Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-24 / 275. szám
1982. november 24., szombat NEPOJSAG S (Folytatás a 2. oldalról) Ezután ismertette azt a harcot, amelyet a koreai nép az Tanácskozik a kongresszus amerikai csapatok Dél-Koreá- ból való kivonásáért, az ország békés egyesítéséért folytat. ABBAS AHMAD, as Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte ezután a kongresz- szust, majd hangsúlyozta: — A jelenlegi nemzetközi helyzet, jobban, mint valaha, megköveteli a szocialista országok, valamint a világ kommunista mozgalmának, a marxizmus—leninizmuson, a moszkvai nyilatkozatok elvein alapuló egységét. Ennek az egységnek a gyengítése, bárhogyan álcázzák is azt, a béke, a szocializmus és a nemzeti függetlenség ellenségeinek tett szolgálatot és bátorítást. Ezért — miközben harcolunk a revi- zionizmus ellen — a nemzetközi kommunista mozgalom egységének és erejének megszilárdítása azt a feladatot állítja elénk, hogy következetes elvi bírálatnak vessük alá az albán vezetők szakadár cselekményeit. A Kádár elvtárs által elmondott beszámoló mozgalmunk egységének szilárdítására, és a marxizmus—leniniz- mus tisztaságának megőrzésére irányuló felelősségérzetet tükröz. Ez az oka annak, hogy sem megérteni, sem elfogadni nem lehet a kínai küldöttségnek e kérdésben emelt kifogásait. Ezután az iraki belső helyzetről és pártja feladatairól szólva a többi között hangsúlyozta: Az iraki népnek és a többi függetlenné vált arab ország népeinek a kommunista pártok vezetésével folyó harca szerves része annak a küzdelemnek; amely egyre erősödik az imperializmus ellen, a nemzeti függetlenség megszilárdításáért. W. TUOMI, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja elmondotta, hogy a Magyar Népköztársaság fejlődése közvetlenül hat a messze Kanadában, ahol sok tízezer magyar él. Beszámolt arról, hogy Kanadában is erősödik a békemozgalom. A Kanadai Kommunista Párt' a békés együttélésért vívott küzdelmet munkája középpontjába helyezi. Nagy hatást tett a kanadai dolgozókra is a szovjet kormány mélységesen bölcs békepolitikája, amely a kubai válság idején az atomháború rémétől mentette meg az emberiséget — mondotta. — Pártunk a leghatározottabban a proletár nemzetköziség álláspontjára helyezkedik — folytatta. — Elitéljük az Albán Munkapárt vezetőségét, amiért szándékosan megsérti a proletár nemzetköziség gondolatát, és elvtelen hadjáratot indít a Szovjetunió Kommunista Pártja ellen. Beszédét így fejezte be: — Küldöttségünk a magyar pártkongresszus beszámolójában és vitájában a kommunista világmozgalom általános vonalának ragyogó kifejtését és megerősítését látja. A barmai küldött t A burmai kommunisták mindig harcoltak és harcolni fognak a modem revizionizmus ellen, mert a fő veszélyt jelenti a nemzetközi kommunista mozgalomra, a nemzeti fel- szabadítási harcra, valamint a demokrácia, a szocializmus és a béke ügyére. Ugyanakkor a burmai kommunistáik tovább folytatják harcukat a dogma- tizmus és a szektarianizmus ellen, bárhol, bármikor üsse fel a fejét — mondotta a Burmai Kommunista Párt küldötte. Pártunk részt vett a kommunista és munkáspártok 1957-es és 1960-as moszkvai konferenciáján. Az ott elfogadott nyilatkozatokat forradalmi munkánk alapvető vezérfonalának tekintjük, s az az álláspontunk, hogy azok használható módszert jelentenek a testvérpár- tok között előforduló bármilyen ellentétek megoldására. Amint a nyilatkozat is kimondja: a testvérpártok között felmerülő problémákat az illetékes pártok viták és tanácskozások útján oldják meg. Reméljük, hogy közös erőfeszítésekkel, a moszkvai deklarációban kifejezett módszerekkel megerősíthetjük és tovább szilárdíthatjuk a nemzetközi kommunista mozgalom egységét — fejezte be felszólalását a burmai párt küldötte. HARRY HAGBERG, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagja felszólalásában a többi között kijelentette: Magyarországon megszűnt a monopóliumok és a földbirtokosok uralma, a nép teljes mértékben a szociális fejlődés érdekében hasznosíthatja alkotó erőit. Svédországban viszont 15 finánctőkés család befolyásolja a bankrendszert és az ipart. Hatalmi helyzetüket arra igyekeznek felhasználni, hogy Svédországot a nyugatnémet és francia finánctőke által uralt Közös Piachoz csatolják. — Az egyre növekvő megmozdulásokban, amelyek ellenzik ezeket a terveket, mi is részt veszünk. Hangoztatta a továbbiakban, hogy az egész svéd nép köszönettel adózik a Szovjetunió kormányának, amiért nem hagyta magát provokálni a kubai válságban. GIUSEPPE FABBRI, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja nagyra értékelte a kongresszusi irányelveket és a párt VIII. kongresszusát. — Pártjuknak és népüknek — mondotta többek között — éppúgy, mint az egész szocialista tábornak sikerei és győzelmei hatékonyak, segítik azt a harcot, amelyet pártunk és népünk hazánkban folytat a békéért, a függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért. — Pártunk és népünk helyesli a Szovjetuniónak, a szocialista országoknak a békés egymás mellett élés megszilárdítására irányuló politikáját. Magára nézve érvényesnek fogadja el a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának tanításait, nyomatékosan kinyilvánította hűségét a kommunista és munkáspártok 1957. és 1960. évi értekezleteinek nyilatkozataiban meghatározott elvekhez. ELSŐN COSTA, a Brazil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja olvasta fel ezután Brazília kommunistáinak levelét. A levél a magyar párt eredményeit méltatja, majd leszögezi: „Brazília dolgozói és egész népe, amely országúnknak az imperialista uralom alól való felszabadításáért, a demoki'á- fcáért és a haladásért küzd, szer megerősítéséhez, a szocializmust építő népek egységéhez, a világ valamennyi dolgozójának együttműködéséhez” — hangzik a többi között a levél. R. LARSEN, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja üdvözölte a kongresszust, majd a hazája belpolitikai helyzetéből fakadó feladatokról beszélt. A kommunista párt — mondotta — széles néprétegekkel együttműködve harcot indított a NATO erősbödő háborús politikája ellen. Ez a harc jelenleg népünk legnagyobb feladata. R. Larsen hangsúlyozta, hogy ebben a harcban a nemzeti és demokratikus erők összefogása komoly eredményeket hozhat, csakúgy, mint korábban, amikor megakadályozták, hogy atomfegyvereket helyezzenek el norvég földön. — Még a mi, NATO-nak elkötelezett hazánkban is tanúi lehetünk a demokratikus erők új növekedésének és új győzelmeinek — jegyezte meg, s hozzáfűzte: — ezért is érezzük annyira szükségesnek, hogy kommunista világmozgalmunk egysége szilárdan kovácsolód- jék aköré a politika köré amelyet az SZKP XX. kongresszusa, majd az 1957-es, s az 1960-as moszkvai értekezleten a kommunista Rártok közösen elfogadott okmányokban fektettek le. M. PRADO, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja nagy érdeklődéssel és figyelemmel kíséri kongresszusuk munkáját, s biztosak vagyunk abban, hogy a tanácskozás határozatai hozzájárulnak a szocializmus ellenségei által terjesztett rágalmak leleplezéséhez, a szocialista világrend a többi között a következőket mondotta: A reakciós chilei kormány nem tart fenn kapcsolatokat a Magyar Népköztársasággal. A chilei nép azonban nemegyszer kinyilvánította barátságát a magyar nép iránt. Biztosak vagyunk abban, hogy nincs messze az a nap, amikor a chileiek többségének akarata érvényesül és leromboljuk a mesterséges korlátokat, hogy kölcsönösen gyümölcsöző kereskedelmi, kulturális- és tudományos kapcsolatokat létesítsünk. — A chilei nép tevékenyen harcol a békéért és szolidáris a dicsőséges kubai forradalommal. Amikor október végén az észak-amerikai imperialisták brutálisan létrehozták a törvénytelen blokádot Kuba ellen, s ezzel a világot a pusztító termonukleáris háború szélére sodorták, a chilei nép nagy tüntetéseket rendezett a kubai forradalom mellett. Ez a széles tömegmozgalom nagy szerepet játszott abban, hogy a chilei kormány mind a mai napig sem szakította meg kapcsolatait a szocialista Kubával. A Chilei Kommunista Párt ez év márciusában tartotta XII. kongresszusát Pártunk egyre jobban fejlődik, töretlenül hű a marxizmus—leniniz- mus legyőzhetetlen tanításaihoz. És erélyesen elítéli azokat, akik ellene támadnak és a szovjet-ellenesség uszályába kerülnek — mondta, és sok sikert kívánt a magyar népnek. SALIBA KHAMIS, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának titkára felszólalásában a többi között ezeket mondta: — Meg vagyunk győződve arról, hogy a dogmatizmus és revizionizmus leleplezése fontos feladat a kommunista mozgalom nemzetközi egységének megszilárdítása érdekében. Ezért elítéljük az Albán Munkapárt jelenlegi vezetőségének sajnálatos szakadár tevékenységét és gyalázkodó rágalmait a Szovjetunió Kommunista Pártja és Hruscsov elvtárs személye ellen. Az izraeli nép legkülönbözőbb rétegei — mondotta — egyre fokozódó mértékben elítélik az izraeli uralkodó körök együttműködését Nyugat- Németország újfasiszta uraival, valamint azt a káros erőpolitikát, amelyet a szomszédos arab országok ellen folytatnak. Malájföld küldötte : Malájföld Kommunista Pártjának küldötte bevezetőben tájékoztatta a kongresszust a maláji kommunisták harcáról. Ezután a tesbvérpártok kapcsolatáról szólt: a maláji kommunisták is alapvető feltételnek tartják az egységet. — A testvérpártok közötti különböző véleményeket csakis az 1960-as moszkvai nyilatkozatban lefektetett, az egyenlőségen alapuló testvéri eszmecserék útján lehet megfelelően eldönteni. Csak így lehet tisztázni a nézeteltéréseket és csak ípv lehet közös álláspontot kialakítani. Ami a más, felszínes módszereket illeti, nemcsak hogy nem erősítik a nemzetközi kommunista mozgalom egységét, hanem a mi szent, közös ügyünknek sincsenek hasznára. Végezetül felolvasta Malájföld Kommunista Pártja Központi Bizottságának a pártkongresszushoz intézett üdvözlő levelét, amelyben testvéri üdvözletüket küldik az MSZMP minden tagjának. I. O. NÖRLUND, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi pizottság titkára üdvözölte ezután a kongresz- szust. — Amit önök elértek, nemcsak önmaguk, de az egész nemzetközi mozgalom számára is eredmény — mondotta, majd a dán munkásmozgalom harcait ismertette, végül a nemzetközi munkásmozgalom egységének fontosságáról szólva kijelentette: — pártunk alaposan megtanulta becsülni a nemzetközi összetartást. — Aíi is szembefordultunk azokkal a hangokkal, amelyek egy idő óta Albániából hallatszanak. Az a véleményünk, hogy az 1957-es és 1960-as moszkvai nyilatkozatok képezhetik az egység szilárd alapját. Egyesíteni kell minden erőt, hogy megvalósítsuk e nyilatkozatok szellemét — mondotta. A kongresszus pénteki ülése Pénteken reggel folytatta tanácskozását az MSZMP VIII. kongresszusa. Az ülésen Molnár Ernő, az MSZMP Központi Bizottságának tagja elnökölt. Elsőnek Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára, a Budapesti Pártbizottság első titkára szólalt fel. A párt politikája, céljai világosak, eszközei tiszták Gáspár Sándor elvtárs felszólalása — Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársak, elvtársnők! — A Központi Bizottság kongresszusi irányelvei és beszámolója hosszú időre meghatározzák a szocializmus teljes felépítésével kapcsolatos tennivalókat. — A szervezeti szabályzat módosításának az a célja, hogy továbbfejlesszük a párt belső életét, s hogy a párt, mint a társadalmi átalakulás vezető ereje, eleget tudjon tenni a fokozott követelményeknek is. Gáspár elvtárs ezután arról beszélt, hogy a szocializmus teljes felépítése során állandóan növekszik a párt szerepe, a pártmunka jelentősége, majd így folytatta felszólalását: A párt politikai irányvonala helyesnek bizonyult I A párt jól határozta meg legfontosabb céljait a politikai, a gazdasági és a társadalmi élet valamennyi területén. A párt vezető szerepének érvényesülése folytán jól funkcionált a proletárdiktatúra rendszere, s az abban helyet foglaló,valamennyi szerv tevékenysége fellendült, hatékonyabbá vált. Az állami, a gazdasági vezetés, a szakszervezetek, s valamennyi mozgalmi és társadalmi szerv a párt eszmei irányításával önállóan oldja meg feladatait a maga sajátos szerepének megfelelően. Ebben rejlik előrehaladásunk egyik fő mozgatóereje. Pártunk marxista—leninista módon értelmezi hivatását. Gáspár Sándor, az MSZMP K. B. titkára, a Budapesti Pártbizottság első titkára szólal fel. Nem uralkodik, hanem vezet, irányít. Nem törekszik arra, hogy átvegye, vagy korlátozza az állami szervek, a szakszervezetek, vagy a többi tömeg- szervezet szerepét, s a feladatok megvalósításában érdemben támaszkodik rájuk. Ezután a párt vezető szerepéről az előadó egyebek között a következőket mondotta: — A párt ma a vezetés fő módszerének a meggyőzést tekinti. Ez azonban nem jelenti azt, hogy a párt szerepe csupán eszmei felvilágosító, és nevelő munkára korlátozódik, hiszen a párt a proletárdiktatúra legfőbb vezető ereje. Egyesek úgy vélik, hogy a vezetés mai felfogása és gyakorlata valamiféle liberalizmus a párt részéről. A valóságban azonban csakis a meggyőzés módszere teszi lehetővé, hogy a tömegek megértsék és magukévá tegyék a párt céljait, s minden erejükkel törekedjenek megvalósításukra. A meggyőzés, mint a vezetés alapvető módszere, persze, bizonyos értelemben nehezebb és bonyolultabb, mint a parancsolgatás. Végső soron azonban célravezetőbb, mint a párt lényegétől idegen bürokratikus vezetési stílus. Továbbiakban Gáspár élvtárs rámutatott, hogy az 1950- es években elterjedt bürokratikus vezetési módszer szorosan összefüggött a személyi kultusszal, a tömegek lebecsülésével. A párt vezető szerepének marxista—leninista értelmezése és gyakorlata szükségszerűen következik a személyi kultusa felszámolásából, abból, hogy a párt meg van győződve: a tömegek érdekeit kifejező politika és minden reális feladat végrehajtásához meg lehet és meg kell szerezni a tömegek támogatását. Majd hangsúlyozta: a szocializmus teljes felépítésének időszakában állandóan nő a párt vezető szerepe a társadalmi és gazdasági élet minden területén. Azért, mert a népgazdaság egységes szocialista alapjának létrehozásával gazdaságunk egészében összhangba kerülitek a termelőerők és a termelési viszonyok. Ez lehetővé teszi a termelőerőknek az eddiginél sokkal nagyobb arányú és gyorsabb fejlődését. Ez azonban nem spontán folyamat. A termelőerők fejlődésével, a nemzetközi, szocialista munkamegosztás bővülésével együtt a gazdasági feladatok is mind bonyolultabbá válnak, és így fokozódik a tudatos elem, a tudományos alapokon álló, messze előrelátó vezetés és ezzel a párt szervező és irányító tevékenységének jelentősége. A proletárdiktatúra mind inkább magán viseli az össznépi állam vonásait. Államunk demokratikus alapjai szélesednek, a fejlődés mindjobban megköveteli a nép tehetségében, szorgalmában, alkotóerejében rejlő összes energiák kibontakoztatását. A továbbiakban Gáspár elvtárs a pártnak a gazdasági építő munkával kapcsolatos feladatairól beszélt, majd így folytatta: — A pártszervezetek, amelyeknek az a feladatuk, hogy segítsék, irányítsák és ellenőrizzék a hatáskörükbe tartozó gazdasági vezetőket, olykor helytelenül értelmezik szerepüket. Előfordul, hogy átnyúlnak a gazdasági vezetők feje felett, helyettük akarnak intézkedni. Egyes gazdasági vezetők viszont a népgazdasági érdekek rovására előtérbe helyezik a vállalati helyi érdekeket, a terv teljesítését olykor a dolgozókat védő törvények és rendeletek megsértése árán is szorgalmazzák, nem építenek eléggé a dolgozók kezdeményezéseire, olykor kényelmességet tanúsítanak az alapvető gazdaságpolitikai határozatok végrehajtásában. Az ilyen jelenségekkel szemben erélyesen fel kell lépni. Nem kell félni a vitáktól és a súrlódástól, mert csak így lehet leküzdeni a hibákat, mind a pártszervezetek, mind a gazdasági vezetők munkájában. Elvtársak! A szocializmus teljes felépítésével járó fokozott követelmények kielégítése megköveteli a párt belső életének egészséges továbbfejlődését a pártdemokrácia és a centralizmus szerves, harmonikus egysége alapján. A centralizmus érvényesülését pártunkban döntő módon bizonyítja, hogy a VII. kong- i’esszus céljait egységesen hajtottuk végre. Ezután az előadó a párton belüli demokrácia fejlődéséről beszélt, majd így folytatta: — A párton belüli demokráciának fontos mutatója a kollektív vezetés érvényesítése a pártmunka minden láncszemében. Csak a személyi kultusz- szál való gyökeres szakítás, a vezetés szigorú kollektivitása tette lehetővé az MSZMP számára, hogy olyan politikát folytathasson, amely nem egyes személyek szubjektív elkép(Folytatása a 4. oldalon)
