Népújság, 1962. november (13. évfolyam, 256-280. szám)

1962-11-23 / 274. szám

I NÉPÚJSÁG 1962, november 23., péntek Tanácskozik a kongresszus (Folytatás az 1. oldalról.) melési és árutermelési felada­tait általában teljesíti. A felvásárlási rendszer, s annak fő formája, a szerződé­ses rendszer, kiállta a próbát az átszervezés nehéz időszaká­ban, de beváltja a . hozzá fű­zött reményeket a nagyüzemi szocialista mezőgazdaságban is. 1957-ben az összf el vásárlás — változatlan árakon számítva — 17 milliárd forint értékű volt, tavaly már 20.9 milliárd, s az idén megközelíti a 22 milliár- dot. A felvásárláson belül a növényi cikkek felvásárlása 1957-hez képest a múlt évben 7,9, az élő állatoké és állati termékeké 36,9 százalékkal volt nagyobb. Ezen belül csu­pán egyetlen cikk, a vágó ser­tés alakulását szeretném be­mutatni, tíz évre visszamenő­leg. 1952-ben, az akkori aszá­lyos esztendőben 16 100 vagon volt az összes sertésfelvásár­lás, az igen jó, 1955-ös eszten­dőben 18 500 vagon, tavaly már 25 400, vagon, s az idén előreláthatólag eléri a 29 800 vagont. A többi között emiatt tudtunk tavaly az ország egy lakosára számítva, több mint 48 kg hús- és több mint 23 kg zsír-, zsíradékellátást biztosí­tani. A mezőgazdasági export-im­port aktív egyenlege az 1956— 58-as évek átlagában 1027 millió devizaforint volt. Az 1959—61-es éyek átlagában, tehát az át­szervezés idején, s amikor há­rom közül két esztendőben mostoha volt az időjárás — az aktív egyenleg 1470 millió de­vizaforint volt. A mezőgazdaság dolgozói azonban nagyon jól tudják, hogy az elért eredmények egyáltalán nem elegendőek. Az igények szocialista rendsze­rünkben állandóan nőnek, mind a lakosság ellátásában, mind az ipar szükségleteinek kielégítésében, s még inkább az exportfeladatokban. A szocialista nagyüzemi me­zőgazdaság dolgozói tudatá­ban lehetnek annak, hogy a mezőgazdaság fellendítésének nagy munkájában — csakúgy, mint az átszervezés éveiben — bízhatnak és számíthatnak a párt. a kormány és egész tár­sadalmunk legmesszebbmenő támogatására! — fejezte be nagy tapssal fogadott beszédét Fehér Lajos. Ezután BL4S ROC4, a Kubai Egyesitett Forradalmi Szervezetett titkárságának tagja átadta a kongresszusnak párt­ja üdvözletlét, s többek között hangoztatta: A Magyar Népköztársaság és a szabad amerikai föld, Kuba között napról napra szorosa Db a kapcsolat és termékenyebb az együttműködés. Mindkét ország népét a marxizmus— leninizmus vezérli, mindkét ország a szocializmus útján fej­lődik, a proletárinternaciona­lizmus elvei kötnek össze ben­nünket. örülünk a magyar nép sikereinek, amelyeket a kong­resszuson is ismertették. Ezek az egész szocialista tábort, ben­nünket is segítenék és erősíte­nek. — Nagyon köszönjük, hogy Kádár János elvtárs józan és tömör előadod beszédében tel­jes vezetői tekintélyével, a munkásosztály és a magyar nép kipróbált harcosaként tol­mácsolta a magyar nép test­véri üdvözletét hős népünk­nek és bátor vezetőinek. Kö­szönjük, hogy támogatják a kubai kormány öt pontját, amelyet Fidel Castro elvtárs terjesztett elő. — Hogy Kuba minden ag­resszió és nehézség ellenére győzött és fenntartja magát, hogy megteremtette a maga függetlenségét és önállóságát, megszabadult az imperializ­mustól és a nagybirtok-rend­szertől, hogy elindulhatott a szocializmus építésének útján — mindez a kubai nép bátor­ságának, vezetői szilárd el­szántságának, a néptömegek megtörhetetlen egységének, a latin-amerikai népek szolidari­tásának. Ázsia, Afrika és Eu­rópa népei, az egész világ dol­gozói, a Szovjetunió vezette szocialista tábor segítségének köszönhető. — Az a válság, amelyet az Egyesült Államok Kuba elleni inváziós előkészületei váltottak ki, és amely a termonukleáris háború szélére sodorta a vilá­got, tovább tart. Az Egyesült Államok nem hajlandó köte­lezni magát arra, hogy tiszte­letben tartja Kuba szuvereni­tását, és nem akarja visszaad­ni azt a területet, amelyet ten­geri haditámaszpontjukkal el­foglal*. — A legújabb jelentések sze­rint' a törvénytelen vesztegzár — amely ellenkezik az államok jogaival, a tengerek szabadsá­gával, az ENSZ alapelveivel — megszűnt. Ez egy lépés a Karib-tenger ‘és a világ béké­je felé. — Üjabb lépésekre van azonban szükség, hogy meg­szűnjenek az Egyesült Álla­mok többi Kuba-ellenes tör­vénytelen cselekedetei, fondor­latai is, s hogy béke legyen a Karib-tengeren és az egész vi­lágon. A békeszerető népek és államok egyesült ereje el fog­ja érni, hogy megtegyék eze­ket az újabb lépéseket is. Bias Roca befejezésül köszönetét mondott azért a hatalmas se­gítségért, amelyet a Szovjet­uniótól és a szocialista orszá­goktól kap Kuba. ^egyenek meggyőződve róla, magyar elv­társak és testvérek, hogy a Patria o muerto (Haza vagy halál) jelszótól vezérelve győz­ni fogunk — mondotta a ku­bai küldött. XEMESL4KI TIV4D4R, a Komárom megyei Pártbizottság első titkára volt a következő felszólaló. Be­vezetőben elmondotta, hogy Komárom megye ipara — egy­két üzem kivételével — évről évre teljesíti termelési tervét, sőt az üzemek jelentős része túlteljesíti terveit. Emelkedés tapasztalható a mezőgazdasági termelésben, a termelőszövet­kezeti parasztság jövedelmé­ben is. — Az eredmények ellenére sem, lehetünk azonban elége­dettek — mondotta —, mert a fejlődés lehetőségei lényegesen nagyobbak. A gazdasági ered­mények gyorsabb növelésének egyik alapvető feltétele a párt munkastílusának állandó ja­vítása, a párt gazdasági-szer­vező tevékenységének fokozá­sa, magasabb szintre emelése. A továbbiakban gazdasági problémákról beszélt. Vélemé­nye szerint nehezíti a munkát, hogy a helyi vállalatok veze­tőinek nincs kellő önállóságuk, hatáskörük növelésében lassan haladunk előre. Ha azt akar­juk, hogy a gazdasági vezetők határozottan, bátran kezdemé­nyezzenek, nagyobb hatáskört, nagyobb helyi önállóságot is kell biztosítani. A túlzott megkötöttségek miatt gyakran nem érvényesül­nek olyan javaslatok, amelyek a népgazdaság érdekeit szol­gálják. A túlzott beavatkozás, a gyámkodás bizalmatlanságra, tartózkodásra vezethet, vissza­szorítja a kezdeményező erőt. Nemeslaki Tivadar ezután a munkaerőgazdálkodással kap­csolatos megyei problémákról beszélt. Dr. Sinkó Flórián, a gyöngyöstarjáni Győzelem Tsz elnöke: A termelőszövetkezet érdeke elsősorban a termelés Tisztelt kongresszus, kedves elvtársak! Az elhangzott központi bi­zottsági beszámolóval, az elő­terjesztett határozata javaslat­tal, a magam részéről egyetér­tek. Egyetértek pártunk gazda­ságpolitikájával, amit az el­múl# hat évben folytatott, je­lenleg is folytat, s amit a kong­resszusi irányelvekben a jövő­re vonatkozóan meghatározott. Szeretném felidézni azt az időszakot, amikor pártunk ja­vaslatára nagy lendülettel fog­tunk hozzá a magyar mezőgaz­daság szocialista nagyüzemek­ké való átalakításához és dol­gozó parasztságunk tömegesen lépett a közös gazdálkodás út­jára. Én- abban az Időben a Földművelésügyi Minisztérium egyik szakigazgatási szervénél dolgoztam, mint szőlészeti szakember. Ebben az időben a szőlészeti szakkörökben illeté­kesen, hivatalosan és nem hi­vatalosan igen sokat vitatkozs- tunk azon, hogy az elaprózott kisparcellás szőlőültetvényeket nem lehet a termelőszövetke­zetbe bevinni, nem lehet szö­vetkezeten belül megművelni, nem. lehet üzemi formákat be­lőlük kialakítani, mert ez egy­kéit éven belül a szőlők teljes pusztulásához vezet. Igen sokan nem hittünk és sokan még ma sem hisznek — abban, hogy Magyarország szőlőiben, amely a második vi­lágháború és az azt követő idő­szakban igen megrongálódott, elhasználódott, üzemileg a ter­melőszövetkezetekben termelni lehessen. Nos, elvtársak, azok, akik ezt vallották — téved­tek. Ma bátran kijelenthetjük, hogy a jelenlegi szőlőültetvé­nyeinket csakis a szocialista nagyüzemek képesek megmen­teni a gyors, idő előtti pusztu­lástól. A szőlőterületiek terüle­ti elhelyezkedését, talajállapo­tát, tápanyagvisszapótlását, a szükséges járulékos beruházá­sokat véve alapul, csakis a kollektív szövetkezeti és álla­mi gazdaságok lesznek képe­sek megoldani a szőlőink re­konstrukcióját. Hogy az elmondottakat iga­zoljam, engedjék meg, hogy megyénk, Heves megye szőlős termelőszövetkezeteinek tény- számaiból hozzak fel néhány példát: A fenti kérdés megvitatása végett a megyében megvdzs- | gáltunk 29 szőlős) termfeiőszö- Vetkezeti községet. A 29 ter­melőszövetkezeti község 67 336 katasztrális hold közös terüle­téből 12 618 katasztrális hold szőlőterület,' ami 18,7 százalék­nak felel meg. Ez lényegesein magasabb, mint az országos részesedési arány, amely 2,7 százalék. A megyén belül a szőlőterületek részesedési aránya 6,5 száza­lék, ami az országos részese­dési aránynak ma jdnem a két és félszerese. < E natrv szőlőterületen — amelyben a háztáji nincs ben­ne — igen eltérő korú, fajtájú, állagú és területű szőlők van­nak, mégis például a gyön­gyösi járás 16' szőlős terMelő- szövetkezeti községében a ter­melőszövetkezetek bruttó be­vételének 42,7 százalékát a szőlő- és bortermelésből szár­mazó jövedelem teszi ki. A megvizsgált termelőszövetke­zetek nettó bevétele 41,39 fo­rint munkaegységenként. Az elmúlt két közös gazda­sági év, az elért és a várható eredmények bizonyítják, hogy az előrelátó és a jó gazda gon­dosságával gazdálkodó terme­lőszövetkezetek a jelenlegi sző­lőültetvényeinken a zsaroló­metszés megszüntetésével, az őszi és nyári talajmunkák, va­lamint a növényvédelem és a műtráeya-dózisok fokozásával megakadályozzák a szőlők gyors pusztulását és fokozzák azok termérí ^t. Ezt mi sem igazolja jobban, mint az, hogy az elmúlt két gazdasági évben a megye ter­melőszövetkezeteinek szőlői gyommentesek, permetezettek voltak, a hajtásriövekedés, a vesszőhozam és a termésátla­gok emelkedtek. Míg az 1958— 59— 60-as gazdasági évek ter­mésátlaga 17 mázsa volt me­gyei szinten, most a két közös gazdasági évben, 1961-ben és 1962-ben, 18,3 mázsa várható, annak ellenére, hogy ez évben a tavaszi fagy, az aszály és a jégverés súlyos károkat oko­zott szőlőinkben. Termelőszö­vetkezeteink nemcsak egyesí­tették a kisparcellákat és azo­kon nemcsak termelnek, ha­nem egyidejűleg megkezdték a sokat emlegetett szőlőfelűjítást, a rekonstrukciót, mégpedig soha nem látott ütemben és méretekben a korszerű nagy­üzemi követelményeknek meg­felelő telepítési formákban és fajtákkal. Csak a'gyöngyösi já­rásban a mostani ötéves terv­időszakban termelőszövetkeze­teink 3200 katasztrális hold szőlőt telepítettek és fognak te­lepíteni, szemben az 1950— 60- as tíz év 1345 katasztrális hold. telepítésével. Káros örökségként kapták termelőszövetkezeteink a ki­öregedett, erősen tőkehiányos, kevert fajtájú, direkt termővel fertőzött szőlőterületeket. Igen gyakran, egyes ültetvények in­kább hasonlítanak a romokhoz, mint a szőlőkhöz. Ezek a területek sürgős fel­újításra várnak. Ehhez azon­ban szaporítóanyagra és ne­hézgépekre van szükség. Sok­szor azonban annak ellenére, hogy van, mégsincs. Például az elmúlt évben az erőgépek helytelen elosztása és anyag­hiány miatt a szőlőtelepítési terveket nem tudtuk teljesíte­ni. Gyakran megtörtént, hogy az egyes szövetkezeteknek olyan fajtát kellett telepíteni­ük, amelyet éppen kaptak. A káros örökségekben a leg­nehezebb problémát a direkt termő szőlők jelentik. Ugyan­is egyes termelőszövetkezeteink szőlőterületének 50—60 száza­léka direkt termőkből áll. E te­rületek fajtája főleg otelló. E kérdés szorosan összefügg az árkérdéssel. Hogy hogyan függ e két kérdés össze? Ügy, hogy az otelló-területek nagyok, azok adva vannak, ezt egyelő­re tudomásul kell vennünk. Ezeket egyik napról a másik­ra kiirtani nem lehet. Tarthatatlan állapot az is — folytatta beszédét Sinkó elv­társ —, hogy kereskedelmi szerveink még mindig azzal a módszerrel és létszámmal dol­goznak, mint a nadrág szíjpar­cellás kisüzemi termelés idő­szakában. Holott ma a 4—5, 9—10 ezer holdas községekben a több ezres kistermelők he­lyett fegfeljebb 2—3 termelő­szövetkezeti vezetővel kell az ügyleteiket lebonyolítani, úgy, hogy 5—6 növényféleségre tíz­perces tárgyalás után aláírják a szerződéseket, ami a terme­lőszövetkezet tertnelési tervé­ben szerepel. Ezzel azonban a termeltető és a kereskedelmi vállalatok nem érik ám be, hanem a vállalatok különböző osztályai — úgy is van, hogy három egyszerre — elég gyak­ran megjelennek a termelőszö-' vetkezetekben, a termelés kü­lönböző fázisainak ellenőrzésé­re. A tavaszi jó idő beköszön­tésével ez a búcsújárás úgy felszaporodik, hogy emiatt a termelőszövetkezeti vezetők­nek nem marad idejük a gaz- 1dasági munkára. E káros je­lenség ellen a gyöngyöspatai Béke Termelőszövetkezet elnö­ke már úgy kényszerült véde­kezni, hogy az irodájára a kert felől egy tapétaajtót csi­náltatott, hogyha netalán ké­sőn venné észre a látogatókat, a kert- felé még legyen ideje olyan helyre vonulni, ahol dol­gozni is tud. Igen -jelentős problémaként vetődik fel jelenleg a szaporí­tóanyag termelésének és ellá­tásának kérdése. A hazai gyökeres vesszőket megtermeltük, ennek hozamát ez évi pénzügyi tervünkbe be­állítottuk és most a termeltető vállalat vonakodik átvenni azt. Az anyag egyébként jó, telepi- I tésre alkalmas. Ha ez nem ke­rül átvételre, további szükség­telen ráfordítások miatt a ter­melőszövetkezeteknek súlyos anyagi károkat okoznak, sőt egy ilyen nehéz gazdasági év­ben az egyébként jól záró szö­vetkezetekből mérleghiányos szövetkezetek lesznek. Ezt nem szabad megtenni, nem szabad megengedni. De probléma van az oltványtermelő szövetkeze­teknél, ha az egyben telepíteni is óhajt. Ugyanis, ha eladja az oltványt, megkapja az árát a termeltető vállalattól, de ha saját maga akarja telepíteni, a 2,70 forintos árnak csak a 80 százalékát kapja meg a Nem­zeti Banktól. Ha viszont átad­juk a saját oltványunkat a ter­meltető vállalatnak és attól visszavesszük telepítésre, ak­kor az anélkül, hogy hozzá­nyúlt volna, darabonként 50 fillérrel drágábban adja visz- sza. Hangsúlyozta a felszólaló a továbbiakban — a legnagyobb problémaként az új telepítések sor- és tőtávolsága azok gépe­sítése tekintetében vetődik fel. Ugyanis az új telepítések nem átmeneti jellegűek lesznek, hanem azzal hosszú évekre le­rakják szőlőtermesztésünk alapjait. Eddig ezen sokat vitatkoztak az illetékesek és most ott tar­tunk, hogy az új telepítésnél a 80 centimétertől a 3 méterig minden lehető variáció megta­lálható. Gép azonban egyikhez sincs. Eddig úgy gondoltuk, hogy a szőlőhöz az ipar fog gyártani megfelelő gépeket. Azonban ha gépesíteni aka­runk, márpedig muszáj, akkor a s2őlőt kell a gépekhez tele­píteni. Ezt nemcsak a megfelélő géptípusok hiánya, hanem a munkaerőhelyzet alakulása is megköveteli. Az idősebb tagok megöregednek, a fiatalokat pe­dig ésak akkor tudjuk a szö­vetkezetekben megtartani, ha azoknak technikai bázist tu­dunk biztosítani a termeléshez. Ezt viszont csak a széles sor­távú 240x80-as, vagy ahol az adottságok megfelelőek. 300x100-as magasművelési te­lepítési módokkal tudjuk el­érni, ahol a jelenlegi mezőgaz­dasági gépek bármely típusa eredményesen alkalmazható. Hogy ez megvalósítható le­gyen, szükséges, hogy az illeté­kesek a sortávolság tekinteté­ben állást foglaljanak, hogy a telepíteni szándékozó termelő- szövetkezetek és a Beruházó i Bank közötti nézeteltérések időben elkerülhetők legyenek. Többen megemlítik — je­gyezte meg a gyöngyöstarjáni tsz elnöke —, hogy a mezőgaz­dasági szakmunkásképzést megoldottuk. Nekem, sajnos, más a véleményem. Ugyanis még csak elindítottuk, de még koránt sincsenek kiforrva a termelőszövetkezetek mai igé­nyeinek megfelelően. Nem vol­na szabad a különböző tárcák­nak és szerveknek párhuzamos oktatási formákat, tanfolyamo­kat szervezniök. Ezen oktatási formák némelyikének még köz­pontilag elkészített tematikája nincsen. Így céljaikat nem érik el, egymást akadályozzák — fejezte be felszólalását dr. Sinkó Flórián. Szünet után Hunya István, a munkásmozgalom veteránja eb I nökölt a tanácskozáson. PRIESZOL OLG4, a II. kerületi pártbisottság első titkára bevezetőben a kongresszusi irányelvekkel és a Központi Bizottság beszámolójával fog­lalkozott és a többi között ki­jelentette: Helyeseljük a Központi Bi­zottság álláspontját, amelyben elítéli a nemzetközi kommu­nista mozgalomban jelentkező szektás-dogmatikus irányza­tot, az Albán Munkapárt veze­tőinek egységbontó tevékeny­ségét. Pártunk nagyon súlyos áldozatokat hozott — mondot­ta — a szektás-dogmatikus po­litika következtében, és éppen ezért úgy érezzük, hogy a ma­gyar pártnak nemcsak joga, hanem internacionalista köte­lessége i$ fellépni minden olyan törekvéssel szemben, amely a nemzetközi kommu­nista mozgalomban e téren bárhol is jelentkezik. Ezután a kutatóintézetek problémáiról, az ott végzett pártmunkáról beszélt, s rámu­tatott: A tudományos munka meg­növekedett szerepe fokozott feladatokat és felelősséget ró a pártszervezetekre is. A Köz­ponti Bizottságtól kérte, hogy adjon rendszeresebb útmuta­tást azoknak a kerületi vagy megyei pártbizottságoknak, amelyeknek működési terüle­tén nagy számban találhatók tudományos intézetek. Az ál­lami irányító szerveket pedig arra szólítsa, hogy a pártbi­zottságokkal alakítsanak ki megfelelő kapcsolatot. (Taps.) OTTO MEBERGALL, as XKP PB tag ja beszédének bevezetőjében elis­meréssel szólt Magyarország népének az MSZMP vezetésé­vel elért nagy politikai és gaz­dasági sikereiről. Ezután a nyugat-németországi helyzettel foglalkozott. Beszéde végén hangsúlyozta: a Német Szövetségi Köztársa­ság sok békeszerető polgára őszintén hálás a Szovjetunió­nak azért, hogy az amerikai imperializmus Kuba elleni ag­resszióját meghiúsította, a vi­lágbékét megmentette és az amerikai imperialistákat a vi­lág közvéleménye előtt Kuba függetlenségének elismerésére kényszerítette. Ez a Szovjet­unió és a szocialista országok tekintélyét rendkívül megnö­velte. Minél nagyobbak az önök gazdasági és kulturális eredmé­nyei, minél erősebb és összefor- rottabb a szocialista tábor, an­nál erősebbek a béke és haladás j erői az egész világon!” HEXRY n nSTOX, as Amerikai Egyesült Államok Kommunista Pártjának ulelnöke Egvesült Államok politikai helyzetéről, a többi között rá­mutatva arra, hogy a fasizmus tényleges veszély az Egyesült Államokban. Ma az amerikai kommunisták harca elsősor­ban a szélsőjobboldali hadve­zetés felien irányul, amely a bé­kés együttélés, a nemzeti füg­getlenség és a szocializmus fő ellensége. A közelmúlt esemé­nyei bebizonyították, hogy a párt politikai irányvonala he­lyes. Az agresszív uralkodó körök soviniszta, hisztérikus hadjáratot indítottak Kuba el­len, álnok módon azt állítva, hogy Kuba veszélyezteti az Egyesült Államok és a nyuga-. ti félteke érdekét. Nem igaz, Kuba nem veszélyt jelent, ha­nem az emberek reményét fe­jezi ki. Ez az oka annak, hogy Kuba ügye az egész' nyugati félteke népeinek közös ügye. Milliók vannak az Egyesült Ál­lamokban is, akik követelik: „El a kezekkel Kubától!” Hála a békés együttélés lenini poli­tikáját követő Szovjetuniónak, Hruscsov elvtársnak, sikerült megakadályozni a kubai invá- (Folytatása a 3. oldalon) a kongresszus hatalmas tapsá­tól kísérve tolmácsolta pártja, valamint az Egyesült Államok valamennyi kommunistájá­nak forró testvéri üdvözletét. Elmondta, hogy büszkén hall­gatta meg a Központi Bizott­ság beszámolóját, s kifejezte meggyőződését, hogy a magyar dolgozó nép sikerei hozzájá­rulnak a szocialista tábor erő­sítéséhez, ''megkönnyítik a nemzeti függetlenségi mozgal­mak fejlődését, s bátorításul szolgálnak azoknak a munkás- és népi megmozdulásoknak, amelyek a közös győzelemért harcolnak valamennyi tőkés országban az imperializmus el­len. — Mi a 81 kommunista és munkáspártnak 1961-ben ho­zott nyilatkozatát rendkívül fontos történelmi dokumen­tumnak tartjuk — folytatta Winston elvtárs. — Az Egye­sült Államok Kommunista Pártja állást foglalt olyan ér­telemben, hogy az Albán Mun­kapárt vezetőinek magatartása ellentétes ezzel a nyilatkozat­tal. Ezután részletesen szólt az

Next

/
Thumbnails
Contents