Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

1962. november 23., péntek

NEPOJSÄG

3

Tanácskozik a kongresszus

(Folytatás a 2. oldalról) ziót és megmenteni az emberiséget az atomháború pusztításától. Az amerikaiak milliói Kennedy elnök háborús nyilatkozata nyomán ébredtek először igazán tudatára, mit is jelent a háborús szakadék szélén való táncolás politikája.

Henry Winston ezután emlékeztetett arra a fegyverkezési hajszára, amely most az Egyesült Államokban folyik. Megjegyezte, hogy ez nehezíti a lakosság minden rétegének helyzetét. Szélesedik a négerek felszabadításáért folyó mozgalom és erősödik a munkás-néger szövetség, amely a kialakulóban levő, monopólium-ellenes koalíció gerince — mondotta. — Az uralkodó körök meg akarják akadályozni a fejlődésnek ezt az irányát, s ezért sokoldalú fasiszta támadást intéznek az Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártja ellen.

Winston elvtárg megemlékezett arról, hogy Amerikában december 11-én kezdődik a kommunista párt, egyben Gus Hall és Benjamin Davis elvtársak pere is. Az ország és a

CSÉMI KAROLY vesérőrnugy

a magyar néphadsereg kommunistái, a tisztek és harcosok szívből jövő üdvözletét tolmácsolta a kongresszusnak.

— Elmondhatom— folytatta —, hogy a hadsereg kommunistái, a pártonkívüliek, az ifjú kommunisták, az egész személyi állomány érti és helyesli pártunk politikáját.

Jelenthetem, hogy hadseregünk megerősödött, egységes; kiképzési színvonala megnőtt, technikailag fejlődött. A mi népünk békét akar. A kongresszuson az összes eddig felszólalt küldöttek népünk békés alkotó munkájának terveit, reménységeit mondották el. Jelenthetem a kongresszusnak, hogy népünk egyetértése, áldozatos munkája, a párt Központi Bizottsága és a kormány gondoskodása nyomán a hadsereg az elmúlt időszakban sok új technikai eszközt kapott, s képes a korszerű hadműveletek követelményeinek megfelelően — ha szükséges — bármikor harcba lépni. Közismert, hogy a Magyar Népköztársaság légiterét a korszerű igényeket mindenben kielégítő rakéták, szuperszonikus vadász-elfogó repülőgépek, rádiófelderítők és lokátorok rendszere védi. Olyan rakéták például, mint amilyenek 1960 május 1-én Szverd- lovszk felett lelőtték a Powers által vezetett, betolakodó U—2-es repülőgépet. A hadsereg korszerű szervezeti felépítésének és a technikai ellátottságának ismeretében jelenthetem, hogy a Varsói Szerződés más tagállamaival, a testvéri szovjet hadsereggel és a többi testvéri hadsereggel együtt a mi hadseregünk is védi népünk alkotó munkáját, a szoSATOMI HAKAMADA, a Japán Kommunista Párt Központi Bizottsága Elnökségének tagja

világ közvéleménye világosan felismeri, hogy ez valójában a demokrácia perbe fogását jelenti az Egyesült Államokban.

— Pártunk teljesen tudatában van az amerikai imperializmus veszélyének. De tudatában van .annak is, hogy a munkásosztály és a néger nép erejében és képességeiben új lehetőségek rejlenek. Ez a fejlődés olyan időszakban megy végbe, amikor a szocialista világrendszer ereje egyre növekszik. A demokráciáért, a békéért, s a szocializmusért vívott harc az amerikai nép számára is győzelemmel végződik! — mondotta végül.

Dr. VILLÁTSYI ILOA I

Kübekháza körzeti orvosa, felszólalásában a falu orvosának problémáit — köztük a lakáskérdést tette szóvá, majd egészségügyi eredményeinkről beszélt.

— Szép hivatás a mienk — fejézte be felszólalását — és ha az orvos azon munkálkodik, hogy az embert gyógyítsa, formálja, tudatát alakítsa, akkor nagyon sokat tehet a szocialista falu kialakításáért. (Nagy taps.) A következő felszólaló

cialista tábor és az egész emberiség békéjét.

Mi elvetjük 'azt a burzsoá elméletet, hogy a korszerű technika korában alapvető és a legfontosabb a technika és nem fontos az ember — folytatta Csémi Károly. — Igenis, alapvetően fontos az ember. Óriási jelentősége van annak, hogy az ember, a katona érezze az igazságát az ügynek, amelyet védelmez. És rendkívül sok múlik azon is, milyenek a hadseregben dolgozó emberek képességei és tulajdonságai, tudják-e szervezni és vezetni a hadsereget, kezelni a technikát?

Sem az emberek öntudata, sem ezek a képességek nem alakulnak ki maguktól. Ez nagy munkát követel.

Ezután Csémi elvtárs ismertette a hadseregben folyó nevelési munka és a harci kiképzés feladatait és eredményeit. Kiemelte a pártszervezetek rendkívül nagy szerepét.

Beszédét e szavakkal fejezte be:

Elvtársak! A Magyar Nép- köztársaság hű tagja a Varsói Szerződésnek. Népünk el van szánva függetlenségünk, békés építőmunkánk, szocialista rendszerünk védelmére. A hadsereg kommunistái, valamennyi tiszt és harcos nevében kijelenthetem, hogy pártunk és kormányunk felhívására, utasítására bármilyen időben és körülményok között, a testvéri szovjet hadsereggel és más, a Varsói Szerződéshez tartozó szocialista hadsereggel együttműködve, készek vagyunk szocialista vívmányaink, a szocialista tábor, a béke védelmére. (Nagy taps.)

üdvözölte ezután a kongresz- szust. Bevezetőben értékelte azokat a sikereket, amelyeket a magyar nép a felszabadulás óta elért.

— A magyar nép kiemelkedő eredményei, amelyeket pártja helyes vezetésével ért el, kétségtelen bizonyítékai a marxista—leninista eszmék ragyogó győzelmének — mondotta.

Japán belső helyzetével és a párt harcával foglalkozva többek között megállapította:

A japán nép és a Japán Kommunista Párt erőteljesen harcol az amerikai imperializmus és a japán monopóltőke erőszakos uralma ellen. Az ország nemzeti függetlenségéért, a demokráciáért és a békéért, valamint a japán nép jobb életkörülményeiért.

A japán küldött beszámolt e hatalmas küzdelem egyes szakaszairól.

A továbbiakban rámutatott: az elmúlt időszakban megkétszereződött a Japán Kommunista Párt tagsága. A júniusi szenátusi választások alkalmával a párt növelte mandátumainak számát és csaknem kétszer annyi szavazatot szerzett, mint a három évvel korábbi választásokon. E sikerek és eredmények alapján több- százezer tagot számláló, népi élcsapatpárt megteremtéséért harcolunk, s ugyanakkor erősítjük a párt egységét — mondotta többek között a japán küldött

Az ebédszünet után a kongresszus elnöki tisztét Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke vette át. Az ülésen felszólalt Mc Len- "nan, Nagy-Britannia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja, Izmail Bakri, az Indonéz Kommunista Párt Központi Bizottsága titkárságának tagja, Kállai Gyula, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagy János, a Tolna megyei Állami Gazdaságok igazgatója, Gál Géza, az Aszódi Járási Pártbizottság titkára, dr. Bakös Zsigmoríd, a XVIII. kerületi Pártbizottság első titkára.

Ezután Czinege Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának póttagja elnökölt a tanácskozáson. Felszólalt Ca- ganlamin Dugerszurun, a Mongol Népi Forradalmi Párt Pp- litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Jean Terfve, a Belga Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Francisco Monaco, az Argentin Kommunista Párt küldötte, Fernando Claudia, a Spanyol Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára, Hoan Van Hoan, a Vietnami Dolgozók Pártja Politikai Bizottságának tagja, Aili Müki- nen, a Finn Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Y. Demir, Törökország Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára, Claude Jones, az Ausztráliai Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, Kim Ik Szén, a Koreai Munkapárt Politikai Bizottságának póttagja, Abbas Ahmad, az Iraki Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja.

Ezt követően felszólalt William Tuomi, Kanada Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, továbbá a Burmái Kommunista Párt küldötte, Harry Hagberg, a Svéd Kommunista Párt Politikai Bizottságának és titkárságának tagja, Giuseppe Fabbri, San Marino Kommunista Pártja Központi Bizottságának tagja, Elsőn Costa, a Brazil Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, R. Larsen, a Norvég Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Manuel Prado, a Chilei Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, Saliba Khamis, az Izraeli Kommunista Párt Központi Bizottságának tjtíkára, valamint a Malájföldi Kommunista Párt küldötte, I. B. Nörlund, a Dán Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára.

A kongresszus pénteken reggel folytatja munkáját. (MTI)

Ä szerda délutáni ülés

A mandátumvizsgáló bizottság jelentése a kongresszusnak

Ebédszünet után a kongresz- szus Komócsin Zoltánnak, az MSZMP Politikai Bizottsága póttagjának elnökletével folytatta munkáját.

Ilku Pál, a mandátumvizsgáló bizottság elnöke, előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését.

— A mandátumvizsgáló bizottság — mondotta — a titkos szavazással megválasztott szavazati és tanácskozási jogú küldöttek megbízó levelét érvényesnek találta. Majd így folytatta:

— A párt szervezeti szabályzatának 23. pontjában foglalt

jogánál fogva a Központi Bizottság úgy döntött, hogy minden 800 párttag után egy szavazati jogú küldöttet, és minden 800 tagjelölt után egy tanácskozási jogú küldöttet lehet titkos szavazással választani. Pártunknak ez év augusztus 31-én 483195 tagja és 28 770 tag jelölt je volt. A budapesti és a megyei pártértekezletek ennek megfelelően 614 szavazati jogú, és 36 tanácskozási jogú küldöttet választották a VIII. kongresszusra. A szavazati jogú küldöttek közül 612 van jelen, ketten hivatalos külföldi út, illetve betegség miatt hiányoznak. A mandátumvizsgáló bizottság megállapítja, hogy a VIII. kongresszus határozatképes. A tanácskozási jogú küldöttek valamennyien jelen vannak. A küldötteken kívül itt vannak a párt veteránjai, és mint meghívott vendégek, pártonkívüli barátaink közül tudósok, művészeik, az állami és gazdasági élet irányító posztjain dolgozók. A küldöttek 80,2 százaléka férfi, 19,8 százaléka nő. A VII. kongresz- szushoz képest 5,3 százalékkal több elvtársnő vesz részt ezen a kongresszuson.

Az iskolai végzettséget illetően a kongresszusi küldöttek 13,8 százalékának van középfokú, 49,9 százalékának pedig főiskolai ,és egyetemi végzettsége. Ez összesen 63,7 százalék, vagyis 13,8 százalékkal több, mint a VII. pártkongresszuson volt.

A küldöttek közül: üzemi munkás 11,1 százalék, vállalati igazgató 6 százalék, termelőszövetkezeti tag 5,7 százalék, értelmiségi foglalkozású — tuév közötti 49,5 százalék, 30 éven aluli 4,7 százalék.

A szavazati jogú küldöttek közül már a felszabadulás ^Lőtt részt vett a munkásmozgalomban 23,5 százalék és tagja volt a pártnak 16,6 százalék. 1945— 1956. között lépett a pártba a küldöttek 77,2 százaléka, 1956 után pedig 6,2 százaléka. A tanácskozási jogú küldöttek 75 százaléka 1944—45 és 1956 között lépett a pártba, 15 százalék pedig 1956 után.

Kállai Gyula, az MSZMP PB tagja és Raymond Guyet, a Francia Kommunista Párt PB tagja.

dós, mérnök, orvos, pedagógus, agronómus, író, újságíró, jogász — 6,3 százalék, állami- és tanácsi funkcionárius 6 százalék, alkalmazott 2 százalék, a fegyveres erők tagja 7,1 százalék, pártfunkcionárius 41,2 százalék, tömegszervezeti funkcionárius 13,4 százalék, nyugdíjas 1,2 százalék. Életkoruk szerint 51 éven felüli a küldöttek 12,9 százaléka, 41—50 év közötti 32,9 százalék, 31—40

A két utóbbi csoport adatait, vagyis a párttagság keltét és az életkor szerinti megoszlást ösz- szevetve, megállapíthatjuk, hogy kongresszusunkon jelen van mindhárom generáció. Ha pedig a többi adatot is szemügyre vesszük, azt mondhatjuk, jelen van kongresszusunkon társadalmunk minden dolgozó rétege.

A kongresszus a mandátum- vizsgáló bizottság jelentését tudomásul vette.

OTAK4R SIMLA EK, Csehsslovákia Kommunista Pártja Politikai Bizottságának tagja

adta át ezután a kongresszus- 1 marxizmus—leninizmus barminak pártja Központi Bizottságának és Csehszlovákia dolgozó népének forró, elvtársi üdvözletét. Elismeréssel szólt a magyar nép sikereiről.

A továbbiakban emlékeztetett rá, hogy néhány nap múlva összeül a csehszlovák kommunisták XII. kongresszusa, amelyre a csehszlovák dolgozó nép nagy alkotó aktivitással és kezdeményező készséggel készül.

Otakar Simunek foglalkozott a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa országai együttműködésének jelentőségével, majd megjegyezte:

— A Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsa tagállamainak sokoldalú együttműködése a mi kétoldalú gazdasági kapcsolatainkat is kedvezően befolyásolja. A csehszlovák—magyar gazdasági együttműködés jó alapokon nyugszik. Országaink között kifejlődőben van a munkamegosztás és a kooperáció, különösen a gépiparban, a kohászatban és a vegyiparban. Ennek alapján jelentősen szélesedett a kölcsönös árucsere.

A csehszlovák párt küldötte állást foglalt a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. és XXII. kongresszusának határozatai, valamint a Szovjetunió Kommunista Pártjának programja mellett. Hangoztatta, hogy a csehszlovák kommunisták következetesen harcolnak a

lyen elferdítésére irányuló ösz- szes törekvések ellen. „Határozottan elvetjük a dogmatiz- must és elítéljük az Albán Munkapárt vezetőinek marxizmus-ellenes álláspontját, amely árt közös ügyünknek és segíti az imperialistákat abban a törekvésükben, hogy megbontsák a nemzetközi kommunista mozgalom egységét” — mondotta.

Nemzetközi kérdésekkel foglalkozva aláhúzta annak jelentőségét, hogy a szocialista rendszer döntő tényezővé válik a világban és egyre jobban befolyásolja a világ fejlődését.

A Szovjetunió és a többi szocialista ország állandóan erősödő gazdasági és politikai ereje megköti az agresszorok kezét.

A Szovjetunió határozott elvi fellépése" keresztülhúzta az amerikai imperiálisták Kuba elleni agresszív szándékait, megvédte a világbékét. Országaink a békés egymás mellett élés lenini politikájának szellemében szilárdan harcolnak az összes időszerű nemzetközi kérdéseknek tárgyalások útján való megoldásáért. A jelenleg* helyzetben elsősorban a német békeszerződés megkötéséről, a nyugat-berlini helyzet normalizálásáról és az általános és teljes leszerelési egyezménynek a szovjet javaslatok alapján történő megkötéséről van szó — jelentette ki.

DARVAS JÓZSEF író

bevezetőben a Központi Bizottság kongresszusi irányelveinek fogadtatásáról beszélt. Az irányelveket olvasva, a referátumot hallgatva — mondotta — azt gondoltam: nemcsak az irodalomban és a művészetben van szocialista realizmus, hanem a politikában is. (Derültség). Ez azt jelenti, hogy szigorúan ragaszkodj a valósághoz, abból indulj ki, vizsgáld annak ellentmondásait és ehhez szabd a magad céljait. Ügy érzem, hogy a párt egész politikájában ez a fajta szocialista realizmus érvényesül. Ennek is van pátosza, sőt ennek van igazi pátosza, hiszen az emberek nyugodtab- ban élnek, jobb kedvvel dol- i goznak, az írók szívesebben

alkotnak, több lakás épül, az igazi pátosz az, hogy népünk egyre jobban él.

A kulturális élet problémáiról szólva hangsúlyozta, hogy őt leginkább a Központi Bizottság referátumában ismertetett adatok, tények és dokumentumok ragadták meg.

Ha valamiben — mondotta — az iskoláztatás számaiban, a felnőttek oktatásában, a könyvek számának növekedésében jól lehet mérni fejlődésünk tényeit. Nem tudtam minden meghatottság nélkül hallgatni ezeket a száraznak ható adatokat, mert most érzem megvalósulva, vagy legalábbis a megvalósulás útján elindultnak azt az álmot az országról és egy műveltebb népről, amit mi, írók,

annak idején magunkba^, próbáltunk megfogalmazni.

Darvas József ezután arra hívta fel a figyelmet, hi^gy az ország kulturális térképen van még fehér folt is, ma is és még elég sokáig tízezreit, talán százezrek élnek kint tanyákon, s hozzájuk a kultúra ■Síig jutott még el. A munkás- osztály kulturális színvonala és érdeklődése emelkedik. De a hirtelenül felduzzadt és megnőtt munkásosztály tíz- és tízezrei, akik nemrégen jöttek a faluról, a múlt babonáinak^, sokfajta terhét hordják. Ezt több példával illusztrálva megemlítette, hogy a Madách Színházban nagy sikerrel játsz- szák Ágathe Christie Egérfogó című detektív-drámáját. Nem dől össze a világ, hogy játsz- szák — mondotta. — A szocializmus sem dől össze attól — elég régóta játsszák, nem dőlt össze ... (Derültség.) Még nem is az a baj, hogy játsszák. Az nem tetszik, hogy az érdeklődés otyan óriási iránta, hogy már márciusra sem igen lehet jegyet kapni. Hallottam például: a Központi Fizikai Kutató Intézetből elmentek a színház igazgatóságához ' és azt mondották, hogy ők a magyar tudományos életben olyan komoly rangot jelentenek, hogy nekik ne márciusra, hanem már januárra biztosítsanak jegyet. (Derültség.)

Ezután irodalmi életünk néhány kérdésével foglalkozott.

Elmondotta, hogy irodalmunkban és művészetünkben a felszabadulás óta olyan pezsgő, alkotó élet sohasem volt, mint most. Olyan. kedvvel, belső jóérzéssel — viaskodva is, de mégiscsak igent mondva és újat’ próbálva —, nem alkottak az írók. és művészek, mint ma.

S ez nagyon jó dolog. Remekműveket még nem tudunk felmutatni. De minden műfajról elmondhatjuk: izgalmas kísérletek, próbálkozások, jó és sikeres művek vannak — s ez feltétlenül igen szavazat!

Darvas József e megállapítását az írószövetség közgyűlésével is bizonyította. Majd kijelentette:

Megint csak a realizmus politikája jut kifejezésre abban, hogy a párt az irányelvekben és a referátumokban megállapítja: irodalmi és művészeti életünk eszmeileg még több színű csoportból áll. Helyes ezt kimondani, ez a valóság. Egyszer, 1951-ben már deklaráltuk a magyar irodalmi élet teljes világnézeti egységét. Emlékszünk rá, hogy 1956-ban hová jutottunk ezzel a deklarált egységgel. Ma nem deklarálunk, de úgy érzem, hogy a belső ellentmondásokkal együtt is erősebb az eszmei egység; mint valaha is volt. S az erősödő eszmei egység talaján szíJ nesebbé'és sokszínűbbé lett aZ irodalom. Ez cáfolja azt, amit mondani szoktak, hogy a szocialista realizmus, az egységes világnézeti alap az irodalomban egyszínűséget eredményez. Az irodalmunkban mutatkozó belső folyamat bizonyítja, hogy ennek az ellenkezője az igaz: az erősödő szellemi egység — ha az igaz és belülről vállalt, nem kívülről parancsolt, felszabadítja a személyiséget, a művész, az író személyiségét is.

Darvas József ezután arról beszélt, hogy az íróknak, művészeknek meg kell ismerniök az életet, a valóságot. Ehhez azonban meg kell ismerkedniük a marxizmus—leniniz- mussal, méghozzá nem elegendő azt megtanulniok, hanem szemléletük szerves részévé kell azt tenniük.

A felszólaló kifogásolta, hogy kritikánk gyakran nem a pozitív jegyek, a jelentkező új jelenségek tudatosítására törekszik, hanem mindig csak a veszélyekre hívja fel a figyelmet.

Esztétikánk, irodalmi kritikánk a dogmatizmus elleni harcban néhány esztétikai fogalmat is tisztázzon. Utalt arra, hogy érvéhyre kell juttatni irodalmi és művészeti életünkben a lenini tételt: az irodalom és a művészet nem a politika illusztrációja, hanem a maga sajátos módján ugyanazt kell csinálnia, amit a tudomány tesz, A tudomány sem tudomány, hogy ha csak tételeket ismétel. Azzal válik tudomány- (Folytatása a 4. oldala»+