Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

1962. november 23., péntek NEPOJSÄG 3 Tanácskozik a kongresszus (Folytatás a 2. oldalról) ziót és megmenteni az emberi­séget az atomháború pusztítá­sától. Az amerikaiak milliói Kennedy elnök háborús nyilat­kozata nyomán ébredtek elő­ször igazán tudatára, mit is je­lent a háborús szakadék szé­lén való táncolás politikája. Henry Winston ezután emlé­keztetett arra a fegyverkezési hajszára, amely most az Egye­sült Államokban folyik. Meg­jegyezte, hogy ez nehezíti a la­kosság minden rétegének hely­zetét. Szélesedik a négerek felszabadításáért folyó mozga­lom és erősödik a munkás-né­ger szövetség, amely a kiala­kulóban levő, monopólium-el­lenes koalíció gerince — mon­dotta. — Az uralkodó körök meg akarják akadályozni a fej­lődésnek ezt az irányát, s ezért sokoldalú fasiszta támadást in­téznek az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen. Winston elvtárg megemléke­zett arról, hogy Amerikában december 11-én kezdődik a kommunista párt, egyben Gus Hall és Benjamin Davis elv­társak pere is. Az ország és a CSÉMI KAROLY vesérőrnugy a magyar néphadsereg kom­munistái, a tisztek és harcosok szívből jövő üdvözletét tolmá­csolta a kongresszusnak. — Elmondhatom— folytatta —, hogy a hadsereg kommunis­tái, a pártonkívüliek, az ifjú kommunisták, az egész szemé­lyi állomány érti és helyesli pártunk politikáját. Jelenthetem, hogy hadsere­günk megerősödött, egységes; kiképzési színvonala megnőtt, technikailag fejlődött. A mi népünk békét akar. A kong­resszuson az összes eddig fel­szólalt küldöttek népünk békés alkotó munkájának terveit, re­ménységeit mondották el. Je­lenthetem a kongresszusnak, hogy népünk egyetértése, áldo­zatos munkája, a párt Köz­ponti Bizottsága és a kormány gondoskodása nyomán a had­sereg az elmúlt időszakban sok új technikai eszközt kapott, s képes a korszerű hadművele­tek követelményeinek megfele­lően — ha szükséges — bármi­kor harcba lépni. Közismert, hogy a Magyar Népköztársaság légiterét a korszerű igényeket mindenben kielégítő rakéták, szuperszonikus vadász-elfogó repülőgépek, rádiófelderítők és lokátorok rendszere védi. Olyan rakéták például, mint amilye­nek 1960 május 1-én Szverd- lovszk felett lelőtték a Powers által vezetett, betolakodó U—2-es repülőgépet. A hadse­reg korszerű szervezeti felépí­tésének és a technikai ellátott­ságának ismeretében jelenthe­tem, hogy a Varsói Szerződés más tagállamaival, a testvéri szovjet hadsereggel és a többi testvéri hadsereggel együtt a mi hadseregünk is védi né­pünk alkotó munkáját, a szo­SATOMI HAKAMADA, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja világ közvéleménye világosan felismeri, hogy ez valójában a demokrácia perbe fogását je­lenti az Egyesült Államokban. — Pártunk teljesen tudatá­ban van az amerikai imperia­lizmus veszélyének. De tudatá­ban van .annak is, hogy a mun­kásosztály és a néger nép ere­jében és képességeiben új le­hetőségek rejlenek. Ez a fejlő­dés olyan időszakban megy végbe, amikor a szocialista vi­lágrendszer ereje egyre növek­szik. A demokráciáért, a bé­kéért, s a szocializmusért ví­vott harc az amerikai nép szá­mára is győzelemmel végző­dik! — mondotta végül. Dr. VILLÁTSYI ILOA I Kübekháza körzeti orvosa, fel­szólalásában a falu orvosá­nak problémáit — köztük a la­káskérdést tette szóvá, majd egészségügyi eredményeinkről beszélt. — Szép hivatás a mienk — fejézte be felszólalását — és ha az orvos azon munkálkodik, hogy az embert gyógyítsa, for­málja, tudatát alakítsa, akkor nagyon sokat tehet a szocia­lista falu kialakításáért. (Nagy taps.) A következő felszólaló cialista tábor és az egész em­beriség békéjét. Mi elvetjük 'azt a burzsoá el­méletet, hogy a korszerű tech­nika korában alapvető és a legfontosabb a technika és nem fontos az ember — foly­tatta Csémi Károly. — Igenis, alapvetően fontos az ember. Óriási jelentősége van annak, hogy az ember, a katona érez­ze az igazságát az ügynek, amelyet védelmez. És rendkí­vül sok múlik azon is, milye­nek a hadseregben dolgozó emberek képességei és tulaj­donságai, tudják-e szervezni és vezetni a hadsereget, kezelni a technikát? Sem az emberek öntudata, sem ezek a képességek nem alakulnak ki maguktól. Ez nagy munkát követel. Ezután Csémi elvtárs ismer­tette a hadseregben folyó neve­lési munka és a harci kiképzés feladatait és eredményeit. Ki­emelte a pártszervezetek rendkívül nagy szerepét. Beszédét e szavakkal fejezte be: Elvtársak! A Magyar Nép- köztársaság hű tagja a Varsói Szerződésnek. Népünk el van szánva függetlenségünk, békés építőmunkánk, szocialista rendszerünk védelmére. A hadsereg kommunistái, vala­mennyi tiszt és harcos nevé­ben kijelenthetem, hogy pár­tunk és kormányunk felhívá­sára, utasítására bármilyen időben és körülményok között, a testvéri szovjet hadsereggel és más, a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista hadsereggel együttműködve, készek va­gyunk szocialista vívmányaink, a szocialista tábor, a béke vé­delmére. (Nagy taps.) üdvözölte ezután a kongresz- szust. Bevezetőben értékelte azokat a sikereket, amelyeket a magyar nép a felszabadulás óta elért. — A magyar nép kiemelke­dő eredményei, amelyeket párt­ja helyes vezetésével ért el, kétségtelen bizonyítékai a marxista—leninista eszmék ra­gyogó győzelmének — mon­dotta. Japán belső helyzetével és a párt harcával foglalkozva töb­bek között megállapította: A japán nép és a Japán Kommunista Párt erőteljesen harcol az amerikai imperializ­mus és a japán monopóltőke erőszakos uralma ellen. Az or­szág nemzeti függetlenségéért, a demokráciáért és a békéért, valamint a japán nép jobb életkörülményeiért. A japán küldött beszámolt e hatalmas küzdelem egyes szakaszairól. A továbbiakban rámutatott: az elmúlt időszakban megkét­szereződött a Japán Kommu­nista Párt tagsága. A júniusi szenátusi választások alkalmá­val a párt növelte mandátu­mainak számát és csaknem kétszer annyi szavazatot szer­zett, mint a három évvel ko­rábbi választásokon. E sikerek és eredmények alapján több- százezer tagot számláló, népi élcsapatpárt megteremtéséért harcolunk, s ugyanakkor erő­sítjük a párt egységét — mon­dotta többek között a japán küldött Az ebédszünet után a kong­resszus elnöki tisztét Dobi Ist­ván, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vette át. Az ülésen felszólalt Mc Len- "nan, Nagy-Britannia Kommu­nista Pártja Politikai Bizottsá­gának tagja, Izmail Bakri, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkársá­gának tagja, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, Nagy János, a Tol­na megyei Állami Gazdaságok igazgatója, Gál Géza, az Aszó­di Járási Pártbizottság titkára, dr. Bakös Zsigmoríd, a XVIII. kerületi Pártbizottság első tit­kára. Ezután Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak póttagja elnökölt a ta­nácskozáson. Felszólalt Ca- ganlamin Dugerszurun, a Mon­gol Népi Forradalmi Párt Pp- litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jean Terfve, a Belga Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, Francisco Mona­co, az Argentin Kommunista Párt küldötte, Fernando Clau­dia, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság tit­kára, Hoan Van Hoan, a Viet­nami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Aili Müki- nen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Y. Demir, Törökország Kom­munista Pártja Központi Bi­zottságának első titkára, Clau­de Jones, az Ausztráliai Kom­munista Párt Központi Bizott­ságának tagja, Kim Ik Szén, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának póttagja, Abbas Ahmad, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja. Ezt követően felszólalt Wil­liam Tuomi, Kanada Kommu­nista Pártja Központi Bizott­ságának tagja, továbbá a Bur­mái Kommunista Párt küldöt­te, Harry Hagberg, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának és titkárságának tagja, Giuseppe Fabbri, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Elsőn Costa, a Brazil Kommu­nista Párt Politikai Bizottsá­gának tagja, R. Larsen, a Nor­vég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Manuel Prado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Saliba Khamis, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bi­zottságának tjtíkára, valamint a Malájföldi Kommunista Párt küldötte, I. B. Nörlund, a Dán Kommunista Párt Politikai Bi­zottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. A kongresszus pénteken reg­gel folytatja munkáját. (MTI) Ä szerda délutáni ülés A mandátumvizsgáló bizottság jelentése a kongresszusnak Ebédszünet után a kongresz- szus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével foly­tatta munkáját. Ilku Pál, a mandátumvizs­gáló bizottság elnöke, előter­jesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését. — A mandátumvizsgáló bi­zottság — mondotta — a titkos szavazással megválasztott sza­vazati és tanácskozási jogú küldöttek megbízó levelét ér­vényesnek találta. Majd így folytatta: — A párt szervezeti szabály­zatának 23. pontjában foglalt jogánál fogva a Központi Bi­zottság úgy döntött, hogy min­den 800 párttag után egy sza­vazati jogú küldöttet, és min­den 800 tagjelölt után egy ta­nácskozási jogú küldöttet le­het titkos szavazással válasz­tani. Pártunknak ez év augusz­tus 31-én 483195 tagja és 28 770 tag jelölt je volt. A budapesti és a megyei pártértekezletek en­nek megfelelően 614 szavazati jogú, és 36 tanácskozási jogú küldöttet választották a VIII. kongresszusra. A szavazati jo­gú küldöttek közül 612 van je­len, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiá­nyoznak. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja, hogy a VIII. kongresszus határozatké­pes. A tanácskozási jogú kül­döttek valamennyien jelen vannak. A küldötteken kívül itt vannak a párt veteránjai, és mint meghívott vendégek, pártonkívüli barátaink közül tudósok, művészeik, az állami és gazdasági élet irányító posztjain dolgozók. A küldöt­tek 80,2 százaléka férfi, 19,8 százaléka nő. A VII. kongresz- szushoz képest 5,3 százalékkal több elvtársnő vesz részt ezen a kongresszuson. Az iskolai végzettséget ille­tően a kongresszusi küldöttek 13,8 százalékának van közép­fokú, 49,9 százalékának pedig főiskolai ,és egyetemi végzett­sége. Ez összesen 63,7 száza­lék, vagyis 13,8 százalékkal több, mint a VII. pártkong­resszuson volt. A küldöttek közül: üzemi munkás 11,1 százalék, vállalati igazgató 6 százalék, termelő­szövetkezeti tag 5,7 százalék, értelmiségi foglalkozású — tu­év közötti 49,5 százalék, 30 éven aluli 4,7 százalék. A szavazati jogú küldöttek közül már a felszabadulás ^Lőtt részt vett a munkásmozgalom­ban 23,5 százalék és tagja volt a pártnak 16,6 százalék. 1945— 1956. között lépett a pártba a küldöttek 77,2 százaléka, 1956 után pedig 6,2 százaléka. A ta­nácskozási jogú küldöttek 75 százaléka 1944—45 és 1956 kö­zött lépett a pártba, 15 száza­lék pedig 1956 után. Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja és Raymond Guyet, a Francia Kommunista Párt PB tagja. dós, mérnök, orvos, pedagó­gus, agronómus, író, újságíró, jogász — 6,3 százalék, állami- és tanácsi funkcionárius 6 szá­zalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja 7,1 szá­zalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék, tömegszervezeti funk­cionárius 13,4 százalék, nyug­díjas 1,2 százalék. Életkoruk szerint 51 éven felüli a kül­döttek 12,9 százaléka, 41—50 év közötti 32,9 százalék, 31—40 A két utóbbi csoport adatait, vagyis a párttagság keltét és az életkor szerinti megoszlást ösz- szevetve, megállapíthatjuk, hogy kongresszusunkon jelen van mindhárom generáció. Ha pedig a többi adatot is szem­ügyre vesszük, azt mondhat­juk, jelen van kongresszusun­kon társadalmunk minden dol­gozó rétege. A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tu­domásul vette. OTAK4R SIMLA EK, Csehsslovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja adta át ezután a kongresszus- 1 marxizmus—leninizmus barmi­nak pártja Központi Bizottsá­gának és Csehszlovákia dolgo­zó népének forró, elvtársi üd­vözletét. Elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről. A továbbiakban emlékezte­tett rá, hogy néhány nap múl­va összeül a csehszlovák kom­munisták XII. kongresszusa, amelyre a csehszlovák dolgozó nép nagy alkotó aktivitással és kezdeményező készséggel ké­szül. Otakar Simunek foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsa országai együtt­működésének jelentőségével, majd megjegyezte: — A Kölcsönös Gazdasági Se­gítség Tanácsa tagállamainak sokoldalú együttműködése a mi kétoldalú gazdasági kapcso­latainkat is kedvezően befo­lyásolja. A csehszlovák—ma­gyar gazdasági együttműködés jó alapokon nyugszik. Orszá­gaink között kifejlődőben van a munkamegosztás és a koope­ráció, különösen a gépiparban, a kohászatban és a vegyipar­ban. Ennek alapján jelentősen szélesedett a kölcsönös áru­csere. A csehszlovák párt küldötte ál­lást foglalt a Szovjetunió Kom­munista Pártja XX. és XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kom­munista Pártjának programja mellett. Hangoztatta, hogy a csehszlovák kommunisták kö­vetkezetesen harcolnak a lyen elferdítésére irányuló ösz- szes törekvések ellen. „Határo­zottan elvetjük a dogmatiz- must és elítéljük az Albán Munkapárt vezetőinek marxiz­mus-ellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a tö­rekvésükben, hogy megbontsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét” — mon­dotta. Nemzetközi kérdésekkel fog­lalkozva aláhúzta annak jelen­tőségét, hogy a szocialista rendszer döntő tényezővé válik a világban és egyre jobban be­folyásolja a világ fejlődését. A Szovjetunió és a többi szocialista ország állandóan erősödő gazdasági és politikai ereje megköti az agresszorok kezét. A Szovjetunió határozott el­vi fellépése" keresztülhúzta az amerikai imperiálisták Kuba elleni agresszív szándékait, megvédte a világbékét. Orszá­gaink a békés egymás mellett élés lenini politikájának szel­lemében szilárdan harcolnak az összes időszerű nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásáért. A jelenleg* helyzetben elsősorban a német békeszerződés megkötéséről, a nyugat-berlini helyzet norma­lizálásáról és az általános és teljes leszerelési egyezmény­nek a szovjet javaslatok alap­ján történő megkötéséről van szó — jelentette ki. DARVAS JÓZSEF író bevezetőben a Központi Bi­zottság kongresszusi irányel­veinek fogadtatásáról beszélt. Az irányelveket olvasva, a re­ferátumot hallgatva — mon­dotta — azt gondoltam: nem­csak az irodalomban és a mű­vészetben van szocialista rea­lizmus, hanem a politikában is. (Derültség). Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodj a valósághoz, abból indulj ki, vizsgáld annak ellentmondá­sait és ehhez szabd a magad céljait. Ügy érzem, hogy a párt egész politikájában ez a fajta szocialista realizmus érvénye­sül. Ennek is van pátosza, sőt ennek van igazi pátosza, hi­szen az emberek nyugodtab- ban élnek, jobb kedvvel dol- i goznak, az írók szívesebben alkotnak, több lakás épül, az igazi pátosz az, hogy népünk egyre jobban él. A kulturális élet problémái­ról szólva hangsúlyozta, hogy őt leginkább a Központi Bi­zottság referátumában ismerte­tett adatok, tények és doku­mentumok ragadták meg. Ha valamiben — mondotta — az iskoláztatás számaiban, a felnőttek oktatásában, a köny­vek számának növekedésében jól lehet mérni fejlődésünk té­nyeit. Nem tudtam minden meg­hatottság nélkül hallgatni eze­ket a száraznak ható adatokat, mert most érzem megvalósulva, vagy legalábbis a megvalósu­lás útján elindultnak azt az ál­mot az országról és egy mű­veltebb népről, amit mi, írók, annak idején magunkba^, pró­báltunk megfogalmazni. Darvas József ezután arra hívta fel a figyelmet, hi^gy az ország kulturális térképen van még fehér folt is, ma is és még elég sokáig tízezreit, ta­lán százezrek élnek kint ta­nyákon, s hozzájuk a kultúra ■Síig jutott még el. A munkás- osztály kulturális színvonala és érdeklődése emelkedik. De a hirtelenül felduzzadt és meg­nőtt munkásosztály tíz- és tíz­ezrei, akik nemrégen jöttek a faluról, a múlt babonáinak^, sokfajta terhét hordják. Ezt több példával illusztrálva megemlítette, hogy a Madách Színházban nagy sikerrel játsz- szák Ágathe Christie Egérfogó című detektív-drámáját. Nem dől össze a világ, hogy játsz- szák — mondotta. — A szo­cializmus sem dől össze attól — elég régóta játsszák, nem dőlt össze ... (Derültség.) Még nem is az a baj, hogy játsszák. Az nem tetszik, hogy az érdek­lődés otyan óriási iránta, hogy már márciusra sem igen lehet jegyet kapni. Hallottam pél­dául: a Központi Fizikai Ku­tató Intézetből elmentek a szín­ház igazgatóságához ' és azt mondották, hogy ők a magyar tudományos életben olyan ko­moly rangot jelentenek, hogy nekik ne márciusra, hanem már januárra biztosítsanak je­gyet. (Derültség.) Ezután irodalmi életünk né­hány kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy irodal­munkban és művészetünkben a felszabadulás óta olyan pezsgő, alkotó élet sohasem volt, mint most. Olyan. kedvvel, belső jó­érzéssel — viaskodva is, de mégiscsak igent mondva és újat’ próbálva —, nem alkottak az írók. és művészek, mint ma. S ez nagyon jó dolog. Remek­műveket még nem tudunk fel­mutatni. De minden műfajról elmondhatjuk: izgalmas kí­sérletek, próbálkozások, jó és sikeres művek vannak — s ez feltétlenül igen szavazat! Darvas József e megállapí­tását az írószövetség közgyűlé­sével is bizonyította. Majd ki­jelentette: Megint csak a realizmus po­litikája jut kifejezésre abban, hogy a párt az irányelvekben és a referátumokban megálla­pítja: irodalmi és művészeti életünk eszmeileg még több színű csoportból áll. Helyes ezt kimondani, ez a valóság. Egy­szer, 1951-ben már deklaráltuk a magyar irodalmi élet teljes világnézeti egységét. Emlék­szünk rá, hogy 1956-ban hová jutottunk ezzel a deklarált egységgel. Ma nem deklará­lunk, de úgy érzem, hogy a belső ellentmondásokkal együtt is erősebb az eszmei egység; mint valaha is volt. S az erő­södő eszmei egység talaján szíJ nesebbé'és sokszínűbbé lett aZ irodalom. Ez cáfolja azt, amit mondani szoktak, hogy a szo­cialista realizmus, az egysé­ges világnézeti alap az iroda­lomban egyszínűséget eredmé­nyez. Az irodalmunkban mu­tatkozó belső folyamat bizo­nyítja, hogy ennek az ellenke­zője az igaz: az erősödő szelle­mi egység — ha az igaz és be­lülről vállalt, nem kívülről pa­rancsolt, felszabadítja a sze­mélyiséget, a művész, az író személyiségét is. Darvas József ezután arról beszélt, hogy az íróknak, mű­vészeknek meg kell ismerniök az életet, a valóságot. Ehhez azonban meg kell ismerked­niük a marxizmus—leniniz- mussal, méghozzá nem elegen­dő azt megtanulniok, hanem szemléletük szerves részévé kell azt tenniük. A felszólaló kifogásolta, hogy kritikánk gyakran nem a po­zitív jegyek, a jelentkező új jelenségek tudatosítására tö­rekszik, hanem mindig csak a veszélyekre hívja fel a figyel­met. Esztétikánk, irodalmi kriti­kánk a dogmatizmus elleni harcban néhány esztétikai fo­galmat is tisztázzon. Utalt ar­ra, hogy érvéhyre kell juttatni irodalmi és művészeti életünk­ben a lenini tételt: az irodalom és a művészet nem a politika illusztrációja, hanem a maga sajátos módján ugyanazt kell csinálnia, amit a tudomány tesz, A tudomány sem tudo­mány, hogy ha csak tételeket ismétel. Azzal válik tudomány- (Folytatása a 4. oldala»+

Next

/
Thumbnails
Contents