Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-07 / 261. szám
VTLÁfl PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP HEVES MEGVET BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÄCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 261. szám ÄRA: 60 FILLÉR 1962. november 7., szerda ÓAjm cl QIxlqá/ Októberi &z&eialuia CJ-crradalúm 45. mlocdtitéltí ! f A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 45. évfordulóját ünnepeljük. Az októberi forradalom győzelme új korszakot A NAGY FORDULAT nyitott meg az emberiség történetében: a kapitalizmus ösz- szeomlásának és a kommunizmus létrejöttének korszakát. Több mint száz éve jelent meg Marx Károly és Engels Frigyes A kommunista kiáltvány című műve, amely megállapítja: Kísértet járja be Európát — a kommunizmus kísérteié. Az egykor csak álomnak tűnő kommunizmus korunk roppant erejévé, a földkerekség óriási térségein épülő társadalmi valósággá vált. A XX. század elején a nemzetközi forradalmi mozgalom központja Oroszországba tevődött át. A régi Oroszország hős munkásosztálya a bolsevik párt vezetésével, amelynek élén Lenin állt, a forradalmi mozgalom vezető erejévé vált. A lenini kommunista párt volt a szocialista forradalom lelkesítője és vezetője, a történelem első munkáshatalmának szervezője és irányítója. Lenin ragyogó géniuszával bevilágítja az emberiség kommunizmushoz vezető útját. A bolsevik párt az 1903-as kongresszuson elfogadott e'isö programjában harcra szólította proszország munkásosztályát és minden dolgozóját, hogy döntsék meg a cári önkény- uralmat, majd pedig a burzsoá rendet, s vívják ki a proletariátus diktatúráját, a munkáshatalmat. A nép demokratikus forradalma 1917 februárjában elsöpörte az elavult cári önkényuralmat. A proletárforradalom 1917 októberében megsemmisítette a nép szemében gyűlöletes feudálkapitalista rendszert. Megszületett a történelem első szocialista országa. Megkezdődött az új világ- építése. Az októberi forradalom megszüntette az elnyomás, a kizsákmányolás és a társadalmi igazságtalanság rendszerének gazdasági bázisát. A szovjethatalom államosította az alapvető termelési eszközöket, az ipari objektumokat, a vasutakat, a bankokat, nacionalizálta a földet. Megszüntette a földesúri földtulajdont, s valóra váltotta a földre vágyó parasztság évszázados álmát — örök használatra átadta a földet a dolgozó parasztságnak, amely a szocialista társadalom fejlődése során a lenini elvek alapján közös gazdaságokba tömörült. Az októberi forradalom széttörte a nemzeti elnyomás láncait, meghirdette és biztosította a nemzetek önrendelkezési jogát. A nacionalizmus és a sovinizmus teljesen idegen a szocialista forradalom szellemétől. Az első győztes proletárforradalom maradéktalanul megszüntette a kizsákmányolok rendi és osztálykiváltságait. A történelemben először felszabadította ps a férfiakéval egyenlő jogol i izla fel a nőket. Az október oiv. lom megTeremtette a s-.-r a társa-I dalom felépítésének minden szükséges feltételét. A kommunista párt vezette szovjet nép a nehézségeket és a nélkülözéseket leküzdve, megvalósította a* szocializmus építésének lenini tervét. A szocializmus teljesen és végérvényesen győzött a Szovjetunióban. Ezzel a szovjet társadalom a kommunizmus általánosan kibontakozó építésének korszakába lépett. A szocializmusból a kommunizmusba vezető utat a Szovjetunió ■ Kommunista Pártjának új programja világítja meg. Az októberi forradalom alapjában rendítette meg a világkapitalizmus egész épületét: alvilág két ellentétes társadalmi rendszerre szakadt. Kezdetét vette az a nagy fordulat, amelynek fő tartalma — átmenet a kapitalizmusból a szocializmusba. Ez az átmenet világtörténelmi folyamat, amelynek két fejlődési szakaszát különböztethetjük meg. Az első szakasz a szocialista forradalom győzelmével kezdődött. Ezt az jellemzi, hogy a szocializmus nemzeti keretek között fejlődött, még nem létezett a szocialista világrendszer. Bár a Szovjetunió fennállásának első pillanatától kezdve rendkívül nagy hatást gyakorolt a nemzetközi élet menetére, mégis az imperializmus jelentős mértékben befolyásolta a nemzetközi kapcsolatok alakulását és jellegét. Ezt bizonyítja a második világháború, amelyet az imperializmus kénysze- rített az emberiségre. Mindazonáltal az imperializmus már akkor sem volt képes szétzúzni a Szovjetuniót, már akkor sem tudta megakadályozni, hogy a Szovjetunió hatalmas ipari állammá, a társadalmi haladás és a világcivilizáció bástyájává, az imperialista elnyomás és a fasiszta rabság ellen fellépő társadalmi erők vonzási központjává váljék. Annak az új világtörténelmi korszaknak második fejlődési szakasza, amely az októberi forradalom győzelmével vette kezdetét, a szocialista világ- rendszer létrejöttével kapcsolatos. Az októberi forradalom egy helyen tépte el a világkapitalizmus láncát. A szocialista világrendszer kialakulásával az imperializmus láncának frontális áttörése következett be. A munkásosztály forradalmi diktatúrája kilépett egy ország keretei közül, és nemzetközi tényezővé vált. Az imperializmus nemcsak azokat az országokat veszítette el, amelyekben győzött a szocialista forradalom. Igen gyors ütemben veszíti el úgyszólván valamennyi gyarmatát. Az imperializmus gyarmati rendszerének általános és teljes összeomlása megmásíthatatlan történelmi tény. Ezeknek a csapásoknak és veszteségeknek következtében nagymértékben fokozódott a kapitalizmus általános válsága, és a nemzetközi küzdőtéren az erőviszonyok gyökeresen megváltoztak a szocializmus javára. Korunk legfőbb jellegzetessége, hogy a szocialista világ- rendszer az emberi társadalom fejlődésének döntő és meghatározó tényezője. Képletesen szólva: korábban a történelem dolgozott a szocializmusnak, vagyis a kapitalizmus szülte a szocializmust, mint eszmét és mozgalmat, most viszont a szocializmus dolgozik a történelemnek, mivel napjainkban a történelmi folyamat fő tartalma a szocializmus nemzetközi méretekben való kialakulása és megszilárdulása. Ma már a kapitalizmus nem egyeduralkodó és nem képes rákényszeríteni a maga akaratát a világra. De ebből nem szabad arra következtetni, hogy az imperializmus „elhanyagolható mennyiség", amelyet ki lehet hagyni a számításból. Az imperialista világrendszer jelentős anyagi és katonai erővel rendelkezik. Ezért nem hanyagolható el a® imperializmus elleni küzdelem. A Kubával kapcsolatos legújabb események azt bizonyítják, hogy a háborús veszély egyetlen forrása az imperializmus. A Kennedy-féle amerikai imperialisták tengeri zárlatot létesítettek Kuba körül. Mindez a termonukleáris világháború veszélyével terhes. A válság megoldásának érdekében a szovjet kormány elhatározta a Kubában levő katonai objektumok leszerelését és visszaszállítását a Szovjetunióba, noha ezek kizárólag védelmi célokat szolgálnak. Sajnálatos azonban, hogy az Egyesült Államok kormánya nem teljesíti megfelelően a vállalt kötelezettségeket. Ha az amerikai imperialisták azt hiszik, hogy a szovjet kormány lépése a gyengeség jele és agresz- szióra szánják el magukat, tapasztalni fogják, hogy a Szovjetunió és a szocialista világ- rendszer más országai rendelkeznek az agresszorok teljes megsemmisítéséhez szükséges erőkkel és eszközökkel. Az erő és az igazság a mi oldalunkon van, ezért győzni fogunk. Azok az alapvető tapasztalatok, amelyeket a szovjet nép a szocialista társadalom építése során szerzett, általános érvényűek és a nemzeti sajátosságok figyelembevételével, minden szocializmust építő országra konkretizálhatok. Ezek a tapasztalatok azt bizonyítják, hogy proletárforradalom és munkáshatalom nélkül nem lehetséges semmiféle szocialista átalakulás. A népek csakis a szocialista forradalom és a proletárdiktatúra megvalósításával juthatnak el a szocializmushoz. Csak a szocialista társadalom vethet véget a kizsákmányolásnak, a termelés anarchiájának, a gazdasági válságoknak, a munkanélküliségnek és a tömegek nyomorának. Csak a szocializmus biztosíthatja a gazdaság gyors ütemű, zavartalan, szüntelen fejlődését és a nép életszínvonalának szakadatlan emelkedését. A szocializmus célja: a nép növekvő anyagi és kulturális szükségleteinek mind teljesebb kielégítése, a társadalmi termelés szakadatlan fejlesztése és növelése útján. A Szovjetunió tapasztalatai bebizonyították, hogy a munkásosztály világtörténelmi szerepét csakis a nem proletár dologzó tömegekkel, elsősorban a parasztsággal való szilárd szövetségben teljesítheti. A munkásosztály társadalomvezető szerepe párosul a marxista—leninista párt irányításával, amely nélkül teljesen elképzelhetetlen a szocialista társadalom építése. A szovjet nép tapasztalatai teljességgel igazolják azt a marxista—leninista tanítást, hogy a szocialista társadalom teljes felépítése nélkül nem érhető el a kommunizmus, amely azzal teljesíti történelmi küldetését, hogy minden embert megszabadít a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és a kizsákmányolás minden formájától, a háború borzalmaitól, és meghozza a földkerekség minden népének a békét, a munkát, a szabadságot, az egyenlőséget, a testvériséget, és a boldogságot. A kommunizmus és a béke ikertestvérek. A szovjet tapasztalatokat felhasználva és gazdagítva a magyar nép — különösen az 1956-os ellenforradalom óta — jelentős sikereket ért el a szocialista társadalom építésében és a világbéke biztosításáért folyó küzdelemben. Befejeztük a szocializmus alapjainak lerakását és a szocialista társadalom teljes felépítésének korszakába léptünk. Pártunk és kormányunk külpolitikai irányvonalának lényege: a két társadalmi rendszer békés egymás mellett élésének leni- ní elve. A megyei pártértekezlet határozatának értelmében az elmúlt évek során meggyorsult megyénkben is a szocializmus építése. Sikeresen befejeződött a mezőgazdaság szocialista átszervezése, jelentős eredményeket értünk el a termelő- szövetkezetek megszilárdításában, emelkedett a mezőgazda- sági termelés, tovább erősödött népi államunk politikai alapja: a munkás-paraszt szövetség. Megyénk ipara 28,7 százalékkal termel többet, mint 1959-ben, és a második ötéves terv első évében 14 százalékkal emelkedett á termelés. Az ipari termelés növekedése 76,6 százalékos arányban a termelékenység emelkedéséből származik. Ezek a jelentős eredmények dolgozó népünk alkotó munkáját dicsérik. A szocialista társadalom teljes felépítésének legdöntőbb feltétele most a termelés állandó fejlesztése és tökéletesítése. A második ötéves terv idején 12,5 milliárd forint beruházásra kerül sor megyénkben. Arra törekszünk, hogy a termelés növekedésének 75— 80 százaléka minden üzemben a munka termelékenységének emelkedéséből eredjen. A szocializmus építésének sarkalatos kérdése továbbra is a mezőgazdasági termelés állandó fejlesztése. A termelés növelése és a dolgozók szocialista tudatának fejlesztése szorosan összefüggnek, kölcsönhatásban állnak egymással. Ezért igen fontos, hogy a termelési feladatok mellett fokozott figyelmet fordítsunk a dolgozók, különösen a termelőszövetkezeti paraszttok kulturális nevelésére, tudatformálására. Társadalmi és kulturális életünk minden területén tegyük uralkodóvá a marxista—leninista világnézetet. Az elkövetkező években is a VII. kongresszuson megfogalmazott feladat maradéktalan teljesítéséért kell küz- denünk: tanítsuk meg az embereket szocialista módon élni, dolgozni és gondolkodni. Ezzel szolgáljuk az októberi forradalom szellemében a társadalmi haladás ügyét. Dr. Földi Pál
