Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
2 NBPÜJSÄG 1902. november 7.. szerda I eves megyében már az 1917 februári oroszországi polgári demokratikus Iprradalom is jelentékeny hatást váltott ki. Ez a hatás leginkább azon mérhető le, hogy a háború éveiben szétzúzott párt- és szakszervezeti mozgalom újraéledt. Megyei viszonylatban legjelentősebb volt ekkor az egri dohánygyári dolgozók szervezkedése. A munkások kisebb-nagyobb megmozdulásai, amelyek már 1901- től tapasztalhatóak voltak, arra kényszerítették'a budapesti szociáldemokrata vezetőket, hogy foglalkozzanak a Heves megyei munkások harcának irányításával is. A munkásság megszervezésére 1917. szeptemberében megjelent Egerben két budapesti szociáldemokrata küldött, akiknek az volt a feladatuk, hogy szakszervezetbe tömörítsék az egri .dohánygyári munkásnőket. A szervezés szépen haladt, s csakhamar a dolgozók többsége szak- szervezeti tag lett. Közben azonban a Keresztényszocialista Párt is ellenakciót indított, s mintegy 10— 15 munkásnőt sikerült beszervezni a Keresztényszocialista Szakszervezetbe. Az üzem dolgozói a munkásegység megóvására követelték, hogy az üzem minden dolgozója lépjen be a szocialista szakszervezetbe és a keresztényszocialista munkásnőket távolítsák el. A gyár igazgatósága ennek a követelésnek nem volt hajlandó eleget tenni, s így a munkások, október 11-én, bár bementek az üzembe, de a munkát beszüntették. Az igazgatóság megrémült a dolgozók erőteljes fellépésétől, karhatalmat kért, s katonai erőszakkal távolította el a sztrájkoló munkásnőket a gyár területéről. i város vezetősége attól r* tartott, hogy a dohánygyári sztrájk magával ragadja a többi kisebb egri üzem dolgozóit is, s ezért mindent megtett a sztrájk mielőbbi elfojtására. Állandóan csendőrjárőrök cirkáltak a városban, a város vezetősége pedig békéltető bizottságot hozott létre, S igyekeztek megegyezést létrehozni a munkások és az igazgatók között. A bajba jutott polgárság megsegítésére a klérus is nagy készséggel sietett. Az egri Katholikus Tudósító, amely lap Egerben ekkor a szocialista eszmék elleni harc legfőbb eszköze volt, 1917 novemberi számában hosszabb cikkben foglalkozik a dohánygyári sztrájkkal. Sőt, korábban, már a sztrájk másnapján, október 12-én a Tudósító egy külön röplapot adott ki, amelynek szerzője, Subik Károly kanonok óva inti a dohánygyári munkásnőket a szakszervezettől, „mert nem lehet valaki egyszerre szociáldemokrata és jó keresztény”. A munkásokat azonban semmiféle mesterkedéssel nem lehetett megtörni. Az igazgatóság végül is, hogy a munkát tovább folytassák, október 29-én kénytelen volt engedni a munkások követelésének. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme után a Heves megyei dolgozók még fokozottabb figyelemmel fordultak az oroszországi események felé. A forradalomról szóló hírek főleg a szegényparasztság körében hatottak, s bennük a békevágyon kívül életre keltették a föld utáni vágyakozást is. Az Egri Újság 1917. november 21-i száma arról ad hírt, hogy Eger lakossága, főleg a földművesek, gyűléseket akarnak tartani, ahol meg akarják tudni a háború állását és a békekilátásokat. A szegényparasztság forradalmasodását mutatja az a tény is, hogy 1918 elején, még viszonylag kedvezőbb feltételek mellett sem voltak hajlandók az aratási szerződéseket megkötni. \ z egri sajtó a forradalom hatásának első szakaszában igyekezett az oroszországi forradalmi eseményeket elhallgatni, elködösíteni, vagy tudatosan elferdíteni. Célja az volt, hogy a megye közönsége ne lássa világosan az oroszországi események alakulását, s nehogy abból a maga számára következtetéseket vonjon le. A lap éppen ezért az orosz- országi eseményekről szólva, hol bolsevikokról, hol szovjetekről, vagy maximalistákról beszél, teljesen azonos értelemben. A Nagy Októberi Forradalomról először az Egri Újság november 8-i száma ad hírt ilyen címmel: „Anarchia Pé- tervárott”. A cím megválasztása tudatos volt. Az egri sajtó nyilván a szocialista forradalom kitörésében csak anarchiát látott. A lap november 9-i számában már a forradalom győzelméről ad hírt. Ilyen címmel: „Pétervárott győzött az ellenforradalom”. A sajtó ellenforradalomnak a szocialista forradalmat nevezi, a polgárság szemszögéből nézve. A cikkben kifejti, hogy a hatalom Oroszországban a ..maximalisták” kezébe került. Ezzel akarata ellenére beismeri a bolsevikok győzelmét. A lap november 10-i számában már ismerteti a munkás- és katonatanácsok dekrétumának egy részét, a békéről szóló részt. A dekrétum többi részét elhallgatja. A lap e számának vezércikkében kénytelen elismerni azonban, hogy az októberi forradalom közelebb hozta a békét. A z októberi forradalom ** utáni hetekben és hónapokban az országos belső helyzet alakulását látva a lap az eddigi hangját kissé igyekszik enyhíteni és 1917 végén már némileg elismerően nyilatkozik az oroszországi forradalomról. A lap egyik számában így ír: „A béke szivárványát festették vérzivataros égboltunkra Lenin és Troc- kij (?! Szerit.) az igazi Oroszországnak e két hatalmas elméjű vezetője azzal a szikratávirattal, amelyet a központi hatalmakhoz intéztek, s amelyben az orosz kormány a hadviselő állam kormányainak és népeinek azt javasolja, hogy rövid időn belül kezdjék meg a tárgyalásokat a fegyverszünet és a béke dolgában”. A Hatvan és Vidéke című polgári radikális lap 1918. január 6-i számában még tovább menti az elismerésben és Lenin címmel közölt vezércikket. A cikkíró általában a bé- kehan gúláiról ír, s kiemeli, hogy a békét csak olyan ember teremtheti meg, aki nem" vett részt az imperialista háború szervezésében. A cikkíró ezt az embert Leninben látja. „A rettenetes erejű orosz forradalom robbantotta ki a semmiségből, a szibériai bányákból és a hatalmas orosz pusztaságokból azt a hatalmas tüzet, amely most egységbe forrt Lenin személyében. Nem tudunk Leninről semmi különöset, de azt látjuk, hogy egész ember. Ha törekvése ma még nem vezetétt célhoz, ma még nem is terjeszti ki áldó kezét az egész világra a béke, akkor is megindította azt a lavinát, amely ki tudja merre fut és hol áll meg. Az októberi forradalom hatásának megyei elemzésénél nem hagyhatjuk szó nélkül azt a tényt, hogy az októberi forradalom nagy hatással volt Eger egy baloldali gondolkodású, s a későbbi forradalmi események során nagy szerepet játszó emberre, Kolacs- kovszky Lajosra is. Történeti szempontból is jelentős tény az, hogy ő írta a megyében az első Lenint dicsérő cikket a Heves vármegyei Hírlapba Téli ballada címm'el és későbbi tevékenységében is kimutatható Lenin hatása. I Ql Q elejére kitűnt, hogy az uralkodó osztályok elszámították magukat, amikor azt gondolták, hogy Magyarországon a forradalom megvalósulásának lehetősége nem áll fenn. A béketárgyalások elhúzódása miatt országszerte erősödött a forradalmi hangulat, ugyanakkor sztrájkhullám viharzott végig az országon, amelynek hatása érezhető volt megyénkben, így Egerben is. Ekkor már az egri burzsoázia kezdte belátni, hogy helytelen volt még az a kis elismerés is, amit a forradalom iránt tanúsított. Megváltoztatták tehát eddigi módszerüket és rágalmak özönét zúdították az orosz nép forradalmára. Alig van olyan újságcikke az egri sajtónak, amely ne közölne különféle koholmányokat állítólagos oroszországi vérengzésekről, ezrek és ezrek kivégzéséről. Sőt az Egri újság 1918. február 21-i száma nem átallja azt állítani, hogy Orosz-, országot a bolsevizmus teljesen szétszakította és á „szocialisták világboldogító tanai” helyett a legnagyobb anarchia és felfordulás van Oroszországban. A megyei újságok koholmányai, s általiban az uralkodó osztályoknak az a törekvése, hogy a megye népét elriasszák az oroszországi forradalomtól, nem vezetett célra. Ekkor már hazánkban is forradalmi helyzet volt kialakulóban, s ezt semmiféle eszközzel nem lehetett megakadályozni. A megye dolgozóinak han- ** gulatát az októberi forradalom utáni hónapokban azok a katonáit is alakították, akik orosz fogságból tértek haza, illetve maguk is részt vettek az októberi forradalom harcaiban. Az ő elbeszéléseikből tudták meg a megye dolgozói, hogy valójában mi a helyzet Oroszországban, hogy ott a kizsákmányolok kezéből az eddigi elnyomottak vették kézbe a hatalmat és hozzákezdtek az új társadalom építéséhez. Az Oroszországból hazatért katonáknak jelentős szerepük volt abban, hogy 1918 elején a forradalmi hangulat tovább erősödött megyénkben. A forradalmi erjedést elősegítette a belső elégedetlenség növekedése és az uralkodó osztályok tehetetlensége is. 1918 végére Magyar- országon a régi rend csődje teljes lett. Állandósultak a munkásmegmozdulások, tüntetések. Végül október 31-én győzött a polgári demokratikus forradalom, s a hatalmat megyénkben is a Nemzeti Tanács vette kezébe. Szecskó Károly Ünnepi ülés Moszkvában az októberi forradalom 45. évfordulója alkalmából MOSZKVA (TASZSZ): Kedden délután a Kremlben ünne- j pi ülést tartottak a Nagy Ok- j tóberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából. A Kreml kongresszusi palotájának hatezer embert befogadó nagytermében több nem- j zedék képviselői gyűltek össze: régi 'bolsevikok, s\z 1917. évi októberi forradalom részvevői, moszkvai vállalatok munkásai és Moszkva környéki parasztok, tudósok, s a kultúra más munkásai, a szovjet hadsereg és hadiflotta katonái. A megjelentek tapsa közepette foglalta el helyét az elnökségben' Hruscsov kormányfő, valamint az SZKP és a szovjet kormány más vezetői. Az ünnepi beszédet Alekszej Koszigin, az SZKP Központi Bizottságának elnökségi tagja, a minisztertanács első elnök- helyettese mondta. (MTI) Bordák József három szoviet kitüntetés tulajdonosa Tegnap este Gyöngyösön a Nagy Októberi Szocialista Forradalom tiszteletére rendezett emlékünnepségen vette át Bordák József, a Heves megyei | Húsipari Vállalat dolgozója a j szovjet kormány által adomá- I nyozott három kitüntetést: Bu- 1 dapest felszabaditásáéjl, Bécs felszabadításáért és a német fasizmus leveréséért. A kitüntetéseket a honvédelmi miniszter nevében Iványi János ezredes, hadosztályparancsnok adta át. Magyar államférfiak üdvözlő távirata szovjet államférfiakhoz N. SZ. HRUSCSOV elvtársnak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első titkárának, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének, L. J. BREZSNYEV elvtársnak, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnöksége elnökének MOSZKVA Kedves Elvtársak! A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából, a Magyar Szocialista Munlcáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, az egész magyar nép és a magrunk nevében forró testvéri üdvözletünket .és szívből jövő jókívánságainkat küldjük önöknek és a kommunizmust építő testvéri szovjet népnek. A nagy október, a marxizmus—leninizmus halhatatlan eszméitől vezérelve, lenini kommunista pártja vezetésével a szovjet nép. az emberiség történetében először teremtette meg a kizsákmányolástól mentes szocialista társadalmat. A kommunizmus építésének programja, amelyet a Szovjetunió Kommunista Pártjának történelmi jelentőségű XXII. kongresszusa fogadott el, új széles távlatokat nyit az emberiség haladása, a szebb és boldogabb jövő, a kommunizmus felé. Népünk nagyra értékeli a Szovjetuniónak a világbéke megóvása érdekében, a gyarmati rendszer maradványainak felszámolásáért, a marxizmus—leninizmus tisztaságának megóvásáért, a szocialista tábor egységének megszilárdításáért kifejlett áldozatos tevékenységét. A magyar népet őszinte örömmel töltik cl a lenyűgöző eredmények, amelyeket a dicső szovjet nép pártja, s kormánya vezetésével a kommunizmus építésében gazdasági, tudományos, technikai és kulturális téren elért, őszintén kívánjuk a szovjet népnek, hogy új sikereket érjen el a kommunizmus építésében és a világ békéjének megóvásában. A magyar és a szovjet népet eszméik cs céljaik azonossága forrasztja megbonthatatlan cgységber tiszta szívből kívánjuk, hogy a proletár internacionalizmus nemes elvei alapján tovább erősödjék és fejlődjék népeink igaz barátsága, országaink megbonthatatlan testvéri szövetsége. DOBI ISTVÁN, KÁDÁR JÁNOS, a Magyar Népköztársaság a Magyar Szocialista Munkás- Elnöki T'-"ácsának elnöke. párt Központi Bizottságának első titkára, a magyar forradalmi munkásparaszt kormány elnöke. Péter János külügyminiszter a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából táviratban üdvözölte A. A. Cromiko külügyminisztert. ★ A SZOT Elnöksége nevében Brutyó János főtitkár — S Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából — üdvözlő táviratot intézett a Szovjet Szakszervezetek Központi Tanácsa Elnökségéhez. (MTI) 0 Díszünnepség a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából az Erkel Színházban A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkás-paraszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa kedden este díszünnepséget rendezett az Erkel Színházban. Az ünnepség elnökségében helyet foglalt Dobi István, & Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke. Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock A szovjet Mars—1 önműködő bolygóközi állomás útvonala 1962. november 1-én a Szovjetunióban ifelbocsátották az első Mars-rakétát. A Mars—1. elnevezésű, 893,5 kg súlyú, önműködő bolygóközi állomást Föld körüli pályáru feljuttatott, nehéz mesterséges holdról indították útjára a szovjet szakemberek. A Mars-rakéta feladata, hogy a naprendszer, — a Naptól való távolság tekintetében — negyedik bolygólyát, a Marsot lefényképezze, a fényképeket a Főidre továbbítsa, a világűrt hosszabb ideig tanulmányozza és a Földdel kozmikus rádió összeköttetést létesítsen. A rakéta több mint 7 hónapos útja során mintegy 500 millió kilométernyi utat tesz meg a kozmoszban hogy elérje a Marsot. A Mars 1,88 földi év — azaz 687 nap alatt kerüli meg a Napot, melytől átlagos távolsága 228 millió kilométer (a Föld naptávolsága 149 millió km). A legújabb szovjet interplanetáris rakéta a szovjet tudósok és rakétaszakemberek nagyszerű munkájának újabb bizonyítéka. Térképünk a Mars-rakéta útvonalát ábrázolja. Jenő, Kállai Gyula, dr. Műn- nich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai, politikai, társadalmi és kulturális életünk több kiváló személyisége. Az elnökségben foglalt helyet V. 1. Usztyinov, a Szovjetunió budapesti nagykövete is. Az ünnepség részvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági, a kulturális élet sok vezető személyisége. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja is. Az ünnepségen Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének megnyitója után Komócsin Zoltán, az MSZMP politikai bizottságának póttagja, a Népszabadság főszerkesztője mondott ünnepi beszédet. Koszorúzások, ünnepi megemlékezések A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulójára emlékezve, Budapest dolgozói koszorúzási ünnepséget rendeztek a szovjet hősi emlékműveknél, és a temetőkben nyugvó szovjet harcosok sírjainál. A Gellért téri szovjet hősi emlékműnél több száz tizenegyedik kerületi dolgozó rótta le kegyeletét, s ünnepi megemlékezés színhelye volt a Gel- lért-hegyi felszabadulási emlékmű is, amelyet az első kerületi szervezetek és intézmények képviselői koszorúztak meg. A Kerepesi úti temetőben nyugvó szovjet harcosok sírjainál a kilencedik kerület lakossága rendezett koszorúzási ünnepséget. (MTI)
