Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-06 / 260. szám
2 NÉPÚJSÁG 1963. november fi., kedd (Fólytatás az 1. oldalról.) dékeit vettük figyelembe, hanem a mezőgazdaság és a lakosság területi elhelyezkedésével is számot vettünk. Ma már a rádió, televízió, a mosógép és a műszaki fejlődés sok más vívmánya a legtávolabbi falvakban is jóformán ugyanolyan keresett, mint a nagyvárosokban, vagy akár Budapesten. Érthető tehát, hogy nagy feladatot ró népgazdaságunkra a háztartások gyors ütemben növekvő villamosenergia-igényé- nek kielégítése. A húszéves távlati terv előirányzatai szerint 1980-ra egy háztartásra jutó villamosenergia-fogyasztás a jelenleginek nyolcszorosára nő; a mezőgazdaság villamosener- gia-felhasználása pedig ez alatt az idő alatt több mint tízszeresére emelkedik. — A nagyarányú fejlesztéssel egyidejűleg azonban olyan problémák is felmerülnek, amelyeket államunk jogrendszerével összhangban, a törvényesség érdekében rendeznünk kell. Hazánkban a villamosenergiával kapcsolatos viszonyok átfogó jogi rendezése 1931-ben történt. Aligha kell különösebben indokolni, hogy e több évtizedes törvény rendelkezéseit a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között nem lehetett alkalmazni, s a polgári törvénykönyv megalkotása után a régi villamosenérgia-törvény már csak csökevényként élt törvénytárunkban. Szükségszerűen felvetődött az új vil- lamosenergia-törvény létrehozásának igénye. A miniszter ezután a törvényjavaslat fontosabb alap- elveit- ismertette. Rámutatott, hogy a törvényjavaslat előírásai szerint megfelelő műszaki együttműködést kell fenntartani a fontosabb hazai erőművek között, valamint a hazai erőművek és a baráti államok által létrehozott közép-európai villamosenergia-rendszer között. Alapvető előírás az is, hogy a villamosmű csak el nem hárítható műszaki és gazdasági okokból korlátozhatja vagy szüneteltetheti az ellátást. A törvényjavaslat rendezi a villamosművel kapcsolatos beruházási kérdéseket — az állami beruházásokra vonatkozó általános szabályokkal összhangban. A beruházás szabályaitól a villamosmfi létesítésénél csak annyiban lehet eltérni, amennyiben a sajátos adottságok ezt indokolják. A rendelkezések szerint a villamosmű üzembetartója jogosult arra, hogy berendezéseit idegen ingatlanokon helyezze el. A törvényjavaslat rendezi a fogyasztói berendezések államigazgatási felügyeletének és műszaki hatósági ellenőrzésének kérdéseit, szabályozza a villamosmű dolgozóinak szakmai képesítését. Kiemelkedő fontosságú a villamosenergia- és teljesítménygazdálkodásra vonatkozó rendelkezés, amely azt célozza, hogy a villamos energiát biztonságosan termeljék és takarékosan használják fel. Czóttner Sándor a törvényjavaslatnak a villamosművek együttműködésére vonatkozó szakaszával külön is részletesen foglalkozott. Hangoztatta, hogy ezzel törvény! szinten is lehetővé válik az államközi szerződés keretében történő együttműködés külföldi villamosenergia-rend- szerekkel. Az együttműködést szükségessé és indokolttá teszi, hogy az előzetes távlati tervek szerint villamosenergia-importunkat a következő ötéves tervek időszakában jelentékenyen növeljük. 1980-ban az összes várható szükségletnek csaknem negyedrészét import villamos energiából fedezzük. A Szovjetunió nyugat-ukrajnai energiarendszeréből a Munkács és Sajószöged között kiépített 220 kilovoltos távvezeték-rendszeren át, előnyös feltételek mellett már ebben az évben megkezdődött a villamosenergiaszolgáltatás. 1965-re az együttműködés keretében már annyi villamos energiát kapunk, amennyit legnagyobb erőművünk, a Borsodi Hőerőmű termel. A munkácsi alállomás egyébként a közeljövőben Ülésezett az országgyűlés nemzetközi kooperációs csomóponttá épül ki, ahol a Szovjetunió, Csehszlovákia, Románia és Magyarország nagyfeszültségű távvezeték-rendszere közvetlen kapcsolatba kerül. — A törvényjavaslat a villamos energia iparág valameny- nyi jelentős problémáját alapelveiben rendezi és ez elősegíti a villamosenergia-termelés Fél év múlva az kigyullad Ezután Cácsi Miklós, az Országgyűlés ipari és közlekedési bizottsága tagja a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Elöljáróban példákkal bizonyította, hogy az 1931. évi törvény a kapitalizmus szolgálatában született és a tőkés kizsákmányolást támogatta. Bár a közhasználatba vétel fogalmát is tartalmazta, ez csak porhintés volt, általában az üzleti érdekek szem előtt tartása, s a félelem a csődtől hatotta át. Alkalmazása pedig helytelen energiagazdálkodással, öncélú hálózatfejlesztéssel, a lakosság érdekeinek mellőzésével, rablógazdálkodással járt. A továbbiakban elmondotta, hogy hazánk villamosenergiatermelése 1930-ban csupán 700 millió, 1938-ban 1399 millió kilowattóra volt, 195Ó-ben pedig elérte a 3200 millió kilowattórát. Az elmúlt tizenkét évben 11 erőművet építettünk, s már készül a tizenkettedik, a Dunamenti Hőerőmű is, amely egymaga több energiát ad majd az országnak, mint amennyi 1945. előtt az össztermelés volt. Bejelentette; alig több mint fél év múlva az utolsó magyar faluban is kigyullad a villany. Ezután ismertette a hálózat- fejlesztés néhány statisztikai adatát, majd így folytatta; — Az új törvénytervezet tükrözi az alapvetően megváltozott helyzetet, az országgyűlésnek azonban egy új törvény alkotásakor a jövőbe is néznie kell. és elosztás nagy feladatainak egységes és egyöntetű megoldását. összehangolja a népgazdaság különböző ágainak érdekeit, s megfelelő jogi eszközöket nyújt az ország villamosításával összefüggő feladatok valóra váltásához is — fejezte be beszédét Czóttner Sándor. utolsó faluban is a villany Ezt bizonyítja egyebek között az, hogy míg 1960-ban hazánkban az egy lakosra jutó háztartási villamósenergia-fogyasz- tás 55 kilowattóra volt, addig Csehszlovákiában ennek kétszerese, a Német Demokratikus Köztársaságban pedig négyszerese volt. — Hozzátartozik az igazsághoz, hogy a háztartások nálunk még nem igényelnek ilyen sok villamos-energiát, de az is tény, hogy a jelenlegi, viszonylag alacsony igényeket sem tudjuk hiánytalanul kielégíteni; jóllehet, a nemzetközi tapasztalati számok azt jelzik, hogy a lakosság villamos- energia-igénye kétszerte gyorsabban nő az ipar igényénél. Nem nyugodhatunk bele abba, hogy a hálózatépítés elmaradása a továbbiakban is gátja legyen a hűtőgépek, mosógépek, villa- • mostűzhelyek és más, áramigényes háztartási eszközök szélesebb körű elterjedésének. Szurdi István a továbbiakban a mezőgazdaság villamos- energia-ellátásának problémáival foglalkozott. Rámutatott, hogy bár 1963-ban befejezzük a falvak teljes villamosítását, s csaknem minden állami gazdaságot és szövetkezetét bekapcsolunk az országos villamos hálózatba — a mező- gazdaság villamosenergiafogyasztása mégis viszonylag igen alacsony, pedig a talajművelés kivételével jóformán minden egyéb mezőgazdasági A mezőgazdasáv munka részben vagy egészében villamosítható. — A tapasztalatok ugyanakkor azt bizonyítják, hogy az erőművek létesítésének és a hálózatok kiépítésének költségei, a villamos áram termelésének költségei magasabbak a szükségesnél. Az ezen a téren ránk. háruló feladatok megoldásához az szükséges, hogy mind a villamos. energia fejlesztéséért, átviteléért és elosztásáért felelős nehézipari tárca, mind a többi népgazdasági ágazatok és vezetői — a műszaki tervezéstől a kivitelezésig — az eddiginél jobb munkát végezzenek. A felszólaló ezután a villamosenergia-termelés gazdaságosabbá tételének konkrét feladatairól szólt, majd részletesen beszélt a nemzetközi együttműködés nagy jelentőségéről. Szurdi István felszólalását így fejezte be: — A beterjesztett törvény- javaslat lehetővé teszi, hogy energiatermelésünket és energiagazdálkodásunkat magasabb szintre emeljük. Megteremti a feltételeket a növekvő igények teljesebb és gazdaságosabb kielégítésére, ezért a törvényjavaslatot pártom és a magam nevében elfogadom és elfogadásra javaslom. Berki Zoltán Szábolcs-Szat- mér megyei képviselő felszólalásában fejtegette, miért szükséges és hasznos az új törvény- javaslat. A képviselő üdvözölte a törvényjavaslatnak azokat a rendelkezéseit, amelyekkel a vil- lamosenergia-iparban meglevő baleseti veszélyeket kívánják elhárítani, majd bejelentette, hogy a törvényjavaslatot mind a maga, mind a Szabolcs-Szat- már megyei képviselő csoport nevében elfogadja és elfogadásra ajánlja. Ezután ebédszünet következett. A délutáni ülésen részt vett Incze Jenó külkereskedelmi miniszter is. villamosításának fontossága — A műszaki fejlesztés és az ezzel összefüggő automatizálás, műszerezés, a mezőgazdaság nagyüzemi fejlesztése, a közlekedés korszerűsítése, s a kulturális színvonal növekedése ma már nem képzelhető el a villamosenergia-termelés fokozott növekedése nélkül. Olyan törvényt kell tehát alkotnunk, tisztelt képviselőtársaim, amely az összes társadalmi érdek figyelembevételével, a szocialista termelés soron következő feladatainak megfelelően, szabályozza az ország vil- lamosenergia-ellátásával kapcsolatos alapvető kérdéseket. — A törvényjavaslat — hangsúlyozta az előadó — ezeknek a követelményeknek is megfelel. Biztosítja, hogy az 1960. évi egy főre eső 740 kilowattóra villamosenergia-felhaszná- lás 1980-ra 4500 kilowattórára növekedjék. A mai 1500 megawattos termelés 1970-re 2,3-sze- resére, 1980-ra pedig 5,5-sZere- sére növekedik. Az országos hálózat nyomvonalának hossza 1980-ra megkétszereződik. A törvényjavaslat tehát nemcsak eredményeinket tükrözi hűen, hanem biztosítja a fejlődést is. Gácsi Miklós végül az ipari és közlekedési bizottság nevében az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta a törvényjavaslatot. Saturdi István felszólalása Hangoztatta, hogy az új törvény csak bizonyos jogi vonatkozású feltételeket biztosit vil- lamosenergia-ellátásunk fejlesztéséhez. Az ellátottság magasabb színvonalának eléréséhez vezető szerveinknek számos feladatot kell még meg- oldaniok. Az ipari termelés növekedésével párhuzamosan jelentős villamosenergia-igénnyel kell számolnunk a várható, sőt elkerülhetetlen műszaki fejlődés következtében is. Az energiafelhasználás mértékét illetően egyébként ma még nem kielégítő a helyzet a többi fogyasztói szektorok — a háztartások és a mezőgazdaság — területén sem. Cseterki Lajos Borsod megyéi képviselő a mezőgazdaság villamosításának rendkívüli fontosságát fejtegette. — Villamosítás nélkül létezhetett kisárutermelő paraszti gazdaság, a szocialista nagyüzemi mezőgazdálkodás azonban megköveteli a villamosítást — hangsúlyozta. — Saját tapasztalataink és a külföldi példák egyaránt bizonyítják, hogy a mezőgazdaság területén jóformán korlátlan lehetőségek vannak még a villamos energia felhasználására, egyebek között a gépi fejesnél, a tejfeldolgozásnál, a baromfi- keltetésnél. a vízellátásban, a takarmányszállításban és az öntözésben. — Érdemes elgondolkozni azon, hogy 1961-ben az összes villamos energiából a mezőgazdaság mindössze 1,3 százalékot használt fel. Ebben mezőgazdasági termelésünk viszonylagos elmaradottsága tükröződik, de ez a szám képet rajzol feladataink nagyságáról is. Világosan látnunk kell: ma még csak a kezdetén vagyunk a villamos energia mezőgazdasági hasznosításának, de létrejöttek a feltételek ahhoz, hogy fejlődésünket ezen a területen is meggyorsítsuk. Erre mutat az a tény is, hogy a termelőszövetkezetek villamosenergiafogyasztása rohamosan növekszik, s Ezután a tanácstagok választásával összefüggő törvényjavaslat megvitatása következett. A törvényjavaslat kimondja, hogy az országgyűlés a tanácsok megbízását 1962. december 15-ig meghosz- szabbítja. A törvényjavaslat továbbá úgy rendelkezik, hogy a tanácsok megbízatásánál? lejártától számított 3 hónapon belül új választást kell tartani. Erdei Ferenc képviselő, a a közös gazdaságok tavaly 35,6 százalékkal több villamos energiát használtak fel, mint 1960-ban. A képviselő ezután több indítványt tett a törvényjavaslat eredményes végrehajtására. Cseterki Lajos a törvényjavaslatot a maga és a Borsod megyei képviselőcsoport nevében elfogadta. Nagy Miklós Pest megyei képviselő a fogyasztók szempontjából szólt hozzá a törvényjavaslathoz. Elmondotta: szűkebb hazájában, Vácott, többször találkozott azzal, hogy az áramszolgáltató vállalat megtagadta egy-egy villanytűzhely, vagy más háztartási berendezés, kisgép bekapcsolását, mert szűk volt a vezeték keresztmetszete, túl volt terhelve a transzformátor-állomás. Ezért kétszeres örömmel üdvözölte a törvényjavaslatnak azt az alapelvét, hogy a lakosság és a kisfogyasztók villamos-energiaszükségletének hiánytalan kielégítésére kell törekedni. A törvényjavaslatot a Pest megyei képviselőcsoport és a maga nevében elfogadta és az országgyűlésnek elfogadásra ajánlotta. Az országgyűlés ezután egyhangúlag elfogadta a villamos energia fejlesztéséről, átviteléről és elosztásáról szóló törvényjavaslatot. törvényjavaslat előadója hangoztatta, hogy a javaslat nem érinti sem a tanácstörvény, sem a választási törvény alapvető, lényeges rendelkezéseit. Lényegében arról van szó, hogy a törvényjavaslat az országgyűlési és tanácsválasztások időpontját úgy hangolja össze, hogy a jövőben a két választás egy időpontban történhessék. Az országgyűlés a tanácsok megbízatását 1962. december 15-ig meghosszabbítja A t&náéstagok választásával összefüggő törvényjavaslatot az országgyűlés egyhangúlag elfogadta. Ezután dr. Szénási Gézának, a Magyar Népköztársaság legfőbb ügyészének beszámolója következett. A Magyar Népköztársaság legtöbb ügyészének beszámolója A Magyar Népköztársaság állami és gazdasági életében a legutóbbi beszámoló óta általában tovább szilárdult a törvényesség — mondotta. Ebben a folyamatban sok ismert tényező — elsősorban a kormány következetes jogpolitikája, a gazdasági építés sikerei, stb. mellett — egyik fő hatóerő dolgozóink fejlődő szocialista tudata. Dolgozóink döntő többsége saját ügyének tartja a szocialista építés ügyét, magáénak vallja népi demokratikus rendszerünket, hittel és lelkesedéssel dolgozik érte, s ma már nemcsak azt veszi észre, ha állami szervek egyes beosztottai követnek el eseti törvénysértést, hanem állampolgártársa helytelen magatartása ellen is felemeli szavát. Egyáltalán nem ritka az olyan eset, amikor az utóbbi években kialakult kollektíva — szocialista munkabrigád, stb. szorítja rá az állampolgárt az állami kötelességek teljesítésére, az állam törvényeinek betartására. — Az elért eredmények ellenére a törvények végrehajtásában — főleg az alsóbb szerveknél — vannak még fogyatékosságok Is. Ezek indító oka azonban más, mint régebben volt, számuk i9 csökkenő tendenciát mutat. Ezért az ügyészség az utóbbi években követett állandó gyakorlatnak megfelelően, a legutóbbi beszámoló óta eltelt Idő alatt is kettős irányban tevékenykedett. Egyfelől azt szorgalmazta, hogy az állami és gazdasági szervek mindenkor a jogszabályok rendelkezésének megfelelően működjenek, másfelől azt, hogy-az állampolgárok eleget tegyenek a törvények előírásainak, teljesítsék a társadalommal szembeni kötelességüket és tartsák be a szocialista együttélés szabályait. E sokrétű munkaterületen az ügyészi szervezet tevékenységét azokra a legfontosabb területekre igyekezett összpontosítani, ahol a mulasztások, a kellően át nem gondolt intézkedések, vagy egyéb hibák leginkább gátolták a társadalmi és gazdasági élet fejlődését. — Az elmúlt két esztendőben elsősorban arra törekedtünk, hogy a hibák feltárásával segítséget nyújtsunk a gazdálkodás törvényességének megszilárdulásához, mind az ipar, mind a mezőgazdaság területén. Az ipar területén végzett vizsgálataink igazolták, hogy a feltárt hibák mellett is az elmúlt két évben erősödött a gazdasági vezetés ellenőrző tevékenysége, javult a vezetés és az ellenőrzés színvonala, állami és gazdasági vezető szerveink ma már hű sáfárai a gondjaikra bízott népgazdasági ágazatoknak. A mezőgazdaság területén végzett vizsgálataink is a vezetés javulását igazolták. A népgazdasági vezetés hatékonyságának elősegítése céljából a gazdálkodás törvényességének vizsgálata keretében napirendre tűztük a beruházások törvényszerű lebonyolításának vizsgálatát, abból kiindulva, hogy ez a szocializmus építésének egyik kulcskérdése. Továbbiakban hangsúlyozta: — Az elmúlt időszakban az államigazgatási szervek munkájában jelentős mértékben csökkent a törvénysértések száma és a még előforduló törvénysértések között is kivételes jelenség a jogszabályok rendel* kezeseinek tudatos megszegése. A feltárt törvénysértések az esetek többségében az ügyintézés felületességére, a jogszabályok nem kellő ismeretére, vagy nem megfelelő értelmezésére vezethetők vissza. — Az elmúlt időszakban fokozódott a dolgozók aktivitása a közügyek intézésében, több olyan új típusú szervezeti forma jött létre, amelynek keretében az állampolgárok újabb csoportjai kapcsolódtak be közvetlenül a tanácsok munkájába. Kiszélesedett az államigazgatás társadalmi ellenőrzése is és az igazgatási szervek feladataik ellátásához ma már egyre gyakrabban veszik igénybe a társadalom segítségét. — Jelentős mértékben fokozza majd állami életünk demokratizálódását a társadalmi bíróságok felállításáról nemrég hozott törvényerejű rendelet is. — A törvényesség általános megszilárdulásán belül a munkaügyi törvényesség vonatkozásában is javulás mutatkozik. Az ebben közreható tényezők között meg kell említeni a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Munkaügyi Minisztérium elvi irányító tevékenységének fokozódását, s nem utolsósorban azt, hogy a vállalati igazgatók nagy része a korábbinál felelősségteljesebben jár el a dolgozókat legközvetlenebbül érintő munkaügyi kérdésekben Ugyanakkor meg kell állapítani azt is, hogy még mindig találunk bürokratikus erőszakos, mesterkélt intézkedéseket, amelyekkel szemben nemegyszer állami eszközökkel kell fellépnünk. Még mindig igen magas a polgári peres ügyek száma, indokolatlanul sok vitás ügy keletkezik a szocialista szervezetek és az állampolgárok között, de még ennél is magasabb az állampolgárok egymás közötti pereinek száma. A statisztikai adatok szerint 1961-ben a járásbíróságokhoz és a megyei bíróságokhoz több mint 210 Ó00 polgári peres ügy érkezett. Sajnálatos módon ez évben sem csökkent a polgári peres ügyek száma. A polgári nem peres ügyek száma, amelyek közé a különböző hagyatéki, végrehajtási, telekkönyvi és más, peren kívüli ügyek is tartoznak, szintén rendkívül magas: 1961-ben meghaladta az egymilliót. Ezek a csillagászati számok arra mutatnak, hogy további erőfeszítéseket kell tenni elsősorban azért, hogy a szocialista szervezetek és az állampolgárok között érvényesüljön az együttműködés, s ennek következtében csökkenjen azoknak a konfliktusoknak a száma, amelyek perek formájában fejeződnek ki. Az új Polgári és Büntető Törvénykönyv megjelenése, nemkülönben a már bevezetett és még bevezetésre kerülő eljárási szabályok egyszerűsítése ismétlődően azzal a legnyomatékosabb szándékkal történt, hogy a perek elintézése, a bíróságok munkája meggyorsuljon és ezáltal a bíróságokhoz forduló állampolgárok is gyorsabban juthassanak döntéshez, A paragrafusok azonban — még ha jók is önmagukban — csodákat nem tudnak tenni. Ha figyelembe is vesszük, hogy hazánkban a pereskedés ..népbetegség”, a perek számát jelentősen lehetne még csökkenteni, ha a jogszolgáltató szervek tisztviselői, bírák, de ügyészek is felvilágosítanák a, feleket az egyszerűbb elintézési módokról. Az állami és társadalmi szervek széles körű bevonásával nevelnünk kell a dolgozókat a szocialista együttélés szabályainak önkéntes betartására, hogy csökkenjen az együttélési szabályok megszegéséből, vagy be nem tartásá- (Folytatása a 3. oldatomé t
