött egyet a levegő­be, s rágcsálva káromkodott, de jobbnak látta, ha nem eről­teti tovább a bort, pedig biz­tosan tudta, hogy van még a kamrában. Senki mástó! nem tartott, csak a feleségétől. Ez a formátlanul kövér, szétte­rült asszony, ha méregbe gu­rult, először rikácsolva kiál­tozott, aztán olyan rettenetes hörgő, asztmás roham jött rá, hogy a szeme kifordult üregé­ből, és tátogva, rémesen sípol­va, a levegőt markolva hado­nászott: s ilyenkor annyira ijesztő volt, hogy Múzsái ki tudott volna szaladni a világ­ból. Nem is igen merte inge­relni a feleségét, otthoni in­dulatait rendesen úgy vezette le, hogy kiment a fészerbe, és ott, egyik sarokból a másikba hajigálta és rugdosta a fel­gyűlt lim-lomot. — Ki akar elmenni? — kér­dezte. — Pista! Neked még nem mondta? Szép kis após lesz belőled is, utoljára tudod meg, amit elsőnek kellene: de ne­kem aztán ne járj a nyakam­ra, ha a lányod hektikát kap egy városi lyukban, és akkor lakik jól, amikor hazajön! — De hová a fenébe megy? — dörmögte Múzsái, s meg­mérgesedve, hogy miért a fe­leségét faggatja, gorombán rászólt a fiúra: — Neked meg beragadt a szád, mi? A kuka istenedet, beszélni is elfeled­tél? A fiú, mióta először kimond­ta, hogy mire készül, nyugod- tafeb és egykedvöbb-lett. Neki bármilyen változás csak jót hozhat: az volna a rossz, ha minden maradna a régiben. Nem ijedt meg Múzsáitól, pe­dig máskor a szeme állását is leste, hogy ugyan lehet-e szól­ni hozzá, vagy nem. — Kenyeret akarok keresni, — mondta, és cigarettát vett elő. — De itt kenyérhéjra sem telik ... Gyárba megyek. Mázsái a bicskája hegyével piszkálta a fogát. Sokáig cic- cegett, a nyelvét forgatva, tü­relmesen szívogatta a foga kö­zé ragadt szalonnarostokat. — Most hat forintot adunk — mondta később, éltévé a bicskáját. — Hat forint előle­get, minden munkaegységre. Na? Pista, ha jobb kedve van, mosolyogni tudott volna. Na­gyon jól emlékezett rá, hogy elsején, az egy-két forintos előlegek szétosztásának öröm- telen napján, Múzsái soha nem szokta mondani, hogy adunk, hanem mindig azt, hogy adnak: sőt, hogy ezek adnak, ezek a nyavalyások, ezek a lyukas zsebű nagyot- mondók ... Lám, egy kis pénz nemcsak a hangulatot, hanem a nézőpontot is meg tudja változtatni. — Mindegy — felelte a fiú eltökélten. — Ez se elég, és ez is csak egyszer sikerült. Ne­kem meg már elfogyott a tü­relmem. Élni akarok én, nem várni. Rákészült, hogy Múzsái le­hordja, a fekete ember nem állhatta, ha ellene mondtak. De ezúttal nem mérgelődött. Elgondolkozva nézett maga elé, kerülve a felesége tekin­tetét, s egyszeresük megkér­dezte: — Mennyit lehet ott keres­ni? — Eleinte ezerkétszázat — mondta Pista. — Azt mond­ják, ha kitanul az ember, és ügyes... — Ki mondja? — Szappanos Lacival be­széltem. Ő már negyedik éve ott dolgozik, kétezret is meg­keres. Múzsái az asztalra ütött. — Nem is rossz! — mondta, s felállt, s élvezettel nyújtóz­kodva ropogtatta a csontjait. — Mi majd előteremtjük az ennivalót, te meg hozod a pénzt! Nagyot nevetett, s kormos, nagy szemével diadalmasan nézett a feleségére: na, látod, így kell ezt csinálni, költő­pénz is lesz a háznál, a gye­rekek is itthon maradnak. — De én azt gondoltam — kezdte Pista az ellenkezést, mert nagyon fázott tőle, hogy ebben gubát cserélve, ezután az apósa egzecírozza —, hogy fészket is ott raknék, ahol a munkám lesz... — Nem gondolsz te semmit! — mordult rá Múzsái. — Tak- nyos vagy te még ahhoz! Kü­lönben is, ne nagyon gondol­kozz, mert majd nem adom a lányomat: akkor aztán bá­nom is én, ha Kukutyinba költözöl! Fogta az ablakba állított vi­harlámpát, meggyújtotta, 8 intett a fiúnak! — Gyere csak a fészer­be, majd ott még beszélge­tünk. Legalább a kezem alá adsz ezt-azt, van még egy kis dolgom odakint. — Fe­leségéhez for­dult, ráhunyorí­tott. — Te meg nézz csak be a kamrába, hát­ha találsz még valamit a de- mizsonban. Kint a fészer­ben Múzsáinak eszébe se ju­tott, hogy folytassa a konyhá­ban megkezdett beszélgetést. A viharlámpát felakasztotta egy kampós drótra, amely a középső gerendáról függött alá, s a falnak támasztott, hatal­mas deszkatábláról mutatva* mindjárt dologra fogta a (Folytatjuk^ j, j

Next

/
Thumbnails
Contents