Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
1862. november 24., szombat NEPCJSAG 5 Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 4. oldalról) meleg érzéssel és elismeréssel vegyem tudomásul a párt Központi Bizottságának beszámolóját — fejezte be hosszan tartó tapssal fogadott felszólalását Kisházi Ödön. /. G. GONZALES, a Mexikói Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, felszólalásában a nemzetközi munkásmozgalom kérdéseivel foglalkozott. A többi között az albán vezetőkről elmondotta, hogy azok meghamisítják a a marxizmus és leninizmus elveit, hamis színben állítják be a történelmet, hogy igazolják a sztálini személyi kultusz védelmében elfoglalt álláspontjukat és opportunista, dogmatikus és szektás politikájukat. Modern revizionistáknak nevezik mindazokat, akik a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét védik, akik a békéért és az emberi nemnek az atomháborúban való megsemmisítése ellen harcolnak. Amikor a Szovjetunió az emberiség érdekeinek megfelelően, és a békés együttélés elvei alapján oldotta meg a Ka- rib-tenger térségében kialakult válságot, meghiúsítva a harmadik világháború kitörését és megmentve Kubát az északamerikai imoerializmus támadásától — akkor ők ezt a politikát a megalkuvás politikájának és második Münchennek nevezik. Ennek a kongresszusnak a szószékéről egyes delegátusok bírálják a jugoszláv revizionizmust, de ezek egy szót sem szólnak az albán vezetők dogmatizmusáról és szektarianizmusáról. Lenin arra tanított bennünket, és ezt megerősítették az 1957. és 1960. évi tanácskozások is, hogy a revizionizmus éppen olyan rossz, mint a, dogmatizmus és hogy úgy kell harcolni az egyik, mint a másik ellen. Nekünk. kommunistáknak, azzal kell válaszolnunk a rágalmakra, amelyek zavart keltenek a tömegekben, hogy szilárdan védelmére kelünk a nemzetközi kommunista mozgalom egysége elvének, védve a Szovjetuniót és a szocialista országokat — hangsúlvozta a Mexikói Kommunista Párt küldötte, majd felolvasta pártja Központi Bizottságának a kongresszushoz intézett üdvözletét. TÚRI JÓZSEF, a Kiskunfélegyházi Járási Pártbizottság titkára volt a következő felszólaló. — Pártunk VII,-kongresszusán — mondta bevezetőben — a Bács megyei küldöttség két fontos Ígéretet tett. Az egyik; megyénkben is végrehajtjuk a mezőgazdaság szocialista átszervezését — a másik: megkezdjük a korszerű homoki gazdálkodás kialakítását. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy első Ígéretünket sikeresen teljesítettük, és másik feladatunk megoldásában is lényegesen előrehaladtunk. A felszólaló részletesen ismertette Bács megye mezőgazdasági szerkezetét, azokat a sajátosságokat, amelyeket a helyi politika minden lépésnél figyelembe vett. Éppen ez biztosította az eredményeket. 1956 előtt a gyenge, futóhomokos területeken is erőltették a termelőszövetkezetek szervezését, holott sokkal többre jutottak volna, ha ezeken előbb alacsonyabb típusú szövetkezeteket hoznak létre. Most a kiskunfélegyházi járás területének felén termelőszövetkezeti csoportok és szakszövetkezetek működnek. Ezekben szívesen dolgozik a parasztság. A termelés az átszervezés időszakában sem esett vissza, sőt, még emelkedett is. — Megyénkben az ötéves tervi dőszakban több tízezer hold szőlőt és gyümölcsöst telepitünk — folytatta a felszólaló. — Az utóbbi három évbén ebből 11 000 hold telepítése valósult meg. most pedig újabb 9000 ( hold telepítése folyik. Petőfi szülőföldje, a sivár futóhomok munkánk nyomán aranyhomokká változik. MAAS GERARDUS, a Holland Kommunista Párt Kör 'fonti Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd a pártja előtt álló feladatokról beszélt. A továbbiakban kijelentette: pártunk álláspontja, hogy a kommunista és munkáspártok nemzetközi egysége és öusze- forrottsága az alapja az imperialista háborús erők további visszaszorításának. Pártunknak az Albán Munkapárt vezetőinek cselekedeteivel kapcsolatos álláspontja ismeretes. Az albán pártvezetés szektás, kalandorpolitikájával csorbítja a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom egységét. Végül beszámolt arról, hogyan harcol a holland párt a munkásosztály egységéért, DAUD NOVOUZI, az Iráni Tudeh Párt Központi Bizottságának tagja bevezetőben az MSZMP tevékenységének az egész munkás- mozgalomra kiható kedvező hatásaival foglalkozott, majd az' iráni helyzetről beszélt. — Országunkban, amely igen gazdag természeti kincsekkel rendelkezik, olyan kormány van hatalmon, amely társadalmunk legreakciósabb osztályainak érdekeit képviseli. Az Iráni Tudeh Párt, amely az iráni munkásosztály forradalmi élcsapata, igen nehéz harcot folytat. Pártunk illegalitásban dolgozik, és igen sok elvtársunk szenved börtönökben, koncentrációs táborokban. A múlt években tucatjával ítélték halálra és végezték ki legjobb elvtársainkat, közöttük olyanokat, akik központi bizottságunk tagjai voltak. Szilárd meggyőződésünk, hogy Iránban mégis a mienk lesz a végső győzelem. Az Iráni Tudeh Párt az imperializmus és a reakció sötét erődnek legyőzéséért folytatott harcában az iráni dolgozó tömegek és hazafias erők együttérzésére és támogatására, a nemzetközi munkásmozgalom támogatására és együttérzésére támaszkodik. A hatalmas szocialista tábor egységének megőrzése és megszilárdítása szent kötelessége a világ valamennyi kommunista és munkáspártjának. Az Albán Munkapárt vezetőinek politikája, a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi határozatainak nyílt megsértése, amely csak közös ellenségünknek, az imperializmusnak okoz örömet. Az iráni küldött beszéde után ebédszünet következett. Délután Nyers Rezső elnökletével folytatódott a tanácskozás. A szünet után elsőnek Brutyó János, a Szakszervezetek Országos Tanácsának főtitkára szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a kongresszusi irányelveket az egész szakszervezeti mozgalom magáévá tette, majd így folytatta: A VII. kongresszus óta elért eredményekben a szakszervezetek szerepét jelentékenynek tartjuk, mert a munkások, a dolgozók száz- és százezreit állította a párt politikája mellé, vonta be a feladatok megoldásába. A szakszervezetek választott testületében, különböző munkabizottságaiban és az aktivisták között csaknem félmillió pártonkívüli munkás, értelmiségi és alkalmazott tevékenykedik. A párt politikáját, az elért eredményeket magunkénak is érezzük — mondotta. — De magunkénak érezzük a fokozódó feladatokat és a ki nem használt lehetőségek felelősségét is! Erőfeszítéseinket most arra összpontosítjuk, hogy a szakszervezetek teljes erejét a VIII. kongresszus célkitűzései, a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állítsuk. A szocializmus teljes felépítéséért folyó harc fő frontja, a gazdasági építőmunka. A beszámolóban, s a határozati javaslatban megfogalmazott célokkal egyetértünk. Fejlődésünk üteme, arányai helyesek Gazdasági célkitűzéseinkkel összhangban, kirajzolódnak az életszínvonal emelésére irányuló tervek is. Egyetértünk erre vonatkozóan a beszámolóban foglaltakkal. Helyeseljük, hogy az átlagbérek emelésével javuljanak a bérarányok, helyeseljük a családi pótlékok rendezését, a kétgyermekes családok családi pótlékának emelését és a gyermekes anyák, az özvegyek helyzetének javítására irányuló célkitűzéseket is. A termelékenység emelésének anyagi, műszaki feltételei mellett — sőt, azok megteremtésében is — jelentősnek tartjuk a dolgozóik és a vezetők szemléletének formálását. A termelékenység emelésének pedig ma még igen sok, feltáratlan tartaléka van. Meggyőződésünk — s ezt alátámasztják a tapasztalatok —, hogy a tömegek oldaláról biztosítva van a kongresszus határozatainak megvalósítása. Jelenthetem a kongresszusnak — mondotta Bruttyó János —, hogy munkájsosztá- lyunk, a dolgozók lelkes, szorgalmas munkával készültek a kongresszusra, és törekvéseiket az öntudat, a párt iránti megbecsülés vezérli! Ezt bizonyítja, ahogyan a Központi Bizottság kongresszusi zászlajának, az ezzel járó erkölcsi elismerésnek elnyeréséért dolgoznak. Teljesítették és sok vonatkozásban túl is teljesítették szocialista felajánlásaikat. A kongresszusi munkaverseny — gazdasági hasznossága mellett — annak is bizonyítéka, hogy a tömegek helyeslik pártunk politikáját, azt magukénak érzik és készek megvalósításán fáradozni. Ebben az öntudattól és a szocialista hazafiságtól áthatott mozgalomban erősödött és terebélyesedett a szocialista brigádok mozgalma. örvendetes jelenség, hogy gyorsan terjed és erősödik a szocialista brigádmozgalom magasabb formája: a szocialista myrika műhelye, üzeme, vállalata címért folyó nemes verseny is. A mozgalomnak ez a formája eddig több mint 300 munkahely dolgozóit ragadta magával. A szakszervezetek gazdasági munkája azonban nem korlátozódhat a munkaverseny szervezésére, mint ahogy sokan értelmezik — mondotta, majd a népgazdasági érdek körül jelentkező hibás szemléletről szólt részletesebben. Tapasztaljuk ugyanis, hogy egyes vezetők részéről a nép- gazdasági érdekekre való hivatkozás gyakran a dolgozók jogidnak, törvényeknek durva megsértését takarja, és egyes szakszervezeti szervek és vezetők is statisztálnak ehhez. Milyen népgazdasági érdek fűződik például a hó végi haj- rámunikához? Romlik a termékek minősége, növekszik a selejt, emelkedik a termelés költsége. Ezek egyenes következménye, hogy hiányt szenved az export és a belső piac, ugyanakkor kedvezőtlenül hat a keresetekre, az életszínvonal és mindenekelőtt a munkakörülmények alakulására is. Ismételt határozatok ellenére fokozódik a törvénytelen túlóráztatás. Ez évben egymillióval több túlórát használtak Vajon kinek érdeke ez? Sem a népgazdaságnak, sem a dolgozóknak nem érdeke. Ellentétes pártunk politikájával. A jövőben határozottan fellépünk az ilyen szemlélet és gyakorlat ellen! Gyakori még, hogy az anyagi érdekeltség különböző tényezői, formái esetenként a népgazdaság érdekei ellen hatnak, s így az előrehaladást fékezik. Az anyagi érdekeltségnek az eddigieknél erőteljesebben keli segítenie a termelékenység emelését, a műszaki fejlesztést, az új kezdeményezéseket. Ezután Brutyó elvtárs arról beszélt, hogy műszaki fejlődésünk üteme ma még nem kielégítő. Helyenként keveslik az új műszaki berendezésekre fordítható valutát, de elmarad a különböző belső lehetőségek kiaknázása. A másik rendkívül fontos területe munkánknak az öntudat erősítése, a szocialista gondolkodás uralkodóvá tétele a munkásosztályban, a dolgozókban — mondotta a felszólaló a nevelés problémáiról szólva. Ezután a szakszervezetek népművelési feladatairól betel az iparban, elsősorban a KGM-nél, mint az előző esztendőben. szélt. Hangoztatta, minden területen tudatosabban kell törekednünk, hogy a kulturáló- dás és művelődés általános célján túl, több segítséget adjon e terület is a társadalom közvetlen tennivalóihoz, például a szakmai művelődéshez, a társadalmi, népi-gazdasági szemlélet megszilárdulásához. Az eddiginél hatékonyabb munkát kell végeznünk a művészetek megismertetésében, az alkotók, az alkotás és közönség kapcsolatának fejlesztésében. A szakszervezetek közvetlen politikai, agitációs és propagandatevékenységéről szólva elmondotta: — e munkánk is rendszeresebb és hatékonyabb már a korábbinál. Ez a szakszervezetek rendezvényeire, a sajtóra és más írásos tevékenységre egyaránt vonatkozik. A „fehér foltok” eltüntetéséért és a munkásosztály elmaradottabb rétegei politikai és kulturális színvonalának emeléséért fokozott figyelmet fordítunk a muskásszállásokon és a bejáró munkások között végzendő feladatokra — mondotta a felszólaló. Ugyancsak helyzetük sajátosságának figyelembevételével törekszünk a dolgozó nők és fiatalok közötti eredményesebb munkára. A szakszervezetekben dolgozó kommunisták 'rzTk a felelősségüket, látják a feladat nagyságát A vezetés színvonalának emelésével, jobb munkamódszerekkel, a társadalmi munka szélesítésével segítjük elő, hogy a párt politikáját minél többen megértsék, és a feladatok megvalósításában párttagok és pártonkivüliek együtt részt vállaljanak. Támaszkodjanak a szakszervezetek helyi szerveire A pártszervezetektől azt kérjük, hogy minden szinten érvényesítsék a központi szervek gyakorlatát: támaszkodjanak a szakszervezetek helyi szerveire, használják ki jobban a bennük rejlő lehetőségeket és segítsék, hogy még alkalmasabbakká váljanak feladataik ellátására. Ez az alapja és feltétele, hogy a szakszervezeti mozgalom egyre több, az irányelvekben is jelzett új feladatot vállalhasson, és egész erejét a szocializmus teljes felépítésének szolgálatába állíthassa —■ fejezte be nagy tapssal fogadott felszólalását Brutyó János. S mindez „a népgazdaság érdekében" jelszóval Erdey-Gruz Tibor Kossuth-díjas akadémikus felszólalásában többi között a következőket mondotta: — A pártonkivüliek köszönetét tolmácsolom azért a megtiszteltetésért, hogy meghívottakként részt vehetünk a kongresszus tanácskozásán — kezdte beszédét, majd rámutatott arra, hogy az elmúlt fél évtizedben jelentős fejlődést értünk el az élet minden területén, olyan fejlődést, amelynek a pártonkivüliek is tevékeny részesei és amelyet tevékeny részvételünkkel akarunk gyorsítani. — Erre a cselekvő részvételre — folytatta — munkánkon kívül az adott lehetőségeket, hogy a párt minden fontos kérdésben kikérte a dolgozók véleményét. A párt különösen nagy figyelmet fordít a szakemberek véleményére. Megemlítette, hogy az országos távlati tudományos kutatási terv kidolgozásában több mint kétezer kutató vett részt, majd így folytatta: — A dolgozók bevonása az ügyek intézésébe, szorosan összefügg közéletünk egyik legfontosabb tényezőjével: a bizalom megszilárdulásával. Hazánk gyors fejlődése az utóbbi fél évtizedben a szkeptikusokat és az ingadozókat is meggyőzte, hogy a párt politikája helyes, reális é$ van erő annak megvalósítására. Akik öt évvel ezelőtt még aggódtak, vajon helyes politika következik-e, ma legfeljebb azért aggódnak, hogy meg ne változzék e politika. A bizalom meggyorsította a szakemberek világnézeti-politikai fejlődését, a marxizmus—leninizmus gyakorlatának elsajátítását, néha szinte úgy, hogy ők maguk sem vették észre a társadalom hatására gondolkozásukban végbement változást. Szakmai tanácskozásokon, tudományos vitákon ma már nem ritkaság, hogy pártonkivüliek kezdeményeznek olyan elgondolásokat, szállnak síkra olyan teendőkért, amelyek alkotóan mozdítják elő a párt helyes politikájának megvalósítását. E politika hatalmas mozgósító ereje abban rejlik — s ezt különösen az értelmiség értékeli nagyra —, hogy a fő célokban, a szocializmus megvalósításának nagy kérdéseiben következetesen érvényesíti a marxizmus—leninizmus elveit, ugyanakkor szabad teret enged a véleménykülönbségnek, a vitáknak, abban, milyen úton- rnódon, milyen eszközökkel valósíthatók meg a célok legjobban. Lényeges vonása pártunk politikájának az is, hogy a részletekben téves nézeteket ma már nem bélyegzik az ellenség szavának, — mert legyünk őszinték, csak az nem téved, aki nem dolgozik. A tévedések ellen nincs abszolút biztos védelem, de nagy részüket megelőzhetjük szilárd elvi alapokon álló szabad vitákkal. Ezért sokat kell még tennünk a széles körű, mélyen szántó elvi viták élesztéséért. — A bizalom légköréhez tartozik a nehézségek nyílt feltárása, az őszinteség, a hibák bírálata is — hangsúlyozta, majd befejezésül a következőket mondotta: — A párt elvhű politikája a szocialista humanizmus nemes elveinek érvényesítésére irányul. A humanizmus szellemének érvényesülése hatalmas vonzó erő, s ennek nagy szerepe van abban, hogy értelmiségünk túlnyomó többsége meggyőződött a szocializmus építésének helyességéről, szükségességéről. Bebizonyosodott: ma minden becsületes embert munkája szerint becsülnek nálunk, a megbecsültek pedig eltökéltek arra, hogy erejük megfeszítésével munkálkodjanak szocialista hazánk építéséért, a párt politikájának | megvalósííásáért. KHITMNA HASSEN, Algéria Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja bevezetőben elmondta, hogy 1956-ban a magyar pártot rágalmazó imperialista propaganda nem volt hatással az algériai népre. Hiszen ugyanazok sai által teljesen tönkretett gazdasági élet, reméljük, hogy számíthatunk a testvéri és baráti országok, különösen a szocialista országok gazdasági és technikai segítségére. rágalmazták az önök országát és a Szovjetuniót, ugyanazok akarták, hogy sajnálkozzunk az ellenforradalmérak sorsán, akik a mi hazánk földjén gyarmati és pusztító háborút folytattak, vagy ebben segédkeztek — mondotta. — Az algériai nép számára nem volt nehéz megkülönböztetni, hogy kik az igazi barátai, kik az ellenségei és így nem volt nehéz támogatni az önök igaz ügyét. A továbbiakban hangoztatta: — Hazánk ma már független, de ezzel még nem értünk célhoz. Népünk és kormánya újabb harcba kezdett a demokratikus és népi köztársaság felépítéséért. Meg vagyunk győződve arról, hogy népünk győzedelmeskedik, mert tudja, hogy mielőbb le kell gyűrnie mindazokat a nehézségeket, amelyeket a gyarmatosítás örökbe hagyott. Csak így szilárdíthatjuk meg függetlenségünket és vezethetjük országunkat a szocializmus felé, nem kapitalista úton. — Tekintettel igen nehéz helyzetünkre, amelyre jellemző a több mint kétmillió munkanélküli, a 7 és fél éves háború, valamint a fasiszta OAS-banditák bűnös pusztítáAz algériai küldött elismeréssel beszélt arról a bölcs politikáról, amelyet a Szovjetunió kormánya a kubai válság idején követett, majd megjegyezte: Az Algériai Kommunista Párt ismételten kinyilatkoztatja: hűséggel követi a 81 kommunista és munkáspárt nyilatkozatát, rendíthetetlenül ragaszkodik a proletár nemzetköziség szelleméhez, a barátsághoz, amely a Szovjetunió nagy kommunista pártjához, a nemzetközi munkásmozgalom kipróbált élcsapatához fűzi — hangoztatta. A kongresszus befejezte az első két napirendi pont vitáját Több külföldi párt küldöttének felszólalása után az elnök bejelentette a kongresszusnak, hogy még 81 küldött jelentkezett felszólalásra. A küldöttek úgy határoztak, hogy befejezik az első két napirendi pont vitáját és a kongresszus szombat reggel folytatja munkáját. Az ülésen Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára válaszol az első két napirendi pont vitájában elhangzottakra. Ezután kerül sor a kongresszus harmadik és negyedik napirendi pontjára, a fellebbviteli bizottság jelentésére, majd az MSZMP központi szerveinek megválasztására. (MTI)
