Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
AZ MSZMP HEVES MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS NAPILAPJA XIII. évfolyam, 260. szám ÁRA: 50 FILLÉR 1962. november 6., kedd VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! Megnyílt Hétfőn délelőtt Szófiában magyar idő szerint reggel 8 órakor megkezdte munkáját a Bolgár Kommunista Párt VIII. kongresszusa. A tanácskozást — amelyen ezernél több küldött vesz részt és 55 testvérpárt delegációja van jelen — Todor Zsivkov, a Központi Bizottság első titkára nyitotta meg. A küldöttek néma csendben, egyperces felállással adóztak a nemzetközi kommunista mozgalom és a Bolgár Kommunista Párt elmúlt évben elhunyt a Bolgár Kommunista Párt Vili. kongresszusa kiemelkedő személyiségei emlékének. Az. egybegyűltek viharos, hosszan tartó tapssal köszöntötték a testvérpártok delegációit, köztük a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának küldöttségét, élén Mihail Szuszlovval, az SZKP elnökségének tagjával, a Központi Bizottság titkárával, továbbá a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttségét, élén Nemes Dezsővel, a Politikai Bizottság tagjával, a Központi Bizottság titkárával, a Kubai Egyesített Forradahr Szervezetek küldöttségét, éléj Bias Rocával, a Török Kommunista Párt küldöttségét, stb. A kongresszus ezután Georg1 Petrov javaslata alapján egyhangúlag megválasztotta vezető szerveit. Az elnökségbe 39 tagot választottak. A küldöttek ezután egyhangúlag elfogadták a kongresszus napirendjét. Ezt követően Todor Zsivkov lépett a szónoki emelvényre« megtartotta a Központi Bizottság beszámolóját. <9 • Ülésezett az országgyűlés As országgyűlés törvényerőre emelte a magyar—indonéz barátsági és együttműködési szerződést9 a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot, meghosszabbította a tanácsok megbízatásának határidejét9 meghallgatta a legfőbb ügyész beszámolóját Hétfőn délelőtt 11 órakor összeült az országgyűlés. Részt vett az ülésen Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke; Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke; Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Bajos, Fock Jenő, Kállai Gyula, dr. Münnich Ferenc, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai; Gáspár Sándor, Komócsin Zoltán, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagjai; Csergő János, Czott- ner Sándor, dr. Doleschall Frigyes, Ilku Pál, Kisházi Ödön, Kovács Imre, Losonczi Pál, Nagy József né, dr. Nezvál Ferenc, Nyers Rezső, Pap János, Péter János, Tausz János, dr. Trauttmann Rezső miniszterek; dr. Ajtai Miklós, az Országos Tervhivatal elnöke. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülést Rónai Sándor, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Bejelentette, hogy Fekete Miklós országgyűlési képviselő lemondott mandátumáról, s a Bács-Kiskun megyei választókerületben így megüresedett képviselői, helyre Csík Antal pótképviselőt hívta be. Az országgyűlés ezután jóváhagyólag tudomásul vette az Elnöki Tanácsnak a legutóbbi ülésszak óta alkotott törvényerejű rendeletekről szóló jelentését, majd Rónai Sándor javaslatára elfogadta az ülésszak napirendjét. A napirend a következő: 1. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djákartában 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybe iktatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 3. A tanácstagok választásával összefüggő rendelkezésekről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 4. A legfőbb ügyész beszámolója. Az országgyűlés ezután megkezdte a tárgysorozat megvitatását. Kiss Károly, a külügyi bizottság elnöke, az első napirendi pont előadója emelkedett szólásra. A magyar—indonéz barátsági es együttműködési szerződésről szóló törvényjavaslat tárgyalása — Megtisztelő feladatnak tartom — mondotta —, hogy a külügyi bizottság nevében az országgyűlés elé terjeszthetem törvénybeiktatás céljából a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság közötti barátsági és együttműködési szerződést, amelynek ratifikációs okmányait a napokban cseréltük ki. Az indonéz—magyar barátság szilárd alapját képezi, hogy a nemzetközi politika alapvető kérdéseiben azonosak nézeteink. — Kapcsolataink a baráti Indonéziával örvendetesen fejlődtek az utóbbi időben, és együttműködésünk kiterjed a politikai, gazdasági és kulturális élet számos területére. Kor— Tisztelt Országgyűlés! Kedves képviselőtársak! Nevezetes államközi szerződést 'iktatunk ma törvénybe. Ez az első barátsági és együttműködési szerződés, amely a Magyar Népköztársaságot egy nem szocialista országgal köti össze. Első, de bizonyára nem utolsó. Amilyen mértékben erősödik a különböző rendszerű országok békés egymás mellett élése, olyan mértékben növekszik majd a különböző rendszerű országok együttműködésének alapelveit és kereteit meghatározó szerződések száma. — A magyar—indonéz barátsági szerződés nemcsak a Magyar Népköztársaság nemzetközi kapcsolataiban jelent kiemelkedő eseményt, hanem jelentős esemény általában is a különböző rendszerű országok együttműködésének fejlődésében. A volt gyarmatokat nem múltbeli gyarmati sorsuk, hanem jelenlegi és jövendő nemzetközi . szerepük tükrében kell szemlélnünk. Indonéziára nekünk ma nem úgy kell tekintenünk, mint Hollandia egykori gyarmatára, hanem mint a földkerekség egyik legnagyobb Országára. Indonézia, ürázett' és támogatást adott az indonéz népnek és kormányának abban az igazságos harcban, amelyet Nyugat-Irián felszabadításáért folytatott. — Gazdasági és kulturális kapcsolatainkat szintén egyezmények szabályozzák, amelyek fontos kiegészítései a barátsági szerződésnek. Kormányunk nagy gondot fordít az országaink közötti egyezmények következetes végrehajtására. — A magyar nép őszinte, baráti érzelmeket táplál a szabadságszerető indonéz nép és vezetői iránt. — E gondolatok jegyében kérem a tisztelt országgyűlést, emelje törvényre a magyar— indonéz barátsági és együttműködési szerződést. nyalt tekintve, a földkerekség ötödik országa. — Indonézia a gyarmatosítás maradványai ellen vívott harcában megmutatta, hogy mintegy százmilliós lakosságával, barátainak és szövetségeseinek támogatásával volt gyarmatosítóit és azok szövetségeseit tárgyalóasztalhoz tudja ültetni. Hollandia képviselői október 1-ével elhagyták Nyugat-Iriánt, átadták helyüket az Egyesült Nemzetek Szervezete képviselőinek, s 1963. május elsején, a nemzetközi munkásmozgalom nagy ünnepén —, amely Indonéziában sajátságosán nagy népi ünnep — veszi át Indonézia Nyugat-Irián közigazgatását. Az egész nemzetközi élet szempontjából tanulságos az a szívós harc, amelyet Indonézia folytatott Nyugat-Irián felszabadításáért. Az Egyesült Nemzetek Szervezetében majdnem egy évtizeden át, évről évre kérte Indonézia Nyugat-Irián kérdésének tárgyalások útján való megoldását. Egészen mostanig eredménytelenül. A nemzetközi helyzetben az erőviszonyoknak, az ENSZ-ben a tagállamok összetételének nagymértékben meg kellett változnia ahhoz, hogy Indonézia és Nyu- gát-Irián elérhette célját. Az ENSZ közgyűlésén a holland hivatalos szóvivő azzal magyarázta a gyarmatosítók kivonulását , Nyugat-Iriánból, hogy Hollandia katonai szövetségesei nem adták meg a szükséges katonai segítséget Indonézia ellen. Az Egyesült Államok propagandaszervei azzal magyarázták szövetségesük cserbenhagyását: az Egyesült Államok bizonyítani akarta Indonéziának, hogy nemcsak a szocialista országokban találhat barátokra. — Indonézia nagy sikerének, Nyugat-Irián felszabadulásának világosak a magyarázatai. Sukarno elnök felhívására az Indonéz nép kész volt arra, hogy a fegyverrel betolakodókat fegyverrel verje ki. A Szovjetuniónak, a szocialista tábornak a békés egymás mellett élésre irányuló politikája, a felszabadult népek életét minden támadás ellen védő hatalmas katonai ereje biztos védelmet nyújtott Indonézia és Nyugat-Irián népe igaz harcához. — Az ENSZ 110 tagállama közül majdnem 60 a gyarmatosítók uralma alól újonnan felszabadult ország. Ezek képviselői felejthetetlen keserű és megalázó emlékeket hordoznak magukban a gyarmatosítók uralmának idejéből. Az ENSZ új tagállamai szenvedélyes és ellenállhatatlan harcot vívnak a gyarmatosítás utolsó maradványai ellen is. Az ENSZ közgyűlésén az új tagállamok leleplező támadásaira készülhetnek azok, s a gyarmatosítók, akik még tartják volt gyarmatbirodalmuk egy, s más maradványait, és akik gyarmati uralmukat ilyen, vagy olyan hamis névre keresztelték át. — A Magyar Népköztársaság és Indonézia között a nagy távolságok és a különbségek ellenére — folytatta — a barátság és az együttműködés sokféle területe és formája alakult ki — mind a két állam egymáshoz való viszonyában, mind a nemzetközi életben, a nemzetközi szervezetekben. A múlt héten, a barátsági és együttműködési szerződés ratifikációs okmányainak kicserélésekor Indonézia budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője így jellemezte kapcsolatainkat: „Indonéziának Magyarországhoz fűződő barátsága sajátságos természetű, és azon alapul, hogy nézeteink azonosak számos nemzetközi és nemzeti kérdésben — így a békés egymás mellett élés, a nemzetközi ■problémák békés eszközökkel való megoldása, az általános és teljes leszerelés, a gyarmatosítás és az imperializmus felszámolása minden formájában és megnyilatkozásában, a szocializmus építése, s az emberi egyenlőségért és méltóságért vívott harc kérdéseiben.” — A barátsági és együttműködési szerződés aláírása óta kapcsolataink tovább bővültek, mind egymáshoz való viszonyunkban, gazdasági és kulturális együttműködésünkben, mind pedig nemzetközi vonatkozásban, az Egyesült Nemzetek Szervezetében is. A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság delegációi a nemzetközi szervezetekben a legfontosabb nemzetközi kérdésekben együtt foglalnak állást. Itt az országgyűlés előtt is ki szeretném fejezni köszönetün- ket kormányunk és népünk nevében Indonézia kormányának azért, hogy a hidegháború élesebb időszakaiban is IndoEzután következett a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Czottner Sándor nehézipari miniszter emelkedett szólásra. Bevezetőben megállapította, hogy a népgazdaságunk előtt álló rendkívül nagy feladatok megoldásának egyik alapvető feltétele a villamosenergiaellátás megfelelő biztosítása. Hazánk összes energiaigényének csaknem negyedrészét ma már villamos energiából fedezik, s általános elv, hogy a vil- lamosenergia-ellátásban mindenki egyformán részesedhessék, — hiszen a villamosítás az életszínvonal emelésének, a kultúra terjedésének egyik nagyon fontos eszköze. — Az ország gazdasági fejlődése mind több villamos energiát igényel — folytatta a miniszter. — A felhasználás mértékének növekedésére jellemző, hogy 1960-ban 45,5 százalékkal több villamos energiára volt szükségünk, mint 1955-ben; s ez alatt az öt év alatt az ipar fogyasztása 43,3 százalékkal, a mezőgazdaságé 177,7 százalékkal, a háztartásoké pedig 92,5 százalékkal emelkedett. A viilamosenergia-fogyasztás egy főre jutó hányada szántón > nézia delegációi bátran álltak ki a nemzetközi fórumokon a magyar delegáció mellett. Az úgynevezett magyar kérdésben is — annak hidegháborús jellegét leleplezve és megbélyegezve — mellettünk foglaltak állást. — Ennek a barátsági és együttműködési szerződésnek a neve és tartalma egyaránt kifejezi, hogy a békés egymás mellett élés politikája nemcsak a különböző rendszerű országok békében való egymás mellett létezését követeli, hanem ennél sokkal többet: alkotó együttműködést a gazdasági és a kulturális, sőt a politikai élet területein is. A békés együttműködést nemcsak olyan országok között lehet gyümölcsözően megteremteni, mint a Magyar Népköztársaság és Indonézia, ahol a barátság előfeltételei különösen kedvezőek, hanem olyan országok között is megteremthetők az együttműködés feltételei, amelyeknek viszonyában sok a kölcsönös ellentmondás. Amikor Hruscsov elvtárs a Kubai Köztársaság ellen tervezett invázióval és háborús veszéllyel szemben megtette javaslatait a békés tárgyalásokra, úgy jellemezte a békés egymás mellett élés lenini elvét, hogy győzteseknek és veszteseknek egyaránt javára szolgál az a verseny, amely a különböző rendszerű országok között kialakulhat, — A Magyar Népköztársaság külpolitikai alapelveit jól tükrözi ez; a szerződés. A Magyar Szocialista Munkáspárt kongresszusi irányelvei nemzetközi kapcsolatainkról ezeket mondják: „A mahű képet rajzol a fejlődésről, az igények növekedéséről. 1938- ban hazánkban az egy főre jutó villamos energia 142,7 kilowattóra volt. Ez a szám 1961-re 802 kilowattórára — tehát napjainkig csaknem hatszorosára — emelkedett. A növekedés nemcsak azért jelentős, mert kifejezi a szocialista gazdaság erőteljes fejlődését, hanem azért is, mert azt mutatja, hogy 1961-ben az egy főre jutó vil- lamosenergia-fel használásban már meghaladtuk a világátlagot. A világátlag ugyanis 1961- ben 770 kilowattóra volt. 1950 óta 11 erőművet építettünk, s a most épülő százhalombattai erőmű egyedül is több villamos energiát szolgáltat majd, mint a felszabadulás előtti Magyarország valameny- nyi erőműve. Ma már ötször annyi villamos energiát tudunk az országnak adni, mint amennyi 1938-ban a fogyasztás volt. A fejlődés továbbra is Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy a felszabadulást megelőzően, 57 év alatt, évenként átlagosan 22 falu villamosítására került sor, ezzel szemben 1943 után évengyar nép külpolitikáját a békés egymás mellett élés elve vezérli. Még bensőségesebb viszonyra törekszünk azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolataink barátiak, barátivá akarjuk fejleszteni azokkal az országokkal, amelyekkel kapcsolatunk normális és korrekt, amelyekkel pedig még nem kielégítő, vagy rossz a viszo* nyunk, normális kapcsolatokra törekszünk.” — A barátság további erősítésének, a kapcsolatok további bővítésének vágyával küldjük üdvözletünket az indonéz népnek és kormányának, örömmel tölt el bennünket fejlődésük és nemzetközi sikerük egyaránt. Kívánjuk, hogy Nyugat- Irián részvétele Indonézia népeinek életében segítse politikai, társadalmi és gazdasági fejlődésüket, növelje Indonézia szerepét a nemzetközi problémák békés megoldásában, a gyarmatosítás maradványainak felszámolásában. A magyar nép és kormánya hű barátságáról biztosítja Indonézia népét és kormányát. — Tisztelt országgyűlés! A Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között kötött barátsági és együttműködési szerződésről szóló törvényjavaslatot elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek elfogadásra ajánlom. (Taps.) Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság és az Indonéz Köztársaság között Djakartá- ban, 1961. augusztus 23-án aláírt barátsági és együttműködési szerződés törvénybeiktatásáról szóló törvényjavaslatot egyhangúlag elfogadta. töretlen lesz, s például a második ötéves terv időszakában, 1965-ig erőműveink teljesítőképessége, 1960-hoz viszonyítva, 700 megawattal emelkedik — az import megfelelő fokozása mellett. —A kapitalista vállalkozóktól átvett villamos hálózatot az elmúlt másfél évtizedben szinte teljesen ki kellett cserélni, korszerű és biztonságos, nagyfeszültségű vezeték- és kisfeszültségű elosztóhálózatot kellett létrehozni. Jellemző adatként említem, hogy az ország jelenlegi villamosener- giavezeték-hálózatának hossza mintegy hetvenezer kilométer. Ez a vezetékhálózat 1963. július 1-ig — tehát éppen e törvényjavaslat hatálybalépésének napjáig — Magyarország minden közigazgatási egységéhez kiépül. További feladat a községeken belüli villamosítás és a mezőgazdaság fokozottabb villamosítása. ként átlagosan 107 faluban gyulladt ki a villanyfény. Ez a tény meggyőzően bizonyítja, hogy a villamosításnál nemcsak az ipar fejlődésének ér- (Folyt. a 2. oldalon) mányunk és népünk együtt érPéter János külügyminiszter felszólalása A villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása A falvak vi Vámosítását lényegében befejeztük.
