Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-04 / 259. szám

4

népújság

1962. november 4., vasárnap

Beroifssf ti

PERGE PETER

postás kézbesítőt, aki Kompolton 2 éve kézbesíti a leveleket, egyéb küldeményeket, s az újságokat. Majdnem két évtizeden keresztül dolgozott Budapesten a 70-es posta- hivatalnál. Lelkiismeretes, pontos munkájáért a kompoltl dolgozók is megszerették a „postás bácsit

— A NAPOKBAN jelent meg a hollandiai Utrechtben a világ első műanyagra nyomtatott újságja. A nyolcoldalas újságot a hollandiai állami bányák nyomdája nyomtatta, hártyavékonyságú, ún. stamy- lanra. A stamylan újfajta polietilén származék.

— ÜLÉST TARTOTT Ka- rácsond község Népfrontbizottsága. A bizottság tagjai megtárgyalták a falu vízellátásának problémáit, és egy vízvezetékrendszer építésének lehetőségeit.

— A PÁRIZSI Operaház környékén egy turista betér egy bárba és whiskyt rendel. A mellett álló férfi odafordul hozzá és figyelmezteti: „Tudja-e, hogy az alkohol évente kétmillió francia életét rontja meg?” — „Mi közöm hozzá, feleli a turista, én holland vagyok.”

— AZ ELMÚLT NAPOKBAN közgyűlést tartottak a tiszanánai Lenin Termelő- szövetkezetben, amelyen Sal- lós Gyula elnök ismertette a jelenleg folyó mezőgazda- sági munkák állását és a jövő évi terveket.

— MA REGGEL 8 ÓRAKOR számos — a balesetmentes közlekedésben kitűnt — gépkocsi- vezetőt részesít kitüntetésben, jutalomban a 4- sz. AKÖV vezetősége. Az ünnepségre a vasutasok kultúrotthonában kerül sor.

— EXPORTRA IS TERMEL a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt Szolgáltató Szállító Üzeme. Eddig exporttervükből 20 ezer köbméter fát termeltek az üzem dolgozói. A faanyagot főleg Olaszországba szállítják.

fWlN

i* M ü s

M Ü S O C - »

fcgerben du. és este 7 órakor: Gt)L BABA

(Móricz-bérlet, Illetve bérletszünet)

Poroszlón este 7 órakor: CSACSIFOGAT

A televízió műsora

9,00: Ifjúsági filmmatiné: 1. Mindent tudni akarok (szovjet kisfilm), 2, A láp kutyája, magyarul beszélő NDK játékfilm. (Ism). 10,30: „Üj művészetet!” 11,10: Bp. Honvéd—MAFC,

bajnoki kosárlabda-mérkőzés a Sportcsarnokban. 17,05: A Magyar Hirdető műsora. — 17,30: Bp. Honvéd—Ú. Dózsa, ökölvívó CSB-mérkőzés a Sport- csarnokban. 19,00: Utazás a Föld körül: Guatemala. 19,30: Tv-híradó. 20,00: Vasárnapi vers. Jevgenyij Vinokurev: Történelemtanárom. Előadja: Koncz Gábor. 20,10: Vidám percek. Visszamegyek a családomhoz. Irta: Kertész Magda Előadja: Csákányi László. — 20,20: Szív küldi szívnek szívesen ... összeállítás Szirmai Albert műveiből. 21,30: Telesport. 21,45: Hírek. (MTI)

Idő jár ás jelen tés

Várható időjárás vasárnap estig: Felhős, párás idő, eső nélkül, kevés napsütés1, sok helyen köd, gyenge légáramlás. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet holnap 8—12 fok, legalacsonyabb éjszakai hő- snénséiklet, 0, plusz 4 fok kő- (MTI)

Bemutató előtt a

W'XWNVW

Hamletnek nincs igaza

a\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\>\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\^^^

— Nyilatkozik a rendező —

Néhány nap múlva mutatja be az egri Gárdonyi Géza Színház Gáspár Margit: „Hamlet nek nincs igaza” című három- felvonákos színművét. A próbák serényen folynak és az írónő gondolatai testet öltenek a színpadon. A darabot vendégrendező állítja az egri közönség elé: Nagy György, a Szegedi Nemzeti Színház rendezője. öl) kerestük fel a bemutató előtt néhány kérdésünkkel:

— A darab egy zugligeti villában játszódik, 1955. decemberében. Nem véletlen az időpont és a helyszín. Ezekben a hónapokban, 1954-ben és 1955-ben sok embernek adták vissza az életbe, becsületbe, a családba és önmagába vetett hitet. Igazságtalanságok megvallása következett egy hibákkal és nagy eredményekkel megpróbáltatásokkal és vargabetűkkel teletűzdelt korszak után.

— A „Hamletinek nincs igaza” hősei ennek a wagyléleg- zetű kornak viharos áramlásában „szélről” állnak, akiket megtépett, vagy megtépni igyekszik a játék, amit komolyan kell venni és amit életnek neveznek. A „sorsszerű” adottság, Tárnok István bíró téves ítélete megkövesedett történelem, azon nem lehet változtatni, mert a bíró már nem él. Tudnak a holtak hatni? Igen, mert az élet láncolatában nincs szakadás. Gabi, a halott bíró fia művészietek, érzékeny, isteníti apját és vakon hisz mindenben, amit apja cselekedett. A meghalt Tárnok felesége az apa áldozatának testi és lelki) közelségében készül — köteles készülni belső erkölcsi törvénye miatt — a fiában kialakult meggyőződés megváltoztatására, az igazság kimondására.

— Vanntak helyzetek — a színpadon is és az életben its —, amikor minden jeliem önmagáért áll küzdelemben, s nem egy fronton, hanem mind, akik vannak és mozognak, mindenki ellen harcbamennek, támadnák és vagy győznek, vagy elbuknak. Ebben a darabban özvegy Tárnokaié küzd halott férjének fia előtti nagy tekintélye ellen, amely agyonnyomja a fiúnak, az álmodó lelkű fiatal zenésznek gondolatvilágát. Az elítélt, de a társadalmi és emberi igazát visz- szanyerő Mike Gábor küzd önmaga belső biztonságáért, hitéért és azokért, akik a legközvetlenebbül jelentik számára az életet. Tárnok Gabi, a bíró fia apró csatározásokban vesz csak részt eleinte, bajlódik barátjával, mozgalmi dolgaival, Liával és a szerelem elindulásával, míg rátör teljes viharával az a történelem, amelyben az ő apja is — anélkül, hogy tudott volna róla — elbukott. Mit mond a felismerés után az apa egykori magáról: „Ha a vádirat és a megvádolt ember jellemképs között túlságosan éles az ellentét, a bírónak kell figyelni: rá kell döbbennie, hogy veszélyben forog az igazság lelke.” Hová rejtőzik néha az igazság lelke?

— Volt egy pillanat, döntő és nagysúlyú, amikor a művelt bíró a holt dokumentumoknak jobban hitt, mint az élő és erkölcsileg erős embereknek.

— Gáspár Margit publicisztikai szenvedélyességgel nyúl az ötvenes évek kényes problémájához. Hét személy őszinte és lelket feltáró küzdelmén keresztül mutatja be a kort, abban is a gerincet próbáló, hitet emésztő helyzetéket, amelyek áldozatokat követeltek. Gáspár Margit a darabban nem ítélkezik felkent bíró módján hőset feletti, inkább igazságként rögzíti megfontolandó tételeit: mindenki felelős a saját lelkiismerete előtt tetteiért s a másik: az Igazságot nem lehet elhallgatni, meg kell mondani — minél hamarabb.

— Örömömre szolgál, hogy az egri színház ennek a darabnak a rendezésére meghívott. Lelkesedésben az együttesnél r.lncs hiány. Kovács Mária, Lenkei Edit, Büros Gyöngyi, Dariday Róbert, Huszár László, Fonyó István és Paláncz Ferenc velem együtt azon fáradoztak a próbák sorozatán, hogy szenvedélyes hangulatot és lelkiismeretet lobogtató előadás teremjék az egri színpadon. Ázt akarjuk, hogy az írónő és az élet által felvetett komoly kérdésekre drámai sodrású előadással válaszoljunk.

(f. a.)

Értékelték a pétervásári járásban a kulturális munkatervek végrehajtását

A közelmúltban értékelték Pétervásárán a tanácsok

1961— 62. évi kulturális mönká- jának végrehajtását, amellyel egyidőben megtárgyalták az

1962— 63. évi népművelési terveket is.

Megállapítást nyert, hogy a kulturális bizottságok a járás valamennyi községében jó munkát végeztek és szép eredményeket értek el a szövetkezeti parasztság tudatformáló munkájában is.

A tervek, mint a kulturális bizottságok, a téli időszakban számos községben indítanak előadás-sorozatot, amelybe belekapcsolódik a Hazafias Népfront és a Vöröskereszt is. A téli hónapokban sok száz előadás hangzik majd el, amelyeket számos esetben filmvetítés kísér.

Kiss Boldizsár

EGRI VÖRÖS CSILLAG 4—5: Pillantás a hídról EGRI BÉKE

4—5: Svejk a derék katona GYÖNGYÖSI PUSKIN Revüparádé

GYÖNGYÖSI SZABADSÁG 4-én: Két ,,N” úr HATVANI VÖRÖS CSILLAG 4-én: Lopott boldogság HATVANI KOSSUTH

4-én: öt nap, öt éjjel HEVES

4- én: Randevú Koppenhágában

5- én: Elveszett paradicsom PÉTERVÁSARA

4-én: Egy év kilenc napja FÜZESABONY

4-én: Halászlegény frakkban

1962. NOVEMBER 4., VASÁRNAP: KAROLY

115 évvel ezelőtt, 1847. november 4-én halt meg FELIX MEN- DELSSOHN-BARTHOLDY német zeneszerző, a korai romantika mestere. Már 17 éves korában megírta a Szentivánéji nyitány-t, kitűnnek szimfóniái, 2 oratóriuma, drámákhoz írt kísérőzenéi (Antigone, Szentivánéji álom, ödipusz Kolő- noszban). Mint a lipcsei konzervatórium igazgatója, 1843-tól a várost a német romantika zenei központjává tette.

155 évvel ezelőtt, 1807-ben e napon született LENDVAI MARTON színművész. Keserves vándorszínészi évei után 1838-tól a Nemzeti Színház tagja lett. Rendkívül sokoldalú tehetség volt, operákban, szerelmes és tragikus szerepekben egyaránt, színjátszásunk legnagyobbjai közé emelkedett. Szobra a Nemzeti Színház mellett áll.

80 évvel ezelőtt, 1882-ben ezen a napon született JAKUB KO- LASZ szovjet-belorussz költő és író, a modern belorussz irodalom egyik megalapozója. A forradalom előtti években a forradalmidemokrata irányzat, majd a szovjet realizmus képviselőjeként lépett fel. Ma emlékét Minszkben múzeum őrzi.

Jókedv helyett — botrány

Felix Mendelssohn

Felháborodásukban kerestek fel mind a ketten, hogy elmondják azt a botrányt, amit szombaton délelőtt a gyöngyösi Mátragyöngye

Presszóban okozott néhány, magáról megfeledkezett fiatalember, akik a GB—00-12. rendszámú autóbusszal érkeztek többed magukkal a városba. Az autóbuszon levő Csepeli Vasmű KlSZ-szerve- zete felirat azt is elárulta, hogy a kirándulók hová valók.

Az még kevésbé lett volna baj, hogy hangoskodásukkal feltűnést keltettek, de a legnagyobb baj az volt, hogy egyik öttagú csoportjuk nyomdafestéket nem tűrő kifejezésekkel tett különböző megjegyzést a fiatal felszolgáló kislányra. Amikor pedig a két felnőtt, akik az esetet is elmondották, figyelmeztette őket a helyes magatartásra,

éles szavakkal az ő kedvüket is elvették a további erőfeszítéstől.

A nagyon szomorú incidensnél jelen volt a fiatalokat kísérő felnőttek csoportja is, akik viszont semmit nem láttak és nem hallottak. És ez nagyon szomorú.

Általában abhoz vagyunk hozzászokva, hogy fiataljaink udvariasak, szorgalmasak, rendesek, akikre méltán lehetünk büszkék. Ezért érthetetlen ennek az említett kis csoportnak a viselkedése. Feltételezzük, hogy otthon ők is másként viselkednek. Éppen ezért ne akarjanak „vagány- kodni” máshol sem, vidéken sem, mert ez a viselkedés mindenütt megalázó, elsősorban azokra, akik megfeledkeznek magukról.

(g. mól—)

Hajnal Kornélt

az Esti Hírlap eddigi főszerkesztőjét, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága megbízta a Központi Bizottság agitációs és propaganda osztálya sajtó alosztályának vezetésével. (MTI)

Elhunyt

dr. Radnai Béla

Dr. Radnai Béla, a gyorsírás világhírű tudósa, gyorsírási rendszeralkotó, 71 éves korában hosszú szenvedés után november 1-én elhunyt. Halála az egyetemes és magyar gyorsírás pótolhatatlan vesztesége.

AVl'VVWWWWW^í^A^A^«VW^/WWW^^^/WWV^AW^A^/WWWWWWWWWWWWWW^/yA^A7I^A^AíVWWWU^ftWWWWWWWVVV

OOBOZf IMREt

24.

Czobádi közben meglepődve vette észre, hogy az elnöknek zöldes bogarű, nagy, szürke szeme van. Nem emlékezett rá, hogy valaha is látta volna az elnök szemét, és hiába erőlködött, csak valami pillogó hunyort kis fényre tudott visszagondolni, amely fényecske erőtlenül és álmosan szokott előszüremleni a lomha szemhéjak mögül. Gebenyi még a bicskától sem riadt meg any- nyira. mint annak láttán-, hogy Madaras türelmetlenül kirántott egy cigarettát a csomagból, és nyomkodás nélkül a szájába dugta, és azon nyomban rágyújtott. Dóri György visszahajtotta a kabátja gallérját. Nem tudta, Ibitől, de kezdett melege lenni. Madaras pedig nem mentegetőzött a késésért, mint máskor tette, hanem — gondolkodási időt sem hagyva — noteszére ütött és azt mondta:

— Bejártaim az egész gazdaságot.

Ez meg már szinte ijesztően hangzott. Madaras hol itt bukkan fel a biciklijén szuszogva, hol amott, és rendesen már egy nappal korábban tudni szokták, hogy mikor látogatja meg például a hegyaljai dűlőt: de arra még nem volt eset, i hogy váratlanul és egy nap

alatt végig kerekezett volna az egész határon. Az elnök hangjában ugyan nem volt semmi fenyegetés, csak érdesség és határozottság, dehát mindig éppen ez hiányzott belőle, és most ez hökkentette meg a hallgatóságot. Az emberek valósággal megkönnyebbültek, amikor nyílt az ajtó és belépett az irodába Márton Pista.

A fiú levette a „kalapját. Nézése üres és fáradt volt. Halkan köszönt, aztán várta, hogy majd — a szokott bevezető piszmogás, és lusta vizsgálódás után — megkérdezik tőle, mit akar. Madaras azonban sürge- tőleg intett, jelezve, hogy másra kell az idejük, és rászólt a fiúra.

— Nos? Röviden.

Pista elbámult. Hogy-hogy röviden? Hosszú história az övé. és különben is, ebben az irodában egy-egy szóra is bőségesen hagytak időt az embernek, hát még egy egész beszámolóra.

— A pap:.. — kezdte döcögve — vagyis Palinak plébános ... vagyis megkérdeztem az apámtól, hogy...

— Tudom! — vágott közbe Madaras. — Apád neki Ígérte a pénzét.

Pistára is ráragadt az elnök sietsége, gyorsabban kezdett -mozogni az esze.

— Nem egészen így van — mondta, és közelebb lépve az asztalhoz, magyarázólag folytatta: írás egyáltalán nincs erről a dologról: és pénzről csak akkor lehet szó, ha a plébánosnak sikerül... szóval, ha Palinák vissza tudja szerezni, amit apám elveszített.

Dóri csodálkozva kérdezte:

— De, mi a fenét veszített el, hogy ennyit ér neki? Ismerjük apádat: egy forintért egy tetűt elhajtott volna a szomszéd faluba!

— A lelke nyugalmát... Azt mondja, ő már semmivel sem törődik, csak ezzel. És mióta aláírta a belépést, vagyis ősz óta, nem leli a helyét.

Múzsái mondott egy gorombát és hozzátette:

— A büdös papja, hogy megjött az étvágya! Hát az egész határ nem kéne neki?

Az elnöknek eszébe jutott, hogy Palinák mit tervez a Faikasvágás oldalával, és egy pillanatra megrezzent, mintha rajtakapták volna valamin: de aztán sietve elrekesztette a félrekanyarodó társalgás útját:

— Elég, élvtársak! Más dolgunk van most. És különben sincs hozzá semmi közünk, hogy Márton István mit csinál a pénzével.

A fekete ember efképpedve káromkodott. Ismerte a plénumát, amely szerint a vásártandó traktor árához elsőül a vén Mártonnak kellett volna kigombolnia a pénztárcáját, ezt az egészet elmesélte néki Madaras a kovácsműhelybe menet: és esze ágában sem volt belenyugodni, hogy a zsíros falatot Palinálc halássza el az orruk elől.

— Nem úgy van az! — kiabálta. — Egy tagtársunkrói van szó... a csukásnak talán több köze van hozzá, mint nekünk?

— A saját pénzével — felelte Madaras — mindenki maga rendelkezik.

— Ha van — vélte halkan Gebenyi, és szeplős, rókaképe álmodozóra simult, mert mindjárt arra gondolt, hogy milyen jó is lenne, ha ő egy csomó pénzzel rendelkezhetne.

Múzsái felugrott.

— Mióta vélekedsz így? Ilyen gavallérosan?

Madaras nem ijedt meg a dühös embertó! Maga is csodálkozott rajta, hogy mekkora nyugalmat ád neki, hogy az idegesítő játék folytatása helyett végre a dolgokkal való szembenézést válíszi otte.

— Mindegy, hogy mióta — felelte nyugodtan. — Ez a véleményem.

— ]%en? És mi a ménkűből veszünk traktort? Megmondanád azt is. elnök elvtárs? Kölcsönkérsz a plébános úrtól?

Az ám, a traktor... Az elnök ezen nem is gondolkodott még, és más feladatokon sem. Kint a széljárta mezőn, egyedül, a meredek kaptátokkal, és az eszén elhatalmasodó önváddal győzködve, csak any- nyira jutott, hogy bevégzi életének e gyámoltalanul és langyosan hazug szakaszát; ideáll a vezetőség elé — később a közgyűlés elé — és ki- vallja az elmúlt hat hónap láthatatlanul belső, bírhatatlanul émelyítő történetét, és azt is, hogy az egészet másként kell csinálni, játszás nélkül, tisztán, ha elölről kezdve és meg- meg-tévedve is, de szaporán, elrendező akarattal ... Hogy hogyan? És mi-, hez nyúljanak először? És honnan és mi módon teremtsék elő, amire szükségük van? —< erőt, pénzt, látást, és jó egyetértést minden dolgukban... Ezt nem tudta. Erre még nem volt ideje rákészülni, és világosságot gyújtó gondolata sem volt: de nem akart hátrálni, csak visszahő- kölná sem, inkább fejjel ment volna neki a falnak, olyan erősen feltette magában, hogy kitör a tehetetlen sé” . .'íjéból,1

(Folytatjuk.)

*