Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)
1962-11-23 / 274. szám
1382. november 23., péntek NBPOJSAO s Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 4. oldalról) szempontjából nagy jelentőségű javaslatait. Herbert Warnke hangsúlyozta a pártjaink és népeink közötti barátság fontosságát, majd írásba]} átadta az NSZEP Központi Bizottságának üdvözletét. Apró Aulainak, as MSZMP Politikai Bizottsága tagjának ~ Jetssóíalása A pártban és az egész közéletünkben vita tkozó, építő kritikai szellem honosodott meg — A Magyar Szocialista Munkáspárt dolgozó népünk támogatásával eredményesen valósította meg a VII. kongresszus legfőbb célkitűzéseit. Országunk sikeres és gyors szocialista fejlődését elsősorban" annak köszönhetjük — mondotta —, hogy a dolgozó tömegek pártunk politiIcájával egyetértettek, azt cselekvőén támogatták. A párt tanult a múlt hibáiból, leszámolt a régebbi pártvezetés meghonosította személyi kultusszal, a jobboldali revizionizmussal éppúgy, mint a baloldali kalandorpolitikával. A pártban és az egész közéletünkben szókimondó, vitatkozó, építő kritikai szellem honosodott meg. A Központi Bizottságban sokszor napokig tartó, széles körű, szenvedélyes vitában alakítottuk ki a párt álláspontját. Az eredmények vitában, harcban születtek és a mindennapi munkában valósultak meg. Ez az egyik nagy tanulsága, jó tapasztalata a Központi Bizottság munkájának. Apró Antal ezután a szocialista tábor országaival kialakult széles körű gazdasági együttműködés kérdéseiről szólt, s az erőteljesen fejlődő gazdasági kapcsolatok és együttműködési formák közül először a külkereskedelemmel foglalkozott Külkereskedelmi forgalmunk 71—73 százalékát a szocialista országokkal bonyolítjuk le ötéves megállapodások alapján. A forgalom volumene ez év végéig az 1950. évihez képest több mint 3,5-szeresére fog emelkedni. Külkereskedelmi forgalmunk leggyorsabban a Szovjetunióval növeltszik és 1962-ben az összforgalmúnk kb. egyharma- dát teszi ki. A magyar—szovjet árucsere kiemelkedő jelentőségét illusztrálja a két ország közötti förgalom áruszerkezete is, míg a Szovjetunióból származó behozatalunknak ■ mintegy 61 százaléka ipari, mező- gazdasági nyersanyagokból és félkésztermékekből áll, addig kivitelünk több mint 80 százalékát ipari késztermékek képezik. Ezután részletesen szólt a magyar és a szovjet bauxit- és alumíniumtermelés együttműködése tárgyában a napokban aláírt egyezményről. A magyar —szovjet egyezmény — mondotta — alapvető változást hoz a magyar alumíniumipar fejlesztéséhez szükséges feltételeik biztosításában és évtizedekre előre lerakja a bauxitvagyo- nunknak megfelelő nagyméretű, korszerű magyar alumíniumfeldolgozó ipar szilárd alapjait. Lényegében abban állapodtunk meg, hogy azt a lehetőséget, amelyet az eddig felkutatott csaknem 80—90 millió tonnás magyar baüxitva- gyon nyújt, a szovjet vízierőművek által biztosított olcsó villamos energiával hasznosítjuk. A Magyarországon termelt timföldet szovjet vízierőmű mellett épített alumíniumkohó dolgossá fel és az alumíniumot a Szovjetunió teljes egészében visszaszállítja a magyar népgazdaságnak. Vagyis a timföldnek alumíniummá való feldolgozásával tömbalumíniumba csomagolt nagy mennyiségű villamos energiát kapunk a Szovjetuniótól. *A szerződés keretében a magyar népgazdaság fokozatosan növekvő és 1980-ig évi 165 ezer tonna kohóalumíniumhoz jut. Ez több mint a magyar alumíniumkohók jelenlegi termelésének háromszorosa és mintegy hét új inotai nagyságú kohó kapacitásának felel meg. Ha mindezt tisztán, saját erőből akarnánk létrehozni, az eddigi számítások szerint kb. 30 milliárd forintos beruházást kellene megvalósítanunk. A Szovjetunióval való együttműködésben ebből a 30 milliárd forintból kb. 16 milliárd forintot tesz ki 1980-ig a magyar bauxitbányák továbbfejlesztésére, az új timföldgyárak ! építésére és a régi üzemek bővítésére szükséges összeg. A Szovjetunió ez idő alatt. a szükséges kohók, segédanyag- gyártó és más kiegészítő üzemek építését hozzájárulásunk nélkül, saját erőből valósítja meg. Az együttműködés szelleme teljes mértékben megfelel a KGST ajánlásainak, amely szerint nyersanyagigényes ipart a lelőhely közelében, energiaigényes ipart pedig az olcsó villamos energiát termelő erőmű mellett célszerű telepíteni. A magyar timföld- és szovjet alumínium-szállítások előnyösen valósíthatók meg vízi úton is. A kölcsönös szállítások elszámolása a szocialista világpiac árain, a két ország közötti áruforgalom keretében történik, amely magyar gépipari és egyéb ipari termékek elhelyezését biztosítja a Szovjetunióban. Természetesen, az együttműködés realizálásához népgazdaságunk részéről jelentős erőfeszítések szükségesek. Fejleszteni kell a bauxitbányászatot, a timföldgyártást és új, hatalmas méretű, a legkorszerűbb technikával felszerelt alumínium-félgyártmány és készáru ipart kell teremteni. Ha az egyezményt megvalósítjuk, akkor 1985-ig jelentősen meghaladhatjuk a legfejlettebb tőkés országok jelenlegi színvonalát mind az egy főre jutó alumíniumipari termékek mennyiségét, mind pedig választékát illetően. A Magyar Népköztársaságban egy főre 1980-ban — az előzetes adatok szerint — mintegy két és fél— háromszor több alumínium jut, mint 1959—1961-ben az Amerikai Egyesült Államokban. Ez az együttműködés is újabb fényes bizonyítéka a szovjet—magyar barátságnak, a Szovjetunió áldozatkészségének. Most pártunk legmagasabb fórumán mondunk köszönetét a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottságának, a Szovjetunió kormányának és személyesen Hruscsov elvtársnak ezért az újabb önzetlen, testvéri segítségért, amellyel hazánk ipari fejlődését ez úton is segítették. . Ezután . ismertette, hogyan bővültek gazdasági kapcsolataink a többi európai szocialista országokkal. Az 1958 óta eltelt időszakban Lengyelországgal, az NDK-val, Csehszlovákiával, valamint Bulgáriával és Romániával is jelentősen növekedett árucsereforgalmunk. Ma már teljes egészében, vagy túlnyomórészt a KGST- hez tartozó szocialista országok biztosítják részünkre nyersolaj, koksz, vasérc, színesfémek, villamos energia, szén, faféleségek és más fontos nyersanyagok importját. Ezt azért teszem szóvá, mert gyakran hajlamosak vagyunk arra, hogy a nemzetközi együttműködésnél csak a gyártásszakosításra gondoljunk és megfeledkezzünk arról, hogy az utóbbi években elsősorban az országok nyers- és fűtőanyaggal való ellátását kellett biztosítani. Ez mindennek az alapja. Példaként említette a „Ba rátság” Kőolajvezeték építését és több európai szocialista ország közötti energia-együttműködést. Elmondotta, hogy az egyesített energiarendszerek párhuzamos üzemének biztosítására a közeljövőben létrejön Prágában a központi teherelosztó, amely már megalakulása időpontjában körülbelül 35 ezer mW összteljesítményű erőműrendszer együttműködését fogja biztosítani. Az együttműködés fejlődésének további példájaként elmondotta, hogy vaskohászatunk egyre szélesebb körben folytat hengereltacélcserét és kooperációt Csehszlovákiával, Lengyelországgal, az NDK-val, Bulgáriával és Romániával, ami valamennyi érdekelt országban lehetővé teszi a kohászati berendezések jobb kihasználását. Ez a kohászati együttműködés évről évre bővül és az ilyen formában megvalósuló Apró Antal ezután a szocialista országok műszaki és tudományos együttműködésével foglalkozott. Ez az új típusú együttműködés — mondotta — fontos eszköze a műszaki haladás meggyorsításának, a munkatermelékenység emelésének. Most azon kell tehát fáradoznunk, hogy a KGST országaiban a nagy jelentőségű feladatok megoldására közös kutátó-, tervezőintézeteket hózzunk létre. További lépésnek lehet tekinteni az országok között az ipari gyártmányok szabványosításának továbbfejlesztését Az ismertetett tények azt bizonyítják, hogy bár a mi gazdasági szövetségünk a KGST- ben az elmúlt évek során a nemzetközi együttműködésbej« jelentős eredményeket ért el, mégsem lehetünk elégedettek. Sok lehetőséget — mi is, akár a többi szocialista ország — kihasználatlanul hagytunk — folytatta Apró elvtárs. Ma a szocialista világrend- szer létezése lehetővé teszi, hogy ne legyen minden egyes szocialista ország kénytelen valamennyi iparág megtéremrehajtva pártunk VIII. kongresszusának határozatait, viszonylag rövid idő alatt, teljesen felépítjük a szocialista társadalmat. (Hosszan tartá, nagy taps.) BOJ4IX BOLGARA\OV, a Bolgár kommunista Párt Politikai Bizottságaitok tagja ' Kádár János és Kodály Zoltán a kongresszus szünetében hengereltacél-forgalmunk több mint 630 ezer tonna lesz 1963- ban, az 1958. évi, mintegy 180 ezer tonnával szemben. Ez az együttműködés szükségessé teszi, hogy mielőbb létrehozzuk a KGST-országok kohászatának közös programozó irodáját is, ami által a költségek további jelentős csökkentését, a kapacitások jobb kihasználását lehet elérni. Bizonyos, — de távolról sem kielégítő — előrehaladást értünk el a gépipar gyártásszakosításában. A szakosítás során a magyar szerszámgépiparra háruló géptípusok többsége a munkaigényes, magas műszaki színvonalon álló szerszámgépek kategóriájába tartozik. Szakosítás alapján gyártunk többek között még csőhengerlő gépeket, tizenhatféle komplett konzervgyári és különböző élelmiszer- ipari berendezést. A műszeripar termékeiből pedig a különböző optikai és orvosi műszerek előállítását helyezzük előtérbe, a nemzetközi igényeknek megfelelően. Kezdeményeznünk kell a szocialista nemzetközi munkamegosztás kiterjesztését a jövőben a közszükségleti cikkekre és ezen belül a könnyű- és élelmiszer- ipar termékeire, továbbá gépiparban gyártott, úgynevezett tartós fogyasztási cikkekre is. A nemzetközi szakosítás jó példáját látiuk még a vegyiparban. 1956 óta a KGST vegyipari állandó bizottsága csaknem 600 vegyipari cikk gyártásának kooperálására, illetve termelésük szakosítására hozott határozatot. A felsorolt eredmények mellett azonban megállapítható, hogy a szocialista nemzetközi munkamegosztás lehetőségeit nem használjuk ki megfelelően. Ma még az alacsony széria- nagyságok a jellemzőek az egyes országokban — többek között — a szerszámgépek, a traktorok, az autóbuszok, a teher- és személygépkocsik és más gépipari termékek gyártásánál. tésére. A szocialista táboron belül az egyes országoknak lehetőségük van arra, hogy azokat az iparágakat fejlesszék, amelyek fejlesztéséhez gazdasági és termelési viszonyaik a legkedvezőbbek s amelyek leginkább megfelelnek nemzeti hagyományaiknak és termelési tapasztalataiknak. Ahhoz, hogy a legkisebb ráfordítással a legfejlettebb technika alapján lehessen megszervezni a termelést minden országban, világosan kell látnunk, hogy külön-külön, elzárkózva a nemzeti határok mögé, nem tudunk kellő eredményt elérni a kapitalizmussal folytatott gazdasági versenyben. Csak széles körű gazdasági együttműködés útján tudjuk megvalósítani a szocializmus teljes felépítésének programját. Jelenleg húszéves népgazdaságfejlesztési tervünkön dolgozunk. Ezt a jövő évben küldjük el a KGST megfelelő szerveinek, amelyek 1964 év végéig összegezik az egyes országok tervelképzeléseit. Az előttünk álló nagy feladatok megvalósítására még jobban egyesíteni kell erőinket minden szocialista országgal, még jobban össze kell hangolni pártjaink gazdaságpolitikáját, együttműködésünk formáit. Ezért csak helyeselni tudjuk Hruscsov elvtárs újabb javaslatát, amelyet az SZKP Központi Bizottságának mostani plénumán vetett fel: ,,a KGST- hez tartozó országok képviselőinek minden bizonnyal a közeljövőben ismét találkozniok kell, hogy újabb lépést tehessenek előre a gazdasági együttműködés fejlesztésének útján”. Elvtársak! A szocialista világrendszer erői szakadatlanul növekednek és az egész világon erősödnek a kommunizmus eszméi. Biztosak vagyunk abban, hogy hazánkban is, végkifejezte örömét a magyar nép sikerei felett. Bóján Bolgaranov ismertette a bolgár népnek a felszabadulás óta a szocializmus építésében elért kimagasló eredményeit, majd pedig a BKP VIII. kongresszusán elfogadott 20 éves terv irányelveiről szólt. A hatalmas Szovjetunió sokoldalú segítsége, valamint a szocialista országok kölcsönös testvéri együttműködése, köztük a Magyar Népköztársasággal való együttműködés teszi lehetővé e hatalmas program megvalósítását — mondotta. A továbbiakban elítélte az Albán Munkapárt szakadár tevékenységét. Ezután a kubai nép szabadságát veszélyeztető amerikai provokációról szólt Bóján Bolgaranov. „Ez a merénylet a világot a termonukleáris háború szélére sodorta — mondotta. — Hogy most pártjaink, kongresz- szusaink békés nemzetközi légkörben ülésezhetnek és nyugodtan vitathatják meg a szocializmus és kommunizmus további fejlődésének nagyszerű programját, ezt mindenekelőtt a Szovjetunió K&mmunista Pártja, a szovjet kormány bölcs és rugalmas politikájának és személyesen Hruscsov elvtársnak köszönhetjük, akik lefogták az agresszor ragadozó karját és megmentették az emberiséget egy termonukleáris katasztrófa szörnyűségeitől. Ez a lenini külpolitika és békés egymás mellett élés újabb győzelme volt. A veszély azonban még nem múlt el teljesen — folytatta a szónok. — Legyünk éberek és legyünk készek az agresszor megfékezésére. Ez nem mond ellent a különböző társadalmi rendszerű országok közötti békés egymás mellett élés politikájának. Ez a mi politikánk, az egyetlen ésszerű és célszerű, ez a politika nem kárhoztatja passzivitásra a néptömegeket. Éppen ellenkezőleg, ez a politika szemben áll a nemzetközi reakció és az imperializmus erőivel. Ez a politika mindennap újabb követőket nyer meg a magá számára, egyre nagyobb sikereket arat a béke és a szocializmus ügyének javára. Csak a szektások és dogmatikusok azok; akik elvesztették érzéküket az események és az élet reális megítélése iránt, — csak ők utasítják el a békés egymás mellett élés lenini gondolatát, mert nem tudják megérteni ennek forradalmi lényegét és képtelen cselekedeteikkel a béke és a nemzetközi biztonság ügyét komoly veszélynek teszik ki” — mondotta befejezésül Bóján Bolgaranov. Ezzel a szerdai ülés véget ért Kádár János fogadta a kongresszuson részt vevő Lengyel Egyesült Munkáspárt küldöttségét Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára csütörtökön fogadta Edward Ochabot, a Lengyel Egyesült Munkáspárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a VIII. kongresszuson részt vevő lengyel delegáció vezetőjét. A'találkozón baráti eszmecserét folytattak a két pártot és a két országot érintő kérdésekről. (MTI) Felmentették az aktív szolgálattól az amerikai légierők tizennégyezer tartalékosát Kubai vonatkozású hírek WASHINGTON (MTI): Az amerikai hadügyminisztérium szerdán este bejelentette, hogy felmentették az aktív szolgálattól a légierőknek azt a 14 ezer tartalékosát, akit a kubai válság idején behívtak. Egyidejűleg hatályon kívül helyezték azt a rendelkezést, hogy nem engedik leszerelni az amerikai haditengerészetnek azokat a sorkatonáit, akik egyébként február 28-án szereltek volna le. A karibi feszültség enyhülésével összefüggésben az amerikai stratégiai légiparancsnokság (SAC) utasítást kapott McNamara hadügyminisztertől, hogy állítsa vissza a „normális készültségi állapotot”. Mint ismeretes, a parancsnokság fennhatósága alá tartozó nagyhatósugarú bombázógépeket oklóben 22-én, úgynevezett 15 perces riadókészültségbe helyezték. Az enyhülésre valló intézkedések bejelentésével együtt a nyugati hírügynökségek arról is beszámolnak, hogy az amerikai Florida államban továbbra is fenntartják a katonai készenlétet, s nem szüntették meg a kubai válsággal kapcsolatban hozott rendkívüli katonai intézkedéseket. NEW YORK: Nyugati hírügynökségek jelentése szerint az ENSZ-ben rövidesen — valószínűleg a jövő héten — folytatódnak a szovjet—amerikai tárgyalások Kubáról. Stevenson, az amerikai ENSZ-delegáció vezetője legutóbbi nyilatkozatában kijelentette, hogy a tárgyaló felek közelebb jutottak a megegyezéshez, bár még több kérdés függőben maradt. U Thant, az ENSZ ügyvezető főtitkára szerdán megbeszélést folytatott Lechugával, a kubai állandó ENSZ-küldött- ség vezetőjével. Nyugati hír- ügynökségek jelentése szerint Lechuga hivatalosan tiltakozást nyújtott át U Thantnak Roberto Santiesteban Casanova kubai ENSZ-diplomata amerikai részről foganatosított törvénytelen letartóztatása miatt. Lechuga már korábban bejelentette tiltakozását. A letartóztatott kubai diplomatát és két más kubai származású New York-i lakost — egyébként az amerikai igazságügyminisztérium legutóbbi közleménye szerint ..szabotázscselekményekre való szervezkedés” ürügyén hivatalosan vád alá helyezték. Az amerikai kormány a koholt ügyet a jövő héten az Amerikái Államok Szervezetének tanácsülése elé terjeszti. (MTI) Kommunistákat tartóztattak le Indiában DELHI (TASZSZ): „Az ország védelméről” és „a preventív őrizetbevételről” szóló törvényeik alapján a rendőrség több indiai államban szerdán nagyszámú letartóztatást eszközölt az Indiai Kommunista Párt tagjai közük összesen több mint 350 kommunista párttagot tartóztattak le, illetve vettek őrizetbe, köztük a párt több kiemelkedő személyiségét. Csütörtökön letartóztatták Nambudiripadot. az Indiai Kommunista Párt főtitkárát
